| 2016. november 17., cstrtk |
|
 |
2 |
|
|
Csak hallgatunk, én itt, te ott,
s a percekbe szõtt kis csodák
szétfoszlanak, míg szemlesütve
rohannak el az éjszakák.
Messze vagy, a sóhajok közt
csókjaink emléke meglapul,
Most hallgatunk, én itt, te ott,
s ha némaságunk összeér,
majd eltûnõdve von szemünkre
könnyû fátylat az õszi szél.
|
topi77, 8:18
|
|
|
|
| 2016. szeptember 21., szerda |
|
|
1 |
|
|
Két szív suhan... S történjen bármi;
oly szép: nem remélni, de várni...
A száj ég, a szem szöge nedves...
Egy nap, egy perc egyszer majd hírt hoz...
Közeledünk... a csókhoz?...
Ki tudja, ki tudja, kedves...
|
topi77, 10:19
|
|
|
|
| 2016. szeptember 19., htf |
|
|
1 |
|
|
Az álmok valóra is válhatnak, különben a természet nem ösztönözne bennünket arra, hogy álmodjunk.
Sohasem él bennünk úgy remény, vágy vagy álom, hogy ne lenne lehetõségünk a megvalósításukra.
Lelki társ!
Két kis szavacska, és egy nagy gondolat.
Azt jelenti, hinni abban, hogy van valahol valaki, aki õrzi a kulcsot a szívünkhöz és álmaink házához.
Csak az a dolgunk, hogy megtaláljuk.
Hol van hát ez az ember?
Álmodozunk, a lehetetlent akarjuk.
Te is, én is.
Szeretném elfelejteni a múltamat.
Általad, veled akarok túllépni rajta.
Elveszíteni a vágyainkat az valóban tragédia,
De valóra váltani õket, azt hiszem az egyetlen esélyünk.
Az idén álmom valóra váltására vágytam, arra, hogy feloldódjak egy másik emberben,
Legyõzzem a félelmeimet és újra érezni tudjak.
Teljesült a vágyam, ha ez tragédia, ám legyen, minél gyakrabban kérek belõle.. a világon semmiért nem mondanék le róla rólad
|
topi77, 9:57
|
|
|
|
| 2016. szeptember 14., szerda |
|
|
0 |
|
|
:-) ;-P Egy csodás nap mi már rég váratott magára
|
topi77, 16:14
|
|
|
|
| 2016. februr 26., pntek |
|
|
1 |
|
|
Lopjál el egy percet
Minden nap magadnak,
Mikor nem figyelnek!
Mikor elaludtak
Azok, akik õrzik
Elõled,… hogy ne tedd!
Akkor kell csinálni
Úgy, hogy észre se vedd te sem, csak érezzed!
Valamit most kaptál,
Még ha úgy loptad is
Mégis megmarad már
Neked mindörökké!
Csak neked!… Nem másnak!
- Ha keresnék rajtad,
- Mondd, hogy nem is láttad!
Ebbõl a pár percbõl,
Lesznek majd az évek,
Amirõl utólag
Azt mondhatod: "/Szépek voltak!"/… és már bánod,
Hogy csak ennyit tettél el magadnak…
|
topi77, 9:05
|
|
|
|
| 2016. februr 23., kedd |
|
|
1 |
|
|
Vannak emberek, akiket egy idõre ajándékba kapunk, hogy elkísérjük élete egy szakaszán. Nem igazán azért, hogy birtokoljuk vagy uralkodjunk felette. Meg azért sem, hogy tanácsainkkal megfojtsuk.
Néha csak azért, hogy menjünk mellette. Átláthatóan. Elég ha tudjuk, hogy Õ a világra jött, gondolhatunk rá. Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang az a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék abban a pillanatban, hogy újra találkozzak vele. Érezzem újra ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az õ dallamát és az õ rezdülését.
Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerû és megdöbbentõen furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a Véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti õket a szeretet láthatatlan szövedékével. Hogy aztán sohase felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett.
|
topi77, 9:14
|
|
|
|
| 2016. februr 22., htf |
|
|
1 |
|
|
Odabújok melléd,
Érintésed gyengéd,
Szereteted megvéd,
Te vagy az én váram,
Az én lelki társam,
Te vagy az én párom,
Ki vigyázza álmom,
Az én biztonságom,
Csókod, mint egy álom,
Lelked, mint a bársony,
Két karod, ha átfon,
Lelkem szinte táncol,
Te vagy kire vágyom,
Az én boldogságom,
Földi mennyországom.
|
topi77, 8:29
|
|
|
|
| 2016. februr 16., kedd |
|
|
1 |
|
|
Amikor sokat gondolunk valakire, egy idõ után eljutunk hozzá.
Az erõs érzések mindig megtalálják azt, aki iránt tápláljuk õket, s ha egy fél világ is választ el, egy-egy villanásra összekapcsolódunk. Akire szeretettel, szerelemmel gondolsz, annak mindig jelen leszel az életében. Még ha csak pillanatokra is. Így vagy úgy, a részévé válsz, mert a szereteted áthatol minden anyagon, minden akadályon és beköltözik oda, ahová akarod, hogy tartozzon.
Olykor elkísér valakit, örökké...
|
topi77, 16:52
|
|
|
Olykor éveket húzol le olyan ember mellett, akivel már utad rég nem fut össze. Talán a megszokás, vagy a félelem a változtatástól, az egyedülléttõl. Az is lehet, hogy még a csöppnyi szeretet, az emlékek, ami összeköt kettõtöket. Viszont érzed, hogy nem jó, nem találod mellette helyed. Mennél, maradnál, már magad sem tudod. Viszont be kell látni, hogy ha már nem megy, akkor el kell engedni egymás kezét, hisz az ember legszebb éveit képes elvesztegetni csupán félelembõl. Két embernek addig van maradása egymás mellett, amíg tudtok mit mondani a másiknak, amíg a kapcsolat, a másik fél folyamatosan tanít, többé tesz. Mikor van miért, van kiért áthidalni a problémákat, együtt legyõzni azokat, kéz a kézben. Együtt, egymásért, önmagadért.
|
topi77, 16:51
|
|
|
|
| 2016. februr 9., kedd |
|
|
0 |
|
|
Foglalt terület: 38432 kByte
|
topi77, 10:31
|
|
|
|
| 2013. december 10., kedd |
|
|
0 |
|
|
??????Mért?????????:-(:-(:-(:-(:-(:-(:-(:-(
|
topi77, 22:02
|
|
|
|
| 2013. december 6., pntek |
|
|
0 |
|
|
?:-(
|
topi77, 10:57
|
|
|
|
| 2013. mrcius 8., pntek |
|
|
5 |
|
|
Nagyon Boldog Nõnapot Kívánok @----)----
Földi tünemény
Tudod, melyik az a teremtmény,
Ki a Teremtõnek legkedvesebb?
Tudod, ki az a bûbájos lény,
Aki nélkül élet nem létezhet?
Elmondom hát, mit nem lehet.
Jól figyelj, meglepetés érhet!
Végletes érzelmek s jellemek,
Kiket a Férfi nem érthet...
Az élet fájáról leszakított alma,
Kitaszított a Paradicsomból vala.
Noha a kedves nem akarta,
Nagy bosszúságot okozott a férfinak õ maga!
Háborúk, intrikák, viszályok felbujtója,
Birodalmak, királyok s császárok megrontója.
Miatta bukott el Attila, Isten ostora,
S követte megannyi hadvezér hasonló sorsa.
Lehet ördög, lehet angyal,
Felemelhet vagy tönkretehet,
Õ az örök rejtély,
Kit megfejteni nem lehet!
Szerelmes költõk, zenészek múzsája,
Üzletemberek, államférfik tanácsadója.
Nélküle mit sem érne Rómeó vagy Paris,
Casanova, Don Juan s Elvis.
A méhébõl születõ gyermek
Keblébõl szívja be az életet,
Szívébõl az emberséget,
S az elfogyasztott almából a bölcsességet.
Talán már sejted, kirõl szól a fáma,
Ki az égben fogant s földre szála.
Ismerd hát meg az alkotó legszebb mûvét,
A Nõt, a Férfiak legnagyobb kincsét.
|
topi77, 10:40
|
|
|
|
| 2013. janur 30., szerda |
|
|
3 |
|
|
Nem is tudom, hogy kezdjem
Talán egyszerûbb, ha versben hisz semmi nem ad akkora örömet,
Mint hogyha elmondhatom neked
Mit is érzek, ha velem vagy és ha nem akkor szívem megszakad
Amit érzek semmihez sem fogható a lelkem nyugodt mikor veled vagyok,
A szívem, ha látlak, lassan dobog
Elég nekem csak annyi, hogy rám nevetsz
Ahány csillag van az égen, annyiszor küldöm csókjaim az éjben
Ez nem álom ,hogy te vagy a legszebb álmom
Nem tudom leírni, mit is érzek, úgysem tudnám elmondani a szépet.
A szépet, a csodát, ami miattad történik
Keresem a szót, mi elmondja, mennyire jó veled
Keresem a szavakat, hogy leírjam, örülök neked
Keresem, keresem, de kifejezni ezt szavakkal nem lehet
Egy-két ismerõs szó, mi eszembe jut,
Boldog vagyok veled s örülök, hogy vagy nekem
És remélem ezt a csodát egy életre kaptam
Nem is folytatom tovább magamnak õrzöm ezt a csodát tovább
|
topi77, 10:57
|
|
|
|
| 2012. december 28., pntek |
|
|
2 |
|
|
|
topi77, 14:00
|
|
|
Bízzatok!
Évtizedek tornyosulnak vállam felett,
még nem tudom, hányszor kívánok újévet.
Delem már jóval elmúlt felettem,
Jócskán megettem kimért kenyerem.
Kívánjatok szerencsét hozó évet,
testi egészséget, lelki békességet.
Én adok bölcsességet és szeretetet,
ha kapok tõletek, hiszem, tovább élek.
Ne aggódjatok a holnapotok miatt.
Tán kevés a lencse, és virslire sem maradt,
mégis emeld a félig telt poharat
egy ÚJ ÉVRE, mely csak jobbat hozhat!
|
topi77, 14:00
|
|
|
Magányos az út, ami téged követ, mégsem panaszkodod el senkinek.
Mind a fa, ami száradni kezd, olyan lehet szíved és életed.
A szív nem beszél és szenved, de a két szép szemed elárul mindent.
Minden egyes perc, ami téged követ, azt érzed, hogy tovább menni nem lehet.
De a lelked mélyen te is érezheted, mennyi a remény, hogy életre keljen életed.
S ha csak ara gondolsz, mily erõs az akarat, legyõzheted az akadályokat.
De te erõs vagy és legyõzheted, hisz a sors addig játszik veled, amíg megengeded.
Az újesztendõ jó alkalom, ígéretek szállnak, s nincs betartója.
Ígérd, meg nekem velem együtt megtalálod a földi mennyországot.
Ígéreted szívemben zárom,
Mindenki, ki magányos, csak azt kívánom, hozzon az újesztendõ neki boldogságot.
|
topi77, 13:58
|
|
|
|
| 2012. december 19., szerda |
|
|
1 |
|
|
Lelkembe jutsz...
Mert amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz".
Hanem a lelkembe.
Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem.
Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan.
Nem tudlak, hanem érezlek.
Nem gondolat vagy, hanem érzés.
Nem távolság, hanem közelség.
Nem ott, hanem itt.
A lelkemben vagy.
|
topi77, 20:35
|
|
|
|
| |
