| 2007. jlius 28., szombat |
|
 |
0 |
|
|
|
silence, 12:05
|
|
|
|
silence, 11:59
|
|
|
|
silence, 11:52
|
|
|
Robert Louis Stevenson:
Requiem
A csillagos, nagy ég alatt
áss sírt nekem, fektess hanyatt,
vígan leéltem napomat
s vígan fogadom a halált.
Vésd sírkövemre, verse kész:
Itt nyugszom, ennyi az egész,
megérkezett a tengerész
és a vadász hazatalált.
|
silence, 11:48
|
|
|
Bede Anna:
SIKEREK TITKA
Az elõretörésem titka
csak ennyi:
nincs hová visszamenni.
|
silence, 11:47
|
|
|
|
silence, 10:47
|
|
|
Tankcsapda : Ez az a ház (itt élek)
Itt lakom látod, ez az a ház
Kevés a luxus, szolíd a kényelem
Hiába keresel, nyugalmat nem találsz
Se a halálon innen, se túl az életen
Itt lakom látod, ez az a hely
Itt minden úgy van még, ahogy itt maradt
Én nem kérdezek semmit, ne is felelj
Ahhoz, hogy hazudj, neked elég egy pillanat
Ami kinn, az van benn
Ami fenn, az van lenn
Ahogy élsz, annyit érsz
Ott van a válasz a szemedben
Itt lakom látod, ez az a ház
Kevés a luxus, szolíd a kényelem
Hiába keresel, nyugalmat nem találsz
Se a halálon innen, se túl az életen nem, nem
Ami kinn, az van benn
Ami fenn, az van lenn
Ahogy élsz, annyit érsz
Ott van a válasz a szemedben
Ami kinn, az van benn
Ami fenn, az van lenn
Ahogy élsz, annyit érsz
Ott van a válasz a szemedben
A válasz ott van a szemedben
Hallom minden reggel
Hallom minden reggel
Hallom minden reggel a hangod
Hallom minden reggel
Itt lakom látod, ez az a ház
Nincs luxus, kevés a kényelem
Nyugalmat többé nem találsz
Itt lakom látod... ez az a ház
Itt lakom látod... ez az a ház
Nincs luxus, kevés a kényelem
Nyugalmat többé nem találsz
Itt lakom látod
Ez az a ház, ez az a ház
Itt élek...
|
silence, 10:28
|
|
|
|
| 2007. jlius 26., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Jött Berci bátyám, megnyomogatta, és nyilatkozott:
- Nöm puha... Möhet föl mind..
És nekifogtunk, és mind a kilenc raklapot kézzel fölvarázsoltuk a mercijére, be a nagy kék dobozba...
És csöngetett mint a katonatiszt... Hihihi... :-))))
De jó kis nap....
:-))))))
|
silence, 12:32
|
|
|
Tûkön ülök, és a nap harap...
Hát akkor énekeljünk...
Tankcsapda : Föld és ég
Tekerek aztán szívok és fújom a füstjét,
Fotelben lábam egy puffon, a tévémet nézem.
Csodálkozom, hogy miért történik meg ismét,
Ami már megtörtént velem, nem is olyan régen...
Egyedül vagyok, a magány a vendég nálam.
Hajnal van, hallom, horkol a város.
Hiába hívom, nem jön a szememre álom,
Persze, minek is jönne, én nem vagyok álmos...
Semmi nincs, amit még nem mondtam el,
A kérdésedre, csak a csend felel.
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a Tûz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz.
Itt állok látod, mossa a testemet,
A hang, a fény, a füst lassan maga alá temet.
Itt állok látod, és ha erre születtem
Hát, majd egyedül töltök el, minden éjszakát!!
Semmi nincs, amit még nem mondtam el,
A kérdésedre, csak a csend felel.
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a forma, se a szín, se az öröm, se a kín,
Se a már, se a még, nyugalmat nem adnak rég.
Se a füst, se a por, se a nõk, se a bor,
Se a szív, se az ész, se a terv, se a kész,
Se a nappal, se az éj, nincs semmilyen szenvedély,
Ami nálad jobban kell, és ez soha nem múlik el!!
Se a tûz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat,
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz,
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a forma, se a szín, se az öröm, se a kín,
Se a már, se a még, nyugalmat nem adnak rég.
Se a füst, se a por, se a nõk, se a bor,
Se a szív, se az ész, se a terv, se a kész,
Se a nappal, se az éj, nincs semmilyen szenvedély,
Ami nálad jobban kell, és ez soha nem múlik el!!
Se a tûz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat,
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz,
|
silence, 11:59
|
|
|
Marina Cvetajeva
AHMATOVÁNAK
/részlet/
Órák, évek, korok. - Igen,
üt majd az órának.
S emlékkövünk betûje sem
emlékezik ránk.
A söprû rég saroklakó
és hízelegnek
Múzsádnak, Carszkoje Szeló,
csalánkeresztek.
6.
Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres õr. A sorsod egy velem.
Egy az útunk a pusztaságban,
a puszta semmiben.
Tudod: már rég megcsendesedtem,
szememben sem látod a vad tüzet.
Csak addig a fenyõig oldj el engem!
Csak addig - nélküled!
1916. június 26.
fordította: Rab Zsuzsa
|
silence, 11:36
|
|
|
Tessék... versek mára..
RAFFAI SAROLTA
FÉNYLÕ CSÖNDBEN
Mindent elmondunk volna már?
Egymást kutatni szavunk nincsen,
hang, hogy magához menekítsen -
nézlek. Hallgat a szád, s a szám.
Számolgatsz kurta éveket.
Voltál barátom, ellenségem.
Szivárványhíd támad az égen
bámulni tündöklésedet –
bámulni tündöklésemet
szívben, szavakban, kézmelegben.
A csoda-híd fent rezzenetlen -
s a csönd itt egyre fényesebb
Õri István
DÖBBENÉS
Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek,
S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
Hogy bármikor történhet veled, vagy velem valami,
Hogy milyen jó hangodat hallani.
Arra, hogy milyen nehéz néha õszintének lenni,
És milyen könnyû egy szóval megbántottá tenni.
Hogy meg kell mondani, ha valami fáj,
Arra, hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj.
Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk,
S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk.
Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erõnk arra, hogy nevessünk,
És mindig kell idõ arra, hogy szeressünk.
|
silence, 11:31
|
|
|
|
silence, 10:55
|
|
|
Ugye.. annak kinek nótája sincs annak szíve sincs...
Hát nekem ez a nótám... Még húsz éves koromban tetszett meg.. Húzattam is egyszer a cigánnyal, de az egy régi nagyon kedves történet..
Jól megfér a Judas Priesttel, a Tankcsapdával, Bachhhal, Mozarttal, Lajkó Félixxel, az Everly Brothers-el, Zámbó Jimmyvel,a Die Totten Housennel, a Childrem Of Bodommal, Luciano Pavarottival, és még sok-sok más lakóval...
"valami itt benn itt van a fejemben.."
Tankcsapda
Rózsafa bólogat a kert közepén
Rózsafa bólogat a kert közepén, illata hozzám száll…
Mért várjak hû szerelmet már tõled én, hogyha te megcsaltál?
||: Menj szépen az utadon, mért tetted, nem kutatom, nem kérdem!
Érzem, hogy majd valaki értem sír a tavaszi estéken. :||
Hervad a rózsafa a kert közepén, sajnálom, hogy elhagytál.
Várom az üzenetet, nem jön levél, szívem is hervad már!
||: Hull már a fa levele, újra üzenek vele, hallgass rám,
Nem várok tõled panaszt, jöjj vissza, hozz új tavaszt, angyalkám! :||
Várjuk a szilvás kamiont..
|
silence, 10:42
|
|
|
|
| 2007. jlius 23., htf |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 17:32
|
|
|
Philip Larkin:
ANYÁM, A NYÁR ÉS ÉN
Anyám utálja, ha dörög.
Gyanakvón rázza ki a nyári
Napokat, hátha bent nyüzsög
Egy raj felhõ szõlõ-sötéten;
Aztán, az augusztus utáni,
Esõs és törékeny derektõl
Éles, madár-nélküli légben
Nyári aggodalma megenyhül.
Én szintén, habár nyár-szülött
S nyárimádó, ha hullnak a
Levelek, megkönnyebbülök.
Egy nyári nap, akár a bélyeg:
Teljes boldogság nyomata,
S én, nem bírván el e világot,
Homályosabb, gyávább, szegényebb
És helyénvalóbb õszre várok.
|
silence, 17:20
|
|
|
|
| 2007. jlius 19., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Lepakoltam a kocsiról, az üres rekeszeket, és a raklapokat. mentem egy kört a kistrakival utánfutóval, lehúzgáltam azokat a baszottnagy szedõállványokat, osszeszedtem a létrákat vödröket, szemetet, üres, és félig telt pillepalackokat, papirokat. Majdnem elájultam a melegtõl... Onedin, és a kedvese ketten, rendületlenül szedik, csak szedik a földrõl a cefreszilvát.. Vasból van az én komám, bár Anikó mostmár Onedin helyett Leonciónak szólítja következetesen..(az valami filmbélki rabszolgahajcsár volt.. rákérdeztem..)Lesz pálinka kedves geneyos... attól nem félek, bár most a világ összes szilváját, és cefréjét is el tudnám adni.. állandóan csörömpöl a telefonom.. Romániából, és Szlovákiábólo is hívtak most szinte két perc különbséggel...
Pistike lerobbant közben az MZ-vel,kitolta oda hozzzánk, és behoztam ide a házba, és nem vagyok hajlandó visszamenni a kertbe..
Vagyis de.. muszájjjjjjjj...
Végig kell még menni hét soron, megnézni, hogy nem -e nõtt a fának fattya..
ha gyomirtóznánk estefelé, vagy holnap hajnalban föl ne szívja a mérget.
Most elment a romániai kislány, most amerikai kislány vendégünk van.. Továbbra sem rohangászhatok kisgatyában a házban..
A nejem talán klopfolja, pácolja, a csirkecombokat, estére sütköre... :-)))
ha törik, ha szakad...
Kész a kertben, a tusoló, megyek letusolok... :-))))
megyek már megyek..
|
silence, 10:58
|
|
|
|
| 2007. jlius 18., szerda |
|
|
0 |
|
|
Tankcsapda : Minden szó
Éjszaka indultam hozzád
Üres az állomás
hiába nézem a büfé pont most zár
ez egy éhes vallomás
A hajnali ködben alig látok
odakint hideg,
bennem még annyi minden lángol
mondanám de nincs kinek
Minden út egy helyre tart
te a hullám voltál
Én meg a tengerpart
Mint egy eltérített járat
amin bomba robban
úgy öltél meg bennem minden vágyat,
semmi nem fájt ennél jobban
Minden út egy helyre tart
te a hullám voltál
én meg a part
Tudom, hogy nem volt varázsló,
tudom csak álomkép volt
Õ félig angyal volt
Én félig ember, félig gép
Éget belül ha rámnéz
Kínoz ha lát.
És mégis hagyom , hogy elragadjon és vigyen magával
minden létezõ világon át.
Szíven talált, szíven talált
minden szava szíven talált
Az éjszaka újra az úton ért
ez már egy másik állomás
a ködöt is elfújta a szél
bennem nincs több vallomás
Minden út egy helyre tart
Te a hullám voltál
én meg a part
Tudom, hogy nem volt varázsló,
tudom csak álomkép volt
Õ félig angyal volt,
Én félig ember, félig gép
Éget belül ha rámnéz
Kínoz ha lát.
És mégis hagyom , hogy elragadjon és vigyen magával,
minden létezõ világon át.
Szíven talált, szíven talált
minden szava szíven talált
többé nem gondolok rád
minden szava szíven talált
én többé nem gondolok.... (rád)
|
silence, 15:33
|
|
|
|
silence, 15:29
|
|
|
Tankcsapda : Gyûrd össze a lepedõt!
Elhagyott, mint a kifutópályát a gép.
Újra egyedül, tudtam, hogy lelép.
Õ az égen, én meg a repülõtéren.
Tekerek gyorsan, talán még utolérem.
A hüvelykujjam az égre mutat, a csizmámon vastag a por.
Látom magam elõtt az utat, ki vesz fel ilyenkor?
Elõttem kilométerek, mögötte mérföldek,
Néhány óra múlva egy új világban ér földet.
Várom, hogy szóljon a telefon,
Látod, könnyítek magamon.
Várom, hogy újra itt legyen, elég ha szól
Gyûrd össze a lepedõt velem!
Gyûrd össze a lepedõt velem!
Gyûrd össze a lepedõt velem, baby!
|
silence, 15:25
|
|
|
Hajnali négyre értünk haza (ide a kertbe, de néha már úgy érzem haza) Dorozsmáról.. a kétszázhatvankettõ ládából mindössze tizenkettõt hoztunk vissza, azt is inkább csak azért mert a ládák töröttek voltak, és már nem volt kedvem átöntögetni.... Derekas munka volt..
Alukáltam két teljes órát... Bizony...
Most megpakolunk cefreszilvával, és irány Békés... Utána ha ledarálták,szabad lesz ez a forró délutánom..
Gondoltad volna?
Holnap elpakolunk, rendet rakunk, és felkészülünk a Sermira ringló szedésére, meret színesedik az istenadta..(egyíébként ez a kedvenc mézédes gyönyörûségem az összes közül).. És így megy ez már két hete.. és így megy szépen sorban kicsi szünetekkel egészen szeptember elejéig...
Hát kellett ez nekem? :-))))
Újabban semmit sem álmodom...
|
silence, 8:21
|
|
|
|
| 2007. jlius 16., htf |
|
|
0 |
|
|
Egész éjjel Pesten a nagybanin alkudoztam..
Holnap talán Debrecenbe megyünk... Vagy talán Kolozsvárra kellene bátran?
"Talán egyszer megtudom
Mit titkolnak a fák
S egyszer el is mondhatom
Hogy hol van a valóság.."
Összefolynak a napok, mintha nem is a normális kerékvágásban haladna az élet... Mindenesetre hihetetlenül nagy a hõség errefelé...
Mindenesetre a gyümölcskereskedelem nem egyszerû, de mégis izgalmas feladatnak tûnik...
Mindjárt elindulunk a gyomai strandra..
Mert ugye nem csak munkából áll a világ...
Az egyensúly kényes... Bolond egy kötéltánc...
|
silence, 14:30
|
|
|
|
| 2007. jlius 12., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 10:00
|
|
|
Így ír Mikszáth.
".....Akik reggel felkeltek vagy fel nem keltek, mert csak azok kelhettek fel, akik egyáltalában lefeküdtek, szép fehérre meszelt világot találtak a tegnapi kopott helyében, úgy látszik, egész éjszaka havazott, és az úrirenden levõk, ha szerencsésen kikerülték, hogy az elsõ »boldog újévet« kívánó asszony legyen, ha aztán meghallgatták délelõtt a Podolinczi tiszteletes úr prédikációját (ma igen szépen beszélt, meg kell adni), s megették délben a szokásos sült malacot, lehetetlen, ha vadászemberek voltak, hogy már csak a komóció kedvéért is ki ne csábítsa õket puskájukkal a határba a vadak hirtelen beállott hátrányos helyzete.
Különösen a nyulakon esik ilyenkor nagy sérelem, sõt határozott jogtalanság. Nekik a gondviselés olyan színû szõrt adott, mint a föld színe, hogy hozzálapulva, úgyszólván láthatatlanok legyenek. Ez az úgynevezett mimikri. A nyulak védelmére tett isteni rendelkezés. S íme, hogy játssza ki a természet? Nem veheti el tõlük a bundácskájuk szürke színét, hanem a földet öltözteti át hófehér ruhába. S a szegény nyúl ki van ezzel szolgáltatva céltáblának messzirõl. Hát járja ez? Igazságos ez? Hát az isteni törvények nemcsak idelent szegetnek meg, hanem már ott fönn kezdõdik az ignorálásuk?
S ha még csak a föld ruhájának kicserélése volna, hanem az a nagyobb baj, hogy amerre fut a szegény nyúl, lábaival kicsipkézi a havat s a vadász egész biztosra vetheti magát utána. Olyan ez a lyikacsos vonal az óriás fehér lapon, mint egy madzag, melynek a végében okvetlenül ott a nyúl.
Az alispán nem szerette a lármás vadászatokat, nem annyira a vadölés volt eleme, inkább a barangolás a természetben. A természet társasága fölfrissítette, idegei lecsillapodtak. Úgy szerette, mint a hívõ a templomot. Jobban. Mint ahogy a szeretõjét szereti valaki; egyedül kívánt vele lenni, mert csak négyszemközt vetkezõdött az le elõtte s mutatta meg a bájait...."
Micsoda íze van ezeknek a szavaknak...
|
silence, 9:52
|
|
|
|
| |
