A Vízöntõk számára érzelemmel telített a mai nap. Az egyik percben sírnak a másikban nevetnek. Ki vannak élezve minden érzelmi impulzusra, úgyhogy érzékenyebben reagálnak, mint máskor. Bírják ki, mindjárt hétvége!
Most volt hetvege, bitte schön!!!!!
ennyi erzelmet..... ki birja ezt erövel?
:)))
cato, 15:08
2009. mrcius 30., htf
0
Vízöntõ 2009 márc.30 hétfõ Ne higgye, hogy önnek nagyon nehéz a dolga, hiszen van segítsége. Legyen hálás a barátaiért és a családjáért, mert sok mindent köszönhet nekik közvetett módon, amirõl nem is tud.
Hat biza..... nem is tudom igazabol....
:)))))
cato, 19:00
2009. mrcius 23., htf
0
"Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törõdsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Õrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és legfõképp nem akarok felejteni." /Margaret Mitchell/
A harcba elszántan kell menni, Az életet szenvedélyesen átölelni, Emelt fövel veszteni és merészen gyözni, Mert a világ a bátraké és AZ ÉLET TÚL SOKAT ÉR ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon." Chaplin
cato, 20:09
Ballada a kettõs erkölcsrõl Kiss Judit Ágnes verse
Ha kisfiúnak buzog túl a nedve, mely test-dúló szeretkezésre vár, "a kis kakas" - mondják rá kedveskedve - "no lám, mibõl lesz a cserebogár". Ám, bakfislány, ha ágyba hajszol véred - (megbocsáss, most csúf lesz a szavam) - "a kis lotyó" - zuhan rád az ítélet - "mi lesz, ha máris baszhatnékja van?"
Dicsõ macsó nevet nyer el a férfi, ha kétértelmû minden mondata, s a rossz nyelvektõl akkor sincs mit félni, ha minden éjjel más nõt visz haza. De hogyha nõ mer szabadosan élni, s nem csak célozgat arra, mit akar: akármit el tud csípõn alul érni, vagy egyszerûen baszhatnékja van. Ha öregembert ûz a gerjedelme: Istennek hála, jól tartja magát! Ha vénasszonyt: "na nézd, a csúf cemende, ha nem vigyázol, becsusszan alád!“ S ha egy vers feszül az erotikától: Beh költõi, és milyen férfias! Hogy nõ írta?... hát… hümm… igazán bátor kimondani, hogy baszhatnékja van. Felség, megadom magam kényre-kegyre, vétesd fejem, ha nincsen igazam: a férfi vágyik testi szerelemre, a nõnek meg csak baszhatnékja van.
cato, 20:06
Lagzi Lajcsi - Dunyha dunyha
Dunyha, dunyha, dunyha, csipkés dunyha, Kilátszik a lábam ujja. Dunyha, dunyha, dunyha, csipkés dunyha, Kilátszik a lábad ujja. ||: Lábad között nagy az öröm, A füledre meg nõjön köröm, Dunyha, dunyha, dunyha, csipkés dunyha, Kilátszik a lábam ujja. :||
Bugyi, bugyi, bugyi, csipkés bugyi, De jó volna alábújni. Bugyi, bugyi, bugyi, csipkés bugyi, De jó volna alábújni. Többet ér a lábad köze, Mint az egész Fejér megye, Bugyi, bugyi, bugyi, csipkés bugyi, De jó volna alábújni. Többet ér a lábad köze, Mint a Duna-Tisza köze, Bugyi, bugyi, bugyi, csipkés bugyi, De jó volna alábújni
cato, 19:16
Kedves képzeletbeli Barátom!
Olvasok egy könyvet Jézus zen tanításairól. Érdekes gondolatokat, sugallatokat juttat a könyv eszembe.
Egy elolvasott szó teljes gondolatmenetet tud beindítani, ami esetleg
jól átgondolva és hasznosítva, egy egész életet át tud alakítani. Az élet szépségének a titka abban rejlik, hogy minden napot úgy kell
megélnünk, mintha az lenne az utolsó. Csak így lehet kellõen megbecsülni a pillanatot!
Eszembe jutott, ha mindenki úgy élne, hogy tudná, hogy ez az utolsó napja a földi dimenzióban ,valószínûleg minden másképp történne.
Ha valaki meghal a közelünkben, esetleg közvetlen hozzátartozó, sok
alkalommal azt mondjuk : " milyen kár ,hogy meghalt, nem volt idõm elbúcsúzni tõle, pedig még meg szerettem volna neki mondani, hogy mennyire szerettem és még azt is elmondtam volna, hogy....... ".
Nem szabad várni semmivel. Az élet annyira kiszámíthatatlan, a múlt már nem számit ,már túl vagyunk rajta. Lehet elmélkedni az esetleges
elkövetett hibákért, de azokat nem lehet helyrehozni. Nem is kell. Minden, ami elmúlt és rossz volt az a tanítást szolgálta és pontosan meghatározza a jelen feladatait és cselekvéseit. A jelent kell megélni és a növekvõ ( múltból táplálkozó) tapasztalatainkat alkalmazva kell eljutni a kitûzött célhoz. A jelen pillanatot kell megszentelni, mindig az a fontos.
A jövõ szintén nem számit. Teljesen fölösleges a jövõre gondolni és elhanyagolni a jelen pillanat szépségeit és cselekvéseit. Gondolj bele, elhanyagolod a jelen pillanatát, elhanyagolod kapcsolataid ( családoddal, barátokkal), mondjuk a munkába menekülsz, mert kell a pénz egy új autóra, házra, közben belerokkansz, esetleg meghalsz. Mit értél el, kinek segítettél vele.
Ha szellemi síkon megkérdezik:
" mit tettél lent a földön?", vajon mit fogsz válaszolni.
" Pénzt kerestem ! ". Ha egy humoros szellem kérdezi tõled, talán, még azt is hozzáteszi: " itt vegyél rajta valamit! ". Lehet, hogy ott kiderül, hogy jobb lett volna inkább hasznosabb dolgokkal tölteni a földi élet, jelen pillanatait.
A kisgyermeked nem az fogja érdekelni, hogy apa milyen sokat dolgozik és nem fog rád nézni áhítattal, mikor kidõlve hazajössz a munkából, hanem azt látja, hogy megint nem mesélsz neki, nem játszol vele és a kedvenc játékaival.
Vigyázz, nehogy az én hibámba essél!
Lehet, hogy a munka mellet észre se veszed, hogy közben felnõtt. Sokan elfecsérlik az idejüket haszontalan dolgokra és elmennek Isten hívó szava mellett, pedig Õ mindenkinek egyformán a fülébe súgja . " szeretlek!"
Ha egy elképzelt élet filmet már most elõre leforgatsz a fejedben és elképzeled, hogy mi a fontos az életben, nem fogod bánni utólag rossz cselekedeteidet.
Ha elfecséreljük ezt a rövid idõt, mit itt töltünk az anyagba zárva egy tanulási folyamat egységeként, késõbb "odaát" nagyon fogjuk bánni.
Rájöttem, hogy miként lehet változtatni életünkön gyökeresen.
Ha a hibáinkon rágódunk abból nem tudunk erõs várat építeni. Tapasztalatként kell felhasználnunk a többi pillanat egységéhez.
Feküdj le, kérd Isten segítségét egy szép álomhoz, próbálj meg reggel kikapcsolódva felébredni. Érdemes meditálni, imádkozni lefekvés elõtt és ha ezt eddig nem tetted meg itt az alkalom megtenni.
Reggel ( természetesen ha még nem haltál meg az éjszaka folyamán ) ha felébredsz, képzeld el, hogy ez életed utolsó napja. Mivel töltenéd? Dolgozni kell egy kicsit, de nem szabad az egész napot távol töltened. A családot etetni kell, éhesek a gyerekek, ruha is kell nekik. Munkába menet olyan szeretettel búcsúzz el, ha valami történne veled vagy velük, ne kelljen keseregni az utolsó találkozás miatt.
Ha valakivel találkozol, kapcsolatba kerülsz, viselkedj úgy, hogy te már tudod, holnap, már nem leszel, fölöslegesen ne bántsd, okozz neki inkább utoljára örömöt, hogy szeretettel emlékezzen rád. Az egész napodat ez járja át. Gyönyörködj a fákban, a természetben, a körülötted lévõ élõvilágban, embertársaidban. Utoljára látod õket, nézd meg milyen szépek.
Imádkozz! Imádkozz napközben Teremtõdhöz, nemsokára találkozni fogsz vele, és megköszönheted a sok csodát, mit még az utolsó nap adott neked.
Délután ha hazaérsz a családodhoz, barátodhoz, kedvesedhez, beszélgess
úgy vele, hogy ez lesz az utolsó estétek. Mindent beszéljetek meg, többet nem lesz rá alkalmad.
Meditálj, imádkozz, kérj szép álmot Istentõl, meg fogod kapni.
Reggel ( természetesen ha még nem haltál meg az éjszaka folyamán ) ha felébredsz képzeld el, hogy ez életed utolsó napja.
MIVEL TÖLTENÉD ?
cato, 18:59
Simon Ágnes: Élet-vonat
Jegyünket nem váltottuk meg, ajándékba kaptuk, egy lehetõség-ablakon át kezünkbe tette valaki, s mi elfogadtuk.
Nem kérdeztük hány fényévre szól, csak elindultunk, bizakodva, ártatlanul, Rácsodálva vonatunkra mely elénk tornyosult Hatalmas mozdonyában láthatatlan masiniszta döntött és indított Rándult a vonat, sípolt, kattant, Felültünk rá, nincs leszállás - Isten tudja, hol talál ránk az elsõ, és hol, az utolsó állomás.
Ritmikus robogások között láttunk ezernyi megállót kicsit, nagyot, kopott várót fényes peront, pompás pályaudvarokat, Újonnan-új utasokat, jöttek, mentek, velünk voltak, arrébb álltak, elpártoltak, szerettek vagy meggyûlöltek, Mégis, mégis valameddig együtt voltunk, egy vonaton Osztozkodtunk útvonalon, szerelmeken, bánatokon
Nem volt monoton a lárma Megtanultunk mindent és gomolygó emlékeket hagytunk hátra Sokszor egy-egy Ismeretlen lett utunknak hû barátja... S ha egy csöndes állomáson halkan eltûnt mint egy álom, az elrebbenõ pillanatok miket együtt éltünk végig, soha el nem feledhetõk.
Vonatunk könyörtelen, nincs vele a végtelen, szállít, röptet tova, nem vár arra, ki vissza pont nem erre száll -Kihalt a táj- De annyira fáj, ha valaki elmegy, mégha oly szépen is int nekünk vissza Homlokunkat az ablakra szorítva sokáig nézzük... lelkünkben örökre ott marad a nyoma - S bár zokogva megyünk tova (a hosszú út néha mostoha) ám vígasztal a gondolat, ha másik vonaton is, de egyszer együtt érünk ODA.
S a nagy közös végállomáson -hol nincs már nyüzsgés- elgyötörten ledobjuk életnyi bõröndünk Angyali isten-kalauzok kérik jegyünket arcukon jóság-fény sugárzik -nem voltunk potyautasok!- Megérkeztünk. Többet már nem fáradunk. Ennyi. Ennyi volt a közös utunk. Régi-elmúlt útitársak fénylelkével találkozunk Jó lesz majd így - földöntúli ölelésben mindannyian felolvadunk
cato, 18:52
Lator László: A rád zuhant idõ alatt
A rád zuhant idõ alatt agyamban elsüllyedtél. A sejtjeimbe zártalak, világom része lettél.
Van úgy, hogy rád se gondolok, de nem feledlek mégse, s váratlanul felszínre dob bensõm hullámverése.
S akár a kés, a gyötrelem a rostjaimba mélyed, hogy nemcsak bennem – kívülem külön formádat éled.
A kútnál egyszer néztelek, ívvé hajolt a hátad, s éreztem, most is ellenem emelsz magadban gátat.
Míg magát minden pillanat a homlokodba ássa, te máris készíted magad az újabb változásra.
S hogy ott álltunk az elhagyott paradicsomban társak, szerettem volna szólni, hogy nincs hozzád joga másnak.
De hallgattam. Vad kényszerek szétágazó húzása tép. Rossz nélküled. De meglehet, ha volnál, nem volnál elég.
cato, 18:35
2009. mrcius 20., pntek
0
Csak annyit mondok, az egyszerü ember vizel, es föz.
Biza
:))))
cato, 12:22
AZ VAGY NEKEM
Shakespeare
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér s tavaszi zápor fûszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idõ ellop, eltemet; csak az enyém légy, néha azt szeretném, majd, hogy a világ lássa kincsemet; arcod varázsa csordultig betölt, s egy pillantásodért is sorvadok; nincs más, nem is akarok más gyönyört, csak amit tõled kaptam s még kapok. Koldus-szegény királyi gazdagon, részeg vagyok és mindig szomjazom.
(Szabó Lõrinc)
cato, 11:05
Nahat, mit olvastam az iment:
- Mit keres? - Egy életen át tartó pillanatot. Casanova
:)
cato, 11:01
nehéz határokat szabni arra ami határtalan nehéz széleket adni oda ami szélsõséges nehéz falat tenni oda ahol sosem alapoztak a régiek nehéz viszonyítás nélkül értelmezni nehéz átesni sosemlátott korlátokon nehéz állva maradni szemben viharral nehéz belenevetni a vakító napba nehéz gombokat varrni lyuktalan kabátra nehéz helyét találni ujjnak a porban nehéz megfogni egy induló mozdulatot és nehéz tudni mi az a minden, amit senkinek nem mondhatok
cato, 10:55
2009. mrcius 19., cstrtk
0
Jack és Joe baromira le akarják inni magukat, de csupán egy dollárjuk van. Jack kitalálja, hogy vegyenek belõle egy hot-dogot, amibõl a virslit a gatyájába teszi, és a megbeszéltek szerint cselekednek. Belépnek a kocsmába, isznak egy csomót, majd amikor fizetésre kerülne a sor, Jack kigombolja a sliccét, elõveszi a virslit, és Joe letérdelve szopogatja. A kocsmáros erre azonnal kidobja õket, fizetés nélkül. Annyira beválik a trükk, hogy egymás után keresik fel a kocsmákat. A hetedik után azt mondja Joe: - Te, én már nagyon unom, hogy mindig le kell térdelnem! - Te panaszkodsz? Én a negyedik kocsmában elvesztettem a virslit!
cato, 15:52
2009. mrcius 17., kedd
0
Neked irom a dalt........... by LGT
:)))))
cato, 9:39
A mai napodat Átélés hatja át!
Mar csak az a kerdes, hogy az Átélés vagy at Tul-élés hatja-e át!
Na, szep reggelt mindenkinek!
:))
cato, 4:34
2009. mrcius 16., htf
0
Mivel férfi vagyok... - ...amikor bezárom a kulcsot az autóba, magam próbálom meg kiszedni, így visszautasítom a nõnek azt a javaslatát, hogy hívjunk szakembert.
- ... amikor az autó nem megy rendesen, felnyitom a motorháztetõt, és motort bámulom. Ha egy másik férfi jön arra, azt mondom: "Régen még meg tudtam javítani az ilyen hibákat, de amióta ezek a fránya kompjúterek vannak, azt se tudom, hol kezdjem." Aztán megiszunk egy sört.
- ... amikor megfázom, mindig kell valaki, aki forró teát hoz nekem, és a gondomat viseli, amíg ágyban fekszem. Te SOHA nem lehetsz olyan beteg, mint amilyen én, szóval neked ez nem téma.
- ... amikor valamelyik háztartási készülék elromlik, magam szedem szét figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy kétszer annyiba fog kerülni, ha mesterembert hívok, hogy rakja össze újra.
- ... mindig a kezemben kell lennie a távirányítónak, amikor TV-t nézek. Ha nem találom, képes vagyok lemaradni a kedvenc mûsoromról, csak hogy megleljem. (Nem úgy, mint a múltkor, amikor végül is számológéppel hidaltam át a problémát.)
- ... nem hiszem el, hogy el tudunk tévedni, és nem hiszem, hogy bárkit is meg kellene kérdeznünk a helyes útirányról. Honnan a fenébõl tudná egy idegen, hogy hová akarunk eljutni?
- ... sosem kell megkérdezned, hogy mire gondolok. Úgyis vagy szex, vagy foci a téma, vagy ki kell találnom valamit, szóval jobb, ha nem is kérdezel.
- ... nem akarom meglátogatni anyádat, vagy hogy õ jöjjön látogatóba, nem akarok telefonon beszélni vele és többet gondolni rá, mint muszáj. Ha veszel neki Anyák Napjára valamit, nem kell megmutatnod nekem, biztos jó lesz. De ha már mész, vehetnél valamit az én anyámnak is...
- ... nem kell megkérdezned, hogy tetszett-e a film. Ha TE sírtál a végén, nagy az esély rá, hogy nem.
- ... mindig felhangosítom a rádiót, ha Bruce Springsteen vagy a Doors szól, és igen, minden egyes alkalommal elmondom, hogyan került Bruce egyszerre a Time és a Newsweek címlapjára, és hogy Jim Morrison Párizsban van eltemetve, és mennyien látogatják a sírját. Kérlek ne viselkedj úgy, mintha ezt nem találnád érdekesnek!
- ... szerintem jól áll rajtad a ruha. Igen, az is jól állt, amit öt perccel ezelõtt próbáltál fel. Még a cipõk is passzolnak. A hajad is jó. Jól nézel ki. Mehetünk már?
- ... és valóban az vagyok, az új évezredben megosztjuk a házimunkát. Te mosol, fõzöl, takarítasz, mosogatsz és rendben tartod a kertet, én csinálom a többit.
EZ EGY TÁRSADALMI CÉLÚ ÜZENET VOLT NÕK SZÁMÁRA, HOGY JOBBAN MEGÉRTHESSÉK A FÉRFIÚI ÁLLATOT!
cato, 19:33
amugy frisssiben.....
TÍZ SZÍVPARANCSOLAT!
1. A világ a tanítómesterünk, és azért vagyunk itt,hogy tanuljunk.
Egy vidám verset írok Neked, hogy az életedben a szépségeket észrevedd!
Meglásd azt, ami szép Hogy boldog legyél, mert élsz.
Mikor felébredsz reggel, Napod ne bosszankodva kezdd el húzd el a függönyt, tárd ki az ablakod Hallgasd a madarakat. Engedd szívedbe a napot!
Vedd észre, hogy az élet csupa csoda Gondolkodj el rajta, hogy mi micsoda Az élet szép, s már az is érdekes Miként jut fel a csapba egy vízcsepp
Nem kell mosolyognod, ha nem szeretnél Ne magazinok s elcsépelt közhelyek szerint élj. Tedd azt, amit tenni akarsz Csak mindig önmagad maradj.
Ha rohannod kell, sétálj S tegyél néhány csodát! Vegyél néhány szál virágot annak, kit szeretsz Nézz velük csillagokat, nem kell sok erõ, hogy meglepd.
Nem kérem, hogy egyik napról a másikra élj Szeress, tedd, mit szeretnél, csak ez kell, hogy boldog légy
:)))
cato, 21:35
Reményik Sándor: Tündérfok
Az életednek van egy titkos csúcsa, Mely rejtve õrzi boldogságod, Egy sziklafok, ahonnan Te az élet Töretlen teljességét látod, Hol imádkoznál hosszan, térdenállva, Mert onnan végtelen a panoráma.
Az életednek van egy titkos csúcsa, Körös-körül õserdõ, õsbozót Keresztül-kasul vágtató csapások, A sok hamistól nem látni a jót, Isten elõre ment, a csúcson vár be Csak az kérdés, hogy odatalálsz-e?
Az életednek van egy titkos csúcsa, Hová a mélybõl kibukkan fejed S a szépség minden gazdagsága, fénye Megáldja két csodálkozó szemed, Hol tiszta vagy, mint a kristálypatakok S megnyitod szíved, mint egy ablakot.
Az életednek van egy titkos csúcsa, Vezetnek hozzá szent véletlenek, Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz A pillanatnak örökéletet! S botlasz újra rögös, buta úton.
De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.
:)
cato, 21:27
Gondolatok
Fejed fölött nagyon gyorsan, szaladnak az évek, Ha nem figyelsz, a jövõ is, már a múltba téved. Sopánkodhatsz, hogy sok mindent, te sem vettél észre, Bármit csinálsz, nem változik, ezen semmi, mégse.
Életedben Te is láttál, sokszor, délibábot, Búsultál is, s talán sírtál, hol, senki sem látott. Azt hitted, hogy csak veled komisz, ez az élet, Vesztegettél el ez alatt, sok, sok boldog évet.
Idõsebben talán látod, azt, hogy hol hibáztál, Magadat és másokat is, csak, csínján bíráljál. Utólag már bölcsnek lenni, nem nagy kunszt, barátom, De más döntéssel, hová jutnál, ezt magad sem látod.
Azzal legyél elégedett, eddig, mit elértél. Talán ami legfontosabb, az a lelki békéd, A múltad már nem változik, be kell végre látnod A jövõd mit szebbé tehetsz, ezen a világon.
:))
cato, 20:38
Egy ölelésben elveszni volna jó, Belezuhanni a mély vágyba, Kinyitni az összes ajtót S meghalni a karjaidba zárva.
Hol van a cél? Hol van a jó? Merre van a vágy, a kéj? Lelkemben békét hozó, Titkos, rejtett szenvedély?
Szoríts magadhoz, szoríts erõsen, Ne félj tõlem hát! Perzselõ napban vagy zuhogó esõben, Miénk lesz a Világ!"
cato, 20:34
Õri István: Hátha
Várlak, ha jössz várlak, ha nem vártalak tegnap várlak ma várlak holnap várlak örökkön örökké várlak erényben várlak a bûnben várlak, `milyen vagy hûtlen-hûségben várlak a Mennyben várlak a pokolban hogy együtt énekeljünk az angyalokkal vagy üvöltsünk a kíntól mert örökké égünk - Együtt... várlak, hogy várjuk a feloldozás üzenetét - Veled...
Várlak... és nem jössz szólítalak... és nem felelsz kereslek... és nem talállak önmagam sötétje fedi el a tájat - várlak...
várlak...
várlak...
Elnyel a múlt szaggat a jövõ a jelen elröppent Nélküled semmi nincs - nehéz várni... de kell! ha nincs is remény, akkor is várni kell! Rád
mert hátha egyszer feltûnsz az úton, ahol én is megyek hátha szembe jössz velem hátha felismerjük egymást hátha Te is rám vártál mint én Rád hátha megállunk egymással szemben és azt mondjuk: "Itt vagyok!" hátha megfogjuk egymás kezét és elindulunk egy másik úton egyfelé, együtt hátha megérkezünk valahová és azt mondjuk: "Hazaértünk. Menjünk be, ez a mi otthonunk." s hátha ott boldogok leszünk örökkön örökké mint a mesékben mint az imákban mint az elsuttogott vágyakban mint a gyötrelem sikolyaiban mint - az életben Várlak... gyere...
cato, 20:26
egy regi naplobol, ujonnan felfedezve
hianyzol demjen ferenc
neked jatek, nekem szerelem, benkö peter
nincs meg egy olyan mint Te http://www.videoplayer.hu/videos/play/106164 ugy elj
engedj közelebb
napolyi dal
erzeseim kepekben http://www.videoplayer.hu/videos/play/106164 ki nem mondott szo http://www.videoplayer.hu/videos/play/139354 mennem kell
szivböl szeretni
ha most kerdeznel benkö p ">
szeretlek, benkö peter
hianyzol demjen ferenc
neked jatek, nekem szerelem, benkö peter
nincs meg egy olyan mint Te http://www.videoplayer.hu/videos/play/106164 ugy elj
engedj közelebb
napolyi dal
erzeseim kepekben http://www.videoplayer.hu/videos/play/106164 ki nem mondott szo http://www.videoplayer.hu/videos/play/139354 mennem kell