| 2007. jlius 16., htf |
|
 |
0 |
|
|
Egész éjjel Pesten a nagybanin alkudoztam..
Holnap talán Debrecenbe megyünk... Vagy talán Kolozsvárra kellene bátran?
"Talán egyszer megtudom
Mit titkolnak a fák
S egyszer el is mondhatom
Hogy hol van a valóság.."
Összefolynak a napok, mintha nem is a normális kerékvágásban haladna az élet... Mindenesetre hihetetlenül nagy a hõség errefelé...
Mindenesetre a gyümölcskereskedelem nem egyszerû, de mégis izgalmas feladatnak tûnik...
Mindjárt elindulunk a gyomai strandra..
Mert ugye nem csak munkából áll a világ...
Az egyensúly kényes... Bolond egy kötéltánc...
|
silence, 14:30
|
|
|
|
| 2007. jlius 12., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 10:00
|
|
|
Így ír Mikszáth.
".....Akik reggel felkeltek vagy fel nem keltek, mert csak azok kelhettek fel, akik egyáltalában lefeküdtek, szép fehérre meszelt világot találtak a tegnapi kopott helyében, úgy látszik, egész éjszaka havazott, és az úrirenden levõk, ha szerencsésen kikerülték, hogy az elsõ »boldog újévet« kívánó asszony legyen, ha aztán meghallgatták délelõtt a Podolinczi tiszteletes úr prédikációját (ma igen szépen beszélt, meg kell adni), s megették délben a szokásos sült malacot, lehetetlen, ha vadászemberek voltak, hogy már csak a komóció kedvéért is ki ne csábítsa õket puskájukkal a határba a vadak hirtelen beállott hátrányos helyzete.
Különösen a nyulakon esik ilyenkor nagy sérelem, sõt határozott jogtalanság. Nekik a gondviselés olyan színû szõrt adott, mint a föld színe, hogy hozzálapulva, úgyszólván láthatatlanok legyenek. Ez az úgynevezett mimikri. A nyulak védelmére tett isteni rendelkezés. S íme, hogy játssza ki a természet? Nem veheti el tõlük a bundácskájuk szürke színét, hanem a földet öltözteti át hófehér ruhába. S a szegény nyúl ki van ezzel szolgáltatva céltáblának messzirõl. Hát járja ez? Igazságos ez? Hát az isteni törvények nemcsak idelent szegetnek meg, hanem már ott fönn kezdõdik az ignorálásuk?
S ha még csak a föld ruhájának kicserélése volna, hanem az a nagyobb baj, hogy amerre fut a szegény nyúl, lábaival kicsipkézi a havat s a vadász egész biztosra vetheti magát utána. Olyan ez a lyikacsos vonal az óriás fehér lapon, mint egy madzag, melynek a végében okvetlenül ott a nyúl.
Az alispán nem szerette a lármás vadászatokat, nem annyira a vadölés volt eleme, inkább a barangolás a természetben. A természet társasága fölfrissítette, idegei lecsillapodtak. Úgy szerette, mint a hívõ a templomot. Jobban. Mint ahogy a szeretõjét szereti valaki; egyedül kívánt vele lenni, mert csak négyszemközt vetkezõdött az le elõtte s mutatta meg a bájait...."
Micsoda íze van ezeknek a szavaknak...
|
silence, 9:52
|
|
|
Kitolt velünk az esõ... :-(( De talán majd délután.. adddig Mikszáth meg a gyerekek....
|
silence, 9:47
|
|
|
|
| 2007. jlius 11., szerda |
|
|
0 |
|
|
Itthon vannak a gyerekek... (mindjárt három is van) :-))))
Újra nyüzsög a ház...
hehehehe.... :-)))))
(Már alig vártam)
Asszem este megmutatom nekik a bogarakat....
Ha el nem költöztek a diófa alól..
|
silence, 18:11
|
|
|
Kányádi Sándor
Gyermekkor
Hóharmaton mezítláb jártam,
ólmos esõben bõrig áztam;
éjjel az erdõn, félelmemben,
hol sírtam, hol meg énekeltem.
S mindez úgy tûnik - most, hogy emlék -,
mintha egy tisztás szélén mennék
fütyörészve, hol alkonyatkor
õzek ittak ezüst patakból.
|
silence, 15:40
|
|
|
FODOR ÁKOS
Egy emlék
Lestem a gondolatait is...
- de nem voltak.
|
silence, 15:33
|
|
|
Hu.... :-))
Kampány ezerrel....
|
silence, 13:22
|
|
|
|
| 2007. jlius 6., pntek |
|
|
0 |
|
|
A szél lefújta a körtéim harmadát.... A pirosfajtát is, meg a zöldebbiket is... Fogalmam sincs mi a nevük, mert nem értek a körtékhez, de kemények még.. Most szépen fölrakom õket sorban a konyhaszekrény tetejére utóérni...
Most kaptam a hírt a Ranát is tizedeli a szél.. Úgy néz ki lesz pálinkánk az idén is bõvena lehullott gyümölcsbõl...
Valamelyik éjjel tudod mit láttam?
Csuda dolgot..
Forróság volt és az ablak nyitva..
Csoki kutya le fel viharzott az udvaron õrült módon megugatva mindent ami mozog...
(Szerintem azért szunyókál egész nap hogy éjjel legyen ereje randalírozni.. Nem volt megkötve már vagy négy hónapja... Nagy a tanya, és már okos, nem jár ki.. Legalábbis amikor látom...)
Szóval eszembe jutott, hogy a lánykám a jó kis bicóját kinnhagyta a diófa alatt, és nem tolta a helyére (akkor még ott árnyék volt) mielõtt elvittem volna "Aradországba"...
Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mondjuk valaki kinézte a buszról a csilli-villi szerkezetet, és úgy gondolta majd éjjel visszajön és meglovasítja..
Éppen ezért fogtam magam, és -úgy ahogy álomországba készültem- egyszál pendelybe kisurrantam a házból, hogy betoljam a biciklit a nyárikonyhába,megelõzve a bajt..
Hold éppen belefúrta a fejét a felhõpárnákba, amikor észrevettem a fényt.
Elõször azt hittem hogy valamilyen állat szeméból tükrözõdik a holdsugár..
Azután elvetettem a gondolatot, mivel holdsugár nem volt, és ha állat lenne akkor mozdulatlan és egyszemû.. (valami kalóz macska?)
Közelebb óvatoskodtam és láttam, hogy a fûszálak között világít valami varázslatosan egyenletes erõs zöld fénnyel, mint a smaragd.. Azután fölfedeztem a többit is.. itt is-ott is rendszertelenül, számszerint nyolcat bár az egész füvet nem jártam be.....
Két megoldás volt. Vagy valami Alien itt sebesült meg az udvaromon, és a vércseppjeit látom, vagy ami még fantasztikusabb szentjánosbogarak költöztek hozzánk..
Lehajoltam a sötétben az egyikhez, de a Csoxa kutyus -aki addig kísérgetett mindenhová,- hirtelen akkorát vakkantott, hogy majdnem összepisáltam magam ijedtemben...
Utána rájöttem hogy a sötétben a fûben úgysem láthatom a bogarat teljes valójában, megfogni nem akartam, hát nem háborgattam õket...
Gyönyörködtem még egy kicsit, közben eszembe jutott hogy legutóbb szentjánosbogarat egy esti séta alkalmával láttunk egy hegyi úton amikor Herkulesfürdõn voltunk nyaralni az nagy román földön..
Azok viszont röpültek...
Száz kicsi keringõzõ zöld lámpás. A lélegzetünk állt el akkor a varázslattól...
Azóta szeles rossz idõk jártak éjszaka, de lehet hogy ha álommanó még mindig haragszik rám, este még meglesem õket..
|
silence, 16:03
|
|
|
Sokam szeretnének annyira toppon lenni mint szellemileg, mind jellembelileg, mint erkölcsi tartás terén.. mint egy dunakavics..
(ne kérdezd.. ez egy kommentre volt válasz)
Rájöttem hogy felesleges kommentálnom -a viszonosság elve alapján-a halaskofa tunderke naplóját..
Sajnos millió dolog nem jut el egészen egyszerûen az agyáig, mert talán nem elég olvasott hozzá, vagy én nem is tudom..
Olyan stílusú a kommenteket meg mi értelme lenne viszaírni mint amiket én kapok.. "aszta" "Fû de fantasztikus" "jól tudsz másolni" meg egyéb ilyen dedós agyatlanságokat..
Most az van soron, hogy szerinte nem én vagyok a gyermekeim apja.
És hogy vigyázzak mert a boltos nem fogja eltartani õket, ha meghalok.
Nahát...
Csillagporos Tundérke képes a távDNS vizsgálatra, valahogy úgy mint az a kiöregedett hippinek tûnõ varázsló, aki a tévébõl gyógyít...
Azért ez már színvonal...
Nem tervezek még elhalálozni, bár a múltkori majdnem balesetet nézve semmi sem lehetetlen..
De talán legyen ez az én gondom..
Egyszóval no comment... Ez nem jött be...
Nincsen értelme, mert igazán nem érinti meg semmi.. És az a gyanúm hogy élvezi ezt a egészet... (Élveztetni meg semmi szín alatt nem akarom ám..)
Biztos vagyok benne másképpen miért nem tud leakadni rólam évek óta?
És igazából ez is egyfajta párbeszéd..
És azt szeretném hogy semmi de semmi közöm sem legyen végre egy ilyen hmmm.. lényhez..
Untat ez az egész...
|
silence, 12:42
|
|
|
|
| 2007. jlius 5., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Miért is hányom a falra? Hiszen élvezi...
:-)))
|
silence, 19:55
|
|
|
|
silence, 19:40
|
|
|
Még mindig itt... :-(
Hiába nincsenek gyerekek.. azért vágyok haza....
|
silence, 19:35
|
|
|
Indula mandula haza... Készülõdés, tervezgetés... Nem egyszerû húsz embert ellátni vödrökkel, létrákkal, ládákkal.. Megszervezni a pakolást, pántolást stb...
Indulok haza a jó kis tanyámra ahol egyetlen répa sem terem.. csak fû, égigérõ tuják, mocsári ciprus, szõlõ, atlaszcédrusok,(számszerint kilenc) két körte két dió két barack egy szilva és egy meggyfa.. Rózsák, két szivarfa, és két mogyoró, tûztövis, és egy madárberkenye.. És hátul négy fenyõfa, mint az orgonasípok..
Asszem semmit sem hagytam ki...
:-))
Szép estét....
|
silence, 19:06
|
|
|
SZÉP ERNÕ
ÉN ÍGY SZERETTEM
VOLNA ÉLNI
Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
A járdán osztani virágot
Tegezni az egész világot
Megsímogatni ami állat
Érinteni minden fûszálat
Imádni végtelen sereggel
A Napot ha fellángol reggel
És énekszóval összejönni
Az esti csillagoknak köszönni
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni
|
silence, 14:37
|
|
|
Marina Cvetajeva
NAGYANYÁMHOZ
Darázsderekú, sötét ruha,
kemény arc hosszas oválja.
Ifjú nagyanyám! Ki hajolt valaha
szomjazva a gõgös szádra?
Kezed... Kastélyok termeiben
játszott Chopin-etûdöt,
arcod fehérlett jéghidegen,
körülötte csigás, puha fürtök...
Sötét szemed kutató, egyenes,
mindig kész védekezésre.
Nem ifjú asszonyok szeme ez!
Ki voltál? Mondd meg végre!
Így múlt idõd: "lehetne - talán",
s közben lehetetlen élet...
Húszéves lengyel nõ, nagyanyám,
mohó föld nyelt be téged.
Derûs nap volt, friss szél. A sötét
csillag kialudt örökre...
Szívem lázongó szédületét
te hagytad-e nékem örökbe?
|
silence, 12:40
|
|
|
|
silence, 11:05
|
|
|
Bye bye bee good...
Szombattól beindul a szedés.. Jól fölkötöm el ne hagyjam...:-))))
Ma délután és holnap elõkészülés, tanulmányút, ládahordás.. Létrákat rendbehozni...
Õszintén?
Alig vártam.....
|
silence, 10:22
|
|
|
|
| 2007. jlius 4., szerda |
|
|
0 |
|
|
Körülbelül évi 500 000 ft-t költünk vegyszerre... Ehhez képest elég laza a cég, akivel kapcsolatban vagyunk... Ma már kétszer voltam náluk monilia elleni szerért, de leltároztak... Nagy kegyesen most küldtek egy "sofõrt" aki kiadta a gombaölõt.
Potom 17.835 Ft-ba fájt egy liter.
Nem tudom.. Ha én a helyükben lennék, sokkal komolyabban venném a vevõt...
Már néztünk is másik cég után...
|
silence, 15:08
|
|
|
|
silence, 14:08
|
|
|
Lászlóffy Aladár
(Álom)
A szél lapoz egy ottfelejtett könyvet,
A verseket a világ visszakérte.
S ha mégis inkább elvegyülni könnyebb –
úgy nemhiába jött a szél ma érte:
a homokkal, a kagylókkal susogva
kiszabadul a SZERELEM, a LEPKE…
Mi nehéz úttal jutott a sorokba,
egybõl leúszik õsi tengerekbe.
Madarakkal, elsüllyedt csónakokkal
a szobrok is locsogva elmerülnek.
A hangokat lenyelte mind a sok hal,
szimfóniáink mély melegben ülnek.
S itt maradok a hófehér lapokkal.
A csend velem csodálkozik – de készül.
Szakítni kell a hûtlen alakokkal.
Szokott helyén estére csak a kéz ül.
Az én kezem. Emberi, jó, fölényes.
És büszke hosszú útjára a versig.
Nem alkuszunk – se stroncium, se kényes
új unalom nem bont vissza a nyersig!
A kezem, mint egy sziget, napsütötten
itt nyugszik mindörökre már a földön.
Mit kellett: simogattam és ütöttem.
S a világot bármikor újraköltöm!
|
silence, 14:01
|
|
|
Nem is tudtam hogy ez az idézet a könyvek könyvébõl való...
"Gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy
meg ne tapossák lábaikkal, és fordulván, meg ne
szaggassanak titeket "
(Máté:7 : 6)
|
silence, 13:48
|
|
|
Olyan furcsa gyerekek nélkül...
Vasárnapig csak kibírjuk valahogyan....
Kockázat nélkül nincs üzlet.... Meghánytam vetettem alaposan..
...Hajrá dinnyebiznyák....
|
silence, 13:32
|
|
|
"aszta...
hûha...
hû de izgalmas dejó hogy írtál..
ez vagy te..
olyan jó hogy mindig figyelsz rám.... köszönöm drága...
van elég háj rajtad...
de meghatódtam...
fenna fán? hûha...
olyan szép hogy semmit sem változol..... maradj ilyen annyira jó..."
Két napi termés... :-)))
Tiszta merõ dedó.... Mostmár csak az hiányzik, hogy
"Bá boci bá..." meg bleeeeee... de azt hiszem ilyen már volt...
Hogy mit érzek?
Nem már régen nem dühöt...
Igazán õszintén megfogalmazva?
Egy kicsi boszankodással kevert szánalom...
|
silence, 13:07
|
|
|
|
| 2007. jlius 3., kedd |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 17:19
|
|
|
SZÉP ERNÕ
GYERMEKJÁTÉK
Mikor én kisfiú voltam,
Kis lovon nem lovagoltam,
Nem volt nékem ponnilovam,
Ponnilovam,
Ponnilovan,
Pedig de szép mikor rohan.
Ponnilovon sose ültem,
Kis biciklin se repültem,
Nem volt fényes kerékpárom,
Kerékpárom,
Kerékpárom,
Pedig de jó rajta nyáron.
Nem volt nékem mesés könyvem,
Nem volt csak iskolás könyvem,
Pedig de jó otthon este,
Otthon este,
Otthon este,
Lapozni ábrát keresve.
Sohase volt cifra kockám,
Kis kastélyom meg tornyocskám,
Kis hajóm meg kis vasútam,
Kis vasútam,
Kis vasútam,
Én utazni sose tudtam.
Én nem kaptam kardot, csákót,
Sárgarézbûl messzilátót,
Sose vittek hippodromba,
Hippodromba,
Hippodromba
Jó hogy lyukas volt a ponyva.
Az a ponyva szétment régen,
Elmúlt az én gyermekségem,
Én már régen felserdültem,
Felserdültem,
Felserdültem,
A nagyok közé kerültem.
Én játékot már nem kérek,
A sok gondtól rá se érek,
De meghalok én is egyszer,
Én is egyszer,
Én is egyszer,
A mennyországba megyek fel.
Kiállok majd a tejútra,
Arra visz az isten útja.
Az újjamat majd felnyújtom,
Majd felnyújtom,
Majd felnyújtom,
Ha elsétál a tejúton.
Észrevesz az isten engem,
Megszólalok a nagy csendben:
„Kérem én még nem játszottam,
Nem játszottam,
Nem játszottam,
Játszani szeretnék mostan.”
Megfogja majd a kezemet,
Angyalok közt maga vezet
Szegény gyerek otthonába,
Otthonába,
Otthonába,
Mennyei gyerekszobába.
Megkapom ott kardom, csákóm,
Sárgarézbûl messzilátom,
Képes könyvem, cifra kockám,
Cifra kockám,
Cifra kockám,
Lesz kastélyom meg tornyocskám.
Ami nem volt, lesz ott jócskán,
Kis vasútam meg hajócskám,
Élvezem majd miden reggel
Minden reggel,
Minden reggel,
Millió szegény gyerekkel.
Hogyha kedvem abba telik,
Ponnilovam megnyergelik,
Kis biciklim elõhozzák,
Elõhozzák,
Elõhozzák,
Úgy járom a mezõ hosszát.
Égmezõben alkonyatban
Szép pillangót fogok ottan,
Ujjamon lesz arany pora,
Arany pora,
Arany pora,
Le nem mosom róla soha.
|
silence, 15:26
|
|
|
Megjártam "Aradországot" :-)
Elcipeltem magammal a tesóm is. Nem járt arra vagy hat éve már...
A gyerekeket leadtam, elláttam jótanácsokkal, sok-sok görögdinnyével.
Itt a dobozi körforgalomnál 19Ft/kg áron árulják..
Gondoltam hogy átviszek vagy tíz mázsát, de nincs ki árulja ott..
Teletankoltam a kocsit, ott még csak 259 literje a benzinnek..
Megsimogattuk a Sally kiskutyáját, és ünnepélyesen elkereszteltük Hubának. Aki ennek örömére rögtön el is aludt...
Megebédeltük Irénke különleges tejfölös lestyános mindent bele savanyú levesét ami románul a "ciorba de pork" névre hallgat.
Volt még rántotthús ubisalival...
Meg az a különleges ásványvizük az "apa Borsec" (po magyarszki "borszéki víz".)
Meglátogattam a Nagy Szellem barátomat és már hopp.. Itthon is vagyok..
|
silence, 15:12
|
|
|
|
| |
