Éééés igeeen... azért ezt az achátlapot tettem a gyöngyök alá, hogy Silence lássa, hogy az achátlap önmagában is lehet szilvamintás! :DDDD mert a természet már csak ilyen csodálatos! De persze van aki Hórusz szemet lát benne... kinek mi kattan be róla elsõre... ;o)
Kik félnek a Télapótól?
???????????????
A Santaklaustrofóbiások.
:DDD (by Dávid)
Hetedik, 14:18
:)))))
Hetedik, 10:48
Össze kéne szedni a leveleket... meg felpucerálni az udvart mert jaj. Lelkierõ? sötöbö?
Sil! Meglesz! :D
Swall, nem, azokat már senki sem kérheti, nyugi, stipistopi elfogadva.
Addig teszek fel pár ingyombingyomot ami kicsit más stílusú, hátha valaki beleszeret... tessenek gondolni az ünnepekre... vagymi.
Hetedik, 9:44
2010. oktber 28., cstrtk
0
Rengeteg gyönyörû achátlapot kaptam. :) Neki kéne állni alkotni hülyeségek helyett. ;o)
Szeretne valaki valamit belõlük? :)
Hetedik, 20:21
2010. oktber 27., szerda
0
Hubammegvan! Behoztam a muskátlikat, hogy õket se nagyon érdekelje a hubammegvan. :P
Csitt! Fûtés feltekerve.
Hetedik, 19:11
Riolit
Hetedik, 14:50
Magnezit
Zöld opál
Karneol (két nézetbõl)
Hetedik, 14:27
Pár kisebb krumplit megmosol, ketté vágod hosszában majd egy tányéron visszailleszted a feleket egymásra és beteszed 10-12 percre a mikróba. Ha leketyegett kiveszed, ha akarod leszeded a héját és öntesz rá kis citromos olivaolajat (lehet ilyet kapni) vagy vajat vagy mittomén... megsózod. Pritaminpaprikával isteni. Ínyencek visszatehetik egy kis füstölt sajttal a tetején ráolvadni.
Hetedik, 10:31
2010. oktber 24., vasrnap
0
:))))))))))))))))))
Hetedik, 17:34
Azért nem naplózom, mert minden csupa jóóó! És olyan hétköznapian jó, azaz semmi érdekességes dolog nincs benne.
Megint megtöltöttem a fagyasztót pörköltalappal :)... Anyukám meg feltöltötte a spejzot evvel-avval. Dávid épp operában (Mozart: Figaro házassága) ... én is mennék már nagyon... még ha csak egy moziba is.
Egyetlen szomorú dolog, hogy valaki aki régen közel állt a szívemhez, búcsúzni készül e világtól. Imádkozom érte... és imádkozom a gyermekéért hogy ne roppanjon össze. Ennél többet nem tudok tenni. :(
Hát ennyi... :)
Hetedik, 12:39
2010. oktber 21., cstrtk
0
Kék Goldfluss... muzikális lelkületre. :) Mondjuk: Kis éji zene :)
Hetedik, 20:47
Eszter ma volt elõször úszásoktatáson. Hihetetlenül jól érezte magát :) Én meg nagyon örültem. :) Igaz hogy csak öt éves kortól vesznek fel gyereket... ;o) node bebocsájtást nyert. Víziszonya az nincs... Oktató mondta szépen üljön le a medence szélére és barátkozzon a vízzel... Eszter a végét már nem is hallotta, beugrott. :DDD
Hetedik, 20:00
Szintetikus Napkõ :) (Goldfluss)
Hetedik, 19:47
Ilyet is tudok.
Rúnakõ készlet. Már jó helyen van. :)
Hetedik, 13:34
Hetedik, 11:49
2010. oktber 20., szerda
0
Majdelfelejtettem! Beszélgetés, hazafelé:
-Anya, ha nagy leszek, leszel a barátom? -Persze , Drágám, most is a barátod vagyok, mindenben számíthatsz rám! -De, de ha nagy leszek, ugye akkor is? Mert én akkor pék leszek és neked, a barátomnak, majd ötven Forintért adom a legeslegszebb barna héjú, ropogós kenyeret!
pillogás... hát... ha nem is ingyen... de ócsóbbért megszámítja! Zsidóvér nem válik vízzé! :DDDDD Még ha hígítva van akkor se! :DDDDD
Hetedik, 21:59
Megkértem szépen hogy mutassa meg a képen is hogy milyen szivárványos zárványok vannak benne koponyaszerte. :)
Hetedik, 19:01
Megtaláltam ma a kristálykoponyámat. Hegyi. Letehetetlen volt, azonnal rákapcsolódott a harmadik szememre. :) Lidym, tényleg lehet szeretni! :D Elindult a zöld Gránát medál is útra. Remélem viszi a megoldásokat a nehéz helyzetekre ha már olyan szokatlan módon érkezett rá a megrendelés. ;o)
Talán megoldódott ismét egy probléma itthon is. Ámen.
Azt hiszem valami most megfordult. Végre nem "fel" hanem "meg". Már nagyon ideje volt.
csóóóók!
Hetedik, 17:47
2010. oktber 19., kedd
0
Most készült :) Zöld Gránát és Prhenit. :)
Hetedik, 21:24
Mint vélgaban
Hol s merre jár õ, merre vetette a sors, a költõtársat, drága pajtásomat, Jóskát, mióta az a nézeteltérés volt köztünk, s õ annyira érzékeny szívére vette a dolgot, hogy eltûnt látóhatáromról?... Mert költõk voltunk mi ketten, ó igen, s még minõk! Huszonkét évesek, ezerkilencszáztízben a New York kávéház erkélyén tudjátok-e, mi volt az? Ezek a mai költõk, mit tudnak ezek - a szavakat, amikbõl verset írnak, készen kapták, mint elkényeztetett gyermek az építõköveket - mit tudják ezek, mi volt az, akkor, minden kultúra újjászületése, több, kezdete és forrása, a káosz! A Semmi, amibõl nekünk kellett megteremteni az egész világot, nekem meg Jóskának! Nekünk nem volt szótárunk, nem volt könyvtárunk, mint ezeknek a konzervatív, begyöpösödött futuristáknak meg maistáknak itten - mi a Nyelvet, a költészet anyagát s a Beszédet, a gondolkodás anyagát magunk teremtettük - de nem ám úgy, mint Zamenhof, aki az eszperantó új szavait mégiscsak régi fogalmak jelölésére gyártotta össze! Nekünk bizony kész fogalmaink se voltak, miután a régieket mind elvetettük - mi elõbb a szót alkottuk meg, s rábíztuk, hogy teljék meg tartalommal - bizony, fogalmunk se volt róla, és megszületett a halandzsa, a világ legtisztább nyelve, mely csak szavakat ismer, s a beszélõ vagy hallgató tetszésére bízza, mit gondoljon s mit értsen a szó mögött!
Mit tudják ezek a mai halandzsálók, mi volt az, akkor és ottan, amikor a halandzsa megszületett, ott, a mi asztalunknál a nyelv õskora, költészete, kultúrája, minden!
Mert bejött Jóska a kávéházi asztalhoz, hanyagul és elõkelõen s kissé borúsan, nem köszönt (köszönni, minõ értelmetlen ócskaság!), s a mellettem ülõ beavatatlan idegen legnagyobb megrökönyödésére azt kérdezte:
- Miért nem voltál ott a jegelésen?
És én minden további nélkül tudtam, hogy ez azt jelenti, hogy mi most mind a ketten hullák vagyunk, besorozva a Szvetenay utcai hullakamrák celláiba, és csak az õrmester háta mögött szökünk ki néha. Tehát nyugodtan feleltem:
- A csavarokat át kellett stimmelni.
Mire õ okosat bólintott.
- Persze, a negyedik felvonás végén. Mondtam a marhának, tegyen rá stemplit. Átvetted, kérlek, a csõvizet?
- Nem, össze volt folyva. Ki kellett kefélni.
- Sürgönyözz a belügyminiszternek.
- Ha még nem késõ.
- Még nem, most szerelik föl a szájkosarat az akácfákra, éppen arra jöttem. Különben hogy vagy?
- Attól a kis kétoldali fülhallástól eltekintve, elég jól.
- Hadd el, én is rossz bõrben vagyok.
- Mi az?
- Még nem mondtam? Vérkeringésem van, két napja.
Ezek után a kibic, aki eleinte olyasfélét remélt, hogy ha nagyon odafigyel, végre mégis rá fog jönni, mirõl beszélgetünk mi ketten tulajdonképpen, rendesen felállt, kicsit támolyogva, bocsánatot kért, és a fejét tapogatva - hogy ott van-e még a nyakán - sietve eltûnt. Zavartalanul átadhattuk magunkat az alkotás örömének.
Különösen jól sikerült vers volt, tele kurucos tûzzel, régies zamattal. Sajnos nem emlékszem már az egészre, csak a refrén cseng még a fülembe:
Ne mánd, ne mánd, a vereszt!
Mennyi szép verset írtunk mindenféle modorban, mûfajban! Balladát, szerenádot, népdalt, klasszikus eposzt, idõmértékes sorokban! Hol én írtam, és õ diktált, hol megfordítva. Tökéletesen megértettük egymást, soha nem volt nézeteltérés... Csak annál az átkozott szonettnél, ami miatt szakított velem!
Ennek a szonettnek is csak az elejére emlékszem, meg a végére. Finom, törékeny vers volt, kissé a francia dekadensek modorába. A címe: "Fajdala..." És utána a kezdõ sorok borongós, bölcselkedõ hangulata:
A põ, ha engemély, kimár - De mindegegy, ha vildagár...
Aztán volt még néhány hasonló reflexió a põ-vel kapcsolatban. Még csak a befejezõ két sor hiányzott. Õ írta, sebesen, az ihlet lázában, csillogó szemekkel:
...mert engemély mindet bagul, Mint vélgaban a bégahur!...
Diadalmas mozdulattal nyújtotta át a kész verset. Figyelmesen átnéztem, vizsgáltam, bólogattam.
- Rendben van? - kérdezte lelkesen.
- Azt hiszem, nagyon jól sikerült - mondtam szerényen. Csak itt egy betût kellene változtatni.
- Hol?
- Itt a végén, az utolsó sornál. Azt írtad, "bogul" és a végén "bégahur". Írjuk "bégahur" helyett "bégahul".
Nagyra meresztett szemekkel nézett rám.
- Minek?
- Hát a rím kedvéért. Ha "bogul", akkor a másik legyen "bégahul" - így szebb a rím, egyforma betûvel végzõdik.
Nem számítottam szerény kérésem hatására. Elsápadt, aztán vérhullám öntötte el az arcát. Felugrott, a szeme villámlott.
- Csak nem gondolod - kiáltott a legnagyobb felháborodás hangján -, hogy hitvány rímjáték miatt föláldozom az egész vers értelmét? Pfúj!... Mindig sejtettem, hogy számodra csak puszta formaság a költészet!
Köszönés nélkül elrohant. Soha nem láttam többet.
Karinthy
Hetedik, 11:31
2010. oktber 18., htf
0
Õsi kínai közmondás:
"Ha este van és meglátja a mókus az árnyékát... Akkor reggel van"
Hetedik, 13:41
Wass Albert Hóvirág
Testvér! Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ s az emberek rosszak. A világ szép s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és idõnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül. A világot? A Te világodat. De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ és ez az igazi világ. Gyökered,vagyis jellemed, adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi amit magadban hurcolsz egy életen át, ebbõl az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz, melyen átüti fejét midõn a földbõl elõbúvik. Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szõnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van. Elõfordul, hogy erdõtûz támad s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövõ tavasszal elõbúvik megint. Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben. Így van ez veled is, testvér. Gyökered nem ebbõl a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tûz támad s rád dõlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség, közted s a hóvirágok között abban a világban.
...mért van hogy ez most engem hidegen hagy????
Hetedik, 10:15
2010. oktber 17., vasrnap
0
Lidym, akkor az elsõ koncertjére együtt megyünk! Meg a többire is . :DDD Akkor is ha piros hó esik! ;o)
Hetedik, 11:20
Hámondoménhogy odavagyokÉrte!!! :D
Hetedik, 9:51
2010. oktber 16., szombat
0
Nekem ma nincs kedvem írni. Ha itt mégis találsz valamit, az nem én voltam hanem a megszokás. Erõsen múlik a csiga iránti ingerenciám. Ha az is elmarad, akkor mi lesz? És ha ez egy idõszak vége, akkor valaminek a kezdete?
„Elvárni a világtól, hogy igazságos legyen veled, mert jó vagy, ugyanolyan, mintha azt várod egy bikától, hogy ne támadjon meg, mert vegetáriánus vagy.” Dennis Wholey
:DDDD ez tetszik! Most találtam egy akárholis. :P ;o)
...és Akon , Lonely... kb hatodszor...
Tudod... az amelyik olyan mintha szorongatná a torkod... pedig nem is, és mégis.
...és de... kibaszottul nem azt élem amit szeretnék... és ez már kibaszottul irritál... és most elnézést mindenkitõl, hogy így végszóra kibukott belõlem az úrinõ :DDDD Sorry Jesszus... ahhoz képest hogy nincs mit írnom... :DDD de itt marad!!! csesszemeg, ez mégiscsak az én naplóm vagy mi a szösz! Na, tünés! Nem akarok látni senkit! :DDD
vicceltem! és nem... pfff! vicces.
Király L. Norbi meg közbe akkorát alakított mint állat!!! imádom! Most is csak miatta kapcsoltam az X-re. A többinél Akon szólt :))))
nacsóóóók! Ne vegyetek komolyan!
Hetedik, 20:08
2010. oktber 15., pntek
0
Nah... elmaradás néhol behozva. Ahol a papok táncolnak...
Nyilasmisi pakkot kapott!!!!!! Köszönöm Hennám!!! Megint kitaláltad mire is "nem érek rá" mostanában beszerezni! :DDD Vanazúgy. Köszönöööm!!!! Nem állok neki azonnal alkotni, mert az is székenülõs tevékenység! Utálom a székeket egy idõre. Minél kisebb, annál inkább! :DDD Van aki érti.
csóóóóók!
Hetedik, 13:11
2010. oktber 14., cstrtk
0
Ez is csak egy szék, amin most ülök... szóval... :) megyek arrébb egyel... egy idõre elég a székekbõl. :DDDD
Hetedik, 17:11
2010. oktber 10., vasrnap
0
:)))))) Jó az Isten, jót ád! Nagyjából rendben vagyunk. Egy két gyerekkütyüt még szelektálni kell... :)) Medvém egy hõs! Aszonta olyan vagyok mint az anyukája... :DDDD belevetem magam valamibe amivel másnak csinálok munkát. :P ÍJ Köszönöm!
Füligszáj vagyok... a fáradtságot se érzem szinte.
...szinte....
deolyanjóóóóóóó!!!!
Hetedik, 20:18
Tyûûû az anyja köcsögit de belelendültünk! A pakolási, átrendezési mizériát kiterjesztettük az egész lakásra...
Eszter rá se fog ismerni a szobájára ... de nagyon jó lett és sokkal praktikusabb! :)
Na, megyek, csak reggelizni ültem ide. :)
csóóóók. (aki kommunikációs vonalat keres velem az telefonon tegye vagy telepatikusan)
Hetedik, 9:46
2010. oktber 9., szombat
0
Ejnye lányok!!! Hát nem volt elég érzékletes a három röhögõjel ottan la a zárójelben???!!!! :DDD Érdekes hogy így megütköztetek rajta... szándékos volt, hogy kicsit feldobjam a hangulatot! Látom sikerált!
Hihetetlen takarítós, átrendezõs mizéria van rajtam. Tegnap este elég megviselt lettem, de az egyik gyerekszoba ( helyesbítek: oroszlánbarlang) egész kicsinosodott, kiillatosodott... jó bemenni, na!
Ma a másik gyerekszoba következik. Ott még a falat is le kell mosni, mert minden össze van mancsolva... no nem látszik, a nagyon sötét festék miatt, csak közelrõl... de elég a tudat.
Tíz tíz tiszta víz.... :D
Kéne egy ruhásszekrény. Nincs valakinek egy felesleges, óccsóóért? ;o) Eszter ruhái már nem férnek a nagykomódba, fõleg azért mert a téliek nagyobb helyet foglalnak. Meg kéne találni a tv állványt is, hogy falra tehessük a tv-jét... akkor nem állna elé és kenné össze minden alkalommal valamivel. Monnyuk le lehet törölni, de a szemének nem mindegy hogy 20 centirõl nézi e mikor olyan kedve van. Vajon hova a túróba pakoltuk el anno?!
