| 2007. augusztus 8., szerda |
|
 |
0 |
|
|
Van felni...
|
silence, 19:24
|
|
|
|
| 2007. augusztus 5., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Pihenõnap haha.. egész nap az autóbontókban rohangászok
|
silence, 21:05
|
|
|
Kálnoky László
Emberi tévedés
Az ûrben rémek élnek. Olykor érzem,
tavaszi éjeken, holdtöltekor
nagy árnyaik inognak fent az égen,
s alakjuk a felhõkkel egybefoly.
Majd fényes délben jõ egy óriás
nagy ércpöröllyel, dús szakálla rõt;
a napra mint hatalmas gongra üt,
jelzi a százéves ebédidõt.
Távcsöveit hiába szegzi a
csillagász ég felé, semmit se lát;
nem jó eszének mindent tudnia,
s fényévekkel mérni a menny fiát.
Féreg az ember, hitvány ázalék;
fennen vitorláz gõgje tengerén,
bár süllyedõ hajóján száz a lék,
agya igában, hályog a szemén.
Kevesen jönnek rá a tévedésre.
Azért élünk csak, mert nem vesznek észre.
|
silence, 20:57
|
|
|
Mindenki elment végre... Mindenkit sikerült kifizetni, hazahordani...
Én itt maradtam csõsznek írmagnak, rendrakónak,holnap hajnalban napszámosért indulónak...
Hulla vagyok, de jólesik...
Lefürödve, a két kutya megetetve, indulok vissza a kertbe...
Most alszom ott legeslegelõször...
Alhatnék itt is.. de itt is egyedül vagyok meg ott is egyedül leszek....
Ott a fák susognak itt kutyák ugatnak
Hát akkor?
Kemény nap volt.. nagykabátban indult, rövidnadrágban ért véget..
A targonca is a kivénhedt, megadta magát végleg..
Holnap kézzel pakolunk...
Holnap új nekiugrás.. szokás szerint megint alábecsültük a mennyiséget, de ez most nem baj...
Remélem Kecskeméten nem lesz minõségi kifogás, mostanság ér oda a teherautónk...
Szóval sikeres, álmos hasznos nap ez...
Még a tucsitundi világmocskos kommentjein is csak mosolygok...
Jó éjt nektek is...
Valami verset azért keresek...
|
silence, 20:42
|
|
|
Dübörög a meló ezerrel... :-)))))
Lassan készen lesznek az elsõ raklapok, és lehet mérni írni, pakolni...
Az éjjel az úton ér majd... Kecskeméten, vagy Kecskemét és Csaba között...
Annyian vagyunk, hogy reményeim szerint leugrik ma mindkét sor...
ha nem, hát holnap folytatjuk...
folyt.. köv...
Bízzál bennem geneyos mester.. nem szomjazik a torok jövõre sem..... lesz pálinka...
|
silence, 7:59
|
|
|
|
| 2007. augusztus 4., szombat |
|
|
0 |
|
|
Imre Farkas
MÉLYEBBEN
Hogyha mélyebben belenézünk,
Látjuk, a könny is lehet száraz.
Amit szilárdnak hittünk, tudtunk,
Kiderül arról: kártyavár az.
Hogyha mélyebben belenézünk,
Nem marad kék a hegyek orma.
Daltalan lesz a dalos erdõ,
És formátlan lesz minden forma.
Hogyha mélyebben belenézünk,
Számítónak tûnhet a jóság,
Körhintának a bölcselet, és
Álvalóságnak a valóság.
Hogyha mélyebben belenézünk,
Akkor a dolgok visszanéznek.
Elsápad arcunk, de lagalább
Láttuk értelmét az egésznek.
|
silence, 17:35
|
|
|
|
silence, 17:31
|
|
|
|
silence, 17:31
|
|
|
Kakukk..
Délig kétszer nekifutottunk, majd pacallá ázva szétszéledt a 26 fõs seregem...
Nagyon sajnálom...
A kecskeméti hûtõház is velünk érez, bár õk egészen más okból... Nem tudják indítani a kamionjukat...
Már csak egy rész van LOST-ból...
|
silence, 15:37
|
|
|
|
| 2007. augusztus 3., pntek |
|
|
0 |
|
|
Kakukk.. csúszott a szedés holnapig... :-))))
|
silence, 11:52
|
|
|
|
| 2007. jlius 31., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 11:08
|
|
|
Persze vers nélkül úgysem hagylak...
Érintsen meg téged is..
Ha már én rácsodáltam...
Képes Géza
FÉLÁLOMBAN
Rigófüttyökre ébredek,
mosolygok.
Álmomban iskolásgyerek
voltam, együgyû, boldog,
ki rongylabdát köt, pandur-rablót játszik
s a szilvafák
sötétkék ágai alatt
rikolt egy óriásit.
A mosoly
még lelkemen remeg:
fûszálakon fénylõ harmat –
Drága fûszál, nem merek
hozzád érni, hiszen
abban a pillanatban
leverem
fejed díszét, a gyönge harmatot.
Csak nézlek.
Gyönyörködöm
és hallgatok.
|
silence, 11:04
|
|
|
Olyan ez mint a mesterséges lélegeztetés...
Na mégegyszer na mégegyszer...
|
silence, 10:57
|
|
|
Gõzerõvel készülünk a szedésre..
Igazából ez lesz a zöm... Jól meg kell szervezni, és jól el kell adni... Minél kevesebb cefre, annál több export..
Délután csinálunk egy bejárást, és felizzanak a telefonvonalak...
Úgy vagyunk megosztva a barátommal, hogy övé a növényvédelem, enyém az értékesítés néha szinte lehetetlen feladata.
Az idén viszont szerencsém van...
Bár gyümölcs vajmi kevés termett az országban, mégsem fenyeget a meggazdagodás veszélye... Ha nincs elég búza vagy kukorica hirtelen duplájára nõ az ára... Na a gyümölccsel nem így van... Annyiból jobb csak, hogy a világ összes szilváját el lehet mostanság adni...Az ár viszont nem emelkedett lényegesen.. Arra vigyáznak a kereskedõk...
Egyre jobban tetszik nekem, ez a gyümölcskereskedelem dolog...
Bele kellene vágni... Teherautó van, ládák vannak, kicsi tõke is akad.. Lassan tele vagyok telefonszámokkal, Pistikének az óriási piacos tapasztalataira is támaszkodhatnék..
Na mindegy... Akartam én már zenész is lenni... Meg intimfodrász.. hehehe..
:-)
|
silence, 10:49
|
|
|
Tényleg pityóka, s nem csicsóka... Komolyan mondom szégyellem magam.. Pedig tudtam...
|
silence, 10:34
|
|
|
|
| 2007. jlius 29., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Megyek lenyírom pihenésképpen a hátsó udvarona füvet, majd meglepe magunk, egy kis Körösre kiruccanással..
Aki jön jön, aki nem nem, megyek...
Egy kicsit eltorzítva a hunyó szöveg...
Zöldbableves ebéd lesz, utána kicsi rántotthal.. nekem rizzsel, a gyerekeknek kolompérral.. (csicsóka székelyül)
Paprikasalátát kérek szépen...
|
silence, 11:26
|
|
|
Ó de tele van a hordó
Mégis üres ez a korsó
No bele hát..
No bele hát...
Hegyalja színarany borát...
Ez a kedves kis bordal zümmög a fejemben, még énekkaros koromból, megboldogult Tóth Rózsa énektanárnõm repertoárjából...
Vajon miért?
Talán a sütögetõ éneklõ borozó, teli szájjal nevetõ vidám énem próbál kiszabadulni, a fáradt hetek óta becsukott szemmel is szilvát látó, sokáig aludni vagyó rabságából?
Talán...
|
silence, 10:41
|
|
|
Hajnalban esett egy pár csöpp... Most újra le van húzva minden rolló, jó hûvös nyári csönd nyújtózik idebenn..
Szerdáig regenerálódni kell.. Bár kedden már az elõkészületekkel fog eltelni a nap..
Utána a nagy hajtás... Azt hiszem nem fárasztom majd magam a hazajárkálással..
A család napközben úgyis kinn lesz, és nekünk mindig késõ estig van ott dolgunk..
Meglátogattuk pénteken az öreg Tomi bácsit is Köröskisjenõn..... Mit mondjak.. a vendégszeretete, a mesélõkészsége lankadatlan...
A 95-ös ólommnetes (faraplumb) még mindig csak 240 Ft-ba fáj a jószomszédoknál..
Matthias barátomnak igértem õsszel két nap erdõzés segítést.. Nem tudom mikor fogom beiktatni..
Lovaskocsival kell kimenni....
Mozarton gondolkodom... Nyolc évresen írta a varázsfuvolát... A kis másodikos..
Azóta is a legnépszerûbb opera a világon..
Bár már a géniusznak csontja sincs, mégis komoly nyomot hagyott e világon.. Évszázadokon átívelõt...
Megjött a tesóm... Aszpirin kell neki..
|
silence, 10:23
|
|
|
|
| 2007. jlius 28., szombat |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 12:05
|
|
|
|
silence, 11:59
|
|
|
|
silence, 11:52
|
|
|
Robert Louis Stevenson:
Requiem
A csillagos, nagy ég alatt
áss sírt nekem, fektess hanyatt,
vígan leéltem napomat
s vígan fogadom a halált.
Vésd sírkövemre, verse kész:
Itt nyugszom, ennyi az egész,
megérkezett a tengerész
és a vadász hazatalált.
|
silence, 11:48
|
|
|
Bede Anna:
SIKEREK TITKA
Az elõretörésem titka
csak ennyi:
nincs hová visszamenni.
|
silence, 11:47
|
|
|
|
silence, 10:47
|
|
|
Tankcsapda : Ez az a ház (itt élek)
Itt lakom látod, ez az a ház
Kevés a luxus, szolíd a kényelem
Hiába keresel, nyugalmat nem találsz
Se a halálon innen, se túl az életen
Itt lakom látod, ez az a hely
Itt minden úgy van még, ahogy itt maradt
Én nem kérdezek semmit, ne is felelj
Ahhoz, hogy hazudj, neked elég egy pillanat
Ami kinn, az van benn
Ami fenn, az van lenn
Ahogy élsz, annyit érsz
Ott van a válasz a szemedben
Itt lakom látod, ez az a ház
Kevés a luxus, szolíd a kényelem
Hiába keresel, nyugalmat nem találsz
Se a halálon innen, se túl az életen nem, nem
Ami kinn, az van benn
Ami fenn, az van lenn
Ahogy élsz, annyit érsz
Ott van a válasz a szemedben
Ami kinn, az van benn
Ami fenn, az van lenn
Ahogy élsz, annyit érsz
Ott van a válasz a szemedben
A válasz ott van a szemedben
Hallom minden reggel
Hallom minden reggel
Hallom minden reggel a hangod
Hallom minden reggel
Itt lakom látod, ez az a ház
Nincs luxus, kevés a kényelem
Nyugalmat többé nem találsz
Itt lakom látod... ez az a ház
Itt lakom látod... ez az a ház
Nincs luxus, kevés a kényelem
Nyugalmat többé nem találsz
Itt lakom látod
Ez az a ház, ez az a ház
Itt élek...
|
silence, 10:28
|
|
|
|
| 2007. jlius 26., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Jött Berci bátyám, megnyomogatta, és nyilatkozott:
- Nöm puha... Möhet föl mind..
És nekifogtunk, és mind a kilenc raklapot kézzel fölvarázsoltuk a mercijére, be a nagy kék dobozba...
És csöngetett mint a katonatiszt... Hihihi... :-))))
De jó kis nap....
:-))))))
|
silence, 12:32
|
|
|
Tûkön ülök, és a nap harap...
Hát akkor énekeljünk...
Tankcsapda : Föld és ég
Tekerek aztán szívok és fújom a füstjét,
Fotelben lábam egy puffon, a tévémet nézem.
Csodálkozom, hogy miért történik meg ismét,
Ami már megtörtént velem, nem is olyan régen...
Egyedül vagyok, a magány a vendég nálam.
Hajnal van, hallom, horkol a város.
Hiába hívom, nem jön a szememre álom,
Persze, minek is jönne, én nem vagyok álmos...
Semmi nincs, amit még nem mondtam el,
A kérdésedre, csak a csend felel.
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a Tûz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz.
Itt állok látod, mossa a testemet,
A hang, a fény, a füst lassan maga alá temet.
Itt állok látod, és ha erre születtem
Hát, majd egyedül töltök el, minden éjszakát!!
Semmi nincs, amit még nem mondtam el,
A kérdésedre, csak a csend felel.
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a forma, se a szín, se az öröm, se a kín,
Se a már, se a még, nyugalmat nem adnak rég.
Se a füst, se a por, se a nõk, se a bor,
Se a szív, se az ész, se a terv, se a kész,
Se a nappal, se az éj, nincs semmilyen szenvedély,
Ami nálad jobban kell, és ez soha nem múlik el!!
Se a tûz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat,
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz,
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a forma, se a szín, se az öröm, se a kín,
Se a már, se a még, nyugalmat nem adnak rég.
Se a füst, se a por, se a nõk, se a bor,
Se a szív, se az ész, se a terv, se a kész,
Se a nappal, se az éj, nincs semmilyen szenvedély,
Ami nálad jobban kell, és ez soha nem múlik el!!
Se a tûz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat,
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz,
|
silence, 11:59
|
|
|
Marina Cvetajeva
AHMATOVÁNAK
/részlet/
Órák, évek, korok. - Igen,
üt majd az órának.
S emlékkövünk betûje sem
emlékezik ránk.
A söprû rég saroklakó
és hízelegnek
Múzsádnak, Carszkoje Szeló,
csalánkeresztek.
6.
Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres õr. A sorsod egy velem.
Egy az útunk a pusztaságban,
a puszta semmiben.
Tudod: már rég megcsendesedtem,
szememben sem látod a vad tüzet.
Csak addig a fenyõig oldj el engem!
Csak addig - nélküled!
1916. június 26.
fordította: Rab Zsuzsa
|
silence, 11:36
|
|
|
Tessék... versek mára..
RAFFAI SAROLTA
FÉNYLÕ CSÖNDBEN
Mindent elmondunk volna már?
Egymást kutatni szavunk nincsen,
hang, hogy magához menekítsen -
nézlek. Hallgat a szád, s a szám.
Számolgatsz kurta éveket.
Voltál barátom, ellenségem.
Szivárványhíd támad az égen
bámulni tündöklésedet –
bámulni tündöklésemet
szívben, szavakban, kézmelegben.
A csoda-híd fent rezzenetlen -
s a csönd itt egyre fényesebb
Õri István
DÖBBENÉS
Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek,
S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
Hogy bármikor történhet veled, vagy velem valami,
Hogy milyen jó hangodat hallani.
Arra, hogy milyen nehéz néha õszintének lenni,
És milyen könnyû egy szóval megbántottá tenni.
Hogy meg kell mondani, ha valami fáj,
Arra, hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj.
Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk,
S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk.
Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erõnk arra, hogy nevessünk,
És mindig kell idõ arra, hogy szeressünk.
|
silence, 11:31
|
|
|
|
silence, 10:55
|
|
|
|
| |
