Csodacsiga.hu - TárskeresQ Chat KépeslapküldQ portál

Naplók

2024. április 26. péntek Ervin, Klétus, Peregrina

	Főlap · · Chat · Távirat · Társkereső · Képeslap · Fórum · Weblapok · · Levelem · Webem · Naplók · BANK
	Regisztráció · Kapcsolataim · Társaim · · Buliképek · MMS · · Játék · Horoszkóp · Linkek · Hirdetés · Radió

magam naplója

2008. november 27., csütörtök

jĂł ĂŠjt,nyugodt ĂŠjszakĂĄt.

magam, 21:08

AlkonybĂłl font sĂśtĂŠt... lobogĂł lĂĄng ...
A csillag fent, a tĂĄbortĂťz lent ĂŠg.
A magasbĂłl ĂĄldĂĄskĂŠnt hull le rĂĄnk
Ez a vonzĂł, ĂślelĂľ ellentĂŠt.

Ărnyakkal egyĂźtt nyĂşjtĂłznak a fĂĄk.
IndĂĄk is kapaszkodnak a nĂśvĂľ
HomĂĄlyba. Most halljuk szĂvĂźnk szavĂĄt.
BennĂźnk dobog a gyĂľzedelmes jĂśvĂľ.

EgymĂĄs szemĂŠben lĂĄtjuk sĂťrĂźlni
LĂŠtĂźnk, s a vilĂĄg vĂŠgtelen kĂśrĂŠt.
SzĂĄz illatĂĄt a nyĂĄr felĂŠnk kĂźldi,
S vilĂĄgosodni kezd mĂĄr a sĂśtĂŠt.

DalunktĂłl zeng az Ăťr, a semmisĂŠg.
ValĂłra vĂĄlik mindnyĂĄjunk Ălma.
A FĂŠny a szemĂźnkben, a szĂvĂźnkben is ĂŠg....
BelevilĂĄgĂt az ĂŠjszakĂĄba.
(SzI)

magam, 20:55

a tĂŠr kitĂśltĂŠse...

magam, 13:11

akkor megĂrom a kĂŠp megfejtĂŠsĂŠt...: szakajtĂł.

jĂł megfejtĂŠs sajnos nem ĂŠrkezett.....

magam, 13:00

SzĂnszonettek. A kilencedik a LILA.

NĂŠzd, az ametiszt mĂŠlylila ĂĄrnyai
megrĂŠszegĂtenek, bĂĄr ezt tagadja
Ăľsi neve; tavasz-szĂnben, hajnali
fĂŠnyben ibolyamezĂľkĂśn haladva
Ăşjra ĂŠledsz, kĂśkĂśrcsin nyĂlik ĂŠppen
erdĂľmĂŠlyen - nincs ily ĂĄrtatlan semmi!

Ăs az orgonaillatĂş estĂŠken
mĂŠsz anyĂĄk napjĂĄra virĂĄgot szedni.

AkĂĄcfa bĂłdĂt, ĂŠs ezernyi bogĂĄr
tĂĄnca, elszĂŠdĂt a mĂĄjus zsongĂĄsa...

JĂł odakint, de nĂŠha elĂŠg, s akĂĄr
zenĂŠt hallgatva is bĂşjhatsz szobĂĄdba.

DĂľlj csak hĂĄtra, mert nem lehetsz egyedĂźl,

MĂg Ed-Alleyne Johnsson* neked hegedĂźl.
(RĂĄcsai R)

magam, 12:48

tudtad...?

Ki "fedezte fel" a levegĂľt?
"AioliĂŠ szigetĂŠre kerĂźltĂźnk ekkoron; ott ĂŠl
Miolosz HippotadĂŠsz, aki kedves az ĂŠgi lakĂłknak;
ĂşszĂł szĂŠp sziget ez; rĂŠzfal kanyarog kĂśrĂźlĂśtte
vĂŠgig, bĂźszke, szilĂĄrd, s a kopĂĄr szirt fut fĂśl az ĂŠgre...
Teljes hĂłnapon ĂĄt szeretettel lĂĄtva, kikĂŠrdett
TrĂłja felĂľl, az akhĂĄj gĂĄlyĂĄkrĂłl, visszautunkrĂłl;
ĂŠn pedig Ăľneki mindentrendjĂŠn sorra soroltam.
Ăs miutĂĄn mĂĄr ĂŠn kĂŠrtem, hogy utamra eresszen,
s kĂźldjĂśn, nem mondott nemet, ĂŠs volt gondja utamra.
NyĂşzva kilencĂŠves marhĂĄt, ideadta a bĂľrĂŠt,
ĂŠs a sĂźvĂtĂľ sok szĂŠl ĂştjĂĄt mind belezĂĄrta,
mert Ăľt tette Kronosz fia minden szĂŠlnek urĂĄvĂĄ,
hogy szĂźntesse vagy indĂthassa, ahogy csak akarja..."

BizonyĂĄra kitalĂĄltĂĄk, hogy OdĂźsszeusszal jĂĄrtak Aiolosz szigetĂŠn. TolmĂĄcsunk Devecseri GĂĄbor volt. Utunk cĂŠlja az volt, hogy bemutassuk, mikĂŠnt vĂŠlekedett az Ăłkori mĂtosz a levegĂľrĂľl, illetve a szĂŠlrĂľl. PrĂłzĂĄban: HomĂŠrosz korĂĄban, vagyis 4000 ĂŠvvel ezelĂľtt a szeleknek mĂŠg "kirĂĄlya" volt, kinek szavĂĄra egy nagyobbacska marhabĂľr zsĂĄkban megfĂŠri valamennyi "lĂŠgmozgĂĄs"...

A mitikus vilĂĄgkĂŠp mellett, az i. e. 5. szĂĄzadban gĂśrĂśg fĂśldĂśn megjelenik a tudomĂĄnyos vilĂĄgmagyarĂĄzat igĂŠnye is. Az emberi ĂŠrtelem valami egysĂŠges anyagot ĂŠs okot keres, melybĂľl a vilĂĄg sokfĂŠlesĂŠgĂŠt ĂŠsszerĂťen magyarĂĄzhatja.

"MondjĂĄk, hogy AnaximenĂŠsz tanĂtĂĄsa szerint az Ăśsszes dolgok Ăľseleme a levegĂľ, amely kiterjedĂŠsĂŠre nĂŠzve vĂŠgtelen, viszont jellegzetes tulajdonsĂĄgai folytĂĄn meghatĂĄrozott. Minden a levegĂľ bizonyos fokĂş sĂťrĂťsĂśdĂŠse ĂŠs ritkulĂĄsa ĂĄltal keletkezik. A mozgĂĄs ĂśrĂśktĂľl valĂł..."

Ăgy foglalta Ăśssze a milĂŠtoszi termĂŠszetbĂślcselĂľ, az egyik korai gĂśrĂśg materialista: AnaximenĂŠsz tanĂtĂĄsĂĄt Plutarkhosz...

A levegĂľrĂľl alkotott tudomĂĄnyos felfogĂĄs ezutĂĄn ĂŠvszĂĄzadokon ĂĄt nem sokat vĂĄltozott: Ăľselemnek, kezdettĂľl fogva lĂŠtezĂľ adottsĂĄgnak tekintettĂŠk. A kĂśzĂŠpkori "tudomĂĄnyos" vĂŠlekedĂŠs: a horror vacui-nak nevezett elmĂŠlet szerint a termĂŠszet irtĂłzik az ĂźressĂŠgtĂľl, ĂŠs a teret mindig igyekszik valamivel kitĂślteni. Emiatt emelkedik fel a vĂz a szivattyĂşban... Egy darabig... Mert nagyon hosszĂş szivattyĂşcsĂľben a vĂz nem tĂślti ki teljesen a teret, ĂŠs sohasem emelkedik 13,3 mĂŠternĂŠl magasabbra! Persze, ez ellentmondott a rĂŠgi mesterek tanĂtĂĄsainak, a "horror vacui" elvĂŠnek. Ezt az ĂĄllĂĄspontot egy ifjĂş olasz tudĂłs, bizonyos Torricelli kĂŠpviselte - Firenze vĂĄrosĂĄban. Megfigyelt ĂŠs kĂśvetkeztetett: a higany 13 ĂŠs fĂŠlszer sĂşlyosabb a vĂznĂŠl. Mi kĂśvetkezik ebbĂľl? Az az erĂľ, amely a vizet a szivattyĂşcsĂľben 13,3 m magassĂĄgba hagyja emelkedni, a higanyt csupĂĄn a vĂzoszlop 1/13-ad vagy 1/14-ed rĂŠszĂŠnek magassĂĄgĂĄba engedi feljutni. Az elmĂŠlet legjobb bizonyĂtĂŠka a gyakorlat: a kĂsĂŠrlet. Ha egy egy mĂŠter hosszĂş, egy centimĂŠter ĂĄtmĂŠrĂľjĂť ĂŠs egyik vĂŠgĂŠn zĂĄrt ĂźvegcsĂśvet higannyal tĂśltĂźnk meg, ĂŠs egy tĂĄlba ĂĄllĂtjuk: a higanyoszlop lesĂźllyed, ĂŠs az elĂľzetes szĂĄmĂtĂĄsoknak megfelelĂľen 76 cm magassĂĄgban ĂĄll meg. Mi kĂśvetkezik ebbĂľl? Az, hogy az az erĂľ, mely a higanyt nem engedi kifolyni a lefelĂŠ fordĂtott csĂľbĂľl, ĂŠs egyensĂşlyt tart egy 76 cm magas higanyoszloppal, az nem a rejtĂŠlyes "horror vacui", hanem egy kĂśzvetlenĂźl tapasztalhatĂł ĂŠs lemĂŠrhetĂľ erĂľ: a levegĂľ nyomĂĄsa. Torricelli 1643-ban megalkotta a lĂŠgsĂşlymĂŠrĂľt, ĂŠs ezzel kezdetĂŠt vette a levegĂľ tudomĂĄnyos fizikai megismerĂŠse... A 17. szĂĄzadban derĂźlt ki, hogy a levegĂľ test; sĂşlya, mĂŠrhetĂľ nyomĂĄsa van, mint a fĂĄnak vagy a vasnak.

magam, 12:32

mi is ez...?

magam, 6:49

KalendĂĄrium

November 27.

az ĂŠv 331. (szĂśkĂľĂŠvekben 332.) napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az ĂŠvbĂľl mĂŠg 34 nap van hĂĄtra.

Napkelte: 07:03 Napnyugta: 15:57

Holdkelte: 07:05 Holdnyugta: 15:17

• OrszĂĄgos elĂľrejelzĂŠs:

ElĂľrejelzĂŠs az orszĂĄg terĂźletĂŠre csĂźtĂśrtĂśk estig: A tĂśbb ĂłrĂĄs napsĂźtĂŠs mellett idĂľnkĂŠnt megnĂśvekszik a felhĂľzet. CsapadĂŠk nem valĂłszĂnĂť. IdĂľnkĂŠnt megĂŠlĂŠnkĂźl a dĂŠlnyugati szĂŠl. Kora dĂŠlutĂĄn 0 ĂŠs +5, kĂŠsĂľ este +2 ĂŠs -3 fok kĂśzĂśtti hĂľmĂŠrsĂŠklet vĂĄrhatĂł.

• OrszĂĄgos figyelmeztetĂľ elĂľrejelzĂŠs:

Ăszakkeleten ĂŠs esetleg dĂŠlnyugaton a reggeli ĂŠs a dĂŠlelĂľtti ĂłrĂĄkban nĂŠhol elĂľfordul kĂśd. A szĂĄllĂł por ĂŠs a nitrogĂŠn-oxidok koncentrĂĄciĂłja nĂľ, az egĂŠszsĂŠgĂźgyi hatĂĄrĂŠrtĂŠket azonban valĂłszĂnĂťleg nem ĂŠri el.

• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂŠs:

Ma mĂŠg hidegfronti hatĂĄs ĂŠrvĂŠnyesĂźl. IngerlĂŠkenysĂŠg, fejfĂĄjĂĄs lĂŠphet fel, hosszabb lehet a reflexidĂľ.

Ma Virgil, Jakab, Amina, Jakus, Leonarda, JĂĄkob napja van.

Boldog nĂŠvnapot!

Virgil :
A latin Virgilius nĂŠv rĂśvidĂźlĂŠse. Ennek az eredete bizonytalan, talĂĄn a Vergilius rĂłmai nemzetsĂŠgnĂŠvbĂľl valĂł, amely ismeretlen, esetleg etruszk eredetĂť.

Jakab :
HĂŠber eredetĂť bibliai nĂŠv, a JĂĄkob gĂśrĂśg vĂĄltozatĂĄnak a magyar megfelelĂľje. JelentĂŠse sarkot fogĂł, elgĂĄncsolĂł, csalĂł, aki a mĂĄsik helyĂŠre lĂŠp.

Amina :
NĂŠmet, olasz eredetĂť nĂŠv, jelentĂŠse vĂŠdelem. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, arab eredetĂť nĂŠv, Mohamed prĂłfĂŠta anyjĂĄnak neve Ămina volt. JelentĂŠse hĂťsĂŠges.

Jakus :
A rĂŠgi Jakob rĂśvidĂtett, -s kicsinyĂtĂľkĂŠpzĂľs szĂĄrmazĂŠka.

Leonarda :
GermĂĄn eredetĂť nĂŠv, a LeonĂĄrd fĂŠrfinĂŠv latinos nĂľi pĂĄrja, jelentĂŠse erĂľs, mint az oroszlĂĄn.

JĂĄkob :
HĂŠber eredetĂť bibliai nĂŠv, a Jakab eredeti alakvĂĄltozata. NĂŠpies magyarĂĄzat szerint, jelentĂŠse a mĂĄsiknak a sarkĂĄt fogja, illetve csalĂł. MĂĄs megfejtĂŠsi kĂsĂŠrlet szerint egy Isten oltalmazza.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

EsemĂŠnyek

• 395 - katonalĂĄzadĂĄs tĂśr ki KonstantinĂĄplyban.
• 399 – I. AnasztĂĄz pĂĄpa a pĂĄpai trĂłnra lĂŠp.
• 1308 – KĂĄroly RĂłbertet a pesti orszĂĄgos gyĂťlĂŠs kirĂĄllyĂĄ vĂĄlasztja.
• 1328 – KĂĄroly RĂłbert vĂĄrosi kivĂĄltsĂĄglevelet adomĂĄnyoz KĂśrmĂścbĂĄnya telepĂźlĂŠsnek.
• 1619 – Bethlen GĂĄbor erdĂŠlyi fejedelem csapatai elfoglaljĂĄk BĂŠcs elĂľvĂĄrosĂĄt.
• 1705 – RĂĄkĂłczi Ferenc fejedelem elfogatja ForgĂĄch Simon altĂĄbornagyot
• 1842 – SzĂŠchenyi IstvĂĄn grĂłf akadĂŠmiai beszĂŠdĂŠben arra a veszĂŠlyre figyelmeztet, hogy a magyar nyelv erĂľszakos terjesztĂŠse a kisebbsĂŠgek kĂśzĂśtt komoly veszĂŠlyekkel jĂĄrhat.
• 1892 – Elkezdi mĂťkĂśdĂŠsĂŠt a kolozsvĂĄri elsĂľ telefonkĂśzpont 62 elĂľfizetĂľvel
• 1895 – Alfred Nobel vĂŠgrendeletĂŠbe foglalja a Nobel-dĂj alapĂtĂĄsĂĄt.
• 1931 – BemutatjĂĄk a SzĂŠkely IstvĂĄn rendezte Hyppolit, a lakĂĄjt, az egyik legsikeresebb magyar filmvĂgjĂĄtĂŠkot.
• 1945 – Az ENSZ tagja lesz NorvĂŠgia.
• 1956 – A magyar kormĂĄny bejelenti, hogy a tsz-ekbĂľl bĂĄrki szabadon kilĂŠphet.
• 1965 – 35 ezeren tĂźntetnek Washingtonban a vietnami hĂĄborĂş ellen.
• 1962 – Nyers RezsĂľt az MSZMP KB gazdasĂĄgpolitikai titkĂĄrĂĄvĂĄ, Biszku BĂŠlĂĄt a KB adminisztratĂv ĂźgyekĂŠrt felelĂľs titkĂĄrĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk, ĂŠs ezĂŠrt kivĂĄlnak a kormĂĄnybĂłl.
• 1970 – VI. PĂĄl pĂĄpĂĄt Manila repĂźlĂľterĂŠn megtĂĄmadja egy papnak ĂśltĂśzĂśtt bolĂviai festĂľ.
• 1971 – MegĂŠrkezik a Marshoz a Marsz–2
• 1972 – Leonyid Iljics Brezsnyev villĂĄmlĂĄtogatĂĄsra ĂŠrkezik MagyarorszĂĄgra, a tĂśkĂśli szovjet katonai reptĂŠren vĂĄratlanul szĂĄll le. ElindulĂĄsa utĂĄn csak az esti ĂłrĂĄkban ĂŠrtesĂtettĂŠk KĂĄdĂĄr JĂĄnost errĂľl a szovjetek, ĂŠs arra kĂŠrtĂŠk, hogy menjen ki TĂśkĂślre. A tĂĄrgyalĂĄsokon Brezsnyev listĂĄt nyĂşjtott ĂĄt KĂĄdĂĄr JĂĄnosnak, amelyen a magyar reform olyan vezetĂľ egyĂŠnisĂŠgeinek nevei szerepeltek, akiknek tĂĄvozĂĄsĂĄt a szovjet vezetĂŠs kĂŠri az MSZMP-tĂľl. KĂĄdĂĄr ĂĄllĂtĂłlag Ăgy szĂłlt: „egy nĂŠv hiĂĄnyzik a listĂĄrĂłl, az enyĂŠm”.
• 1987 – A magyar kormĂĄny dĂśnt a vilĂĄgĂştlevĂŠl bevezetĂŠsĂŠrĂľl (ĂŠletbe lĂŠp: 1988. januĂĄr 1-jĂŠn)
• 1989 – Lemond a Magyar TelevĂziĂł elnĂśke, Bereczky Gyula, indoklĂĄsa szerint az intĂŠzmĂŠnyt felĂźgyelĂľ szervezetek kĂmĂŠletlen pĂĄrtharcok szĂnterĂŠvĂŠ vĂĄltoztatta a szerkesztĂľsĂŠgeket, lehetetlennĂŠ tĂŠve a munkĂĄt.
• 1997 – A FĂľvĂĄrosi BĂrĂłsĂĄgon megkezdĂľdik Tocsik MĂĄrta ĂŠs tĂĄrsai bĂźntetĂľpere.
• 2007 – Annapolisban, az EgyesĂźlt Ăllamok vĂŠdnĂśksĂŠgĂŠvel kerĂźl megrendezĂŠsre – MahmĂşd AbbĂĄsz, a palesztin hatĂłsĂĄg elnĂśke ĂŠs Ehud Olmert izraeli miniszterelnĂśk talĂĄlkozĂĄsĂĄval – a kĂśzel-keleti bĂŠkekonferencia.
• 2007 – Mihail Gorbacsov – egykori szovjet vezetĂľ – elnĂśkletĂŠvel tartja ĂźlĂŠsĂŠt Budapesten a VilĂĄgpolitikai FĂłrum.
• 2007 – MegegyezĂŠs nĂŠlkĂźl ĂŠrnek vĂŠget az ausztriai Badenben zajlĂł koszovĂłi–szerb tĂĄrgyalĂĄsok.

SzĂźletĂŠsek

• 1701 – Anders Celsius svĂŠd fizikus, csillagĂĄsz († 1744)
• 1818 – Aron Pumnul romĂĄn nyelvĂŠsz († 1987)
• 1853 – BĂĄthory Romancsik MihĂĄly magyar szĂnhĂĄzi titkĂĄr († 1888)
• 1857 – Sir Charles Scott Sherrington Nobel-dĂjas angol fiziolĂłgus ĂŠs neurolĂłgus († 1952)
• 1874 – Chaim Weizmann biokĂŠmikus, Izrael ĂĄllam elsĂľ elnĂśke († 1952)
• 1889 – Finkey JĂłzsef bĂĄnyamĂŠrnĂśk, az MTA tagja († 1941)
• 1892 – Pedro Salinas spanyol kĂśltĂľ, ĂrĂł, esztĂŠta († 1951)
• 1903 – Lars Onsager Nobel-dĂjas norvĂŠg szĂĄrmazĂĄsĂş amerikai kĂŠmikus, egyetemi tanĂĄr († 1976)
• 1904 – RĂśsler Endre Kossuth-dĂjas magyar operaĂŠnekes (tenor) († 1963)
• 1910 – Kelly Johnson amerikai mĂŠrnĂśk, a Lockheed repĂźlĂľgĂŠptervezĂľje († 1990)
• 1910 – Rubik ErnĂľ gĂŠpĂŠszmĂŠrnĂśk, repĂźlĂľgĂŠp-tervezĂľ († 1997)
• 1913 – Benda KĂĄlmĂĄn magyar tĂśrtĂŠnĂŠsz, akadĂŠmikus († 1994)
• 1921 – Alexander DubĂ¨ek szlovĂĄk politikus, CsehszlovĂĄkia vezetĂľje † 1992)
• 1921 – Pilinszky JĂĄnos Kossuth-, Baumgarten- ĂŠs JĂłzsef Attila-dĂjas magyar kĂśltĂľ († 1981)
• 1925 – Marshall Thompson amerikai szĂnĂŠsz († 1992)
• 1928 – Kamondy LĂĄszlĂł JĂłzsef Attila-dĂjas magyar ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł.(† 1972)
• 1934 – LukĂĄcs LĂłrĂĄnt BalĂĄzs BĂŠla-dĂjas magyar operatĂľr, filmrendezĂľ
• 1939 – Laurent-DĂŠsirĂŠ Kabila, a KongĂłi Demokratikus KĂśztĂĄrsasĂĄg elnĂśke († 2001)
• 1939 – Kozma IstvĂĄn olimpiai bajnok magyar birkĂłzĂł († 1970)
• 1939 – DetrekĂľi Ăkos magyar egyetemi professzor, a Budapesti MĂťszaki ĂŠs GazdasĂĄgtudomĂĄnyi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnĂśke, az MTA tagja
• 1940 – Bruce Lee amerikai szĂźletĂŠsĂť kĂnai harcmĂťvĂŠsz, szĂnĂŠsz († 1973)
• 1942 – Jimi Hendrix amerikai rockzenĂŠsz, legendĂĄs gitĂĄros, ĂŠnekes († 1970)
• 1956 – William Fichtner, amerikai szĂnĂŠsz
• 1960 – Julija Volodimirivna Timosenko, ukrĂĄn politikus
• 1978 – Radek ÂŠtĂŹpĂĄnek, cseh teniszezĂľ
• 1978 – Olasz Attila, magyar kick-boxos
• 1990 – Shane Haboucha, amerikai szĂnĂŠsz
• 1988 Boris Martinec, horvĂĄt mĂťkorcsolyĂĄzĂł
• 1988 Josip Gluhak horvĂĄt mĂťkorcsolyĂĄzĂł

HalĂĄlozĂĄsok

• Kr. e. 8 – Quintus Horatius Flaccus, rĂłmai kĂśltĂľ (* Kr. e. 65)
• 395 – Rufinus, bizĂĄnci miniszter (meggyilkoltĂĄk)(* 330 kĂśrĂźl)
• 511 – I. Chlodvig a szĂĄli frank Meroving dinasztia egyik kirĂĄlya (* 466 kĂśrĂźl)
• 1252 – KasztĂliai Blanka FranciaorszĂĄg kirĂĄlynĂŠja ĂŠs tĂśbb alkalommal rĂŠgense (* 1188)
• 1570 – Jacopo Sansovino olasz szobrĂĄsz ĂŠs ĂŠpĂtĂŠsz, a reneszĂĄnsz stĂlus kĂŠpviselĂľje (* 1486)
• 1836 – ĂrmĂŠnyi Miksa magyar kirĂĄlyi tanĂĄcsos ĂŠs kamarĂĄs (* 1775).
• 1852 – Ada Lovelace grĂłfnĂŠ, Byron angol kĂśltĂľ leĂĄnya, az elsĂľ nĂľi programozĂł, Charles Babbage szerzĂľtĂĄrsa (* 1815)
• 1880 – Gottfried Capesius magyar evangĂŠlikus gimnĂĄziumi igazgatĂł (* 1815)
• 1895 – Ludwig Reissenberger erdĂŠlyi szĂĄsz tĂśrtĂŠnĂŠsz (* 1819)
• 1895 – ifj. Alexandre Dumas francia regĂŠnyĂrĂł, Id. Alexandre Dumas fia (* 1824)
• 1940 – Nicolae Iorga romĂĄn ĂrĂł, politikus (* 1871)
• 1953 – Eugene O’Neill, Irodalmi Nobel-dĂjas amerikai drĂĄmaĂrĂł (* 1888)
• 1955 – Arthur Honegger svĂĄjci szĂĄrmazĂĄsĂş francia zeneszerzĂľ, a „Hatok” egyike (* 1892)
• 1980 – Dr. Hepp Ferenc sportvezetĂľ, pszicholĂłgus, testnevelĂľtanĂĄr (* 1909)
• 1980 – Kicsi Antal magyar irodalomkritikus, mĂťfordĂtĂł (* 1936)
• 1981 – Lotte Lenya (er. Karoline Wilhelmine Blamauer), nĂŠmet ĂŠnekesnĂľ, szĂnĂŠsznĂľ (* 1898)
• 1982 – ifj. dr. XĂĄntus JĂĄnos magyar tudomĂĄnyos szakĂrĂł, fĂśldrajztanĂĄr, id. Xantus JĂĄnos fia (* 1917)
• 1991 – Hadics LĂĄszlĂł JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂŠsz, kivĂĄlĂł mĂťvĂŠsz (* 1927)
• 2005 – StrĂŠm KĂĄlmĂĄn zeneszociolĂłgus, hangversenyrendezĂľ (* 1934)
• 2006 – HatĂĄr GyĂľzĂľ Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł (* 1914)

Nemzeti Ăźnnepek, emlĂŠknapok, vilĂĄgnapok

• a vĂŠradĂłk napja MagyarorszĂĄgon (1988 Ăłta), annak emlĂŠkĂŠre, hogy elĂľszĂśr 1957. november 27-ĂŠn adtak ĂĄt kitĂźntetĂŠseket vĂŠradĂĄsĂŠrt.
• A Nobel-dĂj alapĂtĂĄsĂĄnak napja

magam, 6:46

napi okossĂĄg:

A csĂşszĂłmĂĄszĂłk sohasem esnek hasra.

.

magam, 6:45

Hajnal

Keskeny tĂĄncosnĂľszemĂśldĂśk,
csĂśpp ezĂźstvonĂĄs a hold,
ottfelejtve hajnalig.

A folyĂłn fĂźstszĂźrke pĂĄra
foszladozĂł fĂźggĂśnyĂŠbĂľl
elĂľĂşszik egy ladik,

ĂŠs hajĂłsa meg se moccan:
ĂĄtvirrasztott ĂŠjszakĂĄnak
mintha ĂĄlma volna csak.
(KĂ)

magam, 6:41

jĂł reggelt ĂŠs szĂŠp napot mindenkinek.

magam, 6:41

2008. november 26., szerda

a kĂŠpre sok megfejtĂŠs ĂŠrkezett,de mĂŠg olyan nem amelyik a jĂł megfejtĂŠs lett volna....

magam, 19:00

talĂĄny...

magam, 13:01

SzĂnszonettek. A nyolcadik a NARANCS.

NĂŠzz fel most te is az alkonyi ĂŠgre,
mikor utolsĂłt lobban a napkorong;
sĂĄrga lĂĄnggal ĂŠg a felhĂľknek szĂŠle,
mĂg rĂľt parĂĄzsba bĂşjik a horizont.

Zord vihart jĂłsol a narancs szĂnjĂĄtĂŠk,
bĂĄr a tĂťzfĂŠny ma mĂŠg hevĂti arcod,
ĂĄm a holnapi szĂŠl kergette ĂĄrnyĂŠk
rĂĄnt reggelre kelvĂŠn marcona kardot.

De felejtsd el, kĂŠrlek, most a hideget,
ĂŠrezd csak, ahogy a lĂĄng belĂźlrĂľl fĂťt;
gyere velem, hadd mutassam meg neked
a dĂszes naplementĂŠt, a gyĂśnyĂśrĂťt.

GyĂźmĂślcsĂśt termett ĂĄmulĂł mosolyod:
amint a Nap ott fent vĂŠgsĂľt pislogott.
(RĂĄcsai R)

magam, 12:56

tudtad...?

MiĂłta viselnek a fĂŠrfiak hosszĂş hajat?
A fĂŠrfiĂşi hajviseletet az ĂŠvezredek folyamĂĄn termĂŠszetes adottsĂĄgok, vallĂĄsi elĂľĂrĂĄsok, vĂŠgĂźl is a divat parancsai szabtĂĄk meg. Sok termĂŠszeti nĂŠpnĂŠl ma is annyira a testhez tartozĂłnak ĂŠrzik a hajat, hogy megkurtĂtĂĄsĂĄtĂłl babonĂĄs fĂŠlelemmel Ăłvakodnak. Azt tartjĂĄk, hogy ezĂĄltal az ember erejĂŠbĂľl veszĂt, a levĂĄgott hajat pedig mĂĄgikus praktikĂĄkra lehet felhasznĂĄlni. SĂĄmsont is erejĂŠtĂľl fosztotta meg Delila azĂĄltal, hogy levĂĄgta a hajĂĄt. HosszĂş ideig a hosszĂş haj a szabadok jele, a nyĂrott pedig a rabszolgĂĄkĂŠ. A frank kirĂĄlyok levĂĄgott hajukkal egyĂźtt a trĂłnhoz valĂł jogukat is elvesztettĂŠk.

A mĂşltban hosszĂş, fĂźrtĂśkbe szedett hajat viseltek az asszĂrok, de a krĂŠtaiak is. Archaikus gĂśrĂśg szobrok tanĂşsĂĄga szerint a fĂŠrfiak kĂŠt fonatot hordtak, s csak az i. e. 6. szĂĄzadban lett ĂĄltalĂĄnos az atlĂŠtĂĄk hajviselete, a nyĂrott haj. A szabad germĂĄn fĂŠrfi - a rĂłmaival ellentĂŠtben - hosszan hordta hajĂĄt. Mind az avarok, mind a honfoglalĂł magyarok hĂĄrmas varkocsba font hajfonatot viseltek; az egyhĂĄz ezt az Ăľsi magyar frizurĂĄt pogĂĄny viseletnek tartotta. A kĂśzĂŠpkori urak haja vĂĄllukat verte, a 16. szĂĄzadban azonban megrĂśvidĂźl a haj. AngliĂĄban a hajviselet politikai ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs kĂŠrdĂŠse lesz: a "gavallĂŠrok" haja hosszĂş, a "puritĂĄnokĂŠ" kerekre nyĂrott. A 17. szĂĄzad hosszĂş, fĂźrtĂśs hajviselete kevĂŠs fĂŠrfiĂşnak kerĂźlt ki sajĂĄt hajĂĄbĂłl. Allonge-parĂłkĂĄt hord a NapkirĂĄly, azt I. LipĂłt, s a labanc tisztek, mĂg RĂĄkĂłczi ĂŠs kurucai sajĂĄt hajukat viselik. ErdĂŠlyben a nyakig - de nem vĂĄllig - ĂŠrĂľ hajzatot tartjĂĄk magyarosnak. A rokokĂł hajporos, vuklis frizurĂĄjĂĄt hĂĄtul ĂśsszekĂśtik; copf a porosz katonĂĄk elĂľĂrĂĄsos hajviselete. A francia forradalom elsĂśpri a hajporos parĂłkĂĄkat; NapĂłleon korĂĄban a rĂśvid haj lesz az ĂĄltalĂĄnos. A mĂşlt szĂĄzad elsĂľ felĂŠben romantikus divat mind NĂŠmetorszĂĄgban, mind MagyarorszĂĄgon a hosszĂş, vĂĄllig vagy mĂŠg lejjebb ĂŠrĂľ haj.

MagyarorszĂĄgon rĂŠgen a kĂśznĂŠp jobbĂĄra nyĂratlan, hosszĂş hajat hordott, melyet tĂśbbnyire befont, ĂŠs a fonatot kĂźlĂśnbĂśzĂľkĂŠppen felerĂľsĂtette. Ez a copfviselet akkoriban bizonyĂĄra tetszett, csicsĂĄnak, kĂĄkĂłnak, csurkĂĄnak ĂŠs bubĂłcĂĄnak becĂŠztĂŠk.

1848-ban a honvĂŠdsereg szabĂĄlyzata ĂşjraformĂĄlta a fĂŠrfiak fejĂŠt. MegrĂśvidĂźl a haj. A mĂşlt szĂĄzad mĂĄsodik felĂŠben a fĂŠlhosszĂş, tarkĂłig vagy nyakig ĂŠrĂľ, alul egyenesre nyĂrt haj divatja terjedt el. Ezt kĂśrhajnak vagy fazĂŠkban nyĂrt hajnak neveztĂŠk, mivel a fejre borĂtott edĂŠny pereme mentĂŠn nyĂrtĂĄk egyenesre. Ez aztĂĄn a katonasĂĄg egysĂŠgesĂtĂľ hatĂĄsĂĄra tovĂĄbb rĂśvidĂźlt. Az elvĂĄlasztott, fĂŠlrefĂŠsĂźlt ĂźstĂśkĂśt ĂŠrzik hagyomĂĄnyosnak ĂŠs fĂŠrfiasnak az elvadult hajzat ĂĄdĂĄz ellenzĂľi.

Ăgy gondoljuk, fĂślĂśsleges bĂĄrmifĂŠle csatarendet kialakĂtani ebben a kĂŠrdĂŠsben. DivatĂźgy, amely jĂśn ĂŠs megy, hogy valami mĂĄsnak adja ĂĄt a helyĂŠt.

BeavatkozĂĄsra legfeljebb akkor van szĂźksĂŠg, ha a dĂşsan lengedezĂľ sĂśrĂŠnyek veszĂŠlyeztetnĂŠk a higiĂŠnia tĂĄrsadalmi kĂśvetelmĂŠnyeit.

magam, 12:48

mosolygenerĂĄtor...

- TessĂŠk kisfiam, egy rĂşd szalĂĄmi. Edd meg!
- De anyu! Ez majdnem teljesen romlott!
- Kisfiam! A vĂŠge jĂł. Ăs minden jĂł, ha a vĂŠge jĂł.

- Ez a mai fiatalsĂĄg. SzĂśrnyĂť hogyan ĂśltĂśzkĂśdik! PĂŠldĂĄul ott, az a fiĂş!
- Az a fiĂş az ĂŠn lĂĄnyom.
- ElnĂŠzĂŠst, nem tudtam, hogy Ăśn az anyja.
- Az apja vagyok.

KĂŠt dolog is bizonyĂtja, hogy Ăn a tettes.
Egy: magĂĄnĂĄl volt a gyilkos fegyver.
KettĂľ: csipkebokor vesszĂľ.

- Mi a kĂźlĂśnbsĂŠg a vĂz ĂŠs egy ikerpĂĄr kĂśzĂśtt?
- A vĂzre azt mondjuk H2O, az ikrekre meg azt, hogy Ăł hĂĄt kettĂľ!

Pista bĂĄcsi ĂĄll a vasĂşti hĂdon. LĂĄbĂĄnĂĄl fogva fejjel lefele lĂłgatja a
felesĂŠgĂŠt. Elmegy alattuk egy tehervonat. Pista bĂĄcsi Ăgy szĂłl:
- VigyĂĄzz asszony, mert teherbe ejtelek!

magam, 8:35

agyment talĂĄlmĂĄnyok...

magam, 8:33

hogy is van ez...?

magam, 8:30

KALENDĂRIUM

November 26.

az ĂŠv 330. (szĂśkĂľĂŠvekben 331.) napja a Gergely-naptĂĄr szerint. Az ĂŠvbĂľl mĂŠg 35 nap van hĂĄtra.

Napkelte: 07:02 Napnyugta: 15:59

Holdkelte: 11:57 Holdnyugta: 21:12

• OrszĂĄgos elĂľrejelzĂŠs:

ElĂľrejelzĂŠs az orszĂĄg terĂźletĂŠre szerda estig: NapkĂśzben dĂŠlen ĂŠs keleten tovĂĄbb csĂśkken a felhĂľzet, ĂŠs csak idĂľnkĂŠnt lesz felhĂľs az ĂŠg, csapdĂŠk sehol sem valĂłszĂnĂť. DĂŠlen ĂŠs keleten kevesebb, mĂĄsutt tĂśbb napsĂźtĂŠsre szĂĄmĂthatunk. Az ĂŠlĂŠnk, idĂľnkĂŠnt erĂľs ĂŠszaki, ĂŠszaknyugati szĂŠl dĂŠlutĂĄn mindenĂźtt mĂŠrsĂŠklĂľdik. A legmagasabb nappali hĂľmĂŠrsĂŠklet 0, +5 fok, a kĂŠsĂľ esti -1, -6 fok kĂśzĂśtt vĂĄrhatĂł.

• OrszĂĄgos figyelmeztetĂľ elĂľrejelzĂŠs:

A kialakult kĂśdfoltok a dĂŠlelĂľtti ĂłrĂĄkban mindenĂźtt megszĂťnnek. EstĂŠtĂľl a szĂŠlcsendes idĂľnek kĂśszĂśnhetĂľen egyre nagyobb terĂźleten kĂŠpzĂľdik sĂťrĂť, zĂşzmarĂĄs kĂśd. A fĂľvĂĄros levegĂľminĂľsĂŠge jĂł.

OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂŠs:

Hidegfronti hatĂĄs ĂŠrvĂŠnyesĂźl.IngerlĂŠkenysĂŠg ĂŠs fejfĂĄjĂĄs lĂŠphet fel, erĂľsĂśdhetnek a migrĂŠnes rohamok.

Ma VirĂĄg, KonrĂĄd, PĂŠter, AtanĂĄz, LĂŠnĂĄrd, Viktorina, BerengĂĄr, Szilveszter, LeonĂĄrd, Leonarda, CiklĂĄmen, MilĂĄn, Milos napja van.

Boldog nĂŠvnapot!

VirĂĄg :
Magyar eredetĂť nĂŠv, a FlĂłra nĂľi nĂŠv magyarĂtĂĄsĂĄra. JelentĂŠse a szĂł maga.

KonrĂĄd :
GermĂĄn eredetĂť nĂŠv, jelentĂŠse merĂŠsz ĂŠs tanĂĄcs(adĂł).

PĂŠter :
HĂŠber, gĂśrĂśg, latin eredetĂť nĂŠv, jelentĂŠse kĂľszĂkla. PĂŠter apostol neve a BibliĂĄban eredetileg az arameus KĂŠfa, KĂŠfĂĄs volt, ennek gĂśrĂśg fordĂtĂĄsa a Petrosz nĂŠv. A magyar PĂŠter vĂĄltozat a nĂŠvnek a latin Petrus formĂĄjĂĄbĂłl ered.

AtanĂĄz :
GĂśrĂśg eredetĂť nĂŠv, jelentĂŠse halhatatlan.

LĂŠnĂĄrd :
GermĂĄn eredetĂť nĂŠv, a LeonĂĄrd nĂŠv rĂŠgi magyar alakvĂĄltozata. JelentĂŠse erĂľs, mint az oroszlĂĄn.

Viktorina :
Latin eredetĂť nĂŠv, a Viktor fĂŠrfinĂŠv tovĂĄbbkĂŠpzĂŠse. MĂĄs magyarĂĄzat szerint Victorinus fĂŠrfinĂŠvnek a nĂľi pĂĄrja. JelentĂŠse gyĂľzĂľ, gyĂľztes.

BerengĂĄr :
GermĂĄn eredetĂť nĂŠv, jelentĂŠse medve, lĂĄndzsa.

Szilveszter :
Latin eredetĂť nĂŠv, jelentĂŠse erdei, erdĂľben ĂŠlĂľ (fĂŠrfi).

LeonĂĄrd :
NĂŠmet, francia eredetĂť nĂŠv, jelentĂŠse erĂľs, mint az oroszlĂĄn.

Leonarda :
GermĂĄn eredetĂť nĂŠv, a LeonĂĄrd fĂŠrfinĂŠv latinos nĂľi pĂĄrja, jelentĂŠse erĂľs, mint az oroszlĂĄn.

CiklĂĄmen :
Magyar eredetĂť nĂŠv, Ăşjabb keletĂť nĂŠvadĂĄs a hasonlĂł virĂĄgnĂŠvbĂľl, jelentĂŠse a virĂĄg maga. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, a nĂśvĂŠnynemzetsĂŠg neve latinul Cyclamen, mely a gĂśrĂśg kĂźklosz szĂłbĂłl szĂĄrmazik. Igy jelentĂŠse kĂśr, ez a virĂĄg gumĂłjĂĄnak alakjĂĄra utal.

MilĂĄn :
SzlĂĄv eredetĂť nĂŠv, jelentĂŠse kedves.

Milos :
SzlĂĄv eredetĂť nĂŠv.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

EsemĂŠnyek

• 579 – II. Pelagius pĂĄpa trĂłnra lĂŠp.
• 1523 – VII. Kelemen pĂĄpa trĂłnra lĂŠp.
• 1526 – V. KĂĄroly nĂŠmet-rĂłmai csĂĄszĂĄr ĂŠs spanyol kirĂĄly levĂŠlben biztosĂtja a magyar rendeket, hogy az orszĂĄgot megvĂŠdi a tĂśrĂśk ellen.
• 1630 – A segesvĂĄri orszĂĄggyĂťlĂŠs I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgyĂśt erdĂŠlyi fejedelemmĂŠ vĂĄlasztja.
• 1677 – KassĂĄt a csĂĄszĂĄri csapatok elfoglaljĂĄk ĂŠs a vezetĂľket kegyetlenĂźl kivĂŠgzik.
• 1865 – ElĂľszĂśr jelenik meg az „Alice CsodaorszĂĄgban” cĂmĂť kĂśnyv.
• 1921 – A Hlinka-fĂŠle SzlovĂĄk NĂŠppĂĄrt kilĂŠp a cseh nĂŠppĂĄrtiakkal kĂśzĂśs parlamenti koalĂciĂłbĂłl ĂŠs ellenzĂŠkbe vonul.
• 1922 – Howard Carter megkezdi Tutanhamon egyiptomi fĂĄraĂł sĂrjĂĄnak feltĂĄrĂĄsĂĄt.
• 1924 – KikiĂĄltjĂĄk a Mongol NĂŠpkĂśztĂĄrsasĂĄgot
• 1941 – Elindul Pearl Harbor felĂŠ az 1. japĂĄn lĂŠgiflotta.
• 1941 – Theodore Roosevelt bevezeti a HĂĄlaadĂĄs ĂźnnepĂŠt.
• 1942 – megalakul a „JugoszlĂĄvia NĂŠpi FelszabadĂtĂĄsĂĄnak Antifasiszta NĂŠpgyĂťlĂŠse” Josip Broz Tito vezetĂŠsĂŠvel.
• 1942 – New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszĂnhĂĄzban bemutatjĂĄk Humphrey Bogart ĂŠs Ingrid Bergman fĂľszereplĂŠsĂŠvel a „Casablanca” cĂmĂť filmet, melyet Michael Curtiz rendezett.
• 1948 – A magyar orszĂĄggyĂťlĂŠs elfogadja a nĂľk egyenjogĂşsĂtĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠnyt
• 1959 – az ENSZ ismĂŠt napirendre tĂťzi a „magyar kĂŠrdĂŠst”.
• 1965 – FranciaorszĂĄg a vilĂĄgon harmadik orszĂĄgkĂŠnt kilĂľtte elsĂľ mĂťholdjĂĄt, a Diamant-A-t.
• 1966 – Charles de Gaulle Bretagne-ban a Rance torkolatĂĄnĂĄl felavatja a vilĂĄg elsĂľ apĂĄly-dagĂĄly erĂľmĂťvĂŠt.
• 1973 – ElkezdĂľdik az Arab Liga kĂŠtnapos ĂźlĂŠse, amelyen a palesztin Ăźgy egyetlen kĂŠpviselĂľjĂŠnek a Palesztin FelszabadĂtĂĄsi Szervezetet ismerik el.
• 1973 – Megkezdi a termelĂŠst az Ajkai TimfĂśldgyĂĄr.
• 1973 – MauritĂĄnia az Arab Liga tagja lesz.
• 1976 – A Microsoft nĂŠv bejegyzett vĂŠdjeggyĂŠ vĂĄlik.
• 1979 – VenezuelĂĄban 500 milliĂĄrd barrelra becsĂźlt olajlelĂľhelyet fedeznek fel, ettĂľl megkĂŠtszerezĂľdnek az OPEC tartalĂŠkai.
• 1982 – az ElnĂśki TanĂĄcs tĂśrvĂŠnyben lehetĂľvĂŠ teszi a kĂśtvĂŠnyek kibocsĂĄtĂĄsĂĄt
• 1983 – a londoni repĂźlĂľtĂŠren megtĂśrtĂŠnik az Ăşgynevezett „Brinks Mat” rablĂĄs, amikor elloptak 26 milliĂł fontot ĂŠrĂľ 6800 aranyrudat.
• 1986 – A Cream egyĂźttes utolsĂł koncertjĂŠt tartja a Royal Albert Hallban.
• 1989 – A „nĂŠgy igenes” nĂŠpszavazĂĄs MagyarorszĂĄgon.
• 1990 – Mihail Gorbacsov felszĂłlĂtja Irakot, hogy hagyja el a megszĂĄllt Kuwait terĂźletĂŠt.
• 1991 – LengyelorszĂĄg az EurĂłpa TanĂĄcs tagja lesz.
• 1992 – John Major angol miniszterelnĂśk bejelenti, hogy ErzsĂŠbet kirĂĄlynĂľ Ăşgy dĂśntĂśtt, hogy fizet szemĂŠlyi jĂśvedelem adĂłt.
• 1998 – a MIĂP elnĂśksĂŠge megfosztja alelnĂśki posztjĂĄtĂłl a pĂĄrt pĂŠnzĂźgyeit firtatĂł SzabĂł LukĂĄcsot
• 2007 A csĂĄdi hadsereg a csĂĄdi fegyveres felkelĂľk szĂĄzait gyilkolja meg CsĂĄd keleti hatĂĄra mentĂŠn.

SzĂźletĂŠsek

• 1604 – Johann Bach nĂŠmet zeneszerzĂľ, a Bach-csalĂĄd „erfurti vonalĂĄnak” megalapĂtĂłja († 1673)
• 1730 – ConrĂĄd MihĂĄly magyar kirĂĄlyi tanĂĄcsos ĂŠs polgĂĄrmester († 1821)
• 1731 – William Cowper angol kĂśltĂľ († 1800)
• 1786 – Borbola MiklĂłs magyar jogtudĂłs, gĂśrĂśg katolikus nagyprĂŠpost ĂŠs jogakadĂŠmiai tanĂĄr († 1877)
• 1809 – FĂśldvĂĄry KĂĄroly magyar honvĂŠd ezredes († 1883)
• 1814 – Baranyai Zsigmond magyar piarista szerzetes, bĂślcsĂŠszdoktor († 1871)
• 1857 – Ferdinand de Saussure svĂĄjci nyelvĂŠsz († 1913)
• 1862 – Stein AurĂŠl magyar geogrĂĄfus, rĂŠgĂŠsz, orientalista († 1943)
• 1870 Pacha Ăgoston, temesvĂĄri pĂźspĂśk († 1954)
• 1876 – Willis Carrier amerikai gĂŠpĂŠszmĂŠrnĂśk, a modern lĂŠgkondicionĂĄlĂĄs feltalĂĄlĂłja († 1950)
• 1883 – Babits MihĂĄly magyar kĂśltĂľ, mĂťfordĂtĂł († 1941)
• 1903 – Oravecz Paula magyar JĂłzsef Attila-dĂjas ĂrĂłnĂľ († 1990)
• 1905 – Emlyn Williams brit szĂnĂŠsz, forgatĂłkĂśnyvĂrĂł (David Copperfield) († 1987)
• 1909 – Eugène Ionesco romĂĄn szĂĄrmazĂĄsĂş francia ĂrĂł, az abszurd drĂĄma ĂŠs az abszurd szĂnhĂĄz egyik megteremtĂľje. A Patafizikai TĂĄrsasĂĄg egyik tagja († 1994)
• 1910 – Cyril Cusack dĂŠl-afrikai szĂnĂŠsz [mh.1993]) († 1993)
• 1912 – BogdĂĄnfi SĂĄndor magyar ĂrĂł, mĂťfordĂtĂł († 1987)
• 1920 – Daniel Petrie kanadai filmrendezĂľ († 2004)
• 1924 – George Segal amerikai szobrĂĄszmĂťvĂŠsz († 2000)
• 1925 – Eugene Istomin amerikai zongoramĂťvĂŠsz († 2003)
• 1926 – Vincze Imre magyar Erkel Ferenc-dĂjas zeneszerzĂľ († 1941)
• 1928 – SĂĄndor KĂĄroly (Csikar) magyar labdarĂşgĂł, az Aranycsapat tagja
• 1931 – Adolfo PĂŠrez Esquivel Nobel-bĂŠkedĂjas argentin ĂŠpĂtĂŠsz, szobrĂĄsz, polgĂĄrjogi harcos
• 1933 – Pozsgay Imre magyar politikus
• 1939 – Tina Turner Grammy-dĂjas amerikai ĂŠnekesnĂľ
• 1940 – Szomjas GyĂśrgy Kossuth- ĂŠs BalĂĄzs BĂŠla-dĂjas filmrendezĂľ
• 1951 – Cicciolina (eredetileg Staller Ilona) magyar szĂĄrmazĂĄsĂş olasz pornĂł-szĂnĂŠsznĂľ, politikus, kĂŠpviselĂľ
• 1967 – KĂłsz ZoltĂĄn olimpia bajnok vĂzilabdĂĄzĂł
• 1973 – Csehy ZoltĂĄn kĂśltĂľ, mĂťfordĂtĂł, irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, kritikus
• 1983 – TakĂĄcs ZoltĂĄn magyar vĂĄlogatott labdarĂşgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂŠkosa
• 1986 – Trevor Morgan, amerikai szĂnĂŠsz (a Jurassic Park III. Eric Kirby-je)
• 1987 – Nagy RĂłbert magyar labdarĂşgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂŠkosa
• 1987 – SzabĂł TamĂĄs magyar labdarĂşgĂł, a KecskemĂŠti TE sajĂĄt nevelĂŠsĂť jĂĄtĂŠkosa, kĂśzĂŠppĂĄlyĂĄs

HalĂĄlozĂĄsok

• 399 – Siricius pĂĄpa (* 334 kĂśrĂźl)
• 1634 – Alvinczi PĂŠter reformĂĄtus lelkĂŠsz, hitvitĂĄzĂł, PĂĄzmĂĄny PĂŠter egyik legnagyobb ellenfele (* 1570)
• 1855 – Adam Mickiewicz lengyel kĂśltĂľ, drĂĄmaĂrĂł (* 1798)
• 1857 – Joseph von Eichendorff nĂŠmet kĂśltĂľ (* 1788)
• 1892 – Wahrmann MĂłr nagykereskedĂľ, kĂŠpviselĂľ, budapesti vĂĄrospolitikus, mecĂŠnĂĄs (* 1832)
• 1926 – John Moses Browning amerikai feltalĂĄlĂł („Browning” ĂśntĂśltĂľ pisztoly) (* 1855)
• 1940 – Harold Harmsworth, Rothermere vikomtja brit sajtĂłmĂĄgnĂĄs ĂŠs politikus, az elsĂľ Rothermere vikomt (* 1868)
• 1947 – JĂĄny GusztĂĄv magyar honvĂŠd vezĂŠrezredes, 1942–1943-ban a 2. magyar hadsereg parancsnoka (* 1883)
• 1948 – Kozma Lajos Kossuth-dĂjas ĂŠpĂtĂŠsz, iparmĂťvĂŠsz ĂŠs grafikus, mĂťegyetemi tanĂĄr
• 1955 – Duronelly LĂĄszlĂł vĂvĂłmester, a magyar pĂĄrbajtĂľrvĂvĂĄs egyik ĂşttĂśrĂľje (* 1907)
• 1959 – Poul Bang-Jensen dĂĄn diplomata (* 1909)
• 1963 – Amelita Galli-Curci olasz szĂĄrmazĂĄsĂş amerikai operaĂŠnekesnĂľ (* 1882)
• 1969 – LĂľrincz MĂĄrton magyar birkĂłzĂł, olimpiai bajnok (* 1911)
• 1973 – John Rostill angol (basszus)gitĂĄros, zeneszerzĂľ (* 1942)
• 1986 – RadvĂĄnyi GĂŠza filmrendezĂľ, forgatĂłkĂśnyvĂrĂł (testvĂŠre MĂĄrai SĂĄndor) (* 1907)
• 1987 – Rockenbauer PĂĄl magyar felfedezĂľ, fĂśldrajztudĂłs, filmrendezĂľ (* 1933)
• 1990 – Fung Yu-lan kĂnai filozĂłfus (* 1895)
• 1992 – TamĂĄsi Lajos magyar JĂłzsef Attila-dĂjas kĂśltĂľ (* 1923)
• 2004 – Philippe de Broca francia filmrendezĂľ (* 1933)
• 2006 – Dave Cockrum amerikai kĂŠpregĂŠnyrajzolĂł (* 1943)
• 2006 Ugrai Ferenc katonatiszt, volt vezĂŠrkari fĂľnĂśk (* 1922)

magam, 8:26

napi okossĂĄg:

Pumpa nĂŠlkĂźl elindulhatunk biciklitĂşrĂĄra, de a menetszĂŠllel nem lehet kereket fĂşjni.

.

magam, 8:24

Mindennapi kis mondatokat hintek
csĂśndben magam elĂŠ,
mindig csak magam elĂŠ.
HĂŠtkĂśznapi kis szĂźrke mondatokat ejtek.
Ăgy beszĂŠlek, mint a falusi kisharang,
amely csak mondja, mondja a magĂĄĂŠt.
(SzI)

magam, 8:22

jĂł reggelt,kellemes napot mindenkinek.

magam, 8:21

2008. november 25., kedd

tovĂĄbbi szĂŠp estĂŠt,szĂŠp ĂĄlmokat,nyugodalmas jĂł ĂŠjszakĂĄt.

magam, 20:54

Rohan az idĂľ

Rohan az idĂľ, elmĂşlik a nyĂĄr
KĂśzeleg az Ăľsz, elmĂşlnak a szĂŠp napok,
hamar, jĂśnnek a bĂşs, ĂĄlmodozĂł, hĂťvĂśs ĂŠjszakĂĄk.

Rohan az idĂľ, elmĂşlik a Ăľsz,
Ăvek mĂşlnak el, megĂĄllĂtanĂĄm, de nem lehet,
Mert az idĂľ kĂśnyĂśrtelen vonatĂĄn, fut minden tovĂĄbb.

JĂśjj el hĂĄt, ne vĂĄrjak rĂĄd!
AmĂg lehet, veled leszek, ĂŠs Ăşgy szeretlek ĂŠn, mint senkit se mĂŠg.
JĂśjj el hĂĄt, mert ha vĂĄlni kell,
Vissza nem jĂľ ez az idĂľ, ĂŠs nem pĂłtolhatod sohase mĂĄr.
(SzĂśrĂŠnyi Levente - S. Nagy IstvĂĄn - Koncz Zsuzsa)

magam, 20:46

miutĂĄn nem jĂĄrhattam a VilĂĄg-egyetem ErĂľ-szakĂĄra,Ăgy ide sem jĂĄrtam.
de mi is ez...?

magam, 20:02

egy kis fesztivĂĄl egyveleg....:

magam, 19:39

a tegnapi kĂŠpre nagyon sok jĂł megfejtĂŠs ĂŠrkezett...:)))
nem is kellene a megfejtĂŠst megĂrnom,de azĂŠrt megĂrom ĂĄm..
tehĂĄt a megoldĂĄs:porcica.

ĂŠs ma is lesz rejtvĂŠny...

magam, 18:46

kemĂŠnyfejĂť...

magam, 12:27

Szonetteka szĂnekhez. A hetedik a SZĂRKE.

NĂŠzd, hogy beszĂŠl hozzĂĄd a szĂźrke szempĂĄr,
oly beszĂŠdes e hallgatĂĄs - hang nĂŠlkĂźl
szĂłl, de ĂŠrted szavĂĄt, s ha kĂŠred, megvĂĄr,
mert ĂŠrzi szĂved, ĂŠs ezĂŠrt nem vĂŠnĂźl.
Tudd hĂĄt: hiĂĄba szĂĄll felhĂľ mifĂślĂŠnk
viharral zĂşzva szĂŠt hiĂş remĂŠnyĂźnk!
Ălnok folyĂł! HiĂĄba zĂşgsz dĂşvadkĂŠnt,
tajtĂŠkot fĂşjva: ĂĄtok, fuss elĂľlĂźnk!
Ăn nem kĂŠrtem ĂĄtlagĂŠltet, bĂĄr nĂŠha
sĂrva nĂŠzem mĂşltam, bĂşsat ĂĄlmodvĂĄn,
de ĂŠrzem, ĂŠn is szĂźrke lettem: mĂŠg ha
hĂres porszemkĂŠnt ĂŠlek is ezutĂĄn.
Az Ăľszi pĂĄra fĂĄtyolkĂŠnt borul rĂĄm,
most kĂśd-hĂťvĂśs kĂśnnyel sĂrdogĂĄl ruhĂĄm.
(RĂĄcsai R)

magam, 12:21

tudtad...?

TĂĄplĂĄl-e a vĂz?
Az ivĂłvĂzben fontos ĂĄsvĂĄnyi tĂĄpanyagok vannak. Az ember napi 600-800 milligrammos kalciumszĂźksĂŠgletĂŠnek harmadĂĄt, felĂŠt innen kapja. KemĂŠnysĂŠgĂŠtĂľl fĂźggĂľen, tartalmaz literenkĂŠnt akĂĄr nĂŠhĂĄny szĂĄz milligramm kalciumot ĂŠs mellette 40-50 milligramm magnĂŠziumot. A szervezet vasellĂĄtĂĄsĂĄban nem jelentĂŠktelen a vĂzzel bejutĂł vas sem, bĂĄr mennyisĂŠge ĂĄltalĂĄban nem haladja meg a szĂźksĂŠglet tizedrĂŠszĂŠt.

A vĂzzel ugyan nem lehet jĂłllakni, de a benne oldott anyagok "tĂĄplĂĄlĂŠkul" is szolgĂĄlnak. Pontosabban szĂłlva: biztosĂtjĂĄk a szervezet ĂŠletmĂťkĂśdĂŠsĂŠt, Ăgy pĂŠldĂĄul a jĂłd hiĂĄnya a pajzsmirigy csĂśkkent mĂťkĂśdĂŠsĂŠhez, ĂĄllomĂĄnyĂĄnak megduzzadĂĄsĂĄhoz, golyvĂĄhoz ĂŠs az ezzel jĂĄrĂł ĂĄltalĂĄnos anyag cserezavarokhoz: nĂśvekedĂŠsi ĂŠs szellemi elmaradottsĂĄghoz vezet. Mivel a jĂłdhiĂĄny-golyvĂĄt a felvett jĂłd mennyisĂŠgĂŠnek elĂŠgtelensĂŠge okozza, a jĂłd pedig a talajbĂłl az ivĂłvĂzzel ĂŠs a tĂĄplĂĄlĂŠkkal egyarĂĄnt bekerĂźlhet a szervezetbe, egy adott terĂźleten rendszeresen jelentkezĂľ golyvĂĄt a talaj jĂłdszegĂŠnysĂŠgĂŠnek rovĂĄsĂĄra kell Ărni. Ezeken a vidĂŠkeken a konyhasĂł jĂłdozĂĄsĂĄval lehet ezt az elvĂĄltozĂĄst megszĂźntetni.

A mikrogrammnyi jĂłdszĂźksĂŠglet kielĂŠgĂtĂŠsĂŠben a vĂz elsĂľrendĂť fontossĂĄgĂş. HazĂĄnkban a TiszĂĄntĂşlon az artĂŠzi kutak nagy jĂłdtartalmĂşak, a DunĂĄntĂşlon ennek tĂśredĂŠk rĂŠsze talĂĄlhatĂł az eltĂŠrĂľ geolĂłgiai adottsĂĄgok miatt. A felszĂnkĂśzeli rĂŠtegekbĂľl a nĂśvĂŠnyek is vesznek fel jĂłdot, ezĂŠrt a szervezet szĂźksĂŠgletĂŠt e mĂĄsik forrĂĄsbĂłl is fedezi. Erre mutat az a tapasztalat, hogy olyan vidĂŠkek is gyakran golyvamentesek, ahol az ivĂłvĂz nem tartalmaz elegendĂľ jĂłdot.

magam, 12:10


	Impresszum · Reklámok · Kapcsolat

	Copyright © 2001 CsodaCsiga. Minden jog fenntartva.