| 2009. március 18., szerda |
|
 |
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
Ălmodtam...
Ălmodtam
az Ă©jjel
ĂĄrvalĂĄnyhajat,
papsajtot,
tĂ»z-tĂŒskĂ©s
iglicebokrokat,
kormos fejĂ»
szĂĄrcsĂĄkat a
Kis-DunĂĄn,
ladikot,
keszeget,
pontyot...
gazos ĂștszĂ©len
vadribizli-bokrot
- feketét -,
bodzavirĂĄgot
hófehéret, pemetét,
homokbuckĂĄkat,
illatos akĂĄcokat,
szûk, kavicsos
falusi utat -
törte mezĂtlĂĄbamat...
(SzI)
|
magam, 21:02
|
|
|
Dallamok
MegĂĄllt a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, majdnem, hogy a peremĂ©n. Az elsuhanĂł autĂłsok dĂŒhösen rĂĄztĂĄk felĂ© a kezĂŒket, volt, aki dudĂĄlt, mĂĄsok csak kĂĄromkodtak. Ă Ă©szre sem vette. Csak ĂĄllt a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, arcĂĄt a kora tavaszi napnak feszĂtette, szĂĄja mosolyra hĂșzĂłdott, szemĂ©t becsukta, Ă©s hangosan dĂșdolt valami furcsa zenĂ©t. Nem tudni, honnan jött a ritmus, a zene, de Ă” csak mosolygott Ă©s önfeledten lallĂĄzott. MĂĄr a mĂĄsodik zöld is rĂ©gen pirosra vĂĄltott, amikor egy aprĂłcska kislĂĄny Ă©rt mellĂ©. MegĂĄllt mellette, Ă”zikeszemĂ©t rĂĄemelte, szĂ”ke tincseit, amiket az arcĂĄba fĂșjt a szĂ©l, hanyagul hĂĄtravetette. Egy darabig hallgatta a zenĂ©t, amit Ă dĂșdolt ott a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, majd kicsiny szĂĄjĂĄval követte a dallamot. Mire a szöszke anyja odaĂ©rt, Ă”k ketten mĂĄr kĂ©z a kĂ©zben, egyre hangosabban lallĂĄzva komponĂĄltak valami mennyei, tavaszi muzsikĂĄt. AztĂĄn Ășjra zöld lett. A kislĂĄny kihĂșzta kezecskĂ©jĂ©t, majd mosolyogva megszĂłlĂtotta a nĂ”t:
- Nagyon szĂ©pen Ă©nekeltĂŒnk, ugye? Te, Ă©n ezt a dalt ismerem! - AztĂĄn ĂĄtkeltek a mĂĄsik oldalra, a lĂĄny Ă©s az anya. A nĂ” meg csak ĂĄllt tovĂĄbb a sarkon, a jĂĄrda szĂ©lĂ©n, de mĂĄr nem dĂșdolt. Csak nĂ©zett a tĂĄvozĂł utĂĄn.
(SzI)
|
magam, 13:20
|
|
|
beĂ©pĂtve...
|
magam, 12:50
|
|
|
tudtad...?
Anatómiailag lehetetlen, hogy egy disznó felnézzen az égre.
A szĂșnyogok nemi aktusa összesen kĂ©t mĂĄsodpercig tart.
BecslĂ©sek szerint több milliĂł fĂĄt a vilĂĄgon mĂłkusok ĂŒltettek, akik elĂĄstĂĄk a magokat, majd megfeledkeztek rĂłla.
Egy flamingĂł csak Ășgy tud enni, ha a fejĂ©t fordĂtva tartja.
A szĂłtĂĄrban utolsĂł helyen talĂĄlhatĂł ĂĄllat a zyzzyva, egy DĂ©l-AmerikĂĄban Ă©lĂ” zsizsikfaj.
|
magam, 12:37
|
|
|
egy mosolyt megér...?
BetörÔ becsönget a lakåsba. BentrÔl kislånyhang vålaszol:
- Ki az?
- Szia kislĂĄny, csak te vagy itthon?
- Nem, még itt van a Bence is!
- Ăs Ă” hĂĄny Ă©ves?
- HĂĄrom!
BetörĂ” berĂșgja az ajtĂłt. Ekkor elĂ”rohan Bence, a hĂĄromĂ©ves bullmasztiff...
- Tudtad, hogy a tudatlansåg és a nemtörÔdömség az emberiség két legnagyobb problémåja?
- ???
- Nem tudtam, de nem is Ă©rdekel.
RendszĂĄm
MacsĂł csĂĄvĂł az Ășj BMW ĂĄtvĂ©telekor:
- Figyu, valami egĂ©szen kĂŒlönleges rendszĂĄm kĂ©ne.
Olyan, amibÔl az egész orszågban csak egy van!
- JIH-318 megfelel?
- Oszt biztos, hogy ilyen nincs mĂĄsnak?
- Szavamat adom rĂĄ.
- Akkor jĂł lesz.
|
magam, 9:33
|
|
|
természetfilmes...
|
magam, 8:45
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 18.
az év 77. (szökÔévekben 78.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 288 nap van håtra.
Napkelte: 05:51 Napnyugta: 17:54
Holdkelte: 01:30 Holdnyugta: 09:15
Ma SĂĄndor, Ede, Alexandra, NĂĄrcisz napja van.
Boldog névnapot!
SĂĄndor :
Az görög Alexander nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a megmagyarosodott alakja. JelentĂ©se: fĂ©rfiakat vagy fĂ©rfiaktĂłl megvĂ©dĂ”.
Ede :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az EdvĂĄrd, EduĂĄrd nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l önĂĄllĂłsult. JelentĂ©se birtok, vagyonĂ”rzĂ©s, vĂ©delem.
Alexandra :
A görög, latin eredetû Alexander férfi név nÔi pårja. Jelentése harcra kész, az embereket oltalmazó.
NĂĄrcisz :
Görög eredetû név, a Narcisszusz férfinév nÔi pårja. Jelentése maga a viråg.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1861 – KikiĂĄltjĂĄk az egysĂ©ges OlaszorszĂĄgot, melynek elsĂ” uralkodĂłja II. Viktor EmĂĄnuel kirĂĄly lesz.
• 1871 – KikiĂĄltjĂĄk a PĂĄrizsi KommĂŒnt.
• 1962 – A francia-algĂ©riai tĂĄrgyalĂĄsok eredmĂ©nyekĂ©ppen alĂĄĂrjĂĄk az Ă©viani egyezmĂ©nyt.
• 1965 – Az elsĂ” Ă»rsĂ©ta: a szovjet Voszhod-2 Ă»rhajĂłsa, Alekszej Leonov, 12 percet tölt kint az Ă»rben.
• 1990 – Az elsĂ” szabad vĂĄlasztĂĄsok az NDK-ban.
• 2005 – A Wikimedia Foundation bejelenti az 500 000-ik angol nyelvĂ» szĂłcikk elkĂ©szĂŒlĂ©sĂ©t.
• 2008 – JapĂĄn Ă©s Kanada elismeri a fĂŒggetlen KosovĂłt.
SzĂŒletĂ©sek
• 1748 – Kiss JĂłzsef vĂzĂ©pĂtĂ” mĂ©rnök, hadmĂ©rnök († 1813)
• 1815 – Ballagi MĂłr teolĂłgus, nyelvĂ©sz, az MTA tagja († 1891)
• 1830 – Szinnyei JĂłzsef, bibliogrĂĄfus, könyvtĂĄros, irodalomtörtĂ©nĂ©sz († 1913)
• 1837 – Grover Cleveland, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 22. Ă©s 24. elnöke, hivatalban 1885–1889-ig Ă©s 1893–1897-ig († 1908)
• 1842 – StĂ©phane MallarmĂ© francia szimbolista költĂ” († 1898)
• 1844 – Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerzĂ”, az "Ătök" egyike († 1908)
• 1858 – Rudolf Diesel nĂ©met mĂ©rnök, a Diesel-motor feltalĂĄlĂłja († 1913)
• 1887 – BerĂ©ny RĂłbert magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus († 1953)
• 1903 – Galeazzo Ciano olasz kĂŒlĂŒgyminiszter, Mussolini veje († 1944)
• 1922 – PĂ©csi SĂĄndor Kossuth-dĂjas szĂnmĂ»vĂ©sz, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1972)
• 1922 – Egon Bahr nĂ©met szociĂĄldemokrata politikus, miniszter
• 1932 – John Updike Nobel-dĂjas amerikai ĂrĂł († 2009)
• 1940 – SinkĂł LĂĄszlĂł Kossuth- Ă©s JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnmĂ»vĂ©sz
• 1945 – Bobby Solo (er. Roberto Satti) olasz Ă©nekes
• 1954 – JĂłzsa Imre magyar szĂnmĂ»vĂ©sz, szinkronszĂnĂ©sz, JĂĄszai-dĂjas
• 1959 – Luc Besson francia filmrendezĂ”
• 1977 – Trent Tesoro amerikai pornĂłszĂnĂ©sz
• 1980 – Alekszej Jagugyin orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1984 – KovĂĄcs Csaba magyar jĂ©gkorongozĂł
• 1985 – AndrĂ© Kaminski nĂ©met szĂnĂ©sz
• 1987 – Rebecca Soni amerikai ĂșszĂłnĂ”
• 1989 – François Goeske nĂ©met szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1321 – CsĂĄk MĂĄtĂ© (* 1260 körĂŒl)
• 1584 – IV. (Rettegett) IvĂĄn orosz cĂĄr (* 1530)
• 1768 – Laurence Sterne angol ĂrĂł (* 1713)
• 1781 – Anne Robert Jaques Turgot francia ĂĄllamfĂ©rfi, pĂ©nzĂŒgyminiszter (* 1727)
• 1865 – Friedrich August StĂŒler nĂ©met Ă©pĂtĂ©sz, Ă©pĂtĂ©szeti szakĂrĂł (* 1800)
• 1889 – RĂłmer FlĂłris rĂ©gĂ©sz, mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1815)
• 1917 – Ferenczy KĂĄroly festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1862)
• 1936 – EleftĂ©riosz VenizĂ©losz görög politikus, miniszterelnök (* 1864)
• 1942 – MĂĄrk Lajos festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1867)
• 1946 – bĂĄrĂł PerĂ©nyi Zsigmond, belĂŒgyminiszter (* 1870)
• 1966 – Mihailich GyĂ”zĂ” Ă©pĂtĂ”mĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja, Kossuth-dĂjas (* 1877)
• 1967 – Baghy Gyula, a magyarorszĂĄgi eszperantĂł mozgalom kiemelkedĂ” alakja (* 1891)
• 1974 – MĂ©szöly Gyula MTA tagja, biolĂłgus, Kossuth-dĂjas növĂ©nynemesĂtĂ”.(* 1910)
• 1992 - Balogh AndrĂĄs festĂ”mĂ»vĂ©sz, mĂ»vĂ©szeti ĂrĂł, a KertĂ©szeti Egyetem docense. Az 1971.Ă©vi firenzei nemzetközi biennĂĄlĂ©n aranyĂ©remmel tĂŒntettĂ©k ki. ( *1919)
• 1993 – Gyetvai ElemĂ©r vilĂĄgbajnok asztaliteniszezĂ” (* 1927
• 2006 – AndrĂ© SzĂ”ts magyar-francia filmproducer, rendezĂ” (* 1937)
|
magam, 8:40
|
|
|
napi okossĂĄg:
Eléggé agyament ez a vilåg ahhoz, hogy a nagy åtlagnak alapjåraton ne legyen igaza.
.
|
magam, 8:36
|
|
|
Van mikor...
Van, mikor kék az ég,
Csendes.
S van, mikor ez épp elég!
Van, mikor lĂĄtsz egy madarat,
mely suhan.
S jĂł tudni, hogy szabad.
Van, mikor az erĂ” hatalom!
Vagy Ă©rdem?
De ez csak egy mĂșlĂł alkalom.
Van, mikor tudni veszélyes,
s kĂĄros.
A tudås jó! de kényes.
Van, mikor tûrni bölcs dolog!
S lĂĄm:
Ki ezt tudja, mindig boldog.
Van, mikor az Ă©let szomorĂș
s kemény!
De nem! Ez nem hĂĄborĂș!
Van, mikor nem sĂŒt a nap,
S hideg van.
De benned Ă©let… Ă©let van!
S van, mikor elcsĂŒggedsz…
Ne tedd!
Az élet szép! s Te élvezd ezt!?
(VM)
|
magam, 8:35
|
|
|
jĂł reggelt...
|
magam, 8:31
|
|
|
|
| 2009. március 17., kedd |
|
|
0 |
|
|
elmélkedés
Aki dolgozik, nincs ideje semmire. A naplopĂłknak van idejĂŒk mindenre. Az idĂ” pĂ©nz. TehĂĄt a naplopĂłknak van pĂ©nzĂŒk.
KĂVETKEZTETĂS:
Ha azt akarom, hogy legyen pénzem, nem szabad dolgoznom.
|
magam, 13:51
|
|
|
RagyogĂĄs
Ragyogott. ValĂłsĂĄggal ragyogott, ahogy ott ĂŒlt a padon, könyvvel a kezĂ©ben. Körbelengte egyfajta derĂ». Mint egy trĂłpusi fĂŒlledt este, Ășgy ontotta magĂĄbĂłl az energiĂĄt, ami aztĂĄn az egĂ©sz teret beragyogta. Valami sĂĄrgĂĄs, vöröses, meleg fĂ©nnyel festette meg az Ă©ppen csak rĂŒgyezĂ” fĂĄkat Ă©s bokrokat. Egyfajta szemĂ©lytelen, tavaszi ragyogĂĄssal, ami aztĂĄn mindenkire gyĂłgyĂtĂłlag hat.
Ismerte a titkot. A titkot, amely a csillagokat irĂĄnyĂtja, amelyik ragyog, mint a napfĂ©ny, amely az Ă©vszakokat vĂĄltoztatja. Az öröm titkĂĄt. Ott, abban a pillanatban kĂ©pes volt azonosulni minden szĂ©psĂ©gĂ©vel a tavasznak, mindazzal, ami körĂŒlvette: a tavaszi virĂĄggal, a lepke utĂĄn rohanĂł kutyĂĄval, az erĂ”tĂ”l duzzadĂł Ă©vszĂĄzados fĂĄkkal, a kristĂĄlytiszta Ă©gbolttal, az Ă©gen jĂĄtszĂłdĂł felhĂ”kkel.
Ărezte a bĂ©kĂ©t, a kĂ©k Ă©s fehĂ©r szĂnben jĂĄtszĂł megnyugvĂĄst, a csend hĂvĂł szavĂĄt. NapfĂ©ny volt ott a padon. NapfĂ©ny, mely kĂ©pes a havas hegycsĂșcsot, a jĂ©gcsapot is Ă©kszerrĂ© varĂĄzsolni.
Gyerek volt ott a padon. Boldog, bolond, gondtalan gyermek, aki nem nĂ©z a mĂșltba, nem nĂ©z a jövĂ”be, nem fĂ©li a halĂĄlt, mert nem is ismeri. Csak a halhatatlan jelenben Ă©l.
SĂșlytalan volt ott a padon, aki ellendĂŒl a földtĂ”l, Ă©s egyenesen a mennyorszĂĄgba emelkedett.
Boldog volt ott a padon. Talån a legboldogabb ember a Földön.
(MK)
|
magam, 13:48
|
|
|
bĂșjĂłcska...
|
magam, 13:26
|
|
|
tudtad...?
A közhiedelemmel ellentétben az elefåntok nem félnek az egerektÔl.
Egy birka, egy kacsa és egy kakas voltak az elsÔ utasok a vilåg elsÔ hÔlégballonjån.
Szeles napokon jĂłval nagyobb a mĂ©hcsĂpĂ©s esĂ©lye.
Pårzås utån mindkét érintett csiga rak tojåsokat.
A macskåk több, mint 100-féle hangot képesek kommunikåciós célra kiadni magukból, szemben a kutyåkkal, akik 10-nél nem képesek többre.
|
magam, 13:13
|
|
|
fejlÔdés...
|
magam, 7:59
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 17.
az év 76. (szökÔévekben 77.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 289 nap van håtra.
Napkelte: 05:54 Napnyugta: 17:51
Holdkelte: 09:07 Holdnyugta: 01:25
Ma Patrik, GertrĂșd, JĂłzsef napja van
Boldog névmapot!
Patrik :
A PatrĂcius nĂ©v Ăr eredetĂ» alakvĂĄtozata, jelentĂ©se: rĂłmainak szĂŒletett nemes. Az 1990-es Ă©vekben hirtelen nagyon nĂ©pszerĂ» lett.
GertrĂșd :
Germån eredetû név, jelentése dårda erÔ, varåzslónÔ, vagyis a dårdåk varåzslónÔje.
JĂłzsef :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események ]
• 624 – A badr-i csatĂĄban Mohamed prĂłfĂ©ta döntĂ” gyĂ”zelmet arat ellenfelei felett.
• 1848 – V. FerdinĂĄnd kirĂĄly kinevezi BatthyĂĄny Lajost miniszterelnökkĂ©. Az elsĂ” felelĂ”s magyar kormĂĄny megalakulĂĄsa.
• 1936 – NĂ©metorszĂĄg felmondja a locarnĂłi egyezmĂ©nyt, csapatai bevonulnak az addig demilitarizĂĄlt Rajna-vidĂ©kre.
• 1977 – Deng Xiaopinget visszahelyezik valamennyi tisztsĂ©gĂ©be.
• 2002 – A szocialistĂĄk veresĂ©ge a parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon PortugĂĄliĂĄban.
• 2008
o Washingtonban alĂĄĂrjĂĄk az amerikai–magyar vĂzummentessĂ©gi szerzĂ”dĂ©s alapjĂĄt jelentĂ” egyetĂ©rtĂ©si nyilatkozatot. HasonlĂł dokumentumot Ăr alĂĄ Michael Chertoff amerikai belbiztonsĂĄgi miniszter SzlovĂĄkia Ă©s LitvĂĄnia kĂ©pviselĂ”jĂ©vel is.
o Koszovszka MitrovicĂĄban az ENSZ–rendĂ”rsĂ©g – hajnalban – visszafoglalja a Kosovo fĂŒggetlensĂ©ge ellen tiltakozĂł szerb alkalmazottaktĂłl a vĂĄrosi bĂrĂłsĂĄg Ă©pĂŒletĂ©t, s több tucat embert Ă”rizetbe vesz.
o MĂ©g a dĂ©lelĂ”tt folyamĂĄn – Kosovska Mitrovica Ă©szaki rĂ©szĂ©nek feldĂŒhödött – szerb lakĂłi kövekkel Ă©s Molotov-koktĂ©lokkal tĂĄmadjĂĄk az ENSZ–közigazgatĂĄs rendfenntartĂłit (UNMIK). A tömegbĂ”l automata fegyverekkel Ă©s kĂ©zigrĂĄnĂĄtokkal is tĂĄmadjĂĄk az UNMIK egysĂ©geket. A zavargĂĄsokban 63 ENSZ–rendĂ”r Ă©s közel 70 koszovĂłi szerb sĂ©rĂŒlt meg, 32 embert vesznek Ă”rizetbe.
o TokiĂłban tĂĄrgyal Göncz Kinga kĂŒlĂŒgyminiszter.
o A kuvaiti kormĂĄny minden tagja benyĂșjtotta lemondĂĄsĂĄt a miniszterelnöknek, NĂĄszer asz-SzabĂĄhnak.
SzĂŒletĂ©sek
• 1834 – Gottlieb Daimler nĂ©met mĂ©rnök, az elsĂ” gĂ©pjĂĄrmĂ» kifejlesztĂ”je, a motorkerĂ©kpĂĄr feltalĂĄlĂłja († 1900)
• 1874 – Kincsem, a csodakanca († 1887)
• 1907 – Körner JĂłzsef Kossuth- Ă©s Ybl-dĂjas Ă©pĂtĂ©sz († 1971)
• 1917 – Marton Endre magyar rendezĂ”, szĂnigazgatĂł, kĂ©tszeres Kossuth-dĂjas, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1979)
• 1919 – Nat King Cole amerikai jazz-zenĂ©sz, Ă©nekes, zongorista († 1965)
• 1924 – Ferdinandy Geyza jogtudĂłs, egyetemi tanĂĄr (* 1864)
• 1933 – RĂĄcz SĂĄndor 1956-os politikus, a Nagy-Budapesti Központi MunkĂĄstanĂĄcs elnöke
• 1938 – Rudolf Nurejev orosz balett-tĂĄncos († 1993)
• 1944 – Voith Ăgi magyar szĂnĂ©sznĂ”, MĂ©szĂĄros Ăgi leĂĄnya
• 1948 – BodnĂĄr Erika magyar szĂnĂ©sznĂ”, JĂĄszai-dĂjas, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz
• 1949 – Patrick Duffy Bambi-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz
• 1951 – Kurt Russell amerikai szĂnĂ©sz
• 1951 – Sydne Rome amerikai szĂnĂ©sznĂ”, az aerobic nĂ©pszerĂ»sĂtĂ”je
• 1955 – Gary Sinise Emmy-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz
• 1960 – Szegedi Csaba festĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1983 – Vajda Attila olimpiai bajnok kenus
• 1985 – Tuğba Karademir török mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1986 – Silke Spiegelburg nĂ©met atlĂ©ta (rĂșdugrĂł)
• 1987 – Bobby Ryan amerikai jĂ©gkorongozĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 180 – Marcus Aurelius rĂłmai filozĂłfus, csĂĄszĂĄr (* 121)
• 461 – Szent Patrik, az Ărek apostola, latin nyelvĂ» vallĂĄsi mĂ»vek szerzĂ”je, ĂrorszĂĄg vĂ©dĂ”szentje (* 385 körĂŒl)
• 1516 – Giuliano de` Medici, Nemours hercege, Firenze ura (* 1479)
• 1680 – François de La Rochefoucauld francia herceg, ĂrĂł (* 1613)
• 1862 – Franz Schlik osztrĂĄk csĂĄszĂĄri-kirĂĄlyi lovassĂĄgi tĂĄbornok (* 1789)
• 1921 – Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij orosz mĂ©rnök, az ĂĄramlĂĄstan jelentĂ”s kutatĂłja (* 1847)
• 1924 – Ferdinandy Geyza magyar jogtudĂłs, egyetemi tanĂĄr (* 1864)
• 1926 – Alekszej Alekszejevics Bruszilov orosz tĂĄbornok, I. vilĂĄghĂĄborĂșs hadvezĂ©r (* 1853)
• 1960 – Mattis Teutsch JĂĄnos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, szobrĂĄsz, grafikus (* 1884)
• 1972 – HajĂłs György Kossuth-dĂjas magyar matematikus (* 1912)
• 1976 – Luchino Visconti olasz film-, szĂnhĂĄz-, Ă©s operarendezĂ” (* 1906)
• 1978 – ErdĂ©lyi Ăva magyar ĂșszĂł (* 1943)
• 2005 – Fejes TĂłth LĂĄszlĂł magyar matematikus, geomĂ©ter, az MTA tagja (* 1915)
|
magam, 7:55
|
|
|
napi okossĂĄg:
A történelem ismétli önmagåt, a történészek pedig egymåst ismétlik.
.
|
magam, 7:45
|
|
|
A kertek felĂ”l szelĂden,
Ă©s szinte lopakodva
az ablakig merészkedett,
s orrĂĄt az ĂŒveghez nyomta.
Ki kellett nyitnom az ablakot.
Bejött, kacagott s elfutott,
Ă©s futott vĂĄrosszerte.
ĂsszejĂĄrt minden zegzugot,
s az utat fölseperte;
a lĂĄnyok hajĂĄba beletĂșrt,
s a menyecskék tömött kontyåt
szertezilålta kéjesen:
„Tavasz van, tavasz!” – mondtĂĄk.
ĂllvĂĄnyrĂłl ĂĄllvĂĄnyra szökött,
a kÔmives mår vårta,
s menten ingujjra gyĂŒrkĂ”zött:
„Maltert hĂ©!” – kiabĂĄlta.
Ăs szĂĄllt, szĂĄguldott, szĂĄllt a szĂ©l,
agitĂĄlt hĂĄztĂłl hĂĄzig:
„MozgĂĄs, emberek, tavasz van,
vĂ©n ember, aki fĂĄzik!”
Ăs szĂĄllt, szĂĄguldott, szĂĄllt a szĂ©l:
s délben minden håz ormån
jĂłkedv-zĂĄszlĂłkat lengetett
e kamasz forradalmĂĄr.
(KS)
|
magam, 7:35
|
|
|
jĂł reggelt...
|
magam, 7:34
|
|
|
|
| 2009. március 16., hétfő |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
|
magam, 20:31
|
|
|
csak stĂlusosan...
|
magam, 12:42
|
|
|
A horgĂĄsz
KĂłkadozik,
el-elszunnyad.
IngĂł ladik-
jĂĄban alhat:
pecabotja
Ășgyis csupasz,
nincsen rajta
hal se kukac.
(JT)
|
magam, 12:35
|
|
|
tudtad...?
A tĂ©rkĂ©pkĂ©szĂtĂ©s mĂ»vĂ©szete idĂ”sebb, mint az ĂrĂĄs mĂ»vĂ©szete.
Anglia hivatalos nyelve 600 Ă©vig a francia volt.
Az akupunktĂșrĂĄt orvosi cĂ©llal ie. 2700 körĂŒl, a kĂnai Shen-Nung csĂĄszĂĄr alkalmazta.
A vilĂĄgon SkĂłciĂĄban szĂŒletik a legtöbb vöröshajĂș ember. A skĂłt lakossĂĄg 11%-a vörös hajĂș.
|
magam, 12:14
|
|
|
mĂĄsolat...
|
magam, 8:05
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 16.
az év 75. (szökÔévekben 76.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 290 nap van håtra.
Napkelte: 05:56 Napnyugta: 17:49
Holdkelte: 08:30 Holdnyugta: 00:17
Ma Henrietta, BĂĄlint, Valentin, Henrik, Ăbris, HilĂĄriusz, Eszmeralda napja van
Boldog névnapot!
Henrietta :
Magyar, angol, szlĂĄv eredetĂ», a Henrik fĂ©rfinĂ©v francia, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s nĂ”i formĂĄja. JelentĂ©se: körĂŒlkerĂtett birtokĂĄn uralkodĂł. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a nĂ©met Hermina vĂĄltozata, jelentĂ©se: hadi nĂ”.
BĂĄlint :
A latin Valentinus csalådnévbÔl szårmazik. Alapszavånak, a latin valens szónak a jelentése: erÔs, egészséges.
Valentin :
A latin Valentinus csalådnévbÔl szårmazik. Alapszavånak, a latin valens szónak a jelentése: erÔs, egészséges.
Henrik :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se körĂŒlkerĂtett birtokĂĄn uralkodĂł.
Ăbris :
Az ĂbrahĂĄm becĂ©zett, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s alakjĂĄbĂłl szĂĄrmazik.
HilĂĄriusz :
Latin eredetû név, jelentése derûs, vidåm, jókedvû.
Eszmeralda :
szemita-görög-spanyol eredetû; - jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd. Spanyol eredetû név. A név jelentése: Jelentése: smaragd.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1850 – Megjelenik Nathaniel Hawthorne regĂ©nye, A skarlĂĄt betĂ». A hĂĄzassĂĄgtörĂ” asszony Ă©s szerelmĂ©nek törtĂ©netĂ©t Roland Joffe filmesĂtette meg, a fĂ”szerepben Demi Moore-t lĂĄthattuk.
• 1911 – Megalakult a Vas- Ă©s FĂ©mmunkĂĄsok Sport Clubja, a mostani Vasas SC. Az egyesĂŒlet sportolĂłi a fennĂĄllĂĄs alatt 40 olimpiai bajnoki cĂmet szereztek, köztĂŒk HegedĂ»s Csaba birkĂłzĂĄsban a magyar sport 100. aranyĂ©rmĂ©t. HĂres sportolĂł volt Körmöczy Zsuzsa, GedĂł György Ă©s Illovszky Rudolf. Ma 16 szakosztĂĄllyal mĂ»ködik az egyesĂŒlet.
• 1926 – Robert Goddard elindĂtja az elsĂ” mĂ»ködĂ”kĂ©pes folyĂ©kony hajtĂłanyagĂș rakĂ©tĂĄt.
• 1935 – NĂ©metorszĂĄgban bevezetik az ĂĄltalĂĄnos hadkötelezettsĂ©get, Hitler felmondja a versailles-i bĂ©keszerzĂ”dĂ©s katonai cikkelyeit.
• 1955 – Eisenhower bejelenti, hogy hĂĄborĂș esetĂ©n atomfegyvert alkalmaznak.
• 1968 – Vietnami hĂĄborĂș: a My Lai-i mĂ©szĂĄrlĂĄsban 350-500 vietnami parasztot – fĂ©rfiakat, nĂ”ket Ă©s gyerekeket – ölnek meg amerikai katonĂĄk.
• 1977 – Indira Gandhi sĂșlyos veresĂ©ge az indiai vĂĄlasztĂĄsokon.
• 1978 – A Vörös BrigĂĄdok terrorszervezet elrabolta Aldo Moro olasz politikust, kĂ©sĂ”bb ki is vĂ©geztĂ©k.
• 2002 – KĂ©t ismeretlen fegyveres agyonlövi a kolumbiai Cali vĂĄrosĂĄnak Ă©rsekĂ©t, IsaĂas Duarte CancinĂłt; az egyhĂĄzi vezetĂ” kĂłrhĂĄzba szĂĄllĂtĂĄs közben belehal sĂ©rĂŒlĂ©seibe.
• 1994 – Moldova csatlakozik a PfP-hoz.
•
SzĂŒletĂ©sek
• 1751 – James Madison, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 4. elnöke, hivatalban 1809–1817-ig († 1836)
• 1789 – Georg Simon Ohm nĂ©met fizikus, az Ohm-törvĂ©ny leĂrĂłja († 1854)
• 1856 – IV. NapĂłleon francia csĂĄszĂĄri herceg, III. NapĂłleon egyetlen gyermeke († 1879)
• 1887 – SebestĂ©ny Gyula Kossuth-dĂjas tĂŒdĂ”sebĂ©sz († 1954)
• 1910 – Gerevich AladĂĄr magyar olimpiai bajnok vĂvĂł († 1991)
• 1918 – Frederick Reines Nobel-dĂjas nĂ©met fizikus († 1998)
• 1940 – Bernardo Bertolucci olasz filmrendezĂ”, ĂrĂł
• 1941 – Katona Gyula magyar matematikus, az MTA tagja
• 1950 – Kate Nelligan (er. Patricia Colleen Nelligan) kanadai szĂnĂ©sznĂ”
• 1953 – Isabelle Huppert francia szĂnĂ©sznĂ”
• 1953 – Richard Matthew Stallman szabad szoftver aktivista, hacker, Ă©s szoftverfejlesztĂ”
• 1954 – Csemiczky MiklĂłs magyar zeneszerzĂ”
• 1960 – KaszĂĄs Attila magyar szĂnĂ©sz († 2007)
• 1976 – PolyĂĄk Lilla magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1981 – Andrew Bree, Ăr ĂșszĂł
• 1989 – Koman Vladimir labdarĂșgĂł jĂĄtĂ©kos
•
HalĂĄlozĂĄsok
• 37 – Tiberius rĂłmai csĂĄszĂĄr (* Kr. e. 42)
• 455 – III. Valentinianus nyugatrĂłmai csĂĄszĂĄr (* 419)
• 1457 – Hunyadi LĂĄszlĂł magyar fĂ”Ășr, Hunyadi JĂĄnos fia (* 1433)
• 1736 – Giovanni Battista Pergolesi, olasz zeneszerzĂ” (* 1710)
• 1801 – Alexandra Pavlovna Romanovna orosz nagyhercegnĂ”, I. PĂĄl cĂĄr leĂĄnya, JĂłzsef nĂĄdor elsĂ” felesĂ©ge (* 1783)
• 1889 – Ernst Wilhelm Leberecht Tempel nĂ©met csillagĂĄsz, litogrĂĄfus (* 1821)
• 1893 – PuskĂĄs Tivadar magyar mĂ©rnök, feltalĂĄlĂł (* 1844)
• 1930 – Miguel Primo de Rivera spanyol katonatiszt, diktĂĄtor (* 1870)
• 1935 – Aaron Nimzovics orosz sakk-nagymester (* 1886)
• 1935 – John James Richard MacLeod Nobel-dĂjas skĂłt fiziolĂłgus, az inzulin felfedezĂ”je (* 1876)
|
magam, 8:01
|
|
|
napi okossĂĄg:
AbbĂłl Ă©lek, hogy bĂștorokat ĂĄrulok. Az egyetlen gond az, hogy a sajĂĄtjaimat.
.
|
magam, 7:56
|
|
|
Reggel
Szokatlanul nyugalmas most a reggel;
az Ășton csak vigyĂĄzva jĂĄrhatunk, mert
a hajnali esĂ” arany csigĂĄkat
vert le a fĂĄkrĂłl. TisztĂĄbb vonalakban
sorakoznak fel a tĂĄvoli dombok
és mikor a lassan melegedÔ föld
a hajnal könnyét mår visszalehellte:
oly friss a szĂn, ĂŒveglelkĂŒnkön ĂĄt oly
zenĂ©ben Ășszik minden, mit a szem lĂĄt,
hogy e forrĂł Ă©s nedves ragyogĂĄsban
levedlik rĂłlunk az ember magĂĄnya
s nem is magunkat, nem idegeinket
Ă©rezzĂŒk zsongatni: oly mĂ©ly gyönyörrĂ©
sûrûsödik az élet, hogy ilyenkor
hajam az erdĂ” ruganyos hajĂĄval
összefolyik, karom ölelve nÔ a
kék låthatårba, mellem eke vérzi,
hangom a szél dala és az örök Nap
az én szemeimbÔl nevet a földre.
(SzL)
|
magam, 7:37
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:34
|
|
|
|
| |
