| 2007. november 7., szerda |
|
 |
0 |
|
|
-Legközelebb csak akkor feküdj le ha álmos vagy Róbert -adtam magamnak az atyai bölcs tanácsot.
-De én azt hittem álmos vagyok! -mentegetõztem.
-Akkor meg miért bámultad a plafont vagy fél órán keresztül? Inkább csinálj valami értelmeset!-dorgáltam tovább magam.
Jó jó... de minek van igazán értelme? Te mindenttudó!-morogtam magamban
-Azt neked kell kitalálnod.- hagytam cserben saját magam, és feljöttem csigázni...
|
silence, 14:21
|
|
|
" Már sóvárog utánam az ágyam.."
:-)))
Megyek nem hagyom hogy tovább szenvedjen... :-)
|
silence, 12:58
|
|
|
Hehe.. Hogy két éve milyen hülyeségeket firkáltam itt..
Íme...
Szevasz Mikulás!
Van pár perced? Gyere, ülj le ide. Valamit mondani szeretnék.
Kérsz egy pohár bort? tokaji Ó Furmint! Ásványvízzel, vagy anélkül….
Ne mondd már! Én úgy tudom nem te vezeted azt a batárt… Rudolf a fõnök. Te csak utas vagy. Úgyhogy…
Nyugodtan megihatsz egy pohárral…
Milyen csörgés?!!! Ez Tankcsapda!
Várj! Lehalkítom egy kicsit…
Szóval. Van egy üzleti ajánlatom.
Sokat gondolkodtam, hogy mi lehet a baj ezzel a világgal. Mi a francért gyorsul ennyire, miért nincs semmire idõ.
Arra találtam gondolni, hogy az emberek szívét borító jégkéreg a felelõs mindenért.
A félelembõl alakult ki. Attól félnek, hogy ha nem hajtanak, lemaradnak. Nem tudnak lépést tartani a világgal. Nem élhetnek úgy, ahogy a tévéreklámok sugallják, hogy kellene élni Csak a pénz, a siker, abból a hatalom, majd a hatalomból megint pénz. Ördögi körbe kerültek. Persze hogy mindent meg akarnak adni a gyermekeiknek. Csak a legfontosabbat, az idõt vesztik el. És anélkül lócitromot ér az egész. Bármilyen kütyü, bármilyen menõ cucc, bármilyen különóra.
Egészségedre…
Hogy ezt mindenki tudja?
Lehet. De én kitaláltam valamit.
Na most nyisd ki a szemed. Amióta kipattant, ilyent még nem láttál.
Ez itt a szívjégoldó porszóró.
Persze késõbb találhatsz neki valami jobb nevet is. Ha vannak marketinges manóid ott az északi sarkon, azok majd adnak neki ezerszer jobb nevet.
Gondolkodtam azon, hogy spray formájában álmodom meg, de elég vegyszer van már ezen a világon, úgyhogy maradt a por. Ebbe a réz hengerbe töltöttem egy adaggal, ami éppen egy embernek elég. Bármily vastag is lett már a jég. A kisklambó egész egyszerûen ezt a végét erõsen benyomja, és már száll is kifelé a por. Pont úgy mûködik, mint egy túlméretezett injekciós tû. Vagy egy tortadíszítõ, csak krém helyett por van benne.
Na kérsz még egy pohárral?
Ne szabódj. Van elég.
Ez a kedvenc számom a Csapdától. Az egyszerû dal.
Az a lényeg, hogy ez az anyag, újra kisgyereket csinál a felnõttekbõl. Persze csak lelkileg. Ha ezt a varázsszert belélegzik, egy különleges könnycsepp képzõdik, aminek a hatására, a szívekrõl leolvad a jég. Olyan lesz, mint régesrégen, amikor még tudtuk mi az igazán fontos.
Ne aggódj. Csupa természetes anyagból álmodtam össze. Van benne hajnali bíbor napfény, szivárvány, barackvirág illat, forrásvíz, hegyi levegõ, meg halk lélekzene.
A pontos összetételt nem árulom el, mert a kínaiak egybõl lekoppintják. Azt meg nem akarhatjuk, hogy silány minõségû cuccal árasszák el a világot.
Nem igaz?
Ahhoz túl fontos ez a dolog.
Legalábbis nekem.
Ó persze hogy kipróbáltam. Magamon. Mit gondolsz, miért ülök most itt? Miért vesztegetem az idõm arra, hogy befûzzelek.
Na ezt a kis bort még testvériesen elosztjuk, és új üveggel nem nyitunk. Oksa?
Neked az lenne a feladatod, hogy ilyenkor, amikor hordod a cuccot széjjel, minden kisgyereknek, a csomag mellé tennél egyet. Nem mindenkinek van rá szüksége, de ezt te tudni fogod.
Kellene mellé egy használati utasítás is. Képekkel, mert még nem nagyon tudnak olvasni azok, akik használni fogják.
Képzeld el, hogy odasettenkednek a szülõhöz, és halk gyerekhangon így szólnak.
-Apu! Figyelj egy kicsit?
És amikor megfordul, bumm.. már le is fújják a szívjég olvasztóval.
Egyébként elég egy helyiségben széjjelpermetezni, úgy is hatásos.
És akkor az emberek megállnak, és a szívükrõl leolvad a jég. És legalább ebben a két-három hétben hagyják a fenébe az egész hajszát, kiugranak kicsit a taposómalomból, és azzal foglalkoznak, ami igazán fontos.
Gondold csak el.
Az üzlet neked benne az, hogy sokkal elismertebb, személlyé válsz te is. Nem azon fognak agyalni, hogy létezel vagy sem. Mindenki tudni fogja, hogy a Mikulás a világ egyik legfontosabb munkáját végzi.
Nézd. Nem kell rögtön válaszolnod. Azonban emlékeztetni szeretnélek, hogy nemsokára itt a karácsony. Akkor is meg fogom próbálni. Igazából azt szeretném, hogy karácsonyra már mindenki jégmenetes lenne.
Hogy nekem mi benne az üzlet?
……………………
Halló! Ébresztõ! Hogy tudsz ebben a zajban aludni? Na persze. Két üveg bort is megittál.
Hogyhogy nem egyedül?
Kapcsold ki a zenét, tusolj, azután mars aludni a hálóba, helyedre.
Majd elmeséled holnap, hogy mit álmodtál.
Még hogy a Mikulás!
Nem szabadna ennyit innod….
Eddig az idézet... Kicsiny nosztalgia..
|
silence, 10:33
|
|
|
Van új szõnyeg... :-))) Ovális... És jövõ hétre az új függönyök is készen lesznek...
A Libám is lecseréli fönn a Micimackósat, mert azt mondja olyan égõ.. Szerencsére ezek a "Diegós fiúk" még nem találtak ki halálfejmintás fekete függönyt, úgyhogy jobb híján borvöröset választott a kiscsajom...
Nekem a függöny mindig hófehéret, habfehéret, jó illatút jelenti.. Tudom tudom... maradi vagyok...
Úgyhogy kompromisszum született. Lesz színes drapéria is..
Csak gyõzzem kifizetni...
Ma garázstakarítás...
Csúnya idõ van errefelé...
|
silence, 9:04
|
|
|
|
| 2007. november 6., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 13:31
|
|
|
Ez a dal szabályos himnuszként zengett nekem akkortájt...
Kiskatona voltam Százhalombattán a finomítóban...
Sokszor sokszor ezt dúdoltam..
Mi ez ha nem idõutazás?
Netán ismered?
Exotic : Punk rapszódia
Hány érintésen át közeledtél testem felé..
Hány ruhából a vágy vetkõztetett..
Már megindult a harc, holnaptól más arcok közé lépsz.
Mondd, ha ingyen nem szeretsz, mi lesz velem, mi lesz Veled?
Hány támadást hiába áldoztam fel,
Más ágyaktól ellökve más ünnepel.
Kár mástól féltened, nem vágyom rá,
Bár az élet nélküled felnyithat más rejtélyeket...
Hány szentirást hiába olvastunk át,
Száz év magány után talán....
Új számitógéppel új programra lép egy uj nemzedék...
Más életérzéssel egy új korszak kövén új lépcsõkkel...
Elmúlt idõk árnyékán nem léphetsz át,
Más fekszik már helyetted rá...
Õ nem néz többet rám, nem jön közel,
Nincs lelkemben motorzaj, a káosz elült az asztal körül
Nem hallom már hangját a párnák közül,
Eltünt helyén csendül egy halk
Punk rapszódia.
|
silence, 11:31
|
|
|
Szájj csak szájj Akka.. Oszt Nils Hórgesson eccercsak hazaér..
|
silence, 8:32
|
|
|
Kákalaki Akka
|
silence, 8:29
|
|
|
|
| 2007. november 5., htf |
|
|
0 |
|
|
Azt hitted már nem is olvasok verseket? :-)
Dsida Jenõ: Tavalyi szerelem
Emléke visszacsillog
s olykor arcomra tûz,
arcomra, mely fakó
s elmúlt évekbe néz.
Fényes volt, mint a csillag,
forró volt, mint a tûz,
s édes volt, mint a méz.
Még néha visszacsillog,
de már nem bánt, nem ûz,
enyhén simogató,
mint hûs, testvéri kéz:
Lehullott, mint a csillag,
elhamvadt, mint a tûz,
elolvadt, mint a hó,
s megromlott, mint a méz.
|
silence, 15:20
|
|
|
Tegnapelõtt majd két órát bóklásztunk az erdõben öszesen hat gombát találtunk.. abból három mindjárt ki is lett rántva....
Ha csak rá gondolok beindul a pavlovi reflex.. :-)
Úgy látszik fáznak már a kiskomák... Még egyszer azért tervezem a héten hogy kimegyek... Kár hogy nem lehet fagyasztani.. Szárításhoz meg azért több kellene...
|
silence, 11:06
|
|
|
Mégsem mentem úszni. technikai okokból... Na majd holnap.. Idõm mint a tenger.. :-)))
|
silence, 10:35
|
|
|
|
| 2007. november 4., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 17:47
|
|
|
Ástam, picit megizzadtam, levetkõztem, szélúrfi megölelt, tessék... :-(((
Holnap veszek bérletet az Árpád fürdõbe és nekifogok...
Gátlások legyõzve, árugorva, figyelmen kívül hagyva elfojtva, irány az uszoda, és a jó forró szauna....
Rencceressennn... !!!!!!
Ma délután háromkor végre hazahoztam azt a pizsamásbulis csavargó lányomat..
Végiglocsogta nekem az utat, hogy jajj a Polettéknek mekkora kádjuk van, meg tök modern mindakét fürdõszobájuk.. a tükör teleszkópos, és a szappanban van mágnes, amitõl odaragad a szappantartóhoz, és három szinten hét szoba, és az udvaron medence (amit most nem használnak) és rendes játszótér, két óriási hintaággyal.. És a Nanett szobájába ami legfölül van rugós leereszthetõ létrán lehet feljutni, és minden olyan modern tökszuper.. És a kaja is nagyon finom, még a rizibizibõl is megette a répát, meg a borsót...(amit itthon sohase tenne) És a kocsijuk... meg a plazmatévé...
Hát...
Kicsit kezdtem magam röstellni....
Azután rájöttem hogy nem is baj ha látja a lány.. Van aki így él van aki másképpen...
Csak ne lelkesedne annyira...
:-(
|
silence, 17:08
|
|
|
|
| 2007. november 2., pntek |
|
|
0 |
|
|
Hazaért az "újszülött" de nekem a tavalyi sokkal joban ízlik...
Nincs az a jó gyümölcsillata és karcosabb is kicsit..
Bár ez még változhat mert még igen friss...
A tesómnak viszont nagyon bejött.. hehehe.. :-)))
Menni kellene a diófa leveleit özeszedni, meg rendberakni a virágoskertet..
Megyek is ne félj...
|
silence, 11:48
|
|
|
|
| 2007. oktber 31., szerda |
|
|
0 |
|
|
Furcsa szomorú idõ van...
Szemerkél az esõ, és délután sorban felkeressük a halottainkat, gyertyagyújtás, és emlékezés céljából.
Az idõ is pont olyan, mint a hangulatom lesz...
|
silence, 12:02
|
|
|
Tegnap este vendégségben jártunk... Hát persze hogy Onedin barátoméknál..
Egyébként amikor megszólal a telefonomon a Mekk Elek, a kedvesem rögtön rávágja tréfásan hogy: "-hív a feleséged" :-)) Annak örülök egy kicsit magamban, hogy nem azt mondja: -hív a férjed.. :-)))))
Szóval a barátnõjét az Anikót nyáron fölvették dolgozni a Gyula- Csaba közt újra menyílt Veszely (szlovákul mulatság vigalom) csárdába, egyelõre konyhai kisegítõnek. Nekünk ez azért jó, mert a fõnöke azzal "ijesztgeti" hogy nyáron majd önállóan kell fõznie Szanazugban a másik éttermében.
Anikó meg ijedtében minden speckó kaját amolyan vizsgaszerûen megfõz itthon nekünk, mi lettünk a tesztalanyai.
Volt már "szlovák titok" "birkagulyás" "velõvel töltött Lajos" meg mindenféle.
Tegnap este a cipóban tálalt francia hagymaleves következett.
Én alapból nem szeretem a hagyma ízét a húslevesben, egy kissé idegenkedtem is, de illendõségbõl mégiscsak elmentünk.
Szedtünk a lányommal, meg Helenkával vagy nyolc óriás tölcsérgombát elõtte, (ránk is sötétedett az erdõben közben) és elvittük, rántottgomba készítése céljából. (ha mégsem ízlene a leves)
Amíg a gombát mostam pucoltam, érdeklõdve néztem, ahogy Anikó a cipókkal bûvészkedik. Lekupakolta õket, kivájta a közepét, és a platnin sütögette forgatta hogy kemény legyen a héja ne ázzon egybõl át...
Kellemesen csalódtam. Fenséges ízû lett a leves, dehát hagyma, tejszín, meg sajt volt benne, csupa jó alapanyag.
Laktató finom, és különleges. Be is írtam a képzeletbeli ellenõrzõjébe egy újabb ötöst..
A rántottgomba is finom volt, csak úgy lazán majonézzel rizs nélkül. Különben az óriás tölcsérnek különlegesen jó fûszeres ize van.
A következõ vizsgamunka a "legényfogó leves lesz".
Pacalfogyasztásra viszont még neki sem sikerül rávennie, abban biztos lehetsz..:-)))))
|
silence, 10:20
|
|
|
"Ne légy szeles.
Bár munkádon más keres
Dolgozni csak pontosan szépen
ahogy a csillag megy az égen
Úgy érdemes..."
József Attila
Mindössze tizenkilenc egyszerû szó.
Mégis csak õ tudta hogy melyek azok a szavak, és milyen sorrendbe kell rakni..A szavakba lehelt gondolat megtelt dallammal, bölcsességgel, egy kis szomorúsággal, oktató szeretettel.
Így már örökkévalóságot jelenti..
Mindössze tizenkilenc egyszerû magyar szó..
|
silence, 9:31
|
|
|
|
| 2007. oktber 30., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 14:00
|
|
|
József Attila: (TENYEREMRE TETTEM...)
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép százlátó üveg!
De Õ gyémántokat szedett elõ,
Mert Õ az embert sose érti meg.
|
silence, 10:11
|
|
|
|
silence, 9:30
|
|
|
Az ezredforduló elõtti Mikulás napján voltam utoljára moziban.. Pesten az ángilusok a Heatsrow repülõtérrõl tartottak nekünk egy "nyelõ dugó" tanfolyamot (biztos vagyok benne hogy jól érted)és egy este misiurral elmentünk, és megnéztük az Amerikai pite címû filmet..
Itthon sohasm voltaunk nagy mozibajárók, ha tehettük, a fesztiválokat, a koncerteket, az élõ zenét helyeztük mindig elõtérbe.
Vasárnap elhatároztuk hogy megnézzük a Megy a gõzös címû Koltay alkotást..
Mindjárt kétszer érezhettük a várakozás és a készülõdés örömét, ugyanis vasárnap este szépen fölöltöztünk, elmentünk, de csak hétfõre kaptunk jegyet... A kitartás ugyebár erény, ígyhát hétfõn is megismételtük a mutatványt..
Igazából azért nem gyõztem kivárni míg hozzánk is eljut DVD-n mivel unaköcsém is játszik benne, és annyi mindent mesélt a tavalyi forgatásról..
Játszik. Szó szerint játszik ugyanis õ a Pravo együttes nagybõgõse, akik a film zenéjét írták, és a cigányzenekart alakították benne.
Pataj Péter akár meg is jegyezheted... A Pravó egy békéscsabai balkáni népzenét játszó csapat, de Peti benne van még a Cymbalin együttesben, (szintén népzene) azonkívül az Operaházban beugrós, és évekig õ volt az Európa zenekar csellistája, ami azért nagy szó, mert egy verseny keretén belül 16 jelentkezõbõl, kemyény nemzetközi csapatból válogatták be..
Szóval büszke vagyok rá... Csikókoromban némi ellenszolgáltatás fejében sokat vigyáztam rá..
Szóval már az szíven ütött hogy ha én befizetek egy jegyért hétszáz pöngõt, miért vagyok köteles végignézni húsz perc reklámot a film elõtt? Azt hittem ez csak a kereskedelmi tévék idióta kényszere.
A hátunk mögött lévõ négy fõs társaság egyik hölgytagja, meg úgy érezte neki mindenhez hozzá kell fûznie valamit, csak uri neveltetésem miatt nem utasítottam rendre, bár nagy kedvem lett volna hozzá..
A hang katasztrofális volt. Süsü a narrátor (Bodrogi Gyula ) mintha egy zsírosbödön mélyérõl kommentálta volna végig a történéseket. Az itthoni régi kis Samsung házimozink fényévekkel jobb hangot kreál, bár Tündér Lala kollégám sohasem felejti el megjegyezni, hogy mostanság ilyent adnak a chipsek mellé ajándékba, annyira gagyi..
A film maga nagyon jó volt. Rögtön az elsõ jeleneteben ott feszített az öcskös, és ha Koltay intett csak úgy húzták a tust.
A kedvesem oda is súgta nekem:
-Figyeled, Petya ha unatkozik ugyanúgy nem tud mit kezdeni a kezével mint te, ugyanúgy összefonogatja az ujjait.
Jó nagy ló az öcskös, dehát egy nagybõgõs nem lehet törpe. Mondják hogy öcsémen kívül õ hasonlít hozzám a legjobban a családban, de én erre azt szoktam mondani, hogy én huszonévesen, sõt, a harmincas éveim elején sem voltam ekkora..:-)
A múltkor kötözködött velem az iwiw-en hogy gratulál a nyugdíjamhoz, és majd pontosan jól osszam be... :-)))
Maga a történet kitûnõ , földink Grecsó Krisztián nagyon megírta nagyon ott van.. Bár nem szabad a zseniális Ridegh mûvel párhuzamot vonni, (Indul a bakterház) de a film alkotói mégis ezt teszik sok helyen.
Például amikor a piócást akkor alakító színész most is elvisz a bakterházház kamrájából minden mozdíthatót,Kázmér segítségével valami homályos oknál fogva.
A színészek közül nekem Pogány Judit játéka tetszett a legjobban. A két cigány a vajda, és a Menyus, is zseniális volt, s a két idióta csendõrre sem lehet panasz..
Három nagyonjó jelenetet lehet kiemelni szerintem, bár én nem vagyok kritikus...
Az egyik amikor kártyáznak, és a bakter elnyeri a rendõröktõl a koporsót. A másik amikor a pap (Gesztesi Károly) megissza a búgóport, és meg akarja kefélni Pogány Juditot. A harmadik meg L L Junior mulatós táncjelenete. Na az lehetett volna sokkal hosszabb..
A sípot a világon senki sem fújja olyan átéléssel mint Gáspár Sándor.
Sokkal jobb lehetett volna a film, ha jobb fõszereplõt választottak volna a Körte Kázmér helyére.. Nekem nem jött be ez a régi Darvas Iván Liliomfijára emlékeztetõ stílus.
A cigánylány viszont sugárzóan szép volt és jól is játszott. Ha jól emlékszem a stáblistára Egressy Katinkának hívták ..
Én azt mondom hogy az utóbbi évek legjobb magyar filmje (már a Peti miatt is) de ne úgy menj el megnézni, hogy az Indul a bakterház folytatását várd..
|
silence, 9:24
|
|
|
|
| 2007. oktber 28., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Tegnap kinn a kertben ebéd után, amíg fõtt a kávé, Onedin barátom lekente mégegyszer a verébdeszkának szánt lambériákat..
Én addig a folyosón lévõ két régi kanapé egyikén elnyújtóztam, hogy pihentessem kicsit a derekam, mert a sok fakörüli lótástól-futástól nyújtózkodástól sajgott egy kicsit...
Jól elhelyezkedtem oldalt, és nagyon megkapó volt az õszi kert ezer színe.. Amerre csak a szem ellát sárguló, itt-ott még zöld levelek.
Mondom a komámnak.
-Ha kinyitom a szemem, csodálatos õszi kertet látok. Ha becsukom, meg belülrõl a szemhéjamat.
-Ha becsukod azt látsz amit akarsz.-feleli õ.
-Punci. -jelentettem ki kis idõ múlva.
-Ha kinyitom csodálatos õszi kert, ha becsukom punci.
-Õszi kert, punci. Õszi kert, punci.-pislogtam nagyokat...
Még itthon este is ezen röhögtünk...
|
silence, 10:35
|
|
|
Úgy szeretném tudni azt a versikét varázsigét..
Hol merre van a tizenharmadik ösvény?
|
silence, 10:10
|
|
|
|
| 2007. oktber 26., pntek |
|
|
0 |
|
|
Gerhard Fritsch: ERDÕBEN
IM WALDE
Háromszor három út és még
egyszer három út vezet a hegyen át.
Csak tudnod kell
a kiszámoló versikét,
akkor a tizenharmadikat
is megtalálod innét.
Az elvezet a tegnapba,
hol elfelejtetted, hogy holnap
nem változtathatsz már semmin.
|
silence, 17:37
|
|
|
Ez itt nem a reklám helye...
|
silence, 15:19
|
|
|
"Kilecven tonna.. feketeszén...
Vap tiraridam Vap tiraridam
Vap tirari táratta táratta..
tiraridam.."
Kibújt a nap a felhõk közül..
Hajnali négykor arra ébredtem, hogy a teliholdat bámulom.. Pont az ablaktábla közepén volt, és szórta az ezüstöt.. Becsuktam a szemem, és amikor újra kinyitottam, akkor már félig a másik ablakszemen mosolygott.... még egy pillantás, és kivirradt... Közben eltelt vagy három óra.
Hosszúkat pislogtam ugyanis...:-)
A kolbászfesztivál a várakozással ellentétben nem volt rossz.. A sportcsarnokban persze egy tût sem lehetett elejteni, de az egyik sátorban még volt szabad asztal... Minden sátorban más zenekar játszott.
Semmi baj sem volt addig, amíg a lakodalmasokat nyomatták... De amikor nekifogtak az Edda dalnak miszerint:
"Idõm kevés mégis hajt valami tovább..."
Õsi, nagyon erõs elemi késztetést éreztem hogy elfussak... Alig bírtam magamnak parancsolni...
Ilyesmit érezhetett az õsember, amikor meglátott egy mamutot...
A "modern" ember, meg ha meglátja Uhrin Benedeket, vagy Balázs Palit a színpadon..
Egyszóval szörnyû volt....
Voltunk pontosan tizenketten, és a többiek úgy döntöttek, elmennek kicsit csavarogni, megnézik a kiállítókat, a vásárosokat.. Mi ketten a komám pesti bátyjával (András bátya..így szólitják..) maradtunk helyet foglalni...
Volt ott még egy üveg bor is... :-)
Szeretek olyan emberrel beszélgetni, aki ösztönösen ismeri a társalgás alapaxiómáit (hû de nakképû mondat)
Egy szuper intelligens jó humorú, mégis komoly figyelmes széles látókörû embert ismertem meg ott azalatt a félóra alatt... Sokban más mint az öcsikéje az Onedin..
A zenekar meg csak nyomta....û
Mikor a banda visszatért, mi ketten mentünk csavarogni... Vettem egy üvegvízilovat. Van már üvegvízilovam, de ez tátott szájú, az meg csukott, úgyhogy muszáj volt... Potom ezerkétszáz forint volt a hülyének is megéri, hát még egy gyûjtõnek...
Vettem a lánynak a táskájára egy Tankcsapda kitûzõt is, meg egy csomó aszalt gyümölcsöt szintén aranyáron...
András bátya meghívott egy kupica málnapálinkára… Békési Zoli standja volt, alapesetben eddig mi is mindig nála fõzettünk, és neki is van szilváskertje, úgyhogy nagyon jó kapcsolatban vagyunk…(szakmai)
Mindezek ellenére én mégis pofátlanságnak tartom, hogy kettõ cent pálinkáért négyszáz forintot kérjenek….
Ha jól számolom húszezer jó magyar forint így egy liter, nem is olyan nagyon különleges anyag..
Mégis fogyott…
Mikor visszaértünk nekem gyanús volt hogy nagyon sok „füstös” arcot láttam kóvályogni…
Kezdõdött a Váradi római Café elõadása..
Sohasem gondoltam volna hogy ennyire népszerûek..
Be akartunk menni a Csarnokba, hogy egy kicsit nézzük õket, de egészen egyszerûen nem lehetett beférni…(Na én nem voltam túlságosan szomorú)
Viszont ebbõl a sátorból már menekülni kellett, mert a kedves zenészek, rettenetes nagy önbizalommal, Zámbó Jimmy slágereket kezdetek el interpretálni. Ez némelyeket erõs fejcsóválásra késztetet. Volt aki csak üres tekintettel maga elé meredt, volt aki sürgõsen távozott. Mi az utóbbi csoportba tartoztunk.
A szomszéd sátorban viszont egy Komárnoi szlovák zenekar, igen szépen fútta a rezet..
Hely is volt, ott berendezkedtünk, és megvacsoráztunk…
Aki akarta a Váradiékat is nézhette kivetítõn…
Megkockáztattam a kolbász mellé egy fél cigánykát, és hurkát is, gondolatban farkasszemet nézve „Köszvény kapitánnyal”.
Mivel már több mint egy éve nem volt a vendégem, hajlamos vagyok elfelejteni mekkorát tud csavarni a nagy lábam ujja alapízületén, ha mégis úgy dönt: megmutatja az erejét…
Majd húszezer penyazt fizetett a komám a kajáért, ami valljuk be nagyon finom és végül is laktató is volt…
A szlovákok meg csak fújták a keringõket, meg a polkát, a végén Anikó meg Helenka nem bírta, és elmentek táncolni…
Mentem volna én is, de nem vagyok egy „hoppszapolka” fajta.. A keringõzõ víziló sokkoló látványától is igyekeztem megkímélni a többi „sátorlakót” így hát maradtam a fenekemen..
Tizenegy óra tájban szedelõzködtünk, és elindultunk hazafelé.. Még vettem a gyerkõcöknek kürtõs kalácsot vásárfia gyanánt..
Kifelé menet találkoztunk minden ismerõssel… Így szokott az lenni..
Hazafuvaroztuk a vendégek egy részét, és már otthon is voltunk…
Szombaton annyira fújt a szél, hogy mi bosszúból lefújtuk a bográcsban halászléfõzést. Megfõzte Éxerszemû szépecsém a konyhában nagy fazékban..
Én mindig rakok belé pár csöpp citromlevet, és tejfölt. Így változtatom át csiribá-csiribú a szegedi halászlevet korhely halászlévé… Isteni finoman fõz a tesóm…
Szégyen nem szégyen, elnyújtóztam a hálóban, és a vendégekre fittyet hányva elaludtam..
Mire felébredtem már el volt mosogatva, a nagy ebédlõasztal a helyén.
Meggyõzõdésem hogy a Digitévé a családok megmentõje.
Ugyanis mihelyst megjelenik egy kis felhõ az égen, mindjárt elkezd recsegni ropogni, ugrál a kép, majd megjelenik a felirat:
„Nincs jel a parabola antennáról”
Olyankor szépen elõvesszük a kõrömit, és négyesben szépen elkezdünk játszani (na persze ehhez az is kell, hogy Robimat erõnek erejével elrángassam innen a számítógép mellõl)
Játék közben nagyokat lehet beszélgetni iskoláról, munkahelyrõl, vágyakról, tervekrõl mindenrõl…
Így volt ez az ünnepek alatt…
Ha volt türelmed idáig elolvasni, akkor boldog vagyok…
Én elfáradtam kicsit a locsogásban…
Hogy az utóbbi két napom hogy alakult, talán megírom késõbb…
|
silence, 12:01
|
|
|
|
| |
