| 2009. janur 19., htf |
|
 |
0 |
|
|
|
silence, 13:46
|
|
|
Azért mégiscsak az a legjobb, ha az embernek van egy barátja… Eljön, leül veled szemben a konyhában, kér egy kávét, azután egy röpke óra alatt teljesen átállítja az agyadat.. Csak egy óra beszélgetés a kertrõl, hogy milyen munkák lesznek, mit kellene elérni az idén, hogyan csináljuk. Na meg a világ nagy dolgai:
Gázprobléma, világválság, egy csipet (de tényleg csak egy csipet) politika, kicsi humor. És a tízes skálán mínusz hétrõl rögtön plusz nyolcra emelkedik a hangulatszint.
Azért érdemes lenne kitalálni, hogy az idõ miért hat ilyen drasztikusan a hangulatomra.
Dorkám vigyorog mint tök a herében, mert a héten nem kell menjen suliba, és amíg a doktornõre vártunk, hirtelen kitavaszodott.
Úgyhogy… Új év új élet.. hehehe…
Heavy Metal Forever!
|
silence, 13:42
|
|
|
"Nézz körül és válassz!
Tudnod kell a választ!
Nézz körül és válassz!
Tudnod kell, ki vagy...!
Rájössz, hogy magadból bármennyit adsz
és akárhogy szétszakadsz...
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég.."
P.BOX: Soha nem elég...
|
silence, 10:29
|
|
|
WEÖRES SÁNDOR
PANASZDAL
Már minden nappalom
szikrázó szédület,
már minden éjjelem
remegõ rémület.
Az ég két melle közt
a Nap, mint béka ül,
zöld kígyó tekereg
a holdtányér körül.
A társ terhemre van,
a csók szúr, nem ragyog
és túlsokan vagyunk,
ha egymagam vagyok.
Tükörbe nézni már
alig-alig merek:
borostás képemen
zavaros szem mered
Még járok köztetek,
veletek nevetek
s tudom: egy szép napon
mindent elfeledek.
Fejem fáj, szédülök,
az alkony, az van itt,
a szoba lázasan
vetkõzi szineit.
|
silence, 9:22
|
|
|
|
silence, 9:09
|
|
|
Jó szürke minden...
|
silence, 8:24
|
|
|
|
| 2009. janur 16., pntek |
|
|
0 |
|
|
ÓÓÓÓ esik a hóó.. Így Evanscence zenéjével együtt különös hangulatot okoz... :-)
|
silence, 10:49
|
|
|
Éjszaka a jó isten fogott egy óriási teaszûrõt, és porcukorral gyönyörûen behintette az udvart. Nem rakott sokat, de éppen eleget ahhoz, hogy eltakarja a vakond munkát, a kerítésoszlopokra csinos hósapkát varázsolt, és hogy lehessen pontosan követni, Csoki kutya merre járt ma…
Ünneplõt öltött a világ..
Meg szeretném köszönni, azokat a kommenteket, amik hangszerjavítókat ajánlottak, de most kaptam a hírt, hogy Dani mester elvállalta a dolgot..
Szilveszter éjjel ismerkedtem meg vele igen ügyes kezû asztalos –bár a pálinkát nemigen bírja, hisz a harmadik pohár után mindenkit meg akart puszilni, aki arra járt-de tud intarziát csinálni..
Elsõ Blikkre szimpatikusnak tûnt, és hát valljuk be egy ügyes asztalos ismerõs kincs a mai világban..
Elvállalta, de megkérdezte, hogy mit vétett ez a hegedû?
Szerinte minden skálázás után földhöz vágtam és elharaptam a húrjait dühömben, ha nem úgy szólt, ahogy én akartam..
Felvilágosítottam hogy egy padlásról húztuk elõ a mammával, én sohasem bánnák így egy hangszerrel..
A munkadíjról szó sem esett.. én nem mertem megkérdezni, õ nem hozta szóba..
Viszont ha készen lesz, van neki egy barátja, aki felhúrozza, és a lószõrt és pótolja a két vonóhoz..
„Jó húzd meg hogy ne lógjon..”
Estére rosszkedvûzõ bulit szeretnék. Sajt fondüvel, fûszerekbe hempergetett mozarella golyókkal, koktélparadicsommal, olajbogyóval, zenével nevetéssel..
Minden feltétel adott, csak nagyon akarnom kell.. :-)
Hátha még estére is havazik..
|
silence, 10:17
|
|
|
Lehet hogy Zámbó Jimmy, és Flipper öcsi mostmár duettet énekel?
Jó volna hallani.. Máté Péter írja a zenét..Bencsik Samu gitározik..
Biztosan összehoztak egy égi zenekart..
|
silence, 6:46
|
|
|
Rainer Maria Rilke
A CSEND
Hallod-e, kedves, kezem fölemeltem -
hallod-e: zúg...
Ugye, a magányost, bármije rebben,
figyelik a dolgok: hogy mire jut?
Hallod-e, kedves, lehunyom a pillám,
zaj ez is, mire megközelít.
Hallod-e, kedves, újra kinyitnám...
...de mért nem vagy itt?
Moccanok épp csak - a selymes csendben
ott van a lenyomata; örökre látszik
a legparányibb indulat is, kitörölhetetlen,
a messzeség feszülõ függönyén.
Ahogy én lélekzem, kelnek-tûnnek
a csillagok.
Ajkamra illatok itala árad,
és távol angyalok karának
csuklói derengenek felém.
De akire gondolok:
Téged nem látlak.
|
silence, 6:30
|
|
|
Bajtai András:
Mihez kezdenék
Beletörõdtem már, ahogyan minden
szív beletörõdik egyszer. Ha visszatérek,
sötét függönyök mögött alszunk majd,
ígértem neked gondolatban minden
este, most mégis arra kérlek, hangomra
csak akkor figyelj, amikor az öreg falióra
titokban újra zenélni kezd majd. Mert
történeteimnek bár nincsen kezdete, sem
vége, legõszintébb mozdulataimat, ha akarod,
megismételhetem még neked az õsszel
boldogan haló fák alatt, de titkaidat ne add
nekem. Nem tudom, mihez kezdenék velük.
|
silence, 6:28
|
|
|
|
| 2009. janur 15., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Remélem ilyen lesz.. Azt nem merem megmutatni most milyen... :-)))
|
silence, 12:27
|
|
|
Na vettem megint a nyakamba egy gondot... Nem tud valaki egy mestert aki képes felújítani egy hegedût?
|
silence, 12:05
|
|
|
Ó ha volna egy idõgépem..
|
silence, 8:00
|
|
|
|
silence, 7:48
|
|
|
Ma Lóránt napra virradtunk. Isten éltesse a jó szomszédomat Lórántot, és az õ fiát Lócit, aki nem lett ugyan óriás, de vagány belevaló srác..
A komámnak akinek az indián neve Járkáló Cimbora (én voltam a keresztapja) két különleges tulajdonsága is van:
Az egyik az hogy bármilyen jármûvet képes elvezetni (rollertõl az ûrhajóig, csak adjanak neki alkalmat)
A másik, hogy képes dimenziót váltani, és kilépni az idõbõl.
A múltkor erre vetõdött fél négy táján, és én éppen festettem. Azt mondta, elbiciklizik a boltba, hoz egypár sört és beszélgetünk. Pontosan negyedtízkor jött vissza, és fogalma sem volt hogy mennyi az idõ.
Hallottam a nejétõl hogy olyan is volt már, hogy bejött a faluba a boltba szombat reggel kenyérért, és vasárnap délben ért haza. De kenyeret hozott..
Egyébiránt aranylelkû gyerek (idõsebb nálam pontosan öt évvel)
Két hete a parlamentben vehette át a „Pro Vitate” díjat, és a vele járó emlékórát, a sokszoros véradásért, egyenesen dr Habsburg Ottótól aki a Vöröskereszt elnöke. Illényi Katica húzta nekik a talpalávalót..
Hát ilyen ember az én cimborám..
|
silence, 7:24
|
|
|
|
| 2009. janur 14., szerda |
|
|
0 |
|
|
Áprily Lajos - Fogyó idõ
Valamikor így mértem: évek, évek,
egy idõ óta így: napok, napok.
S tán nemsokára napokkal se mérek,
azt mondom: percek és pillanatok
|
silence, 14:08
|
|
|
Itt a keleti végeken a nap erõlködik.. és semmi ónos esõ nem volt...
|
silence, 13:28
|
|
|
A könyv címe: Mikló Zsolt: Bronz kór
Ez egy szarkasztikus novellagyûjtemény, és a születésénél néha néha én is jelen voltam...
|
silence, 9:38
|
|
|
Elolvastam tegnap a könyvbõl azt a részt, amiben a vámos figurát rólam mintázta Zsolti.
Hát..
Hogy is mondjam.. erõsen kikarikírozott figura..
Vizsgálat közben klasszikusokat fütyörészni, tényleg egy rossz szokásom volt..
Dehogy mint a végzet óriása úgy közelednék döngõ léptekkel a belépésre jelentkezõ autóhoz? És a mosolyom ellenére megfagyna körülöttem a levegõ?
Ezt nem éreztem sohasem…
Persze az a finánc nem én vagyok… Csak rólam van mintázva.. értem én..
Viszont ami tényleg zavar, hogy a novellában az óriás elviszi az autót a szerelõakna fölé, hogy valami titokzatos dolgot keressen benne, és miközben szétszedi apró darabokra, úgy próbálja oldani az autó tulajdonosának a rettegését, hogy történeteket mesél.
És ott a történetem, amikor egyszer Mikulás voltam.
És az a történet nagyon- nagyon csak nyomokban emlékeztet az igazira… Tulajdonképpen csak a Mikulás szó, és a szék stimmel benne.
Nem úgy volt…
Végülis örülök.. Megjelentem nyomtatásban hehe..
Viszont a sztorit megírom alkalomadtán… Annyival tartozom neki.. Magamnak..
Úgyis ma ón esik az égbõl..
|
silence, 6:27
|
|
|
|
| 2009. janur 13., kedd |
|
|
0 |
|
|
Na.. megvan a könyv.... szépen dedikálva nekem.... :-)))
És az egyik figura rólam van mintázva... Most tudtam meg... :-))
|
silence, 13:46
|
|
|
|
| |
