| 2010. augusztus 3., kedd |
|
 |
0 |
|
|
Nekem a Csík zenekartól tetszett meg....
Ha tudnátok mit láttam.. persze nem titok csak nem hiszem hogy szavakba lehetne önteni....
Lehet hogy lehet, csak én nem tudom...
Lehet hogy megpróba...
Nem lett készen a fû.. maradt egy nagy kocka, de már nem bírta a térgyem kalácsa....
Úgy látszik elég neki fél háromtól nyócig...
Hónap esik, oszt majd írok, meg nézek ki az ablakon, meg olvasok meg minden...
Hacsak nem megyünk le megint...
Na tollasbál...
|
silence, 21:14
|
|
|
|
| 2010. augusztus 2., htf |
|
|
0 |
|
|
"De szeretmék én is hejj!!!... jó sokáig élni
Nézni ahogy a gyerekbõl fiú lesz majd férfi.
És amikor öreg leszek, és iszonyú tapaszalt
Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp.."
Na honnan az idézet? :-))
Egyébként ma elméletileg szabadnapomon, harminc mázsát magunknak, tizenkettõt kuncsaftnak daráltunk.. Hejjj.... a nap nem a barátom mostanság...
De a permetezés megvót, és már fél tizre haza is értem...
|
silence, 21:58
|
|
|
|
| 2010. augusztus 1., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Mindjárt indulunk.. Takarítani, cefrét darálni, permetezni... Utána két nap szabad...
|
silence, 12:32
|
|
|
|
| 2010. jlius 31., szombat |
|
|
0 |
|
|
Halál volt, de készen vagyunk a nyári fajtákkal...
Cefrével is...
Ma egész délelõtt aludtam.... (Persze csak a piacozás után..) Levezetésképpen szegélynyírózok mert úgy néz ki a tanya, mintha nem lakna itt senki... (Na mondjuk ez túlzás de költõi)
:-))))
Felvették a fiút a Corvinusra, keresem a gatyamadzagot, ugyanis vagy öt évre fel kell kössem a gatyóm..
Utána meg a leány jön...
Semmi hátradõlés... De legalább érzem hogy élek... hihi... :-))
Ma sörözni is fogok a komámmal... de ez még nem biztos.. Holnap este már petmetezünk.. Van még négyfajta szilvánk ugyanis...
Tegnap volt Tankcsapda itt Gyulán a Végvári estéken...
A szedõk közül a fiatalabbak mentek.. Olyan irigy voltam,. de nem volt erõm...
Hazafeléjövett (Gyulánál) kimentünk tankolni, és nosztalgia érzésem volt... Az oláj tesók csináltak egy félórás sort, mit a régi szép benzincsempész idõkben..
Na jól van jól van.. megyek már kifelé... Dógomra...
|
silence, 13:58
|
|
|
|
| 2010. jlius 28., szerda |
|
|
0 |
|
|
Ma szívás a szilvás... Addig halasztarttuk tologattuk a kezdést, amíg teljesen eltoltuk... Esik, esik, esik, de holnapra jó idõt jósolnak, a jósok..
Bár kissé félõ hogy lepuhul már a lepotica legvége.....
Tegnap, ahogyan pakoltuk a cefrét, megfigyeltem, hogy a hosszúnyelû fángliról, az anyag lemarta az összes rozsdát, fémtisztán csillogott...
Na ezen felbuzdulva ma reggel a csepergõ esõben, az egyik hordóba elsüllyesztettem egy réz tálat, amin vadkacsákat vésett ki a mûvész, és egy réz habverõüstöt.. Jól belenyomkorásztam a bugyogó habzó cefrébe, és megnézem mi lesz holnapra vele... Ha csillu-villu akkor szabadalmaztatok egy új tisztítási eljárást, csupán két három szilvafa kell hozzá... A cefrének nem árt a réz, sõt ha nem réz hanem rozsdamentes csöveken keresztül fõzik párolják a jó anyagot, akkor nincs is olyan jó íze..
Ha sikerül mi leszünk a rezesbanda...
Na mindegy.. ma rendezgetem a csekkeket, és olvasom a Harry Potter ucsó részét.. Vagy csak nézek ki a fejembõl okosan...
|
silence, 15:44
|
|
|
|
| 2010. jlius 27., kedd |
|
|
0 |
|
|
Ma ledaráltunk kishíján nyolc tonna cefreszilvát..
Nem bírom felemelni a kezeim, de éjjel nem is kell gimnasztikáznom...
Holnap befejezzük a lepoticát..
talán....
És utána egy kicsi-kicsi hat- hét napos lélegzetvétel...
Esett most egy tíz percet itt is, és kinn is a kertben...A komám rögtön aggódik hogy reggel csúsztassunk a szedés kezdetével egy órát.. de én már ilyenkor nem telefonálom körbe a szedõ brigádvezetõket.. ha reggel nagyon vizes lesz majd akkor...
Ötvös úr a zöldségkereskedõ telefonálgat, hogy elfelejtette milyen szilvánk van eladó.. Milyen kereskedõ az, aki nem ismeri a fajtákat?
Mindegy csak fizessen... ha ad annyit mint a hûtõház vigye... nem az enyém így a fuvar... És kp rögtön ide nekem... Drága lesz a gyereknek Pesten az albérlet.. A többirõl nem is beszélve... Vége a locsogásnak... Tollasbál...
Lecsó volt a vacsora, és bocs a "freudi" elírásért...
Teszt volt... hehe... :-))))
"Hallja míg él..."
|
silence, 21:14
|
|
|
|
| 2010. jlius 26., htf |
|
|
0 |
|
|
"Be sok esõ, be sok sár..."
:-(
|
silence, 6:24
|
|
|
|
| 2010. jlius 22., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Ha vasárnapot nem számítom a nyolcadik napja reggel fél hattól este fél tízig kert.. Kezdek belekompolyodni.. ha becsukom a szemem nagy csokrokban kék Lepotica szilvát látok, vagy tízes mûanyag rekeszeket.. fakultatív mikor mit ...
Többet megyek traktorral mint gyalog hehe... :-))) Ray a Paréj? :-)))
Még azért szombatig nyomnjuk utána a jövõ hét elején cefrézés, és egy kis lélegzetvétel... Nem haver a nap... De még eddig legalább megúsztuk esõ nélkül, és csak egy csajt kellett hazavigyek a harmincból napszúrással...
Mondjuk õ rendesen roszul volt.....
Ma este jön az sms- hogy hová vették fel a gyereket, erre õ meg elmegy moziba és kikapcsolja a telefont...
Én izgulok csak ennyire meg Heli? :-))
Na most meg a szállításal kapcsolatban hívtak.. reggel fél hatra kinn kellene lennem...
Megyek én aludni....
Csak jajj istenem nehogy szilvávalé álmodjak...
Legyen mondjuk... õszibarack...
|
silence, 21:36
|
|
|
|
| 2010. jlius 18., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Be benézek ide... Nyírjuk a fiammal a füvet, mert holnaptól egy hétig csak aludni járok haza... Itt semmiféle enyhülés nincs.. Kánikula ezerrel....
Szerdától szedjük a Lepoticát, ha minden igaz....
|
silence, 16:55
|
|
|
|
| 2010. jlius 17., szombat |
|
|
0 |
|
|
Megyünk szülinapi bulira... Medencésre...
Éva mama hatvan éves lett.....
Kb. huszonkét jéghideg sört iszom majd a bográcsos elõtt, és után...
Bár lehet hogy jobb lenne pihenni...
|
silence, 15:59
|
|
|
|
| 2010. jlius 13., kedd |
|
|
0 |
|
|
Meló meló meló...
:-)))De hiszen erre vártam..
|
silence, 20:59
|
|
|
|
| 2010. jlius 9., pntek |
|
|
0 |
|
|
Ma jön ki az az orosz vevõ megnézni a szilvát.. kell-e neki vagy sem, és mennyiért...
Útrakészen várjuk a telefont...
Mindenféleképpen szedünk vasárnap....
Joey, a csirke új nevet kapott... Csipikének hívják, a titkos indián neve meg amit most megosztok veled..(lásd kivel van dolgod) "Hutyutyu"
Reggel a pagodában ültünk kávéztunk, és újságot olvastunk, amikor kiröppent a dobozból.. (Csoki rögtön megnyalta a száját, se én ráförmedtem.."Nem szabad Hutyutyu"!!!) Egyenesen a lábamhoz sétált és belecsípett.. Majd elkezdett felfelé bámulni és én láttam a szemeiben hogy a magasságot méregeti.. Hirtelen fölrepült egészen a térdemig, majd visszeesett. a lábfejemre..
-Biztosan lány, mert nagyon apás..-mondta erre Helenka.. Ránéztem a Csokira, és õ rögtön elkapta a fejét, és a nyírfákat kezdte el nagy komolyan bámulni, mivel nem akarta hogy észrevegyem a szemében a mohóságot..
Hutyutyut, meg felraktam az asztalra, azt sem bánva ha öszekakilja, hiszen van a pagodában szivacs is, meg konyharuha is..
Azután csak leraktam,mert roszalkodott, de húsz centinél messzebb nem távolodott el tõlem, azaz a lábaimtól azután sem..
Mikor hirtelen felpattantam, és beindultam a házba, Csipike olyan rámült csipogással szaladt utánam hogy Helit is megnevettette..
Fényképet még nem csinálok róla, mert azt mondanád, hogy micsoda csúf groteszk egy állat ez a lila lábaival, meg a felfelé álló hátsó tollakkal, de én (ugye az apai szív:-)))) ) már látom benne a szépséget.. A fedõtollai végén kezdenek kialakulni olyan világos pávaszem félék és a nyakán is az a most még csapzottnak tûnõ piros gallér, egyszer szép rusztikus dísz lesz.. Az meg hogy nyúlik erõsen a feje elõre, az meg majd késõbb egy kicsit vad büszkeséget fog sugározni... És a kicsi is lehet szép.. nem igaz?
És még most is ha a tenyerembe fogom, a szárnyát leereszti a feje lekókad, és nagyon de nagyon kedves hutyutyutyutyu huytuytyutyu.. csipogás után becsukja a szemeit, és "beájul"..
Hát lehet nem szeretni a kis szarost? :-))))
|
silence, 10:13
|
|
|
|
| 2010. jlius 7., szerda |
|
|
0 |
|
|
Gyõztek a spanyolok...
|
silence, 22:26
|
|
|
Nemsoká kezdõdik a meccs... :-)
|
silence, 19:06
|
|
|
Áprily Lajos
Nyírfa voltam
Azt álmodtam, hogy nyír vagyok
s ezüst kéreg borítja testem,
tövemnél forrás-ér gagyog,
levelem a fényben feresztem.
Csúcs-ágamon rigó fütyül,
erõm feszül a mély gyökérben,
s finomlombos gallyamba gyûl -
s kérgem alatt zsong-zsong a vérem.
Egy karcsu kéz hajlik felém
s a kérget késsel megcsapolja
s forrást buggyant a kés helyén,
minthogyha bor kútfõje volna.
Sebembõl friss öröm fogan:
szép, szomjas száj csókolja nedvem.
S éjjel suhogok boldogan
egy vad tavaszi fergetegben.
|
silence, 15:18
|
|
|
|
silence, 11:31
|
|
|
Mostanában sokat beszélgetek anyámmal.. Délutánonként átjön ide a pagodába, fõzök egy kávét, de zenét vagy rádiót hallgatni nem akar..
A múltkor azt mesélte, hogy mennyire erõsen él benne egy emlék pillanat. Kiscsi lányka volt, amikor a békési nagyapa (nekem dédi) ült az asztalnál, és elõvett egy pengõt, ami olyan fényes volt mint az ezüst. A mutatóujjával megállította az asztallapon, majd megpöckölte, és a pénz csillogva villogva forogni kezdett. Õ meg elbûvölve bámulta, és most hatvan év után sem felejtette el azt a varázslatos pillanatot.
Mondtam neki, hogy a pszichológiában ezeket villanófény emlékeknek hívják. olyan erõsen vésõdnek be, hogy bármikor bármennyi év után elõhívhatóak, és pontosan olyan élénkek színesek mindig. Mit sem kopnak...
Azután azt is mesélte, hogy volt vagy tíz éves, amikor a Lulu barátnõjével elhatározták, hogy márpedig õk pikk szalámit fognak enni. Elkérték a kis stráfkocsit otthonról,(tudod ami pont olyan mint egy szekér csak miniben) raktak bele két alumínium kannát, amit megtöltöttek a Sípos kútnál ártézi vízzel.
Kihúzták a piacra, és kiabáltak, hogy "friss vizet tessék!"
Két fillér volt egy kantafedõvel. Talán azért mert tetszett a népeknek hogy milyen talpraesettek, talán mert tényleg szomjasak voltak, gyorsan eladták mindent. Utána elmenek a zsidóhoz, és mindért pikk szalámit vettek egy kicsi kenyérrel.
Azt mondja sohasem felejti el az ízét..
És a lelkiismeret furdalást, hogy nem vitt haza belõle a testvéreinek. Ott az árokparton a rosszullétig telették magukat..
Én meg azon gondolkodtam közben, hogy a halál nem igazság.
Nem hiszek igazából egy olyan menyországban, a felhõk felett ahol az isten ül egy aranytrónuson jobbján jézus Krisztus, és szelíd dombok hegyek között, embernagyságú szõlõfürtök teremnek, és mindenki boldog.. Ez a középkori ember álomképe szerintem.. de valaminek lennie kell.. (Kell ott fenn egy ország)
Mert az nem lehet hogyha valaki meghal, az összes emléke, az érzelmei, a tapasztalatai, a lelkiismerete, mind vele haljon elenyésszen a semmiben...
Hová lesz a pörgõ ezüst, a pikk szalámi íze? Vajon milyen emlékei lehettek a nagyapának? Mi lesz az én emlékeimmel?
Hová lesz az az érzés, amikor a rekkenõ hõségben végre a hûvös szobába érkeztem ahogy csukódik a szúnyogháló ajtaja?... Vagy a labda, amit nagynéném olyan magasra dobott, hogy azt hittem nem esik le az égbõl? Vagy amikor apu végre ideadta a Pannóniát egy kicsit, hová lesz az a mindent betöltõ ujjongó boldogság, hogy vezethetem a motort? Vagy amikor elõször a kezembe vettem a fiam... Minden elenyészik? Minden eltûnik?
Ez nem igazság...
Mégiscsak "kell ott fenn egy ország..."
|
silence, 10:52
|
|
|
És bocs... jó kis név az hogy Csongor.... :-)))) :-P
|
silence, 10:14
|
|
|
Télleg... a kommentekbõl, meg a késõn kapcsoló kis naiv fejemmel már én is kitaláltam, hogy ez volt a trükk.. egy szemtelen kérés, én megrémültem, és semmi kérdés, semmi gyanakvás... Valószínû hogy a lánka (meg a Csongor) eleve a fönti szobába készült....
Imádom ezt a jányt... azt csinál velem amit éppen akar...
:-))))
De vigyáznom is kell nagyon...
:-)))))
|
silence, 10:00
|
|
|
|
| 2010. jlius 6., kedd |
|
|
0 |
|
|
Egészen világtól elrugaszkodott elképzeléseim voltak arról mi lesz hogy ha megnõ ez a jány, és elkezdenek ide járni a kis búgó bakegerek.. Gondoltam majd leül szemben velem a pagodába, zavarban lesz, a sapkáját gyûrögeti, én meg majd csak úgy záporozom rá a kérdéseket, gyanakodva szúrós szemmel méregetem, megpróbálok a veséjébe látni, és örül majd ha szabadul..
Ezzel szemben a meglepõ valóság..
Szombaton délután abban a nagy hõségben nyomtam gyûrtem a fûnyírást, ürítettem a fûszedõt, izzadtam szédelegtem, hogy négyig az argentín-német meccsig meglegyek, és nyugodt lelkiismerettel tudjam nézni a focit.
Bementem a konyhába óvatosan egy palack ásvánvízért, és meglepõdve konstatáltam, hogy a fiam mosogat, Helenka felmos, pakol, fenn meg a lány a porszívót zúgatta, mindenki sürög forog...
-Mi van? Ti is készültök a meccsre?
És kezdtem az gondolni, hogy a család is arra hajt, hogy majd tévézés közben engen ne zavarjon semmi.. Már majdnem elérzékenyültem,mire a fú nagy lemondóan rámnézett, és az mondta:
-Nem... -de jön a Csongor.
-Csongor? Miféle hülye név ez? (persze én is olvastam Vörösmartyt)
-Dori barátja..-mondta Helenka...
Aha.. -gondoltam...
Közben az elsõ kerttel készen lettem, a fûnyírót megtakarítottam, és a pagodában leültem egy percre, amikor látom hogy a lány telkjes harci díszben, a szemei kifestve, az összes karkötõje rajta (mind a százkilencven) és robog kifelé...
Odaállt elém és azt mondta:
-Jön a Csongor!
-És? -kérdeztem? -Hagy jöjjön..- mondtam békülélenyen, mutatva, hogy milyen rendes apuka vagyok.. Ha jön a Csongor,hát jöjjön felõlem..
Semmi hiszti hogy: Mit akar, Ki az? Ki hívta?... Természetes hogy jön.. egy Csongor...Csak úgy..
De a lány csak nézett...
Végignéztem én is magamon....
A festékes fûnyírós gatyámban ültem ott lecsatakosodva, félmeztelenül, lábamon egy valaha fehér de már régen zöld Nike cipõ, és szemtanúk szerint én vagyok az egyetlen a világon aki úgy tud füvet nyíeni, hogy a haja, meg a nyaka is tiszta fû, (hiába mondom hogy fújt a szél amikor ürítettem a fûgyûjtõt) szóval elég bizarr látvány voltam... ráadásul akkor ittam meg egy bõ félliter ásványvizet egy húzásra, ami azt eredményezte, hogy rögtön úgy néztem ki mint aki magára öntötte...
Kezdtem kapiskálni...
Nem vagyok elég szalonképes a lánka szerint..
-A Csongor? -kérdeztem csodálkozva.
-A Csongor -bólogat a jány..
-Na akkor szóljál anyádnak vasaljon nekem inget, én addig én gyorsan letusolok utána befonom a szemöldököm...
Tusolni tusoltam, vettem tiszta rövidnadrágot, meg pólót, elhelyezkedtem a jól besötétített nappaliban,és már a himnuszok voltak amikor nyílt az ajtó és belépett a lány, de a Csongor kinn maradt...
Végül én tápászkodtam ki...
A Csongor egy olyan emós féle, félhosszú hajú, nyüzüge gyerek...Kezet nyújtott, majd mielõtt rátérhettem volna a kérdésekre, vagy egyszerûen mit Al Bundy nekivezettem volna fejjel a lépcsõvasnak, a lány megszólalt:
-Apa nézhetünk itt filmet a nappaliban?
Még a lélegzetem is elállt ekkora szemtelenség hallatán..
--Most, amikor az argentínok játszanak!!? -Nézzétek a szobádban...-mondtam és gyorsan leültem a kanapéra, mielõtt a családi tanács elhatározza, hogy ott Csongornak kell ülni, én meg másszak fel az emeletre meccset nézni, ha akarok..
Engem innen hét ökörrel nem húztok ki.. -gondoltam..
Úgyhogy õk mentek föl, és én gyõztem...
Most ... még elsõször.. de erõs a gyanúm hogy nem lesz minden csörte ilyen könnyû...
De erõlködök keményen... Nem akarok késõbb odajutni hogy:
-Hol a söröm?
-Megitta a Csongor..
vagyhogy
-Hol a kocsi?
-Elvitte a Csongor..
|
silence, 11:15
|
|
|
Eltellett a hétvége fû lenyírva nálunk is a Mammánál is...
Péntek szombatra kétnapos bulira hívtak Gyula városerdõre a Lékaisok.. Egyetlenegy volt osztálytársam van csak ott, és egy volt finánctársam... Én vagyok az egyetlen nem volt kollégista bandában már negyedik éve.. azért ez megtiszteltetés..
Ott aludni nem akarock, pedig péntek este grillparty, szombaton meg vaddisznó bográcsban..
a grillre benevezek.. persze ha addig nem érik meg a Rana, mert az azért fontosabb...
Egy kicsit gyanús, hogy a pálinkám miatt is hívnak akkora elõszeretettel... :-))) Tavaly amíg el nem fogyott a liter, addig mást nem is ivot senki... hehe.. :-) Most vigyek kettõt? Leszünk vagy huszan...
Az a baj, hogy eddig Szanazugban volt a buli, ami kocsival tíz perc, és Heli mindig értem jött...
Most Városerdõ minimum fél óra..
Hátha most is értem, jönnne Helenka.. Valahogy ki kellene érdemelni... :-))
Addig is ma szedõállványok festése lesz kinn, de szigorúan fél kilencre haza kell érni, mert kezdõdik a meccs.. Így megy ez a tanyán...
Ja és enyhe csigaelvonási tüneteim is voltak...
Bár a hétvégéken nemigen férek ide a géphez...
|
silence, 10:22
|
|
|
|
| |
