Nem hiszem, hogy akad valaki Dél- Magyarországon, aki málam finomabbat ebédelt volna. Bár van, aki neki sem kezdene egy nyúlebédnek.. Pedig a jó Robin Hood tudta.. Amikor lefõtt a bor, gyorsan jó alaposan bekentem a csatnimmal, és úgy pirítottam.. Tényleg forrón intenzívebb az íze és az illata.. Zöldbabfõzelékkel mennyei volt… Komolyan mondom… Tegnap az öcskös már „Csatnihuszárnak” szólított… De Bánya Kánya..
silence, 13:19
Lesznai Anna: Gesztenyehullás
Mióta hazulról elmentem Hány rózsa nyílott künn a kertben? Hány fecske rakta puha fészkét Hol barnán szeli az ég kékét Az eresz a tetõ alatt.
Hány pillanatot mulasztottam, Amelyben durva héja pattan A gördülékeny gesztenyének. És szára hajlik, magva válik Koppanva hull a kert faláig.
Hullása körül a kis kertben A lomb közt alvó csend meglebben, Gyíkok zörögnek, madár rebben, S az idõ, mely már-már megállott, Mint mutató, ki ritkán zökken Egyet halad... s a percek múlnak.
silence, 12:38
Jelentem csiszoltam, s tízet le is festettem, s míg szárad, vörösborban párolom a nyuszikákat. S ha már puha, (mutatja majd a könnyedén belészaladó villa) zsírjára sütöm ropogós pirosra. A csatnival kenegetem, s ha készen lesz mind megeszem.. Hiszen ebben a „kákabélû” családban csak én szeretem.. Amúgy érdekes jelenséget fedeztem fel.. A csatnim ahogy meghûlt a hûtõben, majdnem sima szilvalekvárrá változott vissza.. Erre azt mondta a kedvesem, hogy a hidegben nem annyira intenzívek az ízek… Péntekre tervezem a kettes számú kísérletet, kevesebb szilvával, több almával, hagymával, és bátrabban fûszerezve.. Egyszer csak összejön… Na… lessük csak azt a nyuszit…
silence, 12:27
Sinka István
SÖTÉT ESZTENDÕK
Csillag voltam elõbb, aztán gyermek lettem, s gyertyaként a szívem a tenyerembe vettem.
Sötét esztendõkben úgy néztem a tájat s Isten simogatta gyönge kis gyertyámat.
Ment elõttem farkas, jött utánam bárány -kastélyt vehettem vón -
gyertyám fénye árán.
Kastélyt vehettem vón -
nem vitt rá a lélek. Végtelenbõl így is végtelenbe érek.
silence, 11:19
Asszem nem fogom leírni mindig ide a napirendem... Legyen elég annyi, hogy egyszerû, de jó kis hétköznapok sorjáznak csendesen... Van ez olyan fontos, mint bármely ünnep.. Szóval... keresek valami verset...
silence, 11:01
2008. szeptember 23., kedd
0
Összeszedtem három nagy vödör diót... Kishíján agyvérzést kaptam.. :-) hehe.. Nem pocakos öreg lovaknak való már a diószedés.. Dehát a gyerekeknek hiába mondom.. Mindig van valami más hirtelen, ami miatt a diószedés halasztódik.. Most nem rakom a darólóba, az egér pajtásnak.. Bepakoltam a nyári kamrába.. Amit a múltkor csiszoltam elfogyott.. valahogy nincs kedvem hozzákezdeni megint egy adaghoz... Túl zajos.. de.. muszájjjjj.. Ha nincs lecsiszolva anyag, mit fogok holnap csinálni, ha netalán megint esne? Kaptam meghívót, nyugdíjas "baráti találkozóra" Leesne, egy potyakaja, és most nem Pestre, de mégcsak nem is Szegedre, hanem ide Csabára kellene menni... Valahogy semmi de semmi kedvem.. Hogyan lehetséges ez? Asszem az életemnek azt a szakaszát észrevétlenül lezártam magamban.. Ki kíváncsi a megyeparancsnok ünnepi beszédére, ami nem más csak süket üres locsogás? Akire meg kíváncsi vagyok, azt elérem bármikor.. Vagy nem? Vagy de... Na megyek csiszolni..
silence, 16:18
Na! Készen lettem az elsõ csatni kísérlettel… Egészen jól sikerült.. Tesóm aki itt csak a száját húzkodta, kellemesen meglepõdött. Persze gondoltam én hogy nem fogom elsõre meg sem közelíteni, azt az íz harmóniát, amit a mangó csatniban éreztem.. (Amitõl elkezdett érdekelni az egész) de fogyasztható.. sõt.. Tulajdonképpen azért jó ez a buli, mert teljesen szabadjára engedi a fantáziát.. Mint a grillezés.. Túlságosan szigorú szabályok nincsenek. A lényeg, hogy az ellentétes ízek, (édes savanyú csípõs) körülbelül arányban legyenek egymással. Az, amit most csináltam, nagyon lekvár ízû még.. Nem voltam elég bátor. Legközelebb egy kicsit több hagymát, teszek bele, és a fokhagymával, meg a chili paprikával sem spórolok majd. Kevesebb cukrot, és kihagyom a fahéjt.. Vagy éppen csak leheletnyit.. Ami meglepõ, hogy közel egy kiló szilvából. (meg az alma, meg a hagyma stb) csak másfél normál befõttes üvegnyi lett mindössze. Nem is nagyon adok senkinek.. hehehe… Szóval hétágra süt a napocska… Csuda szép a világ… :-))
silence, 10:45
2008. szeptember 22., htf
0
Festés, rendõrdég, Proi Plusszz majd mégiscsak Tesco.. Nem gondoltam volna, hogy örölt gyömbért ennyire nehéz szerezni... Azután megint festés, és most olvad a szilva.. Egy másfél óra múlva nekifogok a csatninak, és utána megint festés, majd a gyerekekkel bevásárlás shopping, és megint festés.. Tegnap Aradországból hoztam egy konyhakész nyuszit, bepácolom, és grillen megsütöm.. ha jól sikerül a chutney, hamm mindet megeszem.. :-)) Vajon a jó Robin a Sherwoodi erdõ mélyén mivel fûszerezte, vagy pácolta a nyulat? Az a gyanúm, hogy Tuck barát volt ott a szakácsféle.. (Nem is Marion :-P) El tudom képzelni, hogy volt egy kis fadoboza, tele mindenféle akkor ismert fûszerrel.. És a fejében a trükkök.. Hogy hogyan legyen jó zamatos, omlós, a nyuszi, vagy éppen a szarvas, amit Robin koma lenyilazott, vagy csapdába csalt két rablás között.. Ezek a szerzetesek sok mindenre képesek voltak, mert idült nõhiányban szenvedtek, azért csavarosabban járt az agyuk más területeken.. Gondolom..
silence, 12:30
2008. szeptember 20., szombat
0
Kezdek egyenesbe jönni... Bár az esõ nem állt el, a pénztárcám viszont megvan. Valaki bedobta Pistikének a virágoskertjébe. Állítólag minden megvan benne, még az a fránya ötezresem is... Nem nagyon értem. Talán valamelyik alkoholos befolyásoltság miatt elvitte, majd késõbb elszégyellte magát? Egyvalaki volt nagyon részeg, és az nem fiatal.. Van másik ennél jóval reálisabb tippem is, de ez mégiscsak egy nyilvános napló... Úgyhogy lassan megint dombon a tanya... vagyis.. Jencikém nem támadt fel... Mondjuk azt nem is szeretném, hogy úgy jönne vissza mint a Stephen King könyvben, az Állattemetõben.. Na mindegy.. Lényeg, hogy nem tûnt el semmi belõle.. Talán örök rejtély marad mi történt ott vasárnap hajnalban... Majdnem azt írtam, hogy vannak még becsületes emberek... De azután meggondoltam magam.. Inkább írjam hogy: Mindenki bolond?
silence, 12:00
Az alant látható fotó saját "szerzemény" asszem ez a legjobb kép, amit koncerten csináltam.. :-)
silence, 10:01
2008. szeptember 19., pntek
0
silence, 17:37
Lord :
Virágdal a XXI. századból
Kellettem, fáj, de leszakít, Nem kérlelt , csak hazavitt.
Bántott hó, vagy jégesõ, Kínzott nyár, vagy télidõ, Szabad voltam, nincstelen, De sértetlen, ó Istenem.
Új világ - súgta a szád S testemet drót fonja át.
Bántott hó, vagy jégesõ, Kínzott nyár, vagy télidõ, Szabad voltam, nincstelen, De sértetlen, ó Istenem..
Kellenék, de nincs kegyelem, Hervad már zöld levelem.
Bántott hó, vagy jégesõ, Kínzott nyár, vagy télidõ, Szabad voltam, nincstelen, De sértetlen, ó Istenem..
silence, 17:21
Esik esõ szép csöndesen csepereg...
silence, 14:47
Beindult a csiszolásprojekt. Ötöt le is festettem (az egyik oldalt) hagy száradjon, késõbb fordítok rajta..és a többit szépen folyamatosan csiszolom, egy „kinzo” nevû zörgõ- börgõ masinával.. Azt tartják a „pszichológusok”, hogy minél összetettebb bonyolultabb egy elme, annál kevésbé tûri a monotóniát. Asszem én jó bonyolult viziló lehetek, mert nekem nagyon nehéz… Rádiót úgysem hallom, fölösleges bekapcsolni. És ha az emberfiának nincs már egy kis nyamvadt kedves macskája sem, aki a produkcióival szórakoztassa, és néha a lábához dörgölõzzön, hát nagyon nehéz.. Mit lehet tenni? Hát gondolkodni.. Utazni belül. Bizony. Mondjuk elképzelsz egy gyönyörû nagy õszi erdõt, ahogy a fák között beszûrõdik a fény, és a lombok halkan susognak. Õsz van, minden ezer színben pompázik, és a lábad alatt ropog a tavalyi avar. Gombát keresel, és egyre mélyebbre hatolsz a sûrûbe. A karodon a kosárban már van egy kevés, és a másik kezedben egy jó ruganyos pálca, amivel hol a pókhálókat igyekszel leszedni ami az utadba kerül, hol az avarban turkálsz vele. Messzirõl, kissé visszhangozva hallod, ahogy a fakopáncs, az erdõ doktora fáradhatatlanul végzi a munkáját. Ahogy a terep elkezd kissé lejteni, halkan meghallod ahogy a patak vidáman csobogva szalad lefelé. Szinte énekel. Rögtön szomjas leszel, és elindulsz arra. És most kikapcsolod a gépet, amit lecsiszoltál közben, kiviszed, és behozol újra tíz deszkát. Bizony így megy ez, és nehogy azt hidd hogy ez egyedi és valami különleges dolog. Én a csiszolás unalmától menekülök, Tolkien állítólag a második világháború borzalmai elõl menekült egy képzelt világba. (Mondjuk õ kitalált népeket történelmet, hõsöket, szörnyeket, szabályos domborzatot erdõket, vizeket, dinasztiákat, sõt még külön nyelvet is.) Vagy elég, ha csak dr. Hannibál Lecterre gondolsz, és az õ elméjének palotájára.. Volt idõ, amikor én is kénytelen voltam elvonulni, egy kis házikóba (benn) mert nem tudtam kapásból feldolgozni a körülöttem lévõ való világban történteket, de az az idõ elmúlt. Nem tudom mennyire volt ez normális dolog. Talán dr. Csernus azt mondaná erre: Na örülj hülyegyerek, hogy meggyógyultál! Menjél és küldjél be egy drogost, vagy alkoholistát..” Na megyek mert az idõ szalad… A csiszoló meg nem zörög..
silence, 10:40
Szakad az esõ.. kertbekimenetel levéve a mai mûsortervrõl.. Berendezkedek a garázsban csiszolásra... van 140 db két méteres deszkám amit két oldalt kell.. Festeni nem kezdek, mert ha tízet lefestettem akkor három óra amíg megszárad, és megfordíthatom.. Vagy menjek inkább szaunába? Autó nincs mert azzal mentek a többiek, a buszmegállóban meg nem akarok ázni.. Könyvtár? Ugyanaz a szitu.. Marad a csiszolás, meg a csiga..
silence, 7:45
2008. szeptember 18., cstrtk
0
Sárközi György Szeptemberi esõ
Földönti hatalmas kancsóit az isten S ömleszti egyre a nehéz vizeket: Nedves, hideg, csúf égi izenet.
Már reggel óta (s most alkonyra hajlik,) Csorog a ködszinû, bús, sûrû lé, Rosszkedvvel kavarog, hull, hull lefelé.
Nem szép zene ez, csak mint száz öregasszony Lefetyelése, lármás lotyogás, És minden oly lucskos, sötét pocsolyás.
A csöndes szobákban milyen sötét lett! Üljünk a sarokba, hol senki se lát És búsuljunk, hogy mily bús a világ.
Kinnt csapkod az esõ, sok távoli dörgés Morog be az ablak vizes üvegén És félve összebujunk: te meg én.
Nagy barna szemed a homályba világít, Nincs semmi baj már, énnékem elég Érezni tested gyengéd melegét.
silence, 14:22
Megtörtént… Tudtam hogy meg fog történni, de valahogy reméltem, hogy valamikor két év múlva, vagy még késõbb. Nem gondoltam volna, hogy Jenõkét ilyen hamar elütik. Sovány vigasz, de amikor hozták, már megmondtam, hogy ide macska nem való. Nagyon nagy a forgalom a ház elõtt, és csak idõ kérdése hogy mikor látjuk meg reggel kinyúlva az aszfalton. Hát az a reggel ma jött el.. Volt régen egy Csufi nevû rettenetes macskánk, na az bírta vagy három évig, de a sorsát õ sem kerülhette el… Az csak úgy jött valahonnan, és óvatos volt nagyon. Meg sem lehetett simogatni. Jenõkének nem jósoltam ennyit, hiszen õ kandúr volt, és tudvalévõ, hogy azok sokkal nagyobb csavargók. A gyerekek még nem is tudják… Hejh búra termett idõk… Nyugodj békében a tuja alatt kedves barátom Köröskis Jenõ. Ennyi adatott neked, de nem fogunk elfelejteni.. Többé ide a házhoz macska nem jön…
silence, 10:59
2008. szeptember 17., szerda
0
Nem bírom megunni...
silence, 19:56
Honfoglalóztam... :-))) Mint rég... egy második hely, egy nyerés...
silence, 16:20
silence, 11:27
silence, 11:26
Az Iskarióti Júdás
silence, 9:26
Halford mester hangjától mindig megborzongok kicsit. Mégha ilyen lassút is énekel. A videó egy kicsit szirupos, valami filmrészlet lehet, de elmegy.. Egyébiránt külön felhívom a figyelmed, a szám közepén Tipton bátyád szólójára.. Igazán nagyívû, laza, lassú, repülõs gitárszóló. Minden fölösleges sallang nélkül, ahogy csak az igazán nagyok tudják.. Pont olyan a hangulata, mint most az idõnek odakinn...
silence, 8:15
2008. szeptember 16., kedd
0
Oksa... ez nem volt jó kép..
silence, 13:05
silence, 12:46
Na... A feljelentést meg kellett tenni, de nem idéznek be senkit... Milyen jó ha az embernek a gyerekkori haverja rendõr lesz... Hát.. ez van.. Fizetni mindenféleképen kell, de azt tanácsolta Szaki, hogy várjak egy hetet legalább mielõtt nyakamba veszem a várost.. Hátha... Minél hamarabb elfelejtem annál könnyebb... És most valami vidámabb téma?
silence, 10:11
Megyek a Yardra.. Óriási dilemmában vagyok... Ha feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen mind a húsz embert beidézik? Ha meg nem, akkor fizethetek mint a köles? Na mindjárt megtudom mi az ábra...
silence, 8:04
2008. szeptember 15., htf
0
Tartoztam ezzel az úttal az ördögnek, és önmagamnak.. A buli fergetegesre sikerült.. Csak valaki hajnaltájt lenyúlta a brifkómat. Helenkám odarakta a kályhára az irodában, ahol egyébként is szoktak lenni a cuccaink, és reggelre már nem volt ott.. Vasárnap héttõl tízig takarítottunk, de én még ma reggel is reménykedtem, hogy elõkerül. Azután hazajöttünk… Ma reggel mégiscsak kiautóztam, és megnéztem minden lehetséges, és lehetetlennek tûnõ helyet is.. Nyakig sáros lettem, a kukákat is felfordítottam… Újravetettem az ágyat, minden zegzugba benéztem… Nincs sehol. Úgyhogy most már lelkiismeret furdalás nélkül kijelenthetem valaki lenyúlta. Azért nem semmi. Mi áldozunk pénzt, energiát, megrendezzük a záró bulit, ingyen kaja pia minden, és valaki jön, és ellopja a pénztárcámat. Persze a hibás én vagyok. Minek hagytam elöl. De ki a fene gondolta volna, hogy két hónap alatt semmi sem tûnt el, most meg… Erre mondta az öcskös, hogy túl naiv vagyok… Azt mondja, vannak olyan strici lelkû emberek, akikkel szemben lehetsz bármilyen korrekt, akkor is az elsõ adandó alkalommal meglopnak.. Nem az az ötezres, ami benne volt hanem a többi irat. Tudod, hogy csak a hitelkártya letiltatása a CIB-nél tíz Misibe fáj? Ezt azért annyira nem reklámozzák.. Neil Armstrong után szabadon: Egy kis kattintás a CIB bankosoknak, tíz rugó adósság nekem… Személyi, lakcímkártya, jogsi, adókártya, tajkártya.. jajjajj jaj.. egy hónap utánajárás… Nos.. Még mindig reménykedem, hogy valahol eldobja, és megtalálják nekem… Az emberekben pedig továbbra is bíznom kell, mert ez a életfilozófiám alapja.. Másképpen elvitte az egészet az ördög… Jövõre is lesz buli azért is… Csak egy barom volt meghívva.. A többiek szívjanak? Csak veszek addig egy páncélszekrényt.. Remélem most nem azt gondolod, hogy az az egy én voltam.. :-)) Ez az idõ pontosan pásszol a hangulatomhoz… :-)
silence, 14:33
KFT : A széplány (Vénusz)
A széplány még iskolába jár És reggel az autóbuszra vár És nem tudja még, hogy milyen rég figyelem
Széplány, még a nevét sem tudom De nézem végig a buszon és ha visszanéz, zavartan elkapom szemem
Szégyen, hogy vele milyen béna vagyok Pedig rám ragadtak a csajok És könnyen ment az ismerkedés De tõle még a lábam is úgy remeg Hogy hiába a bevált jó szöveg A bátorságom túl kevés
Reggel, hogyha korán felkelek Mosdás után a tükörhöz megyek És órákon át igazgatom a hajam
Ha nézem a tükörképemet Növesztenék egy másik fejet Ilyenkor mélyen lenézem önmagam
Szégyen, hogy most milyen béna vagyok, Rágódással telnek a napok õ olyan szép, hogy megáll az ész De tõle még a lábam is úgy remeg Hogy hiába a bevált jó szöveg A bátorságom túl kevés
Szégyen, hogy most milyen béna vagyok Pedig rám ragadtak a csajok És könnyen ment az ismerkedés De tõle még a lábam is úgy remeg Hogy hiába a bevált jó szöveg A bátorságom túl kevés
A széplány még iskolába jár És reggel az autóbuszra vár És nem tudja még, hogy milyen rég figyelem
silence, 11:00
2008. szeptember 12., pntek
0
Igen.. Egy helyes megfejtés már jött... :-))) Jól belehúztam a festésbe... És még reggelre is hagytam... Olyan szaletli lesz, hogy hét nyelven beszél majd.. Mint anyám szinkrontolmács tyúkhúslevese... :-)
