| 2008. janur 24., cstrtk |
|
 |
0 |
|
|
Izgatott, hát utananéztem...
Korigálnom kell..
A kicsi Fekete Párduc kollegám szerint mostmár azokban az országokban akik aláírták a nemzetközi CITES egyezményt, bárhol eljárhatnak a természetkárosítók ellen...
Bár ez az alant leírtak lényegén nem változtat...
|
silence, 13:30
|
|
|
Így dõlnek össze tervek, házak, városok...
Nem mentem uszodába, vártam a telefont mikor mehetek a kocsiért, riadólánc beélesítve, bank,busz befelé, haver aki átvisz Gyulára, tervek stb....
Kocsi csak holnap... Módosítanom kell...
Írtam egy nyúlfarknyi szakmai önéletrajzot... Tényleg csak a lényegre szorítkozva... "Vezény szavakban.."hehehe
(jobbra át, balra át, hátra arc.. Viiii---gyázzzz!!!)
Azt hiszem a bicikliápolás nemes (tartalék) feladatának szentelem a napot.. Olajos rongy, pumpa kulcsok...
Valami zene is kellene a garázsba.. Hétágra süt a nap...
De ha már beindult a locsifecs valamit el szeretnék mondani...
Furcsa ez a médiadili itt Magyarországon.
Most mégcsak nem is a Semmirevalófelszereléslegszívesebbenseggberúgnám Gyõzikére gondolok..
Itt ez a tíz éves Gábor gyerek, aki lazán késelt, egy mp3-as lejátszóért.. Szabályos sztárt faragnak belõle, holott a romány tesók országában százszámra lézengenek hasonló szerencsétlen sorsú elvadult gyerkõcök, akiknek nemigen lehet felróni hibának hogy "farkasokká" váltak.. (Ismered azt az atyát aki gyûjti õket?)
A világ ilyen..
A határon napi rendszerességel találkoztunk velük, hol az ülés aljában, hol a vonat padlásán, hol a végzár szekrényekben rejtõzve, a nyomor elõl jobbhíján menekülve. Minden hájjal megkentek, az élet tanította õket (Dehát József Attila is azt írta a Tiszta szívvel címû versében hogy.. "Ha kell embert is ölök..")..
Rövid úton visza lettek küldve Curticire, ahol a román határõrök jól elpáholták (hiszen nekük szakmai kudarc ha átjutottak az ellenõrzésükön) majd szélnek ereszteték õket...
Ez abszolute nem újkeletû probléma.
Éppen ezért nevetségesnek tûnt a felhajtás, ahogy pokrócba burkolva, titokban szaladgáltak le, és föl Ártándon, hogy mint valami világsztárt ne tudják a tévések lefényképezni ahogy átadják a gyilkospalántát.
Szomorú ez... De egy ideig valami szenzáció, és utána az alapproblémát továbbra is agyonhallgatjuk..
Pontosan olyan mint amikor Battonyán szinte hetente fogtunk olasz vadászokat, akik százszámra vitték ki kis énekesmadarak tetemeit -hol kopasztva fagyasztva, hol csak úgy tollastól,- és fordítottuk õket (egyértelmû jogi szabályozás híján) vissza Romániába..
Minden esetben kihívtuk a Körös-Maros vidéki nemzeti parktól a szakértõt, és õ írt egy határozatot hogy nem járul hozzá az országon keresztülszállításhoz..
És ez így ment hosszú hónapokon át, amikor is egy másik átkelõn próbálkoztak, és az ottani "menedzser típusú" parancsnok meglátta benne a lehetõséget..
Összetrombitált rögtön vagy négy tévét, újságírókat nyilatkozott jobbra balra, és sztárolta magát.. Jutalmakat osztogattak egymásnak, csapkodták egymás vállát hogy õk milyen ügyesek stb.. (Ami nem lenn nagy baj, de akkor mi parancsnokunk miért nem??!)
Ebben a világban dolgozhatsz te akárhogy, ha nem tudod jól eladni magad teljesen hiábavaló..
Azután szépen lecsengett a szenzáció, az olaszok ugyanúgy próbálkoznak, ugyanúgy vadásztatják õket a román vadásztársaságok a sok-sok pénz reményében, és most is csak akkor lehet eljárni ellenük, ha bizonyíthatóan magyar földön lövöldözték halomra az ég gyermekeit..
Semmi sem változott...
Szerinted érdekli Vujity Tvrtkót,(vagy a többi "sztárriportert") hogy miért lett ez a gyerek ilyen? Hogy a problémát hogyan kellene kezelni, hogy hol vannak a gyökerek? Hogy hová tûnik az a tengernyi pénz, amit Románia úgymond gyermekvédelem céljából kap?
ÁÁÁ... Egyszerûen csak szenzációt láttak a dologban, learatták a babérokat,a dolog szépen lecseng, és minden folytatódik ugyanúgy ahogy eddig..
Persze vannak "szürke eminenciások" aki jobbítanak, küzdenek, felvállaják a problémákat..
Csakhogy õket sohasem láthatod a tévében...
Na ha képes voltál idáig olvasni megérdemelsz egy mezei pirospontot az öreg viziló tanárúrtól.. Szaladj hozd az ellenõrzõd...
:-))
|
silence, 11:31
|
|
|
Az SzTK (szabad tanyasi kutyák) helyi szakszervezetének elnöke, közös bulik szervezõje, biciklisek réme...
báró gerlai Sarkonlakó Csokoládé
:-)))
|
silence, 8:20
|
|
|
Íme... vagy ahogy oroszol mondják: Vot!
:-))))
|
silence, 8:16
|
|
|
Megküldte Pistike a képeket. Mostmár értem, hogy miért vonakodott.
Valami komoly tehetség kell hozzá, hogy napfénytõl szikrázó havas, zúmararuhába öltözött kertrõl, valaki félhomályos képeket tudjon csinálni.
Éppen csak azt nem értem, ehhez minek százezer forintot kóstáló hightech digitális fotómasina.
Egy régi Pajtás géppel ugyanezt meg lehet csinálni, én mondom neked...
Azért iderakom neked.
|
silence, 7:33
|
|
|
|
| 2008. janur 23., szerda |
|
|
0 |
|
|
Reggel elsõ kézbõl megtapasztaltam hogy gyermekeim mit éreznek nap mint nap a túltömött huszason utazva az iskola felé. (Holnap már kész lesz a kocsim)
Egyezzünk meg abban, hogy nem vizilónak való...
Mostmár nem csodálkozok, amikor a lány rámnéz azzal a gyönyörû zöld szemeivel, hipnózissal próbálkozva, nem is kérdi inkább sugallja..
-Apa ugye beviszel a suliba?
A Nagy Szellem barátom megkért, hogy hogy vezessem körbea a fürdõben.
-Hogyne persze.. idegenvezetést is vállalok,(van már gyakorlatom) még sört sem kérek, ha cserébe hazaviszel, hogy ne kelljen buszozzak..
Az usziban nem tudom mi jött rám... Vagyis tudom... Volt ott a négyes pályán egy idõsebb csaj, nagy lazán kb olyan sebességgel úszott mint én...
Elkapott a versenyszellem, belehúztam, mint akit segbelõtt az ármány,úgy nyomtam a mellet.. és nyolcszáz méteren úgy kifulladtam mint még soha...
Persze a Szellem koma nem tud úszni ott unatkozott látványosan a kõpadokon, ezért, nem is erõlettem tovább.... (komoly légszomjam is volt bevallom) ma csak ennyire tellett...
De szerintem az idén, ma fáradtam le a legjobban..
Az öregcsaj meg szerintem azóta is úszik..
A szauna dugig, de legalább most nem osztotta senki az észt. A tyeplában még félóra verébáztatás,dögöny, jakuzzi, és fél tizenkettõre már itthon is voltunk.
Tündér Lala komám indult a sarkadi úti zöldségeshez bevásárolni a Büféje számára, Békésrõl, útba estem térben és idõben, eljött értem, úgyhogy elkísértem.
Egészen elszoktam már a stílusától, könnyesre nevettem magam ahogy elõadta, hogyan próbálkozik a pszichiátrián, hogy szolgálatra alkalmatlannak minõsítsék végre..
Vettem Mutsu almát gyönyörût 149 Ft-ért, meg a lánynak mandarint.. A banán rettenetesen festet, úgyhogy azt meghagytam a román tesóknak, akik fürtökben, hosszú tömött sorokban érkeztek vásárolni..
Volt ott egy román öregcsaj.. Megszámoltam, hogy szépen módszeresen egymásután pontosan nyolc zöldpaprikát nyomott oda az orrához, mintha megszagolta volna õket, de úgy festett mintha meg is puszilta volna. Azután mindent szépen visszarakta.. Ilyen undorítót én még nem láttam.. És nem értem a miértet sem... Nem vett egyetlen darabot sem.. Csak "összefikázta" õket..
Volt mögöttem egy anyuka a kb. három éves kisfiával, annak is tágranyílt a szeme...
És most enni kellene valami egészségest...
Elõre bocsátom, hogy almával meg répával nem tudom lecsendesíteni, a belül éhesen bõgõ oroszlánt...
Vizilóból bömbölõ oroszlán.. Micsoda képzavar.. :-)))))
|
silence, 12:41
|
|
|
|
| 2008. janur 22., kedd |
|
|
0 |
|
|
Köszönöm szééépen.... :-))
|
silence, 17:08
|
|
|
|
silence, 16:15
|
|
|
|
silence, 16:08
|
|
|
Eleve úgy kezdõdik, hogy ott kell várni rá, míg elszívja a cigijét.. Hát várunk.. Ha úszni akarunk, azt csak jeggyel lehet...
És nem szól csak amikor már kicsengettem a nem éppen olcsó belépõt, utána mintegy mellékesen jegyzi meg:
-Az uszodába ma nem lehet menni, mert diákolimpia van...
Biztosan észreveszi a szemem villanását, mert gyorsan fölmutat egy papírra, a feje fölé...
-Már egy hete ki van írva!
Úgyhogy négy szauna, két adag jakuzzi, és kint egy dögönyözés...
Úszás nuku...
A szaunában néha összeakad egy-két "okos" ember, és kénytelen vagy végighallgatni a sületlenségeiket...
Azt mondja az agresszív kopasz tetkós:
-Van egy hatvankét éves ismerõse, aki két karton cigarettát próbált behozni az országba, ezért félévet(!!!) ült elõzetesben, és négyszázezer forintra büntették szegényt!
Abszolute marhaság... Nincs is mit hozzáfûzni..
Nem is szól senki semmit, de a kopasz szerepelni akar, folytatja a monológját..
-Kérdezik tõlem, hogy mibõl tellik nekem ötmillió forintos kocsira?
Hát abból hogy tizenhét éves korom óta vállalkozó vagyok, és éjjel nappal csak dolgozom. (ha valaki eddig nem tudta volna a szaunában, hogy a kopasznak ötmilliós kocsija van, hát mostmár mindenki tisztába lehet a tényekkel, ha érdekli, ha nem..)
-Minek megy valaki rendõrnek vagy vámosnak? Millió lehetõség van. Mert hiába változott a világ aki dolgozni akar meg tud élni... Én ember maradtam...
(nem úgy mint a rendõrök, meg a vámosok, akik kivétel nélkül állatok lettek)
Azután jönnek az apehosok...
Nyolcszázer forintos büntetést kapott a kopasz két helyesírási hibáért, amit a könyvelõje vétett mint kiderült, de õ nem adta meg az örömöt nekik, hogy kuncsorogjon,kérelmeket írjon... kifizette zsebbõl.. Mert õ egy ilyen ember...
És ha a tetûvel (az apehos aki megbüntette) találkozik meghívja egy kávéra (pedig le is szakíthatná a fejét egy mozdulattal vagy keresztüldöfhetné egy szamurájkarddal, de nem...ezt nem mondja, de sugallja)
Több jobbérzésû ember ment ki ezután..
Vajon milyen vállakozó lehet?
Megúsztam a buszozást, a Nagy Szellem barátom hazafuvarozott a Dáciájával..
Kinéz neki egy munkahely is itt, talán gyökeret is vernek...
Jót dumáltunk itt...
Papírügyintézésben segítek neki amit tudok...
Csak most gyaloggalopp még vagy két napig...
Álmos vagyok a szaunától...
És senki sincs aki megakadályozhatná hogy egy órát szundítsak... :-))
|
silence, 13:02
|
|
|
|
| 2008. janur 21., htf |
|
|
0 |
|
|
Csukás István
Annyiszor játszottam a boldogot
Annyiszor játszottam a boldogot,
most végre boldog lehetnék –
nyugtalanul figyelem magamat,
vajon mi hiányzik még,
mi hiányzik és honnan hiányzik,
a világból-e vagy belõlem,
hogy miért nem csurran a méz,
fanyarul megért szõlõszem;
vagy nincs is, csak a mesében,
elkopott idegeket simogató
szép hazugság, kábítószer,
és mindegy, rossz voltam vagy jó,
s a boldogot csak játszani lehet,
és az élethez ennyi is elég,
az üdvözült angyali boldogságot
nem ismerik, csak a hülyék.
|
silence, 14:16
|
|
|
Vajon miért nincs kedvem naplózni?
(ezt én sem értem)
Keressek verset?
|
silence, 14:13
|
|
|
Apa! Buksi kiszököttt!!
( o o )
:-)
|
silence, 9:07
|
|
|
|
| 2008. janur 18., pntek |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 13:38
|
|
|
Weöres Sándor
TAVASZVÁRÓK
Megládd, megint futunk a berken át,
feledve tél jegét.
A záros kert-ajtón s a kerten át,
ha felszikkadt a rét.
Most hûs estére hûsebb éjszakát
borít fehér sötét.
De majd megint futunk a berken át
s fogjuk köröskörûl az almafát,
feledve tél jegét,
ha felszikkadt a rét.
|
silence, 13:36
|
|
|
Szóval volt húsz deka szárított rókagomba, és hat közepes fej csiperke gombából a tönk. Jó apróra öszevagdaltuk a lánykával, és lereszeltünk hozzá egy kisebb hagyma felét. Egy kanál olajjal szépen zsírjára sütöttük. Kevertünk hozzá két evõkanál zsemlemorzsát, kábé másfél deci tejet, és pépesre fõtt. Közben ment még bele só, pici fokhagymasó, tekertem rá borsot, -és mivel friss nem volt- szárított petrezselyemzöldjét is kapott bõven.. Nem úszta meg az egy kanál citromlét sem, meg a pár csöpp Worchester szószt (hagy foggyon van még)...
Amikor hûlni kezdett, dobtam rá egy tojást. Egy kicsit hígnak tûnt, hát kapott még egy kis zsemlemorzsát is..
Erõsen gondolkodtam, hogy belekeverem még a fél zacsi görög mazsolát, mostanában a csípõs fûszeres, nekem nagyon klappol az édeshez, de azután mégsem tettem... Majd talán legközelebb bátrabb leszek..
Öt nagyobb csirkemellet, óvatosan félbevágtam, kiterítettem, ahogy Benke Laci bácsitól láttam a tévében, mit mondjak nem volt egyszerû mutatvány..
Rászánatam több mint félórát, óvatosan nagyon lassan kiklopfolgattam jó vékonyra, de vigyáztam ki ne lukadjanak..
Kaptam olyan szívformájú husikat. az egyik felére felhalmoztam a tölteléket, és a másik felével, betakartam. Fogvájó segítségével tûzögettem össze, olyan lett mint valami idétlen sündisznó olyan batyuforma. A maradék tölteléket, meg belenyomkodtam a gombafejekbe.
A maradék maradékot, meg megettem pirított zsömlével, mert megéheztem közben, még a végén lefogyok..
A Tescós szeletelt bacontõl kisebb dührohamot kaptam, mert akármilyen óvatosan próbáltam leválasztani a többirõl a szeletet, szakadt foszlott..
Azért sikerült tíz kocka sima trapista sajtot jó alaposan becsavarni velük, fogpiszkálóval átdöfve egészen jól mutatott.. (És már nyersen is finom volt)Eredetileg a szarvasi mini mozarellát szoktam tekergetni, de nem volt itthon..
Szóval bejelentkeztek a tesómék is vacsorára, a világért se hagynák ki ha rámjön a sütköre roham.. :-) (nem is érdemes) :-)))) hehehe...
Azután hatkor hajrá... Kicsi a konyhám már régen rájöttem.. Bár a tesóm rákattant a netre, egész este csak kajálni jött le, de még így is zsufi volt kicsit.. Van egy asztali elektromos teflon sütõm. Úgy képzeld el mint egy nagyobb tepsit, négy lábon, a pecsenyezsír meg egy tálkába csorog.
Kevertem olajba Mccornick steak fûszersót, (sógorom egy életre ellátott vele) És elõbb, kis ecsettel, azzal kenegettem a cuccot. Késõbb a saját levével, ami a kistálkában összegyûlt.. Jól átsültek a batyuk, és csak egyszer lettek megfordítva. Nem ment szét egyik sem, közben folyamatosan huzigáltam ki a fogpiszkálókat, és lapítottam a tepsihez, hogy mindenhol érje a hõ.. Még élére is állítottam õket.. Utána jöttek a gombák, és a baconos sajtok,majd a félbevágott kicsit kemény paradicsomok, aminek külön fûszerolajat csináltam citromlével, borssal, és sok sok petrezselyemzölddel.... Szépen folyamatosan, majd három óra hosszat tartott a dolog.. Volt még két csomag mini csemege debrecenim azt is megsütöttem, (folymatosan kenegetve, és csak a legvégén megszurkálva..) a nagy érdeklõdés, és a nem tervezett magas létszám okán. Késõbb Heliék pucoltak krumplit is vékony karikára vágták, és a pecsenyzsír segítségével az is pirosra ropogós lett végül. (Valamiért ezen a sütön a krumpli nagyon lassan készül el..) Került a hûtõbõl káposztasaláta is..
Nem terítettünk... Kinn az ebédlõben felváltva evett mindenki aki éppen éhes volt..
Húúú már csak attól híztam vagy négy kilót, amennyit dícsértek.Állítólag a töltött hús olyan mint egy költemény.. Ezt maga Éxerszemû mondta, akitõl ez nagy szó.. Az az igazság, hogy ilyen tölteléket most elõször csináltam, egy kicsit féltem hogy nem sikerült.
Volt még Hallooween zene a régi Keeper of..A csajok benyomtak egy üveg BB pezsgõt, ami még szilveszterrõl maradt, ezért végén Fiestát is kellett hallgatni.. :-)) (Vihogtak tõle mint a kamaszlibák)
Én a két unokaöcskössel söröztem egy kicsit, és nagyon jókat beszélgettünk... Ritkán van ilyen alkalom, állandóan úton van mindkettõ mint az Orbán lelke.
Szóval nem mond azt nekem, hogyha akarunk nem tudunk élni... :-)))
|
silence, 11:23
|
|
|
|
| 2008. janur 17., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Ez nem saját. de hasonlóóó.. :-)
|
silence, 17:03
|
|
|
Csavargyár...
Vásrcsarnok, rókagomba tölteléknek, csirkemell, újságok, kávé.
Skodaroncs fényképezés, Lidli, ebéd...
Estére sütköre, alkotási láz...
Grillezett töltött gomba, grillezett paradicsom, és grillezett töltött csirkemell..
Meglepi.. Hmmm.. de finom..
Adca egy csók.. Sok sok sok...
hu.... :-)
|
silence, 13:44
|
|
|
|
| 2008. janur 16., szerda |
|
|
0 |
|
|
Huuu.. le vagyok eresztve mint a biciklikerék...
Sohasem találod ki kivel találkoztunk az usziban...
Na jó megmondom. A Kis Karcsival, meg a nejével...
Tudod!
"Jó dolga van Kiss Károlynak, folyton macskát miskárolhat.."
A hangerõ nemhogy csökkent volna, de az uszodára húzott túlnyomásos sátor még meg is háromszorozta...
Most azt bömbölte nekem a koma teli tüdõbõl hogy:
"Szervusz szomszíííd! Mennyivel ütöd a mázsááát!?"
Úszás után,kinn a "tyeplában" beszélgettünk is velük kicsit. Megdícsért hogy megkötöttem a kutyát, így már nem kergeti a feleségét, ahogy megy a buszhoz...
(Most hogy hazajötem le is engedtem legott.. Hagy szaladjon...:-)))
Onedint ha láttad volna... A Jakuzziban úgy vigyorgott, mintha legalábbis valami új csaj lenne a láthatáron... Visongott dudorászott mint egy gyerek..
Imádom a haverom.. A szaunából kijövet hõsiesen követett a hideg vízbe, jobb meggyõzõdése ellenére..
Azt motyogta:
Ha ti kibírjátok én is kibírom...
Azután a legmelegebb medencébõl nem nagyon akarózott neki kimászni...
Gõz csak délután kettõtõl lesz.. :-(( Azt nem tudtam neki megmutatni.
A végén megköszönte nekem.
Azt is mondta hogy ötvenkét éves korára végre eljutott a szaunába...
-Egészségedre! -mondtam neki én...
A lánykának semmi láz, fõzött magának krumplis sajtos tésztát, nagyon elvan itthon... Estére már kapja a leckét, másolhatja a füzeteket...
Addig is valami terítõvel kínlódik... Hímez a lelkem... :-))))
Álmososs lettem a lencselevestõl....
(Na meg a leúszott ezrestõl, meg a két szaunától.. gondolom..)
Azt mondják néha az utóhang jobb mint maga a cselekmény...
|
silence, 14:10
|
|
|
|
| 2008. janur 14., htf |
|
|
0 |
|
|
Juszt is szerelmeseset...:-)))
Hámori István Péter
Ajándék vagy
Nekem szép vagy. És kívül-belül tiszta,
felszikrázóan igaz, mint a fény.
Úgy hullsz reám a magasodból vissza,
akár betegre a gyógyító remény.
Nekem jó vagy. És simogató szellõ
ömlik a légbe lépteid nyomán.
Szikes földszívem általad lesz termõ,
véled telik meg elhagyott szobám.
Messze vagy még, ám én megérzem jöttöd,
kívánásom okosságoddal õrzöd,
Szuszog szívedben megszelídült szándék.
Ajkad nyílik, ezer csengõje árad,
Magamhoz vonlak, megérintem állad,
Mert ünnepemhez te vagy az ajándék.
|
silence, 16:57
|
|
|
Fecskeszárnyon röpült a hétvége.
Szombaton bevásároltam, ahogy terveztem, de a fürdõköpeny kimaradt, mert egy komolyabb húsz rugón felül kóstál..
Annyira azért nincs baj az önbecsülésemmel.. hehehe..
A tavalyi úszónaci is megteszi még a szezonban.
Viszont vettem egy szép Dassler papucsot, amit rögtön vissza is kellett vinni mert két számmal kisebb volt a dobozban, annál, mint ami rá volt írva..
Este hivatalosak voltunk egy sültkrumpli libazsírral címû mutatványra Onedinhez, akinek ez a mániája. Állítólag gyerekkorukban sokszor ették ezt, és ilyenkor nosztalgiázik a koma..
Ha a svájciaknak lehet a fondü a népi hagyomány nekünk is kell lennie valaminek.
A mutatvány a következõképpen festett:
Körbeültünk öten az asztalt (ott volt Vargovics márnök úr is az orosz barátunk) és megittunk egy pálinkát.
Elõételnek ettünk hozzá ecetes hagymás fûszeres vargánya gombát..(orosz specialitás) olyan savanyúságféle, de megdöbbentõen finom.. Vargovics úr a saját kezével szedte (vette teremtette)és rakta el..
Azután mégegy pálinka, majd megint gomba... Oroszosan..
Késõbb Anikó behozott egy tál hajában sült krumplit, amit hipp-hopp megpucoltunk, azonmód melegen ekkor jött az olvasztott libazsír, és a kicsit megfonnyasztott sózott lilahagymakarikák, meg a vékony csöröge szalonaszeleteket. Volt még só meg örölt erõspaprika is..
Fehér kenyér... :-))
Onedin komám lukat fúrt fél krumplikba, és azzal kanalazta ki a zsírt, és ette hozzá a lilahagymát... Gyengébb gyomrúaknak nézni, de még elképzelni sem érdemes... Mi felkarikáztuk megsóztuk, paprikáztuk, a forró sültkrumplit, és rálocsoltuk a libazsírt. hagymakarika rá sültszalonna mellé és kész volt a kunágotai magyaros parasztos, energiabomba..
Merénylet az epe ellen... merénylet a gyomor ellen, merénylet az erek ellen..
Csoda hogy túléltük..:-))))
Persze manapság már nemigen jár az ember kapálni...
Utána nekem sör, a többieknek bor, és orosz népzene...
Este fél tíz felé megint sikerült Vargovics kollegát megdanoltatni, hogy aszongya:
Kakaja csornaja... Kak krasszívaja... (Ocsi csornie)
De volt a Volga parti esték is...
:-)))
Másnap aztán majdnem tizenegy volt, mire elindultunk "Arad országba" felköszönteni Matthias barátom lányát a Melániát.. Egyszerre volt születés és névnapja.
A komám nem volt otthon, mert éppen temetés volt, és kénytelen kelletlen már második hete õ a faluban a gyászhuszár..
Az öreg aki eddig csinálta a dolgot, nem bírta már, és eladta a lovait... A primár (polgármester) meg befûzte Matyit hogy vállalja el, mert két lova csak neki van a faluban (Tündér és Donna) "színes" római gyászhuszárt meg mégsem akar a primár uram..
Nyûg ez mondja Mathhias, mert ha halott van be kell fognia a saját kocsijába, elmenni a primáriára, átfogni a lovakat a gyászhintóba, elvinni a halottat, vissza a primáriára visszafogni a saját kocsiba, betolni a hintót, a helyére, (én is segítettem, legalább ki tudtam használni nagy súlyom) vissza hazajönni, bekötni a lovakat az istállóba..
Elmegy vele egy fél nap, de pénz nem jár a hivatallal, csak a gyászolók szoktak adni egy-egy fél liter pálinkát, ha eszükbe jut..
Gyönyörû az a hintó, már amennyire egy ilyen szomorú jószág gyönyörû lehet..
Ívelt, fekete, és ezüst a festése, az oldalsó üvegeire meg imádkozó angyalokat gravíroztak... Kár hogy nem vittem a fotomasinámat.. A lovaknak adtak külön gyászhámot, fekete bõr ezüstszínnel gazdagon kiverve..
Mondtam is a komámnak nyáron majd átfestjük, jövök, és szívesen segítek...
A kedvesem megjegyezte halkan, hogy mindenki akit szeretett, ezzel a kocsival ment az utolsó útjára.
Régebben amikor ez még nem volt, (a Vaszilcsin plébános a bolgár nemzetiségû pap csináltatta csak hogy teljes legyen a nemzetiségi zûrzavar)a szent Mihály lovával vitték a halottakat a temetõbe.
Én bugyuta azt hitem az tényleg ló... De nem.. Bár négy lába van annak is...
A szent Mihály Lova egy faszerkezet, afféle speciális saroglya a koporsónak. Meg van emelve egy kicsit az oldala, és éppen illik bele, nem csúszkál benne a koporsó.
Négy fogója van,négy felnõtt viszi a gyászolók közül, és ha elfáradnak nem a földre kerül lerakásra a koporsó, mert a négy lábán, mint valami keserves asztalon áll. Ha erõt gyûjtöttek újra indult a gyászmenet...
Lám mindig tanulok valamit... Matyi erõlködött hogy igyak egy gura (románul száj) pálinkát, de mivel a kedvesem nem érezte jól magát, hát nem volt sofõröm, és kihagytam.. (különben is félek már hogy butykos leszek)
A tyúkhúslevesnek sehol sincs annyira jó íze mint Szapáryligeten.
Köszönhetõ ez annak, hogy a tápot a jószág hírbõl sem ismeri, és nem utolsósorban Irénke szakácsmûvészetének...
Vártam hogy elõkerül a kedvencem, a fokhagymás sült nyuszi (jepu) de úgy látszik nem tartották elég ünnepinek, így be kellett érjem rántottcsirkével.. :-))))
Közben jöttek a lányhoz a vendégek szépen sorban, és besegítettünk a szendvicskészítésbe is.. Akkora tortát sütött Melania az anyjával mint egy kisebb kutyaház.. De kellett is annyi gyereknek...Átadtuk az ajádékot,jót beszélgettünk, és tûz haza..
Persze teletankoltam, és vettem egy karton sört is..Még szép...
Még mesélhetnék a mai uszodai látogatásról, (hiszen az idén az elsõ) de belefáradtam kicsit a locsifecsibe...
Elég az hozzá, hogy elsõre csak nyolcszáz métert úsztam.. De az király volt.. meg a szauna is..
Szép, derûs hetet neked....
|
silence, 14:44
|
|
|
|
| 2008. janur 11., pntek |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 14:49
|
|
|
Jól elporoltak a honfoglalóban... A mester már 3400 játékot játszott én meg csak hatvan körül.. böcsületemre legyen mondva így is második (középsõ) lettem.. a vesztes is hétszáz játékon túl volt már...
Mindegy legalább nem kaptam halálfejet..
Nehezen tudok veszteni az az igazság... :-(
|
silence, 14:19
|
|
|
Kányádi Sándor:
Ballag már
Ballag már az esztendõ
vissza-visszanézve,
nyomában az öccse jõ
vígan fütyörészve.
Beéri az öreget
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek.
Lépegetnek szótlanul,
s mikor éjfél eljõ,
férfiasan kezet fog
Múlttal a Jövendõ.
|
silence, 11:25
|
|
|
Este épp azon gondolkodtam, hogy hogyan kellene nekifogni a vesét tisztogatni amikor kopogtattak. Lóránt barátom, szomszédom, a "Járkáló Cimbora" éppen Nagyváradról esett haza, és úgy gondolta átjön egy kicsit, mert holnap azaz ma reggel indul Siófokra, és talán tud nekem Megane ajtót szerezni a horpadt helyett..
Elmeséltem milyen szörnyû helyzetben vagyok, hogy muszály lenne sörözzek, de egyedül nem megy... Sóhajtott, és mint valami fáradt hegedûmûvész beleegyezett,-bár szörnyen nehezére esik,de- kihúz a csávából.
Elvégre ezért vannak az embernek barátai.
Neki is ültünk, és nyomtuk a vesekõtisztítót ezerrel..
GoldenBrau a neve az orvosságnak 4,8 fokos, és én mondom jobb íze van mint a Soproni Ászoknak.. Pedig az a kedvenc gyógyszerem..
Szóval közben dumáltunk. Volt neki a héten egy szörnyû élménye. Volt egy baleset,-biztosan olvastál róla- amikor az autópályán az egyik ember átrepült a másik szembejövõ sávba, ahol hárman keresztül is hajtottak rajta.
Na a komám ennek volt szemtanúja.
Elméláztunk rajta milyen törékeny az élet.. Hogy sohasem tudhatjuk... És arra kellett rájönni, -bár az orvos errõl nem nyilatkozott- a sörök közé befér egy kis tüske gyanánt egy-egy háromcentes szilvapálinka is.. Mert ki tudhtaja elõre? Kettõ le is csúszott.
Késõbb feljöttünk ide zenéket nézegetni.. Én a System of a Down-t hajtottam, a komám a Kárpátiát...
Végül dobtunk egy turbó sárgaborsólevest, füstölt nyúljával... Attól turbó, hogy jól felforrósítottam, nyers hagymakarikákra rászedtük, raktunk bele õrült erõs paprikát, meg almaecetet,tejfölt, meg egy pici Worchester szószt..
Lóránt úgy ette mint régen az öreg szlovákok. Tépkedett bele kenyérhéjat. (sznyitka) Nagyapámtól láttam utoljára ilyent.
Azt találta mondani a cimbora, hogy csapvizzel nem jó mosatni a vesét, mert abban is van vízkõ.
Fel akartam világosítani, hogy a vese nem éppen a vízkövet vonja ki a csapvízbõl, hanem a purin nevû fehérjét alakítja át húgysavvá, és az kristályosodik ki, de mintha a falnak beszéltem volna..
Ugye azt mégsem mondhatom hogy:
-Lóci ne legyél már ennyire zokni!- hiszen az emberfia nem mond ilyent a barátjának, pláne ha vendég, úgyhogy témát váltottunk...
Átbeszéltük a világ nagy dolgait, gyerekkori ismerõsöket, (egy általános suliba jártunk) a véradást, (Lóci százszoros! véradó!) Germán Géza lökösi polgármester váratlan halálát, Lordot hallgattunk halkan, és kerültük a politikát..
Az idõ fecskeszárnyon suhan ilynkor, és mire észbekaptunk már tíz óra volt, úgyhogy mindenki ment a helyére..
Én mondom neked jó kis este volt...
|
silence, 8:18
|
|
|
|
| |
