| 2008. szeptember 21., vasárnap |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 20:56
|
|
|
ĂĄlom
Az arc a kézre hajlik.
Milyen szép mozdulat!
FĂ»z lombja a vĂz tenyerĂ©ben.
RingatjĂĄk ĂĄlmukat.
(SzI)
|
magam, 20:54
|
|
|
az éjszaka fényei...
|
magam, 20:23
|
|
|
alakot öltöttek...
az alkotĂĄsok neve sorrendben:
Radai rosseb, A zöld szörnyeteg ,BarĂĄt fĂŒl, Kezes bĂĄrĂĄny, Anya csak egy van, FĂ©szkes fene
|
magam, 19:41
|
|
|
ElĂ”bb-utĂłbb eljön az az idĂ”, amikor mindannyiunknak felelĂ”ssĂ©gteljes felnĂ”ttĂ© kell vĂĄlnunk Ă©s megtanulnunk lemondani a vĂĄgyainkrĂłl, hogy a helyes utat vĂĄlaszthassuk. Egy Ă©leten ĂĄt felelĂ”ssĂ©gteljesnek lenni persze nem mindig könnyĂ» feladat, Ă©s az Ă©vek mĂșlĂĄsĂĄval sokaknak ez a teher mĂĄr-mĂĄr elviselhetetlennĂ© vĂĄlik, de azĂ©rt igyekszĂŒnk helyesen cselekedni Ă©s jĂłt tenni nem csak magunkkal, hanem azokkal is, akiket szeretĂŒnk.
(ISz)
|
magam, 14:11
|
|
|
tudtad...?
Ki talålta fel az esernyÔt?
I. e. 860-bĂłl a ninivei Nimrud palota alabĂĄstrom reliefjĂ©rĂ”l integet felĂ©rik az elsĂ” napernyĂ”. Ez szemmel lĂĄthatĂłlag Ă©ppen Ășgy összecsukhatĂł volt hasznĂĄlat utĂĄn, mint mai, kĂ©sei leszĂĄrmazottja. EurĂłpĂĄban a 16. szĂĄzad sorĂĄn tĂ»nik fel, de a verĂ”fĂ©nyes kelet Ă©s dĂ©l ĂĄrnyĂ©kot nyĂșjtĂł napernyĂ”je nyugaton az esĂ” elleni fedĂ©llĂ© szĂŒrkĂŒl. Az eurĂłpai Ă”sesernyĂ” halcsont bordĂĄzatĂĄra bĂ”rhuzat feszĂŒlt, s ez a több kilĂłs, hordozhatĂł tetĂ” szĂĄmos csalĂĄdot s nemzedĂ©ket kiszolgĂĄlt.
A 18. szĂĄzad közepĂ©n jelent meg Londonban Sir Jonas Hauway; Ă” az esernyĂ” prĂłfĂ©tĂĄja volt. Neki köszönheti a ködös Ă©s esĂ”s Albion, hogy az esernyĂ” divatjĂĄnak nyugati bĂĄzisĂĄvĂĄ erĂ”södött. Kezdetben nem sok sikere volt. A londoni kocsisok ugyanis fĂ©ltettĂ©k az esĂ”vĂzzel egyĂŒtt bĂ”vebben csörgĂ” bevĂ©telĂŒket. FelbĂ©reltĂ©k az akkori "huligĂĄnokat", hogy tĂŒntessenek ellene. 1750-tĂ”l kezdve, harminc Ă©ven ĂĄt sĂ©tĂĄlt Sir Jonas esernyĂ” alatt London utcĂĄin. GĂșny Ă©s szitok volt a rĂ©sze, de tĂ»rt, s vĂĄllalt minden szenvedĂ©st. S vĂ©gĂŒl is gyĂ”zött az esernyĂ”. MegszoktĂĄk, viselik, hasznĂĄljĂĄk - Ă©s elvesztik azĂłta is...
|
magam, 12:25
|
|
|
kötött pålyås - kerekezÔ
|
magam, 8:29
|
|
|
napi okossĂĄg:
A mĂșlttal leginkĂĄbb hĂĄttal lehet szembenĂ©zni.
.
|
magam, 8:23
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 21.
az év 264. (szökÔévekben 265.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 101 nap van håtra.
Napkelte: 06:27 Napnyugta: 18:45
Holdkelte: 04:03 Holdnyugta: 18:12
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Ma is erĂ”sen felhĂ”s vagy borult lesz az Ă©g, eleinte több helyen, majd dĂ©lutĂĄn inkĂĄbb csak nyugaton valĂłszĂnĂ» esĂ”, zĂĄporesĂ”. A gyakran Ă©lĂ©nk, a DunĂĄntĂșlon idĂ”nkĂ©nt megerĂ”södĂ” Ă©szaki, Ă©szaknyugati szĂ©l estĂ©re mindenĂŒtt mĂ©rsĂ©klĂ”dik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 10 Ă©s 15 fok, a kĂ©sĂ” esti 7, 12 fok között valĂłszĂnĂ».
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Ma a DunĂĄntĂșl nyugati rĂ©szĂ©n a dĂ©li ĂłrĂĄkig egy-egy 55-60 km/h körĂŒli szĂ©llökĂ©s is kialakulhat Ă©szakias irĂĄnybĂłl. A fĂ”vĂĄrosban a lĂ©gszennyezĂ” anyagok koncentrĂĄciĂł az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
FronthatĂĄs nem vĂĄrhatĂł, de az ĂĄtlagosnĂĄl jĂłval hidegebb, többnyire borongĂłs idĂ”ben a hidegfrontokkal egyĂŒtt jĂĄrĂł tĂŒnetek jelentkezhetnek a fokozottan Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s:
3.6 - mérsékelt
Ma MĂĄtĂ©, Mirella, IldikĂł, JĂłnĂĄs, IfigĂ©nia, Maura, MĂra napja van.
Boldog névnapot!
Måté :
Bibliai nĂ©v, a hĂ©ber Mattanja nĂ©v rövidĂtett Mattai formĂĄjĂĄnak a görög alakjĂĄbĂłl szĂĄrmazik. JelentĂ©se Jahve ajĂĄndĂ©ka.
Mirella :
Latin, olasz eredetĂ» nĂ©v, a MĂra olasz becĂ©zĂ” tovĂĄbbkĂ©pzĂ©se, jelentĂ©se csodĂĄlatos.
IldikĂł :
GermĂĄn eredetĂ» magyar nĂ©v, jelentĂ©se harcos. Attila hun kirĂĄly mĂĄsodik felesĂ©ge, a germĂĄn mondĂĄkbĂłl is ismert Krimhilda (Kriemhilda, Kriemhilde, Kriemhild) nevĂ©nek rövidĂŒlĂ©se a Hilda, Ilda, s ennek mĂĄr a latin nyelvĂ» forrĂĄsokban elĂ”fordulĂł alakvĂĄltozata az Ildico. Csak a magyarban vĂĄlt hasznĂĄlatos nĂ”i nĂ©vvĂ©, Arany JĂĄnos hun tĂĄrgyĂș eposza, a Buda halĂĄla nyomĂĄn.
JĂłnĂĄs :
Héber eredetû bibliai név, jelentése galamb.
Ifigénia :
Görög eredetĂ» mitolĂłgiai nĂ©v, jelentĂ©se a hitregebeli mĂŒkĂ©nei kirĂĄlylĂĄny nevĂ©bĂ”l. MĂĄs magyarĂĄzat szerint, jelentĂ©se erĂ”snek szĂŒletett.
Maura :
Latin eredetĂ» nĂ©v, a MĂłr fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, jelentĂ©se mĂłr, szerecsen. MĂĄs magyarĂĄzat szerint az Ăr Ă©s az angol nyelvben a MĂĄria becĂ©zĂ”je.
MĂra :
Latin eredetû név, a Mirabella becézÔjébÔl önållósult. Jelentése csodålatos.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1235 – Julianus barĂĄt domonkos szerzetes Ă©s hĂĄrom tĂĄrsa Ăștnak indul BĂ©la kirĂĄlyfi megbĂzĂĄsĂĄbĂłl, hogy KonstantinĂĄpolyon Ă©s a Fekete-tengeren ĂĄt eljussanak Magna Hungaria-ba, a keleti magyarok lakĂłhelyĂ©re.
• 1773 – MĂĄria TerĂ©zia osztrĂĄk fĂ”hercegnĂ”, magyar kirĂĄlynĂ” e napon kihirdetteti a jezsuita rend feloszlatĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł, jĂșlius 21-Ă©n kiadott pĂĄpai bullĂĄt. A jezsuita rend elkobzott vagyonĂĄt a Magyar Kamara kezeli, e vagyonbĂłl alapĂtotjĂĄk meg a TanulmĂĄnyi Alapot. Ez teszi lehetĂ”vĂ© a magyarorszĂĄgi oktatĂĄsĂŒgy reformjĂĄt Ă©s szervezetĂ©nek jelentĂ”s ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄt is.
• 1792 – Lemond XVI._Lajos francia kirĂĄly. A Konvent egyhangĂșlag elhatĂĄrozza a monarchia megszĂŒntetĂ©sĂ©t, Ă©s a kirĂĄlyt trĂłnfosztottnak nyilvĂĄnĂtja.
• 1883 – MadĂĄch Imre: „Az ember tragĂ©diĂĄja” c. mĂ»vĂ©nek Ă”sbemutatĂłja a Nemzeti SzĂnhĂĄzban.
• 1892 – BemutatjĂĄk MilĂĄnĂłban Leoncavallo a „BajazzĂłk” („I Pagliacci”) c. operĂĄjĂĄt.
• 1921 – A Ludwigshafen melletti Oppau vĂĄrosban felrobban a BASF vegyiĂŒzem mĂ»trĂĄgya-raktĂĄra. A nĂ©met ipar addigi legsĂșlyosabb katasztrĂłfĂĄjĂĄban 561 ember veszti Ă©letĂ©t, a lerombolt vĂĄrosban 7500-an vĂĄlnak hajlĂ©ktalannĂĄ.
• 1930 – Johann Ostermeyer feltalĂĄlja a vakulĂĄmpĂĄt (villanĂłfĂ©nyt).
• 1942 – ElĂ”ször szĂĄll fel az amerikai lĂ©gierĂ” B-29-es bombĂĄzĂł repĂŒlĂ”gĂ©pe. [1]
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok a bĂ©kĂ©scsabai Ă©s a debreceni vasĂști pĂĄlyaudvarok ellen. Debrecenben igen nagy kĂĄrokat okoznak. LebombĂĄzzĂĄk a kiskörei, tiszafĂŒredi vasĂști hidakat, bombatalĂĄlattĂłl sĂșlyosan megsĂ©rĂŒl, Ă©s rĂ©szben leszakad a bajai vasĂști hĂd is.
• 1963 – EredmĂ©nytelen hatĂĄrtĂĄrgyalĂĄsok a KĂnai NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg Ă©s a SzovjetuniĂł között.
• 1964 – MĂĄlta elszakad Nagy-BritanniĂĄtĂłl, Ă©s kikiĂĄltja fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 1969 – John Lennon Ă©s Yoko Ono elkezdi tĂznapos „bed-in” , azaz ĂĄgyban tiltakozĂĄsĂĄt a bĂ©kĂ©Ă©rt Montreal-ban a Queen Elizabeth Hotel-ben. Ez alatt az idĂ” alatt szĂŒletik meg „Give Peace a Chance” („Adj esĂ©lyt a bĂ©kĂ©nek”) c. daluk.
• 1973 – Nagycenken felavatjĂĄk a SzĂ©chenyi IstvĂĄn-emlĂ©kmĂșzeumot.
• 1975 – Az elsĂ” nyugati pop-sztĂĄr (Elton John) fellĂ©pĂ©se a SzovjetuniĂłban.
• 1980 – Iraki csapatok benyomulnak IrĂĄnba, ezzel megkezdĂ”dik a kĂ©t orszĂĄg közötti hĂĄborĂș.
• 1993 – Borisz Jelcin feloszlatja az orosz parlamentet.
• 1993 – NĂ©metorszĂĄgbĂłl illegĂĄlis Ășton 200 tonna veszĂ©lyes hulladĂ©k kerĂŒl MagyarorszĂĄgra.
• 1997 – Jobboldali fordulat a lengyelorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokon, a SzolidaritĂĄs VĂĄlasztĂĄsi AkciĂł gyĂ”zelmĂ©vel.
• 2007 – HĂvĂłszĂĄmĂĄnak azonosĂtĂĄsĂĄt követĂ”en a rendĂ”rsĂ©g elfogja azt a fĂ©rfit, aki egy nappal korĂĄbban bombarobbantĂĄssal fenyegeti meg a Parlamentet.
SzĂŒletĂ©sek
• 1452 – Girolamo Savonarola - olasz domonkos rendi szerzetes († 1498)
• 1755 – Charles Pictet de Rochemont, svĂĄjci francia politikus, diplomata († 1824)
• 1791 – GrĂłf SzĂ©chenyi IstvĂĄn, magyar fĂ”rend, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia alapĂtĂłja († 1860)
• 1817 – GĂĄl SĂĄndor honvĂ©d tĂĄbornok († 1871)
• 1832 – Louis-Paul Cailletet francia fizikus, az alacsony hĂ”mĂ©rsĂ©kletek kutatĂłja († 1913)
• 1840 – V. MurĂĄd, az OszmĂĄn Birodalom 34. szultĂĄnja († 1904)
• 1842 – II. Abdul-Hamid, az OszmĂĄn Birodalom 35. szultĂĄnja († 1918)
• 1853 – Heike Kamerlingh Onnes, holland fizikus, Nobel-dĂjas, a szupravezetĂ©s felfedezĂ”je († 1926)
• 1866 – H(erbert) G(eorge) Wells, angol ĂrĂł († 1946)
• 1866 – Charles Jean Henri Nicolle Nobel-dĂjas (1928) francia bakteriolĂłgus
• 1894 – PĂ©chy Blanka magyar szĂnĂ©sznĂ”, ĂrĂł, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz, nyelvmĂ»velĂ” († 1988)
• 1895 – Szergej Alekszandrovics Jeszenyin orosz költĂ” († 1925)
• 1902 – Fejes Teri magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1909 - Kwame Nkrumah, afrikai politikus, a fĂŒggetlen GhĂĄna elsĂ” miniszterelnöke
• 1912 – Chuck Jones amerikai rajzfilmkĂ©szĂtĂ” ("Bugs Bunny", "Daffy Duck")
• 1920 – Vico Torriani svĂĄjci Ă©nekes, szĂnĂ©sz, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz († 1998)
• 1926 – Donald A. Glaser Nobel-dĂjas amerikai fizikus
• 1926 – Donald Arthur Glaser amerikai fizikus Ă©s neurobiolĂłgus
• 1928 – Sinkovits Imre Kossuth-dĂjas szĂnmĂ»vĂ©sz, a Nemzet SzĂnĂ©sze († 2001)
• 1929 – Kocsis SĂĄndor hĂres magyar labdarĂșgĂł, az Aranycsapat kiemelkedĂ” csatĂĄra († 1979)
• 1931 – Larry Hagman szĂnĂ©sz (Jockey a "Dallas"-bĂłl)
• 1934 – Leonard Cohen amerikai Ă©nekes, zeneszerzĂ”
• 1945 – Jerry Bruckheimer amerikai producer
• 1947 – Stephen King amerikai ĂrĂł
• 1961 – Nancy Travis amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1962 – Rob Morrow amerikai szĂnĂ©sz
• 1967 – Faith Hill amerikai country-Ă©nekes
• 1970 – PintĂ©r BĂ©la magyar szĂnĂ©sz, zenĂ©sz, drĂĄmaĂrĂł, rendezĂ”
• 1976 – SĂĄri Attila zenĂ©sz, zeneszerzĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz
• 1977 – Kiss Gergely olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 19 – Maro Publius Vergilius rĂłmai költĂ”, ĂrĂł (* Kr. e. 70)
• 454 – Flavius AĂ«tius rĂłmai hadvezĂ©r, ĂĄllamfĂ©rfi
• 1558 – V. KĂĄroly nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, I. KĂĄroly nĂ©ven spanyol kirĂĄly (* 1500). UtĂłdai: I. FerdinĂĄnd nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr, magyar kirĂĄly, illetve II. FĂŒlöp spanyol kirĂĄly.
• 1576 – Gerolamo Cardano itĂĄliai matematikus, fizikus, orvos, jĂłs (* 1501)
• 1797 – Schallhas KĂĄroly FĂŒlöp magyar festĂ”, grafikus
• 1832 – Sir Walter Scott skĂłt ĂrĂł (* 1771)
• 1836 – John Stafford Smith angol zeneszerzĂ” (* 1750)
• 1860 – Arthur Schopenhauer nĂ©met |költĂ”, filozĂłfus (* 1788)
• 1937 – MunkĂĄcsi BernĂĄt nyelvĂ©sz, etnolĂłgus
• 1837 – BezerĂ©dj AmĂĄlia magyar ĂrĂłnĂ”, a kisdedĂłvĂĄs Ă©s a magyar gyermekirodalom ĂșttörĂ”je (* 1804)
• 1939 – Armand CĂŁlinescu, romĂĄn kormĂĄnyfĂ” (* 1893)
• 1945 – SiklĂłdy LĂ”rinc magyar szobrĂĄsz
• 1960 – KorĂ©h Endre magyar operaĂ©nekes (basszus) (* 1906)
• 1972 – Henry de Montherlant francia regĂ©nyĂrĂł, esszĂ©ista, drĂĄmaĂrĂł, akadĂ©mikus (* 1895)
• 1982 – UngvĂĄri LĂĄszlĂł Kossuth-dĂjas magyar szĂnĂ©sz, kivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz (* 1911)
• 1987 – Jaco Pastorius amerikai jazz basszusgitĂĄros, zeneszerzĂ” (* 1951)
• 1988 – Milloss AurĂ©l magyar tĂĄncmĂ»vĂ©sz, koreogrĂĄfus
• 1998 – Rozgonyi IvĂĄn magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, a „FotĂłmĂ»vĂ©szet” volt szerkesztĂ”je
• 1998 – Florence Griffith-Joyner amerikai atlĂ©tanĂ” (* 1959)
Nemzeti ĂŒnnepek, Ă©vfordulĂłk, esemĂ©nyek
• ĂrmĂ©ny KöztĂĄrsasĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g napja
• MĂĄltai KöztĂĄrsasĂĄg: A FĂŒggetlensĂ©g napja
• A magyar drĂĄma napja
• Alzheimer VilĂĄgnap: az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi VilĂĄgszervezet tĂĄmogatĂĄsĂĄval – a Nemzetközi Alzheimer TĂĄrsasĂĄg kezdemĂ©nyezte 1994-ben. MagyarorszĂĄg elsĂ” alkalommal 2001-ben csatlakozott a vilĂĄgnaphoz.
• A Magyar TermĂ©k Napja: civilek kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re
|
magam, 8:19
|
|
|
Foszladozik az Ă©j
Ăłcska pulĂłvere.
Zipzårjåt feltépi
hajnal nyirkos keze.
SzitĂĄvĂĄ szaggatja
a pirkadat körme.
RuhĂĄja lehullik,
fénylik pÔre bÔre.
Mintha lépcsÔt måszna
egy nagy paradicsom.
Feljebb hĂĄg az Ă©gen
elpirulĂł napom.
Mert talån szégyelli,
hogy tovĂĄbb szundikĂĄlt?
Nyåron még korån kelt,
Ă” ilyet nem csinĂĄlt!
GÔzölög a harmat
opål-fehér könnye.
ViccelÔdik a szél,
szellÔt fakaszt nyögve.
De ĂmĂ© kitisztul,
kacag a természet.
Kezében ecsetek,
palettåk, festékek.
Mesterként kever Ô
sĂĄrgĂĄt, rozsdabarnĂĄt.
Megfesti portréjåt,
az Ôsz legszebb arcåt.
Vigasztaljon mûved
bĂĄnatos szĂveket!
Mester, el ne téveszd,
a csodĂĄs szĂneket!
(ISz)
|
magam, 8:16
|
|
|
Jó reggelt szép vasårnapot mindenkinek.
|
magam, 8:15
|
|
|
|
| 2008. szeptember 20., szombat |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:55
|
|
|
RyĂłzen: Ăsz
Magånyos cellåmból kilépek.
Ămulva nĂ©zem ezt a kĂ©pet.
A lombokon bolygĂł, bĂbor lĂĄz.
KöröskörĂŒl az Ă”sz vitorlĂĄz.
(Sz Sz I)
|
magam, 21:25
|
|
|
a mai nap rövid összefoglalĂĄsa...szĂŒret
szaporodik
a prés mår tele...
egy naagyon Ă©hes szĂŒretelĂ”...
az öreg darålóm...
|
magam, 20:50
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt pirul meg a sĂŒlt krumpli Ă©s a fĂ”tt nem?
A krumplisĂŒtĂ©shez sokkal nagyobb meleg kell, mint a fĂ”zĂ©shez. A nagy melegtĂ”l sĂŒtĂ©s közben a krumpliban levĂ” kemĂ©nyĂtĂ” egy rĂ©sze ĂĄtalakul dextrinnĂ©. Enyvhez hasonlatos anyag ez, mely összeragasztja a kemĂ©nyĂtĂ”szemeket, Ă©s aztĂĄn barnĂĄspiros rĂ©teget alkot a sĂŒlt krumpli felĂŒletĂ©n. HasonlĂł folyamat zajlik le a kenyĂ©rsĂŒtĂ©snĂ©l is. A lisztben is van kemĂ©nyĂtĂ”. EzĂ©rt amikor a kenyĂ©r a kemencĂ©ben sĂŒl, termĂ©szetesen azon is kĂ©pzĂ”dik dextrin-rĂ©teg.
[ TARTALOM ]
Hol és ki gyårtott elÔször szalåmit?
A szalåmi alaptörténetét és nevét a kékegû Itålia adta az emberiségnek.
MagyarorszĂĄgon csak a szabadsĂĄgharc utĂĄn honosodott meg, Piazzoni Ă©s Faddini pesti gesztenyesĂŒtĂ”k jĂłvoltĂĄbĂłl. A kĂ©t hozzĂĄnk szakadt maroniĂĄrus rĂĄjött arra, hogy a tĂ©li hĂzĂłdömping olcsĂł nyersanyagĂĄbĂłl drĂĄga szalĂĄmit gyĂĄrthat a magyaroknak, Ăgy kezdĂ”dött... S hamarosan megjött az erĂ”sĂtĂ©s: Piazzoni unokaöccse, az ifjĂș Dozzi. Majd jöttek a Medumok, Del MedicĂłk...
Ăs egy Ășj fejezet kezdĂ”dött a magyar hĂșsipar törtĂ©netĂ©ben. Az olasz szalĂĄmimesterek fĂ©ltĂ©kenyen Ă”riztĂ©k gyĂĄrtĂĄsi titkukat. A feldolgozĂłmĂ»helyek mellett kĂŒlön, zĂĄrt szobĂĄban rendezkedtek be. Az elkĂ©szĂtett hĂșs csatornĂĄn jutott hozzĂĄjuk. ZĂĄrt ajtĂłk mögött, a hajdani olasz alkimistĂĄk titokzatossĂĄgĂĄval, hozzĂĄkevertĂ©k a szĂŒksĂ©ges kellĂ©keket, fĂ»szereket, s egy mĂĄsodik csatornĂĄn ĂĄt kĂŒldtĂ©k vissza a mĂ»helynek. A szalĂĄmigyĂĄrtĂĄs azonban minden titkolĂłdzĂĄs ellenĂ©re sem maradt olasz belĂŒgy. Jött a Pick-szalĂĄmi Szegeden, az 1870-es Ă©vekben, Ă©s hamarosan megszĂŒletett a Herz-szalĂĄmi is.
|
magam, 6:24
|
|
|
fordul a kocka...
|
magam, 6:22
|
|
|
KALENDĂRIUM
Szeptember 20.
az év 263. (szökÔévekben 264.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 102 nap van håtra.
Napkelte: 06:27 Napnyugta: 18:46
Holdkelte: 00:14 Holdnyugta: 16:16
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: TĂșlnyomĂłan borult idĂ” lesz, többfelĂ© vĂĄrhatĂł kisebb esĂ”, zĂĄpor. Az Ă©szaki szĂ©l sokfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, helyenkĂ©nt megerĂ”södik, de a DunĂĄntĂșlon viharos szĂ©llökĂ©sek is lehetnek. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 9, 13 fok között alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re 7, 12 fokig hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Az Ă©jszakai ĂłrĂĄkban DunĂĄntĂșl közĂ©psĂ” rĂ©szĂ©n, elsĂ”sorban a Balaton környezetĂ©ben fordulhat elĂ” egy-egy viharos (60 km/h) szĂ©llökĂ©s, mĂg szombaton leginkĂĄbb a Nyugat-DunĂĄntĂșlon kĂsĂ©rhetik az Ă©szaki szelet viharos (60-65 km/h) szĂ©llökĂ©sek... RĂ©szletek »
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
FronthatĂĄs nem vĂĄrhatĂł, de az ĂĄtlagosnĂĄl jĂłval hidegebb, többnyire borongĂłs idĂ”ben a hidegfrontokkal egyĂŒtt jĂĄrĂł tĂŒnetek jelentkezhetnek a fokozottan Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s 2008. szeptember 20.:
3.5 - mérsékelt
Ma Friderika, FĂŒlöp, Frida, EusztĂĄk, Fausztina, Filippa, Zsuzsanna napja van.
Boldog névnapot!
Friderika :
NĂ©met eredetĂ» nĂ©v, a Friedrich fĂ©rfinĂ©v latinosĂtott alakjĂĄnak a nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se bĂ©ke hatalom.
FĂŒlöp :
A görög Philippos nĂ©v rövidĂŒlĂ©sĂ©nek a magyar alakvĂĄltozata. JelentĂ©se lĂłkedvelĂ”.
Frida :
A Friede- kezdetĂ», illetve -friede vĂ©gĂ» germĂĄn eredetĂ» nevek önĂĄllĂłsult nĂ©met rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se bĂ©ke, vĂ©delem.
EusztĂĄk :
Görög, latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se dĂșs kalĂĄszĂș, termĂ©keny.
Fausztina :
Latin eredetû név, a Fausztusz férfinév tovåbbképzett nÔi pårja. Jelentése szerencsés.
Filippa :
Görög, latin eredetĂ» nĂ©v, a FĂŒlöp fĂ©rfinĂ©v latin alakjĂĄnak nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se lĂłkedvelĂ”.
Zsuzsanna :
Héber eredetû bibliai név. Jelentése liliom.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 451 – Az Attila vezette hun sereg megĂŒtközik CatalaunumnĂĄl a rĂłmaiakkal.
• 1096 – Ezen a napon lĂ©pnek a Magyar KirĂĄlysĂĄg terĂŒletĂ©re a Bouillon Gottfried ĂĄltal vezetett keresztes hadjĂĄrat seregei. A mintegy 100 000 fĂ”nyi sereg a KĂĄlmĂĄn kirĂĄllyal kötött egyezmĂ©ny alapjĂĄn vonul ĂĄt az orszĂĄgon.
• 1187 – Szaladin szultĂĄn megkezdi JeruzsĂĄlem ostromĂĄt.
• 1519 – MagellĂĄn elindul elsĂ” sikeres vilĂĄgkörĂŒli hajĂłĂștjĂĄra.
• 1670 – FelsĂ©gsĂ©rtĂ©si vĂĄdat indĂt az osztrĂĄk kormĂĄny ZrĂnyi PĂ©ter Ă©s FrangepĂĄn Ferenc KristĂłf ellen. Mint a WesselĂ©nyi-fĂ©le összeeskĂŒvĂ©s rĂ©sztvevĂ”it, minkettĂ”jĂŒket halĂĄlra ĂtĂ©lik, Ă©s 1671. ĂĄprilis 30-ĂĄn BĂ©csĂșjhelyen lefejezik Ă”ket.
• 1705 – A szĂ©csĂ©nyi orszĂĄggyĂ»lĂ©s összehĂvĂĄsa.
• 1860 – VII. EduĂĄrd angol kirĂĄly – elsĂ” angol uralkodĂłkĂ©nt – lĂĄtogatĂĄst tesz az EgyesĂŒlt Ăllamokban.
• 1870 – Az olasz nemzeti hadsereg betör RĂłmĂĄba, a pĂĄpai ĂĄllam hadserege megszĂŒnteti az ellenĂĄllĂĄst. MegszĂŒletik az egysĂ©ges olasz nemzeti ĂĄllam. A francia csapatokat hazarendelik, lezĂĄrul a porosz–francia hĂĄborĂș.
• 1873 – TörtĂ©netĂ©ben elĂ”ször ezen a napon bezĂĄr a New York-i TĂ”zsde, banki vĂĄlsĂĄg miatt. A pĂĄnik Ă©s a krĂzis egy hĂ©t alatt vĂ©getĂ©r.
• 1884 – BefejezĂ”dik az Arlberg alagĂșt Ă©pĂtĂ©se AusztriĂĄban.
• 1891 – Az elsĂ” gĂĄzolaj-meghajtĂĄsĂș kocsi debĂŒtĂĄl Springfield-ben (Massachusetts)
• 1897 – II. Vilmos nĂ©met csĂĄszĂĄr Budapestre lĂĄtogat.
• 1911 – BartĂłk BĂ©la befejezi „A kĂ©kszakĂĄllĂș herceg vĂĄra” c. operĂĄjĂĄt.
• 1929 – Budapesten levetĂtetik az elsĂ” hangosfilmet („Az Ă©neklĂ” bolond”).
• 1944 – Brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄsok az orszĂĄg több pontjĂĄn: LebombĂĄzzĂĄk a gyĂ”ri pĂĄlyaudvart, a vasĂști forgalom 4 napig szĂŒnetel. LĂ©gitĂĄmadĂĄs Ă©ri a hegyeshalmi vasĂștĂĄllomĂĄst. IsmĂ©telt lĂ©gitĂĄmadĂĄs a budapesti összekötĂ” vasĂști hidak ellen. Több bombatalĂĄlat Ă©ri a RĂĄkosrendezĂ” pĂĄlyaudvart. SĂșlyos bombatĂĄmadĂĄs a hatvani pĂĄlyaudvar ellen. Az ĂĄllomĂĄsĂ©pĂŒlet elpusztul, 1200 vasĂști kocsi kiĂ©g, 500 ember veszti Ă©letĂ©t.
• 1946 – ElĂ”ször tartjĂĄk meg a Cannes-i Nemzetközi FilmfesztivĂĄlt. 1939-ben lett volna az elsĂ”, de a vilĂĄghĂĄborĂș miatt elhalasztottĂĄk.
• 1954 – Az elsĂ” FORTRAN nyelven megĂrt szĂĄmĂtĂłgĂ©p program futĂĄsa.
• 1966 – George Harrison elutazoik IndiĂĄba, elsĂ” talĂĄlkozĂłjĂĄra Maharishi Mahesh Yogi-val.
• 1974 – Hamburgban megnyĂlik a KöhlbrandbrĂŒcke.
• 1976 – BefejezĂ”dik Budapesten a EurĂłpai Baptista SzövetsĂ©g nĂ©gynapos talĂĄlkozĂłja.
• 1979 – Lee IacoccĂĄt a Chrysler Corporation elnökĂ©vĂ© vĂĄlasztjĂĄk.
• 1984 – Egy öngyilkos terrorista autĂłbombĂĄt robbant a bejrĂști amerikai nagykövetsĂ©gnĂ©l.
• 1985 – A Walt Disney World a 200 milliomodik vendĂ©get fogadja megnyitĂĄsa Ăłta
• 1985 – A Greenpeace-ĂŒgy FranciaorszĂĄgban. KiderĂŒl, hogy a francia titkosszolgĂĄlat az Ășj-zĂ©landi Auckland kikötĂ”jĂ©ben jĂșlius 10-Ă©n elsĂŒllyesztette a Greenpeace környezetvĂ©dĂ” szervezet Rainbow Warrior nevĂ» hajĂłjĂĄt. Az ĂŒgy miatt lemond a francia honvĂ©delmi miniszter.
• 1988 – MarĂłthy LĂĄszlĂł környezetvĂ©delmi Ă©s vĂzgazdĂĄlkodĂĄsi miniszter azzal Ă©rvel a bĂ”s–nagymarosi vĂzlĂ©pcsĂ” mellett, hogy az Ă©pĂtkezĂ©s leĂĄllĂtĂĄsa költsĂ©gesebb lenne, mint befejezĂ©se.
• 1988 – HĂĄrom Ă©vtized utĂĄn hazatĂ©r Budapestre Faludy György költĂ”.
• 1990 – RatifikĂĄljĂĄk a kĂ©t NĂ©metorszĂĄg ĂșjraegyesĂtĂ©sĂ©t.
• 1990 – A magyar kormĂĄny lĂ©trehozza a Teleki LĂĄszlĂł AlapĂtvĂĄnyt.
• 1992 – FranciaorszĂĄg lakossĂĄga kis többsĂ©ggel az EurĂłpai UniĂłs tagsĂĄg mellett szavaz.
SzĂŒletĂ©sek
• 1741 – GrĂłf Benyovszky MĂłric magyar utazĂł, kalandor († 1786)
• 1778 – Faggyej Faggyejevics Bellingszhauzen (er. Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellingshausen), Ă©sztorszĂĄgi nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ» orosz tengerĂ©szkapitĂĄny, admirĂĄlis, felfedezĂ”, a DĂ©li-sarkvidĂ©k jelentĂ”s kutatĂłja († 1852)
• 1822 – Peter Mitterhofer nĂ©met asztalosmester, az elsĂ” ĂrĂłgĂ©p megĂ©pĂtĂ”je
• 1842 – Sir James Dewar skĂłt vegyĂ©sz, fizikus, feltalĂĄlĂł, az alacsony hĂ”mĂ©rsĂ©kletek kutatĂłja († 1923)
• 1843 – Benedek AladĂĄr magyar ĂrĂł, költĂ”, szerkesztĂ” († 1915)
• 1844 – Kallina MĂłr magyar mûépĂtĂ©sz
• 1860 – RĂĄkosi Viktor (ĂrĂłi neve Sipulusz) magyar ĂrĂł, hĂrlapĂrĂł, humorista († 1923)
• 1873 – Szisz Ferenc magyar szĂĄrm. francia autĂłversenyzĂ”, az elsĂ” Grand Prix gyĂ”ztese († 1944)
• 1878 – Upton Sinclair amerikai ĂrĂł, a „Jungle” szerzĂ”je († 1968)
• 1897 – TamĂĄsi Ăron, Kossuth-dĂjas erdĂ©lyi magyar ĂrĂł, akadĂ©mikus, az „Ăbel – trilĂłgia” szerzĂ”je († 1966)
• 1908 – HĂĄzi ĂrpĂĄd szabĂłmunkĂĄs, politikus († 1970)
• 1917 – Fernando Rey spanyol szĂnĂ©sz („Francia kapcsolat”) († 1994)
• 1923 – Csongor BarnabĂĄs magyar orientalista
• 1924 – Bodrogi Tibor magyar etnogrĂĄfus († 1986)
• 1929 – Bitskey Tibor magyar szĂnĂ©sz
• 1934 – Sophia Loren olasz szĂnĂ©sznĂ”
• 1935 – Aradszky LĂĄszlĂł magyar tĂĄncdalĂ©nekes
• 1944 – PoĂłr PĂ©ter magyar tĂĄncdalĂ©nekes
• 1947 – TarnĂłi Gizella magyar ĂșjsĂĄgĂrĂł, rĂĄdiĂłs szerkesztĂ”, az Ălet Ă©s Irodalom fĂ”szerkesztĂ”-helyettese, a MĂOSZ alelnöke († 2006)
• 1950 – CsapĂł GĂĄbor magyar vĂzilabdĂĄzĂł, olimpiai bajnok
• 1964 – Crispin Glover amerikai szĂnĂ©sz („Vissza a jövĂ”be”)
• 1964 – Szalai MiklĂłs magyar törtĂ©nĂ©sz, ateista filozĂłfus, vallĂĄsfilozĂłfus
• 1975 – Juan Pablo Montoya kolumbiai autĂłversenyzĂ”, Forma-1-es pilĂłta
• 1981 – Feliciano LĂłpez, spanyol teniszezĂ”
• 1984 – Brian Joubert francia mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1985 – Alban PrĂ©aubert francia mĂ»korcsolyĂĄzĂł
• 1985 – BĂrĂł PĂ©ter magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a DVSC jĂĄtĂ©kosa
• 1987 – Szergej Vodopjanov, orosz amatĂ”r ökölvĂvĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 1863 – Jakob Grimm (Grimm fivĂ©rek), nĂ©met jogĂĄsz, nyelvĂ©sz, irodalmĂĄr, ĂrĂł (* 1785)
• 1910 – Kainz JĂłzsef (Josef Kainz) nĂ©met-osztrĂĄk szĂnĂ©sz (* 1858)
• 1936 – Tornyai JĂĄnos, festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1869)
• 1957 – Jean Julius Christian Sibelius, finn zeneszerzĂ” (* 1865)
• 1973 – Gömöri PĂĄl, orvos, belgyĂłgyĂĄsz, egyetemi tanĂĄr, az MTA tagja (* 1905)
• 1986 – LadĂĄnyi MihĂĄly, költĂ” (* 1934)
• 1986 – TĂĄpai Antal, szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1902)
• 1993 – Erich Hartmann, nĂ©met katonatiszt, minden idĂ”k legeredmĂ©nyesebb (352 lĂ©gi gyĂ”zelem) vadĂĄszpilĂłtĂĄja (* 1922)
• 1995 – Baka IstvĂĄn, magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1948)
• 1996 – ErdĂ”s PĂĄl, matematikus (* 1913)
• 1999 – Raisza Gorbacsova, a volt szovjet elnök, Gorbacsov felesĂ©ge, † leukĂ©miĂĄban (* 1932)
• 2000 – German Tyitov, a mĂĄsodik szovjet Ă»rhajĂłs (* 1935)
• 2005 – Simon Wiesenthal, osztrĂĄk Holocaust-tĂșlĂ©lĂ”, nĂĄcivadĂĄsz (* 1908)
• 2007 – Polcz Alaine, ĂrĂł, pszicholĂłgus (* 1922)
Nemzeti ĂŒnnepek, Ă©vfordulĂłk, esemĂ©nyek
• a gyermekek vilĂĄgnapja – UNICEF kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re 1954 Ăłta ez a nap a Gyermekek VilĂĄgnapja, elsĂ”sorban a fejlĂ”dĂ” orszĂĄgok gyermekeinek tĂĄmogatĂĄsĂĄra.
• a biztosĂtĂĄs vilĂĄgnapja: OsztrĂĄk biztosĂtĂłk kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re nyĂlvĂĄnĂtottĂĄk ezt a napot BiztosĂtĂĄsi VilĂĄgnappĂĄ.
• TakarĂtĂĄsi VilĂĄgnap: 1992-ben az ENSZ KörnyezetvĂ©delmi Programja (UNEP) szeptember 20-ra meghirdette a TakarĂtĂĄsi VilĂĄgnapot
|
magam, 6:18
|
|
|
napi okossĂĄg:
Nekem van a vilĂĄg legrĂ©gebbi ĂrĂłgĂ©pe. MĂ©g lĂșdtollakkal Ăr.
.
|
magam, 6:17
|
|
|
Egyenes Ășton
minden vågyunk mielÔbb
kacskaringĂłzni.
GörbĂŒlĂ” szĂĄjszĂ©l:
hajlott hĂĄttal kĂ©szĂŒlĂŒnk
egyenesedni...
(ISz)
|
magam, 6:16
|
|
|
Jó reggelt,szép hétvégét mindenkinek.
|
magam, 6:15
|
|
|
|
| 2008. szeptember 19., péntek |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:01
|
|
|
köszönöm a hozzåmszólåsokat , azt is ha olvastål, és azt is ha csak åtlapoztål...
.
|
magam, 20:46
|
|
|
... csak perceg
PĂłkhĂĄlĂłn lengve
rĂĄnkszakadt az este
sĂșlytalan teste.
FĂĄtyolos szĂĄrnyon
tĂĄncot jĂĄr az ĂĄlom
fĂĄradt pillĂĄmon.
Tegnapok mennek,
holnapokat szĂŒlnek
vajĂșdĂł percek.
(ISz)
|
magam, 20:32
|
|
|
és a megfejtés...
RĂĄĂ©rsz egy kicsit...?
1. Ha egy kĂșpot kettĂ©szelĂŒnk egy vĂzszintes sĂkkal, az alsĂł, szĂ©lesebbik
darabjĂĄt csonka kĂșpnak, azaz frustunnak nevezzĂŒk. Mi a neve a felsĂ”, keskenyebbik rĂ©szĂ©nek?
Na hallod, hĂĄt kĂșp! (Csak egy kicsit kisebb, mert levĂĄgtunk az aljĂĄbĂłl.)
2. Sorolja föl az alåbbi nevezetes emberek keresztnevét:
A. Dante
B. Rembrandt
C. Michelangelo
Ez a keresztnevĂŒk! (Ha netĂĄn kĂvĂĄncsi vagy a vezetĂ©knevĂŒkre:
Alighieri, Harmensz van Rijn, Buonarrotti)
3. Kheopsz vagy Hufu testét rejti a nagy egyiptomi piramis?
MindkĂ©t vĂĄlaszt jĂł – mivel Kheopsz Ă©s Hufu ugyanaz a szemĂ©ly, csak mĂĄs ĂĄtĂrĂĄsban.
4. Mi a közös vonåsa az alåbbiaknak?
- a tengeri malac farka
- a cĂĄpa alvĂĄsi szokĂĄsai
- a patkĂĄny hĂĄnyingere
- a futópólyån mûködÔ nyilvånos telefon
Az, hogy nem léteznek. A tengerimalacnak nincs farka, a cåpa soha nem alszik,
a patkåny nem tud hånyni, szerencsénkre még akkor sem, ha megmérgezik,
és ha belegondolsz, te is meg fogod érteni, hogy kifutópålyåra célszerûtlen
lenne telefonfĂŒlkĂ©t telepĂteni. A sĂkfutĂłk aligha hasznĂĄlnĂĄk verseny közben,
viszont zavarnå Ôket a futåsban.
5. Az eszkimĂł fĂ©rfiak mĂ©g az Ă©hhalĂĄl kĂŒszöbĂ©n sem nyĂșlnak a pingvin tojĂĄsĂĄhoz. MiĂ©rt?
Mert az eszkimĂłk az Ăszaki-sarkkör közelĂ©ben Ă©lnek, a pingvin pedig az ellenkezĂ” pĂłluson,
Ă©s merĂ”ben valĂłszĂnĂ»tlen, hogy talĂĄlkoztak volna valaha is.
6. Lezuhan egy repĂŒlĂ”gĂ©p az EgyesĂŒlt Ăllamokban, Ă©ppen kĂ©t ĂĄllam hatĂĄrĂĄn.
A gĂ©p eleje MontanĂĄban, a farka Idahoban van. A szövetsĂ©gi lĂ©gĂŒgyi törvĂ©nyek szerint
melyik ĂĄllamot kötelezik a tĂșlĂ©lĂ”k eltemetĂ©se?
Egyiket sem – de a tĂșlĂ©lĂ”knek mind a kettĂ” segĂthet az ĂĄldozatok elhantolĂĄsĂĄban.
7. Nyelvileg melyik megoldĂĄs helyes?
A. Kis kalapom zergetollas.
B. Zergetollas kis kalapom.
Ne haragudj, de låttål mår te tollas zergét?
8. Mit hal(l) az indiĂĄn, ha a vasĂști sĂnre szorĂtja a fĂŒlĂ©t?
Ha a vonat jön, szörnyet.
9. Mi a hawaii kĂgyĂł legjellegzetesebb tulajdonsĂĄga?
Ugyanaz, mint az ĂrorszĂĄgi Ă©s az izlandi kĂgyóé: egyĂĄltalĂĄn nem lĂ©tezik!
10. Ărjon hozzĂĄ mĂ©g egy-kĂ©t tagot az alĂĄbbi sorozatokhoz:
A. 77 49 36 18 …..
B. E K H N Ă H H …..
C. Ăprilis 7, MĂĄjus 5 ……
A. 8: Mivel 7x7 az 49, 4x9 az 36, 3x6 az tizennyolc.
B. NY (nyolc), mivel Egy, KettĂ”, HĂĄrom, NĂ©gy, Ăt, Hat, HĂ©t kezdĂ”betĂ»i vannak megadva.
C. JĂșnius 6, mivel ĂĄpr. Ă©s mĂĄj. utĂĄn ez a hĂłnap jön, Ă©s mivel ĂĄprilis hĂ©tbetĂ»s,
måjus ötbetûs stb.
11. PĂĄrosĂtsa össze helyesen az alĂĄbbi tĂĄrgyakat Ă©s meghatĂĄrozĂĄsokat:
TĂĄrgy:
A. Pimpernel
B. Pinakotéka
C. Paraplé
MeghatĂĄrozĂĄs:
E. Botanikai képzÔdmény
F. Ăkori templom elĂ”csarnoka
G. Kéziszerszåm az idÔjårås viszontagsågai ellen
A pĂĄrosĂtĂĄs Ășgy helyes, ahogy megadtuk.
12.
Melyik mondat tartalmaz valĂłdi tĂ©nyt az alĂĄbbiak közĂŒl?
A. Kalifornia Ă©ghajlata igen kellemes.
B. Napóleon nagyon nagy hadvezér volt.
C. Tök egy község Pest megyében.
Csak a C közöl tényt. A és B csupån vélemény.
13. 1988-ban januĂĄr 5-e keddi nap volt. JĂșlius 9-e pedig szombati napra esett.
Mi lesz december 24-én? (A naptårt megnézni nem szabad, csak tippelni vagy szåmolni lehet.)
KarĂĄcsony!
14. Jól gondolja végig.
Ha egy ember egyedĂŒl = mĂ©g magĂĄnyos
KĂ©t ember egyĂŒtt = mĂĄr egy pĂĄr
HĂĄrom ember egyĂŒtt = tĂĄrsasĂĄg
Mi lehet öt + hat?
Mi lenne? 5+6=11
15. Ha egy francia nĂ” ezt mondja nekĂŒnk franciĂĄul: „HĂĄt nem szeret?”, Ă©s mi,
ugyancsak franciĂĄul, tudtĂĄra akarjuk adni, hogy dehogynem, akkor mi lesz a helyes vĂĄlasz:
A. Oui
B. Si
C. Da
A helyes vĂĄlasz B, mivel franciĂĄban negatĂv kĂ©rdĂ©sre az igenlĂ” vĂĄlasz nem oui,
hanem si. (Ha a hölgy azt kĂ©rdezte volna: ’HĂĄt szeret?”, akkor oui lett volna a jĂł vĂĄlsz.)
16. HĂșzza ki az alĂĄbbi rĂ©nszarvasnevek közĂŒl azokat, amelyek nem szoktĂĄk hĂșzni a
MikulĂĄs szĂĄnkĂłjĂĄt december 6-ĂĄn.
SzellĂ” …. VillĂĄm…HattyĂș… ZĂșzmara …. Kincsem…. IllanĂł…. SzökdĂ©cs… Huss… Dessewffy….
Mazsola…. OrkĂĄn….. Teflon…… ĂlommadĂĄr… GĂ©za…. Iszkiri.
Te mĂ©g mindig hiszel a MikulĂĄsban? Ha nem hĂșztad ki az összes nevet, akkor tĂĄn
tĂșl fiatal vagy ahhoz, hogy ezt olvasd!
|
magam, 19:15
|
|
|
RĂĄĂ©rsz egy kicsit...?
1. Ha egy kĂșpot kettĂ©szelĂŒnk egy vĂzszintes sĂkkal, az alsĂł, szĂ©lesebbik
darabjĂĄt csonka kĂșpnak, azaz frustunnak nevezzĂŒk. Mi a neve a felsĂ”, keskenyebbik rĂ©szĂ©nek?
2. Sorolja föl az alåbbi nevezetes emberek keresztnevét:
A. Dante
B. Rembrandt
C. Michelangelo
3. Kheopsz vagy Hufu testét rejti a nagy egyiptomi piramis?
4. Mi a közös vonåsa az alåbbiaknak?
- a tengeri malac farka
- a cĂĄpa alvĂĄsi szokĂĄsai
- a patkĂĄny hĂĄnyingere
- a futópólyån mûködÔ nyilvånos telefon
5. Az eszkimĂł fĂ©rfiak mĂ©g az Ă©hhalĂĄl kĂŒszöbĂ©n sem nyĂșlnak a pingvin tojĂĄsĂĄhoz. MiĂ©rt?
6. Lezuhan egy repĂŒlĂ”gĂ©p az EgyesĂŒlt Ăllamokban, Ă©ppen kĂ©t ĂĄllam hatĂĄrĂĄn.
A gĂ©p eleje MontanĂĄban, a farka Idahoban van. A szövetsĂ©gi lĂ©gĂŒgyi törvĂ©nyek szerint
melyik ĂĄllamot kötelezik a tĂșlĂ©lĂ”k eltemetĂ©se?
7. Nyelvileg melyik megoldĂĄs helyes?
A. Kis kalapom zergetollas.
B. Zergetollas kis kalapom.
8. Mit hal(l) az indiĂĄn, ha a vasĂști sĂnre szorĂtja a fĂŒlĂ©t?
9. Mi a hawaii kĂgyĂł legjellegzetesebb tulajdonsĂĄga?
10. Ărjon hozzĂĄ mĂ©g egy-kĂ©t tagot az alĂĄbbi sorozatokhoz:
A. 77 49 36 18 …..
B. E K H N Ă H H …..
C. Ăprilis 7, MĂĄjus 5 ……
11. PĂĄrosĂtsa össze helyesen az alĂĄbbi tĂĄrgyakat Ă©s meghatĂĄrozĂĄsokat:
TĂĄrgy:
A. Pimpernel
B. Pinakotéka
C. Paraplé
MeghatĂĄrozĂĄs:
E. Botanikai képzÔdmény
F. Ăkori templom elĂ”csarnoka
G. Kéziszerszåm az idÔjårås viszontagsågai ellen
12.
Melyik mondat tartalmaz valĂłdi tĂ©nyt az alĂĄbbiak közĂŒl?
A. Kalifornia Ă©ghajlata igen kellemes.
B. Napóleon nagyon nagy hadvezér volt.
C. Tök egy község Pest megyében.
13. 1988-ban januĂĄr 5-e keddi nap volt. JĂșlius 9-e pedig szombati napra esett.
Mi lesz december 24-én? (A naptårt megnézni nem szabad, csak tippelni vagy szåmolni lehet.)
14. Jól gondolja végig.
Ha egy ember egyedĂŒl = mĂ©g magĂĄnyos
KĂ©t ember egyĂŒtt = mĂĄr egy pĂĄr
HĂĄrom ember egyĂŒtt = tĂĄrsasĂĄg
Mi lehet öt + hat?
15. Ha egy francia nĂ” ezt mondja nekĂŒnk franciĂĄul: „HĂĄt nem szeret?”, Ă©s mi,
ugyancsak franciĂĄul, tudtĂĄra akarjuk adni, hogy dehogynem, akkor mi lesz a helyes vĂĄlasz:
A. Oui
B. Si
C. Da
17. HĂșzza ki az alĂĄbbi rĂ©nszarvasnevek közĂŒl azokat, amelyek nem szoktĂĄk hĂșzni a
MikulĂĄs szĂĄnkĂłjĂĄt december 6-ĂĄn.
SzellĂ” …. VillĂĄm…HattyĂș… ZĂșzmara …. Kincsem…. IllanĂł…. SzökdĂ©cs… Huss… Dessewffy….
Mazsola…. OrkĂĄn….. Teflon…… ĂlommadĂĄr… GĂ©za…. Iszkiri.
|
magam, 18:37
|
|
|
Ôszi csoda...
tĂĄvolrĂłl...
és közelrÔl...
|
magam, 18:14
|
|
|
A szamĂĄr
Ha mĂĄr szamĂĄr vagyok -
mondotta magĂĄban
s hangjĂĄban bĂș lakozott -
legalåbb a fiam jusson többre
s ló legyen belÔle.
Ez irĂĄnyba megtett minden
tÔle telhetÔt,
legelÔt,
etetÔt,
itatĂłt
s hintalĂłt vĂĄsĂĄrolt egy szem csacsijĂĄnak.
TanĂĄrnak jeles lovakat fogadott,
egy komplett négyes fogatot.
Teltek az évek, a pénz pedig fogyott,
gyanĂșt a szamĂĄr csak nagy kĂ©sĂ”n fogott,
de aztån råjött - késÔn, nagyon sokå -
hogy nem a fiåt, de Ôt tették lóvå.
Fia csacsi marad, hiĂĄba sok tanĂĄr,
à pedig mindenképp a legnagyobb szamår!
(Schneider A)
|
magam, 11:59
|
|
|
tudtad...?
A valĂłsĂĄg a törtĂ©nelmi mĂtoszok mögött
Az Ă©vek mĂșlĂĄsĂĄval bizonyos dolgokrĂłl azt hisszĂŒk, hogy törtĂ©nelmi tĂ©nyek, pedig nem azok. Ezek a törtĂ©nelmi tĂ©vedĂ©sek ĂĄtvĂ©szelik a kĂŒlönbözĂ” korokat, Ă©s tovĂĄbbra is fĂ©lrevezetik az embereket. Az alĂĄbbiakban kevĂ©ssĂ© ismert törtĂ©nelmi tĂ©vedĂ©seket sorolok fel.
A rodoszi kolosszus
SzĂĄmos Ăłkori Ă©s modern kĂ©pen talĂĄlkozhatunk a vilĂĄg hĂ©t csodĂĄjĂĄnak egyikĂ©vel, ahogy szĂ©tvetett lĂĄbakkal ĂĄll a kikötĂ” bejĂĄratĂĄnĂĄl, miközben a hajĂłk lassan beĂșsznak a lĂĄba között. Az i.e. 292 Ă©s 280 között kĂ©szĂtett hatalmas, 30 mĂ©teres szobor (az Ăłkori vilĂĄg legmagasabb szobra) a görög HĂ©liosz istent ĂĄbrĂĄzolta. A közhiedelemmel ellentĂ©tben a szobor nem szĂ©tterpesztett lĂĄbakkal ĂĄllt, hanem csak a kikötĂ” egyik oldalĂĄt foglalta el kissĂ© szĂ©tnyĂlt lĂĄbaival.
A salemi boszorkånyok elégetése
1692-ben Ă©s 1693-ban a Massachusetts ĂĄllambeli Salem vĂĄrosĂĄban boszorkĂĄnyĂŒldözĂ©s kezdĂ”dött, amelynek 20 halĂĄlos ĂĄldozata volt. Több mint 150 embert ĂĄllĂtottak bĂrĂłsĂĄg elĂ© boszorkĂĄnysĂĄg vĂĄdjĂĄval. A közfelfogĂĄssal ellentĂ©tben a boszorkĂĄnyokat nem Ă©gettĂ©k meg, hanem felakasztottĂĄk. A 20 elĂtĂ©ltbĂ”l 14 nĂ” Ă©s 6 fĂ©rfi volt. Mindegyiket akasztĂĄs ĂĄltali halĂĄlra ĂtĂ©ltĂ©k, de egyikĂ”jĂŒk mĂĄr a kivĂ©gzĂ©s elĂ”tt meghalt.
Salome KeresztelÔ Jånos fejét akarta
A Biblia szerint HerĂłdes kirĂĄly vĂ©geztette ki KeresztelĂ” JĂĄnost, Ă©s fejĂ©t odaajĂĄndĂ©kozta lĂĄnyĂĄnak viszonzĂĄsul azĂ©rt, mert Salome tĂĄncolt a szĂŒletĂ©snapjĂĄn. A legtöbben Ășgy hiszik, hogy a gyilkossĂĄg Salome kĂvĂĄnsĂĄgĂĄra törtĂ©nt, mert JĂĄnos visszautasĂtotta a közeledĂ©sĂ©t. ValĂłjĂĄban HerĂłdiĂĄs, Salome anyja akarta JĂĄnos halĂĄlĂĄt, Salome csak tolnĂĄcsolta a kĂ©rĂ©st. MĂĄrk evangĂ©liumĂĄban (6:22-25) ez olvashatĂł: "Ăs ennek a HerĂłdiĂĄsnak a leĂĄnya bemĂ©ne Ă©s tĂĄnczola, Ă©s megtetszĂ©k HerĂłdesnek Ă©s a vendĂ©geknek, monda a kirĂĄly a leĂĄnynak: KĂ©rj tĂ”lem, a mit akarsz, Ă©s megadom nĂ©ked. Ăs megeskĂŒvĂ©k nĂ©ki, hogy: BĂĄrmit kĂ©rsz tĂ”lem, megadom nĂ©ked, mĂ©g ha orszĂĄgom felĂ©t is. Az pedig kimenvĂ©n, monda az Ă” anyjĂĄnak: Mit kĂ©rjek? Ez pedig mondja: A KeresztelĂ” JĂĄnos fejĂ©t. Ăs a kirĂĄlyhoz nagy sietve azonnal bemenvĂ©n, kĂ©rĂ© Ă”t mondvĂĄn: Akarom, hogy mindjĂĄrt add ide nĂ©kem a KeresztelĂ” JĂĄnos fejĂ©t egy tĂĄlban." A törtĂ©netet operĂĄban, versben Ă©s a kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©szetben is többször feldolgoztĂĄk.
Edison talålta fel a villanyégÔt
Thomas Edison nem csak a villanyĂ©gĂ”t nem talĂĄlta fel, de sok mĂĄs dolgot sem, amit neki tulajdonĂtanak. Ravasz ĂŒzleti Ă©rzĂ©kkel lopta el, tökĂ©letesĂtette Ă©s szabadalmaztatta mĂĄsok talĂĄlmĂĄnyait, mielĂ”tt az igazi feltalĂĄlĂłk Ă©szbe kaphattak volna. Könyörtelen ember volt, aki rossz hĂrbe keverte kollĂ©gĂĄit, csakhogy sajĂĄt nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©t növelje. Edison 1880-ban szabadalmaztatta az elektromos villanyĂ©gĂ”t, de a villanyvilĂĄgĂtĂĄst mĂĄr jĂłval hamarabb feltalĂĄltĂĄk. 1840-ben Warren de la Rue, angol csillagĂĄsz Ă©s vegyĂ©sz platinatekercset tett egy elektroncsĂ”be, amelyen ĂĄramot vezetett keresztĂŒl. Ăgy jött lĂ©tre a vilĂĄg elsĂ” villanyĂ©gĂ”je - 40 Ă©vvel Edison elĂ”tt.
Johanna nÔpåpa
A mĂtosz szerint egy fiatal nĂ” papnak öltözve RĂłmĂĄba ment, hogy ott tanuljon. Ott vĂ©gĂŒl pĂĄpĂĄnak vĂĄlasztottĂĄk, de egy pĂĄpai körmenet alkalmĂĄval megindult nĂĄla a szĂŒlĂ©s, mire a felhĂĄborodott tömeg megkövezte. Johanna pĂĄpa azonban valĂłjĂĄban sohasem lĂ©tezett. A mĂtosz valĂłszĂnĂ»leg a 13. szĂĄzadban keletkezett Martin Polonus, lengyel krĂłnikaĂrĂł tollĂĄbĂłl, aki Johanna pĂĄpasĂĄgĂĄt a 9. szĂĄzadba helyezi. EbbĂ”l a korszakbĂłl azonban semmilyen katolikus forrĂĄs, de mĂ©g az egyhĂĄz ellensĂ©gei sem tesznek emlĂtĂ©st egy nĂ”i pĂĄpĂĄrĂłl. A Katolikus EnciklopĂ©dia Ăgy Ăr errĂ”l: "IV. LeĂł Ă©s III. Benedek pĂĄpa között, ahovĂĄ Martinus Polonus helyezi, nem lehetett semmilyen mĂĄs pĂĄpa, mivel IV. LeĂł 855. jĂșlius 17-Ă©n halt meg, Ă©s a papsĂĄg Ă©s a rĂłmai nĂ©p rögtön a halĂĄla utĂĄn megvĂĄlasztotta III. Benedeket, akit azonban szeptember 29-ig egy ellenpĂĄpa miatt nem lehetett beiktatni. A pĂ©nzdarabokon III. Benedek Ă©s a 855. szeptember 28-ĂĄn elhunyt LothĂĄr csĂĄszĂĄr egyĂŒtt szerepel, Ăgy Benedeket mĂĄr ezen idĂ”pont elĂ”tt elismertĂ©k pĂĄpĂĄnak." Philip Jenkins szerint a legenda felĂ©ledĂ©se a katolikus ellenes Ă©s feminista vĂĄgyĂĄlom eredmĂ©nye.
"Egyenek kalĂĄcsot"
A hĂres mondĂĄs Marie Antoinette, francia kirĂĄlynĂ”tĂ”l szĂĄrmazik, aki azt mondta: "Ha a szegĂ©nyeknek nem telik kenyĂ©rre, akkor egyenek kalĂĄcsot." ElĂ”ször is, ha Marie Antoinette valĂłban ezt mondta, akkor sem jelentette ugyanazt, mint ma. UralkodĂĄsa idejĂ©n ugyanis olyan törvĂ©ny volt Ă©rvĂ©nyben, hogy a pĂ©keknek, ha kifogytak az olcsĂł kenyĂ©rbĂ”l, a finomabb pĂ©ktermĂ©keket (pl. kalĂĄcsot) is olcsĂłbb ĂĄron kellett adniuk, hogy megakadĂĄlyozzĂĄk a visszaĂ©lĂ©seket. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott. A neki tulajdonĂtott szavak Jean-Jacques Rousseau VallomĂĄsok c. mĂ»vĂ©bĂ”l szĂĄrmaznak, amely sok Ă©vvel a kirĂĄlynĂ© uralkodĂĄsa elĂ”tt ĂrĂłdott. Rousseau egy hercegnĂ© szĂĄjĂĄba adja a szavakat. A legenda valĂłszĂnĂ»leg a forradalom utĂĄni kirĂĄlyellenes propaganda rĂ©szekĂ©nt alakult ki, amikor a kirĂĄlyt Ă©s felesĂ©gĂ©t kivĂ©geztĂ©k.
NĂ©rĂł hegedĂŒlt, miközben RĂłma Ă©gett
I. sz. 64. jĂșlius 18-rĂłl 19-re virradĂł Ă©jszaka hatalmas tĂ»zvĂ©sz pusztĂtott RĂłmĂĄban. Az esemĂ©nyt övezĂ” egyik legismertebb legenda szerint NĂ©rĂł hegedĂŒlt, miközben RĂłma Ă©gĂ©sĂ©t figyelte, kĂ©sĂ”bb pedig a romok helyĂ©n Ă©pĂtette fel Ășj palotĂĄjĂĄt. Suetonius Ă©s Cassius Dio szerint NĂ©rĂł szĂnpadi kosztĂŒmben a TrĂłja elfoglalĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł dalt Ă©nekelte, miközben a vĂĄros Ă©gĂ©sĂ©ben gyönyörködött. Tacitus szerint ez csupĂĄn pletyka, Ă©s NĂ©rĂł, amint meghallotta a tĂ»zvĂ©sz hĂrĂ©t azonnal visszasietett RĂłmĂĄba, hogy a mentĂ©st megszervezze, amelyet sajĂĄt pĂ©nzĂ©bĂ”l fizetett. A tĂ»zvĂ©sz utĂĄn megnyitotta palotĂĄjĂĄt, hogy menedĂ©ket nyĂșjtson a hajlĂ©ktalanoknak, Ă©s az Ă©hĂnsĂ©g megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra Ă©lelmiszert hozatott. A katasztrĂłfa utĂĄn Ășj vĂĄrostervet kĂ©szĂtett. Az Ă©pĂŒleteket tĂ©glĂĄbĂłl, Ă©s egymĂĄstĂłl nagyobb tĂĄvolsĂĄgra Ă©pĂtettĂ©k. NĂ©rĂł Ășj palotĂĄt is Ă©pĂttetett (Domus Aurea) a tĂ»z ĂĄltal elpusztĂtott terĂŒleten. A hegedĂ»t egyĂ©bkĂ©nt is RĂłma Ă©gĂ©se utĂĄn 1100 Ă©vvel talĂĄltĂĄk fel.
|
magam, 11:53
|
|
|
Mindenben benne van.
A tĂłban, a hĂłban,
A szĂłban, a jĂłban,
A holdban, a sorban,
A mĂșltban, e korban,
a fĂĄjdalmas Ă©s boldog,
alvĂł Ă©s Ă©ber,
årtalmas és végzetes,
csĂłkban a -mĂșlt Ă©s jelen-
jövÔt tåplåló Sóhaj...
(Halmi Zs)
|
magam, 8:57
|
|
|
utcai zenĂ©szek, ĂșjrahasznosĂtott hangszerekkel...|
|
magam, 8:32
|
|
|
|
| |
