| 2007. szeptember 30., vasrnap |
|
 |
0 |
|
|
Ilyent..
|
silence, 18:34
|
|
|
Tegnap este a gombarillezés közben az Üvegtörõket hallgattuk.
Hazel O` Connor röpítet vissza a múltba...
Ismered?
Ja... tegnap találtam bõ öt kiló Óriástölcsér gombát az unokatesómmal.. szûk félóra alatt...
Élmény volt..
Talán kellene felfûzni szárítani is...
|
silence, 18:31
|
|
|
Kristálytiszta érzelem... És benne a magyar irodalom "állítólag" legszebb sora.
"Elhull a virág eliramlik az élet....."
(Erõsen hajlok rá hogy rábólintsak: Igen. Ez a legszebb.)
Érdemes elolvasni mégegyszer.. és mégegyszer...
Petõfi Sándor
SZEPTEMBER VÉGÉN
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak elõtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetõt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam õszbe vegyûl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet...
Ûlj, hitvesem, ûlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha elõbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyûimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
(Koltó, 1847. szeptember.)
|
silence, 18:07
|
|
|
|
| 2007. szeptember 28., pntek |
|
|
0 |
|
|
Döbbenetet okoztam a Hungarotelnél...
Lazán leültem, bejelentettem, hogy december óta nem fizettem, az ADSL Internetet.. A csaj azt mondta, hogy õ már nagyon régen itt dolgozik, de még ilyenrõl nem hallott..
Elkérte a telefonszámom, és azt mondta, hogy a fõnökével megbeszél valami jó konstrukciót...
Egyébként ma megszabadultam röpke egy óra alatt minden anyagi nyûgömtõl..
Tiszta vagyok mint a kimosott pohár..
Nem tartozom senkinek semmivel...
Well? :-)))
|
silence, 11:55
|
|
|
|
silence, 8:19
|
|
|
Ezt üvöltöttem hazáig a kocsiban ma reggel. Igazi hamisítatlan karcos rock and roll..
Ennyi és kéééész!.....
Tankcsapda : Johnny a mocsokban
Johnny az egészet unta rég,
Érezte: szabad az út.
Az ígéret földje egy halom pénz,
LA woman in Hollywood.
A fiú az utcáról rock and roll sztár lesz,
Így képzelte el.
Néhány dal és az új világ
A lábai elõtt hever.
A történet vége ennyi és kész.
A történet vége.
Elkapta õt is a lendület,
Szívott és lõtte magát.
A rock and roll sztár, a cowboy hõs,
Aki legyõzi Amerikát.
Egyre gyorsabban, egyre többet,
Nem ismert semmi határt.
A tû, a nõk, a pia, a pénz
A torkát vágta át.
A történet vége ennyi és kész.
A történet vége.
Gyerünk, gyerünk!
Johnny a mocsokban rohad rég,
Számára nincs több kiút.
Elnyelte õt is a szemét,
Álom marad Hollywood.
||: A történet vége ennyi és kész. :||
A történet vége ennyi és kész.
A történet vége.
|
silence, 8:16
|
|
|
|
| 2007. szeptember 27., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
A metszésrõl kerestem képet, de ezt találtam...
Tetszik..:-)
Talán a jókedvem is hamarabb visszahozná..
Merthogy szép lasan visszalopakszik az bizonyos...:-))))
|
silence, 14:51
|
|
|
Na persze..... Ha tavasszal hidegben metszünk, akkor a gombáknak (pl. monilia), meg a virusoknak még kevesebb az esélyük...
Ez szerintem is logikus...
Hagyjuk abba míg nem késõ?
|
silence, 14:47
|
|
|
Nem kellett sorbaálljak... Szemüveg doktorúr kb három percen belül megszabadult tõlem..
-Most fáj a dereka?
-Nem.
-Akkor viszontlátásra..
Ez is egyfajta tapasztalás volt azért nekem...
TB-t hiába fizetünk egy életen át...
Teljesen fölösleges.. én mondom.. Inkább gyûjtögettem volna, és most mehetnék méregdrága magánrendelésre..
De legalább most nem fáj...
|
silence, 13:12
|
|
|
|
silence, 8:22
|
|
|
Az éjjel úgy szivárgot el az életkedvem, mint repedt bilibõl a pisa..
Állandóan orrfújogatás.. köhögés, és asszem van valami hõemelkedésem is ezért az a fene nagy életuntság...
Tegnap hetvenkét fát fazonranyírtunk, ennyivel is kevesebb meló lesz majd tavasszal..
Mivel lusta vagyok fel le mászkálni a metszõállványon, hát tegnap megleptem magam egy teleszkópos kihúzható nyelû metszõollóval. Hivatalosan hernyózó olló a neve. Könnyû vele bánni, nem nehéz, és áttétes...
Potom tizenhét, és fél rugóba fájt nyelestõl.OBI Gardena. Mostmár húzogathatom a madzagját kedvemre. Ha beválik, akkor Onedin komám is kap egyet, és reményeink szerint háromszorosára gyorsul a metszés folyamata.
Kell is mert tegnap kilenc óra alat ketten mindössze fél sort tudtunk megcsinálni a húszból..
Furcsa nekem ez a "zöldmetszés" Lombos fát még nemigen metszettünk, dehát új szelek fújnak.. A német mester szerint (voltunk egy metszési bemutatón tavasszal) lehet, sõt így kell, mert még ilyenkor a fák tudnak reagálni, és önmaguk begyógyítják a kisebb metszési felületeket, minimálisra csökkenteve a gomba, vagy vírusfertõzések kockázatát..
Hát metszünk, míg az idõ engedi.
Nos nem vagyok ma formában, ígyhát csak egy ilyen unalmas bejegyzésre futotta..
Tízre megyek a dokihoz, utána viszaviszem az eredményeket, a reumatológiára. Már elõre fázom a sorbaállástól, a várakozástól..
Megmérem a lázam...
|
silence, 8:14
|
|
|
|
| 2007. szeptember 26., szerda |
|
|
0 |
|
|
Sohasem találnád ki...
Megyünk a kertbe fákat tetejezni...
Amíg nem esik....
Végülis mostmár ez a munkahelyem.. Csak.. sajnálom a lánykám egyedül itt hagyni..
Na majd átmegy délben anyámhoz..
|
silence, 7:31
|
|
|
|
| 2007. szeptember 25., kedd |
|
|
0 |
|
|
Most érkezett.. :-))
"Lenin bácsi csodálatos ember volt, el is mondok róla egy történetet. Szóval Razlivban, a zöld dolgozószobában Lenin bácsi borotválkozott.
Arra járt egy gyerkõc és nézte, hosszan nézte. Lenin bácsi pedig befejezte a borotválkozást, majd megtörölte és eltette a borotváját.
Pedig egyetlen nyisszantással levághatta volna a kisfiú fejét!!
Hát ilyen ember volt Lenin."
|
silence, 12:14
|
|
|
A tegnapi postát ma reggel nyitottam ki.
Jött egy laza 43 ezer forintos villanyszámla..
Elõször azt hittem a Mammma varázságya a hétszáz rugós fogyasztott ennyit.. (egy villanyórán vagyunk) de késõbb megnéztem az elszámolási idõszakot, és kiderült, hogy 2006 juniusában olvasták le ucsószor a villanyórámat.
Eddig csak hasraütögetve tippelgettek, hogy mennyit is fogyaszthattunk vajon, és íme az eredmény. Már megint alábecsültek valamiben.
Értem én tudom én... Fogyasztottunk, és most fizetünk.. Ez a világ rendje.
Csak (és nem is kell messzire menjek) ismerek én olyan családokat, ahol úgy ki van balanszírozva a havi kiadás, hogy plusz ötezer forintot is nehezen teremtenek ki. (Na persze csak egy telefon, mint a reklámban Vili bácsi szomorúszemû fia csinálja, és máris csönget a kancsal csaj, a kezében a pénzzel, csakhogy azt meg egész karácsonyig, vagy ha nem tovább nyögni kell..)
Nem tudom mennyit spórol a DÉMÁSZ az óraleolvasók fizetésén, de sok ember nem tudja hirtelen kinyögni a nem várt pénzt, azután meg panaszkodnak hogy sok a kintlévõség..
Egyébként kaptam egy másik csekket is a DÉGÁZ-tól ott meg huszonhatezer túlfizetésem van tekintve az elmúlt enyhe telet..
(Ott meg fölébecsültek. Hiába no.. a világ rendszerint mindig az egyensúlyi helyzet felé közelít, ez megdönthetetlen filozófiai tétel)
Ennyit a pénzügyekrõl.
Reggel hazafeléjövet, miután elvittem a kedvesem, és a fiam mit láttam?
(Mit látott mit látott... tán látta Iluskává válni a virágot?..)
Szóval láttam ahogy a 20-as helyijárat kissé sápadt sofõrjét a rendõrök fincogtatják, a sebességmérõ kamerájuk mellett..
Nem meglepõ, tekintettel a nemrégiben itt Békés megyében történt három halálos áldozattal járó buszbalesetre, ami végülis gyorshajtás miatt következett be..
Igen igen.. ha ötvenes a tábla, a busz is menjen ötvennel...
Az már más kérdés, hogy legalább ötven gyerek késett el emiatta suliból.. Már hét ötven felé járt akkor..
Derék rendõreink nem a toleranciájukról híresek errefelé sem..
(Figyeled? Minden ötven ma)
Nemsoká indulok a lánnyal dokihoz...
Köhög, prüszköl, tüszköl, ahogy jóapám mondta volna..
Majd jövök még... :-)
Száz forintnak ötven a fele.. (Ki a bánat gondolta volna..) :-)))
|
silence, 9:09
|
|
|
|
| 2007. szeptember 24., htf |
|
|
0 |
|
|
Pilinszky János:
Õszi vázlat
A hallgatózó kert alól
a fa az ûrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatõ is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülõdik a fájdalom.
|
silence, 13:16
|
|
|
Megejtettük tegnap a nagy évadzáró bulit... Meghívtunk mindenkit aki a faluból járt ki hozzánk dolgozni a kertbe....
Délelõtt tízkor indultunk, vittük a bográcsot, a lábat, a disznóvágó asztalomat, a kerti padomat, meg a zenegépem..
A szarvashaver alkatrészeit Onedin barátom jóelõre elõkészítette, volt még ott két üveg jófajta medicina, 48 doboz Amstell, és Vargovics mérnök úr is a saját öt liternyi vötrösborával, felkászálódott a Kismercibe..
Mi értünk ki a családdal hamarabb, csudaszép idõ volt... A fák még zöldek, a nap hétágra sütött..
Késõbb tüzet raktunk, és Anikó elválallta a fõzést A-tól Zet-ig.. :-))
Az volt a feltétele hogy ne nagyon okoskodjunk..
Csak a tûzrakás volt az én reszortom..
A végén csak okokodtam egy kicsit, mert nem akart belerakni borókabogyót, holott ha vadat fõzünk, azt a legvégén mindig szoktunk.. Egyébkánt klasszikus szarvaspörkölt volt vörösborban (egy gramm vizet nem kellett rá önteni) fõtt krumplival, friss vegyes savanyúval...
Terveztem hogy a kocsit alaposan kipucoválom lemosom, vittem még ablaktisztítót is, és be is álltam a kerticsap mellé de nem lett belõle semmi...
A húsz hordó cefrénket átörtük Vargovics mérnök úrral,azután segíttetünk a kedvesemnek. Pucoltuk a krumplit.
Késõbb az öreg cimborám elkezdte felszerelni a mozgásérzékelõket én meg egyszerûen elnyúltam a napon. Ki tudja meddig lesz még ilyen gyönyörû idõ...
Onedin elpályázott valahová a faluba, tudod minden fóliásnak õ ad szakmai tanácsokat, mert ahhoz nagyon ért... A gyerekek kõrömiztek meg szaladgáltak,(volt egy vendégkislányunk, a változatosság kedvéért õ is Dóra mint az én Dorim) igazi idill volt...
Régi LGT-t hallgattunk, és úgy csukott szemmel, a Miénk itt a tér címû zene megint teljesen elvarázsolt.
Ott hanyattfekve a napon, rendes idõutazást értem meg a gyerekkoromból... A régi rekkenõ nyarak, a csavargások, a pingpongasztalnál lógások, a strand.. a nagy diófa nagynénémnél...Színek illatok is visszajöttek, meg az a jó régi érzés...Néha nem is tudjuk mennyi minden van a lelkünkben..
Miénk itt a tér, mert mi nõttünk itt fel,
A ház is a miénk, mert mi viseljük el,
Nekünk kevés fény jut, árnyékból van több,
Sötét szobánkban a pók rossz hálót köt.
Miénk itt a tér, miénk itt a tér.
A mély udvarokban csak ecetfa nõ,
A lépcsõn melyen járok, elkopott a kõ,
Miénk itt a tér, mert mi nõttünk itt fel,
Ismerõs a fütty, és egymásnak felel.
Csavarogtunk mi már sokszor délután,
Ápolt kerteken, hol elfeküdt a nyár,
És ha este lett és indultunk haza
Visszafogadott minket ott a tér dala.
Azután estefelé szépen lassan szállingózni kezdtek a vendégek..
Pistike a csajával, Milán a huncutszemû Piroskájával.Kationa Zoliék.. Anti a troll Anett, Ervinó és a többiek... Még Pityesz is elõbukkant valahonnan.. Pistinek volt az Opelban valami magyarnótái, vacsorához azt bömböltette...
Kinn terítettünk a gangon, a gyerekek viszont benn ettek a konyhában, a kihúzható sarokgarnitúránál..
Akinek nem jutott szék négy mûanyagrekeszt leterített pléddel, és már meg is volt oldva...
Katona Zoli megtalálta a Tankcsapda CD-imet, és lecsapott rájuk... Volt egy kis Queen, meg Dire Straits, meg régi Meta Loaf is, de valahogy mégis mindig visszakanyarodtunk Lukács mûvészete felé..
Tény, hogy hét óra felé a kedvesem a gyerekekkel elindult haza, de én jó gazda módjára kinn maradtam a kertben... Onedin aludt Anikóval a heverõn, én egy nagy szivacson az elõszobában...
A buli nagyon jó volt, Anti megint szerelmes lett, ahogy szokott ilyenkor, most éppen Anett nélkül nem tudodtt egy percig sem élni tovább..
Táncolni nem táncoltam, de majdnem...
Khmm.. és csak reggel fürödtem...:-))
És mostanra értem haza, mint a fiatalok, bár after party helyett egy jó kis takarítás, mosogatás, pakolás jutot..
"Itt lakom látod ez az a ház.."
Tényleg a fényképeket felrakom a gépre...
|
silence, 12:02
|
|
|
|
| 2007. szeptember 22., szombat |
|
|
0 |
|
|
Vendégek Sacramentóból... Csak úgy....
Hipp-hopp...
Jó gyerek a fiam.. nem enged be akárkit... :-)))
Kinn ültek a padon, amíg meg nem jöttünk a piacsenzáról... :-))))
Ha már be sem jelentkeztek....
Hiába.. nagy a kedves rokonsága....
El is mentek hipp-hopp...
Ja és tudok tolatni a teherautóval.. Nem ismkell hátra lássak.. Csak a doboz sarkát kell figyelni...
|
silence, 13:01
|
|
|
|
| 2007. szeptember 21., pntek |
|
|
0 |
|
|
Na megyek bútort szállítani a mercivel..
Össze vissza vagyok kakálva, mert nem nagyon találom a sebességeket a dobozosban...
Na és a tolatás... Brrrr..
Nem vagyok én rák... És a rák sem tükörbõl tolat...
De muszáj, ha már a haveromnak megígértem....
|
silence, 12:16
|
|
|
Három napig jártam az "élet" házába hoyg végül kiderítsék, az égvilágon semmi bajom.. A röntgenen kiderült hogy a csigolyák a helyükön, jó kiállásúak, egészségesek, meg még zártak is.. (Már vártam hogy felajánlják hogy megveszik a csontvázam)
A neurológián egy igen kedves törpilla doktornõ jól szemügyre vett..
Azt mondta pipiskedjek. Pipskedtem, akkor ért éppen a könyökömig.
Azt mondta álljak a sarkamra. Csípõre tettem a kezem, és felháborodást színlelve kiabálni kezdtem:
-Azt a hét meg a nyolcát. Irgum burgum, ez így tovább nem mehet...
De még idõbe észbekaptam és ehelyett, a sarkamra álltam.
Ekkor csak egy kicsit ért a könyököm fölé.
Azután mélyen a szemembe nézett alulról. Már éppen kezstem zavarba jönni, mert csodaszép kék szeme volt, amikor szólt hogy feküdjek az asztalra hanyatt.
Elég kiszolgáltatott helyzet, de megtettem...
Elkezdte emelgetni a lábaim, és én uriember lévén segítettem neki, mert féltem hogy sérvet kap.
Szerintem az voolt a célja hogy megcsókoljam a saját térdeim, de ez, tekintve fiziológiai adottságaimat teljeséggel lehetetlen feladat, bár õ ezt elég nehezen látta be....
Utána hasra kellett forduljak..
Gondolhatod... Mint egy lányos zavarral küzdõ zsibbadt fóka úgy forogtam ott. Már vártam hogy valaki odahajítja a strandlabdát az orromra.
A legnagyobb meglepetésemre a szépszemû törpilla simogatni kezdett..
Na jó.. csak az ujja hegyével, a lábaimat, a derekam, de akkor is belepirultam belül kissé..
-Minden második ciróka után megkérdezte:
-Melyiket érzi erõsebben?..
-Egyforma.- nyögtem csukott szemmel koncentrálva.
Miután az elõjátékon ilyen szerencsésen keresztülestünk, hirtelen vége lett a vizsgálatnak.
-Felöltözhet.
Szó szerint idézem mit mondott ezután.
-Félre ne értsen, szerintem egy férfinak körülbelül úgy kell kinéznie, mint ahogy maga. Bár egy kicsit leadhatna a pociból!
De óriás szerencsénk hogy nem mutat bénulásos tüneteket, mert egészen egyszerûen nem fér bele az MRI (ha jól írom a nevét) gépünkbe.
-??!!
-Ezt értesem úgy hogy csakis akkor bénulhatok meg, ha már leadtam egy huszast?-kérdeztem kissé bosszúsan..
-Ha mégis így lenne, Szegedre kellene küldenünk magát...
Ezután írt egy olyan leletet, miszerint teljesen egészséges vagyok, jók a reflexeim tiszták a szemeim, nincs idegi nyomás a gerincemben, meg minden happy, akár mehetnék ûrhajósnak is...
Úgy néz ki nem lesz ebbõl potya strandbelépõ...
Jó hogy ilyen egészséges vagyok... De akkor mondja már meg valaki mitõl fáj a derekam?????
|
silence, 9:38
|
|
|
|
| 2007. szeptember 20., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Na megyek a neurológiára...
Majd megkérdik:
-Ön ideges?
-ÁÁ már nem... De a derekam még mindig sajog...
|
silence, 11:23
|
|
|
Persze nem találtam a jó kis gombaszedõ kosaram... (Szerintem a tesóméknál maradt az is) Kénytelen voltam kiüríteni a nejemét, mert tudvalevõ hogy nylon zacsekba, csak a pancserek szednek gombát..
Persze nyavajgok hogy viziló így meg úgy és mégis.... Itt a jó Csepel bicóm, de én kocsival mentem gombászni.. Biciklivel tíz perc, kocsival kettõ..
Óriás tölcsérgombának a nyomát sem láttam, viszont legalább biztosan tudom hogy még nincs itt az ideje. Tudod kijárok a piacsenzára ha tehetem, és van ott egy gombászstand. Ha nála megjelenik a tölcsér akkor rohanok ki én is az erdõbe, mint akit seggbelõtt az ármány... Szombaton még nem volt neki..
Találtam viszont Nagy õzlábgombát számtalant.. Nem is szedtem le a kinyílt óriási kalappal rendelkezõ egyedeket, mert azok törékenyek, és ha megsütöm olyan lesz mint a rongy.. (talán rántani azért lehet) hanem csak a kis félig kinyílt jó keményhúsú fiatal példányokból szedtem vagy nyolcat.. Találtam egy nagy molyhostinorú telepet viszont, ahol hipp- hopp megszedtem vagy három kilót.
Az a nagy igazság hogy ez igen ritka gomba mifelénk.. Meg kellene nézessem, de az öreg félszemû barátosnõm boszitanítómesterem,a Rózsi néni már vagy négy éve meghalt... (Nem nem gombamérgezésben.. öreg volt már...)
A piacon talán bevizsgálják, nehogy farkastinorú legyen.. Mással nemigen téveszthetõ össze... Olyan mint a vargánya, csak citromsárgák a csövecskéi...
Szóval láttam még erdõszéli csiperkét, de kinyílt volt már és száraz.. Láttam számtalan világító tölcsérgombát, de hányni nem akarok.. Volt ott laska a kidõlt fák tönkjein, tiszta fakeménységû..
Találtam nyugalmat... a fákon át beszûrõdõ fényeket, száraz avart és pókokat......
Azután valahol messzebb elkezdtek puffogtatni a vadászok, és a nyakamba szedtem a lábam, nehogy egy vakegér a tulipiros thermomellényem ellemére is valami vaddisznónak nézzen, és rámlõjön...
Egyébként az úttal együtt az egész nem tartott negyven percig...
Méghogy "erdõ mellett nem jó lakni.."
|
silence, 10:15
|
|
|
Kicsit mérges vagyok... megyek az erdõbe, hátha találok óriástölcsért, vagy nagy õzlábat. (esetleg erdõszéli csiperkét, vagy lila pereszkét)
Vagy türelmet...
|
silence, 8:27
|
|
|
|
| 2007. szeptember 19., szerda |
|
|
0 |
|
|
Weöres Sándor:
Ha nézem a világot
Ha nézem a világot,
A világ visszanéz,
Azt mondom, összevisszaság,
Õ feleli, teljes egész.
Azt mondom, csupa valótlan,
A semmiség ragyog,
Õ feleli, nézz meg jobban,
A valóság én vagyok.
Azt mondom, merõ idegenség,
Sok átsuhanó tünemény,
Õ feleli, nézz a tükörbe,
Amit ott látsz, az vagyok én
|
silence, 14:18
|
|
|
Van egy régi csabai szlovák nóta. Az az érdekessége, hogy az egyik strófát szlovákul, a másikat magyarul éneklik.. Egy szegény lány panaszkodik benne..
Hogyaszongya:
"Se ruhááám
Se cipõõm
Rongy a harisnyakötõm
Elhagyott a málészájú szeretõm.."
Amikor kinézek az ablakon, erre a bánatos idõre, ez a nóta jut eszembe kering sír, itt nekem..
Meg vagyok róla gyõzõdve, hogy amikor született pontosan ilyen szomorú volt az idõ Csaba fölött...
Se ruhááámm se cipõõõm......
|
silence, 9:08
|
|
|
Én vagyok az egyetlen itt Magyarlandon, aki képes szeptember közepén is leégni.. Tekintve hogy kb márciustól heti rendszerességgel kinn vagyok a szabad levegõn, én is meglepõdtem kicsit... nem vagyok tejföl.. de lebarnulni sem tudtam soha.. Olyan hepatitises sárgaság a maximum amit el tudok érni, ami kb két nap alatt le is kopik... Mondjuk lehámlani sem hámlotam még a tyúkszaros életemben..
Namármost, hogy ilyen alaposan kitárgyaltuk a bõröm közérdeklõdésre méltán számottartó problematikáját, térjümk át az általam annyira kedvelt másik izgalmas témára, névszerint az idõjárásra.
Tegnap délután, kinn a kertben, a presidente fákat szabadítottuk meg éppen a letört ágaktól.. (siralmas szomorú feladat.. mintha amputálnánk) amikor Pistike kihozta bemutatni a barátnõjét nekem. Helyes kis nyivászta csaj.
Õ az egyetlen a nõismerõseim körében aki hízni akar. Szöszke is, kedves is, csak olyan kifejezéstelen vizeskék halszeme van..
Szóval Onedin komám szépen- a beavatottak büszkeségével- lassan, érthetõen amolyan tanárbácsisan elmagyarázta, hogy az esõ este Pesten lesz, éjfélre nálunk, és holnap (azaz ma) délelõtt el is vonul.
Ehez képest, Kunágota felõl meglepõ hirtelenséggel igen vad színû felhõk tornyosultak és megállíthatatlanul hömpölyögtek a hõn szeretett kertecskénk felé...
Mutattam is Onedinnek, aki megfordult, és nagyon bamba arcot vágott.
Hallgatott egy darabig majd ezt mormolta.
-Lúcsia becsapot... Hát... nagyon átvert..
Csak én tudtam hogy Pártai Lúciáról van szó az m1 közszolgálati televízió igen meggyõzõen érvelõ meteorológusáról, akinek valami különös módon hatalma van az én komám fölött. Minden reggel úgy várja a tévében negyed nyolc felé, mint én a Tankcsapda koncertet.. És mindent fenntartás nélkül elhisz amit mond. Még az ilyen fiaskók -mint a tegnapi- ellenére is....
Szóval kb hat percen belül bõrig áztunk.... Futás befelé a házba, még szerencse hoyg volt ott száraz ruci, meg Misi bácsi narancsból fõzött pálinkája, megelõzendõ a komolyabb problémákat... Onedin mint sofõr nem elõzött meg semmit.. Viszont Pistike barátnõje gondolkodás nélkül belökte a medicinát, bár késõbb panaszkodott hogy elzsibbadt a nyelve...
Nos éppen eddig tartott a locsogórohamom....
Megyek lefürdök, és irány a bank...:-)))
|
silence, 7:50
|
|
|
|
| 2007. szeptember 18., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 7:37
|
|
|
Ady Endre
Párisban járt az Õsz
Párisba tegnap beszökött az Õsz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rõzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
Elért az Õsz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hõkölt belé
S Párisból az Õsz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögõ lombok alatt.
|
silence, 7:34
|
|
|
A reggel csodaszép.. Éz a ég még türkizkék...
Kiteregettem mielõtt indulok...
Mostmár megint lehet mosni, fürdeni, mosogatni...
Tegnap az öreggel délután egytõl este hatig hárítottunk...
Nem volt egyszerû feladat... Jó hogy ne tudtam gép, szerszám nélkül mgcsinálni egyedül..
Így hét rugómba fájt...
Nincs több dugulás.. Félórás kádleeresztés..
Igyekszünk a kertben is. Levágni a törött gallyakat, a moníliagócokat, bár mostmár.. nem kerget sem török sem tatár...
Nagyon úgy néz ki ugrik a Parajdi buli... Csak szombat reggel tudnánk menni, és az út nem hat óra.. hanem minimum nyolc.. Vasárnap meg idõben kellene hazaindulni.. nem éri meg a sok fáradtság.. Ha legalább két napig maradhatnánk..
Most újabb tervvel kell kirukkoljak...
Nemsokára jön Onedin haver, addig verset olvasok...
|
silence, 7:32
|
|
|
|
| |
