Hogy mi is az a chutney? A Magyar Értelmezõ Kéziszótár szerint: Chutney: indiai eredetû étel, zöldségekbõl, gyümölcsökbõl készített, erõs fûszerezésû ízesítõ. Inkább hasonlít egy erõsen fûszerezett befõtthöz. Igen népszerû Amerikában és Kanadában. Az eredeti indiai chutney sokkal fûszeresebb és erõsebb, mint az amerikai változat, itt kicsit módosították a helyi ízlés és étkezési szokások szerint. Rengeteg változata létezik, a legmeghökkentõbb ízekkel. Íme néhány példa! Készülhet sütõtökbõl szárított barackkal, narancsból tormával, mangóból, szilvából zöldparadicsommal, körtével és hagymával, meggyel és rozmaringgal, almával és mentával, céklával és hagymával, fügével és datolyával, barackból fahéjjal, paradicsomból mustármaggal, padlizsánból chilivel, sárgarépával és mandulával, gesztenyével és gyömbérrel, uborkával és gyömbérrel. Nos én stílusosan a szilvás chutney-re készülök. Lefagyasztottam 10 kg-t most, a Presidente színe javából.. Mostam, feleztem, bezacskóztam.. Nem sok akadt, ami kisebb lett volna egy tyúktojásnál.. És az íze mennyei savanykás savas... Lett belõle tíz zacsi.. Arra gondoltam, ha jön a hideg magános hólapátolós tél, tudod, amikor a meleg szobából csak bámulsz kifelé a sûrû hóesésbe, és amúgy sem tudok majd mit csinálni, mert ugye mégse olvashatok egész nap, és itt sem ülhetek itt anélkül, hogy elzsibbadnék, szóval kísérletezni fogok. Kikísérletezek, szépen lassan, egy különlegesen finom szilva chutney-t, és a receptet úgy titkolom majd, mint az amerikaiak, a Coca Cola receptjét, vagy a dolár festékének a pontos összetételét, vagy mint apáca az álmait.. Aztán majd a halálos ágyamnál, amikor körülállnak, és mindenki azon aggódik majd, hogy mi lesz ha feldobom a pacskert tényleg, és ezzel mennyi intézni való, és mennyi költség lesz, majd magamhoz intem a lányomat.. Közel hajol majd, és elsuttogom neki a titkot… Könycsepp lesz a szemében a megtiszteltetéstõl, és mindenki öt irigyli majd… hehehe… :_))) Tréfát félretéve, a mangó chutney amit kóstoltam, mennyei volt.. Hátha nekem is sikerül… Ebbõl indulok ki:
Szilvacsatni
Hozzávalók: 675 g szilva, 2 evõkanál friss gyömbér, 100 g mazsola, 350 g zöldparadicsom, 50 g fokhagyma, 2 evõkanál curry, 450 g barnacukor, 1 teáskanál só, 450 g vöröshagyma, 450 ml borecet, 1 db chilli paprika A gyümölcsöket és a zöldségféléket kb. 1 cm-es kockákra vágjuk. Egy nagy lábasba tesszük, hozzáadjuk a fûszereket, cukrot, sót. Feltesszük fõni, és állandó keverés mellett kb. 45-50 percig fõzzük. Befejezésképp hozzátesszük az ecetet és még 5 percig fõzzük. Steril befõttes üvegekbe töltjük, jól lezárjuk, majd 5 percre fejre állítjuk. Hûvös, száraz helyen évekig eltartható. Hoppá.. Zöldparadicsomot is most kell beszerezni…
silence, 15:38
GÖMÖRI GYÖRGY A forrásnál
Erõs forrás, te gyöngyözõ patak - rejtett neveden szólítalak! Messzire hajtott egykoron a vágy, hogy meghalljam a nagyvilág szavát; láttam tûzhányót, jártam tengeren, hol vízezüstöt nap csilláma ver, eljutottam a roppant fenyvesig, ahol maga a Csöndóriás lakik; de utaztamban nem feledtem el a varázsigét, amit csak nekem szabad kimondanom. S ha közben el- múlt is sok év, a forrás megmaradt - pezsgõ vizébe mártom arcomat.
silence, 11:27
2008. szeptember 2., kedd
0
silence, 17:27
Ilyen volt télen.. :-)
silence, 16:50
Vége van.. hehehe.. Holnap még jön négy csöndes szomorú ember, és az utolsó három sor alól felszedi a cefrének valót.. kb délre végeznek.. még azt megdaráljuk, behozzuk Csabára este és K É S Z !!! :-))) Nincs a haciendán (ahogy Dan mondta, aki nem dán hanem Mexikói) egyetlen szilva sem.. na maradt itt ott..... talán beengedek valakit böngészni, hogy legyen neki egy egy üst lekvárra való, ha van türelme végigvadászni vagy kétezerhétszáz fát.. Szóval a Presidenttel szívtunk egy nagyot, de a zsenialitás határát súroló fiatalember, aki az értékesítésért felelõs leginkább, (aki én vagyok) egy huszárvágással helyesbített.. :-)) Persze beletellet egy álló napomba, és másfél óra telefonálásba, és ravaszkodásba, amíg tizenöt tonna szilvát fel le rakosgattam Miki mouse-szal, egy Mercedes Atros szerelvényre, de nem volt hiába.. Éjfélre haza is értünk, de egy szem szilva nem volt a kocsin csak üres láda... :-))) Na most hogy ily módon megveregettem a saját vállam, (amit megérdemlek.... az önbizalom temploma épül szépül) összefoglalásképpen elmondom dióhéjban, hogy a tavalyi százhúsz tonnához képest az idén alig száz tonna szilva termett, és az ár alig értre el a tavalyi kétharmad részét. Szóval az idén sem veszek motort, hogy lemotorozzak Turkuból, Isztambulba, Párizson keresztül, követve kedvenc regényhõsöm Mkkael Karvaljalka útját. (titkos álom ugrott).. Vazze!! Leírtam a titkos álmom!!! Ekkor nyögi be a komám fapofával, hogy az is valami hogy harminc- negyven embernek biztosítottunk a nyáron komoly, jól fizetõ munkát. Persze ennek én is nagyon örülök, de jobban örülnék, ha osztogatnánk a pénzt is egymás között is.. Nem sírok.. A meggyesekhez, és az almásokhoz képest jól megúsztuk, ezt a mocsok évet.. Tudod ez mostmár egy kényszerpálya. A fák ott vannak, azokat lemosózni kell, lombtrágyázni, metszeni, védekezni a szilvamoly, a monília ellen, ha akarok ha nem.. Nem tehetem meg, hogy özecsomagolom a cókmókom, és kijelentem: Nem akarok én ilyen stresszt többet. Elmegyek portásnak a nyugdíj mellé, és minden hétvégén horgászok, meg koncertre járok. Muszáj csinálni tovább beletenni a pénzt, a munkát, még akkor is hogyha nem nagyon látom a hasznot... Szóval ezért szurkolok az almásoknak... Rettenetesen ki vagyunk szolgáltatva még mi is, a kereskedõk kényének kedvének... Lesz buli is.. Jövõ hétvégén a törzsszedõknek vágunk egy birit... :-))) Champion öcskös lesz a szakács... Addig is takarítás, cefrekezelés, zöldmetszés, lemosózás ilyesmi... Kemény két hónap volt... Leírom na... Szilva szilva szilva szilva..... :-))))
silence, 16:20
2008. augusztus 31., vasrnap
0
Azért nincs "targédia.." :-) Kibírjuk valahogy.. Csak már nem akarózik kimondani leírni azt a szót, hogy szilva...
silence, 16:53
Szar az élet, tök a tromf... Hogy bõvebben? Majd...
silence, 16:10
2008. augusztus 28., cstrtk
0
silence, 16:01
silence, 15:43
Kovács András Ferenc
Õszi-téli dallamok
Ki nyárból õszbe ballag át, Sugárból szõne balladát – Fölötte tépett, õszes ég, Vörösbe tévedt szõkeség.
Ki õszbõl télbe lépeget, Lehelne szélnek éneket – Fölötte köd, hó, szent hideg, S a dallam sem szól senkinek.
Ki tél s tavasz felé megyen, Miért töprengjen éneken? Örökre úgyse tartana Fölötte dal, se ballada.
silence, 9:10
Ha ügyes vagy és nesztelen, õt is meglesheted. Viszont sohasem tudod meg mirõl álmodik...
silence, 8:31
Jól sikerült kis este volt.. hehe... Mostanra lettem készen a romeltakarítással.. Aktív pihenés... Holnap hajnali háromkor Kecskemét.. Fizetik a szilvát.. Nem tudom hogy õk miért nem tudnak utalni mint mások... Kõkorszak... Még egy nekifutás szombat, vasárnap (netán hétfõ,) és kééééésssszzzz!!!! És el is suhant ez a nyár is... Forró napok, a gyümölcs illata, a gólyák a fecskék, az Olimpia, minden. Lassan jön az õsz, a jóillatú, szépszemû, rajta kalapköltemény,és ezerszín szoknyálya libben.. Nincs megállás...
silence, 8:17
2008. augusztus 27., szerda
0
Kéthetente egy szabadnap.. Mesélhetnék.. Hogyan vészeltük át a vihart, egy dobozos kisteher platóján szombat éjjel, a dorozsmai nagybani piacon, és hogy miért is volt mégis érdemes másnap délig ott lenni. Mesélhetnék a tisztességes üzleti magatartásról, aminek nyoma sincs ma Magyarországon, a gyümölcskereskedelemben. Mesélhetnék vég nélkül arról hogy mennyire érdekes új embereket megismerni, a napszámosok lélektanáról, az összefüggésrõl a hõmérséklet és a munkakedv között, mesélhetnék éjszakai álmos (hol is vagyok?!) szállításokról, nagyképû átvevõkrõl, és arról hogy a pálinkafõzés, dacára a magas fõzetési díjnak, reneszánszát éli Magyarországon, hiszen nincs az a cefreszilva, amit el ne lehetne adni mostanság. Majd mesélek is. Csak ma pihenek . Úgy bizony. Pácolok be húst..
silence, 10:39
2008. augusztus 21., cstrtk
0
Die die die...! Így síkított Eric Adams amikor a Manowar berobbant a színpadra... Ez lüktet bennem is, hiszen már ötödik napja nyûzzuk a gyümölcsöst mnegállás nélkül, és valószínûleg ma sem leszünk készen ezzel a pufli Blufree-val... A német nem szereeti, mert nagy. A dinnyébõl is csak a 3,5 -5 kg közöttieket.. A németnek különös ízlése van... De elmegy az egész.. Ígéret van rá... (Tele padlás) Vasárnap rekordot döntöttünk. Egyetlen nap alatt leszedtünk (igaz hogy hét kemény friss brigádal) 18,5 tonna!!! szilvát.. Bezony... Azóta is veregetjük a saját vállunk... "Ügyesek vagytok.." Elfáradtam.. És ez nem olyan amit egy éjjel ki lehetne pihenni... Ez egy kicsit mélyebb.. Itt legalább három napig csak olvasni kellene... Lemaradtam teljesen az Olimpiáról is... Nyaralni sem voltunk igazán... Sokkal tartozom a családnak.. Kivált a kedvesemnek, aki végig vezette a "szerelem brigádot" Megfigyeltem, hogy a hõmérséklettel arányosan csökken az emberek munkakedve és a teljesítménye is.. Tegnap nagyon meleg volt... Na de megyek is vissza, csak kalapácsért ugrotam be..
silence, 8:51
2008. augusztus 16., szombat
0
A Békéspressz jelenti: A gerlai falunapon, az öcskös húsz induló közül megnyerte a marhapörköltfõzõ versenyt.. Hiszen tudtam én.. Mostmár az egész falu tudja..(meg az engem olvasó csigák) :-))) Ezután még megnyerte a sörivõ versenyt is.. Pedig nem kicsi ez a nyolcadik kerület.. Voltak ellenfelek.. A szkanderversenyrõl még nincs hír.. de ha valami csoda folytán azt is megnyerné, (hidd el esélyes) akkor idõben jelentem.. Kár hogy nem tudtam ott lenni, de a holnapi szedésre fontos volt elmenni a ládákért az Agrologhoz Kecskemétre.. Legalább látam a repülõnapot kicsit.. Szóval gratula öcskös...
silence, 20:43
Az úgy volt hogy akkor már harmadnapja nem látott a család igazából… Reggel ötkor indulás, este fél tíz felé érkezés… És kihirdettem hogy péntektõl kiköltözök a kertbe négy napra… Négy gatya négy póló, meg egypár rövidnadrág… Nappal szedés éjjel szállítás… És úgy volt hogy nagy meleg jött… És aki eljött felszedni a cefrét annak minden elismerésem… És mértük és daráltuk, és raktuk a hordót föl az utánfutókra… Gyanakodnom kellett volna… A barátom azt mondta, hogy igyekezünk ma haza, nálunk csináljuk majd meg a napi zárást… És hogy elhozza kicsit Anikót, a társát is hozzánk… De nem gyanakodtam.. Nem volt erõm.. Kis sem akartam náluk szállni a kocsiból, de egy fürt szõlõvel kicsalogatott… Ötfajta van neki a lugasban… És akkor hazaértünk, és a ház elõtt nem láttam a padot… Beszédelegtem, és csak kamillázni tudtam… Gyönyörûen megterítve, a kedvesem meg a gyerekek kiöltözve, a keresztfiaim, a barátnõikkel, meg a sógorasszon… A nagy dobostortán egy nagy négyes, meg három kicsi szál gyertya.. És mindenki engem néz… Én meg állok ott lecsatakosodva, a túlélõkosarammal a hónom alatt, és csak annyi jön ki a számon szégyenszemre, hogy „ Hûha..” Még most sem tudom szavakba foglalni… És szégyellem, hogy akkor sem tudtam.. Mert a szavak bármily kedves barátaim, és viszonylag jól is bánok velük, néha cserbenhagynak.. Persze van amire nincsen szó… Az meg hogyan festett volna, hogy a dagi nagyfõnök neki kezd pityeregni… Bár nem szégyelleni való az.. de mégis… És volt rozmaringos kacsasült petrezselymes burgonyával… Mindenkivel megkóstoltattam a mangó chutney-t az új dilimet.. És hideg sör, a forró napra… És sok fülhuzigálás… Meg egy csuda kis rajz Dórámtól..(mindig eltalálja a lényeget..) És ha hiszed, ha nem, amikor kibontottam majd seggre ültem.. Megkaptam életem elsõ botmixerét… Most már nincs erõ a világon, ami megakadályozna, hogy saját speckó chutneyt fejlesszek ki szilva alapon…
Mondtam is hogy vele alszom… Énekeltek is.. Hgyaszongya: Boldog szülinapot , boldog szülinapot… Szabolcsom a bikkfa hangján, a leghangosabban.. Meg is csókolgattam rendesen hiába hogy már nagyfiú.. Szóval.. ezek csak szavak, de.. Mindenkinek köszönöm… Legfõképpen a kedvesemnek.. Régen feküdtem le ilyen boldogan fáradtan…
silence, 20:01
2008. augusztus 13., szerda
0
Kedves naplóm...
silence, 7:37
2008. augusztus 11., htf
0
Sütöttem. Kipróbáltam a mangó chutney-t. ha érdekel... hát nézz utána vagy kérdezz engem.. Ma elment az utolsó fuvar Stanley szilva.. az export.. Viszont kb 200 mázsa cefreszilva ott vigyorog a földön.. Halott vagyok, de csak félig... Holnap szabad.. vagyis nincs szedés.. Mintavivés van.. szaladgálás, és este permetezés.. Úgyis kibírom... Pénteken "Fülinap" Hurráá... Egyre vénebb vagyok... :-)))
silence, 21:28
2008. augusztus 9., szombat
0
Nem esik.. lehet hogy tárcsán sütök?
silence, 6:45
Kényszer esõszünet.. :-(
silence, 6:45
2008. augusztus 7., cstrtk
0
silence, 8:44
Álmomban a Kinizsi utcán a fogorvosi centrum elõtt álldogáltam. Könnyû nyár este volt. A székely ember azt mondta vigyázzak, és egy csoport homályos alakra mutatott, a régi posta mögötti sikátorban. -Ezek bármire képesek! –mondta székely akcentussal, miközben figyelmeztetõen felemelte a mutatóujját. Én csak mosolyogtam magamban. Honnan is tudhatná egy székely, hogy ez az én városom. Itt engem baj nem érhet. Minden utcát, minden épületet ismerek, mind a jó barátom. Hogy nincs olyan járda, amin gyerekkorom óta nem bicikliztem volna. Hogy nincs olyan sarok, ahol már nem vártalak volna. Hogy nincs olyan kirakat, amit ne bámultam volna.. Futni kezdtem. Könnyû léptekkel egyenletesen, ahogy csak a gyerekek tudnak futni. Futottam egyre gyorsabban. Körbe az Irányi utcán át, a Szabadság moziig, majd a Hunyadi téren keresztül vissza a Sas patika mellett, a régi postáig. Akkor az még nem volt régi posta. Egyenletesen futottam, könnyedén, a tornacipõm alig érte az aszfaltot. A szívem nem zakatolt, a levegõ akadálytalanul áramlott a tüdõmben és semmi sem fájt. Régen elfelejtett nyáreste illatát éreztem. Észre sem vettem mikor futottam be a kórház kapun, de kihalt folyosókon futottam tovább. Elsuhantam félig nyitott kórtermek mellett, nõvérpultok elõtt, a hideg gyér neonfényben. Csak futottam, futottam, a végtelenbe veszõ folyosókon. Próbáltam valahogy arrafelé kanyarodni amerre a fogorvosi centrumot sejtettem, hátha kijutok innen. Úgy éreztem, hogy muszáj újra beszélnem az öreg székellyel, mert valamit nem mondott el nekem. Valami titkot, amit tudnom kell. Ha elmondja, talán megmenekülök. Éreztem, ha megállok, örökre itt ragadok, a sehová sem vezetõ végtelen folyosókon az üres kórházban.. És csak futottam futottam.. S bár féltem egy kicsit, de semmi sem fájt…
silence, 7:08
silence, 6:42
Weöres Sándor :
BARANGOLÓK
Gyöngy az idõ, vándoroljunk, nincs szekerünk, bandukoljunk, lassu folyó ága mellett járjuk a halk fûzfa-berket.
Este a láb gyönge, fáradt, lombok alatt nézünk ágyat. Szöcske-bokán jõ az álom, száll a világ lepke-szárnyon.
silence, 6:37
"Tó vizébe követ dobtam S három évszázadra rá Összerezzent egy királylány Aldebarán csillagán"
Se szerzõ se mûcím...
silence, 6:33
Cefre lett mind.... azért jó a szilva.. ha megcsúszunk sincs nagy baj..
silence, 6:03
Na bummm... :-)
silence, 5:48
2008. jlius 31., cstrtk
0
Éppen ilyen...
silence, 11:04
A legszebb legfinomabb szilvánkat, a Sermira ringlót nem tudom eladni.. Felhívtam már kb.. hatezer konzervgyárat, és hûtõházat.. Békés, Bács-kiskun Csongrád, és Heves megyében is.. A hûtõházak nem veszik, mert nem tudják eladni exportnak, a konzervgyárak, meg még nem indulnak szilvával, mert korai.. Olybá tûnik a pesti nagybani piac lesz a vége.. vagy a dorozsmai.. Nem nagyon szeretek ott abban a nagy zûrzavarban kóvályogni... Dehát... Pedig nagy lila sárgahúsú és édes mint a méz.... Szombaton leszedjük, és majd meglátjuk mi lesz vele.. Ma délután elõkészülünk a szedésre.. Lesz vagy ötven mázsa... kb...
