| 2008. október 10., péntek |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:14
|
|
|
ĂSZI VERS
MegĂ©rted az Ă”szt... a rövidĂŒlt napok
susogĂł alkonyĂĄt, levelek rozsdabarna
szinét s a piros estet, melynek leple alå
vonul ålom felé ember és minden barma.
MegĂ©rted: rĂĄdesik az ablakon keresztĂŒl
a napsugår: az égnek szÔke, tömött haja.
Ăs mustszagot lehelve Ă©s mĂĄmorĂĄt kĂnĂĄlva
nyĂlik meg lĂĄbad elĂ”tt a pince ajtaja.
Be jó is, hogy megérted. Helyetted most ki innå
gyĂŒmölcsök sĂĄrga mĂ©zĂ©t Ă©s vĂĄgyĂłdĂł rimek
aromås teåjåt a csöndes kis szobåban,
amelynek ablakĂĄn a fĂŒggöny szĂ©ltĂŒl remeg.
Vedd a mosolygĂł almĂĄt Ă©s a csengĂ” barackot,
és vedd a szóló szÔlÔt s åldd meg a pillanat
mennyei tisztasĂĄgĂĄt s csillagĂĄt Ă©letednek...
(SomlyĂł Z)
|
magam, 21:12
|
|
|
hogyan hĂĄrĂthatod el a tolakodĂł pasikat?
MeghĂvhatlak valamire? Köszi, inkĂĄbb a pĂ©nzt kĂ©rnĂ©m!
MeghĂvhatlak valamire?
Köszi, inkåbb a pénzt kérném!
Milyen hangos van itt! (discoban)
HĂĄt akkor fogd be!
Zavar, ha rĂĄgyĂșjtok?
Engem az se zavarna, ha lĂĄngolsz!
Fotogråfus vagyok és egy olyan arcot keresek, mint a tiéd.
Plasztikai sebész vagyok és egy olyan arcot keresek, mint a tiéd.
Nem talålkoztunk mår egyszer? Vagy esetleg kétszer?
Esetleg egyszer, ugyanazt a hibåt nem követem el kétszer.
Hogy lehetséges az, hogy te ilyen szép vagy?
A te részedet is megkaptam.
A te arcod utån biztos megfordul jó néhåny fej.
A te arcod utån biztos megfordul jó néhåny gyomor.
Azt hiszem nagyon boldoggĂĄ tudnĂĄlak tenni.
Hogyhogy? Mår mész is?
Mit mondanål, ha arra kérnélek, hogy legyél a feleségem?
Semmit, nem tudok egyszerre beszélni és nevetni.
Nem nĂ©zĂŒnk meg egy jĂł filmet?
Azt mĂĄr lĂĄttam.
Hol voltĂĄl idĂĄig az Ă©letem sorĂĄn?
Rejtekhelyet kerestem elÔled.
Szabad ez a hely?
Igen, Ă©s az enyĂ©m szintĂ©n, ha leĂŒlsz.
A tested olyan, mint egy templom.
De ma nincs mise.
Ha låtnålak csupaszon boldogan halnék meg.
Ha Ă©n tĂ©ged lĂĄtnĂĄlak csupaszon, valĂłszĂnĂ»leg a nevetĂ©stĂ”l halnĂ©k meg.
|
magam, 19:19
|
|
|
lĂĄtszat...
|
magam, 18:43
|
|
|
tudtad...?
7 orvosi tévhit, amit még az orvosok is elhisznek
A közhiedelem tele van mĂtoszokkal Ă©s fĂ©ligazsĂĄgokkal. A legtöbb ĂĄrtalmatlan, de ha mĂĄr az orvosok is elkezdenek hinni bennĂŒk, az aggodalomra ad okot.
Hiedelem: Agyunknak csak 10 szåzalékåt hasznåljuk.
TĂ©ny: Az orvosok Ă©s a humoristĂĄk elĂ”szeretettel emlegetik ezt a mondatot. Az idĂ©zetet idĂ”nkĂ©nt helytelenĂŒl Albert Einsteinnek tulajdonĂtjĂĄk. Az MRI, PET Ă©s mĂĄs kĂ©palkotĂł eljĂĄrĂĄsok azonban azt mutatjĂĄk, hogy az agynak nincsenek szunnyadĂł terĂŒletei. Az egyes idegsejtek vizsgĂĄlata sem mutatott inaktĂv terĂŒleteket. Az agysejtek vegyĂŒleteket elÔållĂtĂł folyamatainak anyagcsere-vizsgĂĄlatai sem talĂĄltak olyan rĂ©szeket, melyek nem mĂ»ködtek. A hiedelem valĂłszĂnĂ»leg a mĂșlt szĂĄzad korai idĂ”szakĂĄbĂłl szĂĄrmazik, amikor a kĂŒlönfĂ©le ĂŒgynökök arrĂłl prĂłbĂĄltĂĄk meggyĂ”zni az embereket, hogy mĂ©g nem Ă©rtĂ©k el a teljesĂtĂ”kĂ©pessĂ©gĂŒk hatĂĄrĂĄt. MĂ©g azt a tĂ©nyt sem veszi figyelembe, hogy a többi szervĂŒnk teljes hatĂĄsfokkal mĂ»ködik.
Hiedelem: Naponta legalĂĄbb nyolc pohĂĄr vizet kell meginni.
TĂ©ny: "Nincs rĂĄ orvosi bizonyĂtĂ©k, hogy szĂŒksĂ©gĂŒnk van ekkora mennyisĂ©gre." a hiedelem 1945-re vezethetĂ” vissza. A TĂĄplĂĄlkozĂĄsi TanĂĄcs javaslata volt a napi nyolc pohĂĄr vĂznek megfelelĂ” folyadĂ©k fogyasztĂĄsa. Az Ă©vek sorĂĄn a folyadĂ©kbĂłl vĂz lett, de ebbe a mennyisĂ©gbe beleszĂĄmĂt a gyĂŒmölcsök Ă©s zöldsĂ©gek vĂztartalma, tovĂĄbbĂĄ a kĂĄvĂ© Ă©s mĂĄs folyadĂ©kok is.
Hiedelem: A köröm és a szÔrzet is növekszik a halål utån.
TĂ©ny: A legtöbb orvos megkĂ©rdĂ”jelezi azt, amit eredetileg igaznak hittek. VĂ©gĂŒl rĂĄjöttek, hogy ez lehetetlen. ValĂłjĂĄban a következĂ” törtĂ©nik: „Ahogy a bĂ”r kiszĂĄrad, visszahĂșzĂłdik." - mondta Vreeman. „A köröm sokkal feltĂ»nĂ”bbĂ© vĂĄlik, ahogy a bĂ”r kiszĂĄrad. Ugyanez Ă©rvĂ©nyes a szĂ”rzetre is, habĂĄr kevĂ©sbĂ© lĂĄtvĂĄnyos. Ahogy a bĂ”r visszahĂșzĂłdik, a szĂ”rszĂĄlak lĂĄtvĂĄnyosabbĂĄ vĂĄlnak, esetleg kissĂ© felĂĄllnak."
Hiedelem: A borotvålt szÔr gyorsabban nÔ vissza, erÔsebb és sötétebb lesz.
TĂ©ny: Egy 1928-as klinikai kĂsĂ©rlet összehasonlĂtotta a szĂ”r növekedĂ©sĂ©t borotvĂĄlt Ă©s nem borotvĂĄlt felĂŒleteken. A borotvĂĄlĂĄs helyĂ©n visszanövĂ” szĂ”r nem volt sem sötĂ©tebb, sem vastagabb, Ă©s nem is nĂ”tt gyorsabban. Frissebb kutatĂĄsok is megerĂ”sĂtettĂ©k ezt a megfigyelĂ©st. A borotvĂĄlĂĄs utĂĄn a szĂ”rszĂĄl tompa heggyel bukkan elĂ” a bĂ”rfelszĂnen. A tompa hegy idĂ”vel elkopik, Ăgy vastagabbnak tĂ»nik, mint amilyen valĂłjĂĄban. SötĂ©tebbnek is tĂ»nhet, mivel a napfĂ©ny mĂ©g nem szĂvta ki.
Hiedelem: Ha félhomålyban olvasunk, romlik a låtåsunk.
TĂ©ny: A kutatĂłk nem talĂĄltak bizonyĂtĂ©kot arra, hogy a fĂ©lhomĂĄlyban olvasĂĄs tartĂłs lĂĄtĂĄskĂĄrosodĂĄst okozna. MegerĂ”ltetheti a szemet, esetleg ĂĄtmenetileg csökken a lĂĄtĂĄs Ă©lessĂ©ge, de nĂ©mi pihentetĂ©s utĂĄn ez megszĂ»nik.
Hiedelem: A pulykahĂșs ĂĄlmosĂt.
TĂ©ny: Ezt mĂ©g maga a kutatĂłk is elhittĂ©k, amĂg el nem kezdtek ebben az irĂĄnyban vizsgĂĄlĂłdni. A pulykĂĄban talĂĄlhatĂł triptofan nevĂ» vegyĂŒlet ĂĄlmosĂtĂł hatĂĄsĂĄrĂłl ismert. Azonban a pulyka sem tartalmaz belĂ”le többet, mint a csirke vagy a marha. A fĂ©lreĂ©rtĂ©sre az adhat okot, hogy az ĂŒnnepi Ă©tkezĂ©sek sorĂĄn rengeteg mĂĄs Ă©tellel Ă©s alkohollal egyĂŒtt fogyasztjĂĄk, ami valĂłban ĂĄlmossĂĄgot okozhat.
Hiedelem: Veszélyes a kórhåzakban mobil telefont hasznålni.
TĂ©ny: Nem tudunk olyan halĂĄlesetrĂ”l, amit ezzel kapcsolatba lehetne hozni. A kevĂ©sbĂ© sĂșlyos interferenciĂĄk a kĂłrhĂĄzi mĂ»szerekkel valĂłszĂnĂ»leg inkĂĄbb csak mendemondĂĄk. Egy tanulmĂĄny sorĂĄn felfedeztĂ©k, hogy a mobiltelefonok a kĂłrhĂĄzi felszerelĂ©sek mindössze 4 szĂĄzalĂ©kĂĄnak mĂ»ködĂ©sĂ©t zavarjĂĄk, de csak akkor, ha kb. 1 mĂ©teren belĂŒl helyezkednek el egymĂĄstĂłl. Ebben az Ă©vben pedig 300 vizsgĂĄlatot vĂ©geztek 75 kĂłrhĂĄzi helyisĂ©gben, Ă©s semmilyen interferenciĂĄt nem talĂĄltak. SĂ”t, ha az orvosok mobiltelefont hasznĂĄlnak, a fejlettebb kommunikĂĄciĂł következtĂ©ben kevesebb hibĂĄt vĂ©tenek.
|
magam, 12:56
|
|
|
Csak...
Csak lĂĄngolva, csak Ă©gve
csak apró darabokra tépve
csak pokolra hullva
csak fĂĄklyĂĄvĂĄ gyĂșlva
csak megrågva-kiköpve
csak ågylåbhoz kikötve
csak boldogan lebegve
csak vilĂĄgot feledve
csak sĂrva is nevetve
csak sĂrba is temetve
csak csĂłkokat rabolva
csak veszetten vadulva
csak könnyedén, csak jåtszva
csak hevĂŒlten is fĂĄzva
csak sosem megpihenve
csak mindig messze menve
csak mindörökké élve
csak egyĂŒtt sosem fĂ©lve
csak Ăgy Ă©ljĂŒnk, ha mered:
csak egy tét van: az életed!
(EO)
|
magam, 8:53
|
|
|
napi okossĂĄg:
VĂĄmpĂrnak lenni nagy szĂvĂĄs!
.
|
magam, 8:30
|
|
|
csalj mosolyt bĂĄrhovĂĄ...
|
magam, 8:26
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 10.
az év 283. (szökÔévekben 284.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 82 nap van håtra.
Napkelte: 06:54 Napnyugta: 18:07
Holdkelte: 19:32 Holdnyugta: 11:28
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: A vĂĄltozĂł felhĂ”zet mellett az orszĂĄg nagy rĂ©szĂ©n ma is több ĂłrĂĄra kisĂŒt a nap. Egy-egy futĂł zĂĄpor lehet. IdĂ”nkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl az Ă©szaki szĂ©l. A hajnalban kĂ©pzĂ”dött ködfoltok a nap folyamĂĄn mindenĂŒtt feloszlanak. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 17 Ă©s 22 fok között alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re 11, 16 fok közĂ© hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A hajnali, reggeli ĂłrĂĄkban kĂ©pzĂ”dött ködfoltok a dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkig mindenĂŒtt feloszlanak. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja a forgalmasabb helyeken az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k fölött alakulhat.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Tovåbbra sincs fronthatås, a viszonylag nagy napi hÔmérsékletingås miatt azonban ajånlott a réteges öltözködés.
Ma Gedeon, LeĂł, DĂĄniel, SĂĄmuel, Hajna, Lajos, Ferenc, BendegĂșz, Leon napja van.
Gedeon :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se kĂ©tĂ©lĂ» kard, kardforgatĂł, sebzett kezĂ», rombolĂł, pusztĂtĂł, harcos, vĂĄgĂł.
LeĂł :
A görög Leon név latin alakvåltozatåból való, jelentése oroszlån.
DĂĄniel :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se Isten a bĂrĂĄm.
SĂĄmuel :
Héber eredetû név, jelentése Isten meghallgatott.
Hajna :
Vörösmarty Mihåly névalkotåsaa hajnal szóból.
Lajos :
GermĂĄn, francia eredetĂ» nĂ©v, a rĂ©gi germĂĄn Chlodovech nĂ©vnek a francia Louis formĂĄjĂĄbĂłl szĂĄrmazik, jelentĂ©se hĂrnĂ©v, hĂĄborĂș, hangos.
Ferenc :
Francia, latin eredetĂ» nĂ©v. Az olasz Francesco nĂ©v latinosĂtott Franciscus formĂĄjĂĄbĂłl szĂĄrmazik. Assisi Szent Ferenc gyermekkori beceneve volt, melyet azĂ©rt kapott, mert Ă©desanyja francia szĂĄrmazĂĄsĂș volt. JelentĂ©se francia.
BendegĂșz :
Hun magyar eredetû név, Attila hun uralkodó atyjånak nevébÔl szårmazik.
Leon :
A görög Leo- kezdetû nevek becézÔ formåja jelentése oroszlån.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 680 – Huszajn imĂĄm Ă©s csalĂĄdja lemĂ©szĂĄrlĂĄsa a kerbelai csatĂĄban
• 732 – A poitiers-i csatĂĄban Martel KĂĄroly frank majordomus serege megĂĄllĂtja az arabok betörĂ©sĂ©t.
• 1307 – A rĂĄkosi gyĂ»lĂ©s KĂĄroly RĂłbertet ismeri el magyar kirĂĄlynak.
• 1631 – A szĂĄszok elfoglaljĂĄk PrĂĄgĂĄt.
• 1704 – (Vak) BottyĂĄn JĂĄnos ezredes hĂ»sĂ©get eskĂŒszik II. RĂĄkĂłczi Ferencnek.
• 1717 – A szĂĄmĂ»zött II. RĂĄkĂłczi Ferenc partra szĂĄll Gallipoliban (Gelibolu, TörökorszĂĄg).
• 1810 – A berlini Humboldt Egyetem alapĂtĂł szenĂĄtusi ĂŒlĂ©se.
• 1846 – William Lassell felfedezi a Neptun holdjĂĄt, a Tritont.
• 1851 – Ferenc JĂłzsef csĂĄszĂĄr Ă©s kirĂĄly kinevezi Albrecht fĂ”herceget MagyarorszĂĄg katonai Ă©s polgĂĄri kormĂĄnyzĂłjĂĄvĂĄ.
• 1865 – John Wesley Hyatt szabadalmaztatja a billiĂĄrdgolyĂłt.
• 1903 – MegnyitjĂĄk a (rĂ©gi) ErzsĂ©bet hidat Budapesten.
• 1907 – Az MSZDP az ĂĄltalĂĄnos titkos vĂĄlasztĂłjog követelĂ©sĂ©vel ĂĄltalĂĄnos sztrĂĄjkot hirdet. 200 ezer ember sztrĂĄjkol, ebbĂ”l 100 ezer Budapesten Ă©s környĂ©kĂ©n. A megmozdulĂĄs "vörös csĂŒtörtök"-kĂ©nt vĂĄlt emlĂ©kezetĂ©ssĂ©.
• 1911 – KĂnĂĄban a polgĂĄri forradalom megdönti az utolsĂł mandzsu csĂĄszĂĄr, Pu-ji uralmĂĄt.
• 1913 – PanamĂĄban ĂŒzembe helyezik a Gamboa duzzasztĂłgĂĄtat.
• 1932 – MagyarorszĂĄgon feloldjĂĄk a statĂĄriumot.
• 1933 – Megjelenik az amerikai piacon a Dreft, a vilĂĄg elsĂ” szintetikus tisztĂtĂłszere.
• 1935 – BemutatjĂĄk George Gershwin "Porgy Ă©s Bess" c .operĂĄjĂĄt a Broadway-n.
• 1936 – A budapesti OperahĂĄz Ășjra bemutatja BartĂłk BĂ©la: "A kĂ©kszakĂĄllĂș herceg vĂĄra" c. operĂĄjĂĄt.
• 1939 – SzovjetuniĂł Ă©s LitvĂĄnia kölcsönös segĂtsĂ©gnyĂșjtĂĄsi egyezmĂ©nyt kötnek. A SzovjetuniĂł ĂĄtengedi VilnĂĄt LitvĂĄniĂĄnak.
• 1944 – A KommunistĂĄk MagyarorszĂĄgi PĂĄrtja Ă©s a SzociĂĄldemokrata PĂĄrt vezetĂ”i Budapesten – illegalitĂĄsban – egysĂ©gfront-megĂĄllapodĂĄst Ărnak alĂĄ.
• 1961 – A SzovjetuniĂłban befejezĂ”dik az 5500 km hosszĂș transzszibĂ©riai vasĂșt villamosĂtĂĄsa.
• 1963 – AlĂĄĂrjĂĄk a atmoszfĂ©rĂĄban törtĂ©nĂ” nukleĂĄris robbantĂĄs kĂsĂ©rletĂ©t tiltĂł egyezmĂ©nyt.
• 1964 – TokiĂłban megnyitjĂĄk a nyĂĄri olimpiai jĂĄtĂ©kokat.
• 1966 – Megjelenik Simon and Garfunkel "Parsley, Sage, Rosemary and Thyme" cĂmĂ» lemeze.
• 1970 – A Fidzsi-szigetek fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik.
• 1976 – A 98 Ă©ves görög Dimitrion Yordanidis lefutja a marathoni tĂĄvot 7 Ăłra 33 perc alatt, Ăgy Ă” lesz a legidĂ”sebb ember, aki valaha vĂ©gigfutotta ezt a versenyt.
• 1979 – Panama megszerzi szuverenitĂĄsĂĄt a Csatorna felett.
• 1981 – KairĂłban eltemetik a meggyilkolt Anvar Szadat elnököt.
• 1983 – Az Izraeli Knesszet 60-53 arĂĄnyban Yitzhak Shamir-t vĂĄlasztja ĂĄllamfĂ”nek.
• 1986 – Lemond Simon Peres izraeli miniszterelnök.
• 1986 – Gerold von BraunmĂŒhl nĂ©met kĂŒlĂŒgyminisztĂ©riumi osztĂĄlyvezetĂ”t lakĂĄsa elĂ”tt lelövi a Vörös Hadsereg FrakciĂł.
• 1987 – A Fidzsi-szigetek Ășj ĂĄllamformĂĄja: köztĂĄrsasĂĄg.
• 2002 – Irodalmi Nobel-dĂjat kap KertĂ©sz Imre.
• 2007 – A korrupciĂłs botrĂĄnyba keveredĂ” Decebal Traian RemeÂș romĂĄn mezĂ”gazdasĂĄgi miniszter benyĂșjtja lemondĂĄsĂĄt.
SzĂŒletĂ©sek
• 1424 – I. UlĂĄszlĂł magyar kirĂĄly, III. UlĂĄszlĂł nĂ©ven lengyel kirĂĄly († 1444, a vĂĄrnai csatĂĄban)
• 1684 – Antoine Watteau francia festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1721)
• 1731 – Henry Cavendish angol fizikus, kĂ©mikus († 1810)
• 1775 – IdĂ”sebb Bene Ferenc orvos († 1858)
• 1809 – FlĂłr Ferenc, az 1848-as szabadsĂĄgharcban a honvĂ©dorvosi kar vezetĂ”je, a „legmagyarabb magyar orvos” († 1871)
• 1812 – Garay JĂĄnos költĂ”, szerkesztĂ” († 1853)
• 1813 – Giuseppe Verdi olasz zeneszerzĂ” († 1901)
• 1854 – Oscar Wilde angol ĂrĂł, költĂ” († 1900)
• 1858 – ProhĂĄszka OttokĂĄr pĂŒspök, ĂrĂł, az MTA tagja († 1927)
• 1861 – Fridtjof Nansen norvĂ©g sarkkutatĂł, a "Fram" hajĂł parancsnoka († 1930)
• 1863 – Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev orosz geolĂłgus, geogrĂĄfus, felfedezĂ” († 1956)
• 1878 – Julier Ferenc katonatiszt, 1919-ban vezĂ©rkari fĂ”nök, katonai szakĂrĂł († 1944)
• 1881 – Kittenberger KĂĄlmĂĄn vadĂĄsz, Afrika-kutatĂł, ĂștirajzĂrĂł († 1958)
• 1892 – Zsirai MiklĂłs, Kossuth-dĂjas nyelvĂ©sz († 1955)
• 1892 – Ivo AndriĂŠ Nobel-dĂjas boszniai regĂ©nyĂrĂł, a "HĂd a DrinĂĄn" szerzĂ”je († 1975)
• 1895 – Lin Yutang kĂnai ĂrĂł, mĂ»vei Ă©s klasszikus kĂnai szövegfordĂtĂĄsai tettĂ©k nĂ©pszerĂ»vĂ© Nyugaton († 1976)
• 1903 – KĂĄroly belga herceg, I. Albert kirĂĄly fia, 1944-1950 között Belgium rĂ©gense († 1983)
• 1913 – Claude Simon, Nobel-dĂjas francia ĂrĂł († 2005)
• 1913 – Joe Simon amerikai kĂ©pregĂ©nyĂrĂł, rajzolĂł Ă©s szerkesztĂ”
• 1917 – Thelonious Monk amerikai jazz-zongorista, zeneszerzĂ” († 1982)
• 1923 – SĂĄndor Judit operaĂ©nekesnĂ” (mezzoszoprĂĄn)
• 1924 – James Clavell, ausztrĂĄl szĂĄrmazĂĄsĂș ĂrĂł, a "Tajpan", "SĂłgun" szerzĂ”je († 1994)
• 1930 – Harold Pinter, Nobel-dĂjas angol ĂrĂł
• 1930 – Temes Judit olimpiai bajnok ĂșszĂł
• 1934 – Hervay Gizella költĂ” († 1982)
• 1936 – Gerhard Ertl nĂ©met fizikus Ă©s Professzor Emeritus a Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft Fizikai-kĂ©mia tanszĂ©kĂ©n
• 1938 – SzilĂĄgyi IstvĂĄn romĂĄniai magyar ĂrĂł
• 1945 – Monori Lili szĂnĂ©sznĂ”
• 1946 – Charles Dance angol szĂnĂ©sz
• 1963 – Kiss OttĂł költĂ”, ĂrĂł
• 1966 – Tony Adams angol labdarĂșgĂł
• 1977 – Pomper Tibor, magyar labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1837 – Charles Fourier francia tĂĄrsadalomfilozĂłfus, az utĂłpista szocializmus kĂ©pviselĂ”je (* 1772)
• 1849 – CsĂĄny LĂĄszlĂł magyar politikus, az OrszĂĄgos HonvĂ©delmi BizottmĂĄny minisztere, ErdĂ©ly kormĂĄnybiztosa, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja (* 1790)
• 1872 – William H. Seward politikus, az USA kĂŒlĂŒgyminisztere (* 1801)
• 1913 – Adolphus Busch, az EgyesĂŒlt Ăllamok legnagyobb sörbĂĄrĂłja, a Budweiser gyĂĄrtĂłja. (* 1839)
• 1927 – Stromfeld AurĂ©l magyar honvĂ©dtĂĄbornok, vezĂ©rkari fĂ”nök (* 1878)
• 1958 – XII. Piusz pĂĄpa (* 1876)
• 1963 – Edith Piaf, francia sanzonĂ©nekesnĂ” (Grasse-ban halt meg, PĂĄrizsba szĂĄllĂtottĂĄk) (* 1915)
• 1970 – Ădouard Daladier francia politikus, miniszterelnök (* 1884)
• 1983 – Sir Ralph Richardson angol szĂnĂ©sz (* 1902)
• 1985 – Yul Brynner, orosz szĂŒletĂ©sĂ» Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz (* 1920)
• 1985 – Orson Welles amerikai filmrendezĂ”, szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1915)
• 2000 – Farkas Ferenc magyar zeneszerzĂ” (* 1905)
• 2004 – Christopher Reeve amerikai szĂnĂ©sz, „Superman” alakĂtĂłja (* 1952)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A lelki egĂ©szsĂ©g vilĂĄgnapja (1994 Ăłta)
• A lĂĄtĂĄs vilĂĄgnapja
• Tajvan – a felkelĂ©s Ă©vfordulĂłja
• A Fidzsi-szigetek fĂŒggetlensĂ©gi napja
• A tojĂĄs vilĂĄgnapja napja
NĂ©pszokĂĄs
A hĂĄziasszonyok ma nyĂrfaĂĄgat tesznek a kotlĂłs fĂ©szkĂ©be, hogy ha kikelnek a csibĂ©k, el ne pusztuljanak.
|
magam, 8:21
|
|
|
Falevelek
Valami kóbor szél kapott a fåba,
ideges, kapkodó, ledér:
s a KĂŒkĂŒllĂ”re hullt egy falevĂ©l.
Odébb egy måsik vére-fagyva låtta
és såpadtra döbbent egy perc alatt.
Aztån a fåról letépte magåt
Ă©s utĂĄna szaladt.
Az örvény habja tånccal vårta mår.
OmlĂł parton arra jĂĄrt a NyĂĄr
Ă©s rĂĄjok kacagta a napsugĂĄrt.
A partról néztem ezt a kis regényt.
Olyan nagy volt Ă©s olyan emberi:
a falevél, amely a forgatagban
a mĂĄsik falevelet kergeti.
(Wass A)
|
magam, 7:50
|
|
|
jĂł reggelt,szĂ©p Ă”szi napot kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 7:49
|
|
|
|
| 2008. október 9., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 20:49
|
|
|
Falevél
Ăsz hĂ»s szele fĂșj.
Messzire sodrĂłdik egy
szĂnes falevĂ©l.
(ISz)
|
magam, 20:37
|
|
|
a következĂ” kĂ©pet ha körĂŒlbelĂŒl fĂ©l percig nĂ©zed Ă©s utĂĄnna egy fehĂ©r hĂĄttĂ©re kapod a tekinteted akkor mit lĂĄtsz...?
|
magam, 20:15
|
|
|
és kÔ a kövön megmarad...
|
magam, 19:42
|
|
|
http://www.videoplayer.hu/videos/play/237505
Muzsika
A hĂĄzban, ahol az olcsĂł mĂĄmor vĂĄr,
A zongorĂĄhoz ĂŒlt le valaki
Ăs fölsĂrtak sĂłvĂĄrgĂłn, lĂĄgyan, tompĂĄn
A nagy Chopin holdfényes dalai.
Egymåsra néztek a szegény leånyok,
TĂĄg karikĂĄra nyĂlt mindnek szeme,
Az idegen ujjongva zongorĂĄzott
Ăs mint egy ĂĄlom, Ășgy fĂĄjt e zene.
A tĂĄnc megĂĄllott, a kacaj elĂĄllott;
Némån, fehéren ållottak a pårok
Ăs kipirult a sĂĄpadt idegen.
S a kopott szalon Ășgy Ă©rezte mostan,
Hogy valami bĂșs, ĂłriĂĄs szĂv dobban
A sĂĄntalĂĄbĂș, Ăłcska hangszeren.
/JUHĂSZ GYULA /
|
magam, 19:22
|
|
|
diploma védés...
|
magam, 13:27
|
|
|
a tegnapi (våros)kép megfejtése :
åramköri lapon mikrochippek...
.
|
magam, 13:17
|
|
|
szemvizsgĂĄlat - kutyĂĄknak...
|
magam, 13:08
|
|
|
tudtad...?
Volt-e cipĂ”jĂŒk a honfoglalĂł magyaroknak?
Ăseink nem cipĂ”t, hanem csizmĂĄt viseltek. MĂ©ghozzĂĄ puha talpĂș Ă©s felkunkorodĂł orrĂș csizmĂĄt, amelynek szĂĄrĂĄt oldalt varrtĂĄk össze. A honfoglalĂĄs idejĂ©n a magyar, felkunkorodĂł orrĂș csizmĂĄnak mĂĄr sarka is volt. Jeles talĂĄlmĂĄny ez, amely lĂ©trejöttĂ©t a kengyelnek köszönheti. Az volt a szerepe, hogy a kengyel hĂĄtra csĂșszĂĄsĂĄt megakadĂĄlyozza.
A felkapĂł orrĂș, rĂ©gi magyar csizma bĂ”rbĂ”l, bagariĂĄbĂłl kĂ©szĂŒlt, az olcsĂłbbak viszont nemezbĂ”l. BelsĂ”-Ăzsia nĂ©pviseletĂ©ben mĂ©g ma is megtalĂĄlhatĂł ez a forma.
A kunkorodĂł orrĂș keleti csizma mellett volt kunkorodĂł orrĂș nyugati cipĂ” is. Ennek Ă”se a rĂ©gi RĂłmĂĄban keresendĂ”. A Calceus repandust, vagyis a kunkori orrĂș sarut csak ĂŒnnepĂ©lyes alkalmakkor viseltĂ©k. A 10. szĂĄzad tĂĄjĂĄn ismĂ©t felbukkant ez a forma, Ă©s EurĂłpa-szerte divatossĂĄ vĂĄlt. Ez a cipĂ”orr a divat törvĂ©nyei szerint vadul nĂ”ni kezdett, Ă©s ez a növekedĂ©s vagy 500 Ă©ven ĂĄt tartott.
Boldog idÔk, amikor egy cipÔ 500 évig divatos!
Mivel volt ideje a fejlÔdéshez, meg is nÔtt alaposan. Hatvan centiméterre!
TehĂĄt a cipĂ” orrhossza egyre nĂ”tt, növekedett, Ășgyhogy vĂ©gĂŒl is a hatĂłsĂĄgoknak kelleti közbelĂ©pniĂŒk. A 14. szĂĄzad vĂ©gĂ©n SzĂ©p FĂŒlöp francia kirĂĄly törvĂ©nyben mondta ki, hogy csak a fĂ”urak viselhetnek 60 centis cipĂ”t; a kisnemest csak egy lĂĄb hosszĂșsĂĄg illeti meg, a közember pedig csak fĂ©llĂĄbnyi kunkorodĂĄst viselhet. EbbĂ”l az idĂ”bĂ”l szĂĄrmazik a mondĂĄs az Ășri Ă©letmĂłdot folytatĂł emberre: nagy lĂĄbon Ă©l.
MulatsĂĄgosan hangzik, de effĂ©le viseletszabĂĄlyozĂł elĂ”ĂrĂĄsok bĂ”ven maradtak rĂĄnk az elmĂșlt szĂĄzadokbĂłl. A lĂ©nyegĂŒk az, hogy a fĂ”nemes viselheti a legnagyobb cipĂ”t, a leghosszabb fĂĄtyolt, a legfinomabb kelmĂ©t, a legtöbb aranysĂșjtĂĄst. A köznĂ©p pedig maradjon a kis mĂ©retek vilĂĄgĂĄban Ă©s az egyszerĂ» anyagoknĂĄl.
Persze, ez a feudĂĄlis viseletszabĂĄlyozĂĄsi rend bizonyos vonatkozĂĄsokban megbĂ©klyĂłzhatta a nĂ©p dĂszĂtÔösztönĂ©nek fejlĂ”dĂ©sĂ©t is. De most tĂ©rjĂŒnk csak vissza a hosszĂș orrĂș cipĂ”k birodalmĂĄba.
Az 1386. Ă©vi sempachi csatĂĄban a svĂĄjci paraszt csapatok ellen hosszĂș cipĂ”s osztrĂĄk lovagok harcoltak. S mikor le kellett szĂĄllniuk a lĂłrĂłl, levĂĄgtĂĄk a cipĂ”jĂŒk orrĂĄt, hogy könnyebben mozoghassanak a földön. Ez sem segĂtett. A paraszt fölkelĂ”k gyĂ”ztek, Ă©s a csata utĂĄn szekĂ©rszĂĄm gereblyĂ©ztĂ©k össze a lovagok lenyĂrt cipĂ”orrait.
|
magam, 12:40
|
|
|
Ôszintén. Felvennéd...?
|
magam, 8:31
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 9.
az év 282. (szökÔévekben 283.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 83 nap van håtra.
Napkelte: 06:52 Napnyugta: 18:09
Holdkelte: 18:57 Holdnyugta: 10:02
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g. ElszĂłrtan kialakulhat egy-egy futĂł zĂĄpor. MĂ©rsĂ©kelt marad a lĂ©gmozgĂĄs. DĂ©lutĂĄn 17, 22 fokig melegszik fel a levegĂ”. KĂ©sĂ” este 11, 16 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A ködfoltok feloszlĂĄsĂĄt követĂ”en veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g nem vĂĄrhatĂł. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja a forgalmasabb helyeken az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k fölött alakulhat...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Tovåbbra sincs fronthatås, a viszonylag nagy hÔmérséklet ingadozås miatt azonban ajånlott a réteges öltözködés.
Ma DĂ©nes, ĂbrahĂĄm, ElemĂ©r, Andor, Ăbris, GĂŒnter, IbrĂĄny, Velmira, Rusztem napja van.
Boldog névnapot!
DĂ©nes :
Görög eredetĂ» nĂ©v, DionĂŒsziosz nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se DionĂŒszosznak ajĂĄnlott. A görög mitolĂłgiĂĄban DionĂŒszosz a bor Ă©s a szĂ”lĂ” istene.
ĂbrahĂĄm :
HĂ©ber eredetĂ» nĂ©v. JelentĂ©se a Biblia szerint: "a sokasĂĄg atyja". A pĂĄtriĂĄrka eredeti neve AbirĂĄm (ĂbrĂĄm) volt. A hosszabb nĂ©vvĂĄltozatot akkor kapta, amikor Isten megĂgĂ©rte neki: "nĂ©pek sokasĂĄgĂĄnak atyjĂĄvĂĄ teszlek."
Elemér :
Bizonytalan eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. RĂ©gebbi formĂĄja: Ilemer. Mai alakjĂĄban Vörösmarty MihĂĄly Ă©s JĂłkai MĂłr ĂșjĂtotta fel. SzĂĄrmaztatjĂĄk a szlĂĄv Velimir nĂ©vbĂ”l (elemeinek jelentĂ©se: nagy + bĂ©ke), illetve a germĂĄn Elmar nĂ©vbĂ”l is (jelentĂ©se: nemes + hĂres), de elkĂ©pzelhetĂ”, hogy finn eredetĂ», jelentĂ©se valaminek az eleje, vezetĂ”je.
Andor :
Görög eredetĂ» nĂ©v, az AndrĂĄs rĂ©gi magyar alakvĂĄltozatĂĄnak, az AndorjĂĄs nĂ©vnek a rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se fĂ©rfiak legyĂ”zĂ”je.
Ăbris :
Az ĂbrahĂĄm becĂ©zett, kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s alakjĂĄbĂłl szĂĄrmazik.
GĂŒnter :
Német eredetû név, jelentése a harcosok seregének vezére.
IbrĂĄny :
Az ĂbrahĂĄm nĂ©v török megfelelĂ”jĂ©nek, az Ibrahim nĂ©vnek a rĂ©gi magyar alakvĂĄltozata.
Velmira :
Szlåv eredetû Velimir férfinév nÔi pårja, jelentése nagy, hatalmas és béke.
Rusztem :
Perzsa eredetû név jelentése, vidéki.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1305 – Vencel BrĂŒnnben lemond magyar kirĂĄlyi cĂmĂ©rĂ”l, a Szent KoronĂĄt ĂĄtadja III. OttĂł bajor hercegnek. OttĂł rövidesen MagyarorszĂĄgra Ă©rkezik.
• 1651 – Oliver Cromwell, az angol köztĂĄrsasĂĄg (Commonwealth and Free State) ĂĄllamtanĂĄcsĂĄnak vezetĂ”je kihirdeti a hajĂłzĂĄsi törvĂ©nyt (Navigation Act).
• 1789 – Az orosz–török hĂĄborĂșban az Orosz Birodalommal szövetsĂ©ges osztrĂĄk csapatok elfoglaljĂĄk BelgrĂĄdot a törököktĂ”l.
• 1807 – PoroszorszĂĄgban rendeletet adnak ki az örökös jobbĂĄgysĂĄg eltörlĂ©sĂ©rĂ”l.
• 1855 – Isaac Singer, szabadalmaztatja a motoros varrĂłgĂ©pet.
• 1874 – MegalapĂtjĂĄk az ĂltalĂĄnos PostaegyesĂŒletet.
• 1888 – a The Washington Monument megnyitĂĄsa.
• 1914 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: NĂ©met csapatok elfoglaljĂĄk Antwerpent.
• 1916 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: A nyolcadik isonzĂłi csata kezdete. Az olasz hadsereg tĂĄmadĂĄsait az osztrĂĄk-magyar haderĂ” sikeresen visszaveri.
• 1918 – Wilson amerikai elnök bejelenti, hogy a NĂ©metorszĂĄggal kötendĂ” fegyverszĂŒnet feltĂ©tele Belgium Ă©s FranciaorszĂĄg elfoglalt terĂŒleteinek azonnali kiĂŒrĂtĂ©se.
• 1934 – I.SĂĄndor (Aleksandar I KaraĂ°orĂ°eviĂŠ) jugoszlĂĄv kirĂĄlyt Ă©s Louis Barthou francia kĂŒlĂŒgyminisztert egy macedĂłn merĂ©nylĂ” meggyilkolja Marseille-ben.
• 1940 – BombatĂĄmadĂĄs Ă©ri Londont.
• 1944 – MagyarorszĂĄgon Ășj kormĂĄnyrendelet tiltja meg a vendĂ©glĂ”knek a hĂșsĂ©tel felszolgĂĄlĂĄsĂĄt (kivĂ©ve a a III. Ă©s IV. oszt. vendĂ©glĂ”k, itt is csak gulyĂĄs vagy fĂ”tt marhahĂșs ĂĄrusĂthatĂł).
• 1944 – Winston Churchill Ă©s SztĂĄlin "cĂ©dulaegyezmĂ©nyben" megĂĄllapodnak a befolyĂĄsi övezetek felosztĂĄsĂĄrĂłl. E terĂŒletek tovĂĄbbi sorsa teljesen fĂŒggetlen lesz sajĂĄt belsĂ” folyamataiktĂłl, kizĂĄrĂłlag a nagyhatalmak ĂĄllĂĄspontja lesz a döntĂ”.
• 1944 – Debrecen tĂ©rsĂ©gĂ©ben hatalmas mĂ©retĂ» pĂĄncĂ©los csata kezdĂ”dik a szovjet, Ă©s velĂŒk szemben ĂĄllĂł nĂ©met Ă©s magyar csapatok között.
• 1948 – Izraeli milicistĂĄk, Menahem Begin parancsnoksĂĄga alatt a JeruzsĂĄlemhez közeli Deir Jasszin falu 254 palesztin civil lakosĂĄt leggyilkoljĂĄk, a tĂșlĂ©lĂ”ket elĂŒldözik. (Hivatalosan tagadott esemĂ©ny). ([1], [2], [3]), [4])
• 1949 – A GörögorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄson a kirĂĄlypĂĄrtiak legyĂ”zik a kommunistĂĄkat.
• 1963 – Ăjszakai hegyomlĂĄs Ă©s földcsuszamlĂĄs az Ăszak-OlaszorszĂĄgi Vajont-duzzasztĂłgĂĄt fölött. Az emiatt bekövetkezĂ” katasztrofĂĄlis ĂĄrhullĂĄm elpusztĂtja a Piave völgyĂ©ben fekvĂ” Longarone vĂĄrosĂĄt Ă©s a környezĂ” falvakat. Több mint 2000 ember veszĂti Ă©letĂ©t.
• 1965 – Az EgyesĂŒlt Ăllamokban elĂ”ször hoznak nyilvĂĄnossĂĄgra hivatalos adatokat a vietnami hĂĄborĂșban elszenvedett amerikai vesztesĂ©gekrĂ”l.
• 1973 – Elvis Ă©s Priscilla Presley hat Ă©vi hĂĄzassĂĄg utĂĄn elvĂĄlnak.
• 1974 – Faji zavargĂĄsok törnek ki Bostonban.
• 1975 – Andrej Dmitrijevics Szaharov, szovjet ellenzĂ©ki tudĂłs kapja a BĂ©ke Nobel-dĂjat.
• 1986 – Londonban bemutatjĂĄk az "OperahĂĄz fantomja" c. musicalt.
• 2004 – Demokratikus vĂĄlasztĂĄsok a NATO-csapatok ĂĄltal megszĂĄllt AfganisztĂĄnban.
• 2005 – KözlekedĂ©si balesetben könnyebben megsĂ©rĂŒl a NATO vezette nemzetközi erĂ”vel ott ĂĄllomĂĄsozĂł magyar szĂĄzad kĂ©t katonĂĄja; a katonĂĄk gĂ©pjĂĄrmĂ»vel jĂĄrĂ”röztek, amikor a szembĂ”l Ă©rkezĂ” helyi autĂłbusz elĂ”zĂ©s közben frontĂĄlisan ĂŒtközött a szabĂĄlyosan közlekedĂ” jĂĄrmĂ»vel.
• 2007 – SzĂĄmĂ»zetĂ©sben Ă©lĂ” tibeti tĂŒntetĂ”k hatolnak be KĂna Ășjdelhii nagykövetsĂ©gre, többen hozzĂĄlĂĄncoljĂĄk magukat a zĂĄszlĂłtartĂł oszlophoz, mĂĄsok festĂ©kszĂłrĂłkkal „SzabadĂtsĂĄtok fel Tibetet” feliratot mĂĄzoltak a kĂ©pviselet falĂĄra.
SzĂŒletĂ©sek
• 1201 – Robert de Sorbon francia teolĂłgus, a pĂĄrizsi Sorbonne egyetem alapĂtĂłja († 1274)
• 1585 – Heinrich SchĂŒtz nĂ©met zeneszerzĂ” († 1672)
• 1757 – X. KĂĄroly francia kirĂĄly († 1836)
• 1823 – Weber Antal mûépĂtĂ©sz († 1889)
• 1835 – Camille Saint-SaĂ«ns francia zeneszerzĂ” († 1921)
• 1852 – Hermann Emil Fischer nĂ©met Nobel-dĂjas kĂ©mikus († 1919)
• 1859 – Alfred Dreyfus francia katonatiszt, a Dreyfus-ĂŒgy fĂ”szereplĂ”je († 1935)
• 1859 – Bodola Lajos mĂ©rnök, a mĂ©terrendszer hazai bevezetĂ©sĂ©nek egyik hazai ĂșttörĂ”je († 1936)
• 1888 – Nyikolaj Ivanovics Buharin orosz politikus († 1938)
• 1892 – Marina Ivanovna Cvetajeva orosz költĂ”, ĂrĂł († 1941)
• 1908 – Jacques Tati francia filmrendezĂ”, szĂnĂ©sz († 1982)
• 1911 – Luis SantalĂł spanyol-argentin matematikus († 2001)
• 1912 – SĂĄrkĂĄny OszkĂĄr irodalomtörtĂ©nĂ©sz († 1943)
• 1917 – VĂĄsĂĄrhelyi MiklĂłs kommunista ĂșjsĂĄgĂrĂł, 1956-os elĂtĂ©lt, sajtĂłtörtĂ©nĂ©sz, politikus (SZDSZ), a KözĂ©p-eurĂłpai Egyetem (CEU) egyik alapĂtĂłja († 2001)
• 1919 – SugĂĄr RezsĂ” zeneszerzĂ” († 1988)
• 1924 – Csaba LĂĄszlĂł Ă©pĂtĂ©sz († 1995)
• 1933 – Peter Mansfield brit fizikus aki a 2003-as fiziolĂłgiai Ă©s orvostudomĂĄnyi Nobel-dĂjat megosztva kapta Paul Lauterburrel az MRI kifejlesztĂ©sĂ©Ă©rt
• 1940 – John Lennon angol zenĂ©sz, Ă©nekes († 1980)
• 1942 – BikĂĄcsy Gergely mĂ»kritikus, esszĂ©ĂrĂł
• 1944 – John Entwistle angol zenĂ©sz, a The Who basszusgitĂĄrosa († 2002)
• 1947 – France Gall (er. Isabelle Geneviève Marie Anne Gall) francia Ă©nekesnĂ”
• 1950 – Szikora JĂĄnos rendezĂ”
• 1951 – Robert Wuhl amerikai szĂnĂ©sz, komikus
• 1952 – Kiss Mari szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – Sharon Osbourne angol zenei manager, Ozzy Osbourne felesĂ©ge
• 1970 – Annika Sörenstam svĂ©d golfozĂłnĂ”
• 1975 – Sean Lennon angol zenĂ©sz, John Lennon mĂĄsodik fia
• 1981 – Zachery Ty Bryan, amerikai szĂnĂ©sz
• 1981 – Tad Hilgenbrink, amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1291 Gergely, csanĂĄdi pĂŒspök (*?)
• 1892 – Salamon Ferenc kritikus, törtĂ©nĂ©sz, szerkesztĂ”, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1825)
• 1894 – Justh Zsigmond ĂrĂł, politikus (* 1863)
• 1943 – Pieter Zeeman holland fizikus aki 1902-ben megosztott fizikai Nobel-dĂjat kapott Hendrik Lorentz-cel, amiĂ©rt felfedezte a rĂłla elnevezett Zeeman-effektust (* 1865)
• 1944 – Balogh Rudolf fotĂłmĂ»vĂ©sz (* 1879)
• 1950 – Willis Carrier, amerikai gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, a modern lĂ©gkondicionĂĄlĂĄs feltalĂĄlĂłja (* 1876)
• 1955 – Julij Mihajlovics Brascsajko, kĂĄrpĂĄtaljai ruszin jogĂĄsz, politikus, közĂ©leti szemĂ©lyisĂ©g (* 1875)
• 1967 – Abonyi Tivadar szĂnĂ©sz, szĂnhĂĄzi rendezĂ”, festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1887)
• 1967 – Ernesto Che Guevara, argentin szĂĄrmazĂĄsĂș, de kubainak ismert forradalmĂĄr (* 1928)
• 1967 – AndrĂ© Maurois (er. Ămile Salomon Wilhelm Herzog) francia regĂ©nyĂrĂł, elbeszĂ©lĂ”, esszĂ©ĂrĂł (* 1885)
• 1974 – Oskar Schindler nĂ©met gyĂĄros, a II. vilĂĄghĂĄborĂș idejĂ©n vĂ©gzett zsidĂłmentĂ” akciĂłit a "Schindler listĂĄja" c. film mutatja be (* 1908)
• 1978 – Jacques Brel, belgiumi szĂŒletĂ©sĂ» francia Ă©nekes, szĂnĂ©sz (* 1929)
• 1990 – Ottlik GĂ©za ĂrĂł (* 1912)
• 2001 – Simonyi KĂĄroly magyar mĂ©rnök, fizikus, kiemelkedĂ” tudĂłs-tanĂĄr (* 1916)
• 2002 – Aileen Wuornos amerikai sorozatgyilkos (* 1956)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Postai vilĂĄgnap
• Uganda – a fĂŒggetlensĂ©g napja (1962 Ăłta)
• Puerto Rico, Amerika – Amerika felfedezĂ©sĂ©nek napja
• JapĂĄn: EgĂ©szsĂ©g Ă©s sport napja
• Ecuador:Guayaquil fĂŒggetlensĂ©gĂ©nek napja
• Kanada: HĂĄlaadĂĄs napja
|
magam, 8:25
|
|
|
napi okossĂĄg:
Hm, nehéz az élet...belevasalni a nadrågba.
.
|
magam, 8:16
|
|
|
Ălmok tava ringott, s mi kanĂłckĂ©nt
Ăsztattuk a tĂŒkrĂ©n el a holdfĂ©nyt.
Ă, szĂ©p szinezĂŒst Ășt, ragyogĂł Ășt!
Eltûnt honi tåjról sose szóltunk.
ElnyĂșlt, kiterĂŒlt ott a habon sok
LejtÔ... Csuda-fåk közt mese dombok...
Haldoklik az évszak. Ez a nyårvég
Most mint sose hallott zene szåll még,
S foszlik, tovatûnt mår a ködökben...
Pirkadati ålmunk tovaröppen.
(Jahja KemĂĄl BejĂĄtli,TimĂĄr György fordĂtĂĄsa)
|
magam, 8:06
|
|
|
jó reggelt, szép Ôszi napot mindenkinek.
|
magam, 8:04
|
|
|
|
| 2008. október 8., szerda |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,nyugodalmas jó éjszakåt.
|
magam, 21:03
|
|
|
Szél vagyok
viharos szertelen
tovatûnÔ
mint a szerelem
FelhĂ” vagyok
bodros fehér
lĂłtok-futok
a vilĂĄgnak
kék egén.
Ember vagyok
ezer szeszély
deresedĂ”
Ôszi levél.
(SzI)
|
magam, 20:51
|
|
|
melyik vĂĄros lehet ez...?
|
magam, 19:15
|
|
|
falfestészet...
|
magam, 13:05
|
|
|
A boldogsĂĄg nem Ă©gbĂ”l pottyan. Nem adatik, Ă©s nem Fortuna mĂ»ve. A boldogsĂĄg egyszer csak megjelenik, ĂĄtĂ©ljĂŒk, majd tovaillan. Nem tĂ»zhetjĂŒk ki cĂ©lkĂ©nt, hiszen a boldogsĂĄg nem körĂŒlhatĂĄrolhatĂł, közvetlenĂŒl nem ellenĂ”rizhetĂ” Ă©s nem megvĂĄsĂĄrolhatĂł ĂĄllapot.
Sokkal inkĂĄbb tekinthetĂ” valamilyen tevĂ©kenysĂ©g, gondolat, Ă©rzĂ©s mellĂ©ktermĂ©kĂ©nek. Az intenzĂven ĂĄtĂ©lt pillanat, fakadjon az valamilyen lĂĄtnivalĂł gyönyörbĂ”l, hosszan tartĂł összpontosĂtĂĄsbĂłl, vagy felnagyĂtott Ă©rzĂ©sbĂ”l, letisztult tudatĂĄllapotot eredmĂ©nyez.
A boldogsĂĄgot nem lehet ĂŒldözĂ”be venni, önkĂ©ntelenĂŒl kell jelentkeznie.
Ărdekes mĂłdon, minĂ©l inkĂĄbb boldogok szeretnĂ©nk lenni, annĂĄl inkĂĄbb belefulladunk önnön erĂ”lködĂ©sĂŒnkbe, s csak valami mĂ», mesterkĂ©lt, izzadsĂĄgszagĂș Ă©rzĂ©st tudunk kiprĂ©selni magunkbĂłl. Ha ĂĄllandĂłsĂtani szeretnĂ©nk jelenlĂ©tĂ©t, egy dolgot tehetĂŒnk csupĂĄn: Ă©rtelmet, szervezettsĂ©get, rendet, harmĂłniĂĄt teremtĂŒnk Ă©letĂŒnkben.
A boldogsĂĄg, nem olyasmi, ami csak Ășgy megtörtĂ©nik velĂŒnk, Ă©s nem kapcsolatos a szerencsĂ©vel, vagy a vĂ©letlennel sem. Nem vĂĄsĂĄrolhatĂł meg pĂ©nzzel, nem szerezhetĂ” meg hatalommal. Nem a kĂŒlsĂ” esemĂ©nyektĂ”l fĂŒgg, inkĂĄbb attĂłl, hogyan Ă©rtelmezzĂŒk mi magunk Ă©letĂŒnket. TehĂĄt elĂ”ször magunkban kell rendet tenni ….
|
magam, 12:56
|
|
|
|
| |
