| 2020. prilis 3., pntek |
|
 |
0 |
|
|
Megcsalni valakit, majd szólni, hogy figyelj, beleszerettem valaki másba, elmegyek: nem számít bántalmazásnak. Ez emberi dolog, van ilyen, el kell fogadnunk, egy ember nem a tulajdonunk. Csalni valakit, egy életen át alázni, hazudozni, igényeit ignorálni, és nem elmenni, hanem kényszeríteni arra, hogy velünk maradjon, megfenyegetve, ha elmegy, a gyerekeit elvesszük: bántalmazás. Akkor is, ha egyetlen ujjal se verték meg az áldozatot. Nem számít. Elrabolták az életét és az identitását. Egy ember tulajdonná tétele, miközben azzal terheljük, hogy õ az, aki tönkretesz egy családot, ha elválik, miközben egy ilyen kontextus már régen nem számít családnak, a leggyakoribb megjelenési formája a családon belüli erõszaknak.
Tisza Kata
|
tamara, 11:44
|
|
|
|
| 2018. oktber 29., htf |
|
|
1 |
|
|
Az intelligens emberek egyik legnagyobb csapdája az okoskodás. Amikor a gyorsan jövõ, irgalmatlanul erõs érzést megpróbálják agyból kimagyarázni. Mert nem merik vállalni az érzéssel járó fájdalmat. Pedig változtatni csak akkor lehet, ha valaki kimondja azt, ami valójában van. Majd ezek után jön a kimondott fájdalmas dolgok elfogadása.
- Mi az, ami ön szerint hiányzik a mai nõkbõl?
- A gerinc hiányzik. Nincs tartásuk, önbizalmuk, büszkeségük. Prostituálódnak a belsõ bizonytalanság miatt: azért, hogy megkapják a szeretetet. Meg akarnak felelni másoknak - nem önmaguknak -, hogy elfogadják õket. A magánytól való félelem miatt szereznek maguk mellé valakit, akivel aztán társas magányban élnek tovább. Egy nõ ne a férfi, hanem maga miatt legyen nõ!
Ha a saját szemébe a nõ bele tud nézni, akkor nyugodtan, oldottan fog másnak a szemébe is nézni! Egyenes lesz a tartása. Persze ez nem az a szemtelen, kihívó, vadászó tekintet, amikor éppen egy pasira vadászik, hanem ez a derûs tekintet. Ez hiányzik ma Magyarországon. A sok derûs vidám tekintet!
Ha valamit csak azért teszel meg valakinek ,hogy a szemébe jó legyél , vagy úgy érzed ez a kötelességed, el játszod hogy ez neked is jó, ez az érzelmi zsarolás:) saját magad is átvered:) Ezek után ne várj sokat :) Engem pont ezért nem szeretnek sokan, de nem is kell:) Én is meg értem csalódásokat , de ki vívom magamnak hogy az elsõ legyek , vagy az egyetlen :) a felesleges dolgokat ki dobom:) az elmúlt idõszakba én is tanultam valamit:)
Nem vagyok a szavak embere, de sokszor nem is a szavak számítanak, hanem a tettek, és amit tettem, hogy eltûntem, butaság volt. Mindketten tudjuk, hogy a szerelem egy nagy gonosz találmány, de tudod, ha érzed, úgy követ, mint az éhes kutya, mindegy, hogy milyen gyorsan futsz.
Szerelmi leckék Hitetlenek c. film
|
tamara, 11:40
|
|
|
|
| 2018. augusztus 31., pntek |
|
|
0 |
|
|
A sötétség néha segít abban, hogy az ember alaposabban elgondolkozzon néhány dolgon.
|
tamara, 18:20
|
|
|
|
| 2018. mrcius 19., htf |
|
|
2 |
|
|
Tudtam kíváncsi vagy:):) szeretem a tökéletes embereket:) mert azok csak a mesébe vannak:)
|
tamara, 12:09
|
|
|
|
| 2018. februr 19., htf |
|
|
2 |
|
|
Az a kiapadhatatlan erõforrás, amely a valódi intelligenciát mûködteti és meghatározza: a kíváncsiság.
|
tamara, 10:29
|
|
|
|
| 2018. februr 12., htf |
|
|
1 |
|
|
Mert a fény harcosa számára nem létezik olyan, hogy reménytelen szerelem. Nem félemlíti meg a hallgatás, a közömbösség vagy a visszautasítás. Tudja, hogy az emberek fagyos álarca mögött forró szív dobog.
- Nagyravágyó vagyok, igen! Mindent el akarok érni, amit csak képességeim révén elérhetek! Úgy vélem, ez nem kevés! Ám terveim közt nem szerepel aljasság, hamisság, árulás.- Nehéz ám mindent elérni, s közben tisztának maradni. (...)
- Hát akkor majd a mindenbõl engedek, nem pedig önmagamból!
|
tamara, 10:56
|
|
|
|
| 2017. jnius 7., szerda |
|
|
2 |
|
|
De jó érzés itt látni embereket ,akik ilyen kíváncsiak még mindig rám:):):)
|
tamara, 8:58
|
|
|
|
| 2017. mjus 5., pntek |
|
|
1 |
|
|
A kíváncsiság csak akkor közönséges, ha önmagunktól akarunk menekülni általa.
Stefan Andres
|
tamara, 10:07
|
|
|
|
| 2016. szeptember 19., htf |
|
|
0 |
|
|
Megeshet, hogy az egész életedet azzal töltöd, hogy a kíváncsiságodat követed, és a végén nem tudsz mit felmutatni - leszámítva egy dolgot: azt a kielégítõ tudatot, hogy a kíváncsiság nemes emberi erényének szentelted az egész létezésedet. És ez több mint elég ahhoz, hogy bárki is kijelenthesse, gazdag és csodás eletet élt.
|
tamara, 20:59
|
|
|
|
| 2016. szeptember 1., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Van, hogy az ember jól érzi magát a színpadon, de amikor egy új szerepet kezdesz próbálni, mindig azt érzed, tehetségtelen vagy és minden kezdõdik elölrõl: ismét bizonyítani kell, hogy való vagy a pályára. Ez örök munka.
Auksz Éva
|
tamara, 23:18
|
|
|
|
| 2016. augusztus 26., pntek |
|
|
0 |
|
|
Hadd lássa az alárendelted, hogy éppen döntést hozol! Hadd vésse az eszébe, milyen nehéz dolog ez! Hadd lássa az arcodon tükrözõdni az egész gondolatmenetet, és szembesüljön azzal, hogy õ maga erre nem lenne képes!
Jó párom van, szép, okos kislányom, remek diplomám, Sikeres ember vagyok. Az utóbbi idõben befészkelte magát a fejembe a kételkedés, hogy tényleg sikertörténet-e ez, nem inkább kudarc... egy hang folyton azt suttogja odabent, hogy nem a saját életemet élem, hanem másokét. Azt hiszem, igaza van. Jó lenne letenni ezt a csomagot, amelyben ráadásul nem is tudom, mi van, csak azt érzem, hogy elviselhetetlenül nehéz. Szeretnék megszabadulni valamitõl, de nem tudom megfogalmazni, hogy mi az. A magam életét élni, anélkül, hogy el kellene veszítenem azokat, akiket szeretek.
|
tamara, 20:40
|
|
|
|
| 2016. augusztus 3., szerda |
|
|
0 |
|
|
Az egyetlen dolog, amit az emberi természetrõl biztosan tudunk, az, hogy változik.
|
tamara, 15:32
|
|
|
|
| 2016. jlius 10., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Nem unod még???????????????????????????????
|
tamara, 19:03
|
|
|
|
| 2016. mjus 2., htf |
|
|
0 |
|
|
újra meg kérdezem ????????????????????????????????????????????
|
tamara, 15:45
|
|
|
|
| 2015. jlius 6., htf |
|
|
0 |
|
|
• Új boszorkányüldözés veszi kezdetét. Ezúttal nem tûzzel és vassal, hanem gúnnyal és elnyomással. Jaj annak, aki véletlenül fölfedez magában valamilyen különleges képességet, és errõl beszélni merészel másoknak! Még a családtagok is - a férj, a feleség, az apa vagy a gyermek, mindegy -, ahelyett, hogy büszkék lennének rá, megtiltják, hogy szóba hozza a témát, mert félnek, hogy a család nevetség tárgya lesz.
• A harcos erénye: megérti, hogy az akarat és a bátorság nem ugyanaz. A bátorság félelmet és hízelgést parancsolhat, de az akaraterõ türelmet és kompromisszumot követel.
• Nem hiszek a szenvedés és a tragédia gyógyító erejében, ezek azért vannak, mert hozzátartoznak az élethez, és nem szabadna büntetésnek tekinteni õket.
|
tamara, 23:58
|
|
|
|
| 2014. december 16., kedd |
|
|
0 |
|
|
Querido maestro tío, ya sabes, como siempre, me alegro de que haya encontrado un gran lugar en el mundo, veo a muchos de los magiares olvidados :) :)
|
tamara, 23:38
|
|
|
Addig mondják, hogy ostoba vagyok, míg kezdem nem érteni a leckét; addig mondják, hogy gyáva vagyok, míg valóban félni kezdek; addig mondják, hogy bûnös vagyok, míg kezdem fölfedezni magamban a "bûnös gondolatokat" - sõt néha már piszkos kis tettekre is elszánom magamat. Megállítani pedig ezt a torzító folyamatot igen nehéz, mert ha elhatározom, hogy egy rosszindulatú kritika ne hasson rám, a puszta önvédelem is rengeteg energiát emészt föl, arról nem is szólva, hogy aki túlságosan el van foglalva önmaga megvédésével, az nem képes igazi önismerettel foglalkozni - nem tud saját magának igazságos bírája lenni. Ha mások bántanak, nem marad erõm bensõ háborúm megvívásához. Az ártatlan áldozat szerepébe merevedek, és természetesen visszagyûlölök. Vagyis gyûlölködõ leszek magam is.
Müller Péter
|
tamara, 23:37
|
|
|
|
| 2014. december 6., szombat |
|
|
0 |
|
|
Úgy ejtetted ki a szavakat, mintha nem ismernéd el sem az árnyékot, sem a gonoszságot. De légy szíves egy pillanatra eltûnõdni a kérdésen: mivé lenne az általad képviselt jó, ha nem volna gonosz, és hogyan festene a föld, ha eltûnne róla az árnyék? Hiszen árnyékot vet minden ember, minden tárgy, kivétel nélkül. Itt van például a domb árnyéka. Csak nem akarod megkopasztani a földgolyót, hogy eltávolítsál róla minden fát, minden élõlényt, csak azért, hogy fantáziád kielégítsd, és elgyönyörködhess a kopár fényben? Ostoba vagy.
- Most még kiábrándult és üres vagy, mert megundorodtál magadtól is, minden mástól is. Megtapasztaltad milyen mély, erõs, szívós, ösztönös és tudattalan gonoszság lakozik a lelked mélyén, és milyen könnyen feltörhet onnan! De most, hogy ezt már tudod, csak pár lépés választ el attól, hogy felébreszd magadban a jót is! Ha azt még nem is sejted, hogy mit kellene tenned, de azt már igen, hogy mit nem! Korábban talán ösztönösen voltál jó, most majd tudatosan válhatsz azzá. Muszáj lesz. Különben tényleg csak egyetlen megváltás létezhet számodra.
- De mi haszna van a jóságnak, ha az kényszerûségbõl fakad?
- Épp ez a szép benne! Ha egyszer valóban jóvá válsz, már nem fogod kényszerûnek érezni, nem fogod úgy gondolni, hogy csak azért vagy jó, mert ez kötelezõ, mert csak így kerülheted el a keserû sorsot. Hiszen jónak lenni nem börtön, nem iga és nem mártíromság: jónak lenni jó! S a jóságnak csak egyetlen fizetsége van, amit azonban keményen behajt: mások boldogsága.
Nem tudom, hogy mi a siker titka, de azt igen, hogy a bukás titka az, ha mindenkinek a kedvében akarunk járni.
Nagyon korán eldöntöttem, hogy feltételek nélkül elfogadom az életet. Soha nem gondoltam, hogy bármi különlegeset tartogat számomra, mégis úgy tûnt, hogy sokkal többet érek el, mint amiben valaha is reménykedtem.
Szeretem ,mikor aki csak magát tudja el fogadni, pedig tudja ,hogy: semmit nem tud, az el várja a segítséget, el is fogadja! Aztán gondol egyet és félre tesz,mint egy meg unt dolgot,mert azt hiszi ha állandóan sír, akkor valaki úgy is védelmébe veszi!És újra és újra ezt a játékot élvezi a legjobban:)
|
tamara, 12:49
|
|
|
|
| 2014. december 4., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Nem boldog vagyok, hanem vidám. Ez nem ugyanaz. A boldog nõnek nincsenek gondjai. A vidám nõnek vannak, csak megtanulta kezelni.
Nagyon nehéz eset vagyok! Önfejû,önérzetes,sértõdékeny,néha kicsit néha nagyon bunkó,iszonyatosan büszke,hirtelen haragú,olyan aki nem bizik meg senkiben.De nagyon tud szeretni, bármit megtenne a barátaiért és a családjáért, megpróbálhatod kiismerni de egyszerûbb elfogadni és szeretni.
Nekem megvan az a mások számára nem mindig kellemes tulajdonságom, hogy ha valami bajom van, nem tudok beszélni róla, még a legközelebbi hozzátartozóimnak sem. Amikor már el tudom mondani, akkor túl is vagyok a problémán, amely vagy megoldódott magától, vagy megoldottam, vagy pedig már egyáltalán nem izgat.
Közel sem vagyok tökéletes... Mosolyt, de könnyet is csaltam már az emberek arcára. Olykor csalódást okozok, máskor én csalódok. Néha meggondolatlanul bízok, vagy magyarázat nélkül bezárkózok. Várok mikor már nem kellene, és kapkodok mikor még várnom kellene. Egyszerre szeretek és gyûlölök okkal, és ok nélkül is. Hibáztam, hibázok és valószínûleg még rengetegszer fogok is. Mégis, így vagyok önmagam.
|
tamara, 13:55
|
|
|
|
| 2014. oktber 21., kedd |
|
|
0 |
|
|
Ha az emberek nem azt néznék, hogy mi különböztet meg minket egymástól, hanem azt, hogy mit tanulhatunk a különbözõségekbõl, megszûnne a gyûlölet egymás iránt.
A szerencse nem az, hogy megkapod, amit akarsz, hanem hogy túléled, amit nem akarsz.
Mindenkinek két története van: az, amelyikrõl szeretnék, hogy tudjanak, és az, amelyikrõl nem.
Egy idõ után megfelejtkezel az életedrõl. A korábbi életedrõl... a becsben és kedvesnek tartott dolgok olyanok, mint gyöngyök egy fonalon. Vágd el ezt a csomót és szétszóródnak a padlón, sötét sarkokba gurulnak, ahol sosem lelsz rájuk többé. Ezért tovább lépsz. És végül el is felejted, hogyan néztek ki a gyöngyök. Vagy legalábbis megpróbálod.
Outlander
|
tamara, 20:48
|
|
|
|
| 2014. oktber 8., szerda |
|
|
0 |
|
|
Aki akar élni, aki akar harcolni a túlélésért, az higgyen abban, hogy a betegség nemcsak a kórokozóktól függ, hanem tõle is. Ha mindent megteszünk azért életmódunkkal jó lelki és testi állapotban, hogy élhessünk addig, amíg a lehetõségeink megengedik, annak sokkal jobb az esélye, mint aki feladja.
Mindenki csak addig bukdácsol, amíg végül vagy elesik, vagy kihúzza magát és elindul.
Építs egy életet, hagyd, hogy összetörjön, darabokra hulljon, aztán építs fel egy újat, egészen addig, amíg eljutsz oda, ahova mindig is vágytál. Oda, ahol jól érzed magad, ahol te is boldog vagy. Odáig nagyon sok világot kell felépíteni. Falakat húzni, téglákat pakolni, kudarcot vallani, nehézségeket leküzdeni, megoldásokra találni... Errõl szól az út, meg arról, hogy a régi házból mindig tudd, hogy mit viszel magaddal.
Nem mindig vagyunk képesek úgy cselekedni, ahogy akarjuk, de sosem csinálhatjuk jól azokat a dolgokat, amiket még el sem kezdtünk
Ha az élet nehézségei miatt a padlón kötsz ki, két választásod van. Lent maradsz, vagy felállsz, leporolod a nadrágodat, s emelt fõvel továbbmész. Én az utóbbi mellett döntöttem. Valószínûleg néhányszor még fel kell majd tápászkodnom ebben az életben. Biztos vagyok benne, hogy meg is teszem.
|
tamara, 16:29
|
|
|
|
| 2014. augusztus 19., kedd |
|
|
0 |
|
|
Embernek lenni - minden embernek - nehéz. Ne csak a betegségeit add hozzá, de a szorongásait, a félelmeit, a zaklatottságát. Azt, hogy kevés igazán boldog napja volt, s akkor sem azért, mert ünnepelték, vagy nyert, hanem mert lelkében megjelent a békesség ritka adománya, a gondtalanság, amit koldusok és névtelen emberek is megélnek.
Élni csodálatos mutatvány. De egyet ne feledj! A nyulat, amit elõvarázsolsz a cilinderbõl, te tetted bele! Nem mások. Te magad. Ezt mindig elfelejted, és ebbõl van a legtöbb baj. Mi abban a megfordított tudatban élünk, hogy mindenért mások a hibásak. (...) Mindig mások. Mások felelnek az én életemért. Nem emlékszünk rá, hogy a nyulat mi tettük a cilinderbe.
Mindenki a saját várában él. És nehezen engedi le a felvonóhidat. Nem vesszük észre, hogy zárva vagyunk. Hogy miattunk nem jönnek. Nem hallanak vagy éreznek belülrõl hívó szót.
A viszály nem addig tart, amíg gyõzöl vagy vesztesz, hanem addig, míg ki nem lépsz belõle.
Lelkünk soha sincs olyan közel a valósághoz, mint a temetõben. Itt vége az õrületnek és a hazugságnak. A lét éppolyan meztelenné válik, mint a születésünk pillanatában. Nincs már gazdag, szegény, ellenség, barát - az önzés falai leomlanak, és megszûnik az esztelen rohanás.
|
tamara, 11:46
|
|
|
|
| 2014. augusztus 14., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Az igazság a benyomások harca. Az ember csak azt látja, amivel hajlandó szembenézni; nem az számít, amit nézünk, hanem amit látunk, és amikor a különbözõ benyomások küzdenek egymás ellen, az igazság megtalálja a módját, hogy veszítsen, és a szörnyeteg kitör végül.
|
tamara, 0:21
|
|
|
|
| 2014. jlius 20., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Ritkán adódnak az életben egyértelmû kezdetek, olyan pillanatok, amelyekre visszaemlékezve elmondhatjuk, hogy akkor kezdõdött minden. Ennek dacára vannak pillanatok, amikor a sors megakasztja mindennapos életünket, elindít egy eseménysort, amelyrõl nem láthatjuk elõre, hová vezet.
Ami vagyok, az már megtörtént: itt és most úgy él bennem, mint lépés a saját nyomában, mint hang a visszhangban, mint rejtvény a megoldásában. (...) Átlépés az élet másik oldaláról. Könnyedén, akár egy tánclépés. Egyik formája annak, hogy mindent elveszíts azért, hogy mindent megtalálj.
Azért is szeretem a könyveket, mert képesek egy-egy fejezetbe sûríteni a szereplõk életét. Sajnos a valóságban erre nincs lehetõség. Nem tehetsz egyszerûen pontot egy fejezet végére, ha nem akarsz valamin keresztülmenni, hogy egy kellemesebb résszel folytasd a cselekményt. Az élet nem fejezetekbõl áll, hanem percekbõl. Minden, ami veled történik, gyors egymásutánban, lassítás és kihagyás nélkül zajlik a percek tengerében. Akármi is játszódik le benned, az idõ kérlelhetetlenül múlik közben. És a percekkel együtt a szavak és az emlékképek is pörögnek - akár tetszik, akár nem. Az élet egy pillanatra sem áll meg, annyi idõre sem, hogy lélegzetet vegyél.
Az ember a múltja fia, de nem a szolgája, és a jövõje apja. Mindent elvehetnek tõle, kivéve az utolsó emberi jogot: hogy megválassza a magatartását meghatározott körülmények sorozata közepette, hogy megválassza a saját útját. Nem tudjuk megváltoztatni a helyzetet? Ha nem, akkor a saját kezedben van annak lehetõsége, hogy változtass azon, ami fájdalmat okoz neked, mindig megválaszthatod a magatartásodat, hogy hogyan állsz ehhez a szenvedéshez.
|
tamara, 22:37
|
|
|
|
| 2014. jlius 10., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Az életben néha elõfordul, hogy beleesünk egy-egy gödörbe, amibõl nem tudunk egyedül kimászni. Erre vannak a barátok meg a család. Hogy segítsenek. De csak akkor tudnak segíteni, ha szólsz nekik, hogy ott ülsz a gödör alján.
Ha azt kívánod, hogy mások bízzanak benned, elõször meg kell gyõznöd õket, hogy hiszel bennük.
Azt állítom, hogy fontos az érzelmek kimondása. Vajon erre nem lehet ráfázni? Dehogynem lehet, ha valaki nem az adott helyzetben és adott pillanatban mondja ki. Ebben a világban, sajnos, nagyon sokszor nem lehet õszintén kommunikálni, nem lehet õszintén elmondani, hogy egy adott helyzetben mit érzek, mit gondolok. Ha valaki ennek ellenére mégis megteszi, vagyis a nem megfelelõ helyzetben és pillanatban õszinte, akkor nagyon sokszor hülyének fogják nézni és kihasználják. A külvilágban tehát nagyon sokszor nem lehet a pozitív emberi értékek szerinti funkcionálni. Nem lehet.
|
tamara, 21:36
|
|
|
|
| |
