2013. július 18., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
Azt mondják az elsõ szerelmet nem felejti el az ember.. ha beteljesült,ha nem. Soha nem fogsz túl lépni rajta,és még ha fáj is,és majd belehalsz,akkor is csak azt mondod: teljesen megérte..
moncsa98, 19:16
|
|
|
Amit az ember elveszÃtett,azt még visszaszerezheti..de amirõl önként mondott le,azt már soha..
moncsa98, 19:12
|
|
|
Egy életen át szeretnék veled élni, Örömet és bánatot együtt elviselni. Két oda adó szÃvnek e világon könnyebb, Nehézséget leküzdeni, nem ismerve könnyet.
moncsa98, 19:06
|
|
|
Lesznek akiket megbántasz úgy, hogy észre sem veszed. Lesznek, akik úgy bántanak meg, hogy fogalmuk sem lesz róla. Lesznek, akiket barátnak hittél, de saját maguk elõtt is elbuknak. Lesznek akik ellenségnek látszanak, s õk állnak melléd a bajban. Lesznek útonállók, bliccelõk, átutazók. Lesznek akiket nevetve, s akiket sÃrva hagysz ott egy-egy állomáson. Mindig, mindennek célja van. Fáradalmas, izgalmas utazás az élet. S ha találsz egy útitársat, aki végigkÃsér rajta, elértél mindent, amirõl mások csak álmodoznak..
moncsa98, 19:03
|
|
|
Emberi törvény kibÃrni mindent és menni tovább, akkor is ha nem élnek már benned remények és csodák;)
moncsa98, 18:18
|
|
|
Azt hiszem rájöttem, a titok nyitjára. Szeretni valakit,aki nem úgy szeret, nem könnyû! A megoldás az,ha elengeded azt,akibe szerelmes vagy, és rátalálsz arra az énjére, akit már elfelejtettél..
moncsa98, 17:58
|
|
|
"nyújtanám a kezem, már sokszor megtettem, többet nem teszem.."
moncsa98, 17:52
|
|
|
Az álca,ami rajtam volt,csak elõtted volt álarc.. Mindenki más észrevette,milyen boldog vagyok a közeledben. Hogy mikor mosolyogsz,egybõl vissza mosolygok,és a tekintetedet keresem. Tulajdonképpen,nem is én használtam az álarcot,hanem te nem akartad észrevenni,hogy valaki jobban szeret téged,mint te õt..
moncsa98, 17:47
|
|
|
Ismerem azokat a szavakat, amelyeket még ki sem ejtettél. Már tudom hová tartasz, mikor még el sem indulsz. Tudok a féltett titkaidról, amiket mélyen elrejtesz. Mindent tudok rólad kedvesem, nem vagyok kém, csak szeretlek.
moncsa98, 17:44
|
|
|
Csak téged akarlak de mégis tõled félek...`
moncsa98, 17:43
|
|
|
Soha ne mondd azt ,hogy megpróbálom,tedd vagy ne tedd,de ne próbáld!:)
moncsa98, 17:41
|
|
|
Te nem csak egyszerûen itt hagytál és elmentél, hanem szabályosan elfutottál.. de van egy dolog, amit itt hagytál magad mögött. Egy dolog, amire nem tudok rájönni: vajon afelé futottál, amit akarsz? Vagy az elõl futottál el ilyen messzire, amit félsz akarni?
moncsa98, 17:40
|
|
|
Tudod, különlegesnek lenni egy dolog, mÃg fontosnak lenni már egészen más. ‘Különleges’ az a valaki, akit sosem fogsz elfelejteni az életed során. ‘Fontos’ pedig az, akire egész életedben szükséged lesz. Az élet pont attól olyan nehéz, hogy az esetek többségében ez a két személy nem ugyanaz. Viszont arra, hogy ki különleges, és ki fontos, sokszor csak túl késõn döbbenünk rá.
moncsa98, 17:38
|
|
|
Engem hÃvsz de késõ lesz, már rég távol leszek :`)
moncsa98, 16:21
|
|
|
Ha megkérdeznéd, vajon miért is szeretlek, Válaszolni nem tudnék neked Ha megkérdeznéd, vajon miért is jó veled, Azt mondanám, mert szeretlek Szeretem, ahogy vigyázol rám, Szeretem, mikor beszélsz hozzám Szeretem, hogy itt vagy, kedvesem Szeretem, mikor megsimogatsz, A haragot és a mosolyokat Szeretek mindent, mindent, ami te vagy.
moncsa98, 16:18
|
|
|
Ãgérd meg azt, hogy kezed kezembõl vissza nem veszed, s akkor is szeretni fogsz, mikor már én is vén leszek.
moncsa98, 13:42
|
|
|
Õ rossz hozzád,az orrodnál fogva vezet de te észre sem veszed. Hogy miért? Mert szereted ..
moncsa98, 10:12
|
|
|
Visszamennék csak,hogy érezd,együtt túl a felhõkön Te sem hitted volna rólam,kettõnkrõl,még ezt õrzöm Ãrhatok én bármit neked,száz szónak is egy vége lesz Eltûnnék a világból,de nem tehetem,mert még szeretsz...
moncsa98, 9:55
|
|
|
Mindent talán nem adhatok meg neked, de mindenem a Tiéd !
moncsa98, 9:53
|
|
|
Amikor még az utolsó üzenete a mobilodban van... Amikor minden közös kép láttán a szemedbõl egy könny kicsordul... Amikor a mosolya még elõtted lebeg... Amikor tudod hogy ezt a mosolyt többé nem nézheted. Amikor eszedbe jutnak a szép pillanatok... Amikor rájössz, hogy soha többé együtt nem lesztek boldogok... Amikor észre veszed, hogy vége. Már nincs veled. Akkor jössz rá, hogy hiányzik és a világon mindennél jobban szereted? Haragszol arra, kit el kell felejtened, S rádöbbensz arra, hogy még jobban szereted! Gyötörni akarnád, de nincs hozzá erõd!Mert tudd meg: még mindig SZERETED ÕT!
moncsa98, 9:49
|
|
|
És hogy a végén ki esik földre? Aki igazából szeret..
moncsa98, 9:47
|
|
|
Ãllj, nem gondoltam volna, Hogy ezt érzem, más szemmel nézek rád! Beléd estem, s tudom támadni fog majd , Az egész világ, De vállalom érted, AmÃg élek mindig hû leszek hozzád, Érted bármit más nem számÃt, Mindig hû leszek hozzád!
moncsa98, 9:36
|
|
|
ne hidd el azt, ami még nem történt meg ne hidd el azt, hogy ezeket ki törölhetnéd ne hidd el azt, hogy a kemény falat te törnéd meg, ne hidd el azt, hogy a barátság örökké él..
moncsa98, 9:36
|
|
|
Maradni szeretnék, de túl sok emlék fûz hozzád, Haladnom kell, a szÃvem úgyis újra eldobnád, Szerelmünk érintetlen a pokolnak, mennynek, Ãgérem látni fogsz még egyszer, de most engedj el, hadd menjek.
moncsa98, 9:21
|
|
|
|
2013. július 17., szerda |
|
|
0 |
|
|
Légy elég erõs, és mondd el neki hogy szereted, vagy pedig légy elég erõs ahhoz, ahogy végig nézed, hogy más szereti õt!
moncsa98, 20:17
|
|
|
SzámÃtott eddig a percig, hogy mit gondolnak rólam Mert az egész életemet mások elé toltam Tele vagyok már indulattal feszültséggel Azt akarom, hogy a kibaszott énem felejtsék el...
moncsa98, 19:28
|
|
|
Ãlmok nélkül nincs holnap Az nem igaz, hogy a szerelemnek sok-sok idõ után el kell múlnia. Hogy nem maradhat ugyanolyan gyöngéd, mint régen volt. Hogy nem ölelhetjük egymást ugyanúgy, oly összetartozóan, mint az elsõ találkozások idején. A szerelem igenis élhet sok-sok év után is, csak ahhoz éltetnünk kell! Ez nem máson múlik, csak két emberen. Éltesd te is:)
moncsa98, 19:22
|
|
|
Egy nap a diák megkérdezte a tanártól, hogy mi is az a szerelem, Ahhoz, hogy meg tudjam válaszolni a kérdésed, menj ki a mezõre és válaszd ki a legnagyobb búzát, amit csak találsz, és hozd el nekem. -válaszolta a tanár.A szabály az, hogy a mezõn csak egyszer mehetsz keresztül, és nem fordulhatsz vissza egy olyan búzáért, amit már elhagytál. -tette hozzá. A diák felöltözött és kiment a mezõre. Az elsõ soron haladva, talált egy nagy növényt, de úgy gondolta, hátha lesz még ettõl is nagyobb a többi sorban, ami csak rá vár. Aztán meglátott egy másik példányt, ez még nagyobb volt. Viszont még mindig úgy gondolta, hogy talán beljebb a sorok között lesz egy hatalmas, ezért ezt sem szakÃtotta le. Telt az idõ és már lassan túl volt a búzatábla felén, amikor azt vette észre, hogy az itt található növények meg se közelÃtik méretben azokat, amiket eddig látott. Elgondolkodott és már bánta, hogy nem szakÃtott le egyet közülük. Amikor a végére ért, visszaindult az iskolába a tanárhoz üres kézzel. Ez a szerelem. mondta rögvest a tanárnõ. MINDIG KUTATSZ EGY JOBB UTÃN, ÉS CSAK KÉSÕBB JÖSSZ RÃ, HOGY AZ IGAZIT MÃR ELMULASZTOTTAD".
moncsa98, 19:06
|
|
|
Ami volt , elmúlt . És csak nézünk vissza, könnyes szemmel , Elmúlt a szenvedély , és most meg ,szint tiszta igazság . Hazugságok porba hulltak, és a hiány kezdetét vette ebbe a korszakba .. Keresünk , de nem találunk. A Remény elvesz.( Egyszer az életbe rájövünk hogy aki a legfontosabb volt elveszÃtettük ... A magány vesz körül...:(
moncsa98, 13:31
|
|
|
|
2013. július 15., hétfõ |
|
|
0 |
|
|
Kedves múlt! Köszönöm a leckéket, amiket kaptam tõled. Köszönöm, hogy ezek által felnõhettem, megtanulhattam,megtapasztalhattam mindent, ami jobbá tett. Köszönöm mindazt a szenvedést,amit kiszabtál nekem, és nem engedted hogy elsodródjak. Köszönöm, hogy erõt adtál folytatni, és meglátni mindazt, ami fontos Nekem. Köszönöm, hogy minden rosszat megmutattál, a szomorú, keserû embereket, az aljas világot, és nem hagytad, hogy én is részévé váljak.Köszönöm, hogy most esélyt adsz továbblépni! Kedves jövõ.. készen állok !
moncsa98, 20:03
|
|
|
|
| |