2008. augusztus 30., szombat |
|
|
0 |
|
|
jó éjt, szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
magam, 20:24
|
|
|
Az ég felé emeli arcåt Senkire nem emel kalapot Szegényt bolondnak tartjåk Pedig csak keresi Az égen a napot (ISz)
magam, 20:11
|
|
|
Ă mĂĄr akkor is a leggyorsabb ĂșszĂł volt...
magam, 18:54
|
|
|
tudtad...?
MaradandĂłbb a lelki fĂĄjdalom
Kimutatta egy tanulmåny, amit eddig is tudtunk: a lelki fåjdalom mélyebb és tovåbb megmarad, mint a fizikai.
A Psychological Science szaklap augusztusi szĂĄmĂĄban megjelent tanulmĂĄny szerzĂ”i arra kĂ©rtĂ©k a felmĂ©rĂ©s rĂ©sztvevĂ”it, idĂ©zzĂ©k fel Ășjra mĂșltjuk fĂĄjdalmas fejezeteit oly mĂłdon, hogy leĂrjĂĄk a fĂĄjdalmas esemĂ©nyek rĂ©szleteit, Ă©s azt, ahogy Ă©reztek akkor.
Az elsĂ” kĂ©t kĂ©rdĂ”Ăvben diĂĄkokat kĂ©rdeztek fizikai Ă©s lelki fĂĄjdalmaikrĂłl, a többi közt arrĂłl, hogyan Ă©reztek, amikor egy hozzĂĄjuk közelĂĄllĂł ismerĂ”sĂŒk elĂĄrulta Ă”ket. A felidĂ©zett esemĂ©nyek öt Ă©ven belĂŒl törtĂ©ntek.
Megkérdezték, mikor történt a fåjdalmat okozó esemény, mennyire fåjt akkor, hånyszor beszéltek róla azóta, és hogy most mennyire fåjdalmas annak felidézése.
Ahogy az vĂĄrhatĂł volt, a lelki sĂ©rĂŒlĂ©sek fĂĄjdalmasabbnak bizonyultak, mint a fizikaiak. Ugyancsak kisebb fĂĄjdalmat keltett, amikor csak föl kellett idĂ©zni a momentumot, mint amikor Ărni is kellett rĂłla.
Az egyik szerzĂ” elmondta: a lelki sĂ©rĂŒlĂ©sek Ășjra Ă©s Ășjra ki tudnak Ășjulni. AmiĂ©rt nem szenvedĂŒnk folyamatosan a lelki sĂ©rĂŒlĂ©sektĂ”l, az amiatt van, hogy kĂ©pesek vagyunk az ilyen emlĂ©keket tudatunk mĂ©lyĂ©n tĂĄrolni.
A felmĂ©rĂ©st az egyesĂŒlt ĂĄllamokbeli Pursue egyetem Ă©s az ausztrĂĄl Ăj-DĂ©l-Walesi egyetem kutatĂłi kĂ©szĂtettĂ©k.
magam, 13:09
|
|
|
jĂł szĂłrakozĂĄst...
egy mai...
egy nosztalgia...
egy ami mår örök...
http://www.videoplayer.hu/videos/play/229751
magam, 12:51
|
|
|
Mi folyik itt...?
magam, 8:19
|
|
|
Augusztus 30.
az év 242. (szökÔévekben 243.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 123 nap van håtra
Napkelte: 05:00 Napnyugta: 18:26
Holdkelte: 04:19 Holdnyugta: 18:08
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szombat estig: Sok lesz a napsĂŒtĂ©s, csupĂĄn kevĂ©s nappali gomolyfelhĂ”-kĂ©pzĂ”dĂ©sre kell szĂĄmĂtani. CsapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». Az Ă©szaki, Ă©szaknyugati szĂ©l Ă©lĂ©nk, többfelĂ© erĂ”s lesz. EstĂ©re mĂ©rsĂ©klĂ”dik a lĂ©gmozgĂĄs. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 22 Ă©s 26, kĂ©sĂ” este 15, 20 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
VeszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g nem vĂĄrhatĂł. (Ăszakkeleten a nap elsĂ” felĂ©ben elĂ”fordulhat egy-egy 55 km/h körĂŒli szĂ©llökĂ©s.) A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja is az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k alatt vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Tovåbbra is hidegfronti hatås okozhat fejfåjåst, vérnyomås emelkedést. Våltozik a reflexidÔ.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s : 6.1 - erĂ”s
Ma RĂłzsa, FĂ©lix, RĂłza napja van.
Boldog névnapot!
RĂłzsa : Magyar eredetĂ» nĂ©v, a Rosa latin nĂ”i nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. MĂĄr az ĂrpĂĄd-korban hasznĂĄlatos volt MagyarorszĂĄgon. JelentĂ©se a virĂĄg maga.
Félix : Latin eredetû név, jelentése boldog, szerencsés.
Róza : Latin eredetû név, a Rosa névbÔl szårmazik. Mås magyaråzat szerint a magyarban a Rozålia önållósult becézÔje. Jelentése rózsa.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1721 – Nystadi bĂ©ke: SvĂ©dorszĂĄg jelentĂ”s terĂŒleteket enged ĂĄt az Orosz Birodalomnak. • 1782 – MĂ©rnökkĂ©pzĂ” intĂ©zmĂ©ny jön lĂ©tre Budapesten az Egyetem keretĂ©ben, EurĂłpĂĄban elsĂ”kĂ©nt. A MĂ©rnöki IntĂ©zet, a Budapesti MĂ»szaki Egyetem elĂ”dje, 1850-ig mĂ»ködik. • 1849 – Isztambulban Musztafa Rasid nagyvezĂr meggyĂ”zi kormĂĄnyĂĄt, hogy az OszmĂĄn Birodalom utasĂtsa el az Ausztria követelĂ©sĂ©t, Ă©s ne szolgĂĄltassa ki a magyar szabadsĂĄgharc menekĂŒltjeit. • 1918 – Lenin merĂ©nylet következtĂ©ben sĂșlyosan megsebesĂŒl. • 1922 – TörökorszĂĄgban a Musztafa KemĂĄl pasa ĂĄltal vezetett felkelĂ” hadsereg KĂŒtahya közelĂ©ben döntĂ” gyĂ”zelmet arat a görög intervenciĂłs haderĂ” fölött. FogsĂĄgba esik a görög parancsnoklĂł tĂĄbornok is. MegkezdĂ”dik AnatĂłlia felszabadĂtĂĄsa. • 1932 – A NĂ©metorszĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokon az NSDAP megszerzi a szavazatok 37%-ĂĄt, ezzel a legerĂ”sebb parlamenti frakciĂłvĂĄ vĂĄlik. Hermann Göring SA-ObergruppenfĂŒhrer ĂĄtveszi a Birodalmi GyĂ»lĂ©s (Reichstag) elnöki tisztĂ©t. • 1940 – A mĂĄsodik bĂ©csi döntĂ©s elfogadĂĄsa, melynek alapjĂĄn szeptember 5-Ă©tĂ”l magyar csapatok megkezdik a visszacsatolt Ăszak-ErdĂ©ly megszĂĄllĂĄsĂĄt. • 1941 – A Wehrmacht körĂŒlzĂĄrja LeningrĂĄdot, ezzel megkezdĂ”dik a vĂĄros 900 napos blokĂĄdja. • 1950 – GrĂ”sz JĂłzsef kalocsai Ă©rsek a kommunista ĂĄllamhatalom Ă©s a bĂ©kepapok nyomĂĄsĂĄra megĂĄllapodĂĄst Ăr alĂĄ, melynek Ă©rtelmĂ©ben a pĂŒspöki kar tĂĄmogatja a a szocialista rendszert, a bĂ©keharcot Ă©s a mezĂ”gazdasĂĄg kollektivizĂĄlĂĄsĂĄt. • 1958 – Mao Ce-tung kĂnai ĂĄllam- Ă©s pĂĄrtvezetĂ” meghirdeti a „hĂĄrmas vörös zĂĄszlĂł” programjĂĄt, melynek jelszavai a „szocialista Ă©pĂtĂ©s”, a „nagy ugrĂĄs elĂ”re” Ă©s a „nĂ©pi kommunĂĄk” lĂ©trehozĂĄsa. Ez a sztĂĄlinista tĂpusĂș eröltetett iparosĂtĂĄsi politika nyitĂĄnya KĂnĂĄban. • 1963 – „ForrĂłdrĂłt” lĂ©tesĂŒl Moszkva Ă©s Washington között, a fĂ©lreĂ©rtĂ©sbĂ”l adĂłdĂł atomhĂĄborĂș veszĂ©lyĂ©nek csökkentĂ©sĂ©re. • 1989 – ElsĂ” nemzetközi mĂ©rkĂ”zĂ©sĂ©t vezeti Puhl SĂĄndor, akit kĂ©sĂ”bb nĂ©gyszer vĂĄlasztanak meg a vilĂĄg legjobb labdarĂșgĂł jĂĄtĂ©kvezetĂ”jĂ©nek. • 1996 – MegszĂŒletett a Haszavjurti egyezmĂ©nyt, amely vĂ©get vetett az elsĂ” csecsen hĂĄborĂșnak. • 2005 – Egy nappal a Katrina hurrikĂĄn ĂĄtvonulĂĄsa utĂĄn New Orleans terĂŒletĂ©nek 80%-a vĂz alĂĄ kerĂŒl. Az ĂĄldozatok szĂĄma 1800.
SzĂŒletĂ©sek
• 1574 – Szenczi MolnĂĄr Albert nyelvtudĂłs, zsoltĂĄrköltĂ”, mĂ»fordĂtĂł, reformĂĄtus lelkĂ©sz, filozĂłfus, egyhĂĄzi ĂrĂł († 1639) • 1773 – Pollack MihĂĄly magyar mûépĂtĂ©sz († 1855) • 1796 – Mary Wollstonecraft Shelley angol ĂrĂł, költĂ” († 1851) • 1811 – ThĂ©ophile Gautier francia regĂ©nyĂrĂł, költĂ”, drĂĄmaĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, mĂ»kritikus († 1872) • 1812 – Haraszthy Ăgoston, magyar földbirtokos, a kirĂĄlyi testĂ”rsĂ©g tisztje, a kaliforniai szĂ”lĂ”termesztĂ©s Ă©s borĂĄszat megalapĂtĂłja († 1869) • 1827 – Martin Lajos matematikus, feltalĂĄlĂł († 1879) († 1897) • 1846 – Kresz GĂ©za magyar orvos († 1901) • 1855 – Jacobus Henricus van ’t Hoff fizikokĂ©mikus a reakciĂłsebessĂ©g, a kĂ©miai egyensĂșly Ă©s az ozmotikus nyomĂĄs vizsgĂĄlatai terĂ©n elĂ©rt kiemelkedĂ” munkĂĄssĂĄgaiĂ©rt az elsĂ” kĂ©miai Nobel-dĂjat kapta 1901-ben († 1911) • 1871 – Ernest Rutherford, Ășj-zĂ©landi szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai Nobel-dĂjas atomfizikus († 1937) • 1877 – Feliksz E. Dzerzsinszkij (er. Feliks DzierÂżyñski) lengyel kommunista forradalmĂĄr, a szovjet titkosrendĂ”rsĂ©g (CSEKA) lĂ©trehozĂłja, vezetĂ”je († 1926) • 1890 – RemĂ©nyik SĂĄndor magyar költĂ” († 1941) • 1909 – Tadeusz SoÂłtyk lengyel mĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©p-tervezĂ” († 2004) • 1922 – MĂĄdi SzabĂł GĂĄbor JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, Ărdemes Ă©s KivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 2003) • 1943 – Adamis Anna magyar költĂ”, dalszövegĂrĂł, elĂ”adĂł • 1954 – Alekszandr Lukasenko belorusz politikus, elnök • 1958 – CsiffĂĄry Gabriella fĂ”levĂ©ltĂĄros, szerkesztĂ” • 1972 – Cameron Diaz amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1972 – Pavel NedvĂŹd cseh labdarĂșgĂł • 1980 – Tisza Kata magyar ĂrĂłnĂ” • 1985 – Cosmin Giura romĂĄn labdarĂșgĂł • 1986 – Ryan Ross zenĂ©sz, a Panic! at the Disco nevĂ» amerikai egyĂŒttes szĂłlĂłgitĂĄrosa • Ă©s hĂĄttĂ©rĂ©nekese
HalĂĄlozĂĄsok
• 526 – Nagy Teodorik keleti gĂłt kirĂĄly (RavennĂĄban) • 1594 – Kendi SĂĄndor erdĂ©lyi magyar fĂ”nemes, politikus • 1723 – Antoni von Leeuwenhoek holland biolĂłgus, egyebek mellett a baktĂ©riumok felfedezĂ”je • 1928 – Wilhelm Wien, Nobel-dĂjas nĂ©met fizikus • 1935 – Henri Barbusse francia kommunista ĂrĂł (* 1873) • 1940 – Joseph John Thomson, Nobel-dĂjas angol fizikus, az elektron felfedezĂ”je (* 1856) • 1945 – Schaffer AlfrĂ©d egy hĂres magyar labdarĂșgĂł jĂĄtĂ©kos Ă©s edzĂ” volt (* 1893) • 1960 – SzĂ”nyi IstvĂĄn, Kossuth-dĂjas festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1894) • 1963 – Guy Burgess brit hĂrszerzĂ”, kettĂ”s ĂŒgynök, szovjet kĂ©m, a „cambridge-i ötök” egyike (* 1911) • 1993 – Richard Jordan amerikai szĂnĂ©sz (* 1938) • 2006 – NagĂb MahfĂșz Irodalmi Nobel-dĂjas egyiptomi ĂrĂł (* 1911)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• TörökorszĂĄg – A GyĂ”zelem Ănnepe (Zafer Bayramı), a görög megszĂĄllĂłk elleni 1922-es diadal emlĂ©kĂ©re.
magam, 8:05
|
|
|
napi okossĂĄg:
SzegĂ©ny egyetemistĂĄk... annyira nincs pĂ©nzĂŒk, hogy öten szĂvnak egy cigarettĂĄt Ă©s mĂ©g örĂŒlnek is neki!
.
magam, 8:00
|
|
|
"Nincs kĂ©nyesebb dolog az önigazolĂĄsnĂĄl, naponta meginog, akĂĄr szĂ©lfĂștta nĂĄdszĂĄl, hajlik a vĂz felĂ©, hajlik a part felĂ©, nyugtatĂĄsa reszketeg, mint vĂzben ĂșszĂł fellegĂ©." (Baranyi F)
magam, 7:57
|
|
|
Jó reggelt,szép hétvégét.
magam, 7:55
|
|
|
|
2008. augusztus 29., péntek |
|
|
0 |
|
|
ParĂĄnyiak vagyunk, lĂ©tĂŒnk a mindensĂ©gben oly’ csekĂ©ly. ElveszĂŒnk a nagy egĂ©szben, nyomunk se marad, nincs esĂ©ly. Csillagok Ă©s bolygĂłk között magĂĄba nyel a vĂ©gtelen, Csak egy villanĂĄs az Ă©let… Nem vĂĄltoztat a lĂ©nyegen. (ISz)
magam, 20:31
|
|
|
Ă©szre sem vettem...a 6000 - dik bejegyzĂ©s.. csak Ășgy elrepĂŒlt, ez a kis idĂ”.. köszönöm a hozzĂĄm szĂłlĂĄsokat,Ă©s az olvasĂĄst is
magam, 19:58
|
|
|
egy mosolyt megér...
Ăll a juhĂĄsz a rĂ©ten a botjĂĄra tĂĄmaszkodva. Arra megy a többi juhĂĄsz, meglĂĄtjĂĄk, kĂ©rdik tĂ”le: - HĂĄt te meg, mit csinĂĄlsz? - Gondolkodom. - Ăs hol a fenĂ©ben van a nyĂĄjad? - Azon gondolkodom...
A kalĂłzhalyĂł matrĂłza leszĂłl a kapitĂĄnynak: -Uram jön egy ellensĂ©ges hajĂł!! -Akkor hozzon egy ĂŒveg vodkĂĄt,Ă©s hozza fel a vörös ingemet! -De miĂ©rt?? -A vodka önbizalmat ad,a vörös ingen pedig nem lĂĄtszik meg a vĂ©rem. MĂĄsnap: -Uram! Jön 3 ellensĂ©ges hajĂł! -Akkor hozzon 2 ĂŒveg vodkĂĄt,Ă©s hozza fel a barna gatyĂĄmat!
Nemi erĂ”szak ĂŒgyĂ©ben ĂtĂ©lkeznek egy rendĂ”r fölött: - Nem Ă©rtem - mondja a bĂrĂł - ha igaz, amit mond, hogy homoszexuĂĄlis, miĂ©rt tĂĄmadta meg azt a szerencsĂ©tlen apĂĄcĂĄt? - Hmm... HĂĄtulrĂłl Ășgy nĂ©zett ki, mint ZorrĂł...
Ket rendĂ”r a nyelvtanĂłrĂĄn: - Te a tennap az ket "n"? - Azt nemtom, de hogy kĂ©t "t" az biztos, mert mĂșlt idĂ”.
Egy rĂ©szeg felszĂĄll a buszra kesĂ” este, Ă©s az ĂŒlĂ©sek közt tĂĄntorogva vĂ©gĂŒl is egy idĂ”sebb asszony mellĂ© huppan. A nĂ” megvetĂ”en vegigmĂ©ri pĂĄrszor majd Ăgy szĂłl hozzĂĄ: - Hadd mondjak magĂĄnak valamit. Maga egyenesen a pokolra megy! A rĂ©szeg felugrik Ă©s elĂ”rekiĂĄlt a sofĂ”rnek: - HĂ©, ĂĄlljon meg: Rossz buszra szĂĄlltam !
magam, 12:31
|
|
|
tudtad...?
VirĂĄgszimbolika kezdĂ”knek - titkos ĂŒzenetek
A virĂĄg sok mindent elĂĄrulhat arrĂłl, akitĂ”l ajĂĄndĂ©kba kapjuk. A virĂĄgszimbolika az idĂ”k kezdete Ăłta lĂ©tezik, a szĂnes, illatos növĂ©nyek nyelvĂ©n szĂĄmtalan ĂŒzenetet közölhetnek velĂŒnk.
Milyen, aki adja?
ManapsĂĄg kevĂ©sbĂ© szigorĂș szabĂĄlyok jellemzik a virĂĄgvĂĄsĂĄrlĂĄst, mint nĂ©hĂĄny Ă©vtizeddel ezelĂ”tt. Vannak olyan szokĂĄsok, amelyek mĂĄra mĂĄr teljesen elavultak. Nem szabad tehĂĄt messzemenĂ” következtetĂ©seket levonni abbĂłl, ha egy fĂ©rfi nem pĂĄratlan szĂĄmĂș virĂĄgbĂłl összeĂĄllĂtott csokorral lep meg bennĂŒnket. Annak ellenĂ©re, hogy ez egykor a szeretĂ”k közötti kapcsolat jele volt, ma mĂĄr semmilyen jelentĂ”sĂ©ge nincs. KedvesĂŒnk Ă©ppĂșgy meglephet minket pĂĄratlan szĂĄmĂș virĂĄgszĂĄllal, mint az egyik kollĂ©gĂĄnk. A virĂĄgok szimbolikĂĄja azonban nem tĂ»nt el teljesen, sok virĂĄgĂĄrus Ă©s virĂĄgkötĂ” jĂłl ismeri a leggyakoribb virĂĄgok jelentĂ©sĂ©t. S ha a fĂ©rfi elĂĄrulja nekik ajĂĄndĂ©kozĂĄsa cĂ©ljĂĄt, akkor ĂŒzenetĂ©nek megfelelĂ” virĂĄgcsokrot kĂ©szĂtenek neki.
Szeret, nem szeret? Szeret!
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen a fĂ©rfi jelleme Ă©s mik a szĂĄndĂ©kai, kitĂ»nĂ” alkalom a nyomozĂĄsra, amikor virĂĄgcsokrot vagy egy szĂĄl virĂĄgot kapunk tĂ”le. Mit is ĂĄrulnak el a virĂĄgok Ă©s az apropĂł, amelynek kapcsĂĄn ĂĄtadja nekĂŒnk? Ărdekes kis jĂĄtĂ©k, Ă©rdemes elgondolkodni rajta!
SzakĂ©rtök dĂsznövĂ©nykertĂ©sz, virĂĄgkötĂ” KĂ©rdezd szakĂ©rtĂ”nket! Több szakĂ©rtĂ” 1. VirĂĄg, csak Ășgy
Ha nem kifejezetten szĂŒletĂ©snapra, nĂ©vnapra vagy nĂ”napra kapunk virĂĄgot, tekinthetjĂŒk fĂ©l sikernek, hiszen feltĂ©tlenĂŒl Ășriemberre vall a gesztus. Azok a fĂ©rfiak, akik szĂvesen ajĂĄndĂ©koznak virĂĄgot minden ok nĂ©lkĂŒl, figyelmesek, Ă©s valĂłszĂnĂ»leg nem barĂĄti kapcsolatot szeretnĂ©nek kialakĂtani velĂŒnk.
2. Kedvenc virĂĄgunk
Ha egy bĂ»bĂĄjos fĂ©rfi kedvenc virĂĄgunkkal lep meg minket, anĂ©lkĂŒl, hogy errĂ”l mĂĄr konkrĂ©tan lett volna szĂł, igen komoly szĂĄndĂ©kot mutatja a csokor. Ha csak egyszerĂ»en tudja, hogy melyik szĂn vagy virĂĄgfajta a kedvencĂŒnk, biztosan a kedvĂŒnkben akar jĂĄrni.
3. Mûviråg
A mĂ»virĂĄg nem vall tĂșl jĂł ĂzlĂ©sre. Lehet, hogy a vĂĄgott növĂ©ny hamar elhal, ĂĄm az örökkĂ© tartĂł virĂĄg lĂĄttĂĄn lehetsĂ©ges, hogy a mi szerelmĂŒnk sem lesz oly tartĂłs.
4. VirĂĄg selyempapĂrban
Ha a fĂ©rfi elfelejti kihĂĄmozni a virĂĄgot a hangulatrombolĂł, seszĂnĂ» selyempapĂrbĂłl, nem valĂłszĂnĂ», hogy kifinomult, udvarias jellem. Az, hogy a környĂ©ken nem talĂĄlt egy szemetest sem, nem bizonyul jĂł kifogĂĄsnak.
5. VirĂĄgtenger
Ha annyi virĂĄgot kapunk, hogy mozdulni sem lehet tĂ”le a lakĂĄsban, az valami gyanĂșs ĂŒgyet sejtet. Ărdemes elgondolkodni, nem lĂ©pett-e fĂ©lre? VĂ©gĂŒl is miĂ©rt kell tĂz csokornak egyetlen szĂĄl, igaz szerelmet szimbolizĂĄlĂł vörös rĂłzsĂĄt helyettesĂtenie?
6. Cserepes
Ha a virĂĄg cserepes, valĂłszĂnĂ»leg ĂșjĂtĂł, izgalmas szemĂ©lyisĂ©ggel van dolgunk, aki nem szereti a „vĂĄgott virĂĄg" hagyomĂĄnyĂĄt. Az is lehet, hogy szeretnĂ©, ha hosszan emlĂ©keznĂ©nk rĂĄ.
7. LuxusvirĂĄg
Ha drĂĄga, exkluzĂv virĂĄg formĂĄjĂĄban jelenik meg az ĂŒzenet, alighanem a következĂ” variĂĄciĂłk valamelyikĂ©re gondolhatunk: „Ezt a drĂĄga virĂĄgot is megadom Neked, mert Te felbecsĂŒlhetetlen Ă©rtĂ©kĂ» vagy szĂĄmomra", vagy „Legközelebb is drĂĄga ajĂĄndĂ©kot kapsz, hiszen a pĂ©nzemmel bĂĄrkit leveszek a lĂĄbĂĄrĂłl."
8. VirĂĄg helyett valami mĂĄs
Ha valamely alkalomra nem kapunk virĂĄgot, de valami kedves aprĂłsĂĄg helyettesĂti, ne szomorkodjunk, de azĂ©rt diszkrĂ©ten figyelmeztessĂŒk kedvesĂŒnket, hogy a virĂĄg mindenkĂ©ppen alapvetĂ” ajĂĄndĂ©k egy hölgy szĂĄmĂĄra legalĂĄbb egy-kĂ©t alkalommal egy Ă©vben.
+1 VĂ©gĂŒl a legfontosabb alapszabĂĄly: akĂĄrmilyen virĂĄgot is kapunk, szerethetĂ” a fĂ©rfi, ha eltalĂĄlta ĂzlĂ©sĂŒnket!
VirĂĄgok Ă©s ĂŒzenetek Vörös rĂłzsa Az örök klasszikus, a szerelem Ă©s a szenvedĂ©ly szimbĂłluma. Ha ezt a virĂĄgot kapjuk valakitĂ”l, biztosak lehetĂŒnk abban, hogy igen vonzĂłnak talĂĄl minket! SĂĄrga rĂłzsa A barĂĄtsĂĄg, a vidĂĄmsĂĄg jelkĂ©pe. Aki sĂĄrga rĂłzsĂĄt ad, valĂłszĂnĂ»leg kedvel minket, de semmikĂ©ppen se szĂĄmĂtsuk komoly vonzalomra, szerelemre. Ez a szĂn a vörös rĂłzsa „barĂĄtoknak szĂłlĂł" alternatĂvĂĄja. SzekfĂ» TradicionĂĄlis, kissĂ© unalmas virĂĄg. AjĂĄndĂ©kozĂłja valĂłszĂnĂ»leg konzervatĂv, nem igazĂĄn ĂșjĂtĂł jellem. Orchidea Az egyik legexkluzĂvabb virĂĄg. Ezt az egzotikus növĂ©nyt olyan valaki adja, aki mindenkĂ©ppen a kedvĂŒnkben akar jĂĄrni. Orgona Ezt az illatos virĂĄgot inkĂĄbb egy „spontĂĄn leszakĂtĂĄs" alkalmĂĄval megfelelĂ” odaadni, mint valamely ĂŒnnepre. Az anyĂĄk napja szimbĂłluma, nem a szenvedĂ©lyes kapcsolatĂ©. Nefelejcs Kedves kis csokor, a nevĂ©ben hordozza ĂŒzenetĂ©t: „soha ne felejts el!" FehĂ©r liliom Tiszta, nem tolakodĂł szĂĄndĂ©kok leleplezĂ”je. KrizantĂ©m Nem tĂșl ĂzlĂ©ses ajĂĄndĂ©k, mert „temetĂ”i virĂĄgkĂ©nt" is ismerik. TalĂĄn örökre eltemethetjĂŒk a kapcsolatot, kivĂ©ve, ha a lakĂĄsunkban is szeretjĂŒk ezt a növĂ©nyt! GyöngyvirĂĄg SzerĂ©ny, Ă”szinte szeretet vagy szerelem jelkĂ©pe lehet. TulipĂĄn A vörös a lĂĄngolĂł Ă©rzelmek jelkĂ©pe, a tarka tulipĂĄncsokor csodĂĄlatot mutat. A sĂĄrga tulipĂĄn a tisztelet Ă©s a hĂłdolat jele. NĂĄrcisz „Szeretlek" helyett is csodĂĄlatos, de pusztĂĄn azt is ĂŒzenheti: „Legyen egy vidĂĄm napod!"
magam, 12:15
|
|
|
ha Ășgy Ă©rzed neked van a legrosszabb munkĂĄd...
magam, 9:31
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 29.
az év 241. (szökÔévekben 242.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 124 nap van håtra.
Napkelte: 04:58 Napnyugta: 18:28
Holdkelte: 02:59 Holdnyugta: 17:48
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re pĂ©ntek estig: A napsĂŒtĂ©s mellett idĂ”nkĂ©nt erĂ”sen megnövekszik a felhĂ”zet. NĂ©hol zĂĄporesĂ”, egy-egy zivatar is elĂ”fordul. Az Ă©szaknyugati szĂ©l sokfelĂ© megĂ©lĂ©nkĂŒl, helyenkĂ©nt megerĂ”södik. Zivatar környezetĂ©ben viharos szĂ©llökĂ©sek is lehetnek. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 25, 30, kĂ©sĂ” este 17, 22 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
PĂ©nteken nagyobb esĂ©llyel keleten egy-egy viharos (60-65 km/h) szĂ©llel kĂsĂ©rt zivatar kialakulhat. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja helyenkĂ©nt kevĂ©ssel ĂĄtlĂ©pheti az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©ket...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Gyenge hidegfronti hatås okozhat fejfåjåst, vérnyomås emelkedést. Hosszabb lehet a reflexidÔ.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s : 6.3 - erĂ”s
Ma Beatrix, Erna, JĂĄnos, Kamilla, Szabina, CĂ©zĂĄr, Kandida, SebĂ”, Szabin napja van.
Boldog névnapot!
Beatrix : Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se boldogĂtĂł, boldogsĂĄgot hozĂł.
Erna : ĂfelnĂ©met eredetĂ» nĂ©v, az Erneszta önĂĄllĂłsult nĂ©met becĂ©zĂ”jĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se komoly, hatĂĄrozott, kĂŒlönösen a harcban.
JĂĄnos : Bibliai nĂ©v. A hĂ©ber Johanan nĂ©v görög Johannesz vĂĄltozatĂĄbĂłl (ill. ennek a hasonlĂł hangzĂĄsĂș latin Johannes formĂĄjĂĄbĂłl) szĂĄrmazik. JelentĂ©se "Jahve megkegyelmezett". MagyarorszĂĄgon a XVI - XVIII. szĂĄzadban a legnĂ©pszerĂ»bb fĂ©rfinĂ©v volt, Ă©s kĂ©sĂ”bb is a leggyakoribbak közĂ© tartozott, egĂ©szen az 1970-es Ă©vekig.
Kamilla : A Kamill fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, egyĂșttal egy gyĂłgynövĂ©ny neve. Latin eredetĂ», jelentĂ©se nemesi szĂŒletĂ©sĂ», aki az ĂĄldozatoknĂĄl szolgĂĄlt.
Szabina : Latin eredetû név, a Szabin férfinév nÔi pårja. Jelentése a szabinok népéhez tartozó.
CĂ©zĂĄr : Etruszk, latin eredetĂ» nĂ©v, a rĂłmai Caesar csalĂĄdnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se hosszĂș hajĂș, dĂșs hajĂș.
Kandida : Latin eredetû név, a Kandid férfinév nÔi pårja, jelentése fehér, fénylÔ, ragyogó.
SebÔ : A Sebestyén régi magyar becézÔjébÔl önållósult.
Szabin : Latin eredetû név, a Sabinus névbÔl szårmazik, jelentése a szabinok népéhez tartozó férfi.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1521 – Az I. SzulejmĂĄn (Szoliman) szultĂĄn ĂĄltal vezetett török haderĂ” elfoglalja NĂĄndorfehĂ©rvĂĄrt. • 1526 – "A mohĂĄcsi vĂ©sz": Az I. SzulejmĂĄn (Szoliman) szultĂĄn vezette török haderĂ” a mohĂĄcsi csatĂĄban szĂ©tveri a magyar fĂ”sereget, II. Lajos kirĂĄly is elesik. • 1533 – Pizarro spanyol konkvisztĂĄdor megöleti az utolsĂł inka uralkodĂłt, AtahualpĂĄt Ă©s elfoglalja a Birodalom fĂ”vĂĄrosĂĄt, CuzcĂłt. • 1541 – I. SzulejmĂĄn (Szoliman) szultĂĄn hadsereggel Ă©rkezik Buda alĂĄ, fogsĂĄgba veti Török BĂĄlintot. A török katonasĂĄg csellel elfoglalja Buda vĂĄrĂĄt. • 1602 – A tizenöt Ă©ves hĂĄborĂș sorĂĄn Jemisdzsi HasszĂĄn nagyvezĂr visszafoglalja a csĂĄszĂĄriaktĂłl SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄrt. • 1686 – A török vĂ©dĂ”k sikertelenĂŒl prĂłbĂĄlnak kitörni a Szent Liga ĂĄltal ostromlott Buda vĂĄrĂĄbĂłl. • 1679 GubasĂłczy JĂĄnos korĂĄbbi vĂĄci pĂŒspök – szemĂ©lyĂ©ben Ășj fĂ”pĂĄsztor kerĂŒl a Nyitrai EgyhĂĄzmegye Ă©lĂ©re. • 1756 – II. Frigyes porosz kirĂĄly csapatai bevonulnak az AusztriĂĄval szövetsĂ©ges SzĂĄszorszĂĄgba, ezzel elkezdĂ”dik a hĂ©tĂ©ves hĂĄborĂș. • 1831 – Michael Faraday angol fizikus felfedezi a mĂĄgneses tĂ©r elektromos hatĂĄsĂĄt, az indukciĂłt. • 1944 – Kitör a SzlovĂĄk Nemzeti FelkelĂ©s BesztercebĂĄnyĂĄn. • 1944 – Horthy kormĂĄnyzĂł Lakatos GĂ©za vezĂ©rezredest nevezi ki miniszterelnökkĂ©, SztĂłjay Döme helyĂ©re. • 2005 – A Katrina hurrikĂĄn elĂ©ri Louisiana partjait, 65 mĂ©rföldre dĂ©lre New OrleanstĂłl.
SzĂŒletĂ©sek
• 1434 – Janus Pannonius az elsĂ”, nĂ©v szerint ismert magyar költĂ” († 1472) • 1825 – Salamon Ferenc a 19. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©nek egyik jelentĂ”s irodalomkritikusa, törtĂ©nĂ©sze, szĂnikritikusa († 1892) • 1855 – Stetka Gyula festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1925) • 1908 – Robert Merle francia ĂrĂł († 2004) • 1915 – Ingrid Bergman svĂ©d szĂnĂ©sznĂ” († 1982) • 1923 – Richard Attenborough bĂĄrĂł, Oscar-dĂjas angol szĂnĂ©sz, filmszĂnĂ©sz, rendezĂ”, producer • 1935 – Garai LĂĄszlĂł kutatĂł pszicholĂłgus, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia doktora • 1939 – Kontsek JolĂĄn olimpiai bronzĂ©rmes atlĂ©ta, diszkoszvetĂ”, sĂșlylökĂ”, gerelyhajĂtĂł, edzĂ” • 1939 – Joel Schumacher amerikai filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł Ă©s producer • 1941 – SiklĂłs Csaba magyar közlekedĂ©smĂ©rnök, politikus • 1958 – Michael Jackson A pop kirĂĄlya, tĂĄncos, koreogrĂĄfus, Ă©nekes
HalĂĄlozĂĄsok
• 886 – I. Baszileiosz bizĂĄnci csĂĄszĂĄr (* 812) • 1526 – II. Lajos magyar kirĂĄly (* 1506) Tomori PĂĄl hadvezĂ©r, kalocsai Ă©rsek (* 1475 körĂŒl) Szalkai LĂĄszlĂł esztergomi Ă©rsek (* 1475) SĂĄrkĂĄny Ambrus volt kirĂĄlyi orszĂĄgbĂrĂł (* 1480 körĂŒl) DrĂĄgffy JĂĄnos kirĂĄlyi orszĂĄgbĂrĂł (* ?) PerĂ©nyi Ferenc vĂĄradi pĂŒspök (* 1500) MĂłrĂ© FĂŒlöp pĂ©csi pĂŒspök (* ?) Paksy BalĂĄzs gyĂ”ri pĂŒspök (* ?) Csaholi Ferenc csanĂĄdi pĂŒspök (* ?) Palinay György boszniai pĂŒspök (* ?) Szapolyai György szepesi grĂłf, a had mĂĄsodik vezĂ©re (* 1488 k.) OrszĂĄgh Ferenc, fĂ”kamarĂĄs (* ?) KorlĂĄtkĂ”i PĂ©ter, fĂ”ajtĂłnĂĄllĂł (* ?) Trepka AndrĂĄs fĂ”ajtĂłnĂĄllĂł, kirĂĄlyi testĂ”rtiszt (* ?) HorvĂĄth Simon kirĂĄlyi fĂ”pincemester (* ?) AczĂ©l IstvĂĄn pozsonyi vĂĄrnagy, kirĂĄlyi testĂ”rtiszt (* ?) Orlovcsics György zenggi kapitĂĄny (* ?) • 1533 – Atahualpa, az Inka Birodalom utolsĂł uralkodĂłja (a spanyol konkvisztĂĄdorok kivĂ©gzik) • 1666 – Frans Hals, flamand barokk festĂ” (* 1580) • 1749 – BĂ©l MĂĄtyĂĄs, magyar lelkĂ©sz, ĂrĂł, tudĂłs (* 1684) • 1799 – VI. Piusz pĂĄpa (* 1717) • 1865 – BulcsĂș KĂĄroly, reformĂĄtus lelkĂ©sz, tanĂĄr (* 1823) • 1889 – Dunyov IstvĂĄn honvĂ©d alezredes, az olasz hadsereg ezredese (* 1816) • 1904 – V. MurĂĄd, az OszmĂĄn Birodalom 34. szultĂĄnja (* 1840) • 1935 – Asztrid svĂ©d hercegnĂ”, belga kirĂĄlynĂ©, III. LipĂłt belga kirĂĄly felesĂ©ge, autĂłbalesetben (* 1905) • 1938 – Karinthy Frigyes, magyar ĂrĂł, költĂ”, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1887) • 1938 – Kun BĂ©la, ĂșjsĂĄgĂrĂł, kommunista politikus, a magyar TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg vezetĂ”je (* 1886) • 1942 – Gottfried John, nĂ©met szĂnĂ©sz • 1957 – Ăgoston ErnĂ”, festĂ”, grafikus (* 1889) • 1967 – PĂĄter TamĂĄs Alajos, magyar ferences szerzetes, tanĂĄr, karnagy, zeneszerzĂ” (* 1915) • 1975 – SchaĂĄr ErzsĂ©bet, MunkĂĄcsy-dĂjas magyar szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1908) • 1982 – Ingrid Bergman, svĂ©d szĂnĂ©sznĂ” (* 1915) • 1983 – Jobba Gabi, magyar szĂnĂ©sznĂ” (* 1947) • 1987 – Lee Marvin, Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz (* 1924) • 1994 – GĂĄspĂĄr Margit, ĂrĂł, mĂ»fodĂtĂł (* 1905)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• A SzlovĂĄk KöztĂĄrsasĂĄg hivatalos ĂĄllami ĂŒnnepe – 1944: SzlovĂĄk Nemzeti FelkelĂ©s
magam, 8:42
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ne kerĂŒlgesd a forrĂł kĂĄsĂĄt, mint istentagadĂł macska a templom egerĂ©t, mert hamar elszĂ©dĂŒlsz.
.
magam, 8:12
|
|
|
RemĂ©nyvirĂĄgok, SzĂvemben Ă”rizgetlek, kĂ©k nefelejcsek.
Szivårvåny széthull. Egy eltévedt pillangó szårnyaira szåll.
Såpadt holdsugår. Kökényszemû fellegek, az Ôsz mår itt jår. (SzI)
magam, 8:10
|
|
|
JĂł reggelt,vidĂĄm napot mindenkinek.
magam, 8:09
|
|
|
|
2008. augusztus 28., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
magam, 21:07
|
|
|
Gyakorlat
segĂts mindennek olyannak lennie, mint amilyen Ășgyis (Fodor Ă)
magam, 21:01
|
|
|
egy mosolyt megér...
A baleset oka NĂ©hĂĄny jĂłl sikerĂŒlt vĂĄlasz a biztosĂtĂłk baleseti kĂĄrbejelentĂ”jĂ©rĂ”l, a "Baleset oka" rovatban: (ValĂłs esetek) 1. HazafelĂ© tartva vĂ©letlenĂŒl rossz hĂĄzba ĂĄlltam be, Ă©s összeĂŒtköztem egy fĂĄnak, ami az Ă©n kertemben nem volt. 2. A mĂĄsik autĂł nekem ĂŒtközött anĂ©lkĂŒl, hogy ezt a szĂĄndĂ©kĂĄt elĂ”re jelezte volna. 3. Azt hittem, hogy az ablakom le van hĂșzva, de aztĂĄn rĂĄjöttem, hogy nem, amikor kidugtam a kezem rajta. 4. Ătköztem egy ĂĄllĂł kamionnal, ami a szembejövĂ” sĂĄvban közeledett. 5. A teherautĂł a szĂ©lvĂ©dĂ”n keresztĂŒl a felesĂ©gem arcĂĄba tolatott. 6. Egy gyalogos nekem jött, Ă©s az autĂł alĂĄ fekĂŒdt. 7. A fickĂł elfoglalta az egĂ©sz Ășttestet, jĂłnĂ©hĂĄnyszor kikerĂŒltem mielĂ”tt elĂŒtöttem. 8. LehĂșzĂłdtam az Ășt szĂ©lĂ©re, meglĂĄttam az anyĂłsomat Ă©s nekimentem a vasĂști töltĂ©snek. 9. AbbĂ©li igyekezetemben, hogy agyonĂŒssek egy legyet, nekimentem egy telefonpĂłznĂĄnak. 10. EgĂ©sz nap növĂ©nyeket vĂĄsĂĄroltam, majd hazaindultam. Amikor egy keresztezĂ”dĂ©shez Ă©rtem, egy sövĂ©ny ugrott elĂ” Ă©s megzavarta a lĂĄtĂĄsomat, Ăgy nem vettem Ă©szre a mĂĄsik autĂłt. 11. Negyven Ă©ve vezetem az autĂłmat, de most elaludtam a kormĂĄny mellett Ă©s balesetet szenvedtem. 12. VĂ©gveszĂ©lyben az orvoshoz siettem, amikor a csuklĂłm kificamodĂĄsa balesetet okozott. 13. Amikor a keresztezĂ”dĂ©shez Ă©rtem egy stop tĂĄbla jelent meg az Ășton, ahol eddig semmilyen tĂĄbla sem volt. Nem tudtam elĂ©g gyorsan fĂ©kezni Ă©s Ăgy elkerĂŒlni a balesetet. 14. Hogy elkerĂŒljem az autĂłm elsĂ” lökhĂĄrĂtĂłjĂĄnak sĂ©rĂŒlĂ©sĂ©t, elĂŒtöttem egy gyalogost. 15. Az autĂłm szabĂĄlyosan parkolt, miközben beletolatott egy mĂĄsik autĂłba. 16. Egy lĂĄthatatlan autĂł elĂ”tĂ»nt a semmibĂ”l, nekiment az enyĂ©mnek, majd eltĂ»nt. 17. BĂĄr azt mondtam a rendĂ”röknek, hogy semmi bajom, amikor levettem a kalapomat, azt vettem Ă©szre, hogy koponyasĂ©rĂŒlĂ©st szenvedtem. 18. Biztos vagyok benne, hogy az az öregember nem is akart ĂĄtmenni a mĂĄsik oldalra, amikor elĂŒtöttem. 19. A gyalogos csak bĂłklĂĄszott, nem tudta, merre menjen, Ăgy hĂĄt elĂŒtöttem. 20. LĂĄttam egy lassan mozgĂł, szomorĂș arcĂș öregembert, amint lepattan az autĂłm motorhĂĄztetĂ”jĂ©rĂ”l. 21. A baleset közvetett okozĂłja egy kiscsĂĄvĂł volt egy kis autĂłban, nagy szĂĄjjal. 22. KirepĂŒltem az autĂłbĂłl, amikor az leszaladt az ĂștrĂłl. KĂ©sĂ”bb talĂĄlt meg nĂ©hĂĄny kĂłbor macska. 23. A telefonpĂłzna nagyon gyorsan mozgott. MegprĂłbĂĄltam kitĂ©rni az ĂștjĂĄbĂłl, amikor nekem ĂŒtközött.
magam, 20:25
|
|
|
A remĂ©ny nem azonos az örömmel, melyet akkor Ă©rzĂŒnk, amikor a dolgok jĂłl mennek, vagy a kĂ©szsĂ©ggel, hogy belevĂĄgjunk egy jĂł kilĂĄtĂĄsokkal kecsegtetĂ” ĂŒzletbe. A remĂ©ny semmikĂ©ppen nem azonos a derĂ»lĂĄtĂĄssal. Sokkal inkĂĄbb munkĂĄlkodĂĄs egy ĂŒgy sikerĂ©Ă©rt. Nem abbĂ©li hitĂŒnk, hogy valami jĂłl fog sikerĂŒlni, hanem a bizonyossĂĄg, hogy valami Ă©rtelmessel foglalkozunk, akĂĄr sikerrel jĂĄrunk, akĂĄr nem. Ez az a remĂ©ny, mely erĂ”t ad, hogy Ă©ljĂŒnk, hogy kiprĂłbĂĄljunk Ășj dolgokat mĂ©g remĂ©nytelennek tĂ»nĂ” körĂŒlmĂ©nyek között is. Az Ă©let tĂșl becses ahhoz, semhogy tartalmatlanul, cĂ©l nĂ©lkĂŒl, ĂŒresen, szeretet Ă©s vĂ©gsĂ” soron remĂ©ny nĂ©lkĂŒl Ă©ljĂŒnk. (ISz)
magam, 19:38
|
|
|
Utasra vĂĄrva...
magam, 12:23
|
|
|
tudtad...?
TrĂłja
A rĂ©gi nagy legendĂĄk egyike-mĂĄsika oly eleven tĂ»zzel ragyog, hogy fĂ©nyĂŒk Ă©vezredeken ĂĄt sem homĂĄlyosul el. KözĂ©jĂŒk tartozik a Török orszĂĄg Ă©szaknyugati partjĂĄn ĂĄllt TrĂłja kifosztĂĄsĂĄnak törtĂ©nete is. A tĂĄrgyi bizonyĂtĂ©kok hiĂĄnyĂĄban, sĂ”t a mind a mai napig ismeretlen helyszĂn ellenĂ©re is hiszĂŒnk a trĂłjai hĂĄborĂș mesĂ©jĂ©ben.
A nĂ©met utazĂł, Heinrich Schliemann konkrĂ©t valĂłsĂĄgkĂ©nt fogadott el egy bronzkori törtĂ©netet, mely tĂ©mĂĄit Ă©s szenvedĂ©lyeit illetĂ”en Ă©ppoly szövevĂ©nyes Ă©s megindĂtĂł, mint egy Shakespeare-drĂĄma. A trĂłjai hĂĄborĂș esetĂ©ben a legenda a valaha Ărt leghĂresebb hĂ”sköltemĂ©nyek egyikĂ©nek, az IliĂĄsznak köszönheti nagysĂĄgĂĄt Ă©s maradandĂłsĂĄgĂĄt.
Az Ôsi Trója története
A görögök Ă©s trĂłjaiak hosszan tartĂł hĂĄborĂșjĂĄt megĂ©neklĂ” törtĂ©netet ma az esemĂ©ny ihlette nĂ©pköltĂ©szeti alkotĂĄsok gyĂ»jtemĂ©nyĂ©nek tekintik. HomĂ©rosz, a költĂ” - ha Ă©lt egyĂĄltalĂĄn - feltehetĂ”en valamelyik ion szigeten, pl. Khioszon vagy SzmĂŒrnĂĄban szĂŒletett a Kr. e. 8. szĂĄzadban. KĂ©tsĂ©gtelen hĂrnĂ©vre tehetett szert, mely elkĂsĂ©rte halĂĄla utĂĄn is. A törtĂ©net sokĂĄig szĂĄjhagyomĂĄny ĂștjĂĄn terjedt, a mesĂ©lĂ” mindig "ahogy HomĂ©rosz megĂ©nekelte" szavakkal fejezi be a maga rĂ©szĂ©t.
A vĂĄros bukĂĄsĂĄt a trĂłjai kirĂĄly, Priamosz fiĂĄnak a vĂĄlasztĂĄsa okozta. Parisz azt a kĂ©tes Ă©s veszĂ©lyes megbĂzĂĄst kapta, hogy döntse el, ki a legszebb, HĂ©ra, HelenĂ© vagy AphroditĂ©. Az istennĂ”k lelkiismeretlenĂŒl megvesztegettĂ©k Pariszt. A kirĂĄlyfi kĂ©nyszerĂ» vĂĄlasztĂĄsĂĄt nem egyszerĂ»en a tetszĂ©s vagy a vesztesek bosszĂșjĂĄtĂłl valĂł fĂ©lelem vezĂ©relte, vĂĄlasztania kellett a gazdagsĂĄg Ă©s egĂ©sz Ăzsia trĂłnja, a bölcsessĂ©g Ă©s legyĂ”zhetetlensĂ©g, valamint a spĂĄrtai kirĂĄly, Menelaosz felesĂ©gĂ©nek, HelenĂ©nek szerelme között, aki a vilĂĄg legszebb asszonyĂĄnak hĂrĂ©ben ĂĄllt. VĂĄlasztĂĄsa HelenĂ©re esett, s ezzel tĂz Ă©vig elhĂșzĂłdĂł tragĂ©diĂĄt indĂtott el, mely elpusztĂtotta nĂ©pe vĂĄrosĂĄt, s szĂĄmtalan fĂ©rfi, asszony Ă©s gyermek Ă©letĂ©be kerĂŒlt.
A trĂłjai hĂĄborĂș fordulĂłpontja akkor következett be, amikor a görögök megĂ©pĂtettĂ©k a hatalmas falovat. BelsejĂ©ben harcosokat rejtettek el, s Ășgy tettek, mintha elvonulnĂĄnak TrĂłja alĂłl. A falovat Panasz AthĂ©nĂ©nek, a bölcsessĂ©g istennĂ”jĂ©nek tanĂĄcsĂĄra Ă©pĂtettĂ©k, aki ezen a görög vĂĄzĂĄn az ĂĄllat fejĂ©t simogatja. MiutĂĄn a trĂłjaiak bevontattĂĄk vĂĄrosukba a falovat, s megĂŒnnepeltĂ©k gyĂ”zelmĂŒket, ĂĄlomba merĂŒltek. A görögök kibĂșjtak a lĂłbĂłl, visszatĂ©rĂ” seregĂŒk elĂ”tt kinyitottĂĄk a vĂĄros kapujĂĄt, s lemĂ©szĂĄroltĂĄk a trĂłjaiakat
Hol ĂĄllhatott TrĂłja ?
MĂĄr az Ăłkorban is kĂ©tsĂ©ges volt Ă©s sok vitĂĄt szĂŒlt TrĂłja hollĂ©tĂ©nek pontos meghatĂĄrozĂĄsa. Amikor a (mai) TörökorszĂĄg Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©n talĂĄlhatĂł Ikon görög lakĂłi az Ă” vĂĄrosukat tartottĂĄk TrĂłja igazi utĂłdjĂĄnak, HomĂ©rosz tanĂtvĂĄnyai hiĂșnak neveztĂ©k Ă”ket. Vagy a rĂłmai földrajztudĂłs, SztrabĂłn (kb. Kr. e. 60-Kr. e. 21) tĂ©vedett, amikor a valĂłsĂĄgos helyszĂnt 5,6 km-rel közelebb tette a hegyekhez, a "trĂłjaiak falujĂĄba" ?
Az IliĂĄsz a Szkamandrosz folyĂłt tĂĄplĂĄlĂł kĂ©t forrĂĄs mellĂ© helyezi TrĂłjĂĄt, az egyik forrĂł Ă©s gĂ”zölgĂ”, a mĂĄsik jeges Ă©s hideg. 1791-ben Le Chevalier francia utazĂł ennek alapjĂĄn hatĂĄrozta meg a vĂĄros helyĂ©t, szerinte TrĂłja Bunarbashi falu terĂŒletĂ©n ĂĄllt, melynek neve forrĂĄst jelent. A falu fölött fellegvĂĄrhoz hasonlĂł sziklaorom magasodott, ahol több forrĂĄs tört a felszĂnre.
TudĂłsok több mint kĂ©t nemzedĂ©ke hagyta figyelmen kĂvĂŒl azt a tĂ©nyt, hogy a forrĂĄsok vize azonos hĂ”mĂ©rsĂ©kletĂ»… EzĂ©rt jött ide vĂ©gĂŒl Heinrich Schliemann is, hogy TrĂłjĂĄt felkutassa. MiutĂĄn nyomĂĄt sem talĂĄlta a keresett vĂĄrosnak, nagy remĂ©nyĂ» ĂĄsĂłjĂĄt ĂĄthelyezte a hisszarliki földhalomhoz. Ez az alacsony fekvĂ©sĂ» domb csaknem 4,8 km-re van a tengerparttĂłl, a trĂłjai sĂksĂĄg kĂ©t fĂ” folyĂłja között, melyeket az IliĂĄsz Szimoeisz Ă©s Szkamandrosz nĂ©ven ismer. Ikon polgĂĄrai mĂ©gsem bizonyultak hiĂșnak, mert vĂĄrosuk romjainak közelĂ©ben fedezte fel Schliemann TrĂłjĂĄt…
Kilenc TrĂłja
Dr. Heinrich Schliemann, a rĂ©gĂ©szet fenegyereke mĂłdfelett cĂ©ltudatos ember volt. Gyerekkora Ăłta ĂĄlmodozott arrĂłl, hogy felkutatja HomĂ©rosz eltĂ»nt vĂĄrosĂĄt, TrĂłjĂĄt. A hisszarliki ĂĄsatĂĄsok 1870-ben kezdĂ”dtek el, s 20 Ă©vig tartottak. LeginkĂĄbb Ășgy, ahogy buldĂłzerrel szokĂĄs… Schliemann lelkes, de felettĂ©bb rendszertelenĂŒl dolgozĂł amatĂ”r rĂ©gĂ©sz volt. ĂsatĂĄsai sorĂĄn akaratlanul megsemmisĂtett olyan archeolĂłgiai bizonyĂtĂ©kokat, melyek gondos körĂŒltekintĂ©ssel megmenthetĂ”k lettek volna, az ĂĄsatĂĄsi terĂŒletrĂ”l olykor anĂ©lkĂŒl vitt el leleteket, hogy lelĂ”helyĂŒket pontosan dokumentĂĄlta volna. De több Ă”si erĂ”dĂtmĂ©nyt feltĂĄrt, szĂĄmtalan fegyverre Ă©s hasznĂĄlati tĂĄrgyra bukkant, s szentĂŒl hitte, hogy megtalĂĄlta TrĂłjĂĄt. A korszakkal foglalkozĂł törtĂ©nĂ©szek kĂ©tsĂ©gbe vontĂĄk ĂĄllĂtĂĄsait, tĂĄmogatĂłi közt volt azonban W E. Gladstone angol miniszterelnök, maga is kivĂĄlĂł klasszika-filolĂłgus.
Schliemann, ĂłriĂĄsi ĂĄrkot vĂĄjt a hisszarliki dombba, Ă©s sajnos beleĂĄsott a lelĂ”helynek abba a rĂ©tegĂ©be, amit a leginkĂĄbb keresett, a homĂ©roszi TrĂłjĂĄba. ĂrthetĂ” mĂłdon zavarba ejtette a domb rĂ©tegezettsĂ©ge. Ennek ellenĂ©re az Ăłkori rĂłmai telepĂŒlĂ©s, llium alatt elkĂŒlönĂŒlten nĂ©gy, egymĂĄsra Ă©pĂŒlt vĂĄrost sikerĂŒlt felismernie, s eldöntötte, hogy a keresett TrĂłja alulrĂłl a mĂĄsodik. Ez a következtetĂ©s nem aratott ĂĄltalĂĄnos tetszĂ©st a rĂ©gĂ©szek körĂ©ben, s ez felbĂ”szĂtette Schliemannt. EzĂ©rt volt olyan mĂ©rhetetlenĂŒl bĂŒszke, amikor 1873-ban rĂĄbukkant "Priamosz kincsĂ©re" - ahogy Ă” nevezte.
Schliemann törtĂ©nete a következĂ”kĂ©ppen hangzik, amint kiĂĄsta az arany Ă©kszereket, odaadta fiatal Ă©s szĂ©p görög felesĂ©gĂ©nek, SzophiĂĄnak, aki a vĂĄllkendĂ”jĂ©be rejtette a török tisztviselĂ”k Ă©s munkĂĄsok szeme elĂ”l. Van egy fĂ©nykĂ©p, melyen a hölgy "HelenĂ© Ă©kszerei"-t viseli. A kincslelet mellett serlegeket, lĂĄndzsafejeket, fĂŒlbevalĂłkat is talĂĄltak, valĂłszĂnĂ»leg valamennyi TrĂłja II-bĂ”l vagy TrĂłja III-bĂłl (kb. Kr. e. 2200) szĂĄrmazik. Csakhogy ez egyĂĄltalĂĄn nem a homĂ©roszi TrĂłja (TrĂłja VI) idĂ”szaka. Az ugyanis feltehetĂ”en Kr. e. 1260-ban pusztult el. Sajnos, 1945-ben egy kivĂ©telĂ©vel valamennyi fĂŒlbevalĂł s egy-kĂ©t kisebb tĂĄrgy eltĂ»nt BerlinbĂ”l.
Egy szakavatott rĂ©gĂ©sz, Wilhelm Dörpfeld segĂtsĂ©gĂ©vel aztĂĄn fokozatosan körvonalazĂłdni kezdett TrĂłja bonyolult törtĂ©nete Ă©s felĂ©pĂtĂ©se. Schliemann Ă©s Dörpfeld 9 fĂ” rĂ©teget ĂĄsott ki, ezek mindegyike egy-egy kĂŒlön, az idĂ”k folyamĂĄn egymĂĄsra Ă©pĂŒlt vĂĄrost kĂ©pviselt. A rĂ©tegeket megszĂĄmoztĂĄk, a legkorĂĄbbi lett TrĂłja I, a legkĂ©sĂ”bbi, mĂĄr a rĂłmai korban Ă©pĂŒlt vĂĄros a TrĂłja IX. A kĂ©sĂ”bbi kutatĂĄsok tovĂĄbb finomĂtottĂĄk ezt a rendszerezĂ©st, szĂĄmos mĂĄsodlagos rĂ©teget regisztrĂĄltak, Ăgy ezek szĂĄma összesen 46-ra emelkedett. BĂĄr Schliemann maga Ășgy vĂ©lte, a TrĂłja II. a valĂłdi TrĂłja, azĂłta bebizonyosodott, hogy a mĂtoszok vĂĄrosa alighanem a VIIa szĂĄmĂș. Ez a rĂ©teg tĂ»zvĂ©sz nyomait mutatja, az itt talĂĄlt csontvĂĄzak ĂĄllapota arra enged következtetni, hogy a vĂĄros lakĂłit i. e. 1250 tĂĄjĂĄn lemĂ©szĂĄroltĂĄk, mĂĄrpedig a szakirodalom ekkorra teszi TrĂłja pusztulĂĄsĂĄt…
TrĂłja kilenc vĂĄrosĂĄnak legjobb ĂĄllapotban megmaradt Ă©pĂŒlete egy amfiteĂĄtrum a munkaterĂŒlet dĂ©li oldalĂĄn.
A Kr. e, 1. szĂĄzadban Julius Caesar kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re ĂșjjĂĄĂ©pĂtĂ©si programot hirdettek meg. Ennek öröksĂ©ge az utolsĂł Ă©s legnagyobb vĂĄros, TrĂłja IX, mely Kr. u. 350-ben nĂ©ptelenedett el.
Mi maradt TrĂłja vĂĄrosaibĂłl ?
Sok utazĂł, tĂșl kicsinek Ă©s unalmasnak tartva, elkerĂŒli TrĂłjĂĄt. S valĂłban, Priamosz erĂ”s fallal körĂŒlvett, mondabeli erĂ”djĂ©hez kĂ©pest csakugyan kicsi. AlapterĂŒlete mindössze 137 x 183 m, nĂ©hĂĄny tucat lakĂłhĂĄz szĂĄmĂĄra elegendĂ” hellyel, s talĂĄn ha ezer lakos Ă©lhetett itt. De többek között Ă©ppen a mĂ©rete az, ami kĂŒlönösen megindĂtĂłvĂĄ teszi, mert olyan sebezhetĂ”nek tĂ»nik.
A tengerpart, ahol a görög hajĂłk horgonyoztak, ma 15 km-rel tĂĄvolabb hĂșzĂłdik, mint abban az idĂ”ben, amikor Akhilleusz haragjĂĄban vĂ©gigvonszolta HektĂłr holttestĂ©t TrĂłja körĂŒl. A vĂĄros HomĂ©rosz ĂĄltal megĂ©nekelt jellegzetessĂ©gei közĂŒl mĂĄra csak kettĂ” maradt, a magasra nĂ”tt fĂ» közt szĂŒntelenĂŒl fĂșjĂł szĂ©l (ezen a környĂ©ken sehol mĂĄsutt nincs lĂ©gmozgĂĄs) Ă©s a kis törpetölgyek, melyek mintha csak ezen az egyetlen helyen Ă©lnĂ©nek meg. TalĂĄn Rose Macaulay angol ĂrĂł ejtette az utolsĂł szavakat TrĂłja varĂĄzsĂĄrĂłl a Trebizond tornyai cĂmĂ» könyvĂ©ben. "Azon tĂ»nĂ”dtem, elĂ©g vĂĄros ĂĄllt mĂĄr a vilĂĄgon, s az elpusztultakat jobb bĂ©kĂ©n hagyni, hadd pihenjenek a fĂ», az aszfodĂ©losz Ă©s a tĂŒskebokrok alatt, fölöttĂŒk a sĂłhajtozĂł szĂ©llel, Ă©s a tĂĄvolban a tengerrel, ahol a görög hajĂłk vĂĄrakoztak tĂz Ă©ven ĂĄt…"
magam, 12:10
|
|
|
tyû, de nehéz vagy...!
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 28.
az év 240. (szökÔévekben 241.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 125 nap van håtra.
Napkelte: 04:57 Napnyugta: 18:30
Holdkelte: 01:37 Holdnyugta: 17:23
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: A napsĂŒtĂ©s mellett dĂ©len, dĂ©lkeleten többször, mĂĄsutt csak idĂ”nkĂ©nt növekszik meg erĂ”sen a felhĂ”zet, Ă©s fĂ”kĂ©nt dĂ©lkeleten valĂłszĂnĂ» helyenkĂ©nt zĂĄpor, zivatar. Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt lesz a vĂĄltozĂł irĂĄnyĂș szĂ©l, de zivatar környezetĂ©ben viharos lökĂ©sek is lehetnek. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 27 Ă©s 31 fok között alakul, kĂ©sĂ” estĂ©re pedig 17, 22 fok közĂ© hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
DĂ©lkeleten, illetve dĂ©lutĂĄn esetleg az AlpokaljĂĄn is elĂ”fordulhat egy-egy zivatar, amit viharos (60-70 km/h) szĂ©llökĂ©s kĂsĂ©rhet. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja helyenkĂ©nt az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k körĂŒl vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s: A magasban zajlĂł melegedĂ©s miatt fejfĂĄjĂĄs, nyugtalansĂĄg, rossz közĂ©rzet jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s : 6.2 - erĂ”s
Ma Ăgoston, MĂłzes, ElemĂ©r, LĂĄszlĂł, AlfrĂ©d, PelĂĄgia, PelĂĄgiusz, Adelina, Adelinda napja van.
Boldog névnapot!
Ăgoston : Latin eredetĂ» nĂ©v, az Augustus latin nĂ©v kecsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©kĂĄnak, az Augustinus nĂ©vnek a megmagyarosodott alakja. JelentĂ©se magasztos, fennkölt.
MĂłzes : HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se a vĂzbĂ”l kihĂșzott, kimentett fiĂș.
ElemĂ©r : Bizonytalan eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. RĂ©gebbi formĂĄja: Ilemer. Mai alakjĂĄban Vörösmarty MihĂĄly Ă©s JĂłkai MĂłr ĂșjĂtotta fel. SzĂĄrmaztatjĂĄk a szlĂĄv Velimir nĂ©vbĂ”l (elemeinek jelentĂ©se: nagy + bĂ©ke), illetve a germĂĄn Elmar nĂ©vbĂ”l is (jelentĂ©se: nemes + hĂres), de elkĂ©pzelhetĂ”, hogy finn eredetĂ», jelentĂ©se valaminek az eleje, vezetĂ”je.
LĂĄszlĂł : A szlĂĄv Vladislav nĂ©vnek magyar formĂĄja. Elemeinek jelentĂ©se hatalom + dicsĂ”sĂ©g. XIX. szĂĄzadi felĂșjĂtĂĄsa Ăłta Szent LĂĄszlĂł kirĂĄly tisztelete miatt is nĂ©pszerĂ».
AlfrĂ©d : GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se tĂŒndĂ©r, tanĂĄcs.
Pelågia : Görög latin eredetû név, jelentése tengerész, tengeri utazó.
Pelågiusz : Görög eredetû, a Pelågia név férfi pårja, jelentése tengerész, tengeri utazó.
Adelina : Német, latin eredetû név, az Adél eredeti, német formåjånak a tovåbbképzése, jelentése nemes.
Adelinda : NĂ©met,latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se nemes kĂgyĂł, nemes pajzs.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Események
• 1388 Zsigmond magyar kirĂĄly PensauriĂłi JĂĄnos zenggi pĂŒspököt, mint kirĂĄlyi helytartĂłt ZĂĄrĂĄba kĂŒldi. • 1619 – II. FerdinĂĄndot nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄrrĂĄ vĂĄlasztjĂĄk, az uralkodĂł 1625-tĂ”l magyar kirĂĄly is. • 1916 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: OlaszorszĂĄg hadat ĂŒzen NĂ©metorszĂĄgnak, NĂ©metorszĂĄg RomĂĄniĂĄnak kĂŒld hadĂŒzenetet. • 1939 – A szlovĂĄk kormĂĄny mozgĂłsĂtĂĄst rendel el LengyelorszĂĄg ellen. • 2007 – MegĂ©rkezik Camp PannĂłniĂĄba az MH TartomĂĄnyi ĂjjĂĄĂ©pĂtĂ©si Csoport harmadik vĂĄltĂĄsĂĄnak (PRT3) elsĂ” csoportja.
SzĂŒletĂ©sek
• 1663 – Krman DĂĄniel az evangĂ©likus egyhĂĄz szuperintendense, a RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc szlovĂĄk szĂĄrmazĂĄsĂș tĂĄmogatĂłja († 1740) • 1749 – Johann Wolfgang Goethe, nĂ©met ĂrĂł, költĂ” († 1832) • 1863 – LenhossĂ©k MihĂĄly, anatĂłmus • 1886 – PĂĄvel Ăgoston nyelvĂ©sz, nĂ©prajzkutatĂł, költĂ” († 1946) • 1896 – MĂĄrton Ăron, az erdĂ©lyi rĂłmai katolikus egyhĂĄz pĂŒspöke († 1980) • 1897 – Charles Boyer, francia szĂnĂ©sz († 1978) • 1911 – Joseph Marie Antoine Luns, holland politikus, a NATO volt fĂ”titkĂĄra • 1918 Kiss ĂrpĂĄd parlamenti kĂ©pviselĂ”, miniszter († 1970) • 1919 – Godfrey Newbold Hounsfield, Nobel-dĂjas angol mĂ©rnök • 1926 – ZĂĄray MĂĄrta, Ă©nekes • 1942 – SzilĂĄgyi Tibor, JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, rendezĂ” • 1947 – GothĂĄr PĂ©ter rendezĂ”, dĂszlet- Ă©s jelmeztervezĂ” • 1971 – Daniel Goddard ausztrĂĄl-amerikai szĂnĂ©sz, modell (Dar, a vadak ura) • 1984 – Ben Gilbank, kanadai szĂnĂ©sz • 1985 – ForgĂĄcs AndrĂĄs magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a BFC SiĂłfok jĂĄtĂ©kosa • 1989 – Bokros Tibor labdarĂșgĂł, vĂ©dĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 430 – Szent Ăgoston (Aurelius Augustinus), pĂŒspök, egyhĂĄzatya, filozĂłfus (* 354) • 1645 – Hugo Grotius nĂ©metalföldi ĂĄllamfĂ©rfi, jogĂĄsz, a modern nemzetközi jog elĂ”futĂĄra (* 1583) • 1791 – Born IgnĂĄc magyarorszĂĄgi szĂĄrmazĂĄsĂș osztrĂĄk geolĂłgus, felvilĂĄgosult tudĂłs, udvari tanĂĄcsos (* 1742) • 1849 – Rulikowski KĂĄzmĂ©r lengyel dzsidĂĄs szĂĄzados, a magyar szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja, Paszkevics kivĂ©geztette [1] • 1883 – Petzval OttĂł, matematikus, mĂ©rnök (* 1809) • 1949 – Drasche-LĂĄzĂĄr AlfrĂ©d, diplomata, politikus, ĂrĂł (* 1875) • 1979 – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, orosz ĂrĂł, költĂ” (* 1915) • 2007 Antonio Puerta (spanyol labdarĂșgĂł)
magam, 8:15
|
|
|
napi okossĂĄg:
Sohasem maguk a körĂŒlmĂ©nyek szabjĂĄk meg kedĂ©lyĂĄllapotunkat, hanem mindig a hozzĂĄĂĄllĂĄsunk a körĂŒlmĂ©nyekhez.
.
magam, 8:11
|
|
|
AprĂł makulĂĄkkal
BĂĄrki bĂĄrmit mond, nem vitĂĄs, az ember furcsa entitĂĄs - nem jĂł õnĂ©ki semmi se, ĂĄm mĂ©gse vĂĄgy a Semmire, de sõt: rettenti a halĂĄl, inkĂĄbb reszel, fest, kalapĂĄl, BigBrother-t bĂĄmul Ă©s bujĂĄlkod’, hõzöng Ă©s hozzĂĄszĂłl kupĂĄkhoz, hajszol infantilis rögeszmĂ©t; bûnöz, de ĂĄlma szent szövetsĂ©g, egymĂĄs eszĂ©n tĂșljĂĄrni mily serĂ©ny! s szirupos jelszava eközben: „Hit, remĂ©ny…” - önfelĂĄldoz, mint szenthez illik, majd habzsol önzõn, egyre zĂŒllik, röpteti lelkĂ©t szĂĄz drogokkal, de visszahull; e vesztes oldal vonzza; mĂĄshol meg nem maradhat, csak itt: gyĂ©mĂĄntnak vagy kacatnak, halmoz magĂĄra sĂșlyokat, nyög alattuk, rĂ, gyĂșjtogat, Ă©s keresi mĂĄsban az ĂŒdvöt, bĂĄr egymĂĄsnak õk mindig tĂŒkrök: csak ĂĄthull’ egyre, vissz’ magĂĄba - nincs tĂ©ny, amelynek nincs szakĂĄlla; mĂg ’sajtĂłt bĂșjja, forr a vĂ©re - kik dõltek, buktak örömĂ©re, verset Ăr-olvas (vagy se nem) vagy csak teng-leng a flaszteren… Nem egy csĂșcsmodell-entitĂĄs az ember, kĂ©rem, nem vitĂĄs. (TatĂĄr S)
magam, 8:08
|
|
|
Jó reggelt,szép napot mindenkinek.
magam, 8:03
|
|
|
|
| |