| 2009. mjus 21., cstrtk |
|
 |
0 |
|
|
Szóval tegnapelõtt délben a „haciendán” leszakadt az ég… És amikor hallottuk kopogni a jeget igencsak elsápadtunk… Füles kutya egyenesen a hálóba rontott annyira félt a villámoktól…
Vagányan mondhatnám, hogy a zabszem nem fért volna föl, de ha hû akarok lenni az igazsághoz, inkább olyan gyomorszorító érzés volt..
Mert hiába a sok munka a gondosság a szeretet, a locsolás, a metszés, az ápolás, ha a jó istennek van egy jégesõ nevû fegyver a kezében. Oda sem néz, és tíz perc alatt el tudja intézni az egész éves munkánkat… Ha akarja, és mint tudjuk, az õ szándékai emberi ésszel kifürkészhetetlenek… Úgy tûnik most csak ránk akart ijeszteni egy cseppet. Sikerült is neki.
Alig bírtunk kijönni a Skodával, úgy felázott fél óra alatt az út. Viszont öt kilométerrel arrébb Eleken, már egy csöpp esõ sem esett… És itthon Csabán sem….
Viszont a tanyát körbevevõ „várárokban” hehe… éppen most csinál a Vízmû egy zsilipet…
Be kellene ruházni egy komoly szivattyúra, és tudnék onnan ingyé locsolni..... Jó állott vízzel…
A pagodában felszereltem tegnap az öt petróleumlámpát és este meg is gyújtottuk.. Mit mondjak hangulatos volt. Vettem bele muzsikát, és már csak a hangszóróknak kellene valami míves doboz…
Egy álom megint megvalósult. Miszerint a pagodában Macskanadrágot hallgatni sörrel a kézben...
A titok az, hogy reálisakat kell álmodni... :-))
A következõ lépés egy kicsi hûtõ…
Még írhatnék a kórházról, ahonnan most jövök, apám emlékérõl, és hogy a tesóm hogy ijesztett rá a rablóképû kubikos brigádra a puszta tekintetével, a hörcsögökrõl, amit Onedin ki akar irtani, de én nem vagyok vele ebben egy véleményen, a húsz kiscsirkérõl, akik három napja itt laknak, a Regina nevû bosnyák együttesrõl, és még sok dologról, de most kell elzárjam a locsogó csapot úgy érzem.
Hogy el ne und…
Bonnie und Clyde… :-)
|
silence, 10:43
|
|
|
Pábele puppi... :-))))
|
silence, 7:23
|
|
|
|
| 2009. mjus 20., szerda |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 7:00
|
|
|
Vas István
MIKOR A RÓZSÁK NYÍLNI KEZDTEK
Emlékszel? amikor a rózsák nyílni kezdtek,
Már nem voltunk fiatalok -
Házunk körül virágzó sírkeresztek,
Szívünkben sok friss halott.
Tudtuk, hogy a boldogság lopott jószág,
Akkor is, ha férj - feleség
Nézi, hogy bomlanak bokron a babarózsák,
S fogják egymás kezét.
Sok hajszálad lett õsz éppen abban az évben -
Emlékszel? volt is oka.
De ami fekete maradt, még feketébben
Ragyogott, mint valaha.
Szemedbe, a töretlen csodájú, vad tükörbe
Tört fényeket rejtett a rémület,
És zavarosabb lett tiszta, haragos zöldje
S attól lett édesebb.
Ujjongó áhítattal ébredtünk reggelente,
Te a kertre, én terád -,
S ez az öreg nyarunk szelíden betemette
Velencét s Angliát.
Mint furcsa ráadást vagy veszélyes messzeséget
Kezdtük nézni a holnapot -
Ez volt az a nyár, mikor a tél szele szíved
Koszorújába kapott.
Volt vidámabb nyarunk s merészebb azelõtt,
De emlékszel? ez volt a legszebb.
Némán kertünkbe hajoltak a szomszéd temetõk,
Mikor a rózsák nyílni kezdtek.
|
silence, 6:54
|
|
|
|
| 2009. mjus 19., kedd |
|
|
0 |
|
|
Válság ellen, munka, munka... Aszály ellen öntözés, öntözés....
Rosszkedv ellen szép kert, pagoda..pagoda...
"Oszt majcsak lesz valahogy.."
:-))))
|
silence, 7:40
|
|
|
|
| 2009. mjus 17., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Sötét a kedvem mint a vihar...
Ugye ha alapból, a cselekedetei a lelke után nem kap az ember gyermeke tiszteletet, akkor kénytelen kivívni...
De mi van ha már nem érdekli?
He?
Mi van ha valaki nem érzi hol a határ?...
|
silence, 18:57
|
|
|
|
| 2009. mjus 14., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Adóhivatal csak 11-ig... .-(( de a varratokat kiszedték.. És a kocsinak is van mûszakija.. azaz majd ha az okmányirodában csináltatok új forgalmit mert ez betellt....
Erre most sem esik az esõ rendesen...
Nagy a baj....
Persze holnap kihúzunk a kicsi fáknak is a csöpögtetõt.. négynaponta kapnak 90-100 liter vizet....
Úgyhogy végképp aszályfüggetlenek lettünk... De nem jó nézni a környéken a sok bágyadt fonnyadt kukoricát...
Miért?!
Hát persze hogy csak a szilváskertrõl tudok beszélni... Mi másról?
:-))))
Prunamanier...
|
silence, 13:00
|
|
|
|
| 2009. mjus 11., htf |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 17:13
|
|
|
Ana Blandiana
ÖREGEN KELLENE SZÜLETNI...
(AR TREBUI)
Öregen kellene születni, bölcsen,
hogy sorsot tudjunk választani,
hogy tudjuk, melyik út hova vezet,
és csak az utazás vágya legyen felelõtlen.
Aztán fiatalodjunk, fiatalodjunk egyre,
éretten, erõsen érjünk az alkotáshoz,
aztán hagyjuk el azt is, kamaszok legyünk,
mire a szerelemhez érünk, s gyerekek,
mire fiaink megszületnek.
Õk öregebbek lennének nálunk,
beszélni tanítanának,
ringatnának, hogy elaludjunk,
és mi zsugorodnánk, egyre kisebbek lennénk,
mint a szõlõszem, mint a borsószem, mint a búzaszem...
|
silence, 17:08
|
|
|
Elegem van a mai napból.. Az ügyintézés, sorbanállás várakozás nem az én mûfajom...
ráadásul 31 Cselzius Grádot mutat a masina...
Hát nem jobb ilyenkor a kertben madárdalos csöndben a fák között?
De.. Há nem? há de..
A holnapi napot ki nem hagyom....
Csütörtökön meg varratszedés....
Valamit ebédõni köllene...
|
silence, 13:42
|
|
|
|
| 2009. mjus 6., szerda |
|
|
0 |
|
|
Olvasok egy könyvet, amiben párhuzamos világok vannak. Mindenkinek megvan ott az ikre.. Iker személyiségek.. (Persze vannak kivételek, akad aki egyedi)
Szóval elgondolkodtam azon, ha én találkoznék az „ikremmel” vajon szimpatikus lenne nekem? Leegyszerûsítve a kérdést. Mennyire szeretem önmagam? Érdekes ezen elgondolkodni. Nem elég rávágni hogy persze, hát gyöngypipi hogy szimpatikus lenne,
hanem érdemes alaposan megfontolni ezt a kérdést. Mi az amit kimondottan szeretnék benne, mi az ami közömbös, vagy különleges, vagy teljesen átlagos?
Aztán ha jó belemélyed, az ember korosodó nyugdíjas, kissé gömbölyödõ, de nagyrészt életvidám gyermeke a dologba, elõbb utóbb eljut a nagy kardigányos kérdésig miszerint :
KI VAGYOK ÉN!?
És innen már csak egy macskaugrás a következõ fejvakargató gondolat:
MI A FRANCOT KERESEK ITT?
Nos azt hittem, hogy az identitás, és az integritás válságon már különösebb gond nélkül túljutottam, de olybá fest, hogy ezek ciklikusan visszatérõ úri mulatságok.
Azt hiszem mégiscsak jobb kinn a kertben egy baba kis izomláz, mint egy ilyen agyi megkeveredés. Hehe..
-Szóval Róbert jól figyelj mert csak egyszer mondom el.
A méhecskét sem érdekli hogy õ kicsoda, és miért kell neki mézet szedni, meg táncolni egész nyúlfarknyi kis életében. A lényeg hogy dolgozzon, és szaporodjon. Hogy a raj fennmaradjon, megújuljon, míg világ a világ.
Úgyhogy te csak szeresd az embereket, a fákat, és legfõképpen a gyerekeket.
Dolgozz, egyél és szeretkezz, és nyakalj annyi szilvóriumot, hogy az egészségednek ne ártson, hallgasd a Macskanadrágot, és nagy ritkán énekelj.
Próbáld az utódokat is megtanítani arra, hogy a szépséget és az örömöt az egyszerûségben keressék.
A többi agyalást meg hagyd a nagyfejû pichomókusokra, meg a filozófusokra. A politikusok úgyis elõször meggazdagszanak, aztán meg jól elkúrnak mindent.
Amin nem tudsz változtatni, azon ne gondolkozz, hagyd a francba.
Vilu?
Ez az én jó tanácsom neked márványarcú szép ecsém!
Különben is szárzúzózni kellene a fák között, mert kibújt a vadzab, a lósóska, és acat is annak ellenére, hogy hetek óta egy csöpp esõ sem esett.
-Oksa. Vettem. :-)
De azért nyitva tartom a szemem...
|
silence, 12:20
|
|
|
Mrena Julianna
A Vérkandúr verse
A rõt pokol kilencedik körén
Elébem toppant, ím, a sátán;
Finom vonalú, szürke szmokingban
(ez hát az a fekete báró, ez hát ama halálfejes?)
szegfû virított gomblyukán,
rémes, hervatag piros szegfû.
Sétapálcával, lakkcipõsen
Elõttem állt, lám csak, a sátán,
Akár egy fáradt pesti dzsentri,
Egy kávéházi bentlakó,
Jegyes nélkül maradt világfi,
Ki primadonnát indul imádni.
Mosolygott, kalapot emelt,
Decenset biccentett felém,
S nekiálltunk ketten csatázni.
Én haraptam, õ harapott,
Belemart számba és kezembe,
Tépdestem parfümillatot,
Marcangoltam szemének fényét,
Csócsáltam szegfût, lakkcipõt,
Borzongató foga fehérje
Megrágta bennem az idõt,
Pépesre rágta szeretõim,
Szaggattam én az üstökét,
Falta tavaszi éjek csöndjét,
S az ócska kocsmák füstösét,
Egykor volt isteneket õrölt,
Kilyuggatta a verseket;
A dicsõ vérgõzös csata végén, nos –
Végül az ördög elesett.
A végén vesztett e furcsa úr,
Alvadt vérem száradt az ajkán,
Még mosolygott, még odaintett
Blazírtan és hamiskásfajtán,
Szürke szmokingja mindig ép,
Lakkcipõ pokoltüzet villant,
A máz rajt’ oly fényes-ragyogó,
Mint kora esti hajnalcsillag.
Rendbehoztam tépett ruhám,
Nyakkendõm is újrabogoztam,
És megindultam fölfele,
S azóta nem tudom, hogyan van.
Azóta nem gyógyul a mart seb,
Fognyoma bõrömön – ragyog.
Torkomban keresztbe állt a szõre,
S azóta egyedül vagyok.
|
silence, 10:11
|
|
|
|
silence, 10:08
|
|
|
|
silence, 9:10
|
|
|
Tegnap sem tévedtem.. azt mondtam nem fog elállni a szél este.. És nem is állt...
Ma egész nap olvasok... És a hátsó udvart renedezgetem, ha lesz kedvem... :-))
És persze csigabiga..
GYERE KI! :-)))
|
silence, 8:26
|
|
|
|
silence, 8:01
|
|
|
|
| 2009. mjus 5., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 8:04
|
|
|
Jól éreztem..
Nem mosta le az esõ amit tegnap kifújtunk... Mostmár kb. hatodszorra bejött amit éreztem, és ez azzal jár, hogy ezentúl mindig nekem kell dönteni...
A komám csak rámnéz kérdõn:
-Fog esni?... vagy eláll a szél estére?
Én meg csak elõször alaposan körbenézek, majd behunyom a szemem, és mély levegõ... A csontjaim érzik a légnyomásváltozást, az idegrendszerem a hangulatom, a vibrálást, a szívem...
Szóval elég infót kapok, hogy dönthessek.. Mert valakinek valamikor mindig dönteni kell...
Ha nem jól döntenék, oda negyven-ötven misibe fájó szer...
De eddig sikerült...
Úgyhogy hívhatsz levelibékának...
Csak befõttesüvegbe ne kényszeríts...
És ha akarsz hát is csókolhatsz.. A kísérletek nincsenek ellenemre...Hátha..
De mesúgom.. Vajmi kevés a sansz hogy snejdig királyfivá változzak...
:-))))
|
silence, 7:42
|
|
|
|
| 2009. mjus 4., htf |
|
|
0 |
|
|
"Most elõttem térdel, gyûrött a felsõje.
Én vagyok neki a Negrója
Torka kéményseprõje..."
Macskanadrág: Negró.
Idõjárás Lajos bá azt nyilatkozta a Tv2-n hogy nálunk a délkeleti végeken kezdõdik az esõ.. Azért kimegyünk.. Én már két teljes napja nem voltam...
Lúciát ma kétszer is elszalasztotam reggel mosogatásból, és reggeli táplálkozásból kifolyólag..
Mindenki aki régebben látott Ligeten azt mondta fogytam..
Hogy ezt leellenõrizzem szükségem lenne kettõ db gombelemre...
Szóval ha nem esne,nekifogunk öntözni a fákat...
És még mindig a molyok ellen molyolnánk..
|
silence, 7:37
|
|
|
|
| 2009. prilis 30., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
És most, hogy már elfogyott a spenót is a garázsba végre be lehet állni, vetek egy gáncsot magamnak. Elgáncsolom magam, és szunyok egy órát, hogy a ballagáson egy jóvágású kipihent, bár kissé testes öregedõ biztonságiõr benyomását keltsem..
Ha már Alain Delon nem tudok lenni.. :-))))))
|
silence, 12:08
|
|
|
|
| |
