Nézem a nõi mûlesiklást.. Ügyesebbnél ügyesebb csajok mennek mint a szélvihar... Ezeredmásodperceken múlik minden. Már csak hárman vannak hátra, de mind esélyes, hogy megszorítsa még az amerikai lányt aki az élen áll.. És akkor az induló sátorban rajtra kész a francia lány.. Háromszor sípol a gép, felcsapódik a vékony sorompó.. Ekkor a versenyzõ kiugrik, és egy csukafejessel jobbra belefúródik a hóba, mindenki legnagyobb döbbentére.. Kb hat méterre a rajttól.. Négy éve erre pillanatra készült, élete legfontosabb perceire.. És akkor bumm.. A stadionban megáll az amúgy is fagyos levegõ.. Francia szurkolók százai, kifestve zászlókat lengetve megmerevednek, és vagy háromezer száj, a riporterrel egyetértésben egyszerre mondja azt hogy... Óóóóóóó.... Szegény!!! Micsoda tragédia.. ...de komédia is egyben, az egyik pályabíró alig tudja visszatartani a röhögését... És a lány hosszú percekig nem mozdul... Hogy mit érezhet azt mégcsak találgatni sem merem.. Ennyi munka, ennyi lemondás, ennyi edzés, és mekkora szégyen... Urbi et orbi.. Ha magamat elemezném hát én is egy pöcs vagyok.. egyszerre nevetek, és egyszerre tiszta szívbõl sajnálom... Ilyen az ember... Ambivalencia...
silence, 12:33
Most meg a csehek és a szlovákok hokiznak együtt.. Régen õk voltak a "csoszlovákok"... Akkor is együtt hokiztak, csak nem egymás ellen.. Mindketten eddig egyszer sültek el... Szóval eddig döntetlen... Ez meg egy kétértelmû hülye bejegyzés...
silence, 7:12
silence, 7:00
Tegnap gõzerõvel próbáltam a bacikat irtani... Bevetettem mindent.. Kamillás gõzölés, forró lábvíz, glycoseptes gargariza (Dórám szerint kurutty) Neocitran, orrcseppek... Nem igazán lettem jobban.. jól mondja a közmondás. A Náthát ha kezeled hét nap alatt elmúlik, de ha nem, akkor akár egy hétig is eltarthat... Szóval ma akartunk debütálni kinn a kertben.. Egy nap, egy félnap mindig kell hogy ráhangolódjunk a munkára, de esik.. Éjjel is esett, és most is csömpörög egy kicsit... Ázni meg minek menjünk? A hét tizenötös idõjárásjelentéstõl függ minden m1... hátha..
silence, 6:14
2010. februr 17., szerda
0
Szép kis este.. mondhatom...
silence, 19:25
Mostanában egyre többet hallok errõl az ezotériáról.. Repkednek a szavak: Csakra, asztráltest, még asztrálóvszert is láttam az egyik blogban.. Persze az alapmûveltséghez hozzátartozik, hogy az ember tudja mit jelent a pneuma karma és a szóma, de mégis... Hogy is van ez? Bárkibõl lehet olyan varázsló, amilyent az egyik blogban látam, hogy tévébõl lazán megmûtötte az egyik betelefonáló elzáródott epevezetékét (és közben fittyengetett az ujjaival, és titokzatos számokat mormol) vagy esetleg valamilyen veleszületett képesség is kell hozzá amit fejleszteni kell? És most ez valamilyen divat lett? Elég ha utánaolvasok a neten, és már huzigálhatom is a csakrákat? (vagy tisztítani vagy mi) Van nekem egy gyerekkori szerelmem a L. Tünde.. Nem nem rokona a Tankcsapdás Lacinak... Megtaláltam nemrégiben az iwiw-en, és kiderült hogy õ ebben a témában szaktekintélynek számít... Olvastam az oldalt ahol dolgozik, és nekem mégis hihetetlennek tûnik hogy ismeretlenek beírnak oda, és õ a fizikai távolság, meg minden kapcsolat ellenére.. "Rendbehozza õket" Na jó némelyiknek azt tanácsolja keresse fel személyesen... Ez a lány egy nagyon komoly lány egyébként, tehát nem hiszem hogy csak a pénzre utazó sarlatán lenne, mint a tévés fószer... Õ is elvált.... Vajon van összefüggés a válás, és az ezoterika között? Talán az elvált nõk fogódzókersése az egész? Valami amiben lehet hinni.... Olyan ez mint a népmese, hogy valami igazságmagva van, de sok a humbug is? Millió kérdés...
silence, 11:04
:-)ANNAK AKIT ILLET...
silence, 8:54
Lett gólból kettõ lett.. de oroszból nyolc is... Na majd ha egymásnak feszülnek Canadával a Rus Federation.. az lesz az igazi hirig... :-)))
silence, 8:52
Hajnal óta nézem a tévét ("Hallasz?.. Még szép.. Nem ilyenek voltunk rég.. nem nem..") A férfi egyéni mûkorcsolya kûröket (talán dobozi ember lehetett aki a kör helyett a "kûr" kifejezést terjesztette el jégtánc világában nem tudom..) Szépen ugrándoznak csúszkálnak a fiúk, bár a cseh gyerek kaphatott volna normális pontokat is.. a másik cseh leszerepelt, és az amerikai bajnoknak is a kötelezõ ugrabugrák közül kettõ is hiányzott.. Na majd a csajokat is nézem az érdekesebb.. Most meg az Oroszok, és a Lettek vívnak egymással jéghokiban, de a rusok, már két góllal vezetnek.. Szurkolok a Letteknek, legalább egy gólt lõjenek, de eddig még Lett gól nem lett.. Doránál tévét, Robinál rádiót kapcsoltam, hogy ébredjenek.. A mai programm.. hát.... Semmi.. Olimpia, kamillás gõz, regenerálódás, készülés ezerrel a metszésre lelkileg... Az is valami... meg talán lesz ma a nõi cross snowboard, na az aztán látványos.. Jövöre indulok a választásokon, mert a semmirõl is képes vagyok naplózni jó hosszan... De ilyen is kell.. Kinek? Mitudomén.. Aki elolvassa.. Tetszik ha így kezdõdik egy iromány: "Annak akit illet.." :-))) Na még megfutom a kötelezõ kûrjeimet, mint reggeli a gyerekenek, tea, (bár azt már megcsinálta Helén, csak ki kell osszam) mosogatás, söprés, vagy felnyalás, a mammánál egy kis "avas tej" Onedin szerint avas tej függõ vagyok.. és ennyi.. Jól van befejezem már ne lökdöss.. :-))
silence, 6:42
2010. februr 16., kedd
0
silence, 13:28
A kommentek alapján Hét kettõ arányban a fiam döntése "vezet".. ez azért megnyugtató... Khmm.. Köszönöm mindenkinek....
silence, 11:00
silence, 8:46
Bizonytalan vagyok, de a kérdésemre csak az idõ hozza meg a választ. Vajon jól tettem-e hogy engedtem hogy Robim a szegedi bölcsészkart jelölje meg elsõként a jelentkezési lapon, vagy erõlködnöm kellett volna-e jobban, és az apai tekintély teljes súlyát bevetve eltéríteni a gyereket a pszichológusi pályáról? Ugyanis az jár a fejemben már két napja, hogy –bár jól hangzik- de mégsem egyszerû hivatás az.. Míg egy asztalos, reggel nyújtózik egyet, lemegy a mûhelyébe, számba veszi ma mit kell csiszolni, csapolni ragasztani, sõt a fantáziáját is szabadon engedheti valamelyest, utána nekilát, és a jó faillatban eldolgozgat ameddig gondolja, és ha végez utána övé a világ, azt csinál amit akar, addig egy pszichológusnak nap mint nap meg kell merüljön az emberi lelkek mélységének bugyraiban. Szenvedélybetegek, házassági problémák, fóbiások, személyiség zavarral küzdõk, depressziósok, megannyi kisiklott élet. Ez lesz a napi rutin, és ember legyen a talpán aki ezt éveken át úgy tudja csinálni, hogy nem érinti, nem torzítja valami módon a saját személyiségét.. Ahhoz hogy ezeket kívülrõl, (felülrõl) tudja nézni, elemezni, segíteni, kell egy nagyon erõs stabil személyiség, és valami nagyon stabil érzelmi háttér… Vajon alkalmas lesz rá az én komoly (néha túl komoly) de mégis érzékeny lelkû jó humorú „arantököm”? Ki a boldogabb..? Az asztalos, aki alkot, vagy aki a világ összes búját-baját a nyakába veszi, és már újat nemigen lehet neki mutatni.. Nem vezet –e ez egy idõ után kiégettséghez? Hol rejlik a nyugalom a kiegyensúlyozottság a boldogság… Hát nem az egyszerûségben? És ha ezt én tényleg így gondolom, miért nem ágáltam keményebben?
silence, 7:02
2010. februr 15., htf
0
Amin az eszem jár most az talán túl személyes... Nem kell semmi titokra gondolni, csak nem vagyok benne biztos, hogy érdekel rajtam kívül valakit... Szóval racka csiga aki a tesóm, egyszer már kérdezte, hogy nem adom-e ki túlságosan a problémáimat? Asszem igaza van... Ki szereti olvasni más problémáit? És végtére is ez egy nyilvános napló.. De ha verset akarsz csak szóljál... Arra mindig kapható vagyok... :-)
silence, 12:39
Ma nem naplózok...
silence, 11:35
2010. februr 13., szombat
0
Képriport tegnapról:
Jani komám büszkén hozta az új töltõgépét amit kórházi ágy motorjából szerkesztett...
Az új gépet kb. fél óra alatt sikerült leamortizálni, úgyhogy a dorkát, már a régi hagyományos módon töltötték be nekem..
Az aranycsapat a produktummal.. A volt deszantos, az orosz mérnök úr, és Onedin kapitány aki legfõképpen a barátom...
Késõbb mulatoztunk...
silence, 17:06
2010. februr 12., pntek
0
Ha hiszed ha nem, fél órán belül készen leszünk...
silence, 17:03
2010. februr 11., cstrtk
0
A félreértések elkerülése végett.. nem a szökevények lesznek holnap galád módon ledarálva és betöltve a saját belükbe.. Hanem a vágóhídról hozunk húst... Nekik még van pár vidám hónapjuk... :-))
silence, 17:36
Asztal összeállítva, bél beáztatva,fokhagyma megpucolva, kemencébe a gally bekészítve, csak meg kell gyújtani estére... Az a dilim, hogy egyetlen szál gyufával sikerüljön meggyújtani a gallyakat,mindenféle petróleum, meg benzin nélkül, de ehez nagy türelem kell. Egy nagy hangszóródobozt téptem apró darabokra, és hetszáz Tescós újságot, azzal ágyaztam meg az elsõ kévének.. Elégetek szépen lassn hatot, és ha majd jó parázs lesz bedugaszolom.. Reggelre jól átmelegszik a nyári konyha jöhet a hús.. Holnap nem gyújtok be, mert a múltkor is olyan meleget csináltam, hogy tárva nyitva volt az ajtó mégis mindenki ájuldozott.. Most meg nagy olvadás van erre, nem gyõzöm a tetõrõl lecsúszott havat ellapátolni.. Azon agyalok hogy vennem kellene valami pogácsát, vagy valami sütifélét, mert sültkolbi csak estére lesz... Vagy vágok reggel a húsból hat nagy szeletet, és azt megsütöm nekik ebédre... Simán kenyérrel savanyú uborkával.. Száztíz kiló hús ledarálása fúszerezése megtöltése nagy meló.. este hatnál nem tudunk hamarabb végezni úgysem.. Söröm van még vagy négy db literes, kis pálinka meg akad.. Bél fûszerek, rudak, a füstölõssel beszéltem.. Asszem rendben lesz minden... Ötven kg nekünk ötven Onedinnek, tizenöt a ruszki cimborának... Leviszem a rádiót is bár az elektromos gép elég nagy zajjal megy... Készülök ezerrel... Ma a tesó valahogy nyitva felejtete az ólajtót, bár ez nem bizonyított, lehet hogy a süldõi átképezték magukat lakatosnak, vagy olvasták a Pillangót mindenesetre télakot vettek délelõtt. Jön ki a Mamma hogy etesse a Maxi kutyáját, látja ám, hogy a két hízó boldogan turkál, röfög a tanya körüli szántóföldön.. Én nem voltam itthon, Attila meg bent lakik a faluban, úgyhogy elkezdte becserkészni õket, mielõtt úgy elmennek hogy csak egy pici pontnak látszódnának, és a végén azt is elnyelné a nagy Alföldi horizont. Szóval a kuytakajával elkezdte becsalogatni az egyiket, csakhát minden második lépésnél beleragadt a cipõje a sárba. Bukdácsolt a szántón, és a szökevényt méterrõl méterre varázsolta vissza az ólba. Közben Maxi kutyus meg a Csoki versenyt ugatva segítették.. Kár hogy nem láthattam.. Mikor beértek, magukra csukta az ajtót. Arra gondolt. hogy mostmár legalább csak egy van kinn... Cselesen adott neki egy zsíroskenyeret a Maxinek szánt adagból, és kislisszant az ólból. Közben a másik elindult a láncon örjöngõ kutya felé, gondolom meg akarta tudni mire ez a nagy zsivaj, és talán meg is akarta nyugtatni az ebet.. A mama végül csak odaért, - addigra már a cipõvel nem is foglalkozott, az végképp beleragadt a sárba,- és ugyanazzal a trükkel a másik zsiroskenyérrel, elkezdte a komát visszacsalogatni a számárq kijelölt ólba... Egy kicsit vacillált a röfi, majd-hála a Bohának- úgy döntött, inkább egy biztos zsíroskenyér, mint egy félelemtõl félõrülten ugató németjuhász, hát a mammával tartott. Mégegy negyedóra tánc, mert az ólajtót ha kinyitotta, mindig valahogy mögé került a szabadlábon védekezõ sertés, sõt a másik -aki már megízlelte a szabadságot szintén újra bele akart harapni ebbe az édes ízbe, -kifelé tartott. Tudomásom szerint még ember zsíroskenyeret ilyen ügyesen türelmesen nem használt még mézesmadzagként.. Elmondása szerint nem volt egyszerû mutatvány mire végül mindkét sertés a helyére került. A Mamma korát tekintve örülök hogy nem történt valami baja.. Röpke negyedóra alatt a vérnyomása visszaáltt a normálisra ("Csitulj te szív") majd megkereste a sárbaragadt cipõjét, és visszament a házba Maxinek új zsíroskenyrérért.. Ha tehetném felterjeszteném valamilyen kitüntetésre.. Az én szememben ma a Mamma a hõs... :-)))) Még szerencse hogy a tesó ilyen szelíd disznókat nevelt... Élet a tanyán címû riportunka olvashatták... :-)))
silence, 17:22
A tesóm racka néven itt lebzsel közöttünk, és közben teljesen kopaszra nyiratkozik, úgyhogy gyerünk megpontozni, hátha normális csiga válna belõle, bár ahoz elõbb meg kellene tanuljon a klaviatúrán egy kicsit gyorsabban írni, bár a gyakotlat teszi a mestert.. :-)
silence, 13:54
Ma tíz esztendeje, hogy meghalt édesapám... Ha becsukom a szemeim még most is tisztán látom magam elõtt..
silence, 12:18
2010. februr 10., szerda
0
silence, 16:33
Csorba Gyõzõ - Megbékülés
A napok össze-vissza ráztak, míg bennük voltam. Mint pénzezõ gyerek rázza markában a filléreket.
Én a napokkal harcba szálltam, de póruljártam: jók voltak a falak és összetörtem rajtuk magamat.
Kigyógyultam és bölcsebb lettem: nem bántom õket és õk sem engemet és életem most fölöttük lebeg.
S mint hídról a habos folyóra, nézek le rájuk. Akárhogy zajlanak, életem örök-nyugalmú marad.
silence, 16:30
Kaptam egy örömhírt.. és most örülök nagyon... :-)))))
silence, 15:15
silence, 12:06
silence, 9:07
Hogy miért mennék északnak? Hát természetesen, hogy utána délnek indulhassak. Persze csak miután kigyönyörködtem magam az északi fénynek magyarított aurora borealis nevû fényjelenségben... Turku, és Párizson át Isztambul.. Pontosan azt az útvonalat követném amin a legkedvesebb regényhõsöm a finn Mikael Karvaljalka (Pelzfuss)nevû orvos vándorolt a XVI. században... Persze én nem gyalog hanem egy trike nevû háromkerekû motorbiciklivel.. Afféle tisztelgés lenne Mika Waltari elõtt.. Dehát ma sem álmodtam lottószámokat... Lassan kicsúszom az idõbõl, és még csak nem is lottózok... :-(( Nesze neked álmok...
silence, 9:06
Döntés megvolt. Pszichológus lesz a gyerekbõl... No... Inkább egy boldog pszichológus, mint egy kénytelen kelletlen élelmiszeripari mérnök.. Most mi a fenét csináljak.. Túlerõvel nem bírok.. Demokrácia van, leszavaztak...
"Kényszer hozta hivatásból mértékhangulat Tisztes külsõséggel ápolt bûnös kapcsolat"
énekelte anno Vörös Pista a Prognózis zenekarral, a Mindenki bolond címû nótában.. Pedig mennyi erõlködésem, érvem, tervem volt a dologban. Erre mondaná Mikiriki Tévi volt kollégám nemes egyszerûséggel, hogy: "Szop.." Bementünk reggel a gyerekorvoshoz is, de nem rendel.. a helyettesítõje meg tíztõl.. mindegy visszamegyünk tízre.. de beleket is kellene venni, meg fûszert.... A kocsinak meg benn kellene maradni a suliban, mert estére szülõi.. Logisztika.. megoldom... Addig is elfosogatok.. rendet rakrock..
silence, 8:09
2010. februr 9., kedd
0
Nyugodt napok... megyek a lófészekbe... a leány megetetve, jó teával teletöltve.. vajon mivel álmodok? Halállal, vagy csalogánnyal? kétesélyes a dolog... Jöjjenek a lottószámok. s ha nyerek, északnak indulok...
silence, 12:33
Rájöttem, hogy nem is Alla Pugacsova néném énekel itt az alant látható filmrészletben, hanem egy Larisa Guzeeva nevû csalogány.... Lám lám.. milyen hamar elmúlt a Pugacsova rajongás... A lány meg hazajött mert beteg... Teát bele nem keveset.... Citromot, meg bableveset... Holnap viszem a dottornõhöz..
