| 2008. augusztus 25., hétfő |
|
 |
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt.
|
magam, 21:24
|
|
|
Csillagos
A nyugodt nyĂĄri este
SzelĂd fĂ©nnyel ragyog.
Beragyogja gyûrött
Ăveinket, s valami
SzĂ©prĂ”l Ă©s ĂșjrĂłl susog.
Mert a nagy Ă©gbolt is
Ad hangot, ha van
SzĂved Ă©s hallĂĄsod.
Elringat a mesés,
Sötétkék valósåg.
Minden a tiéd és
Nemcsak este,
Mikor megborzong
A nagy fåk Ôsi,
Ărök kĂ©rgĂ» teste.
ElÔtted minden.
Ha Ă©pp nem lĂĄtod,
Akkor vĂĄrd ki, mĂg
Fogad a szĂved.
A boldogsĂĄg
AranyfonĂĄl,
Csak nem
Biztos, hogy
JĂł helyen
Keresed...
(Thao)
|
magam, 21:19
|
|
|
az eredetit elloptĂĄk...|
|
magam, 19:32
|
|
|
mi lehet ez...?, egy biztos,nem csoda csiga...
|
magam, 18:26
|
|
|
hosszĂș utunk lesz...|
|
magam, 13:18
|
|
|
tudtad...?
TelefonĂĄlĂĄsi illemtan
Korunk egyik legnagyszerûbb (mĂĄsok szerint legszörnyûbb) talĂĄlmĂĄnya a telefon. Ahogy a szemĂ©lyes kapcsolattartĂĄsnak van illemtana, Ășgy a telefonĂĄlĂĄsnak is. A legfontosabb dolog azt tisztĂĄzni, hogy mire valĂł a telefon. Ugyan a reklĂĄmok azt sugalljĂĄk, hogy ĂĄllandĂłan a telefonon "lĂłgjunk", valĂłjĂĄban nem erre talĂĄltĂĄk ki, hanem az informĂĄciĂł gyors közlĂ©sĂ©re.
Milyen esetekben telefonĂĄljunk?
Ha valamilyen fontos közlendõnk van. ManapsĂĄg nem illetlensĂ©g valakit telefonon keresztĂŒl felköszönteni, meghĂvni, de a rendkĂvĂŒli jelentõsĂ©gû ĂŒgyeket ne telefonon intĂ©zzĂŒk. A rĂ©szvĂ©tnyilvĂĄnĂtĂĄs, szĂvessĂ©g kĂ©rĂ©se lehetõleg szemĂ©lyesen törtĂ©njen.
Hogyan telefonĂĄljunk?
TisztĂĄn, Ă©rthetõen beszĂ©ljĂŒnk, de ne kiabĂĄljunk. Tömören fogalmazzuk meg mondanivalĂłnkat. Fontos (pl.: amiket nem szĂvesen tudatnĂĄnk mĂĄsokkal) informĂĄciĂłkat nem szabad telefonon tovĂĄbbĂtani.
Ha mi hĂvunk:
Minden zavarĂł zajt szĂŒntessĂŒnk meg hĂvĂĄs elõtt. CĂ©lszerû papĂrt Ă©s tollat kĂ©zbe venni, mert bĂĄrmikor szĂŒksĂ©g lehet rĂĄ. EmlĂ©kezetbõl kockĂĄzatos tĂĄrcsĂĄzni, ezĂ©rt kerĂŒljĂŒk. Ha hĂvĂĄsunkra jelentkeznek, akkor mutatkozzunk be, Ă©s mondjuk meg, hogy kivel szeretnĂ©nk beszĂ©lni. A telefonközpontosnak nem kell bemutatkozni, csak a köszönĂ©s utĂĄn a hĂvott nevĂ©t vagy a mellĂ©ket mondjuk be. Ărdemes megkĂ©rdezni, hogy nem zavarunk-e. Ezzel több kellemetlensĂ©get is elkerĂŒlhetĂŒnk. TĂ©ves szĂĄm esetĂ©n mindig kĂ©rjĂŒnk elnĂ©zĂ©st, Ă©s tegyĂŒk le a kagylĂłt. Ha ĂŒzenetrögzĂtõ jelentkezik, akkor adjuk meg a nevĂŒnket, telefonszĂĄmunkat Ă©s azt, hogy milyen ĂŒgyben telefonĂĄltunk. A vonal megszakadĂĄsa esetĂ©n a hĂvĂł fĂ©lnek a kötelessĂ©ge az ĂșjrahĂvĂĄs.
Ha minket hĂvnak:
Ha egy cĂ©get kĂ©pviselĂŒnk, akkor a hĂvĂĄs vĂ©telekor a cĂ©g nevĂ©t Ă©s a sajĂĄt nevĂŒnket mondjuk. (Pl.: JĂł napot kĂvĂĄnok! XY vĂĄllalat. KovĂĄcs BĂ©la vagyok. Miben segĂthetek?) Ha a telefon nem hivatalos, akkor a hĂvĂĄs fogadĂĄsakor nem muszĂĄj bemutatkoznunk – persze nem illetlensĂ©g.
Mikor telefonĂĄljunk?
Erre pontos szabĂĄly nincs. ĂltalĂĄban reggel 9 Ă©s este 9 között illik telefonĂĄlni. HĂ©tvĂ©gĂ©n fõleg a kĂ©sõ dĂ©lelõtti idõpontokat vĂĄlasszuk. Arra ĂŒgyeljĂŒnk, hogy a szemĂ©lyes ĂŒgyeinket ne az irodĂĄbĂłl intĂ©zzĂŒk, Ă©s mĂĄst se zavarjunk ott. TermĂ©szetesen a lakĂĄsĂĄn sem illik valakit zaklatni hivatali ĂŒgyekben. Ha hivatalos ĂŒgyben telefonĂĄlunk, akkor azt a munkaidõ kezdete Ă©s vĂ©ge között tegyĂŒk, de nem illik közvetlenĂŒl annak kezdete Ă©s vĂ©ge elõtt hĂvni. KĂŒlföldre telefonĂĄlĂĄs esetĂ©n figyeljĂŒnk az esetleges idõeltolĂłdĂĄsra. A mobilokat szinte mindig hĂvhatjuk, mert pontosan az ĂĄllandĂł elĂ©rhetõsĂ©g miatt vannak. Ha a tulajdonos nem akar hĂvĂĄsokat fogadni, akkor egyszerûen kikapcsolja a telefonjĂĄt.
Honnan telefonĂĄljunk?
Ennek a kĂ©rdĂ©snek a rĂĄdiĂłtelefonok esetĂ©ben van igazĂĄn jelentõsĂ©ge. Ne telefonĂĄljunk buszon, metrĂłn, villamoson. Senki nem kĂvĂĄncsi a beszĂ©lgetĂ©sĂŒnkre. SzĂnhĂĄzban, moziban, hangversenyen, templomban, kĂłrhĂĄzban stb. kapcsoljuk ki a telefont. Ăzleti megbeszĂ©lĂ©seken, tanĂĄcskozĂĄsokon, Ă©rtekezleten se hasznĂĄljuk. Ăttermekben sem illõ dolog telefonĂĄlni. Ha az utcĂĄn kell beszĂ©lnĂŒnk, akkor lehetõleg ĂĄlljunk fĂ©lre.
ĂzenetrögzĂtõ
Az ĂŒzenetrögzĂtõt sokan nem szeretik, pedig nagyon hasznos. A köszöntõ szöveg ne legyen tĂșl hoszszĂș. A nevĂŒnk vagy telefonszĂĄmunk legyen rajta Ă©s az, hogy a hĂvĂłnak mennyi ideje van ĂŒzenete elmondĂĄsĂĄra. Ha csak barĂĄtaink ismerik a szĂĄmot, akkor lehet trĂ©fĂĄs szöveget is hasznĂĄlni.
________________________________________
MOBILETIKETT
- Ne hivalkodjon mobiltelefonjĂĄval, ne hordja a kĂ©szĂŒlĂ©ket kihĂvĂłan!
- Legyen mindig elĂ©rhetõ – közvetlenĂŒl hang-, valamint Ărott ĂŒzenettel –, de legyen tekintettel mĂĄsok nyugalmĂĄra!
- TĂĄrsasĂĄgban csak akkor kezdemĂ©nnyezzen Ă©s fogadjon hĂvĂĄst, ha megbizonyosodott rĂłla, hogy az mĂĄsokat nem zavar!
- A hĂvĂł fĂ©l mutatkozzon be, Ă©s kĂ©rdezze meg, alkalmas-e a hely Ă©s az idõpont a beszĂ©lgetĂ©sre!
- Legyen tekintettel mĂĄsok Ă©rzĂ©kenysĂ©gĂ©re! Ha közlendõje nem tartozik mĂĄsra, vonuljon fĂ©lre!
- Ne hasznĂĄlja a telefont temetĂ©sen, egyhĂĄzi szertartĂĄson, egĂ©szsĂ©gĂŒgyi intĂ©zmĂ©nyekben – ha az a gyĂłgyĂtĂł munkĂĄt zavarhatja –, szĂnhĂĄzban, moziban, kulturĂĄlis rendezvĂ©nyeken, konferenciĂĄkon, tömegközlekedĂ©si eszközökön!
- Ha fontos hĂvĂĄsra vĂĄr – pĂ©ldĂĄul Ă©tteremben –, ĂĄllĂtsa a telefont nĂ©ma ĂŒzemmĂłdba! A beszĂ©lgetĂ©st egy csendes, fĂ©lreesõ sarokban folytassa le, miutĂĄn vacsorapartnereitõl elnĂ©zĂ©st kĂ©rt!
- KĂ©szĂŒljön fel arra, ha a beĂ©rkezõ hĂvĂĄsokat nem tudja fogadni! UdvariatlansĂĄgnak szĂĄmĂt, ha a kĂ©szĂŒlĂ©ket akkor kapcsolja ki, amikor az meglepetĂ©sszerûen csörögni kezd. Ezt megelõzendõ hasznĂĄlja a hangpostĂĄt!
- ĂzenethagyĂĄskor ne feledje el bemondani a nevĂ©t Ă©s a hĂvĂłszĂĄmĂĄt. Fogalmazzon tömören, pontosan!
|
magam, 12:46
|
|
|
Soha ne becsĂŒld le a pillanatot, a pillanatok - maga az Ă©let.
A pillanat hozza a legnagyobb örömet és a pillanat hozza a legnagyobb fåjdalmat.
Az öröm pillanatai szĂ©ppĂ© varĂĄzsoljĂĄk az Ă©letedet, a fĂĄjdalom pillanatai megerĂ”sĂtenek.
A szerelem pillanati a legĂ©desebbek, a szakĂtĂĄsĂ© a legkeserĂ»bbek..... Ă©s
... soha ne feledd, hogy a legkeserûbb pillanatot a legédesebb pillanatnak köszönheted!
(SzI)
|
magam, 8:53
|
|
|
odu-falu...
|
magam, 8:38
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 25.
az év 237. (szökÔévekben 238.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 128 nap van håtra.
Napkelte: 04:53 Napnyugta: 18:36
Holdkelte: 23:07 Holdnyugta: 15:11
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re hĂ©tfĂ” estig: A többĂłrĂĄs napsĂŒtĂ©s mellett idĂ”nkĂ©nt megnövekszik a fĂĄtyolfelhĂ”zet. CsapadĂ©k sehol sem valĂłszĂnĂ». Az Ă©szaknyugati szelet nĂ©hol Ă©lĂ©nk lökĂ©sek kĂsĂ©rik. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet hĂ©tfĂ”n 25 fok körĂŒl vĂĄrhatĂł, kĂ©sĂ” estĂ©re 14, 19 fok közĂ© hĂ»l a levegĂ”.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A helyenként kialakult ködfoltok a délelÔtti óråkban megszûnnek. A fÔvårosban a légszennyezÔ anyagok koncentråciója estig alacsony marad...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Eleinte még hidegfronti hatås vårható. Fejfåjås, rossz közérzet, nyugtalansåg jelentkezhet.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
6.2 - erÔs
Ma Lajos, PatrĂcia, TamĂĄs, ElemĂ©r, JĂłzsef napja van.
Boldog névnapot!
Lajos :
GermĂĄn, francia eredetĂ» nĂ©v, a rĂ©gi germĂĄn Chlodovech nĂ©vnek a francia Louis formĂĄjĂĄbĂłl szĂĄrmazik, jelentĂ©se hĂrnĂ©v, hĂĄborĂș, hangos.
PatrĂcia :
Latin eredetĂ» nĂ©v, PatrĂcius fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja, jelentĂ©se rĂłmainak szĂŒletett nemes.
TamĂĄs :
A héber eredetû bibliai név, a Teomo névbÔl szårmazik. Jelentése iker. A görögök Thomasz formåban vették åt, jelentése csodålatos.
Elemér :
Bizonytalan eredetĂ» rĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v. RĂ©gebbi formĂĄja: Ilemer. Mai alakjĂĄban Vörösmarty MihĂĄly Ă©s JĂłkai MĂłr ĂșjĂtotta fel. SzĂĄrmaztatjĂĄk a szlĂĄv Velimir nĂ©vbĂ”l (elemeinek jelentĂ©se: nagy + bĂ©ke), illetve a germĂĄn Elmar nĂ©vbĂ”l is (jelentĂ©se: nemes + hĂres), de elkĂ©pzelhetĂ”, hogy finn eredetĂ», jelentĂ©se valaminek az eleje, vezetĂ”je.
JĂłzsef :
HĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v. JelentĂ©se Isten tegyen a most szĂŒletett gyermekekhez, Jahve gyarapĂtson. MagyarorszĂĄgon a XVIII. szĂĄzadtĂłl kezdve a leggyakoribb fĂ©rfinevek közĂ© tartozott. Ehhez hozzĂĄjĂĄrult Szent JĂłzsef akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben tetĂ”zött, amikor is IX. Pius pĂĄpa a rĂłmai katolikus egyhĂĄz vĂ©dĂ”szentjĂ©nek nyilvĂĄnĂtotta Ă”t. Az 1970-es Ă©vektĂ”l kezdve, egyre veszĂt a nĂ©pszerĂ»sĂ©gĂ©bĂ”l, de mĂ©g igen gyakori.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 450 – TrĂłnra lĂ©p Marcianus keletrĂłmai csĂĄszĂĄr
• 1690 – A keresztĂ©nyszigeti orszĂĄggyĂ»lĂ©sen az erdĂ©lyi hĂĄrom nemzet (magyarok, szĂ©kelyek, szĂĄszok) kĂ©pviselĂ”i Thököly ImrĂ©t ErdĂ©ly fejedelmĂ©vĂ© vĂĄlasztjĂĄk.
• 1825 – KikiĂĄltjĂĄk Uruguay fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 1830 – NĂ©pfelkelĂ©s BrĂŒsszelben. KikiĂĄltjĂĄk Belgium fĂŒggetlensĂ©gĂ©t.
• 1944 – Leclerc tĂĄbornok csapatai felszabadĂtjĂĄk PĂĄrizst. A Von Choltitz tĂĄbornok parancsnoksĂĄga alatt ĂĄllĂł nĂ©met helyĂ”rsĂ©g megadja magĂĄt.
• 1991 – A fiatal finn egyetemista Linus Benedict Torvalds elkĂŒldi levelĂ©t az egyik Minix levelezĂ©si listĂĄra, mellyel a Linux kernel a nagy nyilvĂĄnossĂĄg elĂ© kerĂŒl.
• 2002 – EltĂŒnik Ivan StamboliĂŠ – egykori szerb elnök –, akinek holttestĂ©t 2003 mĂĄrciusĂĄban talĂĄljĂĄk meg. A politikus elrablĂĄsĂĄt Ă©s kivĂ©gzĂ©sĂ©t Rade MarkoviĂŠ-nak, a milosevici titkosszolgĂĄlat egykori teljhatalmĂș fĂ”nökĂ©nek parancsĂĄra hajtja vĂ©gre az akkori ĂĄllambiztonsĂĄgi kommandĂł, a vörössapkĂĄs osztag öt tagja.
• 2006 – TĂ»z ĂŒt ki a szentpĂ©tervĂĄri SzenthĂĄromsĂĄg szĂ©kesegyhĂĄzban. A Vaszilij Sztaszov ĂĄltal tervezett XIX. szĂĄzadi mĂ»emlĂ©kĂ©pĂŒlet kupolĂĄja beomlik.
• 2007 – A budai VĂĄrban – a SĂĄndor-palota elĂ”tt – tettek eskĂŒt a frissen megalakulĂł Magyar GĂĄrda tagjai.
SzĂŒletĂ©sek
• 1629 – Gyöngyösi IstvĂĄn költĂ”, alispĂĄn, orszĂĄggyĂ»lĂ©si követ († 1704)
• 1769 – Lederer IgnĂĄc csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi tĂĄbornagy († 1849)
• 1778 – Vitkovics MihĂĄly költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1829)
• 1793 – Aulich Lajos honvĂ©d tĂĄbornok, hadĂŒgyminiszter, aradi vĂ©rtanĂș († 1849)
• 1845 – II. Lajos bajor kirĂĄly
• 1903 – ĂlĂ” ĂrpĂĄd sakkozĂł, fizikus, sportvezetĂ”, az ĂlĂ”-pontszĂĄmok rendszerĂ©nek kidolgozĂłja († 1992)
• 1916 – Van Johnson amerikai szĂnĂ©sz
• 1917 – Mel Ferrer amerikai szĂnĂ©sz, rendezĂ”, producer
• 1918 – Leonard Bernstein amerikai zeneszerzĂ”, karmester († 1990)
• 1924 – Körmöczy Zsuzsa magyar teniszezĂ” († 2006)
• 1927 – Csorba AndrĂĄs erdĂ©lyi magyar szĂnĂ©sz, fĂ”iskolai tanĂĄr, szĂnhĂĄzigazgatĂł („Az arany ember”) († 1987)
• 1930 – Sir Thomas Sean Connery skĂłt szĂnĂ©sz
• 1933 – GaĂĄl IstvĂĄn magyar filmrendezĂ”
• 1938 – Frederick Forsyth brit ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł („A sakĂĄl napja”, „Odessa dossziĂ©”)
• 1940 – KonrĂĄd SĂĄndor magyar vĂzilabdĂĄzĂł
• 1952 – Geoff Downes angol billentyĂ»s, dalszerzĂ”, producer. LeginkĂĄbb az Asia Ă©s a The Buggles billentyĂ»sekĂ©nt ismert, de 1980-ban a Yes tagja is volt
• 1958 – Timothy William Burton amerikai ĂrĂł, rendezĂ”, producer
• 1970 – Claudia Schiffer nĂ©met fotĂłmodell
• 1977 – Jonathan Togo amerikai szĂnĂ©sz
HalĂĄlozĂĄsok
• 383 - Gratianus rĂłmai csĂĄszĂĄr(meggyilkoltĂĄk).
• 79 – idĂ”sebb Plinius, rĂłmai ĂrĂł, polihisztor (* 23 vagy 24)
• 1270 – IX. (Szent) Lajos francia kirĂĄly (* 1214 vagy 1215)
• 1688 – Sir Henry Morgan, nĂ©met szĂŒletĂ©sĂ», angol kirĂĄlyi menleveles kalĂłzkapitĂĄny („privateer”) (* 1635 körĂŒl)
• 1693 – Johann Christoph Bach, nĂ©met zenĂ©sz, Johann Sebastian Bach nagybĂĄtyja (* 1645)
• 1822 – William Herschel, az UrĂĄnusz bolygĂł felfedezĂ”je, megfigyelĂ”csillagĂĄsz (* 1738)
• 1908 – Henri Becquerel, Nobel-dĂjas francia fizikus (* 1852)
• 1925 – Franz Conrad von Hötzendorf grĂłf, osztrĂĄk tĂĄbornagy, az I. vilĂĄghĂĄborĂș idejĂ©n az OsztrĂĄk–Magyar Monarchia vezĂ©rkari fĂ”nöke (* 1852)
• 1936 – Grigorij Jevszejevics Zinovjev (er. Ovszej-Gerson Aronovics Radomiszlszkij), ukrĂĄn szĂĄrmazĂĄsĂș bolsevik forradalmĂĄr, szovjet politikus, ideolĂłgus (* 1883)
• 1940 – PethĂ” SĂĄndor, ĂșjsĂĄgĂrĂł, a Magyar Nemzet alapĂtĂłja (* 1885)
• 1977 – KĂłs KĂĄroly, erdĂ©lyi magyar mûépĂtĂ©sz, ĂrĂł, politikus (* 1883)
• 1977 – Danckai PattantyĂșs ĂbrahĂĄm DezsĂ”, ĂŒgyvĂ©d, 1919-ben a mĂĄsodik szegedi kormĂĄny miniszterelnöke (* 1875)
• 1995 – Subrahmanyan Chandrasekhar, indiai szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai fizikus, asztrofizikus, matematikus, Nobel-dĂjas (* 1910)
• 2007 – Raymond Barre, francia kormĂĄnyfĂ” (* 1924)
• 2007 – GyurkĂł LĂĄszlĂł,ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł (* 1930)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• Belgium – A FĂŒggetlensĂ©g Napja
|
magam, 8:20
|
|
|
napi okossĂĄg:
Hova tĂ»nnek a szavak, melyeket kiradĂrozunk?
.
|
magam, 8:18
|
|
|
Ălet-tĂĄnc
Ritmus az Ă©let, pulzĂĄl, lĂŒktet,
JĂĄrja az ember, hurrĂĄz, csĂŒgged.
JĂĄrjuk mi egyĂŒtt az Ă©let-tĂĄncot,
ElszĂ©dĂŒlsz tĂ”le, de mĂ©gis jĂĄrod.
LassĂts le nĂ©ha, jĂł pajtĂĄsom,
Ăszreveszed majd sĂłhajtĂĄsom.
Elfåradtam, pihennék, de måst akar a ritmus,
GĂșzsba köt, mĂĄr Ă” irĂĄnyĂt, Ă©let helyett cirkusz.
Porondon az ostor hangja csattog, felpörög a tempó,
TĂĄncos lĂĄbak vad hajszĂĄjĂĄt fokozza zaklatĂł parancsszĂł,
Jobb lĂĄb koppan, bal lĂĄb toppan, tudsz te torz ĂŒtemre ugrĂĄlni,
S a mutatvĂĄnytĂłl elfelejted, hogy meg akartĂĄl ĂĄllni.
Nem emlĂ©kszel pajtĂĄsodra, lassĂș mĂĄr a rĂ©gi taktus,
Ostor hangja, nĂ©zĂ”k tapsa, cĂ©lod, hogy a csĂșcsra feljuss.
ElvarĂĄzsolt Ă©let-tĂĄncos, vĂĄgyad felröpĂt a holdra,
Magasra szållsz, egyre feljebb, låbad felhÔpolkåt ropna.
Ăgbolt, nap, hold, fĂ©nyes csillag - ĂĄlmod Ășjabb tĂĄncparkettje,
TejĂștfĂĄtyol libben körbe, göncölszekĂ©r röpĂt messze;
De neked mĂ©g ez sem elĂ©g, fokozod az Ă”rĂŒlt ritmust,
Ăm megbotlasz, lĂ©pĂ©st vĂ©tesz, utolĂ©rni tempĂłt nem tudsz.
ĂtemadĂł ostorhangtĂłl elszakadtĂĄl, messze jĂĄrsz,
Föld és ég között bokåzol, sajåt lépést nem talålsz.
Eszeveszett kalimpĂĄlĂĄs lett a tĂĄncbĂłl, barĂĄtom.
SzomorĂș Ă©s hamis lĂĄtvĂĄny. FelhĂ”tĂĄncos? SajnĂĄlom!
Ritmus az Ă©let, pulzĂĄl, lĂŒktet,
VĂĄr vissza tĂ©ged, ĂșjrĂĄzz, kĂŒzdd meg.
Ătem, ha gyors, ha lassĂș nĂ©ked,
Taktust magadnak szabd meg, kérlek!
(FĂLDEĂKI-H A)
|
magam, 8:09
|
|
|
JĂł reggelt Ă©s szĂ©p hetet kĂvĂĄnok mindenkinek.
|
magam, 8:07
|
|
|
|
| 2008. augusztus 24., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Jó éjt,szép ålmokat,pihentetÔ éjszakåt!
|
magam, 21:41
|
|
|
Könnycseppek
Fåjó könnycseppben is csillan a fény,
Dermedt lelket is lĂĄgyĂt a remĂ©ny.
GyĂłgyĂt a mosoly, a szĂvbĂ”l jövĂ”,
MélybÔl is égbe emel a jövÔ.
Hajnalt vajĂșdik a fekete Ă©j,
Nem låtsz még semmit, de eljÔ, hogy élj.
Ăleted mĂĄsoknak sokat jelent,
Ne nĂ©zz a mĂșltba, Ă©lvezd a jelent!
TĂĄgra nyisd szemed, szĂnes a vilĂĄg,
Tenger ajåndék vår még ma teråd.
Nevess Ă©s örĂŒlj Ă©s szeress Ă©s adj!
Teremtés egyszeri csodåja vagy.
(Frady E)
|
magam, 21:35
|
|
|
A gonosz ĂĄlarca
SzobĂĄm falĂĄn japĂĄn fafaragĂĄs lĂłg,
egy gonosz szellem aranyakkal bevont ĂĄlarca.
Részvéttel nézem
a kiduzzadĂł homlokereket, amint mutatjĂĄk,
gonosznak lenni mily megerÔltetÔ.
(B Brecht)
|
magam, 21:09
|
|
|
egy ismerĂ”sĂŒnk hĂĄzĂĄt is elmosta a vĂz, nagyon kedves csalĂĄd,
egy egész életen åt gyûjtöttek és most minden semmivé vålt.
AmilyĂŒk megmaradt, nĂ©hĂĄny szĂ©k Ă©s asztal, egy kevĂ©s Ă©lelemmel,
nagyon kevĂ©s az Ă©letbenmaradĂĄshoz, nagyon elkeserĂtĂ” a helyzetĂŒk...
SzĂvesen fogadnĂĄnk bĂĄrmifĂ©le adomĂĄnyt, amivel esĂ©lyt adhatnĂĄnk
a tĂșlĂ©lĂ©sre ezen a szörnyĂ» helyen...
|
magam, 13:09
|
|
|
tudtad...?
A fĂŒlĂŒnkben cseng, ahogy összecsendĂŒl kĂ©t pohĂĄr, de azt vajon tudjuk-e a bor kortyolgatĂĄsa közben, hogy miĂ©rt koccintottunk elĂ”tte. A zĂłna megprĂłbĂĄlta kiderĂteni: lesznek benne rossz szellemek, mĂ©rgek Ă©s szerzĂ”dĂ” felek is.
Nincs is annĂĄl szebb, mint amikor összecsendĂŒl kĂ©t kristĂĄlypohĂĄr, megrezdĂŒl benne a bor felszĂne, talĂĄlkoznak a szemek, aztĂĄn jöhet az elsĂ” korty. Az aktusbĂłl tulajdonkĂ©ppen kĂ©t rĂ©szlet kihagyhatĂł, a koccintĂĄs Ă©s a szemkontaktus, mĂ©gis alapvetĂ” eleme lett. A jelensĂ©g akusztikus jellegĂ©t Ă©lvezĂ”k szerint azĂ©rt kellett bevezetni a koccintĂĄst, mert a bor nĂ©gy Ă©rzĂ©kĂŒnkre hat: a lĂĄtĂĄsra, a szaglĂĄsra, az ĂzlelĂ©sre Ă©s a tapintĂĄsra, Ă©s Ăgy mĂ©g egyet be lehetett vonni, a hallĂĄst. (TegyĂŒk hozzĂĄ, hogy ha eleget iszunk, akkor az egyensĂșlyĂ©rzĂ©kĂŒnkre is jelentĂ”s hatĂĄssal lehet.)
A törtĂ©neti elmĂ©letek szerint a koccintĂĄs Ă”si szokĂĄs, Ă©s az egyetlen feladata az volt, hogy a hanggal elĂ»zze az ĂĄrtĂł szellemeket. Erre mondjĂĄk, hogy szellemes megoldĂĄs, de ez sem igaz: a fa vagy Ăłn kupĂĄkat nem nagyon csapkodtĂĄk össze, illetve amikor mĂĄr összeĂŒtöttĂ©k Ă”ket, addigra kiokosodott annyira az emberisĂ©g, hogy nem zörejekkel prĂłbĂĄlta elĂ»zni a gonosz erĂ”ket.
A legelterjedtebb magyarĂĄzat a közĂ©pkorra teszi a szokĂĄs kialakulĂĄsĂĄt. A felek egymĂĄs egĂ©szsĂ©gĂ©re ittak, Ă©s azĂ©rt koccintottak, hogy ezt meg is Ă”rizzĂ©k. Merthogy akkoriban felettĂ©bb elterjedt volt a kevĂ©ssĂ© szimpatikus embertĂĄrsak megmĂ©rgezĂ©se, Ă©s az italba csempĂ©szett mĂ©reg remek ötlet volt. A bor volt az ideĂĄlis közvetĂtĂ” eszköz (nagy vĂĄlasztĂ©k nem volt, a vĂz sokszor kĂŒlsĂ” beavatkozĂĄs nĂ©lkĂŒl is egĂ©szsĂ©gre ĂĄrtalmas volt, tejet meg komoly emberek mĂ©gsem ihattak), mert amĂșgy is ĂŒledĂ©kes volt, nem tĂ»nt fel, ha kerĂŒlt bele nĂ©mi extra tartalom is (mondjuk E 001).
A szokĂĄs szerint a hĂĄzigazda ĂĄttöltött egy keveset a sajĂĄt poharĂĄba/kupĂĄjĂĄba, Ă©s meghĂșzta. Ha nem fordult le a szĂ©krĂ”l, mehetett tovĂĄbb a buli, ha meghalt, akkor több lehetĂ”sĂ©get kĂnĂĄlt a folytatĂĄs. Csakhogy voltak merĂ©sz vendĂ©gek, akik nem tartottak igĂ©nyt a prĂłbĂĄra (szuicid hajlamĂșak voltak vagy tĂ©nyleg megbĂztak a hĂĄzigazdĂĄban), Ă©s amikor a vendĂ©glĂĄtĂł a poharĂĄt nyĂșjtotta, hogy öntsön bele egy kortyot a mĂĄsik, csak hozzĂĄĂŒtötte a vendĂ©g a maga ivĂłedĂ©nyĂ©t, jelezve, hogy nem tart igĂ©nyt a szolgĂĄltatĂĄsra. Ăgy vĂĄlt a koccintĂĄs a bizalom Ă©s a becsĂŒlet jelĂ©vĂ©.
SzĂ©p törtĂ©net, de akadnak aggĂĄlyok. PĂ©ldĂĄul hogy sokĂĄig inkĂĄbb az volt a szokĂĄs, hogy egy kupĂĄbĂłl ittak, Ă©s aki kĂŒlön ivĂłalkalmatossĂĄgot kĂ©rt magĂĄnak, az vĂ©rig sĂ©rtette a tĂĄrsasĂĄg többi tagjĂĄt. (Na, az Ă” borĂĄt könnyen meg is mĂ©rgezhettĂ©k…) Amikor viszont rĂĄkaptak mĂ©gis arra, hogy mindenkinek kĂŒlön pohara legyen, az összeĂ©rintĂ©ssel tettek Ășgy, mintha mĂ©g mindig egy kupĂĄbĂłl innĂĄnak.
A magyar nĂ©prajzban sincs nyoma a mĂ©rgezĂ”s sztorinak, a koccintĂĄs inkĂĄbb valamifĂ©le jogi aktus, szertartĂĄs volt, egy megĂĄllapodĂĄs szentesĂtĂ©se, pĂ©ldĂĄul egy adĂĄsvĂ©teli ĂŒgyletre ĂĄldomĂĄst ittak („Erre iszunk!”), azaz koccintottak, Ă©s jĂłl berĂșgtak. Az ĂŒnnepĂ©lyessĂ©g nagyrĂ©szt mĂĄr lekopott az aktusrĂłl, a folytatĂĄs viszont Ă©vszĂĄzadok alatt sem kopott ki.
Ăs hogy miĂ©rt Ă©ppen a koccintĂĄssal kezdtĂ©k? Az Ă©rintĂ©s a bizalom jele, mint pĂ©ldĂĄul a kĂ©zfogĂĄs, Ă©s az ĂĄldomĂĄs elejĂ©n a kĂ©t pohĂĄr összeĂ©rintĂ©se is azt jelezte, hogy megbĂ©kĂŒltek egymĂĄssal, elfogadjĂĄk az egyezsĂ©get. Ăs persze nem is mĂ©rgezik meg egymĂĄst.
|
magam, 12:50
|
|
|
Olykor a sors visszafordĂthatatlanul megindul egy adott irĂĄnyba, akĂĄrcsak a homokvihar. Te pedig lĂ©pĂ©st vĂĄltasz, hogy megszabadulj tĂ”le, ĂĄm a forgĂłszĂ©l követ, s amikor irĂĄnyt vĂĄltoztatsz, a szĂ©l is Ășjra feltĂĄmad, vĂ©szjĂłslĂłan ide-oda csapong, egĂ©szen Ășgy, mint a halĂĄlmadĂĄr alkonyatkor. Ăs hogy miĂ©rt? Mert ez nem a messzi tĂĄvolbĂłl idekeveredett "valami", aminek semmi köze sincs hozzĂĄd. Te magad vagy a homokvihar. Annyit mĂ©g megtehetsz, hogy elszĂĄntan törtetsz benne elĂ”re, becsukott szemmel Ă©s szĂĄjjal, hogy a homok ne jĂĄrjon ĂĄt, hogy magad mögött hagyhasd az egĂ©szet. Ebben a viharban nincs nap Ă©s hold, tĂ©r Ă©s olykor meghatĂĄrozott idĂ” sem, csak a csontokat szĂ©tmorzsolĂł finom, fehĂ©r homok, amelyet Ă©gig kavar a szĂ©l. ...
...Amikor vĂ©get Ă©r, magad sem Ă©rted, hogyan szabadulhattĂĄl meg Ă©lve belĂ”le. Vagyis valĂłjĂĄban mĂ©g abban sem lehetsz egĂ©szen biztos, hogy egyĂĄltalĂĄn elhaladt mĂĄr fölötted. Csak egy dolog vilĂĄgos: tĂșl ezen most mĂĄr nem az vagy, aki voltĂĄl, mielĂ”tt ide belĂ©ptĂ©l volna. Igen, a viharnak ez az Ă©rtelme.
(ISz)
|
magam, 9:26
|
|
|
1838 Augusztus 24. (170 éve történt)
Meghalt Kölcsey Ferenc költÔ, kritikus, politikus, akadémikus, a reformkor egyik vezéregyénisége (Himnusz).
Kölcsey SzatmĂĄrban volt fĂ”jegyzĂ” Ă©s vĂĄrmegyĂ©jĂ©nek követe az 1832-es elsĂ” Ășn. reformorszĂĄggyĂ»lĂ©sen. 1835-ben lemondott, Ă©s fĂ”jegyzĂ”kĂ©nt dolgozott tovĂĄbb. SokoldalĂș, filozĂłfiĂĄban jĂĄrtas szĂłnok volt. A magyar nyelv, az örökvĂĄltsĂĄg, a papi tized ĂŒgyĂ©ben Ărott cikkei Ă©s beszĂ©dei igen nagy jelentĂ”sĂ©gĂ»ek. MĂ»fajalkotĂłi kezdemĂ©nyezĂ©seivel költĂ”kĂ©nt Ă©s prĂłzaĂrĂłkĂ©nt is maradandĂłt alkotott, elsĂ”k között Ărt balladafĂ©lĂ©ket. Csokonai, Berzsenyi verseinek bĂrĂĄlatĂĄval megteremtette a tartalmi-elvi jellegĂ», lĂ©lektani mĂłdszerĂ» magyar irodalomkritikĂĄt.
Ă Ărta a magyar nemzeti imĂĄdsĂĄgot, a Himnuszt, valamint közismert mĂ©g fiĂĄhoz cĂmzett intelme, amelynek a Paraneisis Kölcsey KĂĄlmĂĄnhoz cĂmet adta. (SzĂŒletett 1790.08.08)
|
magam, 9:07
|
|
|
a biztonsåg mindenek elÔtt...
|
magam, 8:47
|
|
|
KALENDĂRIUM
Augusztus 24.
Szeptember 24. az év 267. (szökÔévekben 268.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 98 nap van håtra.
Napkelte: 05:50 Napnyugta: 19:41
Holdkelte: 06:13 Holdnyugta: 20:04
• OrszĂĄgos elĂ”rejelzĂ©s:
ElĂ”rejelzĂ©s az orszĂĄg terĂŒletĂ©re vasĂĄrnap estig: Ătmenetileg mindenĂŒtt erĂ”sen megnövekszik, majd nyugat felĂ”l csökken a felhĂ”zet. FĂ”kĂ©nt a közĂ©psĂ” Ă©s a keleti orszĂĄgrĂ©szben vĂĄrhatĂł Ășjabb esĂ”, zĂĄpor, helyenkĂ©nt zivatar. DĂ©lutĂĄntĂłl fokozatosan megszĂ»nik a csapadĂ©k. A megerĂ”södĂ” nyugati, Ă©szaknyugati szĂ©l elsĂ”sorban a közĂ©psĂ” orszĂĄgrĂ©szben, valamint zivatarban viharossĂĄ fokozĂłdik, Ă©s csak kĂ©sĂ” dĂ©lutĂĄntĂłl mĂ©rsĂ©klĂ”dik a lĂ©gmozgĂĄs. A legmagasabb nappali hĂ”mĂ©rsĂ©klet ĂĄltalĂĄban 20 Ă©s 26 fok között, Ă©szakkeleten kevĂ©ssel 20 fok alatt alakul. KĂ©sĂ” estĂ©re pedig 13 Ă©s 18 fok vĂĄrhatĂł.
• OrszĂĄgos figyelmeztetĂ” elĂ”rejelzĂ©s:
A dĂ©lelĂ”tti ĂłrĂĄkban kezdetben fĂ”kĂ©nt a DunĂĄntĂșlon, dĂ©lutĂĄn mĂĄr csak a DunĂĄtĂłl keletre, illetve kĂ©sĂ”bb mĂĄr csak keleten fordulhat elĂ” zivatar a kora esti ĂłrĂĄkig, helyenkĂ©nt viharos (55-70 km/h) szĂ©llökĂ©sek kĂsĂ©retĂ©ben...
• OrvosmeteorolĂłgiai jelentĂ©s:
Hidegfronti hatĂĄs vĂĄrhatĂł. FejfĂĄjĂĄs, szĂ©dĂŒlĂ©s, vĂ©rnyomĂĄsemelkedĂ©s jelentkezhet, a reakciĂłidĂ” hosszabb lesz.
• UV-B sugĂĄrzĂĄs elĂ”rejelzĂ©s :
6.5 - erÔs
Ma Bertalan, Aliz, Albert, Taksony, Alberta, Alicia napja van.
Boldog névnapot!
Bertalan :
Aråmeus, görög, latin eredetû bibliai név, jelentése Ptolemaiosz fia.
Aliz :
Héber, germån, francia, angol eredetû. Az Alice névbÔl szårmazik, mely az Adelheid, Alexandra, Aloysia, Elisabeth nevek önållósult francia és angol becézÔje. Jelentése nemes, harcos, bölcs.
Albert :
GermĂĄn eredetĂ» nĂ©v, az Adalbert fĂ©rfinĂ©v rövidĂŒlĂ©se. A magyar BĂ©la nĂ©vvel mestersĂ©gesen azonosĂtottĂĄk. JelentĂ©se nemes, fĂ©nyes, hĂres.
Taksony :
Török eredetĂ» rĂ©gi magyar nĂ©v, ĂrpĂĄd fejedelem unokĂĄjĂĄnak, a negyedik magyar nagyfejedelemnek, az összes ĂrpĂĄd-hĂĄzi kirĂĄly Ă”sĂ©nek a neve volt. JelentĂ©se jĂłllakott, elĂ©gedett, vad, kegyetlen, fĂ©ktelen, szilaj.
Alberta :
Német eredetû név, az Albert férfinév nÔi pårja. Jelentése, nemes, fényes.
Alicia :
Francia Ă©s spanyol eredetĂ» nĂ©v. MĂĄs kutatĂĄs szerint, francia Ă©s angol Alice (magyarul: Aliz) latinosĂtott formĂĄja.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 768 - meghalt Kis Pippin frank uralkodĂł, a Karolingok mĂĄsodik kirĂĄlya
• 899 – A magyarok a Brenta folyĂł melletti csatĂĄban legyĂ”zik BerengĂĄr seregĂ©t. Ennek nyomĂĄn szĂŒletik „A magyarok nyilaitĂłl ments meg, Uram, minket!” ima.
• 1046 – GellĂ©rt pĂŒspök mĂĄrtĂrhalĂĄla.
• 1268 – IV. Kelemen pĂĄpa e napon semmisnek nyilvĂĄnĂtja a magyarorszĂĄgi bĂĄrĂłk Ă©s nemesek hatĂĄrozatĂĄt a tizedfizetĂ©s megtagadĂĄsĂĄrĂłl.
• 1387 I. Gergely kerĂŒl a nyitrai pĂŒspöki szĂ©kbe.
• 1493 – Kolumbusz KristĂłf elindul mĂĄsodik ĂștjĂĄra az "Ăj VilĂĄg" felĂ©.
• 1853 – A Cornelius Vanderbilt ĂĄltal Ă©pĂtett jacht az elsĂ”, amely körbeutazza a Földet.
• 1862 – I. Vilmos porosz kirĂĄly Otto von Bismarckot nevezi ki miniszterelnökkĂ©.
• 1869 – A Wall Streeten kitört tĂ”zsdepĂĄnik miatt több ezer ĂŒzletember megy csĂ”dbe.
• 1895 – ElĂ”ször biciklizte körbe egy nĂ” a Földet, Ăștja 15 hĂłnapig tartott.
• 1938 – Don Budge lett az elsĂ” ember, aki egy Ă©vben megnyerte mind a nĂ©gy nagy tenisztornĂĄt (Az ausztrĂĄlt, a franciĂĄt, az angolt Ă©s az amerikait).
• 1948 – Megalakul a Honda Motor Company.
• 1949 – HalĂĄlra ĂtĂ©lik Rajk LĂĄszlĂł volt belĂŒgyminisztert, SzĂ”nyi Tibort Ă©s Szalay AndrĂĄst.
• 1957 - Az FC Barcelona otthonĂĄul szolgĂĄlĂł Camp Nou stadion megnyitĂĄsa.
• 1963 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok szenĂĄtusa jĂłvĂĄhagyja a nukleĂĄris kĂsĂ©rletek korlĂĄtozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł egyezmĂ©nyt. Az egyezmĂ©ny az USA, Nagy-Britannia Ă©s SzovjetuniĂł között jött lĂ©tre.
• 1972 – NorvĂ©giĂĄban a lakossĂĄg 54%-a nĂ©pszavazĂĄson elutasĂtja az orszĂĄg csatlakozĂĄsĂĄt az EurĂłpai UniĂłhoz.
• 1973 – Megalakul Bissau-Guinea KöztĂĄrsasĂĄg, elfogadjĂĄk az orszĂĄg alkotmĂĄnyĂĄt.
• 1973 – ĂsszeĂŒl a Watergate-bizottsĂĄg, melyen kiderĂŒl, hogy a betörĂ”k kapcsolatban ĂĄllnak Richard Nixon elnök ĂșjravĂĄlasztĂĄsi stĂĄbjĂĄnak tagjaival.
• 1989 – Az SZDSZ alĂĄĂrĂĄs-gyujtĂ©st kezdemĂ©nyez a kĂ©sĂ”bb "4 igenes" nĂ©pszavazĂĄskĂ©nt hĂressĂ© vĂĄlt kĂ©rdĂ©sekrĂ”l. A nĂ©pszavazĂĄskor mĂĄr csak egy kĂ©rdĂ©s marad aktuĂĄlis: Hogyan legyen megvĂĄlasztva a köztĂĄrsasĂĄgi elnök?
• 1992 – A Demokratikus Charta tĂŒntetĂ©se a Parlament elĂ”tt Ă©s a PetĂ”fi-szobornĂĄl.
• 1996 – A vilĂĄg nagy atomhatalmai alĂĄĂrjĂĄk a nukleĂĄris fegyverek tesztelĂ©sĂ©nek Ă©s fejlesztĂ©sĂ©nek tilalmĂĄrĂłl szĂłlĂł egyezmĂ©nyt.
• 2007 – Több mint szĂĄzezren demonstrĂĄlnak a korĂĄbbi mianmari fĂ”vĂĄrosban – Rangunban (Yangon) – a hatalmon lĂ©vĂ” katonai junta ellen, a kĂ©t Ă©vtizede legnagyobb lĂ©tszĂĄmĂș tĂŒntetĂ©s Ă©lĂ©n több ezer buddhista szerzetes halad.
SzĂŒletĂ©sek
• 1501 – Gerolamo Cardano, itĂĄliai matematikus, fizikus, orvos, jĂłs († 1576)
• 1583 – Albrecht Wenzel Eusebius von Waldstein, ismert nevĂ©n Wallenstein, csehorszĂĄgi nĂ©met szĂĄrm. katonatiszt, Friedland hercege, nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄri fĂ”vezĂ©r († 1634)
• 1717 – Horace Walpole, angol ĂrĂł, horror-törtĂ©netek szerzĂ”je († 1797)
• 1804 – Schöpf-Merei Ăgoston, magyar orvos († 1858)
• 1889 – Eberhard von Mackensen, nĂ©met tĂĄbornok, II. vilĂĄghĂĄborĂșs hadseregparancsnok († 1969)
• 1896 – F. Scott Fitzgerald, amerikai ĂrĂł († 1940)
• 1897 – Pap KĂĄroly, ĂrĂł († 1945)
• 1897 – Sinka IstvĂĄn, magyar ĂrĂł, költĂ” († 1969)
• 1898 – Göllner Lajos, magyar orvos († 1982)
• 1904 – Rubollah Khomeini imĂĄm, irĂĄni politikus, fĂ”pap († 1898)
• 1910 – Vas IstvĂĄn, magyar ĂrĂł, költĂ” († 1991)
• 1911 – Konsztantyin Csernyenko, szovjet politikus, az SZKP fĂ”titkĂĄra († 1985)
• 1912 – Nagy OlivĂ©r, magyar zeneszerzĂ”, karmester, egyhĂĄzkarnagy, zenei szakĂrĂł († 2000)
• 1914 – FĂłnay MĂĄrta, JĂĄszai Mari-dĂjas magyar szĂnĂ©sznĂ” († 1994)
• 1923 – Ladislav Fuks, cseh ĂrĂł († 1994)
• 1928 – GaĂĄl Albert, magyar rendezĂ”
• 1936 – Jim Henson, a "Muppet"-ek atyja ("Sesame Street", "Muppet Show") († 1990)
• 1936 – PĂĄsztor Erzsi, magyar szĂnĂ©sznĂ”
• 1939 – Manfred Wörner, nĂ©met politikus, a NATO fĂ”titkĂĄra († 1994)
• 1941 – Linda McCartney, angol Ă©nekesnĂ” (Wings) († 1998)
• 1949 – Pedro AlmodĂłvar, spanyol filmrendezĂ”
• 1958 – Kevin Sorbo, amerikai szĂnĂ©sz („Herkules”)
• 1979 – Ted Jan Roberts, amerikai szĂnĂ©sz
• 1986 – Radnai György, labdarĂșgĂł
HalĂĄlozĂĄsok
• 768 – Kis Pippin (PĂ©pin le Bref), a Frank Birodalom kirĂĄlya (* 715 körĂŒl)
• 1046 – Szent GellĂ©rt itĂĄliai szĂĄrmazĂĄsĂș szerzetes, MagyarorszĂĄg elsĂ” pĂŒspöke, Szent Imre herceg nevelĂ”je, mĂĄrtĂr (* 980)
• 1541 – Paracelsus nĂ©met alkimista, termĂ©szettudĂłs, korĂĄnak leghĂresebb orvosa (* 1493)
• 1812 – Pjotr Ivanovics Bagratyion grĂșz szĂŒletĂ©sĂ» orosz gyalogsĂĄgi tĂĄbornok, hadvezĂ©r (* 1765)
• 1875 – VirĂĄghalmy Ferenc ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, honvĂ©d szĂĄzados (* 1826)
• 1916 – Stobbe Ferenc, a magyarorszĂĄgi labdarĂșgĂĄs atyja (* 1864)
• 1938 – Simon JolĂĄn szĂnĂ©sznĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sznĂ” (* 1885)
• 1940 – IvĂĄnyi-GrĂŒnwald BĂ©la festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1867)
• 1945 – Hans Wilhelm Geiger nĂ©met atomfizikus (* 1882)
• 1986 – KellĂ©r DezsĂ” ĂrĂł, humorista (* 1905)
• 2004 – Françoise Sagan (er. Françoise Quoirez), francia ĂrĂłnĂ” (* 1935)
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• 1973 Ăłta a Bissau-Guinea KöztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂŒnnepe
• A SzĂv VilĂĄgnapja : A KardiolĂłgiai VilĂĄgszövetsĂ©g szeptember 24-Ă©t nyilvĂĄnĂtotta a SzĂv VilĂĄgnapjĂĄvĂĄ, elsĂ” alkalommal 2000. szeptember 24-Ă©n ĂŒnnepeltek meg.
• Nyelvek EurĂłpai Napja (2001 Ăłta)
• A FehĂ©r KendĂ” Napja (1994 Ăłta)
|
magam, 8:21
|
|
|
napi okossĂĄg:
Ha nem sikerĂŒl elsõre, akkor az ejtõernyõs ugrĂĄs nem neked valĂł.
.
|
magam, 8:10
|
|
|
ĂVEG
TisztĂĄn ragyogtam Ă©n -
vilĂĄgbanyĂlĂł ablakĂŒveg.
De tolongtak köröttem, råmszuszogtak.
- LeheletĂŒktĂ”l pĂĄra fed.
(VĂĄci M)
|
magam, 8:05
|
|
|
Jó reggelt,szép vasårnapot mindenkinek.
|
magam, 8:04
|
|
|
|
| 2008. augusztus 23., szombat |
|
|
0 |
|
|
jó éjt,szép ålmokat,nyugodt éjszakåt.
|
magam, 20:21
|
|
|
ĂjfĂ©l
Megjött az éj, s merengve åll
a hegynek tĂĄmaszkodva mĂĄr,
s a nagy idÔ aranyló mérlege
nem leng. EgyenlĂ” sĂșllyal van tele.
S hetykén duruzsolnak, - a hold kiragyog -,
anyjuknak, az Ă©jnek, a friss patakok
a naprĂłl,
az elpihenĂ” mai naprĂłl.
Egy Ôs gyerekdalt döngicsél
a vĂz, de Ășnja mĂĄr az Ă©j,
a csengÔ égi kék, az vonzza Ôt,
azt kedveli, az illanó idÔt.
S ĂĄlmos patakok medreiken
tovĂĄbb duruzsolnak azĂ©rt szelĂden
a naprĂłl,
az elpihenĂ” mai naprĂłl.
(ISZ)
|
magam, 20:16
|
|
|
a zene Kitaro, és hozzå még egy csoda...szåmomra...
.
|
magam, 19:24
|
|
|
mert,Kitaro mester zenéjét kedvelem...
.
|
magam, 19:16
|
|
|
mit lĂĄtsz...?
|
magam, 12:59
|
|
|
tudtad...?
A középkor 10 legfontosabb talålmånya
A közĂ©pkort (5-15.sz.) gyakran az emberisĂ©g törtĂ©nelmĂ©nek egyik sötĂ©t periĂłdusakĂ©nt emlegetik, pedig rengeteg felfedezĂ©s Ă©s talĂĄlmĂĄny fĂ©mjelzi ezt az idĂ”szakot is. A mĂĄr lĂ©tezĂ” technolĂłgiĂĄk tovĂĄbbfejlesztĂ©se mellett több keleti vĂvmĂĄny is ekkor vĂĄlt ismerttĂ© a nyugati vilĂĄgban. A következĂ” listĂĄval az idĂ”szak legnagyobb - fĂ”kĂ©nt polgĂĄri - talĂĄlmĂĄnyait mutatjuk be.
EkétÔl az alkoholig
Nehézeke, i.sz. 5. sz.
Az elsĂ” ekĂ©knĂ©l a barĂĄzda mĂ©lysĂ©ge attĂłl fĂŒggött, hogy a szĂĄntĂĄst vĂ©gzĂ” ember mennyire kĂ©pes az ekĂ©t lenyomni. Ezek a törĂ©keny ekĂ©k teljesen alkalmatlanok voltak a kemĂ©nyebb Ă©szak-eurĂłpai föld megmĂ»velĂ©sĂ©re. KĂ©sĂ”bb a csiga helyett mĂĄr kereket hasznĂĄltak, amely lehetĂ”vĂ© tette az eke sĂșlyĂĄnak növelĂ©sĂ©t, Ă©s a vaspapucsos eke alkalmazĂĄsĂĄt. 600 körĂŒl az Ășjfajta nehĂ©zeke nagyobb termĂ©st Ă©s jelentĂ”s nĂ©pessĂ©g-növekedĂ©st eredmĂ©nyezett.
DagĂĄlymalmok, i.sz. 7. sz.
A dagĂĄlymalom a vĂzimalom egyik formĂĄja, amelyet az apĂĄly Ă©s dagĂĄly vĂĄltakozĂĄsa hajt. Az öblök mentĂ©n gĂĄtakat emeltek zsilipekkel, vagy a folyĂłtorkolatok egy rĂ©szĂ©t alakĂtottĂĄk gyĂ»jtĂ”medencĂ©vĂ©. Az Ă©rkezĂ” dagĂĄly kinyitotta a kapukat, Ă©s megtöltötte a mögötte lĂ©vĂ” terĂŒletet. Amikor az ĂĄr visszavonult, a kapuk automatikusan bezĂĄrĂłdtak, Ă©s a vĂz csak a malomkerĂ©ken keresztĂŒl tudott utat törni magĂĄnak. A legkorĂĄbbi ismert dagĂĄlymalom 787-bĂ”l az Ă©szak-ĂrorszĂĄgi Strangford Lough szigetĂ©n lĂ©vĂ” Nendrum kolostorbĂłl szĂĄrmazik. Az itteni malomkövek ĂĄtmĂ©rĂ”je 830 mm, vĂzszintes kerĂ©k teljesĂtmĂ©nye pedig 7/8HP volt. Egy 619-bĂ”l szĂĄrmazĂł malom maradvĂĄnyai is elĂ”kerĂŒltek mĂĄr.
HomokĂłra, i.sz. 9. sz.
A homokĂłra a tengeri idĂ”mĂ©rĂ©s egyik megbĂzhatĂł eszköze volt, ezĂ©rt sokan Ășgy vĂ©lik, hogy egĂ©szen a 11. szĂĄzadig hasznĂĄltĂĄk, amikor mĂĄr a mĂĄgneses irĂĄnytĂ»t is bevetettĂ©k a tengeri navigĂĄciĂłban. Ennek ellenĂ©re egĂ©szen a 14. szĂĄzadig nincs bizonyĂtĂ©k a lĂ©tezĂ©sĂ©re. Ekkor, 1328-ban Ambrogio Lorenzetti kĂ©pĂ©n jelenik meg elsĂ”kĂ©nt. A legkorĂĄbbi ĂrĂĄsos feljegyzĂ©sek is ebbĂ”l a korszakbĂłl szĂĄrmaznak, fĂ”leg a hajĂłleltĂĄrokbĂłl. A 15. szĂĄzadtĂłl mĂĄr szĂ©les körben hasznĂĄljĂĄk: a tengeren, templomokban, az iparban Ă©s a konyhĂĄban. A homokĂłra volt az elsĂ” megbĂzhatĂł, ĂșjrafelhasznĂĄlhatĂł Ă©s meglehetĂ”sen pontos idĂ”mĂ©rĂ”. FerdinĂĄnd MagellĂĄn hajĂłnkĂ©nt 18 homokĂłrĂĄt vitt magĂĄval Föld körĂŒli ĂștjĂĄra. A hajĂłaprĂłd feladata volt a homokĂłra megfordĂtĂĄsa, Ă©s az idĂ”k lejegyzĂ©se a hajĂłnaplĂłba. A navigĂĄciĂłhoz az idĂ”t mindig dĂ©lhez viszonyĂtottĂĄk, amikor a Nap a zentjĂ©n ĂĄllt.
OlvasztĂłkemence, 12. sz.
Nyugaton a legrĂ©gebbi olvasztĂłkemencĂ©ket a svĂĄjci DĂŒrstelben, a nĂ©metorszĂĄgi MĂ€rkische Sauerlandban Ă©s a svĂ©d LapphyttannĂĄl kĂ©szĂtettĂ©k. Ez utĂłbbi 1150 Ă©s 1350 között ĂŒzemelt. A svĂ©d JĂ€rnboås tartomĂĄnyban lĂ©vĂ” Noraskogban talĂĄlt maradvĂĄnyok mĂ©g ennĂ©l is korĂĄbbrĂłl, valĂłszĂnĂ»leg 1100 tĂĄjĂĄrĂłl szĂĄrmaznak. Bizonyos technikai ismeretek a ciszterci szerzetesek rĂ©vĂ©n terjedtek el, mivel a ciszterciek jĂłl Ă©rtettek a fĂ©mmegmunkĂĄlĂĄshoz. "Minden rendhĂĄznak sajĂĄt gyĂĄra volt, gyakran olyan nagy maga a kolostor. A kĂŒlönbözĂ” masinĂĄkat vĂzierĂ”vel ĂŒzemeltettĂ©k"- mindja Jean Gimpel a ciszterciek magas szintĂ» mĂ»szaki tudĂĄsĂĄrĂłl. A vasĂ©rcet a szerzetesek adomĂĄnykĂ©nt kaptĂĄk a vas kiolvasztĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges kohĂłval egyĂŒtt, majd a fölösleget eladtĂĄk. A 13. Ă©s 17. sz. között a franciaorszĂĄgi Champagne-ban a ciszterciek voltak a legfĂ”bb vasgyĂĄrtĂłk. A kohĂłkban visszamaradt, foszfĂĄtban gazdag salakot trĂĄgyakĂ©nt felhasznĂĄltĂĄk a mezĂ”gazdasĂĄgban.
Szeszes ital, 12. sz.
A desztillĂĄlĂĄs elsĂ” nyomai az i.e. 4. Ă©vezredbĂ”l, BabilĂłniĂĄbĂłl szĂĄrmaznak. SpeciĂĄlis agyagedĂ©nyeket hasznĂĄltak a termĂ©szetes hĂ»tĂ©ssel desztillĂĄlt alkoholkivonat tĂĄrolĂĄsĂĄra, amely a kĂŒlönbzĂ” parfĂŒmök adalĂ©kanyagakĂ©nt szolgĂĄlt. Nem valĂłszĂnĂ» azonban, hogy ez a mĂłdszer lĂ©nyeges szerepet jĂĄtszott volna az eljĂĄrĂĄs kialakulĂĄsĂĄnak törtĂ©netĂ©ben. A "mongol stĂlusĂș" fagyasztĂł desztillĂĄciĂłt az i.e. 7. szĂĄzadban mĂĄr hasznĂĄltĂĄk KözĂ©p-ĂzsiĂĄban. Az alkoholos italt lefagyasztottĂĄk, Ă©s Ăgy tĂĄvolĂtottĂĄk el a vĂzkristĂĄlyokat. A fagyasztĂĄs nĂ©lkĂŒli alkoholdesztillĂĄciĂłhoz szĂŒksĂ©ges hĂ»tĂ”berendezĂ©st az iszlĂĄm alkimistĂĄk talĂĄltĂĄk fel a 8-9. szĂĄzadban. Dzsabir (Geber) ibn Hajjan (721-815) hasznĂĄlt elĂ”ször desztillĂĄlĂł lombikot. Megfigyelte, hogy az ily mĂłdon felhevĂtett bor gyĂșlĂ©kony gĂ”zt fejleszt, amelynek "kevĂ©s haszna van, de a tudomĂĄny szĂĄmĂĄra nagy jelentĂ”sĂ©ggel bĂr".
SzemĂŒveg Ă©s vesztegzĂĄr
SzemĂŒveg, 13. sz.
1268-ban Roger BacontĂ”l szĂĄrmazik az elsĂ” feljegyzĂ©s az optikai cĂ©lokra hasznĂĄlt lencsĂ©krĂ”l, de a keretes nagyĂtĂł lencsĂ©t mĂĄr mind EurĂłpĂĄban, mind KĂnĂĄban hasznĂĄltĂĄk ebben az idĂ”ben, Ă©s mĂĄig vita folyik arrĂłl, hogy ki kitĂ”l is vette ĂĄt a talĂĄlmĂĄnyt. EurĂłpĂĄban elĂ”ször ItĂĄliĂĄban jelent meg a szemĂŒveg, bevezetĂ©sĂ©t a fireznzei Alessandri di SpinĂĄnak tulajdonĂtjĂĄk. Az elsĂ” szemĂŒvegĂĄbrĂĄzolĂĄs Tommaso da Modena HugĂł bĂboros cĂmĂ», 1352-ben festett kĂ©pĂ©n lĂĄthatĂł. Domenico Ghirlandaio 1480-ban kĂ©szĂtett Szent Jeromos cĂmĂ» festmĂ©nyĂ©n az asztalrĂłl szemĂŒveg lĂłg le, Ăgy Szent Jeromos lett a szemĂŒvegkĂ©szĂtĂ”k vĂ©dĂ”szentje. Az elsĂ” lencsĂ©k domborĂșak voltak a tĂĄvollĂĄtĂĄs korrigĂĄlĂĄsĂĄra. A rövidlĂĄtĂĄsnĂĄl hasznĂĄlt homorĂș lencsĂ©k elsĂ” ĂĄbrĂĄzolĂĄsa Rafael 1517-es X. LeĂł pĂĄpa cĂmĂ» festmĂ©nyĂ©n talĂĄlhatĂł.
Mechanikus Ăłra, 13. sz.
A mechanikus Ăłra eredete ismeretlen; az elsĂ” szerkezeteket valĂłszĂnĂ»leg kolostorokban hasznĂĄltĂĄk a szerzeteseket imĂĄra hĂvĂł harangozĂĄsnĂĄl. Az elsĂ” igazi mechanikus ĂłrĂĄk nagy, sĂșlyhajtĂĄssal mĂ»ködĂ” szerkezetek voltak, amelyeket tornyokban helyeztek el. Csak az ĂłrĂĄkat ĂŒtöttĂ©k, nem rendelkeztek mutatĂłval Ă©s szĂĄmlappal. A legrĂ©gebbi, 1386-bĂłl szĂĄrmazĂł angol mechanikus Ăłra a Salisbury szĂ©kesegyhĂĄzban talĂĄlhatĂł. A2 1389-ben, a franciaorszĂĄgi Rouenben felĂĄllĂtott Ăłra mĂ©g ma is lĂ©tezik. Az angliai Wells szĂ©kesegyhĂĄz ĂłrĂĄjĂĄt a londoni TudomĂĄnytörtĂ©neti MĂșzeumban Ă”rzik.
Rokka, 13. sz.
A rokkĂĄt valĂłszĂnĂ»leg IndiĂĄban talĂĄltĂĄk fel, bĂĄr eredete a homĂĄlyba vĂ©sz. EurĂłpĂĄba közel-keleti közvetĂtĂ©ssel kerĂŒlt a közĂ©pkorban. A kĂ©zi fonĂĄst vĂĄltotta fel, amelynek sorĂĄn a gyapjĂșszĂĄlakat egyenkĂ©nt tekertĂ©k fel egy orsĂłra, összesodortĂĄk, majd egy mĂĄsik orsĂłra tekertĂ©k. A gĂ©pesĂtĂ©s elsĂ” lĂ©pĂ©se az orsĂł vĂzszintes elhelyezĂ©se volt Ășgy, hogy egy kĂ©zzel hajtott kerĂ©k Ă©s egy kötĂ©l segĂtsĂ©gĂ©vel forgatni lehessen. A gyapjĂșszĂĄlakat tartĂł rokkĂĄt a bal kĂ©zben tartottĂĄk, miközben a jobb kĂ©zzel lassan hajtottĂĄk a kereket. A megfelelĂ” sodratot Ășgy lehetett elĂ©rni, hogy a szĂĄlat ferdĂ©n tartottĂĄk.
Gutenberg nyomdagépe, 15.sz.
A mozgathatĂł nyomĂłelemeket Ă©s a papĂrt ugyan KĂnĂĄban talĂĄltĂĄk fel, de a nyomtatĂĄs gĂ©pesĂtĂ©se EurĂłpĂĄban törtĂ©nt. Johannes Gutenberg nyomdagĂ©pĂ©t elĂ”ször egy 1439-es strassburgi perben emlĂtik (igen hiĂĄnyosak a forrĂĄsok annak alĂĄtĂĄmasztĂĄsĂĄra, hogy Laurens Janszoon Coster talĂĄlta volna fel a nyomdagĂ©pet). A nyomdagĂ©p feltalĂĄlĂĄsa nyilvĂĄnvalĂłan a közĂ©pkori papĂrnyomtatĂĄsra, illetve az ezt megelĂ”zĂ”, Ăłkori bor Ă©s olĂva mĂłdszerre alapszik. Csaknem 300 Ă©vig vĂĄltozatlanul hasznĂĄltĂĄk, kapacitĂĄsa ĂłrĂĄnkĂ©nt 250 lap volt.
VesztegzĂĄr, 14. sz.
A vesztegzĂĄrat a 14. szĂĄzadban alkalmaztĂĄk elĂ”ször VelencĂ©ben, amikor vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt, hogy a jĂĄrvĂĄnyokat a keletrĂ”l Ă©rkezĂ” hajĂłkon keresztĂŒl hurcoljĂĄk be a vĂĄrosba. Rendeletet adtak ki, hogy a hajĂłkat egy bizonyos idĂ”re el kell ĂŒlönĂteni, hogy kiderĂŒljön, hoztak-e magukkal valamilyen betegsĂ©get, illetve hogy megakadĂĄlyozzĂĄk a fertĂ”zĂ©st. Az elkĂŒlönĂtĂ©s elĂ”ször 30 (trentina), majd kĂ©sĂ”bb mĂĄr 40 (quarantina) napig tartott. Az idĂ”tartam megĂĄllapĂtĂĄsĂĄnak alapja ĂĄllĂtĂłlag az az idĂ”, amennyit MĂłzes Ă©s JĂ©zus töltött egyedĂŒl a sivatagban. Velence 1423-ban ĂĄllĂtotta fel az elsĂ” lazarettĂłt vagy karantĂ©nĂĄllomĂĄst a vĂĄros közelĂ©ben fekvĂ” egyik szigeten. Ez a rendszer terjedt el aztĂĄn a többi eurĂłpai orszĂĄgban is, Ă©s alapozta meg a karantĂ©nellenĂ”rzĂ©s gyakorlatĂĄt.
Az összeĂĄllĂtĂĄs persze nem lehet teljes, hiszen akĂĄr a talicska, akĂĄr a taposĂłmalom szerves rĂ©sze lehet egy hasonlĂł listĂĄnak.
|
magam, 12:48
|
|
|
|
| |
