Az ember egykedvûen ballagott haza az orvostól. Kezeit zsebrevágva, nem nézett se jobbra, se balra, csak maga elé meredt szomorúan. Egyedül volt, nem tartozott senkihez, nem tartozott felelõsséggel senki iránt. Ezért vette tudomásul olyan lakonikus nyugalommal a diagnózist: nem gyógyítható. Nem fájt neki semmi, csak rótta az utcákat, a szemerkélõ esõben, hideg, alattomos szélben. Épp csak a komfortérzet miatt hajtotta fel a gallérját. Vagy tán csak megszokásból. Hiszen már úgysem számított semmi. Gondolatai sem voltak... már nem. Befordult az ismerõs sarkon, gépiesen, megszokott módon. Semmi nem változott reggel óta, amikor elindult. Szürkeség, beton, pocsolyák....ahogy mindig is. Nem mindíg volt ilyen. Ó dehogy. Valamikor régen szebb volt számára minden. Voltak érzelmei, boldog napjai, nevetés...béke, nyugalom. Ez már egy ideje a múlté...megfakult, õ meg belefásult. Nem is izgatta magát a kialakult helyzet miatt, hiszen vesztenivalója nem volt már egy ideje. Tudomásul vette az állapotát, küzdeni nem akart, nem volt ereje hozzá. Persze nem dobja el az életét, azért bolond nem volt sosem, de megbékélt valahogy. Ment, lassan, fejét lehajtva, szemben a széllel. Szürke-szürke-szürke. Lépésre-lépés. Hirtelen megállt...valami megbontotta a sötét egyhangúságot. Mivel eddig is a földet bámulta a lába elõtt, észre kellett hogy vegye. A virágot..... Azt a virágot. Ami még reggel nem volt sehol. Hogy is lett volna, hiszen csupa beton minden. Kicsi volt, és napsárga. Hihetetlen módon vakított a szürkeség közepén. Meglepõdött...nagyon régen nem látott ilyen szépet. Pedíg semmi különös, csak egy napsárga kis foltocska... egy betonrepedésben. Hogyan? Mióta? Miért? Kérdések sorjáztak a fejében, miközben szinte megbabonázva nézte az árva kis életet. Közben pillanatonként meghökkent saját magán is. Régóta nem érdekelte szinte semmi, és most egyszerre itt áll, és nézi ezt a pici csodát...És kérdések fogalmazódnak meg benne. Furcsa érzés volt...megint érezni. Érdeklõdni valami iránt, szépnek látni valamit. Már el is felejtette szinte hogy milyen az. Nem tudott szabadulni. A virág tisztasága, léte, kisugárzása fogva tartotta. Lehajtotta a gallérját, leguggolt a növényke elé...észre sem vette hogy az esõ már elállt. Úgy általában semmit nem érzékelt most maga körül. De talán mégis: melegedett. Amit még nem tudott az az, hogy nem az idõ, hanem ott bent valami. Kinyújtotta az ujjait, óvatosan megérintette a virág szirmait, nem tudta miért teszi, csak érezte hogy meg kell tennie. Puha volt és meleg. Meglepõen szokatlan ez egy virágtól. És ez a melegség lassan felkúszott a férfi kezén. Nem értette mi történik. Egy virág csak, nem is valami ritkaság vagy bódító illatú csoda...és mégis más. Megállította, mozdulatra, gondolatokra kényszerítette...és nem eresztette tovább. Úgy érezte tennie kell valamit, mert a növényke itt menthetetlenül elpusztul, lehet hogy még ma. Nem tudta volna megmagyarázni hogy miért teszi, hogy mit akar, csak vitte valami sosemvolt érzés...a virág élniakarása teljesen letaglózta, magával ragadta. Pár lépésre volt csak otthonról, mégis rohant. Szerszámok, kapkodás...aggódás, türelmetlenség...már arra sem volt ideje hogy meglepõdjön önmagán. Kimelegedett, megcsillant a szeme, arcába új szín költözött. Félt hogy elkésik, pedíg a virágnak szüksége van rá! Honnan ez a bolondság? Mit csinálok? Ötlött fel benne egy pillantra. De már futtában csak. Vitték a lábai, a szíve...azok az érzések amiket már rég eltemetett magában. Lélekszakadva ért vissza az utcára...a virág várta. Kinyílva, ragyogóbban mint valaha. Mintha mosolyogna...gondolta a férfi. És visszamosolygott. Fogta a szerszámait, és óvatosan nagy figyelemmel kiszabadította a növényt a beton fogságából. Az arca elé emelte, és a virág hálásan hozzá hajolt. Felvitte a lakásba, és helyet, meg fészket csinált neki egy régi cserépben, amiben eddíg a tollait, ceruzáit tartotta. Holnap veszek egy szebbet, gondolta, de valahogy érezte hogy a virágnak ez egy csöppet sem fontos. Elrendezte a földet, óvatosan beletette a növénykét és helyet csinált az ablakban egy védett helyen. Érje a nap, de a szél ne bántsa...gondosan, óvatosan. Ha már itt volt, rendet csinált. Pedíg ki tudja már mikor utóljára. De most kellett, mégsem láthatod ezt nap mint nap....motyogta magában. Széthúzta a függönyt teljesen...beáramlott a fény. A virág felragyogott...ahogy még soha egyetlen virág sem amit eddig a férfi életében látott. Odaszögezte a férfi tekintetét...és õ végtelen nyugalommal és szeretettel nézte a kis növényt. Órákon át. Beszélgettek, szavak, hangok nélkül, csak az érzékek nyelvén. Estére a virág nevet is kapott....Évának nevezte a férfi, mint az elsõ nõt a földön, hiszen legalább akkora jelentõséggel bírt már az életében...mint Éva az emberiség történetében. És valahogy illett is Hozzá. És úgy is érezte hogy Õ az elsõ... Az ember hosszú-hosszú évek óta nyugodtan és pihentetõen aludt. Elkerülték a rémei, a fájdalmai. Reggel kipattant a szeme és a virágot kereste a tekintetével...ami nem volt nehéz, hiszen még elalvás elõtt abba az irányba fordította az ágyát. Igen!! Ott volt...várta hogya férfi felkeljen, és addig a reggeli napfényben illegette a szirmait...szerette a napot. A férfi megnyugodott...elmosolyodott és a székhez lépett ahová este a ruháit hajtogatta. Végigkutatta a zsebeit és megtalálta a gyûrött papírt amit még tegnap adtak neki az orvosnál...Kisimítgatta, elolvasta újra.. egy név és egy telefonszám...egy új lehetõség, egy komolyabb esély....Felemelte a telefont...tárcsázott.....
Mostmár élni akart....volt Kiért...
Hallod kicsi virág? (SzI)
magam, 12:48
Állat-e a sárkány?
Tudom: kék az égbolt, Tudom: zöld a páfrány, Ám sajnos, nem tudom: Állat-e a sárkány?
Láttam a mesékben Hét fejet és szájat, S felmerült az bennem: A sárkány vajon állat?
Hiába szeretném, Hiába, hogy tetszik, Nem láttam még sárkányt Állatkertben eddig.
Szomszédunkban lakik, Bárcsak én is látnám! Anya sokszor mondja: "az egy házisárkány!"
Szeretnék egy sárkányt, Akkor is, ha állat, Apa mondta erre, Szól a nagymamának.
Kicsi vagyok, sajnos, Nem értem a dolgot... Nem hiszem, hogy állat, Akkor se, ha mondod! (ISz)
magam, 8:39
A látszat néha csal...
magam, 8:32
mit csinálj, ha rengeteg felesleges CD lemezed van...
magam, 8:17
KALENDÁRIUM
Május 23.
Napkelte: 04:58 Napnyugta: 20:23
Holdkelte: 20:29 Holdnyugta: 04:17
Ma Dezsõ, Vilmos, Renáta napja van.
Boldog névnapot!
Dezsõ : A latin Desiderius névbõl származik, melynek kicsinyítõképzõs formája a Dezsõ. Jelentése kívánt, óhajtott gyermek.
Vilmos : A germán eredetû Wilhelm névnek a latinosított Vilhelmus formájából származik. Elemeinek jelentése akarat+(védõ)sisak.
Renáta : Latin eredetû név, a Renátusz férfinév nõi párja. Jelentése újjászületett. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 1912 (96 éve történt) A rendõrség szétverte Budapesten az összegyûlt tömeget, akik az általános választójogért és Tisza István lemondásáért tüntettek.
1849 (159 éve történt) A felsõ-sziléziai Grafenbergben megszületett gróf Khuen-Héderváry Károly, aki közel 20 évig horvát-szlavón-dalmát bán volt, majd kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki tisztségét.
1965 (43 éve történt) Megszületett Martinek János kétszeres olimpiai bajnok öttusázó.
1987 (21 éve történt) Bartókról nevezték el a Magyar Rádió URH-n adott harmadik mûsorát, amely elsõsorban komolyzenei programokat sugároz jelenleg is.
1990 (18 éve történt) Antall József történészt, az MDF elnökét választották kormányfõvé, aki tisztségét 1993. 12. 12-én bekövetkezett haláláig töltötte be.
1825 (183 éve történt) Megszületett Barna Ferdinánd nyelvész, mûfordító, könyvtáros. 1871-ben magyarra fordította a Kalevalát, és Galeotto Marzio Mátyás királlyal foglalkozó mûvét.
1873 (135 éve történt) Megszületett Radnai Béla szobrász.
1882 (126 éve történt) A Nyugat-Alpok egyik legfontosabb átjárójában, a Szent Gotthárd hágó alatt megnyílt az Olaszországot Svájccal összekötõ vasútvonal. 1155 m magasságban építették fel, 1234 híd és nyolcvan alagút segítségével.
1906 (102 éve történt) Meghalt Henrik Ibsen norvég író, a drámatörténet legnagyobb alakja.
1937 (71 éve történt) Meghalt Jon Davison Rockefeller amerikai nagytõkés, a család legendás vagyonának megalapítója.
1957 (51 éve történt) Kiadták a Hazai Nemzeti Képtár létrejöttét kimondó miniszteri utasítást.
1972 (36 éve történt) Meghalt Kamil Beduar cseh költõ, mûfordító. Petõfi Sándor verseinek kiváló átültetõje.
1707 (301 éve történt) Megszületett Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár, a növények rendszerezésének kidolgozója.
1895 (113 éve történt) Meghalt Neumann Franz Ernst német fizikus, az elektrodinamika egyik úttörõje.
1904 (104 éve történt) Megszületett Palotai Boris írónõ, költõ.
1992 (16 éve történt) Meghalt Sásdi Sándor író, újságíró.
magam, 7:51
napi okosság:
Vegetáriánus: régi indián szó. Jelentése: `béna vadász`.
.
magam, 7:38
És egy mosoly
Az éj sohase teljes Higgyétek el ha mondom Mindig marad A bánat mélyén is egy nyitott ablak Egy ablak mely világos Mindig marad egy álom ami virraszt Vágy betölteni csillapítni éhség Egy jó egy tiszta szív Egy kitárt kéz egy nyílt baráti kéz És figyelmes szemek S egy élet amit meg kell osztani. (P Éluard, Somlyó Gy.fordítása)
magam, 7:32
Jó reggelt,szép napot mindenkinek!
magam, 7:29
2008. mjus 22., cstrtk
0
Jó éjt ,nyugodt éjszakát,jó pihenést!
magam, 21:31
engem kikapcsol és megnyugtat...
magam, 19:36
lehet a szülõknek vicces, számomra nem az ,sõt....
magam, 13:11
házilagosan...
magam, 12:28
együtt repülünk...
magam, 8:26
KALENDÁRIUM
Május 22.
Napkelte: 04:59 Napnyugta: 20:22
Holdkelte: 19:05 Holdnyugta: 03:54
Ma Júlia, Rita, Emil, Renáta, Ugron, Román napja van.
Boldog névnapot!
Júlia : A Júliusz férfinév nõi párja, amely latin eredetû, egy híres, õsrégi római nemzetség nevébõl származik. Jelentése bizonytalan, talán: Jupiter istennek szentelt; vagy: ragyogó.
Rita : A Margit név olasz Margherita alakjának az önállósult becézõje, amelynek jelentése: gyöngy.
Emil : Latin eredetû név, jelentése versengõ, vetélkedõ.
Renáta : Latin eredetû név, a Renátusz férfinév nõi párja. Jelentése újjászületett.
Ugron : Szláv, magyar eredetû név, jelentése magyar.
Román : Latin eredetû név, a Romanus név rövidülésébõl származik, jelentése, római (férfi), latin. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 1447 (561 éve történt) Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtõ helyzetbe került emberek, az anyák és a meddõk védõszentjeként tisztelnek.
1867 (141 éve történt) Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879 (129 éve történt) Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885 (123 éve történt) Meghalt Victor Hugo francia költõ, regény- és drámaíró.
1924 (84 éve történt) Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerzõ.
1927 (81 éve történt) Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940 (68 éve történt) Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznõ, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdõi emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetõk; Eszpresszóban.
1974 (34 éve történt) Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznõ.
1783 (225 éve történt) Megszületett William Sturgeon, az elektromágnes angol feltalálója.
1819 (189 éve történt) Elõször szelte át gõzhajó az Atlanti-óceánt.
1859 (149 éve történt) Megszületett Sir Arthur Conan Doyle angol regényíró, Sherlock Holmes alakjának megteremtõje.
1906 (102 éve történt) Megszületett Nyíregyházán Gádor Béla író, újságíró, aki 1947-tõl a Ludas Matyi munkatársa, és 1953. és 1956. között fõszerkesztõje volt. Filmjei: Dollárpapa, Állami áruház.
1941 (67 éve történt) Megszületett Berki László cigányprímás, az Állami Népi Együttes vezetõ prímása, a Száztagú Cigányzenekar vezetõje.
1977 (31 éve történt) Kilencvennégy év mûködés után utolsó Európa körüli útjára indult az Orient Express.
1992 (16 éve történt) Meghalt Ránki György zeneszerzõ (Pomádé király új ruhája).
1813 (195 éve történt) Megszületett Richard Wagner német klasszicista zeneszerzõ. (A bolygó hollandi, Lohengrin, Tannhauser, Niebelung gyûrûje).
1852 (156 éve történt) Megszületett Jalsoviczky Géza, aki a Magyar Általános Gépgyár Rt.-t alapította.
1923 (85 éve történt) Megszületett Vidor Miklós író, költõ (Szökõár, Fölszáll a köd).
magam, 8:23
napi okosság:
Én a semmivel kezdtem annak idején. Ebbõl majdnem minden még mindig megvan.
.
magam, 8:08
Az éjszaka árnya
Zaklatott az éj Küszködöm árnyaimmal - Zúg a fa lombja
Dörren a csendben A bádogkanna hangja - Megjött a friss tej
Új napot köszönt A hajnal halvány fénye - Madárcsicsergés (Dr. Bige Sz)
"Az álmom néha kemény, keserû, Kérges, barna, mint sokszor a kenyér, De benne van az újrakezdés magja, De benne van a harchoz új erõ, De benne van az élet." (Reményik S)
magam, 21:32
strandi körkép...
magam, 18:33
.........aki arra vágyott, hogy megsimogassák
Egyszer volt, hol nem volt, kerek erdõ közepén élt egyszer egy
sündisznó. Nagyon mogorva sündisznó volt, legalábbis ezt tartották róla.
Mindenkivel csak morgott, mindennel elégedetlen volt, és még ha jó
szándékkal közeledtek hozzá, akkor is tüskés gombóccá gömbölyödött, csak
úgy meredeztek kifelé a tüskéi. Nem is közeledett hát hozzá senki jó
szándékkal sündisznó-emlékezet óta. Az erdõ állatai már nem is tudták,
honnan olyan biztosak benne, hogy a sündisznóhoz nem érdemes jó
szándékkal közeledni. Egyszerûen csak biztosak voltak benne. Egymás
között csak morogtak rá, és ha néha mégis szóba elegyedtek vele,
legfeljebb csak az idõjárásról folyt a kurta társalgás.
Azt viszont soha senkinek nem jutott eszébe megkérdezni tõle, fáj-e a
szíve. Pedig bizony nagyon fájt a szíve. Világéletében arra vágyott,
hogy megsimogassák. De a szúrós tüskéktõl senki sem fért hozzá. Valaha
régen akadtak néhányan, akik megpróbálták, de ahogy tüskéivel megbökte
õket, mind megharagudtak. Azóta senki sem próbálkozott. Így éldegélt a
sündisznó napról napra és évrõl évre, míg egyszer éppen az erdei ösvény
egyik szélétõl igyekezett a másik felé, amikor vidáman ugrándozó
lépteket hallott, egy kislány közeledett, aki szinte repült lefelé a
lejtõn, s közben egy víg dalocskát énekelt.
Amint a sündisznó észrevette a kislányt, abban a szempillantásban
összegömbölyödött, amint ez már szokása volt. A kislány csak ekkor
figyelt fel a tüskés gombócra. ,,Süni!" - kiáltott fel nagy örömmel, és
leguggolt a sündisznó mellé. A sündisznó szerette volna szemügyre venni
a kislányt, de az orrát sem merte kidugni.
,,Kedves Süni, bújj elõ a kedvemért kérlelte a kislány, szeretnélek
megsimogatni!"
A sündisznó szíve megdobbant a tüskék alatt. Ilyesmit már olyan régen
mondtak neki, hogy talán nem is mondtak sohasem. Már majdnem kidugta a
fejét tüskés páncélja alól, de valami mégis visszatartotta. A kislány
tovább kérlelte.
,,Kedves Süni, kérlek csak az orrocskádat, hadd érintsem meg."
A süninek könny szökött a szemébe. Szerencsére nem láthatta senki
biztonságos rejtekében. Valami kedveset akart válaszolni a kislánynak,
már a nyelvén is volt, aztán mégis más lett belõle. ,,Hagyj békén. Engem
nem lehet megsimogatni." - morogta, és abban a pillanatban meg is bánta,
de nem volt ereje bocsánatot kérni.
A kislány elszomorodott. ,,Ne haragudj rám, én csak jót akartam."
"Persze, persze, hm..." - mormogta a sündisznó, mert nem tudta, mit is
mondjon.
"Hát, akkor Isten veled, kedves Süni. Talán majd máskor." - és a kislány
továbbindult, egy kicsit lassabban, mint ahogyan jött, de az erdõ
szépsége hamarosan visszaszerezte jókedvét.
A sündisznó a távolból még hallotta dudorászását. Szeretett volna utána
kiáltani - ,,Gyere vissza!" De egy hang sem jött ki a torkán.
Teltek-múltak a napok, és mindegyre ez járt az eszében, talán majd
máskor. Magának sem merte bevallani, de a szíve mélyén egyre csak arra
várt, hogy a kislány egyszer majd visszatér.
S a kislány hamarosan visszatért. Most már messzirõl észrevette a sünit.
Halkan és óvatosan közeledett, nehogy megijessze. A süni is észrevette a
kislányt. A biztonság kedvéért most is összegömbölyödött, de elõzõleg
még titkon alaposan szemügyre vette a várva várt jövevényt. Csak úgy
vert a szíve a tüskerengeteg alatt. A kislány halkan és finoman
ereszkedett le mellé.
,,Itt vagyok." - suttogta.
A süni borzasztóan izgult, hogy megint elrontja az egészet.
,,Hát, Isten hozott." - mondta akadozva, és nagyon megkönnyebbült, hogy
sikerült kimondania.
,,Most megengeded, hogy megsimogassalak?"
A sündisznó összeszedte minden bátorságát, és félénken kidugta az orrát.
A kislány feléje nyúlt, hogy megsimogassa, de amint a keze odaért volna,
a sündisznó összerezzent, visszahúzta az orrát, és meredezõ tüskéi a
kislány ujjába szaladtak. Még a vér is kiserkent belõle. A kislány
feljajdult, ujját a szájába kapta, és sírva fakadt.
Látod, mondtam én, elõre megmondtam." - morgott a sün - ,,Jobb lett
volna, ha sohase szólsz hozzám. Menj innét, hagyj magamra!"
"Hálátlan vagy és igazságtalan! És utálatos!" - sírt a kislány, és
elrohant.
A sündisznó most már kétségbeesetten kiabált utána, ,,Várj! Gyere vissza!
Én nem akartam! Nem így akartam. Én világéletemben arra vágytam, hogy
megsimogassanak! Soha senki nem simogatott meg! Te voltál az egyetlen,
aki..."
Már nem tudta folytatni. Hangja zokogásba fulladt. Csak úgy rázkódtak a
tüskéi.
A kislány még mindent hallott. Mégsem fordult vissza. Szaladt, csak
szaladt, amíg egy patakhoz érkezett. Tovább már nem bírta a lába. Leült
egy kõre a parton, és hatalmas könnycseppeket hullatott a patak vizébe.
A patak meg csak halkan locsogott, és magával vitte a könnycseppeket.
Így ült ott egy darabig. A patak olyan halkan locsogott, hogy egyszer
csak a szívében is csend lett. És akkor fülébe csengtek a sündisznó
szavai, amelyeket már nem akart meghallgatni.
,,Soha senki nem simogatott meg!"
Milyen türelmetlen voltam, és milyen értetlen gondolta. Megbuktam
szeretetbõl. És újra könnyek gördültek végig az arcán. De ezek már nem a
sértettség, hanem a megbánás tisztító könnyei voltak.
,,Te voltál az egyetlen, aki. Az egyetlen!"
Egy pillanatig még erõt gyûjtött, aztán letörölte könnyeit, és szaladt
árkon-bokron át, vissza a sündisznóhoz, s ahogy rátalált, nem törõdve a
tüskékkel, úgy, amint volt, fölkapta és magához ölelte.
A sün meglepetésében még összegömbölyödni is elfelejtett, becsületbõl
még kapálózott egy kicsit, és mondott valami olyasmit, hogy eressz el,
vigyázz, meg foglak szúrni, de közben boldogan simult a kislányhoz, még
a szíve dobogását is érezte.
"Én így szeretlek téged, a tüskéiddel együtt! És a barátod akarok
lenni." - mondta a kislány, az örömtõl elcsukló hangon. És csodák
csodája, a tüskék nem szúrtak többé! Puhák és bársonyosak lettek, mint a
selymes zöld pázsit. Mindnyájan félreismertünk mondta a kislány. Te
kedves vagy és melegszívû, jó és szeretetreméltó.
A sün nem is tudta, hová legyen a boldogságtól. Világéletében arra
vágyott, hogy megsimogassák, de azt legtitkosabb álmaiban sem merte
remélni, hogy egyszer lesz valaki, aki magához öleli.
A sün és a kislány attól fogva barátok lettek.
Az erdõ állatai pedig mind ámultak a sündisznó átváltozásán ( ismeretlen szerzõ)
magam, 18:26
Túl a mán
Vállamra ült egy huncut kis manó, csak úgy, kérés nélkül letelepedett. Pajkosan kacsintott, mókás ujjai között hajtincsem vidáman tekeredett... Hallani véltem hangját, miközben köröttem május illata keringett: - Tedd le végre terhed. Mire képes voltál, hidd és el ne feledd, ma is megtetted. Engedd hát szabadon szorongó lelked... hadd lássam, derûje hogyan ûzi messze zord felhõidet. (SzI)
magam, 8:42
mit lehet csinálni a lakótelepen...?
magam, 8:26
KALENDÁRIUM
Május 21.
Napkelte: 05:00 Napnyugta: 20:20
Holdkelte: 17:44 Holdnyugta: 03:35
Ma Konstantin, Teofil, Mirella, András napja van.
Boldog névnapot!
Konstantin : A latin Constantinus rövidülése, ami a latin constans szóból ered, a jelentése állhatatos, következetes, szilárd.
Teofil : Görög eredetû név, jelentése Isten kedveltje vagy Istent kedvelõ, Isten barátja.
Mirella : Latin, olasz eredetû név, a Míra olasz becézõ továbbképzése, jelentése csodálatos.
András : Görög eredetû bibliai név, a latin Andreas névbõl származik. András apostol Jézus elsõ tanítványa, Szent Péter testvére volt. Jelentése férfi, férfias. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 1719 (289 éve történt) Szeged napja.
1992 (16 éve történt) A Magyar Honvédelem napja.
1863 (145 éve történt) Aradon megszületett Winkler Lajos kémikus, a magyar analitika nemzetközi hírû képviselõje.
1916 (92 éve történt) Meghalt Görgey Artúr honvédtábornok és vegyész.
1946 (62 éve történt) Megszületett Kovács József opera- és operetténekes, menedzser.
1948 (60 éve történt) Megszületett Helyey László színész. Ismertebb filmjei: Az imposztor; Talpra, Gyõzõ!; Mesék Mátyás királyról - mesélõ; Legenda a nyúlpaprikásról; Volpone.
1966 (42 éve történt) Megszületett Frei Tamás újságíró, a Dosszié, az Új Frei dosszié és A riporter: Frei Tamás c. mûsorok vezetõje.
1369 (639 éve történt) V. Károly német-római császár hadat üzent Angliának, ezzel megkezdõdött a százéves háború.
1860 (148 éve történt) Megszületett William Einthoven holland fiziológus, aki Nobel-díjat kapott az elektrokardiográf feltalálásáért.
1878 (130 éve történt) Megszületett Glenn Curtiss amerikai feltaláló, az elsõ amerikai repülõgép elkészítõje, a hidroplán feltalálója.
1927 (81 éve történt) Megszületett Zwack Péter nagyvállalkozó, diplomata, híres gyomorkeserû titkos receptjének egyik birtokosa.
1969 (39 éve történt) Halálra ítélték a jordániai arab nacionalista Sirhan Bishara Sirhant, Robert Kennedy gyilkosát.
1502 (506 éve történt) Juan de Nova Castella spanyol felfedezõ elsõ indiai útja utáni visszatérése során felfedezte Szent Ilona szigetét.
1759 (249 éve történt) Megszületett Joseph Fouché francia polgári politikus, a rendõrség és titkosrendõrség megszervezõje, akinek szolgálataira 1792. és 1815. között minden kormány számított.
1877 (131 éve történt) Kikiáltották Románia függetlenségét.
1902 (106 éve történt) Megszületett Brauer Marcell Lajos, a funkcionalista építészet egyik legnagyobb hatású mestere, akinek praktikus használati tárgyai napjainkban is közkedveltek.
1942 (66 éve történt) Megszületett Csörsz István író. (Sírig tartsd a pofád, Bocsánatos bûnök, Elhagyott a közérzetem és Pangala).
magam, 8:14
napi okoság:
Tóth Miklós mûköszörûs! Ollók, pengék, kések - de nem sokat.
