| 2008. január 6., vasárnap |
|
 |
0 |
|
|
Zelk Zoltán: ZÚZMARA
Mikor az elsõ zúzmara
megül a rózsafákon,
töpreng az ember, mit tegyen,
hogy ami fáj, oly nagyon mégse fájjon.
De tudja, fájni fog soká,
mert bĂĽntetlenĂĽl nem lehet szeretni,
az ész végülis megadja magát,
ha a szĂv már nem s nem akar feledni.
Mert zúzmara a rózsafán,
mert varjĂşszárnyak árnya hull a hĂłra. –
A nyári tücsökcirpelés
most Ă©r a csillagokba.
|
silence, 17:03
|
|
|
|
silence, 16:59
|
|
|
Vasárnap..
KávĂ©, reggeli, JĂłkai, tĂ©vĂ©, kõrömi, puklykasĂĽlt, álom, porszĂvĂł, JĂłkai, Duna tĂ©vĂ©, Csodacsiga...
Jókai, ellenõrzõ ellenõrzés.. vacsora, álom...
Holnap meg hétfõ ugyebár...
Ha hétfõ akkor legyen mondjuk.... Adóhivatal...
Csúnya egy idõ járja errefelé.....
|
silence, 16:58
|
|
|
|
| 2008. január 4., péntek |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 15:32
|
|
|
|
silence, 14:35
|
|
|
Ha kiszorzod 6.5 X 2700 = 17550 kg kinn a kertben... tekintve hogy a zĂşzmara nem bĂr tĂşlságosan nehĂ©z fajsĂşllyal, kis fantáziával elkĂ©pzelheted hogy hány darab felnõtt elefántot tudna eltakarni... (Ă©s hány kicsit!!!!?)
Vagy talán egy kék bálnát is... Hmm.. ahhoz tudnom kéne hány négyzetméter felülrõl a kék bálna felülete.. venném a kétharmad részét, és minden négyzetméterre számolnék, kb fél kiló zúzmarát..
SzĂłval.. nem ment el az eszem...
Csak kimondhatatlanul örülök, hogy süt a nap...
|
silence, 14:21
|
|
|
Csudaszép a kert... Minden fán van kb hat és fél kiló zúzmara.. Csinált Pistike fényképeket, -ha átküldi ahogy igérte- berakom ide... :-)))
Millió hivatalos ügy, sorbanállás egyébként... Ráadásul a fiam karácsonyi ajándékát is ki kell cserélni...
Dehát még ráérünk...
|
silence, 13:54
|
|
|
|
| 2008. január 3., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
Kezdõdnek a csöndes hétköznapok újra.... hétre hét, és napra nap...
("egyre többször elõfordult, hogy a házból a legkisebb kimaradt.." :-)))) )
És Ăgy van ez jĂłl.. ha a derĂ» lopĂłzott be hozzád...
Tegnap voltunk szánkázni a Körös gáton... Én is lecsúsztam kétszer...
Komolyan mondom visĂtottam a gyönyörĂ»sĂ©gtõl...
Megmondom Ă©n nyĂltan õszintĂ©n...
Alig várom hogy elkezdhessük a metszést... :-))))
Ma kimegyünk széjjelnézni.... Nyuszipajtás nem bántotta-e a frissen ültetett Stanley sort..
Tervezgetünk, beröffentjük a targoncát is...
Heavy... :-)))))
|
silence, 7:49
|
|
|
|
| 2007. december 29., szombat |
|
|
0 |
|
|
Tegnapelõtt este Magna cum Laude karácsony volt a csabai sportcsarnokban..
Egészen más mint egy Tankcsapda buli, de nagyon nagyon fergeteges, és hangulatos volt..
Mondjuk Révész Sanyi hangja eléggé megkopott..
RĂ©gebben imádtam koncertbeszámolĂłkat Ărni..
Most nincs kedvem...
Csak az egyik dalszöveget másolom ide...
Magna Cum Laude :
Lehet, hogy eltört
Én elfordultam és menetrend szerint jött az elsõ döfés.
Visszaadtam, hogy legyen rajtad is legalább egy kötés.
De ezek visznek elõrĂ©bb minket, hogy Ăşjra leĂrjunk egy kört,
MĂg valaki csõre nem tölt.
Lehet, hogy eltört,
Lehet, hogy valahol elszakadt.
De van néhány olyan sérülés,
Amit nem kell megragassz.
Koromsötét volt. De szerintem akkor valamit láthatott.
A szemébõl villámot szórt. Mint a messiást úgy várta a bocsánatot.
De addig hĂşzod, mĂg le nem nyĂşzod a bõrt,
Hogy játszd az Ă©jjeli õrt, mĂg jön egy Ăşjabb jelölt.
Lehet, hogy eltört,
Lehet, hogy valahol elszakadt.
De van néhány olyan sérülés,
Amit nem kell megragassz.
A kapcsolatunk lecsengett és utána minden csak pangott.
Belehallgattunk, milyen, mikor húzzuk a lélekharangot.
Ezek visznek elõrĂ©bb minket, hogy Ăşjra leĂrjunk egy kört,
MĂg valaki csõre nem tölt.
Lehet, hogy eltört,
Lehet, hogy valahol elszakadt.
De van néhány olyan sérülés,
Amit nem kell megragassz.
yo yo yo yo yo yo yo yo...
(Sub Bass Monster):
Itt nem lesz szĂĽksĂ©g a sok beszĂ©dre. A haragot fĂ©lre tĂ©ve teneked Ă©szak fele kĂ©ne menned nekem dĂ©lre, Ă©s Ăgy vĂ©ge.
TĂ©nyleg megeshet, hogy vĂ©get Ă©r, de nem ezen lovagolnánk, veszekednĂ©nk Ă©vrõl-Ă©vre. Ha nem megy ne szenvedj ember inkább engedj, tudom kedveled a helyed, de nem ide szĂłl a jegy. Egy tĂ©vedĂ©s csupán, de most korrigál a szám, hát dobd el a lazán, ugyanis Ăgy lesz a dolog csak igazán:
yo yo yo yo
yo yo yo yo
ugyanis Ăgy lesz a dolog csak igazán:
yo yo yo yo
yo yo yo yo
Lehet, hogy eltört,
Lehet, hogy valahol elszakadt.
De van néhány olyan sérülés,
Amit nem kell megragassz.
|
silence, 18:00
|
|
|
Nagy László:
ADJON AZ ISTEN
Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forrĂł
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
õ kĂĽldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetõk helyett
Ă©letet
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon ugyis, ha
nem kérem.
|
silence, 17:50
|
|
|
|
silence, 17:17
|
|
|
Hoppá! :-))))
Jön az Új Év.... :-))))
Boldog Legyen Neked is...
:-))))
|
silence, 17:03
|
|
|
|
| 2007. december 23., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Hadd KĂvánjak bĂ©kĂ©ben nyugalomban szeretetben gazdag Karácsonyt ezzel a verssel neked, ki betĂ©rtĂ©l ide hozzám...
Juhász Gyula
Karácsony felé
SzĂ©p TĂĽndĂ©rország támad föl szĂvemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörû igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szĂvvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szĂvemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kĂ©tkedõ beszĂ©det
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak Ăgy decemberben.
|
silence, 17:25
|
|
|
"Aki bújt elõjöhet, vacsorára hazamehet."
Kurt Vonnegut
|
silence, 17:07
|
|
|
|
| 2007. december 18., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 15:19
|
|
|
Illyés Gyula
Szállong a hó
A kövesút már hófehér.
De a szántó még szinte szurkos.
Meglátni, merre megy a tél
a békén füstölgõ falukhoz.
Fehér a villanyhuzal is,
mely jobbra-balra kifeszĂtve
az ĂştrĂłl a tanyákba visz –
Azon is most a tél siet be.
Az õszi vetést átszelõ
ösvény is fehéren világol.
Messzibb egy boglya, nádtetõ –
méri magát velük a távol.
Még csak a ritkás, a merész,
az elõörs hópelyhek szállnak.
De látni máris az egész
térkép-tervét a támadásnak!
|
silence, 15:11
|
|
|
Holnaptól itthon a család... Vagyis a fiam péntekig jár suliba...
HolnaptĂłl kĂ©szĂĽlõdĂ©s, vásárlás, nagytakarĂtgatás...
Onedin barátom meg beteg.
Én amióta ismerem még nem láttam betegnek... Egyszer belelépett egy szögbe, de másra nem emlékszem.. Közel húsz éves a barátságunk....
Náthás, de kemĂ©nyen.. Tegnap este vittĂĽnk neki lázcsillapĂtĂłt, meg olyan forrĂł italt.. nem a Coldrexet, hanem a másikat....
Ahogy Tündér Lala haverom mondaná:
"Elég sz*r a fejhús..."
A kocsi nem alakul, ajtĂł nincs.. :-(
Végül is nem fúj be a szél mondta a haverom...
Viszont szombaton lesz egy kétnapos nemzetközi disznóvágás Románországban.. Petre a böllér román, Matthias barátom szlovák, meg mi magyarok leszünk ott..
Két nagy böhöm kucut mészárolnak le még péntek este.(õk is magyarok)
Asszem ott is alszunk... JĂł szokott lenni..
A kolbász fĂ»szerezĂ©sĂ©t mindig rámbĂzzák, bár a paprikájuk elĂ©g fakĂł, de mindent megteszek.. :-)
Szóval most még Honfoglalózok.. Nagyon jó ez a játék...
|
silence, 10:18
|
|
|
JĂł reggelt! :-)))
|
silence, 8:34
|
|
|
|
| 2007. december 17., hétfő |
|
|
0 |
|
|
Pillanatnyilag ez a helyzet mifelénk... Ha északra nézek, anyu háza felé, a fenti fürdõ ablakából....
|
silence, 15:30
|
|
|
KUCZKA PÉTER
Nagy a hĂł
Reggeli után Cserepes Mihály kilĂ©pett a tornácra. Minden tiszta fehĂ©r, az udvar, a kazlak, a háztetõk. NĂ©hány kĂ©mĂ©nybõl vĂ©kony fĂĽst szálldogált a kĂ©k Ă©gre. Sehol egy lĂ©lek.
Ebben a percben vakĂtĂł fĂ©ny villant, nem is nagyon távol, a tĂł fölött, ahová Cserepes indulni kĂ©szĂĽlt.
A konyhában az asszony a tarisznyát tömte, szalonna, kolbász, vöröshagyma, kenyér, és a kétliteres, forró, boros teával teletöltött termosz került bele.
Cserepes megdörzsölte a szemĂ©t, nem volt semmi baj, a fĂ©ny eltûnt, ment a kamrába a nádvágóért. Nem kellett köszörĂĽlni, Ă©les volt, mint a borotva.
Felvette prémes nagykabátját, fejébe nyomta a kucsmát, vállára a tarisznyát, nádvágót, megcsókolta az asszonyt és indult. A kapuból még visszaszólt, holnap halpaprikás lesz.
Sehol egy lábnyom. VĂ©gigballagott az utcájukon, elhagyta a temetõt, a kocsiĂştrĂłl a tĂł felĂ© fordult. Ott volt a fûzfája, gondolta, alája telepszik, a vesszõk meg az ágak majd megvĂ©dik, ha kell.
A fûzfa alatt ĂĽlt valaki, embernek látszott. Ott kuporgott, szorosan a törzs mellett. Hát ez meg ki? - kĂ©rdezte magában Cserepes. Megmarkolta a nádvágĂłt. Közelebb lĂ©pett.
Látszott, hogy az ismeretlen majd megfagy. VĂ©kony trikĂłfĂ©le födte, fejĂ©t valami sisakfĂ©le takarta. Mintha villogott volna. KĂ©t karját Cserepes felĂ© tárta. SegĂtsĂ©get kĂ©r, Ă©hes, fázik, gondolta Cserepes. LetĂ©rdelt a hĂłba az ismeretlen mellĂ©, elõrántotta a termoszt, öntött neki a teábĂłl.
Az idegen ivott, evett a szalonnából, kolbászból, szépen átmelegedett. Kicsi, kék fények futkároztak a testén.
- Ki vagy? - kérdezte Cserepes. - Hogy kerültél ide?
A jövevény az égre mutatott.
Cserepes elnevette magát. - Angyal vagy?
VendĂ©ge villogĂł kis dobozt hĂşzott elõ ruhája alĂłl. Babrált vele, nyomogatta, zûrzavaros hangok keveredtek, aztán váratlanul magyarul szĂłlalt meg a szerkezet.
- Nem vagyok angyal - mondta -, nem vagyok angyal, nem vagyok...
Cserepes most kezdte vizsgálni a jövevĂ©ny arcát. Világos barna bõre többször változtatta szĂnĂ©t. EvĂ©skor fehĂ©rnek, iváskor halványkĂ©knek mutatkozott. Nagy szemei távol álltak egymástĂłl, orra laposnak tûnt, Ă©s kicsinynek, ajka vĂ©konynak.
Közben a gépecske beszélt, beszélt.
- Rossz itt - mondta -, mi ez itt, fölöttem?
- Fûzfa - válaszolta Cserepes. - MegvĂ©d a hidegtõl. Ez az Ă©n fûzfám.
A vendĂ©g kezdte mutogatással kĂsĂ©rni szavait. - Az ott micsoda?
- Az a nádas. Majd levágok belõle.
- És odébb?
- Az a tĂł. Befagyott. Csupa jĂ©g. Kiszedek belõle nĂ©hány pontyot.
A vendĂ©g helyeslõen bĂłlogatott, majd körbe mutatott. - És ez? Ez a sok. Ez a szĂntelen fehĂ©r. És a hideg. Mi ez?
Cserepes belemarkolt, dobálta a gombócokat a nádasra.
- HĂł - mondta. - HĂł, hĂł, hĂł...
- Nekem ez nem kell - borzongott meg az idegen. - Nem szeretem, hideg. Megyek is innen. Hogy is hĂvnak? Milyen nyelven beszĂ©lsz?
Cserepes bemutatkozott, és megmondta, hogy magyarul beszél.
A jövevény felállt, intett az ég felé. - Megyek - mondta.
Hatalmas villanás vakĂtotta el Cserepest. Mire kinyitotta szemĂ©t, a jövevĂ©ny eltûnt.
MĂ©g bámult egy ideig, azt hitte, álmodott. Utána levágott három sor erõs nádat, lĂ©ket nyitott a tĂł jegĂ©n, szerencsĂ©sen kifogott nĂ©gy kĂ©tkilĂłs pontyot.
Hazafelé már tele volt az utca. Gyerekek kiabáltak, hógolyóztak, répaorrú hóembereket szobrintottak. A széles, szép fehérség mocskossá változott.
FelesĂ©ge jĂłkedvûen fogadta. MĂ©ricskĂ©lte a pontyokat. Holnap igazán halpaprikás lesz, mondta, Ă©s nagyot nevetett.
1999
|
silence, 10:52
|
|
|
|
silence, 8:19
|
|
|
Minden hófehér, és varjúgyümölcsök lógnak a fán..
Itt maradtam, de jó ez a nyugodt magány...
MilliĂł mĂłdon tudom ám elĂĽtni az idõt.... Itt van mindjárt a csiga... a televĂziĂł.. könyv....
a reggeli mostalan, a porszĂvĂł.... a hĂłlapát, a zongora....
Azt mondta egyszer a Csernus doki, hogy az az igazán kiegyensúlyozott ember, aki egy üres lakásban is képes jól érezni magát...
Nos akkor én csak akkor vagyok kiegyensúlyozott, ha már minden rendben van körülöttem...
Megyek is...
|
silence, 8:03
|
|
|
|
| 2007. december 15., szombat |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 17:35
|
|
|
Ma reggel kb fĂ©l tĂzkor a fiam belĂ©pett a nappaliba, Ă©s a következõ kĂ©p fogadta:
A tĂ©vĂ©bõl Lukács ordĂtott hogy "gerjedek rád gerjedek ráááád"
A hĂşga, akirõl azt hitte hogy fĂ©lholt a mandulagyulladástĂłl, szinte mozdulni sem bĂr, a kinyitott kanapĂ© tetejĂ©n ugrándozott lĂ©ggitározva a nagy "rõzsĂ©t" a fejĂ©n teljes erõbõl elõre-hátra dobálva.
Az apja (aki én vagyok) a fotelben ülve légdobszólót ütött teljes átéléssel nagy precizitással, lélekben Fejesnek képzelve magát, abban a hitben hogy nem hibázhat, mert kb háromezer szempár követi minden mozdulatát.
Az anyja, akirõl eddig azt hitte hogy õ legalább normális, a kisasztal mellet ugrálva pógózott, bemutatva némi autentikus elemeket, polkát, de még keringõt is, a nagy eksztázisban...
Mondanom sem kell leesett az álla... Azután mosolyogva fejcsĂłválva kihátrált, Ă©s csinált magának egy kakaĂłt a konyhában, Ăgy várta meg amĂg elĂĽl a vihar..
Mondtam neki késõbb hogy a hó miatt volt... Amikor elõször havazik mindenki gyerekké változik egy kicsit...
Tankcsapda :
Elektromágnes
Tudod meglátni és megszeretni egy pillanat mûve volt,
én a földön fekve õ meg finoman félig fölém hajolt.
Na gyere add ide a kezed,én majd hazavezetlek ne félj,
tudom jĂłl,hogy te szereted az ilyet,
mindenem a tied lesz,hát ne aggódj!
A világ szélén álltunk már, a végén mind a ketten,
Azóta tudom jól,hogy ettõl igen egybõl kettõ lettem:
Az egyik mindent megbocsát, a másik gyûlöl,hogyha lát,
tudom nem kéne gondolni rád, mégis gerjedek elektromágnes,
gerjedek rád, elekrtomágnes,én gerjedek rád, gerjedek rád!
Az egyik itt lakik legbelül, a másik bármikor elrepül,
az egyik mindent megbocsát,a másik gyûlöl,hogyha lát,
az egyik angyal szárnyakon, a másik az ördöggel rokon,
Tudom jól,hogy nem kéne, de rád mégis gerjedek,elekrtomágnes,
Gerjedek rád mocskos elektromágnes,én gerjedek rád, gerjedek rád!
Meglátni és megszeretni tudod nem volt nehéz,
kellesz mint a méhnek a méz béb(i),
mikor a szemed a szemembe néz.
Az egyik angyal szárnyakon, a másik az ördöggel rokon,
tudom nem kéne gondolni rád, mégis gerjedek elekrtomágnes,
gerjedek rád, elektromágnes,
na gyere megtekerlek mocskos elektromágnes, elektromágnes,
édes elekrtomágnes, gyilkos elektromágnes, gerjedek elektro!
|
silence, 17:33
|
|
|
|
| |
