A nemzetközi megszorításokat a családra is vonatkoztatom ezentúl. No nem az anyagi oldalról... Egyszerûen csak lesznek olyan családtagok akik mától simán kiérdemelték a katonai diktatúra rájuk kényszerítését. Ezt most azért írtam ilyen faramuci módon, mert nem akarom nevén nevezni azt az illetõt (személyiségi jogainak védelmében) aki ma hozta haza a félévi bizonyítványát, méltán kiérdemelve a katonai diktatúra kiterjesztését személyére vonatkozóan.
Értede?
Hetedik, 14:19
höhhh... Jack Jack... 1.27-tõl... ha teheted... Naigen. Elõbb ki kell találni mire gondolok, aztán venni a fáradtságot megkeresni, aztán megtalálni a mondatot... Nekem megérte. Minden perce tanulságos volt... van ami ezért van ami azért... pedig igazán nem szoktam keresni a hûdenagy tanulságokat... fõleg nem ebben a mûfajban. Megint kidobtam pár elõítéletet. Tegnap kezdõdött a "nagy" elõítéletkidobálás (ez pont úgy hangzik mint a "nagy" belsõ valóságshow... de csak kifelé hangzik így... befelé jelentéktelen.)... na de aztán finoman visszafogtam magam attól hogy hajléktalanokat ölelgessek az utcán, de azért csak másképp állok hozzá a dolgokhoz... ...aztán ma... ma is kidobtam egyet-kettõt. Ja és azt mondtam ma valakinek hogy olyan távol áll tõlem ez a magyarélet... annyira kívülállónak érzem magam benne. Most itt a mentalitásra gondolok elsõsorban meg az életvitelre meg a hozzáállásra... nos erre is furamód innen kaptam meg a választ (Jack Jack)... hogy mért pont ide... hmmm... van benne valami.
Jesszus... elment a délelõtt ... hol a porszívóm???
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Romhányi József Sárkánymese
Egy hétfejû sárkánykölök csúnyán összevesztek. Rájuk szólt az anyja, de õ nem maradtak veszteg. Bár már egy sem emlékeztek, hogy min kapott össze, Végül leharapta egymást, önmagát is közte. Ja, hogy hol itt a tanulság? Szájbarágom, tessék: Minden fejtúltengés vége teljes fejetlenség.
Hetedik, 12:08
Buszvezetõ
Buszvezetõ = Azon eszköz irányítója ami elviszi az embereket A-ból B-be. Buszvezetõ= Azon eszköz szerves része melyben az emberek kis idõre maguk lehetnek a tömeget érzékelve. Megszokott rituálé mely arról szól hogy az ablakon kinézve befelé nézz magadba. Felkészülj, gondolkozz, megoldj, rájöjj, feldolgozz, lezárj, monologizálj. A rutin úton haladó busz az ami elvisz A-ból B-be míg az egyén talán épp évezredeket utazik miközben az ablak tükrében nézi a városképbõl visszanézõ önmagát. Van aki magányosan utazik, van aki olyan csoportban mely ilyenkor, a tömegben tûnik fel hogy valójában csoport, van aki sok ember közt érzi igazán hogy egy valakivel utazik együtt... és van aki a többiek szemében lesz emberré vagy épp senkivé. A buszvezetõ az akinek egyik tömeg olyan mint a másik, mégis minden rezdülését érzékeli szenzoraival úgy az egyénnek mint a teljes egésznek. A buszvezetõ a kapocs a való út és a megélt út között. A buszvezetõ az aki egyszerre éli meg mi az szolgálni és irányítani. A buszvezetõ az az Isten ki A-ból B-be mindenható!
Hetedik, 11:08
Elaludtam... no nem annyira hogy nagyon, csak annyira, hogy a gyerkõc még idõben elinduljon, némi pánikkal vegyült érzésekkel ugyan...
Valamiért az msn-em is elaludt. Nem akar beengedni csak ha telepítem az új verziót, azt viszont nem engedi. Lehet hogy el akarnak zárni a netvilágtól? Pedig igazán keveset tartózkodom már benne mostanában. Csak ez a napló maradt már nekem meg némi zenehallgatás a jútyúúbon.
Megint fogytam egy kilót, pedig bizisten eszem és eszembe sincs fogyókúrázni. Hát hova fogyok még??? És nem utolsó sorban mitõl?
Nah, megyek jánykát ébreszteni, el ne késsünk az oviból.
csóóók
Hetedik, 8:05
2011. janur 20., cstrtk
0
csak úgy mert tetszik és mert van ebben a fickóban valami... hmmm.... valami... na ezen még gondolkodom!
Hetedik, 21:17
Edécském negyedik napja kóricált valamerre... ma már aggódtam... nagyon. Nem bírtam tovább. Sanyát felkaptam, összedugtam vele a kobakom és azt mondtam: No, ha neked is úgy hiányzik mint nekem akkor hívjuk haza. És úgy álltunk az ablak elõtt, összedugott fejjel kb két percig... mikoris Edécském felugrott az ablakpárkányra. :)
Inkább zabálásnak nevezném amit utána mûvelt... de háromfalatonként odaszaladt hozzám egy morranásra és egy bucizásra.
Így van az, ha a macskák mentálisan összefognak! :)
Különleges a kapcsolatunk. :)
Értede?
Hetedik, 19:25
Az erõknek sosincs elõjele, az mindig a Tudattól függ!!!
:)
...ezért soha ne állítsd hogy "rosszat" kaptál... nevezd inkább "hajtóerõnek", mert nem tudhatod elõre, hogy amit épp rossznak ítélsz az merrefelé kényszerítõ lépés. Gondolj vissza valami nagy kellemetlenségre, amit mondjuk öt éve világvégének éreztél... aztán gondold át hová vezetett, mit kaptál az elvesztettek helyett és mi az amit ma gondolsz errõl. Aztán értékeld át azt a szart amit ma kaptál, vagy tegnap... próbáld az öt év múlvai önmagad szemével nézni! Naugye! Tegnap hallottam egy mondatot: "Az Angyaloknak van a legnehezebb dolguk, mert többet tudnak mint az ember, de kevesebbet mint Isten." És tényleg! Nem egyszerû úgy sokat látni és mindent érzékelni és akár elõre tudni, hogy a "nagy tervet" nem ismered.
csóóók
Hetedik, 7:55
2011. janur 19., szerda
0
Tisztelem és szeretem a Teliholdat... de ami sok az sok!
Hetedik, 8:55
2011. janur 18., kedd
0
1.25-ös lencsével és 23 ezerrel megúsztuk az optikust. Holnapra kész a jóllátós, jólállós szemüveg.
höhh... mit is írhatnék még...?
Hetedik, 20:55
Ehh... egyeztettem idõpontot egy optikusnál, valami "fõorvosasszony" fog vizsgálódni. Viszem a gyereket mert elmondása szerint a negyedik padból elmosódottnak látja az írást a táblán. Csak tudnám mért most szól, mikor már volt szemügeve és egy év után nem hordta, mondván hogy jobban lát nélküle mint vele. Mért várja meg lapítva míg már a negyedik padból nem lát? Pff... Hát igen. Akkor pont azt az idõszakát élte, három éve amikor nem akarta látni mi folyik körülötte. Most megint ilyen idõszak van. Ígérem nem tart sokáig, ha ennek vége akkor megint meggyógyítjuk együtt a szemét. Addig meg marad a szemüveg. Nem adom vissza a régit, mert ha azóta romlott a szeme akkor többet ártok egy nem megfelelõ látómankóval mint amennyit használok. Nehogy már egyszerû legyen az élet. Nasebaj! Ez is meglesz húsz-harmincezerért... elvégre fussa a gyerektartásból ez is! (most egy nemgyönge átkot fojtottam el és mondtam helyette hogy "töröl-töröl"... csak mert nehogy már az én karmámat szennyezze a sosemlátott összegen való felháborodás) Na de jön még kutyára kamion, aszongyák a rossznyelvek. Idõnk végtelen, kivárjuk! Esztikémnek meg ma lesz az elsõ zenés tornája ovi után (csak mert erre is fussa...). Nagyon várja. :D Azt mondta ma reggel nekem: Anya, te sokkal jobb vagy a Télapónál, de még a Jézuskánál is. Téged szeretlek a világon a legjobban!" Azt hiszem ennél többet egy anya nem is vágyhatna. Hát még ha ezt minden nap elmondja a "puja" :P
Na! Minek pofázok itt ennyit?!
csóóóóók!
Ja, ezt most tesóm naplójából csórtam mert pont így gondolom én is! .DDD Kösze drágám! ;o)
Hetedik, 10:25
2011. janur 17., htf
0
:DDD ezt meg csakúgy!
Hetedik, 12:04
Fogváltás
Az óvodáskor végén, 5-6 éves korban általában megkezdõdik a fogváltás hosszú évekig tartó folyamata. Az általános hiedelemmel ellentétben legtöbbször nem az alsó elülsõ maradó fogak törnek át, hanem a sorban utolsó tejfog mögött megjelenik az elsõ maradó fog, tulajdonképpen fogváltás nélkül, ugyanis nincs tejfog elõdje. Ez az elsõ maradó nagyõrlõ fog (az úgynevezett hatos fog) kulcsszerepet tölt be az egész maradó fogazat kialakulása szempontjából. A szülõk ezt legtöbbször észre sem veszik, vagy gyakran ezt is tejfognak vélik és sem ápolására, sem kezeltetésére nem fordítanak elég gondot. Az alsó elülsõ tejmetszõk rendszerint csak a hatosok megjelenését követõen cserélõdnek.
Na ez itt a hivatalos szöveg...
De a Jóisten szerelmére (!!!) Eszterem még az ötöt is csak februárban tölti! Az egyik oldalon múlt hét elején bújt ki egy kis fehér icipici csücsök, hátul... a másik oldalon meg akkorára duzzadt az ínye, hogy kétszer akkora mint a másik oldalon, de nem látni semmilyen jelét gyulladásnak és fájni se fáj. Most akkor mi van itt kérem??? Ráadásul jó lenne elkerülni a fogorvosnak való mutogatást mert az egy elõzõ rossz élmény miatt "lefogós-sikítós" móka, amire ha nem muszáj nem tartok igényt.
Hát.... meglátjuk....
Azért ha valaki netán hozzáértõ ez ügyben, nem bánnám ha írna legalább egy kommentet hogy miarossebvan! (Köszi)
Hetedik, 11:29
2011. janur 16., vasrnap
0
Az a jó az arcfestésben, hogy amikor Eszterem a nap bármely szakában észbe kap, hogy mi is szeretne ma éppen lenni, akkor a késõbbiekben ennek a pontos lenyomata megjelenik az ágytakarón, a törölközõn, a ruháin és bizonyos esetekben a szõnyegen sõt a függönyön is. Ma épp pillangómintás a lakás. Ha most nagyon gonoszkodós kedvemben lennék, ami a keresztény világ relikviáit illet, megkockáztatnám hogy így készült hajdan a torinói lepel is. :DD khmmm... bocs
Hetedik, 11:08
2011. janur 13., cstrtk
0
Ja, hogy elfelejtettem naplózni? Noigen. Már nem emlékszem mért maradt ki... de az tulképp nem olyan rossz, mert ugyi ha emlékeznék és netán valami hûdejajde miatt nem értem volna rá az ugyi rosszabb lenne...
Most sem akarja valami hogy írjak... ugyan ezt ti nem érzékelitek, de öt percig próbáltam a "rosszabb" s betûjét bepötyögni... aztán, jó hogy porszívóztam alapon, kiráztam a morzsát a billentyûzetbõl... oszt most van "s".
az értelem, kitekint a szememen... sálálálálálálá sálálá lálálálá ...ugyan ezt sem érzékelitek de ezt most valami franciagyanús sanzon dallamára írtam... gondosan ügyelve hogy pont annyi lálá legyen mint amennyi a dalban. Ha felismerted belelátsz a fejembe! Ha belelátsz a fejembe, vagy netán én magam árulnám el a francia sanzon címét (nem mintha tudnám) akkor sajnos meg kell hogy öljelek.
Ez van.
csóóóók
Hetedik, 13:00
2011. janur 10., htf
0
Gyöngyszemet találtam :DDDD Kryon mint Arkangyal és Mihály mint gyógyító... Gergõ mindene akinek kicsit szlengben nyilvánulnak meg a nagyok :D Az énekhang se utolsó no de nem lehet mindenki Zámbójimre. Hol volt ez eddig, hogy csak most fedeztem fel? :DDDDD
Fecske most aszondaná: Vigadjunk!
UI bezzeg az ilyennek sikerül a hajfestés...! :DDDDDDDDDDDDD
Hetedik, 11:48
Ja... el is felejtettem mondani... vettem szõke hajfestéket! Barna lettem. :D Nem is világos. Olybá tûnik nem engedi a sors sem hogy (méltán) beszõküljek.
Hetedik, 10:47
2011. janur 9., vasrnap
0
Silence! A cserépkályhát cserepestül elviheted! DE vigyázz!!!! Az életembõl kitessékelni való embereket jelképezi... hát no, sebaj... hátha neked beválnak majd... egy ideig nekem is jó volt :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD Szétszedve még jó lehet valamire :DDDDDDDDDDDDDDD Monnyuk szilvát szedni vagy ilyesmi... Szabad a vásár!
Hennám, a szivárványos kövek felvéve a leltárba.
Aladin, kedves! :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDD Vegyük freudi elszólásnak... de a "párzósarok" se rossz ötlet :DDDD
:DDDDDDDDDDDDDDDD Istenem, de jót vigadok!!!! Szeretek élni!
Hetedik, 15:08
:DDD hát másnak is van álombeli szobája! Éjjel tuti azzal álmodsz, Tesóm! :D Csinálj vele valamit hogy ne legyen olyan huzatos és kezd el te is berendezni.
Hennám, ez a cigiügy is közös... nocsak hogy nálad is elõjött a szívszúrás... mért nem csodálkozom? Úgy gondolom, hogy mire kitakarítom a termet, addigra talán magamból is kitakarítom a dohányzási késztetést. Párnás sarok, természetesen lesz! Én is úgy tervezem. Lesz benne pár állandó párna, meg egy-két darab az átutazóknak, hátha néha közénk ücsörögne még valaki. A vízipipám sajnos nyáron eltörött, de majd hozod magaddal a tiédet. Masszám van még bele, azt nem dobtam ki. :P A hiúzod is hozhatod, jóban van az enyémekkel :)
Jövõhéten kirakom a három cserépkályhát ami a verandán van. Hátha valaki elviszi, meg kidobom azt a retkes, õsrégi matracot is. A zöld kötött "szõnyeget" sajnálom kidobni. Fogalmam sincs miért. Kimosom majd és azt hiszem felteszem a falra dísznek. Biztos vagyok benne hogy jól mutat majd, és azt is látom, ahogy átalakul háromszög alakúvá, mint egy nagy kötött kendõ ami puhaságával melegséget áraszt. Most hogy így írom, pontosan tudom hogy az a ragyogó zöld kendõ a megváltozott szín... a tisztítás és átalakítás utáni...
öööö.... hogy ez egy nyilvános napló? mit nem mondasz?! :DDDDDDDDD
Hátakkor csóóóóók!
Hetedik, 13:15
2011. janur 8., szombat
0
Namármost... Arra a következtetésre jutottunk Hennámmal (egyik szeretett útitársam a háromból), hogy azt a bizonyos szobát elkezdem szépen kipucolni meg helyrehozni meg kifesteni, berendezni, kényelmessé és meleggé tenni gondolatban. Aztán megmutatom a szeretteimnek hogy milyen lett... gondolatban Aztán kilövöm a mindenségbe... ...oszt valami lesz! Addig jutottam hogy egy nagy fehér kartonra lerajzoltam az álmomban sokadszor látott hodályt. Csak a falakat meg ajtót, ablakot és azt a hatalmas falból kiépített franciaágyat. Csak annyit amennyit álmomban láttam. Aztán mikor továbbálmodom, és gondolatom erejével megteremtem akkor az épp aktuális helyzetjelentést majd felrajzolom a papírra. A vázlat most ott pihen az Újévi kívánságládámra támasztva az oltár mellett. Minõ véletlen, a kristálygyógyász oklevelem alatt :D Hát most következik majd napról napra a kiszínezés. Elsõre kitakarítom, meg a felesleges vagy menthetetlen lomoktól megszabadulok. Végül is az elsõ napon megírt éves tervemben pont ez szerepel január hónapra. A kinõtt, feleslegessé vált, elhasznált és abszolút lényegtelen dolgoktól való könnyed és fájdalommentes megválás. Mindannak kipucolása ami jelen állapotában nem engem és családomat szolgál. És innen nézve teljesen logikus, hogy így kell kezdenem a titokzatos szoba gondolatbeli felépítését. Minden ragaszkodás és felesleges szívfájdalom nélkül elengedek mindent ami nincs már javamra, fejlõdésemre és tanulásomra. Elkezdem kipucolni a nagy bálteremnyi valamit... az életemet.
Ámen.
Hetedik, 22:40
Megejtettük ma a csekkbefizetést, meg némi vásárlást... no nem estünk túlzásokba és így is majdnem lenulláztuk a keretet. Aztán fõtt a húsleves magában, én meg kissé elszenderedtem. Egy olyan álmom jött elõ amit biztos nem álmodtam az elmúlt 6-8 évben, viszont többször álmodtam már. Ugyanazt a nagy hodály épületet fedezem fel olyankor, mint megszerzett új lakást. Kissé lerobbant, de nagyon boldog vagyok vele és nem gyõzök betelni a hatalmas szobákkal, melyeknek egy része egész jó állapotban van, szinte semmi csinálni való nincs rajta komolyabban. Viszont van egy szoba, ami nagyon nagy. Üres, lepukkant és akkora mint egy nagyobb bálterem :D Falai csúnyák, nincs se kõ se parketta alul, csak mindig ugyanaz a sötétzöld nagy szõnyeg az eggyik végében ahol egy baromi nagy régi koszos matracos, falból kiálló ágy van. A szõnyeg nagyon régi és koszos, és a struktúrája inkább egy kézzel kötött nagy zöld kendõéhez hasonlít. Abban a szobában a világítás se mûködik, de ez nem gond mert nappal szoktam ott járni álmomban. No és itt a következõ furcsaság... olyankor mindig három nagymacska van velem. Egyszerûen hozzám tartoznak, ismerem õket. Ügyet sem vetnek semmire, úgy játszanak és jönnek-mennek mintha mi sem lenne természetesebb. Egy nagy világosbarna puma, egy fekete párduc meg valami pöttyös de kevésbé nagyméretû robusztus tünemény. A szoba egyik hosszú fala ablakos, és nagy, nagyon rossz állapotban lévõ terasz van elõtte. A teraszt fedõ tetõ deszkái közt besüt a nap, olyan hézagos és rozoga. Ugyanakkor, mintha csak használaton kívüli lenne, csak úgy ki van oda téve több cserépkályha is :D Én boldogan nézem és mutogatom szeretteimnek a nagy rom hodályt és tervezek. Azon sopánkodom hogy mi a nyavalyát csinálunk majd hogy belakjuk az egész házat, hisz nem is vagyunk annyian meg aztán minek ekkora lakhandit fenntartani... de azért örülök és nagyon izgatott vagyok. A nagymacskák meg csak jönnek-mennek körülöttem mint a házikedvencek. Álmomban én vagyok én és mai testemben, mai ruhákban, mai társammal és mostani anyukámmal és gyerekeimmel. Többször láttam ezt az álmot... csak mindig az épp meglévõ gyerekemmel vagy anno még gyerek nélkül. Mostani álmomban akkor ébredtem fel, mikor épp konstatáltam hogy egy nagyon kedves ismerõsöm pont megkaphatná azt a nagy szobát és majd ráér rendbe hozni magának mert mi úgyis képtelenek vagyunk belakni az egészet.
Érdekes. Nem tudom mihez kötni és nem emlékszem hogy valamilyen esemény lett volna anno elõtte vagy utána, hogy ezt álmodtam volna... csak az a szoba mindig ugyanaz, meg a boldog, izgatott hangulatom...
Drága útitársaim... tessenek valamit mondani (gondolok itt arra a három emberre aki az aki(!) :) :) :)
Mindenkinek szeretettel ajánlom :) A fenti linkrõl le lehet tölteni a hangoskönyvet... nekem nagyon tetszik! :)
Hetedik, 11:29
Apa Még gyermek voltam Te fogtad a kezem Apa, tudnod kell Végül megértem
Te tanítottál Hogy miként adjak Legszebb ajándék Mit bárki kaphat
Letörni nem hagytál Erõssé tettél Mikor hibáztam Te nem tévedtél
Sokat nevettünk Néha összevesztünk De tudtad egy napon Még bevallom
Benne élsz Minden kimondott szóban Minden nap Minden órájában Minden mit teszek A részedként teszem
Értünk éltél életet Ez volt a terv Azok a kezek Sosem vettek el
Kezek, mik nem vesznek el Csak adni élnek Mert Tõled tudom, Én miként éljek
Benne élsz Minden kimondott szóban Minden nap Minden órájában Minden mit teszek A részedként teszem
Apa, egy gondolat Te mindig tudtad Szavad, mi nekem szólt, mind Igaz volt
...és csendben hozzáteszem azon szerencsések közé tartozom akiknek ilyen Apa jutott. ...és szomorúan hozzáteszem... vannak kevésbé szerencsések.
Hetedik, 10:33
Immáron teljes joggal kiérdemeltem a szõke hajfestéket!
Rettenetes állapotban van az érintõképernyõs telefonom (nem vágok fel, 1 Ft-ért vettem vodáéknál) Csupa karc, olyan mintha felhámlott volna a képernyõ teteje... azonfelül elejtettem és buborékos lett alatta, már annak is örültem hogy mûködik. Napról napra több buborék jelent meg a kijelzõjén és már elkezdtem aggodalmamban nézegetni mikor leszek újra jogosult egy újabb egyforintos darab beszerzésére. Már ott tartottunk hogy nem az a karakter jelölõdött be amihez hozzányúltam, folyton félcentivel arrébb kellett kisakkozni hogy hol nyomjam meg hogy az nyomódjon amit szeretnék. Szóval tegnap ültem a konyhaasztalnál nagy bánatosan és néztem a rozzant állapotú locsifont, hogy a karctól már alig lehet látni a kiírást... aztán belém bújt a kisördög, mint a gyerekekbe mikor addig piszkálnak az ujjacskájukkal egy kis szakadást amíg nagy nem lesz. Elkezdtem tologatni a buborékokat az ujjammal, hátha visszaragad vagy kimúlik vagy mittomén. Addig addig piszkáltam, míg egy merész gondolattól vezérelve a körmömmel alányúltam a kijelzõnek hitt plexidarabnak, hogy vesszen most már ha az ég úgy akarja és felemelgettem... ... ... a mûanyag védõfóliát amit egy éve elfelejtettem levenni.
Pfff... most van egy vadiúj karcmentes telefonom.
szõke!
Hetedik, 8:32
2011. janur 6., cstrtk
0
Hiányzik az anyukám meg az apukám... meg kéne õket látogatni. Francba hogy nincs autónk, ilyenkor nagyon kéne! gondol gondol gondol... mondá Micimackó.
Jaj... mesemérgezésem van már. Az a legújabb, hogy este mese is kell, meg játék is meg megint mese... Eszterlánynak hozott a Mikulás egy mondókás könyvet amit aztán úgy eldugott (a Mikulás) hogy tegnap találtam meg. :DDDD a felén azonnali hatállyal túl is estünk. Az esti mese sem úgy mûködik nálunk mint a filmekben, hogy a gyermek békésen elalszik a történet felénél... hanem hogy még, és akkor mi történt, és mért úgy történt és még egyet és még egyet... :) Annak idején Dávidnak esténként két fejezet járt... Eszter ezzel nem éri be.
Fenének csacsogok itt ennyit... :D
Hetedik, 11:19
2011. janur 5., szerda
0
Én meg azt hallottam hogy nem a jó fegyvertõl lesz nagy egy harcos, hanem a harcos ereje teszi naggyá a fegyverét.
...vagy valami ilyesmi... ezt is egy japán mesében kottyintották el. :P
Olyan cigány áldást küldtek nekem ma reggel, hogy sokkot kaptam :DDD köszönöm! Ámen.
Hetedik, 9:45
2011. janur 4., kedd
0
Semmi más nem számít
Semmi más nem számít A távolság nem számít oly közel vagyunk A szívünktõl már több nem is telhetne Örökké bízva abba amik vagyunk És semmi más nem számít
Így még soha sem tártam ki magam Miénk az élet,a saját módunkon éljük Ezeket a szavakat nem csak úgy mondom És semmi más nem számít
Bizalmat kerestem és benned megtaláltam Minden nap valami új vár ránk Szívem egy más világ felé kitártam És semmi más nem számít
Soha nem érdekelt, hogy mások mit csinálnak Soha nem érdekelt, hogy mások mit tudnak De én tudom
Hetedik, 22:23
Valami lehet idén a levegõben. Valami jókedvcsináló. Valami ami viccelésre, örömre, csacsogásra késztet.
Ez jóó! Ez egy jókedvû, nevetõs év.
Hetedik, 19:48
Kicsit jobb, de tegnap estére nagyon lemerültem, leeresztettem mint egy lufi. Remélem rosszabb nem lesz. :))) Há már hogy lenne ha egyszer egyre jobb! :)
Hjaaaa... tegnap Eszterlány bement a fociedzésre. :D Állítólag nagyon jól érezte magát és két gólt is rúgott. Aki Eszterem ismeri az elõtt gondolom ott a kép amint végigsöpör a pályán mint Tankaranka, elsodorja az összes szépreményû fiúgyereket, majd keresztülgázol a kapuson is :DDD
Látod? Nemlátod? Nalátod! :P
Hetedik, 10:28
2011. janur 3., htf
0
kicsavart citromként érzem magam...
elmúlik.
Hetedik, 21:21
2011. janur 1., szombat
0
Dáviddal reggel kineveztünk egy kívánságpostaládát. Oda minden családtag beteheti a pontosan megfogalmazott kívánságát. Határidõvel, ámennel ellátva. :) Az elsõ levélke már ott figyel benne. :) Megírtam az év minden hónapjára a beteljesült kívánságaim, természetesen jelenidõben, hálával és köszönettel. Nagy fehér gyertya lángja mellett fogalmaztam. Szinte maguktól jöttek az események és kérések.