| 2010. augusztus 21., szombat |
|
 |
0 |
|
|
Szolgálj , szÃvem..
Csak kitartás!-biztatom magam,
még futni kell, még minden messze van.
Szolgálj szivem, még egy kicsit nekem,
jaj, meg ne állj az úton hirtelen
sok a dolgunk még s nem mutathatom,
hogy a harcot már nem birom nagyon,
és este ha ágyamba roskadok,
érzem, nagyon nagyon fáradt vagyok.
Kicsit nehéz volt, jól tudom, szivem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt:az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok
estére már milyen fáradt vagyok.
Szemem árkos es ajkam szögletén
a két vonás már mély lett és kemény,
sokat sirtam; esõ után a föld
ilyen barázdált, csapzott elgyötört. . .
de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,
arcom hegy-völgye lagyan kisimul,
csak este ha ágyba roskadok,
érzem megint, nagyon fáradt vagyok.
Csak kitartás, -kip-kop. . . pontosan,
holnap sikerül megint biztosan,
a félúton, szivem jaj meg ne állj,
kip-kop. . . . tovább is hiven kalapálj,
a hegynek föl kicsit nehéz az út,
sziv kell hozzá, de aki odajut,
a csillagok közt csillagként ragyog. . .
csak este, este oly fáradt vagyok.
Sose pihentem, nem volt rá jogom. . .
Most meg-megállok, s felfohászkodom;
-Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!
szegény szivem, te meg szaladj, szaladj. . .
Csak, kis kitartás, meg egy hõs iram,
fussunk dalolva bátran és vÃgan. . .
de este már a dal is csak dadog;
altassatok el engem, csillagok!
(Várnai Zseni)
|
uzi, 7:04
|
|
|
|
| 2010. július 2., péntek |
|
|
0 |
|
|
Nekem senki nem hegedül
A nagy vizeken túl
a sivár, hideg vidéken
hol a narancssárga Nap pislákol fenn a szürke égen
a nagy vizeken túl
Egész nap játszom,
magamnak játszom
Ott lakom én, ott élek én
nekem senki nem hegedül
Ott lakom én, ott élek én
egyedül vagyok, oly egyedül!
Nem ezen a Földön élek
más Hold néz rám
Kihült bennem a nappal és kihült az éjszakám
nem ezen a Földön élek
Mindennap játszom,
magamnak játszom
Ott lakom én, ott élek én
nekem senki nem hegedül
Ott lakom én, ott élek én
egyedül vagyok, oly egyedül!
|
uzi, 18:55
|
|
|
|
| 2010. július 1., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
Pierrot:
Fájnak
az elmúlt idõk letûnt királyai
és nehezen hiszem el,
hogy senki semmit nem követel
belõled
s az én volt udvarom csacska hölgyei is
ugyanúgy fájnak nekem,
hisz mind megannyi tévedésem...
Lehet, néha értelmetlenül sÃrok,
de tudod, sokszor kétségbeesetten könnyezem,
s megfagy a könnycsepp a tenyeremben
ha érzi, hogy Õ is tehetetlen...
Ha sÃrni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sÃr:
arcán gördül végig minden, mit a szÃve már nem bÃr,
ha sÃrni látod a bohócot, nyújtsd feléje hûs kezed:
legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted!
FeszÃt néha belülrõl egy fájdalombuborék,
és nehezen múlik el,
ha nekem egyedül kell
elûznöm,
hisz tudom jól, hogy ez régen nem játék,
és komolyan is veszem:
látod ezért könnyezem.
Lehet, néha értelmetlenül sÃrok,
de tudod, sokszor kétségbeesetten könnyezem,
de megfagy a könnycsepp a tenyeremben
ha érzi, hogy Õ is tehetetlen...
Ha sÃrni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sÃr:
arcán gördül végig minden, mit a szÃve már nem bÃr,
ha sÃrni látod a bohócot, nyújtsd feléje hûs kezed:
legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted! 3x
|
uzi, 15:20
|
|
|
|
| 2010. május 20., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
Nagyon örülök,hogy ennyire érdekellek:))
|
uzi, 14:44
|
|
|
|
| |
