2009. március 17., kedd |
|
|
0 |
|
|
elmĂ©lkedĂ©s Aki dolgozik, nincs ideje semmire. A naplopĂłknak van idejĂŒk mindenre. Az idĂ” pĂ©nz. TehĂĄt a naplopĂłknak van pĂ©nzĂŒk. KĂVETKEZTETĂS: Ha azt akarom, hogy legyen pĂ©nzem, nem szabad dolgoznom.
magam, 13:51
|
|
|
RagyogĂĄs
Ragyogott. ValĂłsĂĄggal ragyogott, ahogy ott ĂŒlt a padon, könyvvel a kezĂ©ben. Körbelengte egyfajta derĂ». Mint egy trĂłpusi fĂŒlledt este, Ășgy ontotta magĂĄbĂłl az energiĂĄt, ami aztĂĄn az egĂ©sz teret beragyogta. Valami sĂĄrgĂĄs, vöröses, meleg fĂ©nnyel festette meg az Ă©ppen csak rĂŒgyezĂ” fĂĄkat Ă©s bokrokat. Egyfajta szemĂ©lytelen, tavaszi ragyogĂĄssal, ami aztĂĄn mindenkire gyĂłgyĂtĂłlag hat. Ismerte a titkot. A titkot, amely a csillagokat irĂĄnyĂtja, amelyik ragyog, mint a napfĂ©ny, amely az Ă©vszakokat vĂĄltoztatja. Az öröm titkĂĄt. Ott, abban a pillanatban kĂ©pes volt azonosulni minden szĂ©psĂ©gĂ©vel a tavasznak, mindazzal, ami körĂŒlvette: a tavaszi virĂĄggal, a lepke utĂĄn rohanĂł kutyĂĄval, az erĂ”tĂ”l duzzadĂł Ă©vszĂĄzados fĂĄkkal, a kristĂĄlytiszta Ă©gbolttal, az Ă©gen jĂĄtszĂłdĂł felhĂ”kkel. Ărezte a bĂ©kĂ©t, a kĂ©k Ă©s fehĂ©r szĂnben jĂĄtszĂł megnyugvĂĄst, a csend hĂvĂł szavĂĄt. NapfĂ©ny volt ott a padon. NapfĂ©ny, mely kĂ©pes a havas hegycsĂșcsot, a jĂ©gcsapot is Ă©kszerrĂ© varĂĄzsolni. Gyerek volt ott a padon. Boldog, bolond, gondtalan gyermek, aki nem nĂ©z a mĂșltba, nem nĂ©z a jövĂ”be, nem fĂ©li a halĂĄlt, mert nem is ismeri. Csak a halhatatlan jelenben Ă©l. SĂșlytalan volt ott a padon, aki ellendĂŒl a földtĂ”l, Ă©s egyenesen a mennyorszĂĄgba emelkedett. Boldog volt ott a padon. TalĂĄn a legboldogabb ember a Földön. (MK)
magam, 13:48
|
|
|
bĂșjĂłcska...
magam, 13:26
|
|
|
tudtad...?
A közhiedelemmel ellentétben az elefåntok nem félnek az egerektÔl.
Egy birka, egy kacsa és egy kakas voltak az elsÔ utasok a vilåg elsÔ hÔlégballonjån.
Szeles napokon jĂłval nagyobb a mĂ©hcsĂpĂ©s esĂ©lye.
Pårzås utån mindkét érintett csiga rak tojåsokat.
A macskåk több, mint 100-féle hangot képesek kommunikåciós célra kiadni magukból, szemben a kutyåkkal, akik 10-nél nem képesek többre.
magam, 13:13
|
|
|
fejlÔdés...
magam, 7:59
|
|
|
KALENDĂRIUM MĂĄrcius 17.
az év 76. (szökÔévekben 77.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 289 nap van håtra.
Napkelte: 05:54 Napnyugta: 17:51
Holdkelte: 09:07 Holdnyugta: 01:25
Ma Patrik, GertrĂșd, JĂłzsef napja van
Boldog névmapot!
Patrik : A PatrĂcius nĂ©v Ăr eredetĂ» alakvĂĄtozata, jelentĂ©se: rĂłmainak szĂŒletett nemes. Az 1990-es Ă©vekben hirtelen nagyon nĂ©pszerĂ» lett.
GertrĂșd : GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se dĂĄrda erĂ”, varĂĄzslĂłnĂ”, vagyis a dĂĄrdĂĄk varĂĄzslĂłnĂ”je.
JĂłzsef : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek ] • 624 – A badr-i csatĂĄban Mohamed prĂłfĂ©ta döntĂ” gyĂ”zelmet arat ellenfelei felett. • 1848 – V. FerdinĂĄnd kirĂĄly kinevezi BatthyĂĄny Lajost miniszterelnökkĂ©. Az elsĂ” felelĂ”s magyar kormĂĄny megalakulĂĄsa. • 1936 – NĂ©metorszĂĄg felmondja a locarnĂłi egyezmĂ©nyt, csapatai bevonulnak az addig demilitarizĂĄlt Rajna-vidĂ©kre. • 1977 – Deng Xiaopinget visszahelyezik valamennyi tisztsĂ©gĂ©be. • 2002 – A szocialistĂĄk veresĂ©ge a parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon PortugĂĄliĂĄban. • 2008 o Washingtonban alĂĄĂrjĂĄk az amerikai–magyar vĂzummentessĂ©gi szerzĂ”dĂ©s alapjĂĄt jelentĂ” egyetĂ©rtĂ©si nyilatkozatot. HasonlĂł dokumentumot Ăr alĂĄ Michael Chertoff amerikai belbiztonsĂĄgi miniszter SzlovĂĄkia Ă©s LitvĂĄnia kĂ©pviselĂ”jĂ©vel is. o Koszovszka MitrovicĂĄban az ENSZ–rendĂ”rsĂ©g – hajnalban – visszafoglalja a Kosovo fĂŒggetlensĂ©ge ellen tiltakozĂł szerb alkalmazottaktĂłl a vĂĄrosi bĂrĂłsĂĄg Ă©pĂŒletĂ©t, s több tucat embert Ă”rizetbe vesz. o MĂ©g a dĂ©lelĂ”tt folyamĂĄn – Kosovska Mitrovica Ă©szaki rĂ©szĂ©nek feldĂŒhödött – szerb lakĂłi kövekkel Ă©s Molotov-koktĂ©lokkal tĂĄmadjĂĄk az ENSZ–közigazgatĂĄs rendfenntartĂłit (UNMIK). A tömegbĂ”l automata fegyverekkel Ă©s kĂ©zigrĂĄnĂĄtokkal is tĂĄmadjĂĄk az UNMIK egysĂ©geket. A zavargĂĄsokban 63 ENSZ–rendĂ”r Ă©s közel 70 koszovĂłi szerb sĂ©rĂŒlt meg, 32 embert vesznek Ă”rizetbe. o TokiĂłban tĂĄrgyal Göncz Kinga kĂŒlĂŒgyminiszter. o A kuvaiti kormĂĄny minden tagja benyĂșjtotta lemondĂĄsĂĄt a miniszterelnöknek, NĂĄszer asz-SzabĂĄhnak. SzĂŒletĂ©sek • 1834 – Gottlieb Daimler nĂ©met mĂ©rnök, az elsĂ” gĂ©pjĂĄrmĂ» kifejlesztĂ”je, a motorkerĂ©kpĂĄr feltalĂĄlĂłja († 1900) • 1874 – Kincsem, a csodakanca († 1887) • 1907 – Körner JĂłzsef Kossuth- Ă©s Ybl-dĂjas Ă©pĂtĂ©sz († 1971) • 1917 – Marton Endre magyar rendezĂ”, szĂnigazgatĂł, kĂ©tszeres Kossuth-dĂjas, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1979) • 1919 – Nat King Cole amerikai jazz-zenĂ©sz, Ă©nekes, zongorista († 1965) • 1924 – Ferdinandy Geyza jogtudĂłs, egyetemi tanĂĄr (* 1864) • 1933 – RĂĄcz SĂĄndor 1956-os politikus, a Nagy-Budapesti Központi MunkĂĄstanĂĄcs elnöke • 1938 – Rudolf Nurejev orosz balett-tĂĄncos († 1993) • 1944 – Voith Ăgi magyar szĂnĂ©sznĂ”, MĂ©szĂĄros Ăgi leĂĄnya • 1948 – BodnĂĄr Erika magyar szĂnĂ©sznĂ”, JĂĄszai-dĂjas, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz • 1949 – Patrick Duffy Bambi-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz • 1951 – Kurt Russell amerikai szĂnĂ©sz • 1951 – Sydne Rome amerikai szĂnĂ©sznĂ”, az aerobic nĂ©pszerĂ»sĂtĂ”je • 1955 – Gary Sinise Emmy-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz • 1960 – Szegedi Csaba festĂ”mĂ»vĂ©sz • 1983 – Vajda Attila olimpiai bajnok kenus • 1985 – Tuğba Karademir török mĂ»korcsolyĂĄzĂł • 1986 – Silke Spiegelburg nĂ©met atlĂ©ta (rĂșdugrĂł) • 1987 – Bobby Ryan amerikai jĂ©gkorongozĂł HalĂĄlozĂĄsok • 180 – Marcus Aurelius rĂłmai filozĂłfus, csĂĄszĂĄr (* 121) • 461 – Szent Patrik, az Ărek apostola, latin nyelvĂ» vallĂĄsi mĂ»vek szerzĂ”je, ĂrorszĂĄg vĂ©dĂ”szentje (* 385 körĂŒl) • 1516 – Giuliano de` Medici, Nemours hercege, Firenze ura (* 1479) • 1680 – François de La Rochefoucauld francia herceg, ĂrĂł (* 1613) • 1862 – Franz Schlik osztrĂĄk csĂĄszĂĄri-kirĂĄlyi lovassĂĄgi tĂĄbornok (* 1789) • 1921 – Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij orosz mĂ©rnök, az ĂĄramlĂĄstan jelentĂ”s kutatĂłja (* 1847) • 1924 – Ferdinandy Geyza magyar jogtudĂłs, egyetemi tanĂĄr (* 1864) • 1926 – Alekszej Alekszejevics Bruszilov orosz tĂĄbornok, I. vilĂĄghĂĄborĂșs hadvezĂ©r (* 1853) • 1960 – Mattis Teutsch JĂĄnos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, szobrĂĄsz, grafikus (* 1884) • 1972 – HajĂłs György Kossuth-dĂjas magyar matematikus (* 1912) • 1976 – Luchino Visconti olasz film-, szĂnhĂĄz-, Ă©s operarendezĂ” (* 1906) • 1978 – ErdĂ©lyi Ăva magyar ĂșszĂł (* 1943) • 2005 – Fejes TĂłth LĂĄszlĂł magyar matematikus, geomĂ©ter, az MTA tagja (* 1915)
magam, 7:55
|
|
|
napi okossĂĄg:
A történelem ismétli önmagåt, a történészek pedig egymåst ismétlik.
.
magam, 7:45
|
|
|
A kertek felĂ”l szelĂden, Ă©s szinte lopakodva az ablakig merĂ©szkedett, s orrĂĄt az ĂŒveghez nyomta. Ki kellett nyitnom az ablakot. Bejött, kacagott s elfutott, Ă©s futott vĂĄrosszerte. ĂsszejĂĄrt minden zegzugot, s az utat fölseperte; a lĂĄnyok hajĂĄba beletĂșrt, s a menyecskĂ©k tömött kontyĂĄt szertezilĂĄlta kĂ©jesen: „Tavasz van, tavasz!” – mondtĂĄk.
ĂllvĂĄnyrĂłl ĂĄllvĂĄnyra szökött, a kĂ”mives mĂĄr vĂĄrta, s menten ingujjra gyĂŒrkĂ”zött: „Maltert hĂ©!” – kiabĂĄlta. Ăs szĂĄllt, szĂĄguldott, szĂĄllt a szĂ©l, agitĂĄlt hĂĄztĂłl hĂĄzig: „MozgĂĄs, emberek, tavasz van, vĂ©n ember, aki fĂĄzik!” Ăs szĂĄllt, szĂĄguldott, szĂĄllt a szĂ©l: s dĂ©lben minden hĂĄz ormĂĄn jĂłkedv-zĂĄszlĂłkat lengetett e kamasz forradalmĂĄr. (KS)
magam, 7:35
|
|
|
jĂł reggelt...
magam, 7:34
|
|
|
|
2009. március 16., hétfő |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
magam, 20:31
|
|
|
csak stĂlusosan...
magam, 12:42
|
|
|
A horgĂĄsz
KĂłkadozik, el-elszunnyad. IngĂł ladik- jĂĄban alhat: pecabotja Ășgyis csupasz, nincsen rajta hal se kukac. (JT)
magam, 12:35
|
|
|
tudtad...?
A tĂ©rkĂ©pkĂ©szĂtĂ©s mĂ»vĂ©szete idĂ”sebb, mint az ĂrĂĄs mĂ»vĂ©szete.
Anglia hivatalos nyelve 600 Ă©vig a francia volt.
Az akupunktĂșrĂĄt orvosi cĂ©llal ie. 2700 körĂŒl, a kĂnai Shen-Nung csĂĄszĂĄr alkalmazta.
A vilĂĄgon SkĂłciĂĄban szĂŒletik a legtöbb vöröshajĂș ember. A skĂłt lakossĂĄg 11%-a vörös hajĂș.
magam, 12:14
|
|
|
mĂĄsolat...
magam, 8:05
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 16.
az év 75. (szökÔévekben 76.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 290 nap van håtra.
Napkelte: 05:56 Napnyugta: 17:49
Holdkelte: 08:30 Holdnyugta: 00:17
Ma Henrietta, BĂĄlint, Valentin, Henrik, Ăbris, HilĂĄriusz, Eszmeralda napja van
Boldog névnapot!
Henrietta : Magyar, angol, szlĂĄv eredetĂ», a Henrik fĂ©rfinĂ©v francia, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s nĂ”i formĂĄja. JelentĂ©se: körĂŒlkerĂtett birtokĂĄn uralkodĂł. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a nĂ©met Hermina vĂĄltozata, jelentĂ©se: hadi nĂ”.
Bålint : A latin Valentinus csalådnévbÔl szårmazik. Alapszavånak, a latin valens szónak a jelentése: erÔs, egészséges.
Valentin : A latin Valentinus csalådnévbÔl szårmazik. Alapszavånak, a latin valens szónak a jelentése: erÔs, egészséges.
Henrik : GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se körĂŒlkerĂtett birtokĂĄn uralkodĂł.
Ăbris : Az ĂbrahĂĄm becĂ©zett, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s alakjĂĄbĂłl szĂĄrmazik.
Hilåriusz : Latin eredetû név, jelentése derûs, vidåm, jókedvû.
Eszmeralda : szemita-görög-spanyol eredetû; - jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd. Spanyol eredetû név. A név jelentése: Jelentése: smaragd.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 1850 – Megjelenik Nathaniel Hawthorne regĂ©nye, A skarlĂĄt betĂ». A hĂĄzassĂĄgtörĂ” asszony Ă©s szerelmĂ©nek törtĂ©netĂ©t Roland Joffe filmesĂtette meg, a fĂ”szerepben Demi Moore-t lĂĄthattuk. • 1911 – Megalakult a Vas- Ă©s FĂ©mmunkĂĄsok Sport Clubja, a mostani Vasas SC. Az egyesĂŒlet sportolĂłi a fennĂĄllĂĄs alatt 40 olimpiai bajnoki cĂmet szereztek, köztĂŒk HegedĂ»s Csaba birkĂłzĂĄsban a magyar sport 100. aranyĂ©rmĂ©t. HĂres sportolĂł volt Körmöczy Zsuzsa, GedĂł György Ă©s Illovszky Rudolf. Ma 16 szakosztĂĄllyal mĂ»ködik az egyesĂŒlet. • 1926 – Robert Goddard elindĂtja az elsĂ” mĂ»ködĂ”kĂ©pes folyĂ©kony hajtĂłanyagĂș rakĂ©tĂĄt. • 1935 – NĂ©metorszĂĄgban bevezetik az ĂĄltalĂĄnos hadkötelezettsĂ©get, Hitler felmondja a versailles-i bĂ©keszerzĂ”dĂ©s katonai cikkelyeit. • 1955 – Eisenhower bejelenti, hogy hĂĄborĂș esetĂ©n atomfegyvert alkalmaznak. • 1968 – Vietnami hĂĄborĂș: a My Lai-i mĂ©szĂĄrlĂĄsban 350-500 vietnami parasztot – fĂ©rfiakat, nĂ”ket Ă©s gyerekeket – ölnek meg amerikai katonĂĄk. • 1977 – Indira Gandhi sĂșlyos veresĂ©ge az indiai vĂĄlasztĂĄsokon. • 1978 – A Vörös BrigĂĄdok terrorszervezet elrabolta Aldo Moro olasz politikust, kĂ©sĂ”bb ki is vĂ©geztĂ©k. • 2002 – KĂ©t ismeretlen fegyveres agyonlövi a kolumbiai Cali vĂĄrosĂĄnak Ă©rsekĂ©t, IsaĂas Duarte CancinĂłt; az egyhĂĄzi vezetĂ” kĂłrhĂĄzba szĂĄllĂtĂĄs közben belehal sĂ©rĂŒlĂ©seibe. • 1994 – Moldova csatlakozik a PfP-hoz. • SzĂŒletĂ©sek • 1751 – James Madison, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 4. elnöke, hivatalban 1809–1817-ig († 1836) • 1789 – Georg Simon Ohm nĂ©met fizikus, az Ohm-törvĂ©ny leĂrĂłja († 1854) • 1856 – IV. NapĂłleon francia csĂĄszĂĄri herceg, III. NapĂłleon egyetlen gyermeke († 1879) • 1887 – SebestĂ©ny Gyula Kossuth-dĂjas tĂŒdĂ”sebĂ©sz († 1954) • 1910 – Gerevich AladĂĄr magyar olimpiai bajnok vĂvĂł († 1991) • 1918 – Frederick Reines Nobel-dĂjas nĂ©met fizikus († 1998) • 1940 – Bernardo Bertolucci olasz filmrendezĂ”, ĂrĂł • 1941 – Katona Gyula magyar matematikus, az MTA tagja • 1950 – Kate Nelligan (er. Patricia Colleen Nelligan) kanadai szĂnĂ©sznĂ” • 1953 – Isabelle Huppert francia szĂnĂ©sznĂ” • 1953 – Richard Matthew Stallman szabad szoftver aktivista, hacker, Ă©s szoftverfejlesztĂ” • 1954 – Csemiczky MiklĂłs magyar zeneszerzĂ” • 1960 – KaszĂĄs Attila magyar szĂnĂ©sz († 2007) • 1976 – PolyĂĄk Lilla magyar szĂnĂ©sznĂ” • 1981 – Andrew Bree, Ăr ĂșszĂł • 1989 – Koman Vladimir labdarĂșgĂł jĂĄtĂ©kos • HalĂĄlozĂĄsok • 37 – Tiberius rĂłmai csĂĄszĂĄr (* Kr. e. 42) • 455 – III. Valentinianus nyugatrĂłmai csĂĄszĂĄr (* 419) • 1457 – Hunyadi LĂĄszlĂł magyar fĂ”Ășr, Hunyadi JĂĄnos fia (* 1433) • 1736 – Giovanni Battista Pergolesi, olasz zeneszerzĂ” (* 1710) • 1801 – Alexandra Pavlovna Romanovna orosz nagyhercegnĂ”, I. PĂĄl cĂĄr leĂĄnya, JĂłzsef nĂĄdor elsĂ” felesĂ©ge (* 1783) • 1889 – Ernst Wilhelm Leberecht Tempel nĂ©met csillagĂĄsz, litogrĂĄfus (* 1821) • 1893 – PuskĂĄs Tivadar magyar mĂ©rnök, feltalĂĄlĂł (* 1844) • 1930 – Miguel Primo de Rivera spanyol katonatiszt, diktĂĄtor (* 1870) • 1935 – Aaron Nimzovics orosz sakk-nagymester (* 1886) • 1935 – John James Richard MacLeod Nobel-dĂjas skĂłt fiziolĂłgus, az inzulin felfedezĂ”je (* 1876)
magam, 8:01
|
|
|
napi okossĂĄg:
AbbĂłl Ă©lek, hogy bĂștorokat ĂĄrulok. Az egyetlen gond az, hogy a sajĂĄtjaimat.
.
magam, 7:56
|
|
|
Reggel
Szokatlanul nyugalmas most a reggel; az Ășton csak vigyĂĄzva jĂĄrhatunk, mert a hajnali esĂ” arany csigĂĄkat vert le a fĂĄkrĂłl. TisztĂĄbb vonalakban sorakoznak fel a tĂĄvoli dombok Ă©s mikor a lassan melegedĂ” föld a hajnal könnyĂ©t mĂĄr visszalehellte: oly friss a szĂn, ĂŒveglelkĂŒnkön ĂĄt oly zenĂ©ben Ășszik minden, mit a szem lĂĄt, hogy e forrĂł Ă©s nedves ragyogĂĄsban levedlik rĂłlunk az ember magĂĄnya s nem is magunkat, nem idegeinket Ă©rezzĂŒk zsongatni: oly mĂ©ly gyönyörrĂ© sĂ»rĂ»södik az Ă©let, hogy ilyenkor hajam az erdĂ” ruganyos hajĂĄval összefolyik, karom ölelve nĂ” a kĂ©k lĂĄthatĂĄrba, mellem eke vĂ©rzi, hangom a szĂ©l dala Ă©s az örök Nap az Ă©n szemeimbĂ”l nevet a földre. (SzL)
magam, 7:37
|
|
|
jĂł reggelt
magam, 7:34
|
|
|
|
2009. március 15., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
magam, 20:56
|
|
|
elmĂ©lkedĂ©s Ha tĂșlzĂĄsba visszĂŒk az alkoholt, akkor berĂșgunk. Ha berĂșgunk, akkor alszunk. Ha alszunk, nem követĂŒnk el bĂ»nöket. Ha nem követĂŒnk el bĂ»nĂŒket, akkor a mennybe juttunk. KĂVETKEZTETĂS: Ha a mennybe akarunk kerĂŒlni, be kell elĂ”tte rĂșgnunk.
magam, 13:36
|
|
|
Råday Mihåly ezért a munkåért nem dicsér meg...
magam, 13:30
|
|
|
– Hangya testvĂ©r, helĂłka, rĂĄuntĂĄl a melĂłra? – Nem untam, csak vasĂĄrnap a hangyĂĄk is lazsĂĄlnak. (VD)
magam, 12:29
|
|
|
trikolorban...
magam, 12:23
|
|
|
tudtad...?
A Nemzeti Dal ĂrĂĄsa közben egy fejkötĂ” is elkĂ©szĂŒlt, a tizenkĂ©t pont sorrendjĂ©t megkavartĂĄk. PetĂ”fi pedig nem szavalt a Nemzeti MĂșzeum mellvĂ©djĂ©n.
- "Mondja kĂ©rem Jean mi van itt tulajdonkĂ©ppen? - HĂĄt nem tudja? - Nem Ă©n. VidĂ©krĂ”l Ă©rkeztem az Ă©jjel, hĂĄrom nap Ăłta lapot sem lĂĄttam, s pesti barĂĄtaimmal mĂ©g nem talĂĄlkoztam. - HĂĄt BĂ©csben forradalom van. - No ne mondja. Ăs itt? - (...) Itt csak lĂĄrma van, meg nyugtalansĂĄg. Mi is lenne itt? HĂĄt ki ellen lehetne itt fordulni? Ki ellen lehet itt forradalmat csinĂĄlni?..."
A fenti pĂĄrbeszĂ©d nem egy korabeli Jean-viccbĂ”l valĂł, hanem egy anekdota 1848. mĂĄrcius 15-nek reggelĂ©rĂ”l. SzereplĂ”i pedig DegrĂ© Alajos, a mĂĄrciusi ifjak egyike, valamint Jean Delleter francia szĂĄrmazĂĄsĂș pesti fodrĂĄszmester, akivel a fiatal jurĂĄtus a Pilvaxba menet összeakadt. A Supka GĂ©za "1848, 1849" cĂmĂ» kötetĂ©ben olvashatĂł jelenet jĂłl jellemzi a kĂ©sĂ”bbi nemzedĂ©kek szĂĄmĂĄra nemzeti mĂtosszĂĄ Ă©s piros betĂ»s ĂŒnneppĂ© magasztosult nap sajĂĄtos hangulatĂĄt. Mint oly sokszor, a jeles törtĂ©nelmi esemĂ©nyek ĂĄtĂ©lĂ”i nem mindig Ă©reztĂ©k elĂ”re, hogy mi kĂ©szĂŒl, vagy milyen jelentĂ”sĂ©ge lesz a törtĂ©nteknek kĂ©sĂ”bb.
Dal Ă©s pontok
Az 1848-as mĂĄrcius 15. esemĂ©nyeit mĂĄr az ĂĄltalĂĄnos iskolai ĂŒnnepsĂ©gek Ăłta kĂvĂŒlrĂ”l fĂșjjuk. Az viszont mĂĄr kevĂ©sbĂ© ismert, hogy az egyĂ©bkĂ©nt valĂłban sodrĂł lendĂŒletĂ» esemĂ©nysorozat egyes epizĂłdjai nem olyan magĂĄtĂłl Ă©rtetĂ”dĂ”en törtĂ©ntek, sĂ”t, nem is pontosan Ășgy, ahogy a törtĂ©nelmi emlĂ©kezet megĂ”rizte Ă”ket. PĂ©ldakĂ©nt emlĂthetĂ”k mĂĄrcius 15. legfontosabb dokumentumai, a Nemzeti Dal Ă©s a 12 pont szĂŒletĂ©sĂ©nek körĂŒlmĂ©nyei. A vers, illetve a nemzeti, valamint polgĂĄri jogokat követelĂ” felsorolĂĄs ugyanis nem a forradalom napjĂĄnak lĂĄzĂĄban szĂŒlettek. MĂĄr napokkal korĂĄbban elkĂ©szĂŒltek. A Nemzeti Dal megĂrĂĄsĂĄt PetĂ”fi mĂĄrcius 12-Ă©n hatĂĄrozta el.
"Olyan dalt Ărok, hogy meg fog tĂ”le mozdulni az egĂ©sz orszĂĄg, mĂ©g ezek a komisz pesti nĂ©metek is!" - jelentette ki tĂĄrsainak. MĂĄsnap meg is tette. Mint naplĂłjĂĄban olvashatĂł, szinte csalĂĄdi idillben: "Ă©n az egyik asztalnĂĄl a nemzeti dalt Ărtam, felesĂ©gem a mĂĄsik asztalnĂĄl nemzeti fejkötĂ”t varrt magĂĄnak." A verset, pontosabban annak kezdĂ”sorĂĄt azonban mĂĄsnap egy ma mĂĄr kevĂ©ssĂ© ismert barĂĄtja, Szikra Ferenc javaslatĂĄra Ărta ĂĄt. A költĂ” ugyanis eredetileg "Rajta magyar!" - felszĂłlĂtĂĄssal kezdte a Nemzeti Dalt, de Szikra fĂ©lĂ©nken megjegyezte, hogy a magyarokat elĂ”ször talpra kellene ĂĄllĂtania. PetĂ”fi pedig elfogadta az Ă©szrevĂ©telt Ă©s mĂ©g mĂĄrcius 14-Ă©n Ă©jjel ĂĄtĂrta a szöveget. A Nemzeti Dallal kapcsolatos legismertebb Ă©s szĂĄmtalan illusztrĂĄciĂłn, sĂ”t filmen is megörökĂtett - hamis mĂtosz - az, hogy ĂrĂłja elszavalta azt a Nemzeti MĂșzeum lĂ©pcsĂ”i mellett. A költĂ” sajĂĄt maga is feljegyezte, hogy hol adta elĂ” a hallgatĂłsĂĄgot több helyen is szinte eksztĂĄzisba hozĂł verset, de a mĂșzeum mellvĂ©dje nem tartozott ezek közĂ©.
A tizenkĂ©t pont ötlete mĂĄrcius 11-Ă©n szĂŒletett. Irinyi JĂłzsef indĂtvĂĄnyĂĄra FĂ©nyes Elek közgazdĂĄsz, Perczel MĂłr orszĂĄggyĂ»lĂ©si követ Ă©s Vörösmarty MihĂĄly szedtĂ©k sorba a magyar nĂ©p kĂvĂĄnsĂĄgait. Pontosabban azok elsĂ” verziĂłjĂĄt, mert aztĂĄn mĂĄrcius 14-Ă©n ismĂ©t elĂ”vettĂ©k a listĂĄt Ă©s nĂ©gy pontot is megvĂĄltoztattak benne. A 9. pont pĂ©ldĂĄul eredetileg "KĂ©pviseletet egyenlĂ”sĂ©g alapjĂĄn" követelt, a vĂ©gsĂ” vĂĄltozatban azonban ez lett a Nemzeti Bank felĂĄllĂtĂĄsĂĄt követelĂ” passzus.
KokĂĄrdĂĄban, cilinder nĂ©lkĂŒl
Legfontosabb mĂĄrcius 15-i jelkĂ©pĂŒnk a kokĂĄrda, a francia trikolor mintĂĄra jelent meg a pesti utcĂĄn. A kitĂ»zött szalagocska mĂ©retĂ©n pedig mĂĄr akkor is vidĂĄman csĂĄmcsogtak. Egy röplap szerint pĂ©ldĂĄul a pecsovicsoknak nevezett köpönyegforgatĂłk hordtĂĄk a legnagyobb kokĂĄrdĂĄkat, hiszen "minĂ©l nagyobb bĂ»nös valaki, annĂĄl nagyobb a penitenciĂĄja".
A forradalom az öltözködĂ©si szokĂĄsokat is megvĂĄltoztatta. Mint azt Supka GĂ©za mĂĄr idĂ©zett könyvĂ©ben megjegyzi: mĂĄr mĂĄrcius 16-ĂĄn feltĂ»nt, hogy a cilinderek eltĂ»ntek Pest utcĂĄirĂłl, viszont megjelentek helyettĂŒk a magyaros pörgekalapok. JĂł magyar - s kĂ©sĂ”bb is sokszor gyakorolt - szokĂĄs szerint mĂĄrcius 15. utĂĄn nem sokkal megkezdĂ”dik az utcanevek ĂĄtĂrĂĄsa is. Ăgy lett pĂ©ldĂĄul az Egyetem tĂ©rbĂ”l MĂĄrcius tizenötödike tĂ©r, a Hatvani utcĂĄbĂłl pedig SzabadsajtĂł utca. VĂ©gĂŒl az is a hangulatot jĂłl jellemzĂ” hatĂĄrozat volt, amelyben a pestvĂĄrosi tanĂĄcs Ășgy döntött: erkĂ©lyt kell Ă©pĂteni a vĂĄroshĂĄza elsĂ” emeletĂ©re, mert az intĂ©zmĂ©ny szĂ»k ablaka nem megfelelĂ” a szĂłnoklatok tartĂĄsĂĄra.
magam, 12:15
|
|
|
Az Orszåggyûléshez
Sokat beszĂ©ltek, szĂ©pet is beszĂ©ltek, JĂłt is, de ebbĂŒl a hon mĂ©g nem Ă©l meg, Mert nincs rendĂ©ben eljĂĄrĂĄsotok, Ti a dolog vĂ©gĂ©be kaptatok, Ăs Ăgy tevĂ©tek mĂĄr rĂ©gĂłta mindig; LĂĄtjĂĄk, kik a multat vĂ©gigtekintik. Ki kĂ©pzel olyan templomĂ©pitĂ”t, Ki a tornyot csinĂĄlja meg elĂ”bb? Ăs azt a levegĂ”be tolja, hogy Ott fönn maradjon, mĂg majd valahogy AlĂĄja rakja szĂ©pen a falat, S legeslegvĂ©gĂŒl jĂ”ne az alap. Ti vagytok ilyen mesteremberek, EzĂ©rt ad a hon nektek kenyeret, EzĂ©rt fizet szivĂ©nek vĂ©rivel! Jobbat tesz, aki semmit sem mivel. IdĂ”t, erĂ”t eltĂ©kozoltok, Ă©s ha Sikert mutattok is föl nĂ©ha-nĂ©ha, Csak olyan az, mintha hogyha engemet A szomjusĂĄg bĂĄnt, s adnak vĂz helyett Ătelt, s talĂĄn mĂ©g Ă©pen olyan Ă©telt, MitĂ”l szomjĂșsĂĄgom csak jobban Ă©get. Ha ez siker, ha ez jĂłtĂ©temĂ©ny: ElmĂ©met a bölcsĂ”ben hagytam Ă©n. HiĂĄba minden szĂ©p Ă©s jĂł beszĂ©d, Ha meg nem fogjĂĄtok az elejĂ©t, Ha a kezdetnĂ©l el nem kezditek... SajtĂłszabadsĂĄgot szerezzetek. SajtĂłszabadsĂĄgot, csak ezt ide! Ez oly nagy, oly mindenhatĂł ige A nemzetben, mint az isten "legyen"-je, Amellyel egy mindensĂ©get teremte. Hol ez nincs meg, bĂĄr mĂĄskĂ©p mindenek ElĂĄradĂł bĂ”sĂ©gben termenek, S bĂĄr az utĂłsĂł szolga Ă©s a pĂłr ZsebĂ©bĂŒl aranyat marokkal szĂłr: Azon nemzetnek mĂ©g nincs semmije, Azon nemzetnek koldus a neve. S hol ez megvan, bĂĄr rongyban jĂĄr a nĂ©p, Nyomorg, tengĂ”dik mindenfĂ©lekĂ©p: Azon nemzet gazdag vĂ©gtelenĂ»l, Mert a jövendĂ”t bĂrja örökĂ»l. Haladni vĂĄgyunk; de haladhatunk? Ăn istenem, milyen golyhĂłk vagyunk! LĂĄbunk szabad, de a szemĂŒnk bekötve, HovĂĄ megyĂŒnk? ... meglĂĄssĂĄtok, gödörbe. SzemĂŒnk bekötve, fogva szellemĂŒnk, Az Ă©gbe szĂĄllnĂĄnk, s nem röpĂŒlhetĂŒnk, A szellem rab, s a ronda lĂ©gbe fĂșl, Mely dögvĂ©szes mĂĄr önnön ĂĄtkitĂșl. A szellem rab; mint a hitvĂĄny kutyĂĄt, A hĂĄz vĂ©gĂ©re lĂĄncba szoritĂĄk, S lĂĄncĂĄt harapva tördeli fogĂĄt, Amellyel vĂ©dni tudnĂĄ a hazĂĄt... A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat, S szabad nemzetnek csĂșfoljuk magunkat! SzolgĂĄk vagyunk, rabszolgĂĄnĂĄl szolgĂĄbbak MegvetĂ©sĂ©re a kerek vilĂĄgnak!
Pest, 1848. (februår) (PetÔfi S)
magam, 9:10
|
|
|
formĂĄban van...
magam, 8:44
|
|
|
KALENDĂRIUM MĂĄrcius 15.
az év 74. (szökÔévekben 75.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 291 nap van håtra.
Napkelte: 05:57 Napnyugta: 17:50
Holdkelte: 23:22 Holdnyugta: 07:17
Ma Kristóf, Lujza, Lukrécia, Kelemen, Ludovika, Zakariås napja van.
Boldog névnapot!
Kristóf : A görög Krisztophorosz névbÔl szårmazik. Jelentése Krisztust hordozó.
Lujza : Francia eredetĂ» nĂ©v, a Lajos fĂ©rfinĂ©v francia megfelelĂ”jĂ©nek a nĂ”i pĂĄrjĂĄbĂłl (Louise) szĂĄrmazik, jelentĂ©se hĂrnĂ©v, hĂĄborĂș. LehetsĂ©ges, hgy latin-germĂĄn eredetĂ», jelentĂ©se a Lucretius nemzetsĂ©ghez tartozĂł.
Lukrécia : Római eredetû Etruszk nemzetségnévbÔl szårmazik. A név jelentése megnyerÔ, vonzó.
Kelemen : Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se jĂĄmbor, szelĂd, kegyes, jĂłsĂĄgos.
Ludovika : GermĂĄn, Ăłfrancia, latin eredetĂ» nĂ©v, a Lajos fĂ©rfinĂ©v latinosĂtott alakjĂĄnak a nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se hĂrnĂ©v, hĂĄborĂș.
Zakariås : A héber eredetû bibliai Zecharja, Zekarja névbÔl szårmazik, jelentése Jahve ismét megemlékezett.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • kr. e. 44 – RĂłmĂĄban megölik Julius Caesart • 933 – MadarĂĄsz Henrik nĂ©met kirĂĄly a merseburgi csatĂĄban legyĂ”zi a magyarokat. • 1655 – WesselĂ©nyi Ferencet a pozsonyi orszĂĄggyĂ»lĂ©sen nĂĄdorrĂĄ vĂĄlasztjĂĄk. • 1820 – Maine kivĂĄlik Massachusetts ĂĄllambĂłl Ă©s ezzel az USA 23. tagĂĄllamĂĄvĂĄ vĂĄlik. • 1848 – Az 1848-as forradalom kezdete, tĂŒntetĂ©sek Pesten • 1849 - Az 1848-as forradalom 1. Ă©vfordulĂłjĂĄra Bem JĂłzsef altĂĄbornagy kiĂ»zi az ellensĂ©get ErdĂ©lybĂ”l. • 1920 – Horthy MiklĂłs döntĂ©se alapjĂĄn Simonyi-Semadam SĂĄndor alakĂt kormĂĄnyt MagyarorszĂĄgon. • 1939 – NĂ©met csapatok vonulnak be PrĂĄgĂĄba. LĂ©trejön a Cseh-Morva ProtektorĂĄtus. • 1948 – Az 1848-as forradalom 100. Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl elsĂ” alkalommal adjĂĄk ĂĄt a Kossuth-dĂjakat. • 1972 – Budapesten több szĂĄz fĂ” tĂŒntet a fĂŒggetlensĂ©gĂ©rt – a rendĂ”rsĂ©g szĂ©tveri a tĂŒntetĂ©st. • 1985 – Bejegyzik a vilĂĄg elsĂ” internetes domainnevĂ©t (symbolics.com). • 1986 – A "lĂĄnchĂdi csata" Budapesten: A PetĂ”fi tĂ©rrĂ”l indulva több ezer fiatal tĂŒntet a BelvĂĄrosban Ă©s a BatthyĂĄny-örökmĂ©csesnĂ©l. A rendĂ”rsĂ©g erĂ”szakkal lĂ©p fel, több szemĂ©lyt erĂ”szakkal lefognak, elÔållĂtanak. • 2008 o Heves összecsapĂĄsokra kerĂŒl sor Budapesten a tĂŒntetĂ”k Ă©s a rendĂ”rsĂ©g között az ĂllĂ”i ĂștnĂĄl azt követĂ”en, hogy a MĂ»vĂ©szetek PalotĂĄja felĂ© indult el – GyurcsĂĄny Ferenc kormĂĄnyfĂ” beszĂ©de idejĂ©n – egy 1000–1500 fĂ”s tömeg. o A tibeti emigrĂĄns kormĂĄny közzĂ©teszi, miszerint 80 halĂĄlos ĂĄldozata Ă©s több mint hetven sebesĂŒltje van az lhĂĄszai fĂŒggetlensĂ©gi tĂŒntetĂ©snek, azonban a kĂnai – hivatalos hĂrĂŒgynöksĂ©g – szerint tizen haltak meg. o A kĂnai parlament Ășjabb öt Ă©vre vĂĄlasztja meg ĂĄllamfĂ”nek Hu Jintaot, kormĂĄnyfĂ”nek Wen Jiabaot. SzĂŒletĂ©sek • 76 – Publius Aelius Hadrianus rĂłmai csĂĄszĂĄr († 138) • 1492 – Anne de Montmorency francia herceg, I. Ferenc Ă©s II. Henrik francia kirĂĄlyok hadvezĂ©re, a katolikus pĂĄrt egyik feje a vallĂĄshĂĄborĂșkban († 1567) • 1767 – Kassai JĂłzsef nyelvtudĂłs, szĂłtĂĄrszerkesztĂ”, az MTA levelezĂ” tagja († 1842) • 1833 – FejĂ©rvĂĄry GĂ©za politikus, magyar miniszterelnök († 1914) • 1854 – Emil von Behring nĂ©met bakteriolĂłgus, Ă”t tekintik az immunolĂłgia megalapĂtĂłjĂĄnak († 1917) • 1880 – RĂĄpolthy Lajos, szobrĂĄsz Ă©s Ă©remmĂ»vĂ©sz († 1954) • 1881 – Börtsök Samu magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1931) • 1883 – Egry JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1951) • 1894 – Aba-NovĂĄk Vilmos magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1941) • 1897 – Winter ErnĂ” vegyĂ©szmĂ©rnök, Kossuth-dĂjas kutatĂł, feltalĂĄlĂł, az MTA tagja († 1971) • 1907 – Haraszty ĂrpĂĄd botanikus, egyetemi tanĂĄr, a biolĂłgiai tudomĂĄnyok kandidĂĄtusa († 1987) • 1911 – Wilhelm Mohnke nĂ©met SS-vezĂ©rĂ”rnagy, a berlini csatĂĄban a Birodalmi KancellĂĄria vĂ©dĂ”inek parancsnoka († 2001) • 1933 – Philippe de Broca francia filmrendezĂ” († 2004) • 1943 – BalĂĄzs PĂ©ter magyar szĂnĂ©sz, szĂnigazgatĂł • 1943 – David Cronenberg kanadai filmrendezĂ” • 1953 – Angster ErzsĂ©bet magyar informatikus, fĂ”iskolai docens • 1962 – Sananda Maitreya (Terence Trent D`Arby nĂ©ven ismert, szĂŒl: Terence Trent Howard), Ă©nekes, dalszövegĂrĂł • 1971 – Zdeslav Vrdoljak horvĂĄt vĂzilabdĂĄzĂł • 1972 – Mark Hoppus amerikai zenĂ©sz (+44 Ă©s blink-182) • 1972 – FonyĂł Barbara Ă©nekesnĂ” (szoprĂĄn), szĂnĂ©sznĂ” • 1972 – Christopher Williams jamaicai atlĂ©ta • 1974 – Dmitrij Szautyin, orosz mĂ»ugrĂł • 1975 – Eva Longoria Parker amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1980 – Alekszandr Rjazancev, orosz jĂ©gkorongozĂł • 1981 – Hajnal TamĂĄs magyar vĂĄlogatott labdarĂșgĂł • 1983 – Florencia Bertotti argentin szĂnĂ©sznĂ” HalĂĄlozĂĄsok • Kr. e. 44 – Julius Caesar (* Kr. e. 100) • 493 – Odoaker germĂĄn törzsfĂ”, ItĂĄlia kirĂĄlya (* 430 körĂŒl) • 1842 – Kassai JĂłzsef magyar nyelvtudĂłs, szĂłtĂĄrszerkesztĂ”, az MTA levelezĂ” tagja (* 1767) • 1842 – Luigi Cherubini itĂĄliai szĂŒletĂ©sĂ» zeneszerzĂ” (* 1760) • 1900 – Elwin Bruno Christoffel nĂ©met matematikus (* 1829) • 1938 – Genrih Grigorjevics Jagoda orosz bolsevik forradalmĂĄr, szovjet belĂŒgyi nĂ©pbiztos (* 1891) • 1981 – RenĂ© Clair francia filmrendezĂ” (* 1898) • 1989 – ValĂ©rie Quennessen francia szĂnĂ©sznĂ” (* 1957) • 1998 – Benjamin Spock amerikai gyermekorvos, szakĂrĂł (* 1903) • 2001 – Obersovszky Gyula magyar ĂrĂł, az 1956-os forradalom szereplĂ”je (* 1927) Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • Az 1848-as forradalom kezdetĂ©nek, a modern parlamentĂĄris MagyarorszĂĄg megszĂŒletĂ©sĂ©nek napja, a Magyar KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe. IdĂ”nkĂ©nt MĂĄrcius idusakĂ©nt is emlegetik e napot. • A Magyar SajtĂł Napja • A JĂłzsef Attila-dĂj ĂĄtadĂĄsĂĄnak napja 1990-tĂ”l • A Kossuth-dĂj ĂĄtadĂĄsĂĄnak napja 1948-tĂ”l
magam, 8:29
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ha te mondod, Ă©s Ășgy van, akkor valĂłszĂnĂ».
.
magam, 8:16
|
|
|
Reggel
HollĂł rebben, /csak szĂĄllj madĂĄr/ oly lomha /hĂłszerĂ»/ mint a hold, ki egyre mĂ©lyebbre mossa…
NĂ©hĂĄny ĂĄg zenĂ©l nyomĂĄn, ĂĄttetszĂ” kĂ©pbe hullva elpihen ha mĂĄr halkulĂłn az Ă©j… (DT)
magam, 7:58
|
|
|
jĂł reggelt
magam, 7:54
|
|
|
|
| |