| 2008. augusztus 28., csütörtök |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt ,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 21:07
|
|
|
Gyakorlat
segĂts mindennek
olyannak lennie, mint
amilyen Ășgyis
(Fodor Ă)
|
magam, 21:01
|
|
|
egy mosolyt megér...
A baleset oka
NĂ©hĂĄny jĂłl sikerĂŒlt vĂĄlasz a biztosĂtĂłk baleseti kĂĄrbejelentĂ”jĂ©rĂ”l, a
"Baleset oka" rovatban:
(ValĂłs esetek)
1. HazafelĂ© tartva vĂ©letlenĂŒl rossz hĂĄzba ĂĄlltam be, Ă©s összeĂŒtköztem
egy fĂĄnak, ami az Ă©n kertemben nem volt.
2. A mĂĄsik autĂł nekem ĂŒtközött anĂ©lkĂŒl, hogy ezt a szĂĄndĂ©kĂĄt elĂ”re
jelezte volna.
3. Azt hittem, hogy az ablakom le van hĂșzva, de aztĂĄn rĂĄjöttem, hogy
nem, amikor kidugtam a kezem rajta.
4. Ătköztem egy ĂĄllĂł kamionnal, ami a szembejövĂ” sĂĄvban közeledett.
5. A teherautĂł a szĂ©lvĂ©dĂ”n keresztĂŒl a felesĂ©gem arcĂĄba tolatott.
6. Egy gyalogos nekem jött, Ă©s az autĂł alĂĄ fekĂŒdt.
7. A fickĂł elfoglalta az egĂ©sz Ășttestet, jĂłnĂ©hĂĄnyszor kikerĂŒltem mielĂ”tt
elĂŒtöttem.
8. LehĂșzĂłdtam az Ășt szĂ©lĂ©re, meglĂĄttam az anyĂłsomat Ă©s nekimentem a
vasĂști töltĂ©snek.
9. AbbĂ©li igyekezetemben, hogy agyonĂŒssek egy legyet, nekimentem egy
telefonpĂłznĂĄnak.
10. Egész nap növényeket våsåroltam, majd hazaindultam. Amikor egy
keresztezÔdéshez értem, egy sövény ugrott elÔ és megzavarta a låtåsomat,
Ăgy nem vettem Ă©szre a mĂĄsik autĂłt.
11. Negyven Ă©ve vezetem az autĂłmat, de most elaludtam a kormĂĄny mellett
Ă©s balesetet szenvedtem.
12. Végveszélyben az orvoshoz siettem, amikor a csuklóm kificamodåsa
balesetet okozott.
13. Amikor a keresztezĂ”dĂ©shez Ă©rtem egy stop tĂĄbla jelent meg az Ășton,
ahol eddig semmilyen tåbla sem volt. Nem tudtam elég gyorsan fékezni és
Ăgy elkerĂŒlni a balesetet.
14. Hogy elkerĂŒljem az autĂłm elsĂ” lökhĂĄrĂtĂłjĂĄnak sĂ©rĂŒlĂ©sĂ©t, elĂŒtöttem
egy gyalogost.
15. Az autóm szabålyosan parkolt, miközben beletolatott egy måsik
autĂłba.
16. Egy låthatatlan autó elÔtûnt a semmibÔl, nekiment az enyémnek, majd
eltûnt.
17. Bår azt mondtam a rendÔröknek, hogy semmi bajom, amikor levettem a
kalapomat, azt vettem Ă©szre, hogy koponyasĂ©rĂŒlĂ©st szenvedtem.
18. Biztos vagyok benne, hogy az az öregember nem is akart åtmenni a
mĂĄsik oldalra, amikor elĂŒtöttem.
19. A gyalogos csak bĂłklĂĄszott, nem tudta, merre menjen, Ăgy hĂĄt
elĂŒtöttem.
20. LĂĄttam egy lassan mozgĂł, szomorĂș arcĂș öregembert, amint lepattan az
autóm motorhåztetÔjérÔl.
21. A baleset közvetett okozója egy kiscsåvó volt egy kis autóban, nagy
szĂĄjjal.
22. KirepĂŒltem az autĂłbĂłl, amikor az leszaladt az ĂștrĂłl. KĂ©sĂ”bb talĂĄlt
meg néhåny kóbor macska.
23. A telefonpózna nagyon gyorsan mozgott. Megpróbåltam kitérni az
ĂștjĂĄbĂłl, amikor nekem ĂŒtközött.
|
magam, 20:25
|
|
|
A remĂ©ny nem azonos az örömmel, melyet akkor Ă©rzĂŒnk, amikor a dolgok jĂłl mennek, vagy a kĂ©szsĂ©ggel, hogy belevĂĄgjunk egy jĂł kilĂĄtĂĄsokkal kecsegtetĂ” ĂŒzletbe. A remĂ©ny semmikĂ©ppen nem azonos a derĂ»lĂĄtĂĄssal. Sokkal inkĂĄbb munkĂĄlkodĂĄs egy ĂŒgy sikerĂ©Ă©rt. Nem abbĂ©li hitĂŒnk, hogy valami jĂłl fog sikerĂŒlni, hanem a bizonyossĂĄg, hogy valami Ă©rtelmessel foglalkozunk, akĂĄr sikerrel jĂĄrunk, akĂĄr nem. Ez az a remĂ©ny, mely erĂ”t ad, hogy Ă©ljĂŒnk, hogy kiprĂłbĂĄljunk Ășj dolgokat mĂ©g remĂ©nytelennek tĂ»nĂ” körĂŒlmĂ©nyek között is. Az Ă©let tĂșl becses ahhoz, semhogy tartalmatlanul, cĂ©l nĂ©lkĂŒl, ĂŒresen, szeretet Ă©s vĂ©gsĂ” soron remĂ©ny nĂ©lkĂŒl Ă©ljĂŒnk.
(ISz)
|
magam, 19:38
|
|
|
Utasra vĂĄrva...
|
magam, 12:23
|
|
|
tudtad...?
TrĂłja
A rĂ©gi nagy legendĂĄk egyike-mĂĄsika oly eleven tĂ»zzel ragyog, hogy fĂ©nyĂŒk Ă©vezredeken ĂĄt sem homĂĄlyosul el. KözĂ©jĂŒk tartozik a Török orszĂĄg Ă©szaknyugati partjĂĄn ĂĄllt TrĂłja kifosztĂĄsĂĄnak törtĂ©nete is. A tĂĄrgyi bizonyĂtĂ©kok hiĂĄnyĂĄban, sĂ”t a mind a mai napig ismeretlen helyszĂn ellenĂ©re is hiszĂŒnk a trĂłjai hĂĄborĂș mesĂ©jĂ©ben.
A nĂ©met utazĂł, Heinrich Schliemann konkrĂ©t valĂłsĂĄgkĂ©nt fogadott el egy bronzkori törtĂ©netet, mely tĂ©mĂĄit Ă©s szenvedĂ©lyeit illetĂ”en Ă©ppoly szövevĂ©nyes Ă©s megindĂtĂł, mint egy Shakespeare-drĂĄma. A trĂłjai hĂĄborĂș esetĂ©ben a legenda a valaha Ărt leghĂresebb hĂ”sköltemĂ©nyek egyikĂ©nek, az IliĂĄsznak köszönheti nagysĂĄgĂĄt Ă©s maradandĂłsĂĄgĂĄt.
Az Ôsi Trója története
A görögök Ă©s trĂłjaiak hosszan tartĂł hĂĄborĂșjĂĄt megĂ©neklĂ” törtĂ©netet ma az esemĂ©ny ihlette nĂ©pköltĂ©szeti alkotĂĄsok gyĂ»jtemĂ©nyĂ©nek tekintik. HomĂ©rosz, a költĂ” - ha Ă©lt egyĂĄltalĂĄn - feltehetĂ”en valamelyik ion szigeten, pl. Khioszon vagy SzmĂŒrnĂĄban szĂŒletett a Kr. e. 8. szĂĄzadban. KĂ©tsĂ©gtelen hĂrnĂ©vre tehetett szert, mely elkĂsĂ©rte halĂĄla utĂĄn is. A törtĂ©net sokĂĄig szĂĄjhagyomĂĄny ĂștjĂĄn terjedt, a mesĂ©lĂ” mindig "ahogy HomĂ©rosz megĂ©nekelte" szavakkal fejezi be a maga rĂ©szĂ©t.
A vĂĄros bukĂĄsĂĄt a trĂłjai kirĂĄly, Priamosz fiĂĄnak a vĂĄlasztĂĄsa okozta. Parisz azt a kĂ©tes Ă©s veszĂ©lyes megbĂzĂĄst kapta, hogy döntse el, ki a legszebb, HĂ©ra, HelenĂ© vagy AphroditĂ©. Az istennĂ”k lelkiismeretlenĂŒl megvesztegettĂ©k Pariszt. A kirĂĄlyfi kĂ©nyszerĂ» vĂĄlasztĂĄsĂĄt nem egyszerĂ»en a tetszĂ©s vagy a vesztesek bosszĂșjĂĄtĂłl valĂł fĂ©lelem vezĂ©relte, vĂĄlasztania kellett a gazdagsĂĄg Ă©s egĂ©sz Ăzsia trĂłnja, a bölcsessĂ©g Ă©s legyĂ”zhetetlensĂ©g, valamint a spĂĄrtai kirĂĄly, Menelaosz felesĂ©gĂ©nek, HelenĂ©nek szerelme között, aki a vilĂĄg legszebb asszonyĂĄnak hĂrĂ©ben ĂĄllt. VĂĄlasztĂĄsa HelenĂ©re esett, s ezzel tĂz Ă©vig elhĂșzĂłdĂł tragĂ©diĂĄt indĂtott el, mely elpusztĂtotta nĂ©pe vĂĄrosĂĄt, s szĂĄmtalan fĂ©rfi, asszony Ă©s gyermek Ă©letĂ©be kerĂŒlt.
A trĂłjai hĂĄborĂș fordulĂłpontja akkor következett be, amikor a görögök megĂ©pĂtettĂ©k a hatalmas falovat. BelsejĂ©ben harcosokat rejtettek el, s Ășgy tettek, mintha elvonulnĂĄnak TrĂłja alĂłl. A falovat Panasz AthĂ©nĂ©nek, a bölcsessĂ©g istennĂ”jĂ©nek tanĂĄcsĂĄra Ă©pĂtettĂ©k, aki ezen a görög vĂĄzĂĄn az ĂĄllat fejĂ©t simogatja. MiutĂĄn a trĂłjaiak bevontattĂĄk vĂĄrosukba a falovat, s megĂŒnnepeltĂ©k gyĂ”zelmĂŒket, ĂĄlomba merĂŒltek. A görögök kibĂșjtak a lĂłbĂłl, visszatĂ©rĂ” seregĂŒk elĂ”tt kinyitottĂĄk a vĂĄros kapujĂĄt, s lemĂ©szĂĄroltĂĄk a trĂłjaiakat
Hol ĂĄllhatott TrĂłja ?
MĂĄr az Ăłkorban is kĂ©tsĂ©ges volt Ă©s sok vitĂĄt szĂŒlt TrĂłja hollĂ©tĂ©nek pontos meghatĂĄrozĂĄsa. Amikor a (mai) TörökorszĂĄg Ă©szaknyugati rĂ©szĂ©n talĂĄlhatĂł Ikon görög lakĂłi az Ă” vĂĄrosukat tartottĂĄk TrĂłja igazi utĂłdjĂĄnak, HomĂ©rosz tanĂtvĂĄnyai hiĂșnak neveztĂ©k Ă”ket. Vagy a rĂłmai földrajztudĂłs, SztrabĂłn (kb. Kr. e. 60-Kr. e. 21) tĂ©vedett, amikor a valĂłsĂĄgos helyszĂnt 5,6 km-rel közelebb tette a hegyekhez, a "trĂłjaiak falujĂĄba" ?
Az IliĂĄsz a Szkamandrosz folyĂłt tĂĄplĂĄlĂł kĂ©t forrĂĄs mellĂ© helyezi TrĂłjĂĄt, az egyik forrĂł Ă©s gĂ”zölgĂ”, a mĂĄsik jeges Ă©s hideg. 1791-ben Le Chevalier francia utazĂł ennek alapjĂĄn hatĂĄrozta meg a vĂĄros helyĂ©t, szerinte TrĂłja Bunarbashi falu terĂŒletĂ©n ĂĄllt, melynek neve forrĂĄst jelent. A falu fölött fellegvĂĄrhoz hasonlĂł sziklaorom magasodott, ahol több forrĂĄs tört a felszĂnre.
TudĂłsok több mint kĂ©t nemzedĂ©ke hagyta figyelmen kĂvĂŒl azt a tĂ©nyt, hogy a forrĂĄsok vize azonos hĂ”mĂ©rsĂ©kletĂ»… EzĂ©rt jött ide vĂ©gĂŒl Heinrich Schliemann is, hogy TrĂłjĂĄt felkutassa. MiutĂĄn nyomĂĄt sem talĂĄlta a keresett vĂĄrosnak, nagy remĂ©nyĂ» ĂĄsĂłjĂĄt ĂĄthelyezte a hisszarliki földhalomhoz. Ez az alacsony fekvĂ©sĂ» domb csaknem 4,8 km-re van a tengerparttĂłl, a trĂłjai sĂksĂĄg kĂ©t fĂ” folyĂłja között, melyeket az IliĂĄsz Szimoeisz Ă©s Szkamandrosz nĂ©ven ismer. Ikon polgĂĄrai mĂ©gsem bizonyultak hiĂșnak, mert vĂĄrosuk romjainak közelĂ©ben fedezte fel Schliemann TrĂłjĂĄt…
Kilenc TrĂłja
Dr. Heinrich Schliemann, a rĂ©gĂ©szet fenegyereke mĂłdfelett cĂ©ltudatos ember volt. Gyerekkora Ăłta ĂĄlmodozott arrĂłl, hogy felkutatja HomĂ©rosz eltĂ»nt vĂĄrosĂĄt, TrĂłjĂĄt. A hisszarliki ĂĄsatĂĄsok 1870-ben kezdĂ”dtek el, s 20 Ă©vig tartottak. LeginkĂĄbb Ășgy, ahogy buldĂłzerrel szokĂĄs… Schliemann lelkes, de felettĂ©bb rendszertelenĂŒl dolgozĂł amatĂ”r rĂ©gĂ©sz volt. ĂsatĂĄsai sorĂĄn akaratlanul megsemmisĂtett olyan archeolĂłgiai bizonyĂtĂ©kokat, melyek gondos körĂŒltekintĂ©ssel megmenthetĂ”k lettek volna, az ĂĄsatĂĄsi terĂŒletrĂ”l olykor anĂ©lkĂŒl vitt el leleteket, hogy lelĂ”helyĂŒket pontosan dokumentĂĄlta volna. De több Ă”si erĂ”dĂtmĂ©nyt feltĂĄrt, szĂĄmtalan fegyverre Ă©s hasznĂĄlati tĂĄrgyra bukkant, s szentĂŒl hitte, hogy megtalĂĄlta TrĂłjĂĄt. A korszakkal foglalkozĂł törtĂ©nĂ©szek kĂ©tsĂ©gbe vontĂĄk ĂĄllĂtĂĄsait, tĂĄmogatĂłi közt volt azonban W E. Gladstone angol miniszterelnök, maga is kivĂĄlĂł klasszika-filolĂłgus.
Schliemann, ĂłriĂĄsi ĂĄrkot vĂĄjt a hisszarliki dombba, Ă©s sajnos beleĂĄsott a lelĂ”helynek abba a rĂ©tegĂ©be, amit a leginkĂĄbb keresett, a homĂ©roszi TrĂłjĂĄba. ĂrthetĂ” mĂłdon zavarba ejtette a domb rĂ©tegezettsĂ©ge. Ennek ellenĂ©re az Ăłkori rĂłmai telepĂŒlĂ©s, llium alatt elkĂŒlönĂŒlten nĂ©gy, egymĂĄsra Ă©pĂŒlt vĂĄrost sikerĂŒlt felismernie, s eldöntötte, hogy a keresett TrĂłja alulrĂłl a mĂĄsodik. Ez a következtetĂ©s nem aratott ĂĄltalĂĄnos tetszĂ©st a rĂ©gĂ©szek körĂ©ben, s ez felbĂ”szĂtette Schliemannt. EzĂ©rt volt olyan mĂ©rhetetlenĂŒl bĂŒszke, amikor 1873-ban rĂĄbukkant "Priamosz kincsĂ©re" - ahogy Ă” nevezte.
Schliemann törtĂ©nete a következĂ”kĂ©ppen hangzik, amint kiĂĄsta az arany Ă©kszereket, odaadta fiatal Ă©s szĂ©p görög felesĂ©gĂ©nek, SzophiĂĄnak, aki a vĂĄllkendĂ”jĂ©be rejtette a török tisztviselĂ”k Ă©s munkĂĄsok szeme elĂ”l. Van egy fĂ©nykĂ©p, melyen a hölgy "HelenĂ© Ă©kszerei"-t viseli. A kincslelet mellett serlegeket, lĂĄndzsafejeket, fĂŒlbevalĂłkat is talĂĄltak, valĂłszĂnĂ»leg valamennyi TrĂłja II-bĂ”l vagy TrĂłja III-bĂłl (kb. Kr. e. 2200) szĂĄrmazik. Csakhogy ez egyĂĄltalĂĄn nem a homĂ©roszi TrĂłja (TrĂłja VI) idĂ”szaka. Az ugyanis feltehetĂ”en Kr. e. 1260-ban pusztult el. Sajnos, 1945-ben egy kivĂ©telĂ©vel valamennyi fĂŒlbevalĂł s egy-kĂ©t kisebb tĂĄrgy eltĂ»nt BerlinbĂ”l.
Egy szakavatott rĂ©gĂ©sz, Wilhelm Dörpfeld segĂtsĂ©gĂ©vel aztĂĄn fokozatosan körvonalazĂłdni kezdett TrĂłja bonyolult törtĂ©nete Ă©s felĂ©pĂtĂ©se. Schliemann Ă©s Dörpfeld 9 fĂ” rĂ©teget ĂĄsott ki, ezek mindegyike egy-egy kĂŒlön, az idĂ”k folyamĂĄn egymĂĄsra Ă©pĂŒlt vĂĄrost kĂ©pviselt. A rĂ©tegeket megszĂĄmoztĂĄk, a legkorĂĄbbi lett TrĂłja I, a legkĂ©sĂ”bbi, mĂĄr a rĂłmai korban Ă©pĂŒlt vĂĄros a TrĂłja IX. A kĂ©sĂ”bbi kutatĂĄsok tovĂĄbb finomĂtottĂĄk ezt a rendszerezĂ©st, szĂĄmos mĂĄsodlagos rĂ©teget regisztrĂĄltak, Ăgy ezek szĂĄma összesen 46-ra emelkedett. BĂĄr Schliemann maga Ășgy vĂ©lte, a TrĂłja II. a valĂłdi TrĂłja, azĂłta bebizonyosodott, hogy a mĂtoszok vĂĄrosa alighanem a VIIa szĂĄmĂș. Ez a rĂ©teg tĂ»zvĂ©sz nyomait mutatja, az itt talĂĄlt csontvĂĄzak ĂĄllapota arra enged következtetni, hogy a vĂĄros lakĂłit i. e. 1250 tĂĄjĂĄn lemĂ©szĂĄroltĂĄk, mĂĄrpedig a szakirodalom ekkorra teszi TrĂłja pusztulĂĄsĂĄt…
TrĂłja kilenc vĂĄrosĂĄnak legjobb ĂĄllapotban megmaradt Ă©pĂŒlete egy amfiteĂĄtrum a munkaterĂŒlet dĂ©li oldalĂĄn.
A Kr. e, 1. szĂĄzadban Julius Caesar kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re ĂșjjĂĄĂ©pĂtĂ©si programot hirdettek meg. Ennek öröksĂ©ge az utolsĂł Ă©s legnagyobb vĂĄros, TrĂłja IX, mely Kr. u. 350-ben nĂ©ptelenedett el.
Mi maradt TrĂłja vĂĄrosaibĂłl ?
Sok utazĂł, tĂșl kicsinek Ă©s unalmasnak tartva, elkerĂŒli TrĂłjĂĄt. S valĂłban, Priamosz erĂ”s fallal körĂŒlvett, mondabeli erĂ”djĂ©hez kĂ©pest csakugyan kicsi. AlapterĂŒlete mindössze 137 x 183 m, nĂ©hĂĄny tucat lakĂłhĂĄz szĂĄmĂĄra elegendĂ” hellyel, s talĂĄn ha ezer lakos Ă©lhetett itt. De többek között Ă©ppen a mĂ©rete az, ami kĂŒlönösen megindĂtĂłvĂĄ teszi, mert olyan sebezhetĂ”nek tĂ»nik.
A tengerpart, ahol a görög hajĂłk horgonyoztak, ma 15 km-rel tĂĄvolabb hĂșzĂłdik, mint abban az idĂ”ben, amikor Akhilleusz haragjĂĄban vĂ©gigvonszolta HektĂłr holttestĂ©t TrĂłja körĂŒl. A vĂĄros HomĂ©rosz ĂĄltal megĂ©nekelt jellegzetessĂ©gei közĂŒl mĂĄra csak kettĂ” maradt, a magasra nĂ”tt fĂ» közt szĂŒntelenĂŒl fĂșjĂł szĂ©l (ezen a környĂ©ken sehol mĂĄsutt nincs lĂ©gmozgĂĄs) Ă©s a kis törpetölgyek, melyek mintha csak ezen az egyetlen helyen Ă©lnĂ©nek meg. TalĂĄn Rose Macaulay angol ĂrĂł ejtette az utolsĂł szavakat TrĂłja varĂĄzsĂĄrĂłl a Trebizond tornyai cĂmĂ» könyvĂ©ben. "Azon tĂ»nĂ”dtem, elĂ©g vĂĄros ĂĄllt mĂĄr a vilĂĄgon, s az elpusztultakat jobb bĂ©kĂ©n hagyni, hadd pihenjenek a fĂ», az aszfodĂ©losz Ă©s a tĂŒskebokrok alatt, fölöttĂŒk a sĂłhajtozĂł szĂ©llel, Ă©s a tĂĄvolban a tengerrel, ahol a görög hajĂłk vĂĄrakoztak tĂz Ă©ven ĂĄt…"
|
magam, 12:10
|
|
|
tyû, de nehéz vagy...!
|
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 28.
az év 240. (szökÔévekben 241.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 125 nap van håtra.
Napkelte: 04:57 Napnyugta: 18:30
Holdkelte: 01:37 Holdnyugta: 17:23
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re csĂŒtörtök estig: A napsĂŒtĂ©s mellett dĂ©len, dĂ©lkeleten többször, mĂĄsutt csak idĂ”nkĂ©nt növekszik meg erĂ”sen a felhĂ”zet, Ă©s fĂ”kĂ©nt dĂ©lkeleten valĂłszĂnĂ» helyenkĂ©nt zĂĄpor, zivatar. Gyenge vagy mĂ©rsĂ©kelt lesz a vĂĄltozĂł irĂĄnyĂș szĂ©l, de zivatar környezetĂ©ben viharos lökĂ©sek is lehetnek. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 27 Ă©s 31 fok között alakul, kĂ©sĂ” estĂ©re pedig 17, 22 fok közĂ© hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
DĂ©lkeleten, illetve dĂ©lutĂĄn esetleg az AlpokaljĂĄn is elĂ”fordulhat egy-egy zivatar, amit viharos (60-70 km/h) szĂ©llökĂ©s kĂsĂ©rhet. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja helyenkĂ©nt az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k körĂŒl vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
A magasban zajló melegedés miatt fejfåjås, nyugtalansåg, rossz közérzet jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
6.2 - erÔs
Ma Ăgoston, MĂłzes, ElemĂ©r, LĂĄszlĂł, AlfrĂ©d, PelĂĄgia, PelĂĄgiusz, Adelina, Adelinda napja van.
Boldog névnapot!
Ăgoston :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az Augustus latin nĂ©v kecsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©kĂĄnak, az Augustinus nĂ©vnek a megmagyarosodott alakja. JelentĂ©se magasztos, fennkölt.
MĂłzes :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, jelentĂ©se a vĂzbĂ”l kihĂșzott, kimentett fiĂș.
Elemér :
Bizonytalan eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. RĂ©gebbi formĂĄja: Ilemer. Mai alakjĂĄban Vörösmarty MihĂĄly Ă©s JĂłkai MĂłr ĂșjĂtotta fel. SzĂĄrmaztatjĂĄk a szlĂĄv Velimir nĂ©vbĂ”l (elemeinek jelentĂ©se: nagy + bĂ©ke), illetve a germĂĄn Elmar nĂ©vbĂ”l is (jelentĂ©se: nemes + hĂres), de elkĂ©pzelhetĂ”, hogy finn eredetĂ», jelentĂ©se valaminek az eleje, vezetĂ”je.
LĂĄszlĂł :
A szlĂĄv Vladislav nĂ©vnek magyar formĂĄja. Elemeinek jelentĂ©se hatalom + dicsĂ”sĂ©g. XIX. szĂĄzadi felĂșjĂtĂĄsa Ăłta Szent LĂĄszlĂł kirĂĄly tisztelete miatt is nĂ©pszerĂ».
Alfréd :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se tĂŒndĂ©r, tanĂĄcs.
PelĂĄgia :
Görög latin eredetû név, jelentése tengerész, tengeri utazó.
PelĂĄgiusz :
Görög eredetû, a Pelågia név férfi pårja, jelentése tengerész, tengeri utazó.
Adelina :
Német, latin eredetû név, az Adél eredeti, német formåjånak a tovåbbképzése, jelentése nemes.
Adelinda :
NĂ©met,latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se nemes kĂgyĂł, nemes pajzs.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1388 Zsigmond magyar kirĂĄly PensauriĂłi JĂĄnos zenggi pĂŒspököt, mint kirĂĄlyi helytartĂłt ZĂĄrĂĄba kĂŒldi.
• 1619 – II. FerdinĂĄndot nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄrrĂĄ vĂĄlasztjĂĄk, az uralkodĂł 1625-tĂ”l magyar kirĂĄly is.
• 1916 – I. vilĂĄghĂĄborĂș: OlaszorszĂĄg hadat ĂŒzen NĂ©metorszĂĄgnak, NĂ©metorszĂĄg RomĂĄniĂĄnak kĂŒld hadĂŒzenetet.
• 1939 – A szlovĂĄk kormĂĄny mozgĂłsĂtĂĄst rendel el LengyelorszĂĄg ellen.
• 2007 – MegĂ©rkezik Camp PannĂłniĂĄba az MH TartomĂĄnyi ĂjjĂĄĂ©pĂtĂ©si Csoport harmadik vĂĄltĂĄsĂĄnak (PRT3) elsĂ” csoportja.
SzĂŒletĂ©sek
• 1663 – Krman DĂĄniel az evangĂ©likus egyhĂĄz szuperintendense, a RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc szlovĂĄk szĂĄrmazĂĄsĂș tĂĄmogatĂłja († 1740)
• 1749 – Johann Wolfgang Goethe, nĂ©met ĂrĂł, költĂ” († 1832)
• 1863 – LenhossĂ©k MihĂĄly, anatĂłmus
• 1886 – PĂĄvel Ăgoston nyelvĂ©sz, nĂ©prajzkutatĂł, költĂ” († 1946)
• 1896 – MĂĄrton Ăron, az erdĂ©lyi rĂłmai katolikus egyhĂĄz pĂŒspöke († 1980)
• 1897 – Charles Boyer, francia szĂnĂ©sz († 1978)
• 1911 – Joseph Marie Antoine Luns, holland politikus, a NATO volt fĂ”titkĂĄra
• 1918 Kiss ĂrpĂĄd parlamenti kĂ©pviselĂ”, miniszter († 1970)
• 1919 – Godfrey Newbold Hounsfield, Nobel-dĂjas angol mĂ©rnök
• 1926 – ZĂĄray MĂĄrta, Ă©nekes
• 1942 – SzilĂĄgyi Tibor, JĂĄszai Mari-dĂjas szĂnĂ©sz, rendezĂ”
• 1947 – GothĂĄr PĂ©ter rendezĂ”, dĂszlet- Ă©s jelmeztervezĂ”
• 1971 – Daniel Goddard ausztrĂĄl-amerikai szĂnĂ©sz, modell (Dar, a vadak ura)
• 1984 – Ben Gilbank, kanadai szĂnĂ©sz
• 1985 – ForgĂĄcs AndrĂĄs magyar labdarĂșgĂł, jelenleg a BFC SiĂłfok jĂĄtĂ©kosa
• 1989 – Bokros Tibor labdarĂșgĂł, vĂ©dĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 430 – Szent Ăgoston (Aurelius Augustinus), pĂŒspök, egyhĂĄzatya, filozĂłfus (* 354)
• 1645 – Hugo Grotius nĂ©metalföldi ĂĄllamfĂ©rfi, jogĂĄsz, a modern nemzetközi jog elĂ”futĂĄra (* 1583)
• 1791 – Born IgnĂĄc magyarorszĂĄgi szĂĄrmazĂĄsĂș osztrĂĄk geolĂłgus, felvilĂĄgosult tudĂłs, udvari tanĂĄcsos (* 1742)
• 1849 – Rulikowski KĂĄzmĂ©r lengyel dzsidĂĄs szĂĄzados, a magyar szabadsĂĄgharc vĂ©rtanĂșja, Paszkevics kivĂ©geztette [1]
• 1883 – Petzval OttĂł, matematikus, mĂ©rnök (* 1809)
• 1949 – Drasche-LĂĄzĂĄr AlfrĂ©d, diplomata, politikus, ĂrĂł (* 1875)
• 1979 – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, orosz ĂrĂł, költĂ” (* 1915)
• 2007 Antonio Puerta (spanyol labdarĂșgĂł)
|
magam, 8:15
|
|
|
napi okossĂĄg:
Sohasem maguk a körĂŒlmĂ©nyek szabjĂĄk meg kedĂ©lyĂĄllapotunkat, hanem mindig a hozzĂĄĂĄllĂĄsunk a körĂŒlmĂ©nyekhez.
.
|
magam, 8:11
|
|
|
AprĂł makulĂĄkkal
BĂĄrki bĂĄrmit mond, nem vitĂĄs,
az ember furcsa entitĂĄs -
nem jĂł õnĂ©ki semmi se,
åm mégse vågy a Semmire,
de sõt: rettenti a halĂĄl,
inkĂĄbb reszel, fest, kalapĂĄl,
BigBrother-t bĂĄmul Ă©s bujĂĄlkod’,
hõzöng Ă©s hozzĂĄszĂłl kupĂĄkhoz,
hajszol infantilis rögeszmét;
bûnöz, de ĂĄlma szent szövetsĂ©g,
egymĂĄs eszĂ©n tĂșljĂĄrni mily serĂ©ny!
s szirupos jelszava eközben: „Hit, remĂ©ny…”
- önfelåldoz, mint szenthez illik,
majd habzsol önzõn, egyre zĂŒllik,
röpteti lelkét szåz drogokkal,
de visszahull; e vesztes oldal
vonzza; mĂĄshol meg nem maradhat,
csak itt: gyémåntnak vagy kacatnak,
halmoz magĂĄra sĂșlyokat,
nyög alattuk, rĂ, gyĂșjtogat,
Ă©s keresi mĂĄsban az ĂŒdvöt,
bĂĄr egymĂĄsnak õk mindig tĂŒkrök:
csak ĂĄthull’ egyre, vissz’ magĂĄba
- nincs tény, amelynek nincs szakålla;
mĂg ’sajtĂłt bĂșjja, forr a vĂ©re
- kik dõltek, buktak örömĂ©re,
verset Ăr-olvas (vagy se nem)
vagy csak teng-leng a flaszteren…
Nem egy csĂșcsmodell-entitĂĄs
az ember, kérem, nem vitås.
(TatĂĄr S)
|
magam, 8:08
|
|
|
Jó reggelt,szép napot mindenkinek.
|
magam, 8:03
|
|
|
|
| 2008. augusztus 27., szerda |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
 PĂĄsztor LĂĄszlĂł - BujkĂĄl a hold,
|
magam, 21:30
|
|
|
"Falon az inga lassĂș fĂ©nye villan,
Oly tétovån jår, szinte arra vår,
Hogy ĂĄgyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megåll.
PihenjĂŒnk. Az ĂĄlomba merĂŒlĂ”nek
JĂł dolga van. MegenyhĂŒl a robot,
Mint ahogy szĂ©pen sĂșlya vĂ©sz a kĂ”nek,
Mit kegyes kĂ©z a mĂ©ly vĂzbe dobott."
(TĂłth Ă)
|
magam, 21:27
|
|
|
egy mosolyt...
Ihaj, csuhaj, kis korsĂł,
forog, forog szĂĄz orsĂł.
TyĂșkanyĂł meg kĂĄrĂĄlja:
felszĂĄllok egy fĂĄcskĂĄra.
Zöld erdÔben zöld fåra,
gazdasszonyom kĂĄrĂĄra.
Gonosz tyĂșk mĂĄr fel is szĂĄllt,
tojĂĄsa is vele szĂĄllt.
Ha lepottyan a földre,
lityi-lotty lesz belÔle.
(KassĂĄk L)
|
magam, 21:00
|
|
|
A bĂĄbuk közĂŒl
a marionett hasonlĂt
legjobban az emberhez.
Minden ĂzĂ©t
kĂŒlön zsinĂłr segĂtsĂ©gĂ©vel
lehet mozgatni
Ă©s felĂŒlrĂ”l irĂĄnyĂthatĂł.
(ISz)
|
magam, 20:27
|
|
|
egyhåzi körkép...
|
magam, 13:17
|
|
|
tudtad...?
szék
1. ĂĄltalĂĄban: a) mindennemĂ» egyszemĂ©lyes ĂŒlĂ”bĂștor, mely lehet tĂĄmlanĂ©lkĂŒli szĂ©k (→ gyalogszĂ©k, → fejĂ”szĂ©k, → zsĂĄmoly), tĂĄmlĂĄsszĂ©k Ă©s → karosszĂ©k, ill. lehet ezek nyomĂĄn alkotott szĂŒksĂ©gbĂștor: → bodonszĂ©k, → gyĂ©kĂ©nyszĂ©k, → tĂ”keszĂ©k, → zsombĂ©kszĂ©k. – A szĂ©k eredetileg trĂłnus. LegkorĂĄbbi formĂĄja lĂ©cvĂĄzas szerkesztĂ©sĂ» (→ ĂĄcsolt bĂștor), ĂŒlĂ©sĂ©t növĂ©nyi anyaggal vagy szĂjjal kötöttĂ©k be. Az EgyiptombĂłl az i. e. 4. Ă©vezred vĂ©gĂ©tĂ”l ismert bĂștor elĂ”bb tĂĄmlanĂ©lkĂŒli megoldĂĄsĂș, amelybĂ”l az i. e. 3. Ă©vezredben kialakult a tĂĄmlĂĄs- Ă©s a karosszĂ©k. RangnĂ©lkĂŒli ember ekkor mĂ©g nem hasznĂĄlt szĂ©ket, hanem a földre ĂŒlt. A szĂ©khasznĂĄlat kiterjedĂ©sĂ©vel, az i. e. 2. Ă©vezredben a dolgozĂł rĂ©tegek bĂștorigĂ©nyĂ©nek kielĂ©gĂtĂ©sĂ©re is kialakultak egyes egyszerĂ»bb szĂ©kek, Ăgy a becsapolt lĂĄbĂș gyalogszĂ©k, ill. ennek ĂĄtmĂĄsolĂĄsa egyetlen fatömbbe (tĂ”keszĂ©k). A kĂ©sĂ”bbiekben a tĂĄmlĂĄtlan, tĂĄmlĂĄs Ă©s karosszĂ©kformĂĄk egymĂĄs mellett Ă©lve terjedtek tovĂĄbb. – b) A tĂĄmlĂĄsszĂ©k nĂ©pi neve: karszĂ©k. Korai, lĂ©cvĂĄzas formĂĄja, az azonos felĂ©pĂtĂ©sĂ» ĂĄggyal (→ dikĂł) egyĂŒtt idĂ”vel nemcsak EurĂłpĂĄban, de ĂzsiĂĄban Ă©s AfrikĂĄban is szĂ©lesen meghonosodott. Viszont a becsapolt lĂĄbĂș, deszkatĂĄmlĂĄs szĂ©k, mely ItĂĄliĂĄban a 15. sz.-ban a gyalogszĂ©kbĂ”l fejlĂ”dött ki, elsĂ”sorban KözĂ©p-EurĂłpĂĄban terjedt Ă©s nĂ©piesedett csak el. – A magyarok a szĂ©ket a honfoglalĂĄs elĂ”tt, török közvetĂtĂ©ssel ismertĂ©k meg. Kezdetben mĂ©ltĂłsĂĄgjelzĂ” volt. A lĂ©cvĂĄzas szĂ©k a 13. sz.-tĂłl kerĂŒlt a mĂłdosabb falusi hĂĄzakba, s idĂ”vel szĂ©lesen elterjedt (bekötött szĂ©k, fonott szĂ©k, gyĂ©kĂ©ny-, gyĂ©kĂ©nyes, sĂĄs-, szalma-, csuhĂ©szĂ©k). A 17. sz.-ban jelent meg Mo.-on a becsapolt lĂĄbĂș, deszkatĂĄmlĂĄs szĂ©k, amely a 18. sz.-tĂłl falun is erĂ”sen elterjedt (befĂșrt lĂĄbĂș vagy fĂșrott lĂĄbĂș vagy terpeszlĂĄbĂș szĂ©k; jellegzetes tĂĄmlaformĂĄja rĂ©vĂ©n a szakirodalomban: hegedĂ»hĂĄtĂș Ă©s Ny-Mo.-on szĂvhĂĄti szĂ©k). Ez vĂ©gĂŒl annyira ĂĄltalĂĄnossĂĄ lett, hogy a mai közvĂ©lemĂ©ny ezt tartja paraszt-szĂ©knek. A 19. sz. mĂĄsodik felĂ©tĂ”l asztalosok rĂ©vĂ©n honosodott meg a vĂĄzas szerkezetĂ» szĂ©knek kĂĄvaerĂ”sĂtĂ©sĂ», deszkaĂŒlĂ©ses formĂĄja (kĂĄvĂĄs szĂ©k). – A magyar paraszthĂĄzbeli szĂ©k rendszerint magas ĂŒlĂ©sĂ», Ă©s szemben az alacsony tĂĄmlĂĄs-szĂ©kkel, a gyalogszĂ©kkel, a padkĂĄval Ă©s nĂ©mileg a paddal is, kiemelt, ĂŒnnepi szerepĂ» volt. A szĂ©kek helye az ĂĄgy elĂ”tt volt (→ szobaberendezĂ©s), ahonnan csak idĂ”legesen, többnyire becses vendĂ©g szĂĄmĂĄra vettĂ©k el. – Az alacsonyabb tĂĄmlĂĄsszĂ©k ĂĄltalĂĄban lĂ©cvĂĄzas. KivĂ©teles a deszkatĂĄmlĂĄs szĂ©knek ErdĂ©lyben elnĂ©piesedett, hosszĂșkĂĄs ĂŒlĂ©sĂ» vĂĄltozata, melynek alsĂł rĂ©sze többnyire zsĂĄmolyszerĂ», deszka lĂĄbakkal (Kalotaszegen → fonĂłszĂ©k, guzsalyos szĂ©k; a SzĂ©kelyföldön gĂłcaljaszĂ©k, a szakirodalom nĂ©ha, utalva az olasz elĂ”kĂ©pre, zgabello nĂ©ven nevezi). Ugyancsak kivĂ©teles az olyan szĂ©k, melynek tĂĄmlĂĄja Ă©s ĂŒlĂ©se egy darabbĂłl faragott (a TiszahĂĄton ennek a neve diĂłfa-kisszĂ©k, görbeszĂ©k). – A szĂ©kek közt sok az Ă©vszĂĄmos Ă©s a dĂszĂtett, a DunĂĄntĂșlon fĂ”leg faragott, mĂĄsutt inkĂĄbb festett tĂĄmlĂĄval. A szĂ©ktĂĄmla ĂĄtalĂĄban szimmetrikus felĂ©pĂtĂ©sĂ», aszimmetrikus csupĂĄn a deszkatĂĄmlĂĄs szĂ©ken fordul elĂ”, kĂŒlönösen ErdĂ©lyben (kontyos szĂ©k) – c) A magyar nĂ©pnyelv szĂ©k szĂłval jelöl minden lapbĂłl Ă©s becsapolt lĂĄbakbĂłl szerkesztett bĂștort. SzĂ©k tehĂĄt a gyalog-szĂ©ken kĂvĂŒl az → ĂĄgyszĂ©k, az ĂĄllĂłszĂ©k (→ ĂĄllĂłka), az → asztalszĂ©k, a hosszĂșszĂ©k (pad), a → magasszĂ©k, a → mosĂłszĂ©k Ă©s a vĂzszĂ©k (→ vizespad) is. Mivel a közĂ©pkorban a mĂ©szĂĄrosok is ilyen 4 lĂĄbĂș szĂ©ken daraboltĂĄk Ă©s ĂĄrusĂtottĂĄk a hĂșst, ez az elnevezĂ©s ĂĄtment kĂ©sĂ”bb az ĂŒzletre is, szĂ©k, vĂĄgĂłszĂ©k, hĂșsszĂ©k, mĂ©szĂĄrszĂ©k formĂĄban. 1660-ban HĂĄromszĂ©kben mĂ©g Ăgy Ărnak: „Az mely hozzu szint piatzunkra tsinĂĄltunk, alaia vagho szeket zerezven, az mely kwlseo mĂ©szĂĄros vasar napokon azon hust vagh…” Ennek megfelelĂ”en Mo.-on mĂĄr 14. sz.-i oklevelekben sedes macellinaenek vagy egyszerĂ»en sedesnek neveztĂ©k a hĂșsĂĄrus boltjĂĄt. – d) SpeciĂĄlis rendeltetĂ©sĂ» szĂ©kek: a templomi szĂ©k (→ templomi ĂŒlĂ©srend), → gyermekszĂ©k, → szĂŒlĂ”szĂ©k, → ĂŒlcsik.
1. Ôsi formåk, kisebb négyszögletû asztalszék
2. dikó, szalma- vagy gyékényfonattal
3. kamarås (nagyfiókos) asztalok Ôsformåja
4. szikomorfĂĄbĂłl kĂ©szĂtett egyiptomi szarkofĂĄg
5. összecsukhatĂł egyiptomi ĂŒlĂ”ke
6. dĂszes egyiptomi szĂ©k ĂĄllatokkal, kĂĄrpitozĂĄssal
7. korai görög pallószerkezetû karosszék
8. görög fekvÔhely pårnåzattal
9. összecsukható római zsåmoly
10. rĂłmai mĂĄrvĂĄnyasztal ĂĄllatlĂĄbformĂĄkkal
11. rĂłmai dĂszĂŒlĂ©s
12. romĂĄn stĂlusĂș templomi lĂĄda (13. szĂĄzad)
13. romĂĄn stĂlusĂș trĂłn
14. romĂĄn stĂlusĂș sekrestyĂ©sszekrĂ©ny (15. szĂĄzad)
15. összecsukhatĂł romĂĄn stĂlusĂș szĂ©k (1242 körĂŒl)
16. gótikus német mosdószekrény (15. szåzad)
17. késÔ gótikus karosszék
18. gĂłtikus ĂrĂłasztal (1440 körĂŒl)
19. kĂ©sĂ” gĂłtikus mennyezetes ĂĄgy (1500 körĂŒl)
20. olasz reneszånsz karosszék (dantesca)
21. spanyol reneszånsz kabinetszekrény (16. szåzad)
22. Ă©szaknĂ©met reneszĂĄnsz, ferde lĂĄbĂș asztal
23. francia késÔ reneszånsz mennyezetes ågy (16. szåzad)
24. francia barokk karosszĂ©k (XIV. Lajos-stĂlus)
25. holland barokk porcelånszekrény (18. szåzad)
26. késÔ barokk kanapé (Palazzo Corsini, Róma)
27. német barokk ågy (17. szåzad)
28. angol barokk tåmlåsszék
29. angol toalettasztal tĂŒkrös ĂĄllvĂĄnnyal (18. szĂĄzad eleje)
30. rokokĂł konzolasztal
31. osztråk rokokó kanapé (18. szåzad)
32. francia rokokĂł kanapĂ© (XV. Lajos-stĂlus)
33. francia rokokĂł redĂ”nyös ĂrĂłasztal
34. angol Chippendale fĂŒles fotel (18. szĂĄzad közepe)
35. francia klasszicista sezlon (XVI. Lajos-stĂlus)
36. francia klasszicista karosszĂ©k, bergĂ©re (XVI. Lajos-stĂlus)
37. magyar copf stĂlusĂș alacsony szekrĂ©ny (18. szĂĄzad vĂ©ge)
38. osztrĂĄk copf stĂlusĂș ĂĄgy (18. szĂĄzad vĂ©ge)
39. orosz klasszicista toalettasztal zsĂĄmollyal (1787)
40. francia empire heverÔ (18. szåzad vége)
41. angol klasszicista karosszĂ©k (Hepplewhite-stĂlus, 1788)
42. angol klasszicista ĂŒvegszekrĂ©ny (Sheraton-stĂlus, 18. szĂĄzad vĂ©ge)
43. magyar biedermeier-neorokokó asztal (Steindl-mûhely)
44. nĂ©met biedermeier ĂŒveges szekrĂ©ny
45. magyar empire ĂrĂłszekrĂ©ny (1820 körĂŒl)
46. francia empire karosszék (19. szåzad eleje)
47. osztråk biedermeier kanapé, asztal és szék (1830)
48. osztrĂĄk empire tĂĄlalĂłasztalka („nĂ©ma szolga”)
49. osztrĂĄk neorokokĂł mahagĂłnifa asztalka (Lajos FĂŒlöp-stĂlus, 1842-47)
50. német biedermeier kårpitozott karosszék (19. szåzad eleje)
51. klubgarnitĂșra bĂ”rdĂvĂĄnya (19. szĂĄzad mĂĄsodik fele)
52. Thonet-hintaszĂ©k (1850 körĂŒl)
53. pårnåzott kerek zsöllye (19. szåzad måsodik fele)
54. szecessziĂłs asztalka
55. szecessziós tåmlåsszék
56. magyar szecessziós jellegû szalonszekrény (Wigand Edge)
57. pad (Kozma Lajos)
58. kubista formalista fotel (1930 körĂŒl)
59. Bauhaus-ĂrĂłasztal (1919-23)
60. csÔszék (L. Mies Van der Rohe)
61. låbtartós nyugszék (Ch. Eames)
|
magam, 13:14
|
|
|
egy kis kubai ritmus...
|
magam, 12:41
|
|
|
a környék legolcsóbb szållóhelye...|
|
magam, 8:59
|
|
|
elektro sikoly...
|
magam, 8:18
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 27.
az év 239. (szökÔévekben 240.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 126 nap van håtra
Napkelte: 04:56 Napnyugta: 18:32
Holdkelte: 00:22 Holdnyugta: 16:50
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re szerda estig: Többnyire derĂŒlt idĂ” vĂĄrhatĂł, sok napsĂŒtĂ©ssel. IdĂ”nkĂ©nt ugyan megnövekszik a felhĂ”zet, de csapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». ĂltalĂĄban mĂ©rsĂ©kelt lesz a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet 25, 30 fok, a kĂ©sĂ” esti 20, 25 fok között vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
Szerda Ă©jfĂ©lig nem vĂĄrhatĂł veszĂ©lyes idĂ”jĂĄrĂĄsi jelensĂ©g. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja a reggeli Ă©s az esti ĂłrĂĄkban ĂĄtmenetileg az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k körĂŒl vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
IdĂ”jĂĄrĂĄsi front nincs tĂ©rsĂ©gĂŒnkben, a melegfrontra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l azonban fejfĂĄjĂĄs, nyugtalansĂĄg, rossz közĂ©rzet jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
6.2 - erÔs
Ma GĂĄspĂĄr, MĂłnika, JĂłzsef, CĂ©zĂĄr napja van.
Boldog névnapot!
GĂĄspĂĄr :
Perzsa eredetĂ» nĂ©v, a hagyomĂĄny szerint Ăgy hĂvtĂĄk a napkeleti bölcsek egyikĂ©t. A BibliĂĄban nem szerepel a nĂ©v, csak a VI. szĂĄzadtĂłl emlĂtik a legendĂĄk, jelentĂ©se kincset megĂ”rzĂ”, kincstĂĄrnok.
MĂłnika :
KarthĂĄgĂłi pun eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se istennĂ”. MĂĄs magyarĂĄzat szerint görög eredetĂ», jelentĂ©se magĂĄnyos. MĂĄs magyarĂĄzat szerint latin eredetĂ», jelentĂ©se tanĂtĂł.
JĂłzsef :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
CĂ©zĂĄr :
Etruszk, latin eredetĂ» nĂ©v, a rĂłmai Caesar csalĂĄdnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se hosszĂș hajĂș, dĂșs hajĂș.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 827 – BĂĄlint pĂĄpa megvĂĄlasztĂĄsa.
• 1301 – JĂĄnos kalocsai Ă©rsek magyar kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzza Vencelt (II. Vencel cseh Ă©s lengyel kirĂĄly fiĂĄt).
• 1914 – Az OsztrĂĄk–Magyar Monarchia hadat ĂŒzen Belgiumnak.
• 1916 – RomĂĄnia csatlakozik az Antanthoz, hadat ĂŒzen MagyarorszĂĄgnak, a romĂĄn haderĂ” megkezdi ErdĂ©ly elfoglalĂĄsĂĄt.
• 1919 – Andrej Hlinka Ă©s FrantiÂček Jehlicka, nĂ©ppĂĄrti szlovĂĄk politikusok titokban a pĂĄrizsi bĂ©kekonferenciĂĄra utaznak, hogy ott a tervezett autonĂłm SzlovĂĄkia szĂĄmĂĄra nemzetközi garanciĂĄkat szerezzenek.
• 1928 – PĂĄrizsban 15 orszĂĄg kĂ©pviselĂ”i alĂĄĂrjĂĄk a Briand-Kellogg paktumot a hĂĄborĂș nemzetközi jogi elĂtĂ©lĂ©sĂ©rĂ”l.
• 1944 – A KĂĄrpĂĄtokban a SzĂ©kelyföld felĂ© nyomulĂł szovjet hadsereg az Ojtozi-szorosban elĂ©ri Ă©s ĂĄtlĂ©pi MagyarorszĂĄg 1941-es hatĂĄrĂĄt.
• 1944 – Szovjet lĂ©gitĂĄmadĂĄs Ă©rte UngvĂĄrt.
• 1989 – Horn Gyula magyar Ă©s Alois Mock osztrĂĄk kĂŒlĂŒgyminiszter SopronnĂĄl ĂĄtvĂĄgjĂĄk a „vasfĂŒggönyt”.
• 1989 – JosĂ© Luis Chilavert, az eddigi legeredmĂ©nyesebb labdarĂșgĂł kapus megszerzi profi pĂĄlyafutĂĄsa elsĂ” gĂłljĂĄt.
• 2002 – A HonfoglalĂł jĂĄtĂ©k szĂŒletĂ©se.
• 2003 – PokolgĂ©pes merĂ©nyletben megölik a DagesztĂĄni KöztĂĄrsasĂĄg kĂŒlkapcsolatokĂ©rt, valamint nemzetisĂ©gi Ă©s tĂĄjĂ©koztatĂĄsi ĂŒgyekĂ©rt felelĂ”s miniszterĂ©t, Mohamed-Szaleh Guszajevet.
• 2004 – A magyar WikipĂ©dia elĂ©ri a 2500. szĂłcikket.
SzĂŒletĂ©sek
• 1770 – Georg Wilhelm Friedrich Hegel nĂ©met filozĂłfus († 1831)
• 1812 – Szemere Bertalan 1848–49-es politikus, miniszterelnök († 1869)
• 1827 – Charles De Coster belga ĂrĂł († 1879)
• 1845 – Lechner Ădön magyar mûépĂtĂ©sz († 1914)
• 1858 – Giuseppe Peano olasz matematikus († 1932)
• 1865 – Charles G. Dawes, BĂ©ke-NobeldĂjas amerikai politikus, alelnök, a Dawes-terv alkotĂłja († 1951)
• 1874 – Carl Bosch, Nobel-dĂjas nĂ©met kĂ©mikus († 1940)
• 1887 – IV. KĂĄroly magyar Ă©s cseh kirĂĄly, I. KĂĄroly nĂ©ven osztrĂĄk csĂĄszĂĄr († 1922)
• 1902 – Ăk SĂĄndor Kossuth-dĂjas festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1975)
• 1903 – KeserĂ» Ferenc olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł († 1968)
• 1908 – Lyndon B. Johnson, az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok 38.elnöke, hivatalban 1963–1969-ig († 1973)
• 1909 – ZimĂĄndi Pius (er. Zilich IstvĂĄn) premontrei szerzetes, tanĂĄr, irodalomtörtĂ©nĂ©sz, pedagĂłgiai szakĂrĂł († 1973)
• 1910 – TerĂ©z anya (er. Agnes Gonxha) albĂĄn szĂĄrmazĂĄsĂș BĂ©ke-NobeldĂjas apĂĄca († 1997)
• 1911 – BarabĂĄs Tibor JĂłzsef Attila- Ă©s Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł († 1984)
• 1915 – Norman F. Ramsey Nobel-dĂjas amerikai fizikus
• 1918 – MĂ©szöly DezsĂ” Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł
• 1928 – Boross PĂ©ter politikus, miniszterelnök
• 1929 – Jasszer Arafat palesztin politikus (augusztus 4. Ă©s augusztus 24. is lehetsĂ©ges sz. dĂĄtum) († 2004)
• 1930 – GalgĂłczi ErzsĂ©bet Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł († 1989)
• 1933 – HĂĄmori JenĂ” olimpiai bajnok kardvĂvĂł
• 1941 – KonrĂĄd JĂĄnos olimpiai bajnok vĂzilabdĂĄzĂł
• 1946 – John C. Mather Nobel-dĂjas amerikai asztrofizikus
• 1955 – Can Togay magyar filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł, szĂnĂ©sz, költĂ”
• 1955 – Laura Fygi holland Ă©nekesnĂ”
• 1959 – PetĂ”cz AndrĂĄs magyar ĂrĂł, költĂ”
• 1964 – Gundel TakĂĄcs GĂĄbor sportĂșjsĂĄgĂrĂł, televĂziĂłs mĂ»sorvezetĂ”
• 1976 – Mark Webber ausztrĂĄl autĂłversenyzĂ”, Formula–1-es pilĂłta
• 1977 – Deco brazil szĂĄrmazĂĄsĂș portugĂĄl labdarĂșgĂł (FC Barcelona)
• 1988 – Alexa Vega amerikai szĂnĂ©sznĂ”
HalĂĄlozĂĄsok
• 827 – II. JenĂ” pĂĄpa
• 1576 – Tiziano (er. Tiziano Vecellio), itĂĄliai festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1490 körĂŒl)
• 1635 – Lope de Vega spanyol drĂĄmaĂrĂł (* 1562)
• 1945 – Ălgyay Hubert PĂĄl hĂdmĂ©rnök (* 1894)
• 1945 – Franz Werfel osztrĂĄk ĂrĂł (* 1890)
• 1948 – Markovits Rodion, magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1884)
• 1952 – Kempelen BĂ©la csalĂĄdtörtĂ©net-ĂrĂł, heraldikus (* 1874)
• 1958 – Ernest Lawrence amerikai Nobel-dĂjas fizikus (* 1901)
• 1961 – RĂłzsahegyi KĂĄlmĂĄn szĂnĂ©sz, szĂnĂ©szpedagĂłgus (* 1873)
• 1965 – Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret), svĂĄjci szĂĄrmazĂĄsĂș francia Ă©pĂtĂ©sz (* 1887)
• 1967 – Brian Epstein, a Beatles egyĂŒttes menedzsere (* 1934)
• 1975 – HailĂ© SzelassziĂ© (er. Ras Tafari Makonnen), a NĂ©gus, etiĂłp csĂĄszĂĄr (* 1892)
• 1979 – Lord Louis Mountbatten, brit fĂ”rend, (* 1900), az AdmiralitĂĄs elsĂ” lordja, India utolsĂł alkirĂĄlya (IRA bombamerĂ©nyletben)
• 1985 – Zsoldos Imre trombitamĂ»vĂ©sz (* 1919)
• 2002 – Gion NĂĄndor, vajdasĂĄgi magyar ĂrĂł (* 1941)
• 2004 – MajlĂĄth MĂĄria szĂnĂ©sznĂ” (* 1916)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1991 Ăłta a Moldovai KöztĂĄrsasĂĄg fĂŒggetlensĂ©gĂ©nek napja.
|
magam, 8:10
|
|
|
napi okossĂĄg:
A vallĂĄs kĂsĂ©rlet arra, hogy az ember kommunikĂĄljon az idĂ”jĂĄrĂĄssal.
|
magam, 7:59
|
|
|
Arcképcsarnok
Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve låtunk
- lehet, hogy ez az igazi.
Ăs van annyi arcunk,
ahånyan csak rånknéznek (és: ahånyszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhåny közös vonås
- lehet. Akkor ez a valĂłsĂĄg.
Van egy,
amit tĂŒkörbe nĂ©zve lĂĄtunk: villĂĄm-
gyorsan alakulĂł, kĂ©plĂ©keny lĂĄtvĂĄny: mĂșzsĂĄja a SzomszĂ©d ĂzlĂ©se s az azt szolgĂĄlĂł, vagy azt ellenzĂ” szĂĄndĂ©k
- efölött hĂșnyj szemet; ne kerĂŒld, de ne hidd el.
Ăs van,
van arc, amit csak az lĂĄt, aki szeret,
akit szeretĂŒnk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.
(Fodor Ă)
|
magam, 7:57
|
|
|
JĂł reggelt,vidĂĄm napot mindenkinek.
|
magam, 7:55
|
|
|
|
| 2008. augusztus 26., kedd |
|
|
0 |
|
|
egy csepp története...|
|
magam, 18:22
|
|
|
våltoznak az idÔk...|
|
magam, 13:01
|
|
|
tudtad...?
KĂnai Nagyfal
A KĂnai Nagyfal, a Föld leghatalmasabb Ă©pĂtmĂ©nye. Az egyetlen, amit a vilĂĄgĂ»rbĂ”l is lehet lĂĄtni. MegĂ©pĂttetĂ©se kĂŒlönös törtĂ©net…
KĂna 7, egymĂĄssal harcolĂł fejedelemsĂ©gbĂ”l ĂĄllt. Az egyik kiemelkedett közĂŒlĂŒk. 25 Ă©v alatt, kegyetlensĂ©gĂ©nek, Ă©s diplomĂĄciai Ă©rzĂ©kĂ©nek köszönhetĂ”en legyĂ”zte a mĂĄsik hatot, Ă©s egysĂ©ges birodalmat kovĂĄcsolt KĂnĂĄbĂłl, amit nĂ©gy tenger hatĂĄrolt, egysĂ©ges jogrendszert alakĂtott ki.
ElsĂ” lĂ©pĂ©skĂ©nt "LegfĂ”bb CsĂĄszĂĄrrĂĄ" kiĂĄltotta ki magĂĄt. Pontosabban ElsĂ” CsĂĄszĂĄrrĂĄ. Nem sokkal ezutĂĄn összeeskĂŒvĂ”k törtek az Ă©letĂ©re.
Az ElsĂ” CsĂĄszĂĄr tisztĂĄban volt azzal, hogy csak akkor tarthatja fent uralmĂĄt, ha gyökeresen szakĂt az eddigi hagyomĂĄnyokkal, Ă©s elveszi alattvalĂłi kedvĂ©t a lĂĄzadĂĄsoktĂłl, összeeskĂŒvĂ©sektĂ”l.
Az Ă©szaki földmĂ»velĂ”k mindig is nomĂĄdok voltak. Ezeket letelepedĂ©sre kĂ©nyszerĂttette, Ă©s megadĂłztatta. Az összes nagyobb folyĂłt Ă©s patakot csatornĂĄkkal köttette össze, ezzel megalkotta a vilĂĄg legnagyobb, belföldi, vĂzi közlekedĂ©si rendszerĂ©t. Utakat Ă©pĂttetett, hogy hadserege, Ă©s annak fegyverzete, a Birodalom minden rĂ©szĂ©be gyorsan eljuthasson. EgysĂ©gessĂ© tette a kocsik mĂ©reteit, Ă©s azokat is megadĂłztatta. Az utak felĂŒgyeletĂ©vel, a CsĂĄszĂĄr a Birodalom teljes termĂ©ny, hadsereg Ă©s ĂĄru mozgĂĄsĂĄt nyomon követhette. Minden Ășt a CsĂĄszĂĄri FĂ”vĂĄrosbĂłl indult ki.
Nagyra törĂ” terveihez adĂłkra volt szĂŒksĂ©ge. Több mint 700.000 embert kĂ©nyszerĂttet arra, hogy lenyĂ»gözĂ” sĂremlĂ©kĂ©t megĂ©pĂtsĂ©k. Hitt abban, hogy a sĂrjĂĄban, harci alakzatban elhelyezett több ezer agyagkatona fogja, halĂĄla utĂĄn megvĂ©deni. A korĂĄbbi fejedelmek inkĂĄbb a palotĂĄik biztonsĂĄgĂĄba hĂșzĂłdtak. De ez a CsĂĄszĂĄr bĂŒszke volt alkotĂĄsaira, Ă©s mindent a sajĂĄt szemĂ©vel akart megnĂ©zni. EzĂ©rt 5 birodalmi körutat is megtett. Az utolsĂł közel egy Ă©vig tartott. Mindez, a hatalmas (több ezer fĂ”s) kĂsĂ©ret, Ă©s a szintĂ©n Ăt kĂsĂ©rĂ” hadsereg ellĂĄtĂĄsa miatt, hatalmas költsĂ©get jelentett. EzĂ©rt felemelte az adĂłkat. EzĂ©rt nĂ”tt az elĂ©gedetlensĂ©g.
A belsÔ gondokat tetézték, a hatår menti nomåd törzsek, akik rendszeres rablótåmadåsokat szerveztek. A Csåszår attól tartott, hogy a sok tåmadås miatt elûzik a földmûveseiket, és ekkor nem tudnå Ôket megadóztatni.
Gyorsan cselekedett, hogy a birodalma ne hulljon szĂ©t. Tömeges ĂĄttelepĂtĂ©si programot hajtott vĂ©gre. ErĂ”szakkal kĂ©nyszerĂttet több mint 120.000 csalĂĄdot, hogy ĂszakrĂłl, a ritkĂĄbban lakott DĂ©li rĂ©szekre költözzenek.
EttĂ”l azonban az Udvari TudĂłsok elborzadtak. Ăk Konfucius nĂ©zeteit vallottĂĄk, hogy az ember ösztönösen jĂłt cselekszik, ezĂ©rt minden uralkodĂł a bölcsessĂ©g, Ă©s a jĂłsĂĄg mintakĂ©pe kell, hogy legyen. Az erĂ”szakos ĂĄttelepĂtĂ©ssel ez pedig nem ĂĄllt összhangban.
VelĂŒk szemben a CsĂĄszĂĄr, Ă©s legfĂ”bb tanĂĄcsadĂłja azt a nĂ©zetet vallotta, hogy az ember alapvetĂ”en gonosz, Ă©s a rend fenntartĂĄsĂĄhoz erĂ”s hatalomra van szĂŒksĂ©g. NyilvĂĄnvalĂł volt, hogy a kĂ©tfĂ©le nĂ©zet, sokĂĄig nem fĂ©rhet meg egymĂĄs mellett. A tudĂłsok összeeskĂŒvĂ©st szĂ”ttek a CsĂĄszĂĄr ellen, amikor nyilvĂĄnosan is kĂ©rdĂ”re vontĂĄk a CsĂĄszĂĄrt, az feldĂŒhödött, Ă©s azonnal cselekedett.
HĂĄborĂșt indĂtott a "mĂșlt" ellen, Ă©s az összes ĂrĂĄst elĂ©gettette, mert ha megsemmisĂti a hivatalos törtĂ©nelmet, akkor kedve szerint Ărhatja azt Ășjra. Következetesen mindent elpusztĂttatott, ami a rĂ©gi Konfuciusi hagyomĂĄnyokhoz kötĂ”dött. Elfogatta a tudĂłsokat, Ă©s elevenen temettette el mind a 460-at, hogy ezzel is megfĂ©lemlĂtse a többi alattvalĂłjĂĄt. Ez a nyilvĂĄnos rĂ©mtett az ellenĂĄllĂĄs elfojtĂĄsĂĄra szolgĂĄlt.
A CsĂĄszĂĄr tisztĂĄban volt azzal, hogy az Ă©rtelmisĂ©g kiirtĂĄsĂĄval csak idĂ”t nyert, az ĂszakrĂłl fenyegetĂ”, ellensĂ©gei tĂĄmadĂĄsĂĄt mĂ©g nem szĂŒntette meg. Ez ihlette a Nagyfal megĂ©pĂttetĂ©sĂ©nek a tervĂ©t.
Krisztus elĂ”tt 214-ben, legmegbĂzhatĂłbb hadvezĂ©re, parancsot kapott arra, hogy a mĂĄr meglĂ©vĂ” Ăszaki, hatĂĄr menti erĂ”döket összekösse, Ă©s bĂ”vĂtse, hogy azok egyetlen vĂ©dĂ”vonallĂĄ vĂĄljanak.
A fal Ă©pĂtĂ©sĂ©nek idejĂ©re, több ezer Ă©letben maradt tudĂłst, kĂ©nyszermunkĂĄra ĂtĂ©lt. A legtöbbjĂŒk meghalt. A fal, a VilĂĄg leghosszabb temetĂ”je lett. A CsĂĄszĂĄr legidĂ”sebb fia rĂ©szvĂ©ttel beszĂ©lt, a meggyilkolt, Konfucius nĂ©zeteit vallĂł tudĂłsokrĂłl. Mivel befolyĂĄsa nĂ”tt, a fal Ă©pĂtĂ©sĂ©hez szĂĄmĂ»zte az apja.
A falon, kb. 300.000 ember dolgozott. A hideg, a kimerĂŒltsĂ©g, a betegsĂ©gek, Ă©s az Ă©hezĂ©s miatt több ezer ember pusztult el. TestĂŒket a falba temettĂ©k, azĂ©rt, hogy szellemĂŒk elijessze az Ăszaki DĂ©monokat. A Nagyfalat, ezĂ©rt a "Könnyek FalĂĄnak" is hĂvtĂĄk.
ElĂ”ször 12 mĂ©ter magas tornyokat Ă©pĂtetek, amiket 4 hĂłnapi ostromra elegendĂ” Ă©lelmiszerrel töltöttek meg. Ezeket azutĂĄn 6 mĂ©ter magas erĂ”dfalakkal kötöttĂ©k össze. Mivel a tornyok Ă©ppen nyĂllövĂ©snyire voltak egymĂĄstĂłl, segĂtsĂ©gĂŒkkel gyorsan tudtak ĂŒzenetet kĂŒldeni több szĂĄz kilomĂ©ter tĂĄvolsĂĄgra is. Egy ĂŒzenet 24 Ăłra alatt futott vĂ©gig a fal teljes hosszĂĄn (ez a "csĂșcs" a telefon feltalĂĄlĂĄsĂĄig megdöntetlen maradt).
A fal segĂtsĂ©gĂ©vel a hadsereg, Ă©s az ellĂĄtmĂĄny gyorsan eljuthatott a Birodalom egyik vĂ©gĂ©bĂ”l a mĂĄsikba. A CsĂĄszĂĄr, ravasz mĂłdon a hadsereggel Ă”riztette a falat, tĂĄvol tartva a katonĂĄk tĂșlnyomĂł rĂ©szĂ©t a FĂ”vĂĄrostĂłl, nehogy egy esetleges nĂ©pfölkelĂ©s esetĂ©ben ĂĄtĂĄlljanak a lĂĄzadĂłk oldalĂĄra.
MiutĂĄn ellenfeleit legyĂ”zte, a CsĂĄszĂĄr a hallhatatlansĂĄg megszĂĄllottja lett. KitartĂłan kereste az Ălet ElixĂrt. Rendszeresen kiprĂłbĂĄlta a varĂĄzslĂłi, Ă©s alkimistĂĄi ĂĄltal bemutatott italokat. Egyes kotyvalĂ©kok halĂĄlos mĂ©rgeket (pl. higanyt, Ă©s foszfort) is tartalmaztak. ValĂłszĂnĂ»leg ezek mĂ©rgeztĂ©k meg vĂ©letlenĂŒl…
A CsĂĄszĂĄr legbefolyĂĄsosabb tanĂĄcsadĂłi tudtĂĄk, hogy kivĂ©gzik Ă”ket, ha a szĂĄmĂ»zött fiĂș a trĂłnra kerĂŒl. EzĂ©rt a holtestet gyorsan visszavittĂ©k a fĂ”vĂĄrosba, hogy mielĂ”bb, a jobban befolyĂĄsolhatĂł, mĂĄsodik fiĂș közelĂ©ben legyen apja holteste.
A hosszĂș utazĂĄs alatt, a nyĂĄri melegben, nehĂ©z volt eltitkolni, hogy a CsĂĄszĂĄr hintĂłjĂĄban, annak holtteste fekszik. EzĂ©rt erĂ”sszagĂș, sĂłzott halakat szĂĄllĂtĂł kocsikat rendeltek a CsĂĄszĂĄr hintĂłja mögĂ©, hogy ne Ă©rzĂ”djön a bomlĂł tetem bĂ»ze. Ăgy Ă©rkezett vissza a fĂ”vĂĄrosba a halott csĂĄszĂĄr. TanĂĄcsadĂłi, hamis alĂĄĂrĂĄssal, a CsĂĄszĂĄr nevĂ©ben levelet kĂŒldtek a szĂĄmĂ»zött elsĂ” fiĂșnak, hogy vĂ©gezzen magĂĄval. A CsĂĄszĂĄri parancsnak nem lehetett ellenszegĂŒlni. A biztonsĂĄg kedvĂ©Ă©rt az összeeskĂŒvĂ”k, a levĂ©llel egy kardot is elkĂŒldtek.
Az elsĂ” fiĂș halĂĄla utĂĄn, a mĂĄsodik kerĂŒlt hatalomra. UralkodĂĄsĂĄt vĂ©res örökösödĂ©si hĂĄborĂșk, parasztfelkelĂ©sek fĂ©mjeleztĂ©k. A mĂĄsodik csĂĄszĂĄr a csatamezĂ”n esett el. HĂ©t Ă©vvel kĂ©sĂ”bb egy mĂĄsik uralkodĂłcsalĂĄd vette ĂĄt a hatalmat, Ă©s megszilĂĄrdĂtotta a bĂ©kĂ©t KĂnĂĄban.
|
magam, 12:59
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 26.
az év 238. (szökÔévekben 239.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 127 nap van håtra.
Napkelte: 04:54 Napnyugta: 18:34
Holdkelte: 00:00 Holdnyugta: 16:07
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re kedd estig: Sok napsĂŒtĂ©s vĂĄrhatĂł, csak idĂ”nkĂ©nt növekszik meg a felhĂ”zet. CsapadĂ©k nem valĂłszĂnĂ». HelyenkĂ©nt megĂ©lĂ©nkĂŒl kissĂ© az Ă©szaknyugati szĂ©l. A hĂ”mĂ©rsĂ©klet dĂ©lutĂĄn 24 Ă©s 28, kĂ©sĂ” este 15 Ă©s 20 fok között alakul.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A reggeli ĂłrĂĄkban egy-egy helyen elĂ”fordulhat sĂ»rĂ» köd. A fĂ”vĂĄrosban a nitrogĂ©n-oxidok Ă©s a por koncentrĂĄciĂłja a reggeli Ă©s az esti ĂłrĂĄkban ĂĄtmenetileg az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄrĂ©rtĂ©k körĂŒl vĂĄrhatĂł...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
IdĂ”jĂĄrĂĄsi front nincs tĂ©rsĂ©gĂŒnkben, a melegfrontra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©kenyeknĂ©l azonban fejfĂĄjĂĄs, nyugtalansĂĄg, rossz közĂ©rzet jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
5.7 - erÔs
Ma IzsĂł, NatĂĄlia, Margit, Cseke napja van.
Boldog névnapot!
IzsĂł :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. A nĂ©v eredetĂ©re vonatkozĂłan hĂĄrom elkĂ©pzelĂ©s lĂ©tezik, egyik szerint, Ăzsau alakvĂĄltozata, mĂĄs feltevĂ©s szerint, JĂłzsef rĂ©gi IzsĂłf vĂĄltozatĂĄnak rövidĂŒlĂ©se, Ășjabb kutatĂĄsok szerint, az IzsĂĄk becĂ©zĂ”je, az Ăzsau rĂ©gi magyar formĂĄja. JelentĂ©se nyers, szĂ”rös.
NatĂĄlia :
Latin eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se JĂ©zus szĂŒletĂ©snapja. RĂ©gen ezt a nevet a karĂĄcsonykor szĂŒletett leĂĄnygyermekek kaptĂĄk.
Margit :
A görög eredetĂ» latin Margareta nĂ©v megmagyarosodott alakja, JelentĂ©se gyöngy. A nĂ©metben Ă©s a svĂ©dben is ebben a formĂĄjĂĄban hasznĂĄljĂĄk. Legismertebb viselĂ”je ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent Margit, IV. BĂ©la kirĂĄly leĂĄnya.
Cseke :
Török, magyar eredetĂ» nĂ©v, a Csek nĂ©v szĂĄrmazĂ©ka. JelentĂ©se hĂșzĂł, vivĂ”.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 1071 – A BizĂĄnci Birodalom veresĂ©ge a manzikerti (malazgirti) csatĂĄban, ami AnatĂłlia elvesztĂ©sĂ©nek nyitĂĄnyĂĄt jelenti.
• 1204 – III. LĂĄszlĂłt magyar kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzzĂĄk.
• 1278 – A dĂŒrnkruti csata. I. Rudolf nĂ©met kirĂĄly Ă©s IV. (Kun) LĂĄszlĂł magyar kirĂĄly seregei legyĂ”zik II. OttokĂĄr cseh kirĂĄly Ă©s osztrĂĄk herceg seregĂ©t. A csatĂĄban maga OttokĂĄr is elesik, ezzel a Habsburgok vĂ©gleg megszerzik az OsztrĂĄk HercegsĂ©get.
• 1789 – Az emberi Ă©s polgĂĄri jogok nyilatkozatĂĄnak megjelenĂ©se.
• 1943 – Apor Vilmos vĂ©dnöksĂ©ge alatt, a gyĂ”ri pĂŒspöki palotĂĄban megalakul a Katolikus SzociĂĄlis NĂ©pmozgalom (KSzN), a KDNP elĂ”dszervezete.
• 1944 – Charles de Gaulle tĂĄbornok bevonul a felszabadĂtott PĂĄrizsba.
• 1944 – A KĂĄrpĂĄtokban a SzĂ©kelyföld felĂ© nyomulĂł szovjet hadsereg az Ăz völgyĂ©ben elĂ©ri Ă©s ĂĄtlĂ©pi MagyarorszĂĄg 1941-es hatĂĄrĂĄt.
• 1957 – A SzovjetuniĂł kĂ©pessĂ© vĂĄlik interkontinentĂĄlis ballisztikus rakĂ©ta indĂtĂĄsĂĄra.
• 1972 – MĂŒnchenben megkezdĂ”dnek a XX. nyĂĄri olimpiai jĂĄtĂ©kok esemĂ©nyei.
SzĂŒletĂ©sek
• 1743 – Antoine Laurent de Lavoisier francia kĂ©mikus († 1794)
• 1880 – Guillaume Apollinaire (er. Wilhelm Albert Vladimir Apollinaris de W±¿-Kostrowitzki), francia költĂ”, ĂrĂł, mĂ»kritikus († 1918)
• 1885 – Jules Romains (er. Louis Henri Jean Farigoule), francia költĂ”, ĂrĂł († 1972)
• 1898 – Peggy Guggenheim amerikai mĂ»gyĂ»jtĂ”, a rĂłla elnevezett mĂșzeum alapĂtĂłja († 1979)
• 1904 – Christopher Isherwood (Christopher William Bradshaw-Isherwood) angol–amerikai ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1986), Don Bachardy Ă©lettĂĄrsa
• 1913 – Bulla Elma, Kossuth-dĂjas szĂnĂ©sznĂ”, Ărdemes Ă©s KivĂĄlĂł mĂ»vĂ©sz († 1980)
• 1931 – Markovits KĂĄlmĂĄn kĂ©tszeres olimpiai bajnok, hĂĄromszoros EurĂłpa-bajnok vĂzilabdĂĄzĂł
• 1947 – Nicolae Dobrin, romĂĄn labdarĂșgĂł († 2007)
• 1951 – Edward Witten amerikai fizikus, matematikus
• 1957 – SzentandrĂĄssy IstvĂĄn festĂ”mĂ»vĂ©sz
• 1971 – ThalĂa (er. ThalĂa Sodi), mexikĂłi Ă©nekesnĂ”, szĂnĂ©sznĂ”
• 1978 – Kleinheincz Csilla magyar fantasy Ă©s sci-fi ĂrĂł
• 1980 – Macaulay Culkin, amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 1723 – Antonie van Leeuwenhoek holland termĂ©szettudĂłs (* 1632)
• 1831 – Tittel PĂĄl csillagĂĄsz, az MTA tagja
• 1921 – Wekerle SĂĄndor politikus, magyar miniszterelnök (* 1848)
• 1974 – Charles Lindbergh amerikai pilĂłta, ĂłceĂĄnrepĂŒlĂ” (* 1902)
• 1978 – Charles Boyer francia szĂnĂ©sz (* 1897)
• 1979 – Mika Waltari finn filozĂłfus, ĂrĂł (* 1908)
• 1998 – Frederick Reines, Nobel-dĂjas amerikai fizikus (* 1918)
• 2006 – Rainer Barzel nĂ©met keresztĂ©nydemokrata politikus, miniszter (* 1924)
|
magam, 7:44
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ha a kĂsĂ©rtetek ĂĄt tudnak menni a falon, akkor miĂ©rt nem esnek keresztĂŒl a padlĂłn?
.
|
magam, 7:44
|
|
|
Legtöbbször nem tudjuk, valójåban mire vårunk.
Vannak, akik olyan ĂĄllhatatosan vĂĄrnak, hogy közben elmĂșlik az ifjĂșsĂĄguk, elsuhannak mellettĂŒk a lehetĂ”sĂ©gek, elszĂĄll az Ă©letĂŒk, Ă©s nem veszik Ă©szre, hogy valami olyasmire vĂĄrtak, ami mindig is ott volt körĂŒlöttĂŒk. (...)
A fenĂ©be is! Mikor kezdĂŒnk mĂĄr el Ășgy Ă©lni, hogy megĂ©rtjĂŒk az Ă©let sĂŒrgetĂ” dĂŒbörgĂ©sĂ©t?
Ez itt most - ez a mi idĂ”nk, ez a mi napunk, ez a mi nemzedĂ©kĂŒnk... nem pedig a mĂșlt valamely aranykora vagy a jövĂ” ködös utĂłpiĂĄja...
Ez itt az idĂ”nk... akĂĄr lelkesedĂŒnk Ă©rte, akĂĄr nem.
Ez itt a mi idĂ”nk mĂ©g akkor is, ha gyakran kiĂĄbrĂĄndĂtĂłnak, fĂĄrasztĂłnak, unalmasnak talĂĄljuk.
Ez az Ă©let, ami nekĂŒnk adatott... Ă©s mĂșlik, mĂșlik...
Mi a csudĂĄra vĂĄrunk hĂĄt?
(ISz)
 Cene GĂĄl IstvĂĄn: Az idĂ” fogsĂĄgĂĄban
|
magam, 7:34
|
|
|
|
| |
