Ma van a szezonzáró nap... Ma az ucsó mázsa gyümölcsöt is elhelyezzük, és kész.. Persze az idén még millió munka kinn.... de semmi sem megy kárba mostmár úgy tûnik... Szezonzáró... Semmi csindadratta, dobpergés, buli... Csak a fáradtság.. Ezt választottuk... Hát csinálni kell.. Hát csináljuk.. Néha ilyen egyszerû... Ha nem egyszerû majd bonyolítjuk.. Bizony..
silence, 6:01
2009. szeptember 24., cstrtk
0
Annyi minden szarral kell még megküzdenem ellenséges szélmalmoktól zavaros szellemem "Nincsen veszély" - mondják - csak képzelem.
silence, 7:35
silence, 6:52
A kínaiaknál fehér a gyász színe... Dehogy mIért azt már fel nem foghatom...
silence, 6:27
József Attila
NAGYON FÁJ
Kivül-belõl leselkedõ halál elõl (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde.
Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is -
ezért ölel minden, ami asszonyra lel, mig el nem fehérül a száj is.
Kettõs teher s kettõs kincs, hogy szeretni kell. Ki szeret s párra nem találhat,
oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végzõ vadállat.
Nincsen egyéb menedékünk; a kés hegyét bár anyádnak szegezd, te bátor!
És lásd, akadt nõ, ki érti e szavakat, de mégis ellökött magától.
Nincsen helyem így, élõk közt. Zúg a fejem, gondom s fájdalmam kicifrázva;
mint a gyerek kezében a csörgõ csereg, ha magára hagyottan rázza.
Mit kellene tenni érte és ellene? Nem szégyenlem, ha kitalálom,
hisz kitaszit a világ így is olyat, akit kábít a nap, rettent az álom.
A kultura ugy hull le rólam, mint ruha másról a boldog szerelemben -
de az hol áll, hogy nézze, mint dobál halál s még egyedül kelljen szenvednem?
A csecsemõ is szenvedi, ha szül a nõ. Páros kínt enyhíthet alázat.
De énnekem pénzt hoz fájdalmas énekem s hozzám szegõdik a gyalázat.
Segítsetek! Ti kisfiuk, a szemetek pattanjon meg ott, õ ahol jár.
Ártatlanok, csizmák alatt sikongjatok és mondjátok neki: Nagyon fáj.
Ti hû ebek, kerék alá kerüljetek s ugassátok neki: Nagyon fáj.
Nõk, terhetek viselõk, elvetéljetek és sirjátok neki: Nagyon fáj.
Ép emberek, bukjatok, összetörjetek s motyogjátok neki: Nagyon fáj.
Ti férfiak, egymást megtépve nõ miatt, ne hallgassátok el: Nagyon fáj.
Lovak, bikák, kiket, hogy húzzatok igát, herélnek, rijjátok: Nagyon fáj.
Néma halak, horgot kapjatok jég alatt és tátogjatok rá: Nagyon fáj.
Elevenek, minden, mi kíntól megremeg, égjen, hol laktok, kert, vadon táj -
s ágya körül, üszkösen, ha elszenderül, vakogjatok velem: Nagyon fáj.
Hallja, mig él. Azt tagadta meg, amit ér. Elvonta puszta kénye végett
kivül-belõl menekülõ élõ elõl a legutolsó menedéket.
1936. október-november
silence, 6:25
JÓZSEF ATTILA
SZÓLT AZ EMBER
Szólt az ember Volt az ember. Járt, megállt, szétnézett, Aztán azt mondta: Körtefa vagyok. S gyökere lett a föld, dereka a magasság, Lombja az ég És körtét ettek a bogarak, A madarak, az éhes csillagok.
Akkor tovább ment. Járt, megállt, szétnézett, Aztán azt mondta: Szén és vas vagyok. És csörömpölõ acélmûhelyekben Tûzre dobta a nagy hegyeket, Hogy a halállal és az új idõkkel Száguldják meg a versenyt dübörögve Szédítõ, karcsú expresszvonatok.
Szólt az ember, szólt, megállt és elment S csak azt nem mondta, hogy ember vagyok.
silence, 6:16
Vége a napszámnak... Majd csak jövõre jönnek emberek hozzánk dolgozni... Ez is valami... Bár ennek már szeptember harmadikán-negyedikén be kellett volna következnie... De jobb késõbb mint soha... Egyébiránt megint hátbadöftek... De úgy kell nekem.... Keresek verset.. régen volt már...
silence, 6:10
2009. szeptember 23., szerda
0
silence, 6:29
silence, 6:28
Reggel van újra... Mindenki dolgára.. iskola munkahely, kert... Árva lesz a ház.. árvaház, árvakutya, árva idõk.. Heroikus küzdelem, számlák, számlák, olvasásra váró köny.. Fájó térd, õsz szakáll, karácsony közeleg.. Mit jelent a szó: szerelem? Csönd, alkony, jó pálinka, hintaszék... Viasszínû arc, hófehér a szájszél.. Céltalan-e a cél?
Hihetetlen, hog ma még darálás, holnap még szedés, utána újra darálás, és vége... Büszke vagyok hogy nem adtuk föl, és négyszázötven mázsa jó anyagot képesek voltunk eltakarítani a portáról.. Hirdetés, ide- oda- amoda, még a medencét is teledaráltuk, hordót kunyeráltunk, köbös tartályokat, és már láccik ám a fény, az alagút végén... Büszke, büszke, büszke, de nincs egyetlen olyan ízületem sem ami ne fájna... És én hófehérkesilence képes voltam újból leégni szeptember huszadikán is kinn az egész nyári melók után.. Hótvörösek a vállaim és napszámospiros a fejem is... Csak a szakállam õszül de a szemeimben a pajkos fények nehezen hunynak ki... hehe... Hol a Diclac kenõcsöm??? Hol!!!???
silence, 6:26
2009. szeptember 20., vasrnap
0
Vágyom haza.. Vágyom az ágyom... meg ilyenek...
silence, 19:48
2009. szeptember 18., pntek
0
szabadnap...
silence, 8:55
2009. szeptember 14., htf
0
silence, 11:10
József Attila: Majd megöregszel
Majd megöregszel és bánni fogod, hogy bántasz - azt, amire büszke vagy ma. A lelkiismeret majd bekopog s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.
Lesz vén ebed, s az melléd települ. Nappal pihensz majd, széken szunyókálva, mert éjjel félni fogsz majd egyedül. Árnyak ütnek a rezgõ anyókára.
Az öreg kutya néha majd nyávog, de a szobába csend lesz, csupa rend lesz; hanem valaki hiányozni fog a múltból ahhoz a magányos csendhez.
Majd tipegsz s ha eleget totyogott rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben áll ifjú képed, hozzá motyogod. "Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem".
"Mit is tehettem volna?" - kérdezed, de fogatlan szád már nem válaszolhat s ki a nap elõtt lehunyod szemed, alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.
Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy, mint a csikó, hogy a hámot levesse. S a félelem tûnõdik, nem a vágy, a bensõdben: szeress-e, ne szeress-e?
Magadban döntöd el! Én fájlalom, hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e? Mert elfáradt bennem a fájdalom, elalszik, mint a gyermek s én is véle.
silence, 11:07
Azután hajnaltájt csak rend lett megint...
silence, 10:05
"A tegnap nagyon régen volt, nem várom a holnapot.."
silence, 10:03
2009. szeptember 13., vasrnap
0
Ma kerül délután bográcsba... Tegnapelõtt már nem lett volna rá idõ.. Ráadásul jelenésem volt a szeszfõzdében hajnali hatkor, már öntöttem fel a cefrét... Huszonnyolc hordó.. Minden izületem fáj, magamra kentem egy egész tubus Diclac kenõcsöt az este, de legalább ürültek a hordók és le tudjuk cefrézni ami nem ment el... A hirdetésemre nem nagyon tolongtak de kitaláltunk mást... No de ezzel nem untatlak... A fiam mutatott egy programot, amivel a Youtub-ról le lehet tölteni úgy hogy csak a zene lesz meg mp3-ban... Teljesen belebonyolódtam.. Kispál, Ismerõs arcok, Quimby, Csík zenekar.... nyomom le a számokat, és írom ki CD-re.. Ma délután a sütésnél délután a Magyar Dal estje lesz itt nálunk.. Na meg egy kicsi sör.. elõtte egy-egy Rana anyag.. muszáj lazítani... Heavy metal Forever.. A fémistenek óvják lépteid... :-)))
silence, 10:21
2009. szeptember 11., pntek
0
Itt van felkötve, és a tesóm nyúzza... És nincs elem a fényképezõmben, hogy megörökítsem... Jani szomszéd szúrta, mert senki nem vállalta...
silence, 14:53
Onedin kapitány vietnámi kiskocának valója nem eszik harmadik napja.. Hát estére bográcsba kerül... (Kerül amibe kerül) :-)) Itt lesz feldolgozva megfõzve nálunk...
silence, 13:15
2009. szeptember 10., cstrtk
0
Megvolt az ebéd, a lendület menekül Ez a tánc nem a miénk már Viziló szívem álomba merül Hegedül, hogy egyszer sikerül....
Tente Robi tente...
silence, 11:54
Voltam az OBI-ban reggel.. vettem festéket, és felújítok egy régi dohányzóasztalt.. és nem rívok mán.. Komoly... :-)))
silence, 9:12
2009. szeptember 9., szerda
0
Nehéz napok sorjáznak most... (nem nem a menses..) Nincs nagyon kedvem naplózni, de túleszek ezen is...
silence, 11:50
2009. szeptember 6., vasrnap
0
silence, 18:45
Korondon fényképeztem le az öreget. Bár nem vettünk tõle semmit de kapott a fotóért kettõ leu-t...
silence, 18:39
Szerintem ma volt az év legunalmasabb napja... Holnap már kinn leszek a kertben.. cefrét szedünk, darálunk, jönnek a kuncsaftok..
