| 2010. november 30., kedd |
|
 |
0 |
|
|
Kíváncsi lennék,hogy az istenhívõknek (szerintük)Isten elnézi a mindennapos hazugságokat,becsapásokat,félrevezetéseket,lopásokat?Vagy elmondanak egy miatyánkot,és minden el van intézve?Mert õk csak a más bûnét nézik bûnnek,a más hazugságát hazugságnak,a sajátjuk bocsánatos bûn?Az õ lelkiismeretük nem háborog soha?Nekik nem fáj,hogy más életét tönkretették,sorban megátkozták,és örül a lelkük,hogy sikerült?Remélem azért,hogy egyszer nekik is el kell számolni mindenért.Még azért is,hogy suttyomban a testvér férjéhez jártak vigasztalni.Vajon az õ férjük tudott róla?
|
uzi, 13:46
|
|
|
|
| 2010. november 17., szerda |
|
|
0 |
|
|
Azért roppant érdekes,hogy mindig eltalálom!!Már neki sincs híre-hamva sem,de máris tudom a következõt!
|
uzi, 15:29
|
|
|
|
| 2010. oktber 24., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Wass Albert - Õszi hangulat
Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden õszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen õszi délután.
Ahol az erdõk holt avarján
kegyetlen õszi szél nevet,
egy itt felejtett nyár-mosollyal
szárítsuk fel a könnyeket.
Hirdessük, hogy a nyári álom
varázs-intésre visszatér,
s a vére-vesztett õszi tájon
csak délibáb-varázs a vér.
Hirdessük, hogy még kék az égbolt,
ne lásson senki felleget,
hazudjuk azt, hogy ami rég volt,
valamikor még itt lehet.
Ha mi már nem tudunk remélni,
hadd tudjon hinni benne más:
hogy ezután is lehet élni,
hogy tréfa csak az elmúlás.
A nyári álmok szemfedõje
övezze át a lelkedet,
amíg a völgyek temetõje
hulló levéllel eltemet.
|
uzi, 6:46
|
|
|
|
| 2010. oktber 13., szerda |
|
|
0 |
|
|
"Megéri-e jónak lenni? 147. (Psziché) 2010-07-15 06:12
Van egy közmondás, hogy jó tett helyébe jót ne várj, de ez már legyen az illetõ problémája! Nekem mindenképpen megéri hosszútávon jónak lenni.
Persze nem mondom, hogy idõnként nem fáj a hálátlanság, és gonoszkodás, de az idõ majd mindenre választ ad."
Ezt egy olyan illetõ állítja magáról egy fórumban,aki megátkozta a testvéreit!!!!
Ez ugye a a színtiszta jóság!!!!Ezért igazán hálásnak kéne lenni!
És az illetõben egyébként egy szemernyi jóság sem volt soha!!!A többiekben igen,akik egy életen át tûrtek neki,szó nélkül.Most már nem,és õk a rosszak.
LÁTOM,MÁR ITT IS VOLTÁL!!!!Juhhhéjjj:)
|
uzi, 7:05
|
|
|
|
| 2010. szeptember 16., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Elmegy a törpe az urológushoz, mert fájnak a heréi. "Vetkõzzön le és álljon a vizsgáló asztalra." - mondja az orvos. Aláteszi az ujját a jobb heréjének, és mondja: "köhögjön", majd csak annyit mormol, hogy "ühüm". Aláteszi az ujját a bal herének is és kéri, hogy köhögjön megint, majd jön az ühüm az orvostól. Kivesz az orvos egy nagy ollót a mûszeres szekrénybõl és nyissz-nyissz a jobb oldalon, a törpe ájuldozik a félelemtõl, majd az orvos újból nyissz-nyissz a baloldalon, majd leemeli a törpét az asztalról, és mondja, hogy sétáljon fel alá a szobába, hogy fájnak-e még a heréi. A törpe csodálkozva veszi észre, hogy minden a legnagyobb rendben van, nem érez tovább semmi fájdalmat. "Doktor úr, ez csodával határos, nem is éreztem semmi ájdalmat, mikor ott vagdosott a lábaim között, de mit csinált tulajdonképpen?" "Levágtam pár centit a gumicsizmája tetejébõl." - válaszol az orvos.
|
uzi, 13:27
|
|
|
|
| 2010. augusztus 21., szombat |
|
|
0 |
|
|
Szolgálj , szívem..
Csak kitartás!-biztatom magam,
még futni kell, még minden messze van.
Szolgálj szivem, még egy kicsit nekem,
jaj, meg ne állj az úton hirtelen
sok a dolgunk még s nem mutathatom,
hogy a harcot már nem birom nagyon,
és este ha ágyamba roskadok,
érzem, nagyon nagyon fáradt vagyok.
Kicsit nehéz volt, jól tudom, szivem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt:az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok
estére már milyen fáradt vagyok.
Szemem árkos es ajkam szögletén
a két vonás már mély lett és kemény,
sokat sirtam; esõ után a föld
ilyen barázdált, csapzott elgyötört. . .
de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,
arcom hegy-völgye lagyan kisimul,
csak este ha ágyba roskadok,
érzem megint, nagyon fáradt vagyok.
Csak kitartás, -kip-kop. . . pontosan,
holnap sikerül megint biztosan,
a félúton, szivem jaj meg ne állj,
kip-kop. . . . tovább is hiven kalapálj,
a hegynek föl kicsit nehéz az út,
sziv kell hozzá, de aki odajut,
a csillagok közt csillagként ragyog. . .
csak este, este oly fáradt vagyok.
Sose pihentem, nem volt rá jogom. . .
Most meg-megállok, s felfohászkodom;
-Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!
szegény szivem, te meg szaladj, szaladj. . .
Csak, kis kitartás, meg egy hõs iram,
fussunk dalolva bátran és vígan. . .
de este már a dal is csak dadog;
altassatok el engem, csillagok!
(Várnai Zseni)
|
uzi, 7:04
|
|
|
|
| 2010. jlius 2., pntek |
|
|
0 |
|
|
Nekem senki nem hegedül
A nagy vizeken túl
a sivár, hideg vidéken
hol a narancssárga Nap pislákol fenn a szürke égen
a nagy vizeken túl
Egész nap játszom,
magamnak játszom
Ott lakom én, ott élek én
nekem senki nem hegedül
Ott lakom én, ott élek én
egyedül vagyok, oly egyedül!
Nem ezen a Földön élek
más Hold néz rám
Kihült bennem a nappal és kihült az éjszakám
nem ezen a Földön élek
Mindennap játszom,
magamnak játszom
Ott lakom én, ott élek én
nekem senki nem hegedül
Ott lakom én, ott élek én
egyedül vagyok, oly egyedül!
|
uzi, 18:55
|
|
|
|
| 2010. jlius 1., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Pierrot:
Fájnak
az elmúlt idõk letûnt királyai
és nehezen hiszem el,
hogy senki semmit nem követel
belõled
s az én volt udvarom csacska hölgyei is
ugyanúgy fájnak nekem,
hisz mind megannyi tévedésem...
Lehet, néha értelmetlenül sírok,
de tudod, sokszor kétségbeesetten könnyezem,
s megfagy a könnycsepp a tenyeremben
ha érzi, hogy Õ is tehetetlen...
Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír:
arcán gördül végig minden, mit a szíve már nem bír,
ha sírni látod a bohócot, nyújtsd feléje hûs kezed:
legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted!
Feszít néha belülrõl egy fájdalombuborék,
és nehezen múlik el,
ha nekem egyedül kell
elûznöm,
hisz tudom jól, hogy ez régen nem játék,
és komolyan is veszem:
látod ezért könnyezem.
Lehet, néha értelmetlenül sírok,
de tudod, sokszor kétségbeesetten könnyezem,
de megfagy a könnycsepp a tenyeremben
ha érzi, hogy Õ is tehetetlen...
Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír:
arcán gördül végig minden, mit a szíve már nem bír,
ha sírni látod a bohócot, nyújtsd feléje hûs kezed:
legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted! 3x
|
uzi, 15:20
|
|
|
|
| |
