| 2008. október 7., kedd |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt mindenkinek!
|
magam, 20:48
|
|
|
Bekopogott a közelĂtĂ” Ă”sz szobĂĄm
ablakĂĄn.
Az örökkĂ©valĂłsĂĄg ölelĂ©sĂ©ben elmerĂŒlt
a délutån.
Fåk sårga lombjåt szellÔzteti az enyhe
Ôszi szél.
Hallgatom, hogy zizeg a sok reszketĂ”
levél.
Az Ă©g aljĂĄn lassan matat a csĂĄbos
alkonyfény.
Majd fekete fĂĄtyolra vetĂt
csillagképeket az éj.
A szobåban mellém telepszik,
elfoglalja helyét a sötét.
ĂrnyĂ©kok mozognak bent Ă©s kint
szerteszét.
A csendre rĂĄĂŒl a mĂ©lĂĄzĂł homĂĄly
Az arany låmpa fénye megpihen
a szoba fehér falån.
(SzI)
|
magam, 20:39
|
|
|
a vilåg legrövidebb könyvei ...
- "Amire mĂ©g a hĂrnĂ©v kedvĂ©Ă©rt sem volnĂ©k hajlandĂł" sorozat eddig megjelent kötetei:
1.) TorgyĂĄn JĂłzsef
2.) FĂĄbry SĂĄndor
3.) Anettka
4.) Pataki Attila
5.) Boros-Bochkor
6.) Liptay Claudia
7.) Tornyi BarnabĂĄs
8.) Kiszel TĂŒnde
- Uhrin Benedek: Grammyközelben
- Ganxta Zoli: Szerelmes versek
- RĂłmeĂł Ă©s JĂșlia: A sikeres pĂĄrkapcsolat titkai
- MĂĄdl Ferenc: A fogorvos jĂł barĂĄt
- JĂłzsef Attila: Ăregkori bölcseletek
- Csurka IstvĂĄn: Kedvenc zsinagĂłgĂĄim
- Kolombusz Kristóf: Indiai élményeim
- Jumurdzsåk: A térlåtås örömei
- KoĂłs JĂĄnos-Bajor Imre: JĂłzan gondolatok
- Bill Gates: SzegĂ©nyen, de bĂŒszkĂ©n
- Richard Claydermann: Hardcore Ă©s lĂĄzadĂĄs
- Sindbad: MiĂ©rt jĂł otthon ĂŒlni
- DeĂĄk Bill Gyula: A pogĂł
- Gheorghe Funar: IgazsĂĄgot MagyarorszĂĄgnak!
- Robinson Crusoe: A gruppenszexrÔl
- Uhrin Benedek: Eminem remix
- Kiråly Linda: Sikersztori a Körcsarnokban
- Columbo: Nincs több kérdésem
- Stevie Wonder: Némafilm-gyujteményem
- Ferenc FerdinĂĄnd: SzarajevĂłi barangolĂĄsaim
|
magam, 19:24
|
|
|
még jó, hogy vannak benne képek...
|
magam, 18:53
|
|
|
Ha csak boldogok akarnĂĄnk lenni, az könnyĂ» dolog volna, ĂĄmde boldogabbak akarunk lenni a többieknĂ©l, s ez bizony csaknem mindig nehĂ©z, mert a többieket boldogabbnak vĂ©ljĂŒk annĂĄl, mint amilyenek valĂłjĂĄban.
(ISz)
|
magam, 12:42
|
|
|
tudtad...?
Miért kockås a skót népviselet?
A jellegzetes skĂłt nĂ©pviselet csak a skĂłciai Felföld, tehĂĄt nagyjĂĄbĂłl az orszĂĄg hegyes, Ă©szaki fele lakossĂĄgĂĄnak sajĂĄtossĂĄga. RĂ©szei: zubbony, tĂ©rdig Ă©rĂ” "szoknya", tĂ©rdharisnya, a plĂ©dnek nevezett hosszĂș takarĂł, a vĂĄllon ĂĄtvezetve Ă©s csattal megerĂ”sĂtve, tovĂĄbbĂĄ az övön fĂŒggĂ”, szĂ”rmĂ©s bĂ”rerszĂ©ny, vĂ©gĂŒl lapos szövetsapka.
A kilt - amit szoknyĂĄnak nevezĂŒnk - eredetileg a test körĂ© csavart szövetdarab, amely hĂłnaljĂĄtĂłl tĂ©rdig Ă©rt; csak az utĂłbbi 2-300 Ă©vben lett szoknya alakja. Az igazi skĂłt kilt most sincs összevarrva; az egymĂĄsra hajtott szĂ©leket biztosĂtĂłtĂ»vel tĂ»zik össze. Ez az Ă”srĂ©gi viselet a mĂșlt szĂĄzad folyamĂĄn megszĂ»nt nĂ©pviselet lenni a szĂł szorosabb Ă©rtelmĂ©ben. Most csak parĂĄdĂ©s alkalmakkor viselik, fĂ”leg a birtokos nemesurak Ă©s kĂsĂ©retĂŒk, mint a rĂ©gi nemesi nemzetsĂ©gek, a clanok kĂ©pviselĂ”i. De ez a hadsereg skĂłciai ezredeinek egyenruhĂĄja is.
A skĂłt plĂ©d Ă©s kilt legszembetĂ»nĂ”bb jellegzetessĂ©ge a tarka kockĂĄs mintĂĄzat. A kockĂĄs szövĂ©st igen rĂ©gĂłta hasznĂĄljĂĄk a szövet dĂszĂtĂ©sĂ©re; mĂĄr a bronzkorban is viseltek a leletek tanĂșsĂĄga szerint kockĂĄs ruhĂĄt. A skĂłt kockamintĂĄk kĂŒlönfĂ©le vĂĄltozatai nem önkĂ©nyesek, hanem Ă”si hagyomĂĄnyok alapjĂĄn egy-egy nemzetsĂ©g ismertetĂ”jelĂ©t adjĂĄk. Olyasmi ez, mint a cĂmerhasznĂĄlat. A clanok tagjai tiltakozhatnak az ellen, hogy kockamintĂĄjukat, a tartant, olyanok viseljĂ©k, akik nem tartoznak - legalĂĄbb leĂĄnyĂĄgon - a clanba. A modern textilgyĂĄrtĂĄs a törtĂ©nelmileg hiteles tartanok mellett termĂ©szetesen egy sereg mĂĄs vĂĄltozatot is lĂ©trehozott, de ezek a szakĂ©rtĂ” skĂłtok szemĂ©ben - semmitmondĂłak.
A tartanok, skĂłtkockĂĄs - vagy ahogy nĂĄlunk nĂ©metesen neveztĂ©k "sottis" - kelmĂ©k eurĂłpai elterjedĂ©se a mĂșlt szĂĄzadban kezdĂ”dött, Walter Scott rendkĂvĂŒl nĂ©pszerĂ» regĂ©nyeinek hatĂĄsĂĄra, majd egy kirĂĄlyi Ă©s egy csĂĄszĂĄri hölgy pĂ©ldĂĄja hozta divatba a kockĂĄs nĂ”i ruhĂĄt, kendĂ”t. ViktĂłria kirĂĄlynĂ” szĂvesen tartĂłzkodott skĂłciai, ballinderry-i kastĂ©lyĂĄban, a fiacskĂĄit gyakran bĂșjtatta skĂłt viseletbe, maga pedig kockĂĄs sĂĄlba burkolĂłzott. TermĂ©szetesen a Stuart-clan tartanjĂĄt viselte, mert bĂĄr leĂĄnyĂĄgon Ă©s jĂł tĂĄvolrĂłl, de a Stuartok kirĂĄlyi csalĂĄdjĂĄnak leszĂĄrmazottja volt. Sokkal több skĂłt vĂ©r csörgedezett azonban a szĂ©p francia csĂĄszĂĄrnĂ©, EugĂ©nia ereiben. Apja - elszegĂ©nyedett spanyol fĂ”Ășr - egy gazdag skĂłt kereskedĂ” lĂĄnyĂĄt vette el felesĂ©gĂŒl. A divatdiktĂĄtor hĂrĂ©ben ĂĄllĂł csĂĄszĂĄrnĂ© szĂvesen szabatta utcai ruhĂĄit skĂłtkockĂĄs szövetbĂ”l.
|
magam, 12:21
|
|
|
ĂllathatĂĄrozĂł
A bĂĄlna
A bĂĄlna sĂŒket ĂĄllat, mert nem hal. Szereti a nĂĄla nagyobb testĂ» vĂzi lĂ©nyeket.
A bålna ezért nem szeret senkit. Egyébként igen békés ållat. Ha volna keze és låba,
könnyebben tudna Ășszni.
A zöld szemes ostoros
Az egyik zöld szemes ostoros a Mars bolygóról esett le a Földre. A Marson, pusztåkon
élt, kedvenc idÔtöltése a lovaglås volt. Ehhez kellett neki az ostor. A zöld szem meg
adott volt.
|
magam, 8:57
|
|
|
ma jĂł idĂ” lesz...
|
magam, 8:36
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 7.
az év 280. (szökÔévekben 281.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 85 nap van håtra.
Napkelte: 06:49 Napnyugta: 18:13
Holdkelte: 18:09 Holdnyugta: 07:06
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: VĂĄltozĂłan felhĂ”s lesz az Ă©g dĂ©lnyugaton több, Ă©szakkeleten kevesebb napsĂŒtĂ©ssel. ElszĂłrtan vĂĄrhatĂł kisebb esĂ”, zĂĄpor. A nyugati, Ă©szaknyugati szĂ©l idĂ”nkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl, nĂ©hol megerĂ”södik. DĂ©lutĂĄn 15, 20 fokig emelkedik, kĂ©sĂ” este 10, 15 fokig csökken a hĂ”mĂ©rsĂ©klet.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
VeszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g nem vĂĄrhatĂł. A dĂ©lelĂ”tti Ă©s a kora esti ĂłrĂĄkban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł porok koncentrĂĄciĂłja megközelĂtheti az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket.
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
MegszûnÔ melegfronti hatås. Esetenként fejfåjås, nyugtalansåg, rossz közérzet még jelentkezhet, ingadozhat a vérnyomås.
Ma Amålia, Mårk, Måria, Mårkus, Szergiusz, Bekény, Engelbert, Gerold, Rodion, Vendelina napja van.
Boldog névnapot!
AmĂĄlia :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az Amal- kezdetĂ» germĂĄn nĂ”i nevek önĂĄllĂłsult, nĂ©met becĂ©zĂ” rövidĂŒlĂ©se. JelentĂ©se az AmĂĄlok, gĂłt kirĂĄlyi csalĂĄd nevĂ©bĂ”l valĂł, vĂ©delem.
MĂĄrk :
A MĂĄrkus nĂ©v rövidĂŒlĂ©se, amely a latin Marcus nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Mars hadistenhez tartozĂł, neki szentelt, hatĂĄrvidĂ©k, erdĂ” vĂ©dĂ”je.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
MĂĄrkus :
Latin eredetû név, a Marcus névbÔl ered. Jelentése Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.
Szergiusz :
Latin eredetĂ» nĂ©v, rĂłmai nemzetsĂ©gnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se megĂ”rzĂ”, gondozĂł, felĂŒgyelĂ”, felvigyĂĄzĂł.
Bekény :
Magyar férfinév, a Beke szårmazéka. Mås feltevés szerint ótörök eredetû név, és a jelentése, terméketlen ember.
Engelbert :
GermĂĄn eredetĂ» fĂ©rfinĂ©v, jelentĂ©se hĂres az angolok között.
Gerold :
Germån eredetû név, jelentése dårda, hatalom.
Rodion :
Görög eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se rĂłzsa. MĂĄs feltevĂ©s szerint a keleti keresztĂ©nyek ĂĄltal hasznĂĄlt keresztnĂ©v, Ăgy jelentĂ©se Rodosz szigetĂ©rĂ”l valĂł.
Vendelina :
A Vendel férfinév latinos tovåbb képzésû nÔi pårja, jelentése a vandålok népéhez tartozó.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• Kr. e. 3761 – A zsidĂł vallĂĄs szerint Isten e napon teremtette a vilĂĄgot (ĂŒnnepĂ©t nem a Gergely-naptĂĄrhoz igazĂtjĂĄk, hanem a zsidĂł naptĂĄrhoz, „Tishri 1.”).
• 1411 – Luxemburgi Zsigmond nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar Ă©s cseh kirĂĄly Pozsonyban eljegyzi kĂ©tĂ©ves leĂĄnyĂĄt, ErzsĂ©betet a 14 Ă©ves V. Habsburg Albert osztrĂĄk herceggel.
• 1555 – I. SzulejmĂĄn ĂșjbĂłl elrendeli az erdĂ©lyi rendeknek, hogy ismĂ©t JĂĄnos Zsigmondot tekintsĂ©k erdĂ©lyi fejedelemnek.
• 1571 – A török hajĂłhad veresĂ©get szenved LepantĂłnĂĄl az egyesĂŒlt spanyol-velencei hajĂłhadtĂłl.
• 1705 – II. RĂĄkĂłczi Ferenc erdĂ©lyi fejedelem utasĂtĂĄsban szabĂĄlyozza a szĂ©csĂ©nyi orszĂĄggyĂ»lĂ©s vĂ©gzĂ©se Ă©rtelmĂ©ben felĂĄllĂtott GazdasĂĄgi TanĂĄcs mĂ»ködĂ©sĂ©t.
• 1848 – A magyar kĂ©pviselĂ”hĂĄz törvĂ©nytelennek nyilvĂĄnĂtja Jellasics fĂ”hadparancsnoki kinevezĂ©sĂ©t, az orszĂĄggyĂ»lĂ©s feloszlatĂĄsĂĄt Ă©s a haditörvĂ©nykezĂ©s bevezetĂ©sĂ©t.
• 1848 – Az Ășjonnan alakult magyar honvĂ©dsereg OzorĂĄnĂĄl megadĂĄsra kĂ©nyszerĂti Roth Ă©s Philippovich csĂĄszĂĄri tĂĄbornokok hadtestĂ©t, mindkĂ©t parancsnoklĂł tĂĄbornokot fogsĂĄgba ejtik. (A honvĂ©d csapatok egyik parancsnoka Görgey ArtĂșr).
• 1879 – AndrĂĄssy Gyula grĂłf kĂŒlĂŒgyminiszter Ă©s Heinrich Reuss herceg bĂ©csi nĂ©met követ alĂĄĂrjĂĄk a kettĂ”s szövetsĂ©g lĂ©trehozĂĄsĂĄt kimondĂł okiratot. A szerzĂ”dĂ” felek kötelezettsĂ©get vĂĄllalnak, hogy ellensĂ©ges tĂĄmadĂĄs esetĂ©n fegyverrel segĂtik egymĂĄst.
• 1885 – VĂ©get Ă©r a nemzetközi gazdakongresszus Budapesten.
• 1915 – BulgĂĄria a központi hatalmak oldalĂĄn belĂ©p az elsĂ” vilĂĄghĂĄborĂșba.
• 1919 – Meglakul a holland kirĂĄlyi lĂ©gitĂĄrsasĂĄg, a KLM.
• 1931 – Az elsĂ” infravörös fĂ©nnyel kĂ©szĂŒlt fĂ©nykĂ©p elkĂ©szĂŒl Rochester-ben.
• 1935 – A NĂ©pszövetsĂ©g TanĂĄcsa OlaszorszĂĄgot agresszornak nyilvĂĄnĂtja, EtiĂłpia megszĂĄllĂĄsa miatt.
• 1938 – A MagyarorszĂĄgi SzociĂĄldemokrata PĂĄrt vĂĄlasztmĂĄnya hatĂĄrozatĂĄban tĂĄmogatja a FelvidĂ©k visszacsatolĂĄsĂĄt.
• 1938 – Az Ășjonnan megalakulĂł szlovĂĄk kormĂĄny Ă©lĂ©re Jozef Tiso kerĂŒl.
• 1938 – NĂ©metorszĂĄgban törvĂ©nyt hoznak, mely elĂ”Ărja, hogy minden zsidĂł ĂĄllampolgĂĄr ĂștlevelĂ©be "J" megkĂŒlönböztetĂ” jelzĂ©st kell pecsĂ©telni.
• 1940 – SztrĂĄjkba lĂ©pnek a salgĂłtarjĂĄni bĂĄnyĂĄszok.
• 1944 – A Dumbarton Oaks-i konferenciĂĄn az EgyesĂŒlt Ăllamok, a SzovjetuniĂł, Nagy-Britannia Ă©s KĂna kĂ©pviselĂ”i elhatĂĄrozzĂĄk, hogy a NĂ©pszövetsĂ©get felvĂĄltjĂĄk az EgyesĂŒlt Nemzetek SzervezetĂ©vel.
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok a Ă©rsekĂșjvĂĄri (ma: NovĂ© ZĂĄmkĂœ, SzlovĂĄkia), a szombathelyi, a csapi (ma: Csop, Ukrajna), a komĂĄromi, Ă©s a zalaegerszegi vasĂști pĂĄlyaudvarok ellen.
• 1949 – Megalakul a NĂ©met Demokratikus KöztĂĄrsasĂĄg (NDK).
• 1955 – Konrad Adenauer szövetsĂ©gi kancellĂĄr tĂĄrgyalĂĄsainak erdemĂ©nyekĂ©ppen az utolsĂł nĂ©met hadifoglyok is hazaĂ©rkeznek a SzovjetuniĂłbĂłl az NSZK-ba.
• 1959 – ElĂ”ször lĂĄthatunk kĂ©peket a Hold tĂșlsĂł oldalĂĄrĂłl a szovjet Luna 3 segĂtsĂ©gĂ©vel.
• 1977 – ElfogadjĂĄk a SzovjetuniĂł Ășj alkotmĂĄnyĂĄt.
• 1982 – A New York-i Broadway-n bemutatjĂĄk a "MacskĂĄk" c. musicalt.
• 1983 II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa a temesvĂĄri esperessĂ©g „ad nutum Sanctae Sedis” ordinĂĄriussĂĄvĂĄ nevezi ki KrĂ€uter SebestyĂ©nt.
• 1985 – A palesztĂn Abu Abbasz csoportja elfoglalja az "Achille Lauro" nevĂ» olasz luxushajĂłt Ă©s 450 utasĂĄt tĂșszĂșl ejti. Egy amerikai zsidĂł utast megölnek.
• 1988 – A magyar orszĂĄgggyĂ»lĂ©sben a kĂ©pviselĂ”k "felĂĄllĂĄsos szavazĂĄssal" döntenek a bĂ”s-nagymarosi vĂzlĂ©pcsĂ” Ă©pĂtĂ©sĂ©nek folytatĂĄsĂĄrĂłl.
• 1989 – GrĂłsz KĂĄroly lemond az MSZMP fĂ”titkĂĄri posztjĂĄrĂłl.
• 1989 – Budapesten megalakul a Magyar Szocialista PĂĄrt (MSZP). A pĂĄrt magĂĄt a nyugati szocialista pĂĄrtokkal rokon politikai intĂ©zmĂ©nykĂ©nt hatĂĄrozza meg. "Az MSZMP-n belĂŒli reformtörekvĂ©sek örökösĂ©nek tekinti magĂĄt" – mondja a kongresszusi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs. Az Ășj pĂĄrt elnökĂ©nek Nyers RezsĂ”t vĂĄlasztjĂĄk meg.
• 2001 – Megindul az amerikai hadsereg tĂĄmadĂĄsa AfganisztĂĄn ellen.
• 2002 – Budapesten tanĂĄcskozik az EurĂłpai UniĂłval 1998 vĂ©ge Ăłta csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsokat folytatĂł hat orszĂĄg, az Ășn. luxemburgi hatok (MagyarorszĂĄg, Ciprus, CsehorszĂĄg, ĂsztorszĂĄg, LengyelorszĂĄg, SzlovĂ©nia).
• 2003 – Arnold Schwarzeneggert Kalifornia ĂĄllam kormĂĄnyzĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk.
• 2004 – Lemond Norodom Sihanouk, Kambodzsa kirĂĄlya.
• 2007 – A budapesti Rubik-kocka vilĂĄgbajnoksĂĄgon 4 arany- Ă©s kĂ©t ezĂŒstĂ©rmet szerez a magyar csapat, a viadal legjobbja a vilĂĄgcsĂșcs megdöntĂ” Kuti MĂĄtyĂĄs.
SzĂŒletĂ©sek
• 1697 – Canaletto (Giovanni Antonio Canale) itĂĄliai festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1768)
• 1801 – Adolf MĂŒller magyar szĂĄrmazĂĄsĂș osztrĂĄk zeneszerzĂ”, karmester († 1886)
• 1810 – Nagy IgnĂĄc nyelvmĂ»velĂ”, ĂrĂł, szerkesztĂ”, az MTA lev. tagja († 1854)
• 1828 – Falk Miksa ĂșjsĂĄgĂrĂł, szerkesztĂ”, publicista († 1920)
• 1885 – Niels Bohr Nobel-dĂjas dĂĄn fizikus, atomfizikus († 1962)
• 1900 – Heinrich Himmler nĂĄci birodalmi vezetĂ” (ReichsfĂŒhrer), az SS, majd kĂ©sĂ”bb a Gestapo parancsnoka († 1945)
• 1909 – BĂłbis Gyula birkĂłzĂł, olimpiai bajnok († 1972)
• 1910 – Tabi LĂĄszlĂł ĂșjsĂĄgĂrĂł, humorista († 1989)
• 1912 – TĂĄtrai Vilmos Kossuth-dĂjas hegedĂ»mĂ»vĂ©sz († 1999)
• 1912 – Dr. Gillemot LĂĄszlĂł gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, Kossuth-dĂjas, az MTA tagja († 1977)
• 1912 – Fernando BelaĂșnde Terry politikus, Peru elnöke († 2002)
• 1922 – Polcz Alaine ĂrĂł, pszicholĂłgus († 2007)
• 1922 – Wagner NĂĄndor magyar szobrĂĄsz, festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1997)
• 1927 – Al Martino (er. Alfred Cini) amerikai Ă©nekes, szĂnĂ©sz
• 1930 – Berek Kati kĂ©tszeres JĂĄszai Mari-dĂjas, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze
• 1931 – Desmond Tutu Nobel-bĂ©kedĂjas dĂ©l-afrikai pĂŒspök
• 1942 – HalĂĄsz Judit szĂnĂ©sznĂ”, Ă©nekesnĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz
• 1952 – Vlagyimir Putyin orosz politikus, a KGB igazgatĂłja, OroszorszĂĄg elnöke
• 1955 – Yo-Yo Ma kĂnai szĂĄrmazĂĄsĂș francia csellista
• 1960 – Viktor Lazlo francia Ă©nekes
• 1967 – Toni Braxton amerikai Ă©nekesnĂ”, dalszerzĂ”, szĂnĂ©sznĂ”
• 1985 – Jana Khokhlova orosz jĂ©gtĂĄncosnĂ”
• 1990 – StefkĂł PĂ©ter "Budai NĂ©vtelen Sznob AlkoholistĂĄk" elismert tagja
HalĂĄlozĂĄsok
• 1849 – Edgar Allan Poe amerikai ĂrĂł, költĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1809)
• 1892 – Karacs TerĂ©z pedagĂłgus, ĂrĂł, a nĂ”nevelĂ©s egyik ĂșttörĂ”je (* 1808)
• 1924 – BĂ©r DezsĂ”, magyar festĂ”, grafikus, karikaturista Ă©s plakĂĄttervezĂ”. (* 1875)
• 1943 – RĂ©kai NĂĄndor magyar zeneszerzĂ”, karmester (* 1870)
• 1956 – PĂ©csi JĂłzsef fotĂłmĂ»vĂ©sz, fĂ©nykĂ©pĂ©szeti szakĂrĂł, szaktanĂĄr (* 1889)
• 1959 – Mario Lanza olasz szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai operaĂ©nekes (tenor) (* 1921)
• 1970 – FĂŒlep Lajos reformĂĄtus lelkĂ©sz, mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, mĂ»vĂ©szetfilozĂłfus (* 1885)
• 1973 – Fodor JĂłzsef magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1898)
• 1978 – OrszĂĄg Lili (MajlĂĄt GyörgynĂ©) magyar festĂ”mĂ»vĂ©sznĂ” (* 1926)
• 1988 – SĂ”tĂ©r IstvĂĄn magyar ĂrĂł (* 1913)
• 1993 – Ferdinandy MihĂĄly, ĂrĂł (* 1912)
• 1994 – Niels Kai Jerne angol szĂŒletĂ©sĂ» dĂĄn orvostudĂłs, egyetemi tanĂĄr, a brit KirĂĄlyi TĂĄrsasĂĄg tagja (1980), Nobel-dĂjas (1984 (* 1911)
• 2002 – TĂłth Endre rendezĂ” (* 1912)
|
magam, 8:17
|
|
|
napi okossĂĄg:
InzultĂĄlja, mint szikvĂz termĂ©kmenedzser a paripĂĄjĂĄt.
.
|
magam, 8:13
|
|
|
Ăvszakok
Egyik nap tél van, måskor Ôsz,
megint tavasz Ă©s Ășjra nyĂĄr:
én nem nézem a levelet,
vagy a pucér gallyat a fån.
Jönnek-mennek az illatok;
szĂĄmlĂĄlatlan szellĂ” szalad;
vĂĄltva jĂĄrnak a fellegek
a maradandó kék alatt.
Amilyen emlék visszajön,
elhozza, mikor szĂŒletett:
egyik tavaszt hoz, måsik Ôszt,
mĂĄsik nyarat, mĂĄsik telet.
(Csorba Gy)
|
magam, 8:07
|
|
|
jó reggelt,szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:06
|
|
|
|
| 2008. október 6., hétfő |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt, szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 20:52
|
|
|
RĂĄbukkanunk,
megtalĂĄljuk,
csak a miénk,
Ășgy gondoljuk...
mienk az Ă©rdem,
mert felfedeztĂŒk,
magunkat jĂłl
vĂĄllon veregetjĂŒk,
mert Ășgy hisszĂŒk,
megszereztĂŒk...
Pedig...
azelÔtt is ott ållt,
ugyanĂșgy Ă©lt Ă©s
ugyanĂșgy vĂĄrt,
élte életét,
akĂĄrcsak mi magunk.
Ăs nem, nem attĂłl VAN,
hogy mi rĂĄtalĂĄltunk.
(SzI)
|
magam, 20:40
|
|
|
ez a pódium is szerkezet kész...
|
magam, 19:48
|
|
|
Igazi szeretet az, ha elmegyek a hatĂĄromig, Ă©s kinyĂșjtom Ă©rted a kezemet...
Ăs te is eljössz a te hatĂĄrodig, Ă©s kinyĂșjtod Ă©rtem a kezedet...
S ott - a hatåron - megfogjuk egymås kezét.
BelefĂ»zöm az ujjaimat az ujjaidba, Ă©s azt mondom: Szervusz! ĂrĂŒlök Neked!
Te is azt mondod: Szervusz! ĂrĂŒlök Neked!
|
magam, 19:00
|
|
|
követelmények...
|
magam, 13:03
|
|
|
tudtad...?
Igaz-e, hogy PetÔfi mecénåsa egy szabómester volt?
PetĂ”fi 1844 februĂĄrjĂĄban, debreceni nyomorgĂĄsa utĂĄn, Pestre gyalogolt, hogy kiadĂłt keressen verseinek. Vörösmarty felhĂvta a Nemzeti Kör tagjainak figyelmĂ©t a kĂ©ziratra. A kör mĂĄrcius 27-Ă©n tartott ĂŒlĂ©sĂ©n ajĂĄnlotta fel TĂłth GĂĄspĂĄr szabĂłmester az elĂ”leget. A Nemzeti Kör azutĂĄn mĂĄjus 11-i ĂŒlĂ©sĂ©n egyhangĂșlag elhatĂĄrozta a versek kiadĂĄsĂĄt.
TĂłth GĂĄspĂĄr nemcsak mint mecĂ©nĂĄs, hanem mint a mĂĄrciusi ifjĂșsĂĄg harcostĂĄrsa a tovĂĄbbiak sorĂĄn is feltĂ»nik PetĂ”fi mellett. Tagja annak a bizottsĂĄgnak, mely BudĂĄra megy a helytartĂłtanĂĄcshoz, Ă©s követeli TĂĄncsics szabadonbocsĂĄtĂĄsĂĄt, de tagja a Perczel MĂłricz vezetĂ©sĂ©vel mĂ»ködĂ” rendĂ”ri osztĂĄlynak is, mely az iker fĂ”vĂĄros rendjĂ©re-csendjĂ©re ĂŒgyel. Itt nem sokĂĄig tevĂ©kenykedik. VisszatĂ©r mĂ»helyĂ©be, nemzetĂ”ri Ă©s honvĂ©dsĂ©gi ruhĂĄkat varr.
1849. elsĂ” napjaiban Debrecenbe megy a kormĂĄny utĂĄn. MĂ©szĂĄros LĂĄzĂĄr hadĂŒgyminiszter a nagyvĂĄradi "ruhabizottmĂĄnyhoz" vezĂ©nyli munkavezetĂ”ĂŒl, szĂĄzadosi rangban.
A szabadsĂĄgharc leverĂ©se utĂĄn hĂłnapokig az "Ășj Ă©pĂŒletben" raboskodik. Az 1850-es Ă©vek elejĂ©n mĂĄr ismĂ©t dolgozik a szabĂłmĂ»hely. A mester maga vezeti. 1862. mĂĄjus 18-ĂĄn jelentik a pesti ĂșjsĂĄgok, hogy TĂłth GĂĄspĂĄr szabĂłt az elĂ”zĂ” nap helyeztĂ©k örök nyugalomra a Kerepesi temetĂ”ben.
|
magam, 12:38
|
|
|
Nyelvlecke
Egyik olaszĂłra sodrĂĄn,
Ăm a kĂ©rdĂ©s felmerĂŒlt:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
EurĂłpĂĄba hogy kerĂŒlt?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
Ăs a szĂłkincsben mi rejlik,
A rengeteg ĂĄrnyalat,
PĂ©ldakĂ©nt vegyĂŒk csak itt:
Ember, ĂĄllat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor jĂĄrunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
RĂ©szeg, hogy dĂŒlöngĂ©l nĂĄlunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkål
Gyalogol, vagy kĂłdorog,
S a sétåló szerelmes pår,
Miért éppen andalog?
A vaddisznĂł, hogy ha rohan,
Nem ĂŒget, de csörtet - Ă©s
-BĂĄr alakra majdnem olyan-
Miért mås a törtetés?
Mondtam volna még azt is håt,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem våg, ki mezÔn åtvåg,
De tĂĄn vĂĄgtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez Ă©ppĂșgy nem lebegĂ©s, --
Minthogy nem csak sĂĄnta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a lĂł, ha poroszkĂĄl,
Vagy pedig, ha vĂĄgtĂĄzik?
Ăs a kuvasz, ha somfordĂĄl,
Avagy akĂĄr bĂłklĂĄszik.
Låbåt szedi, aki kitér,
A riadt Ôz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
MĂĄs nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
BotladozĂł mint halad,
Avagy milyen Ôgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki `slattyog`, miért nem `lófrål`?
SzĂĄguldĂł hovĂĄ szalad?
Ki vånszorog, miért nem kószål?
S aki kullog, hol marad?
Bandukló miért nem baktat?
Ăs ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy csĂĄszkĂĄl Ă©s totyog?
Nem csak årnyék, aki suhan,
S nem csak a jĂĄrmĂ» robog,
Nem csak az ĂĄradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki `beslisszol` elinal,
Nem `battyog` az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha råförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
MĂĄsik, erre settenkedik,
SĂŒndörög, majd elterĂŒl.
RĂĄripakodsz, elĂłdalog,
Hogy mondjam ezt nĂ©metĂŒl?
Egy csavargĂł itt kĂłborol,
Lézeng, Ôdöng, csavarog,
Lödörög, majd elvåndorol,
S többé mår nem zavarog.
Ăm egy mĂĄsik itt tekereg,
- ElĂĄrulja kĂłsza nesz -
Itt kóvålyog, itt ténfereg. . .
FranciĂĄul, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tĂłdul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tĂĄn csak magyarul lehet. . ..!
(GyimĂłthy G)
|
magam, 8:54
|
|
|
jĂł helyen ĂĄllni tudni kell...
|
magam, 8:25
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 6.
az év 279. (szökÔévekben 280.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 86 nap van håtra.
Napkelte: 06:48 Napnyugta: 18:15
Holdkelte: 17:50 Holdnyugta: 05:39
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: A vĂĄltozĂłan felhĂ”s Ă©g mellett több-kevesebb napsĂŒtĂ©s mindenĂŒtt vĂĄrhatĂł, Ă©s csak nĂ©hol fordulhat elĂ” jelentĂ©ktelen esĂ”. Az Ă©szaknyugati szĂ©l nyugatira fordul, Ă©s idĂ”nkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl, a Kisalföldön nĂ©hol meg is erĂ”södik. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 15, 20, kĂ©sĂ” este 9 Ă©s 14 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A hajnalban nĂ©hol kĂ©pzĂ”dött ködföltok a dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkra feloszlanak. HĂ©tfĂ”n a dĂ©lelĂ”tti Ă©s a kora esti ĂłrĂĄkban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a szĂĄllĂł por koncentrĂĄciĂłja az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k körĂŒl alakulhat...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A megszûnÔ hidegfronti hatåst hétfÔn melegfront jellegû våltozås követi. Esetenként fejfåjås jelentkezhet.
Ma BrĂșnĂł, RenĂĄta, Csaba, BerĂ©ny napja van.
Boldog névnapot!
BrĂșnĂł :
ĂfelnĂ©met eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se barna, barnamedve.
RenĂĄta :
Latin eredetĂ» nĂ©v, a RenĂĄtusz fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se ĂșjjĂĄszĂŒletett.
Csaba :
Török-magyar eredetĂ», rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. JelentĂ©se pĂĄsztor, kĂłborlĂł, egy mĂĄsik elemzĂ©s szerint, ajĂĄndĂ©k. A XIX. szĂĄzadban ĂșjĂtottĂĄk föl, Vörösmarty MihĂĄly Ă©s Arany JĂĄnos mĂ»vei nyomĂĄn lett nĂ©pszerĂ».
Berény :
Régi magyar személynév, a török kabar törzsnévbÔl szårmazik, a Berend név alapszavåból. Jelentése régi magyar törzsnévbÔl.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• Kr. e. 105 – A RĂłmai KöztĂĄrsasĂĄg csapatai katasztrofĂĄlis veresĂ©get szenvednek a kimberektĂ”l az arausiĂłi csatĂĄban.
• 891 – Formosus pĂĄpa megvĂĄlasztĂĄsa.
• 1205 – III. Ince pĂĄpa JĂĄnos kalocsai Ă©rseket ĂĄthelyezi az esztergomi Ă©rseki szĂ©kbe.
• 1395 – Zsigmond kirĂĄly kĂ©rĂ©sĂ©re IX. BonifĂĄc pĂĄpa kiadja az Ăłbudai egyetem alapĂtĂłlevelĂ©t. [1]
• 1437 – Az apĂĄti csatĂĄban Ășjabb veresĂ©get szenvedett nemesek Ă©s Budai Nagy Antal gyĂ”zelmes felkelĂ”i megkötik a mĂĄsodik kolozsmonostori egyezsĂ©get.
• 1593 – SzinĂĄn török nagyvezĂr elfoglalja VeszprĂ©met.
• 1602 – Rudolf nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar kirĂĄly hadereje Hermann Russwurm tĂĄbornagy parancsnoksĂĄga alatt elfoglalja Pestet Ă©s ostrom alĂĄ veszi Buda vĂĄrĂĄt. Az ostrom sikertelen, a csĂĄszĂĄri sereg november 14-Ă©n elvonul. [2].
• 1666 – A WesselĂ©nyi-fĂ©le összeeskĂŒvĂ©s kezdete.
• 1844 – A Perczel fivĂ©rek kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re TolnĂĄban megalakul a VĂ©degylet.
• 1848 – BĂ©csben forradalom tör ki. Latour csĂĄszĂĄri hadĂŒgyminisztert meggyilkoljĂĄk, a csĂĄszĂĄri udvar OlmĂŒtzbe menekĂŒl.
• 1849 – Pesten kivĂ©gzik grĂłf BatthyĂĄny Lajost, MagyarorszĂĄg elsĂ” alkotmĂĄnyos miniszterelnökĂ©t.
• 1849 – Aradon kivĂ©gzik a szabadsĂĄgharc 12 honvĂ©d tĂĄbornokĂĄt Ă©s egy ezredesĂ©t, az aradi vĂ©rtanĂșkat.
• 1867 – A kormĂĄny betiltja a honvĂ©degyletek e napra tervezett orszĂĄgos gyĂ»lĂ©sĂ©t.
• 1872 – A rendĂ”rsĂ©g betiltja az ĂltalĂĄnos MunkĂĄsegylet közgyĂ»lĂ©sĂ©t.
• 1883 – IstĂłczy GyĂ”zĂ” kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re megalakul az OrszĂĄgos Antiszemita PĂĄrt.
• 1889 – Thomas Alva Edison bemutja elsĂ” mozgĂłkĂ©pĂ©t.
• 1889 – PĂĄrizsban megnyĂlik a Moulin Rouge tĂĄncos revĂ»szinhĂĄz ("cabaret").
• 1908 – Az OsztrĂĄk–Magyar Monarchia kormĂĄnya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexiĂłjĂĄt (bekebelezĂ©sĂ©t).
• 1912 – OrszĂĄgszerte szocialista tömeggyĂ»lĂ©seket tartanak a BalkĂĄn-hĂĄborĂș ellen.
• 1926 – FelavatjĂĄk Budapesten a PogĂĄny MĂłric tervezte BatthyĂĄny-örökmĂ©csest.
• 1928 – Csang Kaj-Sek lesz a KĂnai KöztĂĄrsasĂĄg elnöke.
• 1937 – Megalakul Budapesten a Gömbös Gyula TĂĄrsasĂĄg.
• 1938 – ZsolnĂĄn, az Andrej Hlinka vezette SzlovĂĄk NĂ©ppĂĄrt (HSL’S) ĂĄltal irĂĄnyĂtott tanĂĄcskozĂĄson a HSL’S Ă©s a fĂ”bb szlovĂĄkiai politikai pĂĄrtok kĂ©pviselĂ”i megĂĄllapodnak az autonĂłm szlovĂĄk kormĂĄny lĂ©trehozĂĄsĂĄban; majd a zsolnai tanĂĄcskozĂĄst követĂ”en lĂ©trejön az autonĂłm SzlovĂĄkia, ahol a hatalom tĂ©nyleges birtokosa a SzlovĂĄk NĂ©ppĂĄrt.
• 1941 – IfjĂșmunkĂĄsok nĂ©metellenes Ă©s antifasiszta tĂŒntetĂ©se a BatthyĂĄny-örökmĂ©csesnĂ©l.
• 1944 – A 2. UkrĂĄn Front csapatai hadmĂ»veletet indĂtanak Ăszak-ErdĂ©ly Ă©s a TiszĂĄntĂșl elfoglalĂĄsĂĄra. Arad tĂ©rsĂ©gĂ©ben megsemmisĂtik a 3. magyar hadsereget.
• 1944 – Budapesten kommunista vezetĂ©sĂ» partizĂĄnok (a MarĂłt-csoport) felrobbantjĂĄk Gömbös Gyula korĂĄbbi magyar minisztelenök szobrĂĄt (az ErzsĂ©bet hĂd budai hĂdfĂ”jĂ©nĂ©l).
• 1951 – A Szabad EurĂłpa RĂĄdiĂł megkezdi rendszeres magyar nyelvĂ» adĂĄsĂĄt.
• 1951 – SztĂĄlin elismeri, hogy a SzovjetuniĂł atombomba-kĂsĂ©rletet hajtott vĂ©gre.
• 1956 – ĂnnepĂ©lyesen Ășjratemetik az 1949-ben kivĂ©gzett, 1955-ben rehabilitĂĄlt Rajk LĂĄszlĂłt Ă©s mĂĄrtĂr tĂĄrsait.
• 1966 – Az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamokban betiltjĂĄk az LSD-t.
• 1979 – II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa – elsĂ” pĂĄpakĂ©nt – lĂĄtogatĂĄst tesz a washingtoni FehĂ©r HĂĄzban.
• 1989 – Budapesten összeĂŒl az MSZMP XIV. – egyben utolsĂł – kongresszusa.
• 1989 – Az NSZK-ban ĂĄtadjĂĄk az Ems-alagutat.
• 1997 – Megindul a földfelszĂntĂ©ri sugĂĄrzĂĄsa MagyarorszĂĄg eddigi kĂ©t legnagyobb kereskedelmi televĂziĂłjĂĄnak, az RTL klub-nak Ă©s a TV2-nek.
• 2000 – Lemond Slobodan MiloÂčeviĂŠ, Szerb KöztĂĄrsasĂĄg elnöke.
• 2007 – NĂ©gyszemközti beszĂ©lgetĂ©st folytat GyurcsĂĄny Ferenc magyar kormĂĄnyfĂ” Bill Clintonnal a Parlamentben.
SzĂŒletĂ©sek
• 1289 – Vencel magyar kirĂĄly, III. Vencel nĂ©ven cseh Ă©s lengyel kirĂĄly († 1306)
• 1459 – Martin Behaim, bajor tĂ©rkĂ©pĂ©sz, csillagĂĄsz, az elsĂ” földgömb alkotĂłja († 1507)
• 1552 – Matteo Ricci, olasz jezsuita szerzetes, matematikus, KĂna-utazĂł († 1610)
• 1795 – Lahner György honvĂ©d tĂĄbornok, aradi vĂ©rtanĂș (kivĂ©geztĂ©k † 1849. oktĂłber 6-ĂĄn, 54. szĂŒletĂ©snapjĂĄn.)
• 1813 – Wagner JĂĄnos Ă©pĂtĂ©sz († 1904)
• 1824 – Dobsa Lajos szĂnĂ©sz, drĂĄmaĂrĂł († 1902)
• 1825 – Bartay Ede, zeneszerzĂ” Ă©s zongorapedagĂłgus († 1901)
• 1831 – Richard Dedekind nĂ©met matematikus († 1916)
• 1863 – IvĂĄnfi JenĂ” szĂnĂ©sz, rendezĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1873 – RĂłzsahegyi KĂĄlmĂĄn szĂnĂ©sz, szĂnĂ©sztanĂĄr († 1961)
• 1887 – Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret), svĂĄjci szĂĄrmazĂĄsĂș francia Ă©pĂtĂ©sz († 1965)
• 1889 – BĂĄlint JenĂ” (Berger JenĂ”), mĂ»vĂ©szeti ĂrĂł, kritikus († 1945)
• 1891 – Kalocsay KĂĄlmĂĄn orvos, egyetemi tanĂĄr, eszperantĂł ĂrĂł, nyelvĂ©sz.
• 1892 – RĂłnai SĂĄndor politikus, a Magyar NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Elnöki TanĂĄcsĂĄnak elnöke, az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s elnöke († 1965)
• 1899 – Engel IvĂĄn zongoramĂ»vĂ©sz († 1985)
• 1914 – Thor Heyerdahl norvĂ©g tengerbiolĂłgus, antropolĂłgus, felfedezĂ” († 2002)
• 1928 – CsordĂĄs György EurĂłpa-bajnok ĂșszĂł († 2000)
• 1929 – Bruno CrĂ©mer francia szĂnĂ©sz (1991-2005-ig "Maigret felĂŒgyelĂ”")
• 1930 – Hafez al Asszad, szĂriai elnök
• 1931 – Riccardo Giacconi olasz szĂĄrmazĂĄsĂș Nobel-dĂj-as asztrofizikus
• 1951 – Adonyi Nagy MĂĄria, romĂĄniai magyar költĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł
• 1956 – Salamon AndrĂĄs, BalĂĄzs BĂ©la-dĂjas filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł, operatĂ”r
• 1960 Yves Leterme, flamand miniszterelnök
• 1975 – Steinmetz BarnabĂĄs kĂ©tszeres olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł
• 1978 – Denis Petukhov, orosz szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 2002 – Cleopatra Stratan, moldovai romĂĄn Ă©nekes
HalĂĄlozĂĄsok
• 404 – Aelia Eudoxia bizĂĄnci csĂĄszĂĄrnĂ©
• 1101 – Karthauzi Szt. BrĂșnĂł, kölni szĂŒletĂ©sĂ» katolikus ĂĄldozĂłpap, a karthauzi rend alapĂtĂłja (* 1030 körĂŒl)
• 1651 – Heinrich Albert nĂ©met barokk zeneszerzĂ”, dalköltĂ”, orgonamĂ»vĂ©sz (* 1604)
• 1781 – Zimmermann Antal zeneszerzĂ” (* 1741)
• 1848 – Theodor Baillet von Latour osztrĂĄk csĂĄszĂĄri hadĂŒgyminiszter (* 1780)
• 1849 – BatthyĂĄny Lajos, MagyarorszĂĄg elsĂ” alkotmĂĄnyos miniszterelnöke (* 1807)
• 1849 – Aulich Lajos honvĂ©d tĂĄbornok, magyar hadĂŒgyminiszter, aradi vĂ©rtanĂș (* 1793)
• 1849 – Damjanich JĂĄnos honvĂ©d tĂĄbornok, hadtestparancsnok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1804)
• 1849 – Dessewffy Arisztid honvĂ©d tĂĄbornok, hadtestparancsnok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1802)
• 1849 – Kiss ErnĂ” honvĂ©d altĂĄbornagy, aradi vĂ©rtanĂș (* 1799)
• 1849 – Knezich (KneziĂŠ) KĂĄroly honvĂ©d altĂĄbornagy, hadtestparancsnok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1808)
• 1849 – Lahner György honvĂ©d tĂĄbornok, hadfelszerelĂ©si fĂ”felĂŒgyelĂ” aradi vĂ©rtanĂș (* 1795)
• 1849 – LĂĄzĂĄr Vilmos honvĂ©d ezredes, hadtestparancsnok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1817)
• 1849 – Leiningen-Westerburg KĂĄroly grĂłf, honvĂ©d tĂĄbornok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1819)
• 1849 – NagysĂĄndor JĂłzsef honvĂ©d tĂĄbornok, hadtestparancsnok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1804)
• 1849 – Poeltenberg ErnĂ” honvĂ©d tĂĄbornok, hadtestparancsnok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1813)
• 1849 – Schweidel JĂłzsef honvĂ©d tĂĄbornok, Pest vĂĄrospancsnoka, aradi vĂ©rtanĂș (* 1796)
• 1849 – Török IgnĂĄc honvĂ©d tĂĄbornok, erĂ”dparancsnok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1795)
• 1849 – VĂ©csey KĂĄroly grĂłf, honvĂ©d tĂĄbornok, hadtestparancsnok, aradi vĂ©rtanĂș (* 1807)
• 1874 – Aszalay JĂłzsef tĂ©rkĂ©pĂ©sz, ĂrĂł (* 1798)
• 1925 – Zsilinszky MihĂĄly tanĂĄr, törtĂ©nĂ©sz, az MTA tagja (* 1838)
• 1936 – Gömbös Gyula katonatiszt, politikus, 1932-1936 magyar miniszterelnök (* 1886)
• 1937 – BorostyĂĄnkĂ”i (Baldauf) MĂĄtyĂĄs, vendĂ©glĂ”s, a budapesti MĂĄtyĂĄs Pince alapĂtĂłja (* 1873)
• 1941 – Kabos Gyula szĂnĂ©sz, komikus (* 1887)
• 1947 – Finta ZoltĂĄn romĂĄniai költĂ” (* 1893)
• 1948 – Wagner JĂĄnos zoolĂłgus (* 1906)
• 1951 – Otto Fritz Meyerhof, Nobel-dĂjas nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai niokĂ©mkus (* 1884)
• 1956 – Barta ErnĂ” festĂ”, grafikus (* 1878)
• 1962 – Zajky ZoltĂĄn fotĂłmĂ»vĂ©sz (* 1891)
• 1962 – Tod Browning amerikai filmrendezĂ” (* 1880)
• 1963 – Zimmermann Ăgoston Kossuth-dĂjas anatĂłmus, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1875)
• 1973 – FĂĄbiĂĄn DezsĂ” olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł (* 1918)
• 1977 – Kormos IstvĂĄn költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, szerkesztĂ” (* 1923)
• 1977 – BĂĄrĂĄny NĂĄndor Kossuth-dĂjas gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1899)
• 1980 – BarnabĂĄs KĂĄlmĂĄn geolĂłgus (* 1910)
• 1981 – Anvar Szadat egyiptomi elnök, merĂ©nyletben (* 1918)
• 1989 – Bette Davis amerikai szĂnĂ©sznĂ” (* 1908)
• 1995 – MĂĄndy IvĂĄn magyar ĂrĂł (* 1918)
• 1997 – HanĂĄk PĂ©ter, SzĂ©chenyi-dĂjas törtĂ©nĂ©sz, az MTA tagja (* 1921)
• 2000 – Richard Farnsworth amerikai szĂnĂ©sz (* 1920)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Az Aradi VĂ©rtanĂșk EmlĂ©knapja, Nemzeti GyĂĄsznap MagyarorszĂĄgon, Ă©s a magyarok ĂĄltal lakott terĂŒleteken.
• Egyiptom: A fegyveres erĂ”k napja.
|
magam, 8:12
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ahhoz hogy a rizsszemek ne tapadjanak össze fĂ”zĂ©s közben a rizsszemeket kĂŒlön kell megfĂ”zni.
.
|
magam, 8:10
|
|
|
Lelked legmélyén
tornyosulĂł szavaid
repĂŒlni vĂĄgynak!
(ISz)
|
magam, 7:59
|
|
|
JĂł reggelt,szĂ©p hetet kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 7:58
|
|
|
|
| 2008. október 5., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt mondjĂĄk a tĂŒsszentĂ”nek: kedves egĂ©szsĂ©gĂ©re?
ElĂ”ször azt kell megvizsgĂĄlnunk, hogy mi is a tĂŒsszentĂ©s. Ălettani folyamat, mĂ©ghozzĂĄ Ășgynevezett reflexmĂ»ködĂ©s. Ha valami az orrnyĂĄlkahĂĄrtyĂĄt tartĂłsan ingerli, az ott levĂ” idegvĂ©gzĂ”dĂ©sek izgalomba jönnek. Az ingerĂŒlet felszalad a nyĂșltvelĂ”be, a lĂ©gzĂ”központba, ahonnan a lĂ©gzĂ”izmokhoz visszajövĂ” ingerĂŒletek erĂ”s belĂ©gzĂ©st vĂĄltanak ki. Majd a lĂĄgy szĂĄjpad felemelkedik, Ă©s elzĂĄrja az orrgaratjĂĄratot, a szĂĄj zĂĄrĂłdik, ezutĂĄn erĂ”s kilĂ©gzĂ©s kezdĂ”dik, Ă©s a lĂ©gutakban a levegĂ” nyomĂĄs alĂĄ kerĂŒl. Amikor a lĂĄgy szĂĄjpad hirtelen ismĂ©t elernyed, Ă©s megnyitja a jĂĄratot az orrĂŒreg felĂ©, a levegĂ” nagy sebessĂ©ggel kiĂĄramlik az orrĂŒregbe, Ă©s a nyĂĄlkahĂĄrtya felĂŒletĂ©rĂ”l egyszerre lesöpri az odatapadt izgatĂł anyagokat.
LĂ©nyeg az, hogy a tĂŒsszentĂ©s nem "kedves egĂ©szsĂ©gĂŒnket" szolgĂĄlja, sĂ”t legtöbbször a közelgĂ” nĂĄthĂĄt jelenti be. OrvostudomĂĄnyi Ă©s Ă©lettani alapon tehĂĄt ennek az udvariassĂĄgi formulĂĄnak az eredetĂ©t egyĂĄltalĂĄn nem tudjuk megmagyarĂĄzni. VĂĄlaszt az Ă”störtĂ©net, a nĂ©prajz, a mitolĂłgia Ă©s a vallĂĄstörtĂ©net ad. FeljegyeztĂ©k, hogy Afrika egyik kis nĂ©ger ĂĄllamĂĄban, MonomopatĂĄban nagy esemĂ©ny volt a kirĂĄly tĂŒsszentĂ©se. Ha ez megtörtĂ©nt, akkor kĂŒlönfĂ©le szertartĂĄsok Ă©s imĂĄk között kihirdettĂ©k az egĂ©sz orszĂĄgban, hogy a legkisebb alattvalĂł is elrebeghesse jĂłkĂvĂĄnsĂĄgait, Ă©s imĂĄdkozhassĂ©k ura egĂ©szsĂ©gĂ©Ă©rt. Azt tartottĂĄk ugyanis, hogy Monomopata ura egy-egy tĂŒsszentĂ©sĂ©vel a kĂĄrtĂ©kony szellemek, gonosz dĂ©monok egĂ©sz rajĂĄtĂłl szabadul meg. Az ehhez hasonlĂł pĂ©ldĂĄkat bĂ”sĂ©ggel sorolhatnĂĄnk a termĂ©szeti nĂ©pek körĂ©bĂ”l: AfrikĂĄtĂłl GuineĂĄn ĂĄt a floridai indiĂĄnokig. Ehelyett inkĂĄbb a rĂ©gi mĂtoszok vilĂĄgĂĄban kutassunk.
A rĂ©gi hĂ©ber legenda szerint a legelsĂ” idĂ”kben az ember egĂ©sz Ă©letĂ©ben csak egyetlenegyszer tĂŒsszentett, de akkor is bele kellett halnia, Ăgy volt ez egĂ©sz JĂĄkobig, akinek megengedte az Isten, hogy annyit tĂŒsszenthet Ă©letĂ©ben, amennyit akar, Ă©s mĂ©gse pusztul el tĂ”le. Ennek ellenĂ©re a tĂŒsszentĂ©s ĂĄltali halĂĄl fĂ©lelme tovĂĄbb Ă©lt az emberben, Ă©s ezĂ©rt ĂŒdvözöltĂ©k egymĂĄst az "egĂ©szsĂ©gĂ©re" felkiĂĄltĂĄssal ilyen "fĂ©lelmetes" alkalmakkor.
A görögöknĂ©l is hasonlĂł fontossĂĄga volt a tĂŒsszentĂ©snek. Az OdĂŒsszeiĂĄban egyenesen jĂłserĂ”t tulajdonĂtanak neki, s mĂ©g ArisztotelĂ©sz is feljegyzĂ©sre mĂ©ltĂłnak ĂtĂ©li, hogy a nĂ©p a tĂŒsszentĂ©st Isten ĂĄltal kĂŒldöttnek tekinti, a köhögĂ©st azonban nem...
VizsgĂĄlĂłdĂĄsaink eredmĂ©nye tehĂĄt az, hogy a "kedves egĂ©szsĂ©gĂ©re" udvariassĂĄgi formula az Ă”sidĂ”kben vallĂĄsos eredetĂ» varĂĄzsmondĂĄs volt. Az ĂĄrtĂł dĂ©monok tĂĄvozĂĄsĂĄt vagy az istensĂ©g ĂŒzenetĂ©t jelentette.
S ha mĂĄr itt tartunk, emlĂtsĂŒk meg azt is, hogy a földkereksĂ©g legkĂŒlönbözĂ”bb nĂ©pei, mikor ĂĄsĂtanak, kezĂŒket a szĂĄjuk elĂ© tartjĂĄk. SzĂĄmunkra ez ma mĂĄr szintĂ©n csak illemszokĂĄs, de a nĂ©prajzi kutatĂĄsok alapjĂĄn kĂ©tsĂ©gtelen, hogy a rontĂł dĂ©monok besurranĂĄsa elleni vĂ©dekezĂ©s maradvĂĄnya. Ezeket az Ă”si, szĂvĂłsan tovĂĄbbĂ©lĂ”, de ma mĂĄr eredeti jelentĂ©sĂŒket elvesztett hagyomĂĄnyokat "csökevĂ©nyeknek" nevezi a tudomĂĄny.
|
magam, 12:26
|
|
|
futócipÔ - futónövényekbÔl...
|
magam, 8:32
|
|
|
KALENDĂRIUM
OktĂłber 5.
5. az év 278. (szökÔévekben 279.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 87 nap van håtra.
Napkelte: 05:47 Napnyugta: 17:14
Holdkelte: 12:24 Holdnyugta: 20:10
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Az orszĂĄg keleti felĂ©n csak lassan csökken a felhĂ”zet, ott eleinte helyenkĂ©nt kisebb esĂ”, zĂĄpor is lehet. A DunĂĄntĂșl nagy rĂ©szĂ©n viszont sok napsĂŒtĂ©s vĂĄrhatĂł, csak nĂ©ha növekszik meg a felhĂ”zet. Az Ă©szaknyugati szelet eleinte többfelĂ© kĂsĂ©rik erĂ”s lökĂ©sek, majd dĂ©lutĂĄntĂłl mĂ©rsĂ©klĂ”dik a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 12 Ă©s 16 fok, a kĂ©sĂ” esti 6, 10 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A kevĂ©sbĂ© felhĂ”s Ă©s szĂ©lvĂ©dett helyeken (Zala, Somogy Ă©s Vas megye völgyeiben) eleinte nĂ©hol ködfoltokra Ă©s talajmenti fagyra is lehet szĂĄmĂtani...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A hidegfronti hatås miatt esetenként fejfåjås, nyugtalansåg, rossz közérzet jelentkezhet. Vasårnap megszûnik a hidegfronti hatås.
Ma Aurél, Attila, Pålma napja van.
Boldog névnapot!
Aurél :
Latin eredetû név, az Aurelius római nemzetségnévbÔl szårmazik. Jelentése aranyos.
Attila :
GermĂĄn, közelebbrĂ”l gĂłt eredetĂ». A hun fejedelem, Attila igazi nevĂ©t nem ismerjĂŒk, a seregĂ©ben Ă©s udvarĂĄban szolgĂĄlĂł germĂĄnok neveztĂ©k a nagy uralkodĂłt Attila, azaz "atyuska, apĂĄcska" nĂ©ven. A gĂłt atta szĂł kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka.
PĂĄlma :
MagyarorszĂĄgon Ășjabb keletĂ» nĂ©vadĂĄs a pĂĄlmafa, illetve a dĂsznövĂ©ny latin eredetĂ» nevĂ©bĂ”l. Az olaszban vallĂĄsi ihletĂ©sĂ» nĂ”i nĂ©v, eredetileg a virĂĄgvasĂĄrnap szĂŒletett gyermekek kaptĂĄk.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események [szerkesztés]
• 1598 – A magyar kirĂĄlyi sereg MĂĄtyĂĄs fĂ”herceg Ă©s PĂĄlffy MiklĂłs vezetĂ©sĂ©vel megkezdi a törökök ĂĄltal tartott Buda ostromĂĄt. A vĂĄllalkozĂĄs novemberben sikertelenĂŒl zĂĄrul.
• 1599 – Habsburg-monarchia Ă©s az OszmĂĄn Birodalom megbĂzottai bĂ©ketĂĄrgyolĂĄsokat folytatnak Helemba-szigetĂ©n (a Dunakanyar). A tĂĄrgyalĂĄsok – kölcsönös engedmĂ©nyek hĂjĂĄn – kudarcba fulladnak.
• 1600 – A firenzei dĂłmban megtartjĂĄk Medici MĂĄria Ă©s IV. Henrik francia kirĂĄly – a vĂ”legĂ©nyt megbĂzottja kĂ©pviseli – eskĂŒvĂ”jĂ©t.
• 1762 – BĂ©csben bemutatjĂĄk Christoph Willibald GlĂŒck "Orfeusz Ă©s EuridikĂ©" c. operĂĄjĂĄt.
• 1789 – XVI. Lajos Versailles-bĂłl PĂĄrizsba költözik, a NemzetgyĂ»lĂ©ssel egyĂŒtt.
• 1793 – A francia Nemzeti Konvent (Convent National) elhatĂĄrozza az Ășj forradalmi naptĂĄr bevezetĂ©sĂ©t, amely 1805. december 31-Ă©ig volt Ă©rvĂ©nyes. Az Ă©v kezdete 1792. szeptember 22., a KöztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak napja. Az Ă©v 12 hĂłnapbĂłl ĂĄll, melyek egysĂ©gesen 30 naposak, Ăgy az Ă©v vĂ©ge a Gergely-naptĂĄr szerint szeptember 16-ĂĄra esik. A kĂŒlönbsĂ©g 5 (szökÔévben 6 nap), ezek ĂŒnnepnapok, melyeket kezdetben "sans-culotte-napok"-nak neveztek.
• 1908 – BulgĂĄria deklarĂĄlja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t TörökorszĂĄgtĂłl.
• 1918 – ZĂĄgrĂĄbban megalakul a SzlovĂ©nek, HorvĂĄtok Ă©s Szerbek Nemzeti TanĂĄcsa.
• 1919 – NorvĂ©giĂĄban nĂ©pszavazĂĄs dönt az alkohol-ĂĄrusĂtĂĄs tilalma mellett.
• 1919 – Harry Hill Bandholtz, amerikai tĂĄbornok megakadĂĄlyozza a budapesti Nemzeti MĂșzeumnak a megszĂĄllĂł romĂĄn hadsereg ĂĄltali szervezett kirablĂĄsĂĄt.
• 1921 – Megalakul a nemzetközi PEN Club.
• 1925 – MegkezdĂ”dik a locarnĂłi konferencia.
• 1932 – BemutatjĂĄk RejtĂ” JenĂ” elsĂ” darabjĂĄt, a NĂĄdasi LĂĄszlĂłval közösen Ărt "Gengszteridill"-t.
• 1938 – ZsolnĂĄn megalakul az autonĂłm szlovĂĄk kormĂĄny.
• 1938 – Lemond Edvard BeneÂč cseh köztĂĄrsasĂĄgi elnök.
• 1961 – Az Ășn. „berlini vĂĄlsĂĄg” hatĂĄsĂĄra a honvĂ©delmi miniszter – a 0037. szĂĄmĂș parancsĂĄban – a mĂĄsodik szolgĂĄlati Ă©vĂŒket töltĂ” sorĂĄllomĂĄny katonai szolgĂĄlati idejĂ©t hatĂĄrozatlan idĂ”re meghosszabĂtja.
• 1962 – Megjelenik a Beatles elsĂ” kislemeze.
• 1968 – Az Ă©szak-ĂrorszĂĄgi Derryben utcai harcok törnek ki a katolikus unionistĂĄk Ă©s protestĂĄns lojalistĂĄk között.
• 1969 – A BBC 1 leadja a Monty Python RepĂŒlĂ” Cirkusza elsĂ” rĂ©szĂ©t.
• 1974 – FelavatjĂĄk az OroshĂĄzi SĂkĂŒveggyĂĄrat.
• 1983 – Lech Walesa megkapja a BĂ©ke Nobel-dĂjat.
• 1989 – Tendzin Gjaco, a 14. Dalai LĂĄma megkapja a BĂ©ke Nobel-dĂjat.
• 1989 – George H. W. Bush amerikai elnök jĂłvĂĄhagyja a hatĂĄrozatot, amely e napot Raoul Wallenberg emlĂ©knapjĂĄvĂĄ nyilvĂĄnĂtja.
• 1993 – Megjelenik a Beatles "Vörös Albuma" az 1962-1966, Ă©s "KĂ©k Albuma" az 1967-1970 közötti idĂ”szak dalaival.
• 2000 – MagyarorszĂĄg EU-csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsain ideiglenesen lezĂĄrjĂĄk az energiapolitika Ă©s a kĂŒlgazdasĂĄgi kapcsolatok tĂ©makörĂ©t.
• 2000 – BelgrĂĄdban tömegdemonstrĂĄciĂłn követelik Slobodan MiloÂčeviĂŠ lemondĂĄsĂĄt.
SzĂŒletĂ©sek
• 1520 – Alessandro Farnese itĂĄliai bĂboros, pĂĄpai legĂĄtus († 1598)
• 1640 – Madame de Montespan mĂĄrkinĂ© (sz. Françoise AthĂ©naïs de Rochechouart), XIV. Lajos francia kirĂĄly szeretĂ”je († 1707)
• 1713 – Denis Diderot francia ĂrĂł, filozĂłfus, enciklopĂ©dista, a FelvilĂĄgosodĂĄs kĂ©pviselĂ”je († 1784)
• 1781 – Bernard Bolzano cseh matematikus, filozĂłfus († 1848)
• 1825 – XĂĄntus JĂĄnos, magyar ĂrĂł, termĂ©szetkutatĂł, nĂ©prajztudĂłs († 1894)
• 1829 – Chester A. Arthur, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 21. elnöke, hivatalban 1881–1885-ig († 1886)
• 1851 – DitrĂłi MĂłr magyar szĂnĂ©sz, rendezĂ”, a VĂgszĂnhĂĄz elsĂ” igazgatĂłja († 1945)
• 1864 – Louis Jean LumiĂ©re francia kĂ©mikus, a filmmĂ»vĂ©szet Ă©s a filmgyĂĄrtĂĄs ĂșttörĂ”je († 1948)
• 1902 – Ray Kroc amerikai vĂĄllalkozĂł, a McDonalds Corporation alapĂtĂłja († 1984)
• 1912 - Ferdinandy MihĂĄly, ĂrĂł († 1993)
• 1917 – SzabĂł Magda Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂłnĂ” († 2007)
• 1924 – Gyarmati Olga magyar atlĂ©ta, olimpiai bajnok
• 1930 – Pavel Popovics szovjet Ă»rhajĂłs
• 1933 – Gergely Ăgnes magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1936 – VĂĄclav Havel cseh ĂrĂł, CsehszlovĂĄkia, majd a Cseh KöztĂĄrsasĂĄg elnöke
• 1938 – Kenyeres GĂĄbor magyar filmrendezĂ”, operatĂ”r
• 1943 – Steve Miller amerikai zenĂ©sz, zenekarvezetĂ”
• 1944 – Csiki LĂĄszlĂł magyar ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł
• 1947 – Brian Johnson ausztrĂĄl zenĂ©sz, az „AC/DC” egyĂŒttes Ă©nekese
• 1951 – Bob Geldof Ăr popzenĂ©sz, szĂnĂ©sz
• 1951 – Karen Allen amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – Vanderlei Luxemburgo, brazil labdarĂșgĂł edzĂ”
• 1953 – Gallai PĂ©ter magyar rockzenĂ©sz
• 1962 – Michael Andretti amerikai autĂłversenyzĂ”
• 1965 – Mario Lemieux amerikai jĂ©gkorongozĂł
• 1982 – Francisco Bosch spanyol tĂĄncos Ă©s szĂnĂ©sz
• 1987 – Maxim Shipov izraeli mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1988 – Bobby Edner amerikai szĂnĂ©sz
• 1988 – Mickey Renaud kanadai jĂ©gkorongozĂł († 2008)
HalĂĄlozĂĄsok
• 919 – Szent Attila spanyol pĂŒspök (* 850 körĂŒl)
• 1285 – III. (MerĂ©sz) FĂŒlöp francia kirĂĄly (* 1245)
• 1791 – Grigorij Alexandrovics Patyomkin (Potemkin) herceg, orosz diplomata, II. (Nagy) Katalin cĂĄrnĂ” kegyence (* 1739)
• 1836 – Oreszt Adamovics Kiprenszkij a 19. szĂĄzad elsĂ” Ă©vtizedeinek kiemelkedĂ” orosz portrĂ©festĂ”je. (* 1782)
• 1855 – PetĂ©nyi JĂĄnos Salamon termĂ©szettudĂłs, zoolĂłgus, a magyar ornitolĂłgia Ă©s ĂĄllatvĂ©delem ĂșttörĂ”je (* 1799)
• 1864 – MadĂĄch Imre magyar ĂrĂł, költĂ”, drĂĄmaĂrĂł, ĂŒgyvĂ©d, politikus (* 1823)
• 1926 – JĂĄszai Mari magyar szĂnĂ©sznĂ” (* 1850)
• 1946 – GrĂłf Bethlen IstvĂĄn magyar miniszterelnök (* 1874)
• 1955 – Tevan Andor magyar könyvkiadĂł, nyomdatulajdonos (* 1889)
• 1976 – Lars Onsager norvĂ©g szĂĄrmazĂĄsĂș, Nobel-dĂjas amerikai kĂ©mikus (* 1903)
• 2001 – SzĂ©kely ZoltĂĄn magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” (* 1903)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Szent Attila spanyol pĂŒspök emlĂ©knapja
• Raoul Wallenberg vilĂĄgnap (1989 Ăłta)
• PedagĂłgus jogok vilĂĄgnapja (1966 Ăłta)
• PortugĂĄlia: a köztĂĄrsasĂĄg napja
|
magam, 8:30
|
|
|
napi okossĂĄg:
Jobb egy bajusz nĂ©lkĂŒli fĂ©rfi, mint egy bajszos nĂ”.
.
|
magam, 8:29
|
|
|
Ă©gi vizekben elĂĄzik a nap
kifakulnak az ĂĄrnyak
Ă”szi kolompszĂł sĂrva barangol az
ĂĄrva hatĂĄrban
rózsa lobog még izzik az Ôszben
a hĂĄrs a kakukkfĂ»
illata szĂĄll kicsi nyĂrek a fĂ©nybe
fogĂłdzva zokognak
rÔt tarlón citeråzik a szél hova
bĂșjsz ki elĂ”l futsz
csillagok Ă©les körme hasĂtja az Ă©g
sima bÔrét
mondd tudnĂĄl-e nevetni ma Ășgy
mint fĂŒrge patak szĂłl
zöld köveken hideg éj kupolåja
alatt tovafutvĂĄn
sok tovaringĂł Ă©vszak utĂĄn dideregve
az emlék
hûlt parazsånål föl tudnåd-e
idézni ki voltam
(ISz)
|
magam, 8:28
|
|
|
Jó reggelt,szép vasårnapot mindenkinek.
|
magam, 8:26
|
|
|
|
| |
