| 2008. november 3., hétfő |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:57
|
|
|
VĂĄndor vagyok
Az este Ă©hes, elnyeli a fĂĄkat,
A hĂĄzakat, az utcĂĄt, a teret.
Mint örömöt, ha elviszi a bånat,
Rossz szåndékot a lelkiismeret.
A Hold pihen, nincs kedve felébredni,
Az Ă©gre szĂłr pĂĄr vaksi csillagot.
Feje alatt felhÔkbÔl puha pårna,
BezĂĄrkĂłzik, nem nyit ablakot.
Nekem sincs kedvem Ăgy maradni Ă©bren,
VĂĄndor vagyok, hĂĄt itt is van helyem!
- Egy tollpihe, ki utazik a széllel,
Mindenhol otthon - mégis idegen.
(GE)
|
magam, 20:28
|
|
|
megjött a segĂtsĂ©g...
|
magam, 20:03
|
|
|
mosolygenerĂĄtor:
A nĂ”k tudjĂĄk, mit jelent egy nĂ”gyĂłgyĂĄszati vizsgĂĄlatra valĂł felkĂ©szĂŒlĂ©s.
Testileg Ă©s lelkileg is kĂŒlönleges elĂ”kĂ©szĂŒleteket igĂ©nyel, beleĂ©rtve a ruhĂĄzat megfelelĂ” kivĂĄlasztĂĄsĂĄt Ă©s a szokĂĄsosnĂĄl is alaposabbtisztĂĄlkodĂĄst, nehogy valami kellemetlensĂ©g legyen. Az egyik magazin pĂĄlyĂĄzatot irt ki nĂ”knek a legcikisebb nĂ”gyĂłgyĂĄszati elmĂ©nyĂŒk megĂrĂĄsĂĄra. Az 5000 dollĂĄros fĂ”dĂjat ez a pĂĄlyamĂ» vitte el:
"DĂ©lre kaptam idĂ”pontot a nĂ”gyĂłgyĂĄszhoz, örĂŒltem, hogy dĂ©lelĂ”tt viszonylag stresszmentesen fel tudok kĂ©szĂŒlni majd az esemĂ©nyre. Reggel azonban telefonhĂvĂĄst kaptam a rendelĂ”bĂ”l, hogy jĂł lenne, ha 9:30-ra ott tudnĂ©k lenni. "persze, ott leszek"- mondtam a legnagyobb nyugalommal, Ă©s csak utĂĄna estem pĂĄnikba. A reggeli kapkodĂĄs a szokĂĄsos menetben folyt, gyerekek reggeliztetĂ©se, öltöztetĂ©se, uzsonnĂĄk csomagolĂĄsa, fuvarozĂĄs az iskolĂĄba, ĂłvodĂĄba stb. 8:45-re Ă©rtem haza, nem volt mĂĄr idĂ” Ășjabb fĂŒrdĂ©sre, ezĂ©rt csak gyorsan felkaptam a mosakodĂł rongyot a kĂĄd mellĂ”l, Ă©s jĂłl lemostam magam "ott". AutĂłba vĂĄgtam magam Ă©s rohantam az orvoshoz.
FelfekĂŒdtem az asztalra, a fejemet a fal fele fordĂtottam, Ă©s azt kĂ©pzeltem, hogy PĂĄrizsban sĂ©tĂĄlgatok? A doki megszemlĂ©lte a terepet, majd Ăgy szolt:
- Huh! LĂĄtom, ma volt egy kis kĂŒlönleges felkĂ©szĂŒlĂ©s?
Nem tudtam, mirÔl beszél, nem reagåltam semmit, tovåbb sétåltam "Pårizsban". Hazamentem, a nap tovåbbi része a szokåsos rutin szerint ment, fÔzés, gyerekek összeszedése, håzi feladatok ellenÔrzése stb. Délutån fele a lånyom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdĂłrongy a fĂŒrdĂ”szobĂĄbĂłl?
- Kidobtam, vegyél elÔ måsikat. - mondtam neki.
Mire a lĂĄnyom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillåmporom és flitterem!?
|
magam, 12:55
|
|
|
figyelem...!
|
magam, 12:43
|
|
|
tudtad...?
Honnan ered az élére vasalt nadråg divatja?
A vasalt nadrĂĄg divatja VII. Edward angol kirĂĄlynak köszönheti lĂ©tĂ©t. AzelĂ”tt, mint ismeretes, a fĂ©rfiak nadrĂĄgjukat Ă©l nĂ©lkĂŒl, kĂŒrtĂ”szerĂ»en viseltĂ©k. Amikor VII. Edward mĂ©g walesi herceg korĂĄban egy szĂ©p napon futtatĂĄsra indult, egyszer csak Ă©szrevett egy Ă©ktelen foltot, mely gyönyörĂ», vilĂĄgos nadrĂĄgjĂĄn terpeszkedett. A folt eltĂĄvolĂthatatlannak lĂĄtszott, viszont hazatĂ©rĂ©sre mĂĄr nem volt idĂ”, a futtatĂĄst nem akarta elmulasztani. Bement az elsĂ” kĂ©szruha-kereskedĂ©sbe, ahol nadrĂĄgot vĂĄltott, Ă©s abban indult tovĂĄbb. Igen ĂĄm, de ez a nadrĂĄg Ă©lesen ki volt vasalva, ami a kĂ©szen vett cikkek csalhatatlan jele volt akkoriban. NemhiĂĄba viselte azonban egy leendĂ” angol kirĂĄly - nĂ©hĂĄny nap mĂșlva az angol tĂĄrsadalom vezetĂ” köreinek fĂ©rfiai kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl vasalt Ă©lĂ» nadrĂĄgban dĂszelegtek.
|
magam, 12:22
|
|
|
kontraszt...
a kezdet
ki itt most belépsz
hagyj fel minden reménnyel
mondja az Ă©let.
a vég
ki itt most belépsz
szĂŒletsz örök Ă©letre
mondja a halĂĄl.
(ISz)
|
magam, 8:45
|
|
|
akarsz egy pénzes cicåt...?
|
magam, 8:24
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 3.
az év 307. (szökÔévekben 308.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 58 nap van håtra.
Napkelte: 06:29 Napnyugta: 16:23
Holdkelte: 11:47 Holdnyugta: 19:59
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g orszĂĄgszerte több-kevesebb napsĂŒtĂ©ssel. FĂ”kĂ©nt keleten helyenkĂ©nt tartĂłsabban megmarad a köd, Ă©s ott nĂ©hol szitĂĄlĂĄs, ködszitĂĄlĂĄs is lehet. TöbbfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, Ă©szaknyugaton helyenkĂ©nt megerĂ”södik a dĂ©li, dĂ©lkeleti szĂ©l. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 16 Ă©s 21 fok között, a tartĂłsabban ködös helyeken 14 fok körĂŒl alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig 8 Ă©s 14 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A több helyen kĂ©pzĂ”dött sĂ»rĂ» köd a dĂ©li ĂłrĂĄkra ĂĄltalĂĄban vĂĄrhatĂłan mindenĂŒtt feloszlik.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Frontmentes, de helyenkĂ©nt felhĂ”s, pĂĄrĂĄs, ködös idĂ” lesz. LĂ©nyeges kĂŒlönbsĂ©g lehet a lĂ©g, valamint komfort hĂ”mĂ©rsĂ©klet között.
Ma GyÔzÔ, Bertold, Bålint, Valentin, Ida, Hubert, Szilviusz, Malakiås, Szilvia napja van.
Boldog névnapot!
GyÔzÔ :
A XIX. szĂĄzadi nyelvĂșjĂtĂł nĂ©valkotĂĄs, a Viktor magyarĂtĂł lefordĂtĂĄsa.
Bertold :
GermĂĄn eredetĂ», elemeinek jelentĂ©se fĂ©nyes, hĂres, uralkodĂł, tevĂ©keny, egyes magyarĂĄzatok szerint pompĂĄval uralkodĂł.
BĂĄlint :
A latin Valentinus csalådnévbÔl szårmazik. Alapszavånak, a latin valens szónak a jelentése: erÔs, egészséges.
Valentin :
A latin Valentinus csalådnévbÔl szårmazik. Alapszavånak, a latin valens szónak a jelentése: erÔs, egészséges.
Ida :
GermĂĄn eredetĂ», jelentĂ©se harci istennĂ”, tevĂ©keny, serĂ©ny. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a mĂĄr nem hasznĂĄlatos Ida-, Idu- kezdetĂ», összetett nevek rövidĂŒlĂ©se.
Hubert :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se szelleme ĂĄltal kivĂĄlĂł, Ă©rtelem, fĂ©nyes, hĂres.
Szilviusz :
Latin eredetû név, a silva szó szårmazéka, jelentése erdÔ.
MalakiĂĄs :
HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se angyal, Isten követe, kĂŒldöttje, kĂŒldöttem, hĂrnököm.
Szilvia :
Latin eredetû név, a Szilviusz férfinév nÔi pårja, jelentése erdÔ, erdei.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1443 – Hunyadi JĂĄnos gyĂ”zelmet arat a törökök felett a szerbiai Morava folyĂłnĂĄl.
• 1507 – Leonardo Da Vincit egy gazdag firenzei polgĂĄr, Francesco del Giocondo megbĂzza felesĂ©ge, Lisa Gerardini lefestĂ©sĂ©vel. A kĂ©pet ma Mona LisakĂ©nt ismerjĂŒk.
• 1526 – I. FerdinĂĄnd osztrĂĄk fĂ”herceget magyar kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzzĂĄk SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄron, ezzel megkezdĂ”dik a Habsburg-hĂĄz 400 Ă©ves uralkodĂĄsa MagyarorszĂĄgon.
• 1777 – Megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t a NagyszombatbĂłl a budai kirĂĄlyi palotĂĄba ĂĄthelyezett tudomĂĄnyegyetem, az Ășj tanulmĂĄnyi rendszer, a Ratio Educationis alapjĂĄn.
• 1825 – SzĂ©chenyi IstvĂĄn Pesten megalapĂtja a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©miĂĄt.
• 1839 – Kitör az elsĂ” ĂłpiumhĂĄborĂș Nagy-Britannia Ă©s KĂna között.
• 1862 – Indianapolisban dr. Richard Gatling feltalĂĄlja a gĂ©ppuskĂĄt.
• 1892 – Megkezdi mĂ»ködĂ©sĂ©t a vilĂĄg elsĂ” automata kapcsolĂĄsĂș telefonközpontja. (Chicago-tĂłl hatvan kilomĂ©terre fekvĂ” La Porte vĂĄrosĂĄban)
• 1903 – Megalakul GrĂłf Tisza IstvĂĄn miniszterelnök vezetĂ©sĂ©vel a kormĂĄny.
• 1903 – Panama fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik KolumbiĂĄtĂłl.
• 1915 – BefejezĂ”dik a III. isonzĂłi csata.
• 1918 – PadovĂĄban fegyverszĂŒnetet Ărnak alĂĄ a OsztrĂĄk–Magyar Monarchia Ă©s az Antant kĂ©pviselĂ”i.
• 1918 – BefejezĂ”dik a Vittorio VenetĂł-i csata, Trieszt egyesĂŒl OlaszorszĂĄggal.
• 1928 – TörökorszĂĄgban az arab ĂrĂĄsjeleket felvĂĄltjĂĄk a latin betĂ»s ĂrĂĄssal.
• 1944 – A nĂ©met haderĂ” DunaharasztinĂĄl felrobbantja a budapesti HĂV DunahĂdjĂĄt, Ăgy megszĂ»nik a vasĂști forgalom PestszenterzsĂ©bet Ă©s RĂĄckeve között. A visszavonulĂł magyar csapatok felrobbantjĂĄk a rĂĄckevei ĂrpĂĄd-hidat.
• 1956 – Ătalakul MagyarorszĂĄgon a Nemzeti kormĂĄny, bekerĂŒl a kisgazda B. SzabĂł IstvĂĄn, a parasztpĂĄrti BibĂł IstvĂĄn Ă©s Farkas Ferenc, valamint a szociĂĄldemokrata Fischer JĂłzsef Ă©s Kelemen Gyula, a honvĂ©delmi miniszter MalĂ©ter PĂĄl lesz. A parlamentben megkezdĂ”dnek az szovjet csapatkivonĂĄsrĂłl szĂłlĂł tĂĄrgyalĂĄsok. KirĂĄly BĂ©lĂĄt vĂĄlasztjĂĄk meg a NemzetĂ”rsĂ©g parancsnokĂĄnak. szovjet csapatok lezĂĄrjĂĄk az osztrĂĄk-magyar hatĂĄrt. A fogsĂĄgbĂłl szabadult Mindszenty JĂłzsef hercegprĂmĂĄs rĂĄdiĂłbeszĂ©det mond. Tökölön letartĂłztatjĂĄk MalĂ©ter PĂĄl honvĂ©delmi minisztert. KĂĄdĂĄr JĂĄnos Ă©s MĂŒnnich Ferenc MoszkvĂĄban megalakĂtjĂĄk a magyar ellenkormĂĄnyt. Josip Broz Tito Ă©s Nyikita Szergejevics Hruscsov a Brioni-szigeten megegyeznek a magyar forradalom elleni katonai fellĂ©pĂ©srĂ”l, Ă©s Ășj magyar vezetĂ” (KĂĄdĂĄr) szemĂ©lyĂ©rĂ”l. Hruscsov tĂĄjĂ©koztatja KĂĄdĂĄrt a megegyezĂ©srĂ”l. Zsukov marsall megkapja a felkelĂ”k elleni tĂĄmadĂĄsi parancsot.
• 1957 – A SzovjetuniĂł felbocsĂĄtja a Szputnyik-2-t, fedĂ©lzetĂ©n az elsĂ” Ă©lĂ”lĂ©nnyel, Lajka kutyĂĄval.
• 1959 – David Ben-Gurion lesz Izrael miniszterelnöke.
• 1964 – Robert Kennedyt New York szenĂĄtorĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk.
• 1970 – Salvador Allende beiktatĂĄsa Chile elnöki tisztsĂ©gĂ©be.
• 1973 – Elindul az amerikai Mariner–10 Ă»rszonda, amely elĂ”ször közelĂtette meg a Naprendszer legbelsĂ” bolygĂłjĂĄt, a MerkĂșrt
• 1978 – A Dominikai KözössĂ©g fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄgtĂłl.
• 1989 – SzĂ»rös MĂĄtyĂĄs lesz ideiglenesen MagyarorszĂĄg köztĂĄrsasĂĄgi elnöke.
• 1991 – SzĂria megkezdi elsĂ” közvetlen tĂĄrgyalĂĄsait Izraellel.
• 1992 – Bill Clinton lesz az EgyesĂŒlt Ăllamok 42. elnöke.
• 1993 – Fodor GĂĄbor kilĂ©p a FideszbĂ”l, Ă©s lemond kĂ©pviselĂ”i mandĂĄtumĂĄrĂłl.
• 1996 – Parlamenti Ă©s helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsok JugoszlĂĄviĂĄban. Az elĂ”bbin a szocialistĂĄk gyĂ”znek, az utĂłbbin több nagy vĂĄrosban ellenzĂ©ki gyĂ”zelem szĂŒletik, amelyet az ĂĄllamhatalom nem ismer el. TömegtĂŒntetĂ©sek kezdĂ”dnek.
• 2002 – SzaĂșd-ArĂĄbia kormĂĄnya megtiltja, hogy terĂŒletĂ©t az amerikai hadserege bĂĄrmilyen formĂĄban igĂ©nybe vegye egy esetleges iraki hĂĄborĂș esetĂ©n.
• 2004 – A Magyar HonvĂ©dsĂ©g ĂĄllomĂĄnyĂĄbĂłl leszerel az utolsĂł sorkatona, ezzel megszĂ»nik a sorkatonai szolgĂĄlat MagyarorszĂĄgon.
• 2007 – Musarraf pakisztĂĄni elnök rendkĂvĂŒli ĂĄllapot vezet be, miközben felmenti a LegfelsĂ”bb BĂrĂłsĂĄg elnökĂ©t, felfĂŒggeszti az alkotmĂĄnyt, s beszĂŒntetik a magĂĄntĂ©vĂ©k sugĂĄrzĂĄsĂĄt.
• 2007 – Az Ă©szak-iraki kurd regionĂĄlis kormĂĄny bezĂĄratja a Kurd MunkapĂĄrttal (PKK) szimpatizĂĄlĂł KurdisztĂĄni Demokratikus MegoldĂĄs PĂĄrtja (KDSP) Ă©szak-iraki irodĂĄit.
SzĂŒletĂ©sek
• 39 – Marcus Annaeus Lucanus, rĂłmai költĂ” († 65)
• 1500 – Benvenuto Cellini, itĂĄliai szobrĂĄsz, ötvös, Ă©remmĂ»vĂ©sz, a manierizmus kĂ©pviselĂ”je († 1571)
• 1560 – Annibale Carracci, bolognai barokk festĂ” († 1609)
• 1604 – II. OszmĂĄn, az OszmĂĄn Birodalom szultĂĄnja († 1622)
• 1632 – I. Apafi MihĂĄly, erdĂ©lyi fejedelem († 1690)
• 1688 – Ifjabb Buchholtz György, magyar iskolaigazgatĂł († 1737)
• 1777 – Laval Nugent, csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi tĂĄbornagy († 1862)
• 1793 – Thomas Ender, osztrĂĄk tĂĄjkĂ©pfestĂ”, akvarellista († 1875)
• 1801 – Vincenzo Bellini, olasz zeneszerzĂ” († 1835)
• 1831 – Ignatius Donnelly, (Donelly) amerikai politikus, ĂrĂł, Atlantisz-kutatĂł († 1901)
• 1837 – SzilĂĄdy Ăron, magyar nyelvĂ©sz, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, akadĂ©mikus († 1922)
• 1846 – Bruck Lajos, festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1910)
• 1889 – Seress RezsĂ”, magyar zeneszerzĂ”, zongorista († 1968)
• 1901 – III. LipĂłt, Belgium negyedik kirĂĄlya († 1983)
• 1901 – AndrĂ© Malraux, francia ĂrĂł, kalandor, politikus, miniszter († 1976)
• 1909 – Dr. Hepp Ferenc, sportvezetĂ”, pszicholĂłgus, testnevelĂ”tanĂĄr († 1980)
• 1913 – Rökk Marika, magyar szĂnĂ©sz, tĂĄncosnĂ”, operett-primadonna († 2004)
• 1914 – VĂ©rtes LĂĄszlĂł, magyar rĂ©gĂ©sz, a vĂ©rtesszĂ”lĂ”si elĂ”ember feltĂĄrĂłja († 1968)
• 1921 – Charles Bronson, (eredeti nevĂ©n: Buchinsky) amerikai filmszĂnĂ©sz († 2003)
• 1926 – Valdas Adamkus, LitvĂĄnia elnöke
• 1927 – Zbigniew Cybulski lengyel szĂnĂ©sz († 1967)
• 1930 – SzĂĄraz György, Kossuth- Ă©s JĂłzsef Attila-dĂjas magyar esszĂ©- Ă©s szĂnmĂ»ĂrĂł († 1987)
• 1931 – Monica Vitti, olasz szĂnĂ©sznĂ”.
• 1933 – Jeremy Brett, angol szĂnĂ©sz († 1995)
• 1933 – Marsall LĂĄszlĂł, Kossuth- Ă©s JĂłzsef Attila-dĂjas magyar költĂ”, drĂĄmaĂrĂł
• 1934 – CsĂĄgoly KlĂĄra, MunkĂĄcsy-dĂjas magyar textiltervezĂ” iparmĂ»vĂ©sz († 1983)
• 1936 – Marosi Paula, olimpiai bajnok vĂvĂł
• 1938 – Marik PĂ©ter, JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sz
• 1946 – Döbrentei KornĂ©l, ĂrĂł, költĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł
• 1947 – Bencze Ilona, JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1948 – Lulu, az 1960-as Ă©vek skĂłt Ă©nekesnĂ”je.
• 1949 – Larry Holmes, amerikai nehĂ©zsĂșlyĂș profi ökölvĂvĂł vilĂĄgbajnok
• 1952 – David Ho, tajvani szĂŒletĂ©sĂ» amerikai virolĂłgus, a HIV-vĂrus (az AIDS kĂłrokozĂłjĂĄnak) felfedezĂ”je
• 1954 – Adam Ant, angol popzenĂ©sz
• 1959 – Timothy Patrick Murphy, amerikai szĂnĂ©sz
• 1960 – William Monahan, amerikai forgatĂłkönyvĂrĂł.
• 1973 – Mick Thomson, amerikai zenĂ©sz, a Slipknot egyĂŒttes gitĂĄrosa
• 1979 – Pablo Aimar, argentin labdarĂșgĂł
• 1982 – Jevgenyij Viktorovics Pljuscsenko, orosz töbszörös olimpiai bajnok mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1988 – Angus McLaren, ausztrĂĄl szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 361 – II. Constantius rĂłmai csĂĄszĂĄr (* 317)
• 644 – I. OmĂĄr kalifa
• 1513 – OlmĂŒtzi Ăgoston csehorszĂĄgi alkancellĂĄr, humanista (* 1467)
• 1874 – Szaitz Antal magyar rĂłmai katolikus plĂ©bĂĄnos (* 1799)
• 1884 – LĂłnyay MenyhĂ©rt magyar politikus, miniszterelnök, publicista, az MTA tagja, elnöke (* 1822)
• 1914 – Georg Trakl osztrĂĄk expresszionista költĂ”, ĂrĂł (* 1887)
• 1936 – KosztolĂĄnyi DezsĂ” magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1885)
• 1949 – Solomon R. Guggenheim amerikai mĂ»gyĂ»jtĂ”, a rĂłla elnevezett MĂșzeum alapĂtĂłja (* 1861)
• 1954 – Henri Matisse francia festĂ”mĂ»vĂ©sz, a „vadak” („les fauves”) stĂlusirĂĄny kĂ©pviselĂ”je (* 1869)
• 1978 – Tevan Margit MunkĂĄcsy-dĂjas magyar ötvös, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1901)
• 1992 – CsĂĄkĂĄnyi LĂĄszlĂł magyar JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1921)
• 1999 – Ian Bannen skĂłt szĂnĂ©sz (* 1928)
• 2001 – Sir Ernst Gombrich AngliĂĄban Ă©lĂ” osztrĂĄk mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz (* 1909)
• 2003 – Szemes Marianne BalĂĄzs BĂ©la-dĂjas magyar filmrendezĂ” (* 1924)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A Magyar TudomĂĄny Napja 1997 Ăłta, annak emlĂ©kĂ©re, hogy 1825-ben ezen a napon GrĂłf SzĂ©chenyi IstvĂĄn felajĂĄnlotta birtokainak egyĂ©ves jövedelmĂ©t a Magyar TudĂłs TĂĄrsasĂĄg – a mai Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia – megalapĂtĂĄsĂĄra.
• A Magyar TudomĂĄny NapjĂĄn adjĂĄk ĂĄt a Simonyi KĂĄroly-, a ZrĂnyi MiklĂłs-, a Wigner JenĂ”- Ă©s a FĂĄy AndrĂĄs-dĂjat.
• Dominikai KöztĂĄrsasĂĄg: FĂŒggetlensĂ©g Ă©s felfedezĂ©s napja
• Moldova nemzeti ĂŒnnepe
• a japĂĄn kultĂșra napja
• MikronĂ©ziai SzövetsĂ©gi Ăllamok: FĂŒggetlensĂ©g Napja
• Panama nemzeti ĂŒnnepe
|
magam, 8:16
|
|
|
napi okossĂĄg:
A suszter maradjon annĂĄl a fĂĄnĂĄl, amelyiket KAPTA!
.
|
magam, 8:12
|
|
|
Ăszi kert
Ami a föld felett maradt,
az Ă©let periszkĂłpja csak.
Az élet lent a föld alatt
az elmĂșlĂĄs ellen halad.
(CsGy)
|
magam, 8:08
|
|
|
jó reggelt,hangulatos szép hetet mindenkinek.
|
magam, 8:02
|
|
|
|
| 2008. november 2., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ lazulåst.
|
magam, 21:08
|
|
|
Sakk ! JĂĄtszom velem.
Matt ! FelĂĄldoztam magam.
Megint Ă©n nyertem.
(SzI)
|
magam, 20:46
|
|
|
variåciók egy témåra...
2008.11.02.
Egy ilyen kép låttån milyen reakciók lehetnek ?
Aki arra jĂĄr:
* Ăszre se veszi
* Ăszreveszi, de mert rossz napja van, belerĂșg, amitĂ”l mĂ©g csĂĄlĂ©bban ĂĄll a csatorna
* Ăszreveszi Ă©s elgondolkodik azon, hogy mennyit adhat Ă©rte a fĂ©mgyĂ»jtĂ”, s mikor lenne Ă©rdemes visszajönni Ă©rte – felnĂ©z a kissĂ© tĂĄvolabb ĂĄllĂł utcai lĂĄmpĂĄra
* Ăszreveszi Ă©s elgondolkodik azon, hogy a JĂłzsinak Ă©pp egy ekkora darab kĂ©ne, pĂĄr forintot akĂĄr kereshet is rajta, mondvĂĄn kĂ©z alatt, hasznĂĄltan vette
* Ăszreveszi, de nem Ă©rdekli, rĂĄnĂ©z, de semmi gondolat nem kĂ©l az agyĂĄban, -gondokkal van tele
* Ăszreveszi, rĂĄnt egyet a vĂĄllĂĄn, mondvĂĄn nem az Ă” eresze Ă©s hĂĄzfala
* Ăszreveszi, tudja, hogy figyelmeztetni kĂ©ne a tulajdonost, de minek, hisz biztos benne, hogy hiĂĄba szĂłl, Ășgyse törtĂ©nik semmi /szokĂĄs szerint/
* Ăszreveszi Ă©s szĂłl a portĂĄsnak, hogy figyelmeztesse a hibĂĄra a gondnokot. PĂĄr nap mĂșlva visszamegy Ă©s ellenĂ”rzi, törtĂ©nt-e valami ?
* Ăszreveszi Ă©s megigazĂtja
Itt a mese vége. Több variåció nem jutott eszembe. Azok között, akik kitalåljåk, hogy én melyik lehetÔséget vålasztottam, kisorsolok egy Sport szeletet !
|
magam, 18:47
|
|
|
tudtad...?
http://www.videoplayer.hu/videos/play/238900
ĂbrahĂĄm PĂĄl zeneszerzĂ”, karmester
SzĂŒletett:
1892. november 2. Apatin, MagyarorszĂĄg, ma Apatin, Yugoslavia
Elhunyt:
1960. måjus 6. Hamburg, NSZK, Német Szövetségi Köztårsasåg.....
Ăletrajza:
Adatok:
1892. november 2. Apatin -megszĂŒletik
1910 - beiratkozik a Kereskedelmi Akadémiåra
1914 - a Zeneakadémiån
1919- ZĂĄrĂłvizsga: vonĂłsnĂ©gyes kompozĂciĂłja, elĂ”adja: OrmĂĄndy JenĂ” (többek közt)
1920-27 - BanktisztviselÔ, a jazz zenével ismerkedik, karmester.
1928 mĂĄrcius - elsĂ” operettje: "Zenebona"
1928 - nyara - Harmath Imre felfedezi
1928. október 13. "Az elsÔ Verebély låny" - teljes siker.
1930-31- "Hawaii rĂłzsĂĄja" - eurĂłpai siker, 67 szĂnhĂĄzban fut egyszerre!!
1931-32- "BĂĄl a Savoyban" - Ășjabb eurĂłpai sikerszĂ©ria.
1932-ben Berlinbe költözik.
1933- elmenekĂŒl NĂ©metorszĂĄgbĂłl, PĂĄrizsban, majd BĂ©csben Ă©l.
1934-35 BĂ©cs - operettbemutatĂłk sora,
1936-37 Budapesten filmez, premierek
1938 - Pårizs, New York, depresszió gyötri.
1940-44 kezelés alatt åll.
1946 - UtolsĂł munkĂĄja: "Holiday in Mexico" amerikai film kĂsĂ©rĂ”zenĂ©je.
1952-tÔl Hamburgban él visszavonultan, egy idegszanatóriumban
1960 - halĂĄla Hamburgban
Operettjei:
ĂbrahĂĄm PĂĄl: FehĂ©r hattyĂș (1938)
ĂbrahĂĄm PĂĄl: JĂșlia 1938. januĂĄr - VĂĄrosi SzĂnhĂĄz
ĂbrahĂĄm PĂĄl: Roxy und ihr Wunderteam 1937 - NĂ©metorszĂĄg
ĂbrahĂĄm PĂĄl-Harmath Imre-KellĂ©r DezsĂ”: 3:1 a szerelem javĂĄra (1936)
ĂbrahĂĄm PĂĄl: Mese a Grand Hotelben (1936)
ĂbrahĂĄm PĂĄl-HalĂĄsz Imre-BĂ©keffi IstvĂĄn: TörtĂ©nnek mĂ©g csodĂĄk - 1935. ĂĄprilis 20. Magyar SzĂnhĂĄz
ĂbrahĂĄm PĂĄl: Dschainah, das MĂ€dchen aus dem Tanzhaus 1935 - Wien
ĂbrahĂĄm PĂĄl: MĂ€rchen im Grand-Hotel, 1934 - Wien
ĂbrahĂĄm PĂĄl: AntĂłnia (1934)
ĂbrahĂĄm PĂĄl: Egy Ă©jszaka angyala (1933)
ĂbrahĂĄm PĂĄl: Boldog hĂvek (1932)
ĂbrahĂĄm PĂĄl-Földes Imre-Alfred GrĂŒnewald-Fritz Löhner Beda: BĂĄl a Savoyban - 1932 karĂĄcsonya, Magyar SzĂnhĂĄz
ĂbrahĂĄm PĂĄl-Alfred GrĂŒnewald-Fritz Löhner Beda: Ball im Savoy -1932 Ausztria Ă©s NĂ©metorszĂĄg szĂĄmos szĂnhĂĄzĂĄban.
ĂbrahĂĄm PĂĄl-Földes Imre-Alfred GrĂŒnewald-Fritz Löhner Beda: Hawaii rĂłzsĂĄja -1931. januĂĄr 28. KirĂĄly SzĂnhĂĄz
ĂbrahĂĄm PĂĄl-Alfred GrĂŒnewald-Fritz Löhner Beda: Die Blume von Hawaii 67. SzĂnpadon jĂĄtszĂĄk EurĂłpa-szerte.
ĂbrahĂĄm PĂĄl-Földes Imre-Harmath Imre: ViktĂłria 1930. februĂĄr 21., KirĂĄly SzĂnhĂĄz
ĂbrahĂĄm PĂĄl-Harmath Imre: Szeretem a felsĂ©gem (1929)
ĂbrahĂĄm PĂĄl: Der Gatte des FrĂ€uleins - 1928 - NĂ©metorszĂĄg, Ausztria,
ĂbrahĂĄm PĂĄl-Harmath Imre-DrĂ©gely GĂĄbor: Az utolsĂł VerebĂ©ly lĂĄny - 1928. oktĂłber 13., FĂ”vĂĄrosi OperettszĂnhĂĄz
ĂbrahĂĄm PĂĄl-BrĂłdy IstvĂĄn: Zenebona -1928 mĂĄrcius, FĂ”vĂĄrosi OperettszĂnhĂĄz
SlĂĄgerei:
ĂbrahĂĄm PĂĄl - MihĂĄly IstvĂĄn: Lila akĂĄcok
ĂbrahĂĄm PĂĄl - Harmat Imre: Nem törtĂ©nt semmi ( Good night )
ĂbrahĂĄm PĂĄl - Harmath Imre: Ahol az ember felmĂĄszik a fĂĄra
ĂbrahĂĄm PĂĄl - MihĂĄly IstvĂĄn: HallĂł baby
ĂbrahĂĄm PĂĄl - Harmath Imre: Kicsike vigyĂĄzzon
ĂbrahĂĄm PĂĄl - MihĂĄly IstvĂĄn: Hallod, te lĂł
|
magam, 12:25
|
|
|
az Ăzenet...
|
magam, 8:57
|
|
|
fentrÔl...
|
magam, 8:29
|
|
|
KALENDĂRIUM
November 2.
az év 306. (szökÔévekben 307.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 59 nap van håtra.
Napkelte: 06:28 Napnyugta: 16:25
Holdkelte: 11:05 Holdnyugta: 18:58
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: A köd feloszlĂĄsa utĂĄn, a sok napsĂŒtĂ©s mellett idĂ”nkĂ©nt megnövekszik a felhĂ”zet, csapadĂ©k azonban nem valĂłszĂnĂ». Többnyire gyenge lesz a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 16 Ă©s 21 fok, kĂ©sĂ” este 9, 14 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Többfelé sûrû köd képzÔdött az éjszakai óråkban. A déli és keleti orszågrészben viszonylag gyorsan; északkeleten, de fÔleg nyugaton, északnyugaton akår a déli, kora délutåni óråkig is megmaradhat.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Ma frontmentes, jobbĂĄra napos idĂ”ben lesz rĂ©szĂŒnk. TegyĂŒnk nagyobb sĂ©tĂĄkat, kirĂĄnduljunk a szĂ©p, enyhe, Ă”szi idĂ”ben. ĂltözzĂŒnk rĂ©tegesen.
Ma Achilles, Viktor, TĂłbiĂĄs, BatĂł, BogdĂĄn, ViktĂłria napja van.
Boldog névnapot!
Achilles :
Görög, latin eredetĂ» nĂ©v, az Achillesz nĂ©v s-sel ejtett, rĂ©gi magyar formĂĄja. JelentĂ©se a kĂgyĂł fia.
Viktor :
Latin eredetû név, jelentése gyÔzÔ, gyÔztes.
TĂłbiĂĄs :
Héber, latin eredetû név, jelentése Jahve jó.
BatĂł :
Magyar eredetû név, jelentése buzogåny.
BogdĂĄn :
Szlåv eredetû név, jelentése Isten ajåndéka.
ViktĂłria :
Latin eredetû név, a rómaiaknål a gyÔzelem istenasszonyånak a neve, jelentése gyÔzelem.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 676 – RĂłma pĂŒspökĂ©nek szentelik fel Donus pĂĄpĂĄt.
• 743 – V. Konstantin a BizĂĄnci Birodalom csĂĄszĂĄra lesz mĂĄsodik alkalommal.
• 1297 – III. AndrĂĄs magyar kirĂĄly felesĂ©gĂ©nek, Ăgnes kirĂĄlynĂ©nak ajĂĄndĂ©kozza a CsĂĄk MĂĄtĂ©tĂłl visszafoglalt Pozsony vĂĄrmegyĂ©t, annak összes vĂĄraival, falvaival Ă©s a vĂĄmjövedelmekkel egyĂŒtt.
• 1389 – IX. BonifĂĄc pĂĄpa trĂłnra lĂ©p.
• 1503 – Kolumbusz KristĂłf felfedezi PanamĂĄt, melyet Portobello-nak nevez el.
• 1657 – Török fenyegetĂ©s hatĂĄsĂĄra az erdĂ©lyi rendek lemondatjĂĄk a fejedelmi trĂłnrĂłl II. RĂĄkĂłczi Györgyöt, helyĂ©be RhĂ©dey Ferencet vĂĄlasztjĂĄk.
• 1705 – Megindul a mĂĄsodik dunĂĄntĂșli hadjĂĄrat.
• 1765 – MĂĄria TerĂ©zia ErdĂ©lyt nagyfejedelemsĂ©ggĂ© nyilvĂĄnĂtja.
• 1889 – Ăszak-Dakota lesz az EgyesĂŒlt Ăllamok 39., DĂ©l-Dakota pedig a 40. tagĂĄllama
• 1903 – Megjelenik a londoni „Daily Mirror” elsĂ” szĂĄma.
• 1914 – Az elsĂ” vilĂĄghĂĄborĂșban Nagy-Britannia hadmĂ»veleti terĂŒletnek nyilvĂĄnĂtja Ă©s elaknĂĄsĂtja az Ăszaki-tengert.
• 1917 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok elismeri JapĂĄn privilĂ©giumĂĄt KĂna felett („Lansing-Ishii megĂĄllapodĂĄs”); a brit Balfour-nyilatkozat nyĂlvĂĄnossĂĄ tĂ©tele.
• 1928 – Leopold Stokowski vezĂ©nyletĂ©vel bemutatjĂĄk Dmitrij Sosztakovics 1. szimfĂłniĂĄjĂĄt PhiladephiĂĄban.
• 1930 – HailĂ© SzelassziĂ©t EtiĂłpia csĂĄszĂĄrĂĄvĂĄ koronĂĄzzĂĄk.
• 1938 – Az elsĂ” bĂ©csi döntĂ©s, CsehszlovĂĄkia magyarlakta terĂŒleteinek MagyarorszĂĄghoz csatolĂĄsĂĄrĂłl. (LĂĄsd mĂŒncheni egyezmĂ©ny).
• 1939 – A SzovjetuniĂł a LengyelorszĂĄgtĂłl elfoglalt terĂŒleteket bekebelezi („Nyugat-Ukrajna” Ă©s „Nyugat-Belorusszia”).
• 1942 – Bernard Law Montgomery brit tĂĄbornagy gyĂ”zelme El AlameinnĂ©l Rommel nĂ©met tĂĄbornagy csapatai felett (II. vilĂĄghĂĄborĂș).
• 1944 – Auschwitzban elkezdĂ”dik a foglyok gĂĄzkamrĂĄkban valĂł elpusztĂtĂĄsa.
• 1945 – Az ENSZ tagja lesz Costa Rica Ă©s LibĂ©ria.
• 1948 – Harry S. Truman lesz az EgyesĂŒlt Ăllamok 33. elnöke.
• 1953 – PakisztĂĄnban iszlĂĄm forradalom tör ki.
• 1955 – Felfedezik a paralĂzis vĂrusĂĄt.
• 1956
o KĂĄdĂĄr JĂĄnos MĂŒnnich Ferenccel MoszkvĂĄban több kommunista orszĂĄg ĂĄllami Ă©s pĂĄrtvezetĂ”ivel tĂĄrgyal a magyarorszĂĄgi helyzetrĂ”l.
o Megérkezezik Nagy Imre magyar miniszterelnök segélykérése az ENSZ Biztonsågi Tanåcsåba.
o Tito és Hruscsov tårgyalåsai az isztriai partoknål lévÔ Brioni-szigeten a magyar helyzetrÔl.
o Izrael elfoglalja a Gåzai övezetet.
• 1962
o John F. Kennedy amerikai elnök hivatalosan bejelenteti, hogy a SzovjetuniĂł megkezdte a KubĂĄba telepĂtett rakĂ©tĂĄi leszerelĂ©sĂ©t.
o FelavatjĂĄk a Kab-hegyi televĂziĂładĂłt.
• 1976
o Jimmy Cartert vĂĄlasztjĂĄk az EgyesĂŒlt Ăllamok 39. elnökĂ©vĂ©.
o Az indiai kĂ©pviselĂ”hĂĄz, alkotmĂĄnymĂłdosĂtĂĄs ĂștjĂĄn, diktatĂłrikus teljhatalommal ruhĂĄzza fel Indira Gandhi miniszterelnöknĂ”t.
• 1977 – A Fekete-tengerben (TörökorszĂĄgnĂĄl) felfedezik a vilĂĄg legnagyobb urĂĄntelepĂ©t.
• 1978 – GyĂ”rben felavatjĂĄk a Kisfaludy SzĂnhĂĄz Ășj, 700 fĂ”s befogadĂłkĂ©pessĂ©gĂ» Ă©pĂŒletĂ©t
• 1982 – Ronald Reagan amerikai elnök nemzeti ĂŒnneppĂ© jelöli januĂĄr 3-ĂĄt, Martin Luther King Jr. emlĂ©kĂ©re.
• 1984
o FelavatjĂĄk a Szolnoki PapĂrgyĂĄrat.
o Szvetlana Allilujeva Petersz, Sztålin leånya, 17 évi nyugati tartózkodås utån hazatér a Szovjetunióba.
• 1985 – Megalakul a 100 TagĂș CigĂĄnyzenekar.
• 1988 – Izraelben ĂșjravĂĄlasztjĂĄk Yitzhak Shamir miniszterelnököt.
• 1989 – A magyar kormĂĄny november 3-ĂĄtĂłl november 20-ĂĄig felfĂŒggeszti a turista valutaellĂĄtmĂĄny folyĂłsĂtĂĄsĂĄt, Ă©s Ășj, szigorĂșbb devizaellĂĄtĂĄsi rendszert vezet be (a lakossĂĄgi valutaellĂĄtmĂĄny 4 Ă©vre maximum 300 dollĂĄr lesz).
• 1991 – Csecsenföld kimondja elszakadĂĄsĂĄt a SzovjetuniĂłtĂłl, Ă©s kikiĂĄltja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 1998 – Buenos Airesben 180 orszĂĄg rĂ©szvĂ©telĂ©vel ENSZ-konferencia kezdĂ”dik az ĂŒveghĂĄzhatĂĄs kĂĄros következmĂ©nyeinek csökkentĂ©se Ă©rdekĂ©ben.
• 2000 – MegĂ©rkezik a Nemzetközi ĂrĂĄllomĂĄsra az elsĂ” ĂĄllandĂł szemĂ©lyzet, Ă©s azĂłta is folyamatosan laknak a fedĂ©lzetĂ©n.
• 2001 – A Bush elnök kormĂĄnyzata szigorĂș pĂ©nzĂŒgyi szankciĂłkat vezet be a Hamasz, a Hezbollah Ă©s 20 mĂĄs, terroristĂĄnak bĂ©lyegzett csoport ellen.
• 2002 – Kuwait betiltja az al-DzsazĂra arab hĂrtelevĂziĂł adĂĄsait, az objektĂvitĂĄs hiĂĄnyĂĄra hivatkozva.
SzĂŒletĂ©sek
• 1699 – Jean-Baptiste SimĂ©on Chardin francia festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1779)
• 1755 – Marie Antoinette osztrĂĄk fĂ”hercegnĂ”, francia kirĂĄlynĂ©, XVI. Lajos kirĂĄly felesĂ©ge († 1793)
• 1766 – Joseph Wenzel Radetzky grĂłf, osztrĂĄk csĂĄszĂĄri tĂĄbornagy († 1858)
• 1785 – Lotaringiai-Habsburg KĂĄroly osztrĂĄk fĂ”herceg, hercegprĂmĂĄs, esztergomi Ă©rsek († 1809)
• 1795 – James Knox Polk, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 11. elnöke, hivatalban 1845–1849-ig († 1849)
• 1815 – George Boole angol matematikus († 1864)
• 1816 – Cserkuthi JĂłzsef magyar piarista rendi tanĂĄr († 1864)
• 1830 – Divald KĂĄroly magyar fĂ©nykĂ©pĂ©sz, a magyar fĂ©nykĂ©pĂ©szet ĂșttörĂ”je († 1897)
• 1844 – V. Mehmed az OszmĂĄn Birodalom 36. szultĂĄnja († 1918)
• 1865 – Warren G. Harding az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 29. elnöke, hivatalban 1921–1923-ig († 1923)
• 1869 – Ignotus (Veigelsberg HugĂł) magyar ĂrĂł, a Nyugat c. lap egyik alapĂtĂłja († 1949)
• 1874 – PrĂłnay PĂĄl magyar honvĂ©dtiszt, kĂŒlönĂtmĂ©nyes († 1946 körĂŒl)
• 1890 – TerescsĂ©nyi György magyar ĂrĂł, költĂ” († 1965)
• 1890 – NĂ©meth Gyula Kossuth-dĂjas magyar nyelvtudĂłs, turkolĂłgus, akadĂ©mikus († 1976)
• 1892 – ĂbrahĂĄm PĂĄl magyar zeneszerzĂ”, karmester († 1960)
• 1893 – Battista Pininfarina (er. Giambattista Farina), olasz sportkocsitervezĂ” Ă©s -Ă©pĂtĂ” († 1966)
• 1893 – Byssz RĂłbert magyar festĂ”, karikaturista, grafikus, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1961)
• 1902 – IllyĂ©s Gyula Kossuth-, JĂłzsef Attila- Ă©s Baumgarten-dĂjas magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, akadĂ©mikus († 1983)
• 1906 – Luchino Visconti olasz film-, szĂnhĂĄz-, operarendezĂ” († 1976)
• 1911 – Odysseas Elytis Irodalmi Nobel-dĂjas görög költĂ” († 1996)
• 1913 – Burt Lancaster Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz († 1994)
• 1914 – IllĂ©s György Kossuth-dĂjas magyar operatĂ”r († 2006)
• 1914 – KĂłnya Lajos Kossuth-dĂjas magyar költĂ” († 1972)
• 1918 – TertĂĄk ElemĂ©r mĂ»korcsolyĂĄzĂł, sportvezetĂ” († 1999)
• 1920 – Ann Rutherford kanadai-amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1922 – SebĂ”k György Liszt Ferenc-dĂjas magyar zongoramĂ»vĂ©sz († 1998)
• 1932 – GĂĄbor PĂĄl Kossuth- Ă©s BalĂĄzs BĂ©la-dĂjas filmrendezĂ”, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz († 1987)
• 1942 – Stefanie Powers (sz. Stefania Federkiewicz) amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1944 – Patrice ChĂ©reau francia szĂnĂ©sz (Danton), rendezĂ” („A Niebelung gyĂ»rĂ»je”, Bayreuthban)
• 1944 – Keith Emerson brit zenĂ©sz, az Emerson, Lake & Palmer alapĂtĂłja
• 1946 – GörgĂ©nyi IstvĂĄn magyar vĂzilabdĂĄzĂł, edzĂ”
• 1947 – Harrach PĂ©ter teolĂłgus, politikus, az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s alelnöke
• 1965 – Shahrukh Khan indiai szĂnĂ©sz
• 1966 – David Schwimmer amerikai szĂnĂ©sz, producer, rendezĂ”
• 1973 – Samir BaraĂš horvĂĄt vĂzilabdĂĄzĂł
• 1978 – Farkas BalĂĄzs magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a FelcsĂșt jĂĄtĂ©kosa
• 1979 – Silvio Smalun nĂ©met mĂ»korcsolyĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1083 – Flandriai Matilda angol kirĂĄlynĂ© (* ?)
• 1799 – AndrĂĄssy Antal rozsnyĂłi pĂŒspök (* 1742)
• 1816 – Gheorghe ÂȘincai romĂĄn törtĂ©nĂ©sz, nyelvĂ©sz, költĂ”, az ErdĂ©lyi Iskola kĂ©pviselĂ”je (* 1754)
• 1845 – Bakody JĂłzsef magyar orvos (* 1792)
• 1862 – BĂĄthory GĂĄbor magyar reformĂĄtus lelkĂ©sz (* 1798)
• 1917 – HollĂł BarnabĂĄs szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1865)
• 1950 – George Bernard Shaw Irodalmi Nobel-dĂjas angol ĂrĂł (* 1856)
• 1963 – NgĂŽ Ăình Diệm vietnami politikus, 1955 Ă©s 1963 között DĂ©l-Vietnam elnöke (* 1901)
• 1966 – Mississippi John Hurt amerikai blues-gitĂĄros (* 1892)
• 1971 – Szenthegyi IstvĂĄn magyar zeneĂrĂł, kritikus (* 1907)
• 1975 – Pier Paolo Pasolini olasz filmrendezĂ” (* 1922)
• 1976 – SzilĂĄgyi Domokos erdĂ©lyi magyar költĂ”, ĂrĂł, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, mĂ»fordĂtĂł (* 1938)
• 1989 – Ronyecz MĂĄria JĂĄszai-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ” (* 1944)
• 2007 – KĂłsa SĂĄndor katonatiszt, okleveles katonai vezetĂ” (* 1967)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Halottak napja: 998-ban indult el FranciaorszĂĄgban a holtakĂ©rt valĂł imĂĄdkozĂĄs szokĂĄsa, amely a 14. szĂĄzadban vĂĄlt egyetemes keresztĂ©ny ĂŒnneppĂ©
• Panamai KöztĂĄrsasĂĄg: A fĂŒggetlensĂ©g kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja
|
magam, 8:13
|
|
|
napi okossĂĄg:
Nem lehet ĂĄllandĂłan mindig!
.
|
magam, 8:12
|
|
|
Indulni nehéz, maradni kår
A dilemma fennåll régóta mår
Csak az elhatĂĄrozĂĄs, az hiĂĄnyzik
UtĂĄna a tett gyorsan kivirĂĄgzik
Mondj hĂĄt igent ... vagy mondj nemet
De ne törd mår azt a rég betört fejet
Dönts el, aztån indulj!
Vagy maradj!
Hogy most mår végre jól érezd magad.
(ISz)
|
magam, 8:06
|
|
|
jó reggelt,szép vasårnapot mindenkinek.
|
magam, 8:05
|
|
|
|
| 2008. november 1., szombat |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:32
|
|
|
Rablóvezér
Ăgy Ă©g a hold, hogy minden szĂv megolvad.
Még a rablóvezér is
versben dalolja meg a holdat.
(Guchi Buson, KosztolĂĄnyi D fordĂtĂĄsa)
|
magam, 21:23
|
|
|
valaki elĂ”tt hosszĂș Ășt ĂĄll...
...valaki elÔtt rövid...
|
magam, 19:52
|
|
|
Az a valami
Az a valami halk, visszafogott,
Semmit nem mond, semmit nem kérd,
Olyan, mint egy szellÔ sodorta falevél.
Nem mĂĄs, mint egy tĂĄvoli, lantfutam
Egymåshoz egészen közeli hangja,
Vagy vĂzfodor egy kerti tĂł felĂŒletĂ©n.
Ă a csend suttogĂĄsa,
Ahogy belesusogja az Ă©jszakĂĄba,
Milyen is egy félmosoly
Egy nÔ szåjszegletén.
|
magam, 19:28
|
|
|
kĂŒlönleges terĂtĂ©s...
|
magam, 18:16
|
|
|
tudtad...?
Halottak napjĂĄnak hetĂ©t a halottak hetĂ©nek is nevezik. Ezen a napon szokĂĄs a sĂrok megtisztĂtĂĄsa, feldĂszĂtĂ©se Ă©s a gyertyagyĂșjtĂĄs. A nĂ©phit szerint ilyenkor hazalĂĄtogatnak a halottak: a gyertyĂĄk fĂ©nyĂ©nĂ©l a "vĂ©letlenĂŒl kiszabadult lelkecskĂ©k" Ășjra visszatalĂĄlhatnak a sĂrba, nem kĂsĂ©rtenek, Ă©s nem nyugtalanĂtjĂĄk az Ă©lĂ”ket.
SokfelĂ© szokĂĄs volt, hogy a halottak szĂĄmĂĄra megterĂtettek, kenyeret, sĂłt, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körĂ©ben pedig mĂ©g a temetĂ”be is vittek ennivalĂłt s a sĂrokra helyeztek belĂ”le, a maradĂ©kot pedig a koldusoknak adtĂĄk). Szeged környĂ©kĂ©n "mindönszentek kalĂĄcsa", "kĂłduskalĂĄcs" nĂ©ven ĂŒres kalĂĄcsot ajĂĄndĂ©koztak a szegĂ©nyeknek. SzĂ©kely nĂ©pszokĂĄs szerint egĂ©sz kemencĂ©re valĂł cipĂłt sĂŒtöttek, amelynek Isten lepĂ©nye vagy halottak lepĂ©nye volt a neve. Ezt kiosztottĂĄk a templom elĂ”tt gyĂŒlekezĂ” szegĂ©nyek között.
TöbbfelĂ© Ășgy tartottĂĄk, hogy Mindenszentek Ă©s Halottak napja közti Ă©jszakĂĄn a halottak misĂ©znek a templomban, Ă©s amĂg a harang szĂłl, hazalĂĄtogatnak szĂ©tnĂ©zni. EzĂ©rt minden helyisĂ©gben lĂĄmpĂĄt gyĂșjtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a hĂĄzban. A hagyomĂĄnyos paraszti közössĂ©gek egy rĂ©szĂ©ben "a halottak hetĂ©n" munkatilalom van: nem szabad földet mĂ»velni, mosni, meszelni, kĂĄposztĂĄt elsĂłzni, hogy "ne zavarjĂĄk a holtakat", s "mert a besĂłzott kĂĄposzta meglĂĄgyul", Ă©s mert mindez bajt hozhat a hĂĄz nĂ©pĂ©re. Ehelyett Ă”röltek, kukoricĂĄt morzsoltak.
|
magam, 14:19
|
|
|
én mår csak olyan hozzåvetÔleg
s amolyan mint-sem-utóvégre csak
mår-mår akårha nem lehetÔleg
én csak mint elkopott szóvégi rag
tördelem szavam mint mås a kezét
maradok vĂ©gĂŒl a szĂłtörmelĂ©k
versben mint affĂ©le rĂmtartozĂ©k
én mår csak amolyan elvégre még
mĂgnem majd valaki onnan jelez
elég ez hozzå ha nincs is mihez
s Ă©n mĂĄr csak mintha mĂĄr nem is emez
(SzI)
|
magam, 8:12
|
|
|
egy pillanat a nyĂĄrbĂłl...
|
magam, 7:57
|
|
|
|
| |
