| 2007. februr 14., szerda |
|
 |
0 |
|
|
"Sohasem mondhattam el
szebben neked,
de......."
Fiesta
|
silence, 17:16
|
|
|
|
silence, 17:14
|
|
|
Octavio Paz:
TAPINTÁS
Kezem
Szétvonja lényeged elõtt a függönyt
Egy másik meztelenségedbe pillant
Felkutatja tested más testeit
Kezem
Testednek új testet fedez fel
|
silence, 17:12
|
|
|
Sikerült... :-))
Itt figyel a virág az ebédlõben... Szép mindkettõ...
Talán.. de el nem kiabálom..
Talán javulás..
Boldog Valentin napot.. :-)
|
silence, 12:11
|
|
|
Szerencsém van.. A tesóm talált a kispadláson egy doboz csempét, ami pont olyan mit az övéké..
Na most odaadom neki, de csak egy feltétellel...
Ha segít rajtam, és bebicózik a faluba (odaadom a szupi Csepelem kölcsön)és vesz helyettem Valentin napra virágot..
Bomba üzlet...
Neki..
Meg nekem is, mert mozdulni is alig bírok..
|
silence, 12:07
|
|
|
Igen "IZ" mostmár szeretem... de eddig nem ismertem, csak a tesóm erõlködött hogy hallgassuk meg...
Igen a szivárványos számot..
Van másik is?
Nem gondoltam hogy ennyien szeretitek...
Egyébként a Valentin napra épp a végemet járom..
Tök egyedül fekszem a nappali közepén két paplanon, és ha fel akarok állni, az tíz percbe és hat könnycseppbe, meg összeszorított fogsorba kerül...
A tévétõl herótom van, hát expedíciót ndítottam ide fel hozzátok...
Sikerült, de nem nagyon tudok ülni sem...
A bálra éppen rendebjövök...
Ígérem..
|
silence, 10:11
|
|
|
|
| 2007. februr 13., kedd |
|
|
0 |
|
|
Õt hallgattuk most..
Kitalálod ki volt õ?
|
silence, 17:01
|
|
|
|
silence, 13:08
|
|
|
Tojásleves, kolbásszal, kicsit csípõsen pici ecettel...
Mond, hogy nem az egyszerûségben leled a boldogságot... :-))
Álmos vagyok.. de nem csoda....
Mingyán itt a fiam, és lelök a géprõl...
:-)
|
silence, 13:03
|
|
|
Szabó Lõrinc: MELLETTED
Rosszat nem mondhatsz rám, amit
meg ne tetéznék;
katona vagyok katonák közt
s te vagy a vészfék:
megállitasz, fogsz, hogy megint
gyerek lehessek;
tudom, hogy ma is jó vagyok,
mikor szeretlek.
Hogy még bírok embert szeretni,
magam se értem;
szidtam a szerelmet, mikor
róla beszéltem,
láttam bukásnak, butaságnak,
esküszegésnek,
üzletnek, bûnnek, állati
kényszerüségnek.
S habzsoltam kéjeit s ez a
förtelmes étel
megtöltött annyi csömörrel és
annyi szeméttel,
hogy sírtam: két szájjal eszi
testem az asszony –
(s mégis ellenség volt, aki jött,
hogy visszatartson.)
És most szeretlek, mintha volnék
megint huszéves;
tested és lelked porcikái:
mind kedves-édes;
kiábrándultságom megint
gyermeki hit lett,
mert azzal gyógyitasz, ami
megbetegített.
Amikor bennem legnagyobb
volt már az inség,
akkor mutatta meg szived, hogy
van még segítség:
akármennyi a kín s az undor
akármilyen nagy,
mind-mind elmúlik csendesen,
ha te velem vagy.
A küzdés piszkát nem birom
s te vagy a béke,
háboruimból kivezetsz:
szeretlek érte;
utamon a halál felé
vészfék szerelmed;
melletted mindig jó vagyok,
azért szeretlek.
|
silence, 11:13
|
|
|
Tegnap este csináltam gyümölcssalátát..
Vettem a fáradtságot, mandarint, kiwit, banánt, meg icipici almát szeleteltem bele...
Jó meglocsoltam mézzel, és alig jutott belõle...
A család hölgytagjainak nagyon a fogára való lett.. :-)))
Dehát ez is siker.. :-)
Régen sütkörésztem már, de mostanság mindig van valami más program...
Csak jövõ hét szombaton lesz a szlovák bál, addigra vígan rendbejön a derekam...
Gondolom... remélem..
Nem szabad sokat pihentetni.. Dolgoztatni kell, erre rájöttem...
Bármilyen mozgás jó! :-)
Én még nem láttam a Titanicot...
Valahogy nem került rá eddig sor...
Most lehet hogy megnézem.. az öcskös azt mondja elég jó...
Ja igen.. mostmár megvan minden papírja a tesónak, semmi akadálya hogy elkezdje a kamionos karriert.. Hiányozni fog, ha ellesz két három hetet..
Szóval esik...
De nem hagyom hogy ráüljön a hangulatomra... :-)
|
silence, 10:05
|
|
|
|
| 2007. februr 12., htf |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 16:35
|
|
|
Verssel harcolok... :-)
Lelkes Miklós:
NYÁRBÓL A TÉLBE
A tájba lépõ, s a tájból kilépõ
nagy zöld cipõben ment az óriás:
a Nyár maga. Hegyhátakkal a vállán,
s álmos erdõkkel, - ki lett volna más?
Nem jött a szél: nem jött a tölgyfa-ének.
Így minden fa csak magában dalolt.
A csend-manók gyíkhátra, csillogóra,
ültek, kezükben ezüst óra volt.
Néztem az idõt mérõ pajkosokra.
Földre csücsültek: elsurrant a gyík.
Ujjongtak mind a pici ezüst órák:
az Idõ szórta szét csillagait.
A Nyár, az óriás, hogy õszig ért el,
megéreztem: ez már a tél nekem
és valahol vár hósík-szemfedõvel
csillagait rám szóró végtelen.
Az õszi télben hûvös lett a felhõ.
A láthatáron eltûnt már a Nyár,
s gyúlt égpirosban szállt fekete kéken
egy ijedt szívû alkonyi madár.
Az én szívemben nem volt félelem, mert,
tudtam, a létbõl csak nemlét zenél.
Ki verset ír az tudja, hogy varázslat
minden: a nyár, hideg csillagfehér,
az élet-égbolt fénylõn vagy sötéten,
pirosra ömlõ jajszó vagy panasz,
s a tél is az, ha álmodó fehérrel
volt-vágyainkra csendesen havaz.
Az én szívemben nincsen félelem, mert
dérlevéllel ha bûvöl õszi tél:
fény szikrázik fel, s égbolt-életemnek
az Érthetetlen szépsége mesél.
|
silence, 16:31
|
|
|
Kálmán Gábor
ZÁRÓRA
tán e napszak az mi így remegve
tréfát ûz szemünk elõtt amíg
zárni készül lassan már az este
karmazsinban ázva s némi híg
indigókék fojtott színzavarban
alatta kontúrokban olvad el
dûlõ házak rendje - tört alaktan -
ólmos ég alatt lerogyva térdepel
s pernyeként hullik máris körötte
komótosan de úgyis egyre megy
óramû mely zárni kész az este
járása biztos mint az egy meg egy
és vértként óvja csöndje már törött
cseréptetõk és ólmos ég között
|
silence, 16:29
|
|
|
Szürkülök..
harcolni kellene..
Szürke reggel, szürke este,
Szürke ég és szürke fájdalom...
Szürke étel, szürke mosoly
Szürke tél szülte szürke dalom
Milyen hülye szó.... "szürke"
se fekete se fehér...
Szürke szarka szurka..
Asszem mendegél el az eszem...
|
silence, 16:27
|
|
|
Jól kezdõdik a hét... Bedurrant a derekam, és most itthon fetrengek egyedül...
Nem baj.. úgysem kell sehová sem mennem..
Az öcskös ma lett negyven éves...
Írtam neki verseket.. Kettõt.. egy szépet, meg egy pajzánabbat..
Tegnap a változatosság kedvvéért Romániában voltunk..
Megismerkedtünk egy hatvanöt éves öreg bácsival, aki tele van életörömmel...És történetekkel...
Remélem gyümölcsözõ lesz a kapcsolatunk...
Igen igen gyümölcsözõ... :-)))
Filmeket nézek, és olvasok...
Ha föl is tudok ide mászni nehezen, de sokáig nem tudok ülni...
Úgyhogy gyorsan gyorsan keresek neked egy verset...
|
silence, 13:20
|
|
|
|
| 2007. februr 11., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
A méreg majd meg esz..
Megírtam a székelyföldi utibeszámolómat, és az "explorer nem válaszol..." :-(
És elröppent minden amit eddig firkáltam neked...
Komolyan dühös vagyok... :-(
|
silence, 10:24
|
|
|
|
| 2007. februr 7., szerda |
|
|
0 |
|
|
Falcót is találtam:
csupa zene ez a nap..
Mékin árovoro sékin...
mékin mékin méééékiiin... :-))
na meg a
Rock me Amadeus... :-)))
Na meg a halló halló Bécs jelentkezz... .-)))
Na megyek mert megy az agyam...
|
silence, 17:10
|
|
|
Pierrot : A bohóc
A komédiás leült a tükör elé,
és szemben egy ráncos arcot látott,
ki tudja már, hányadszor vélte úgy,
ezen az estén utoljára játszott...
De nem mosta le arcáról a sminket,
sõt egy kövér könnycseppet is odafestett,
felvette a legszebb fehér ruháját,
s most érezte, újra élni kezdett...
Mert Õ a bohóc!
Mert Õ a bohóc!
(- már megin` ez a bohóc!)
A komédiást nem érdekelte többé,
hogy az emberek hazugságban élnek,
felépítette világát egy közeli bolygón
és ifjúnak hitte magát és szépnek...
Míg Õ a bohóc...
Míg Õ a bohóc...
(- már megin` ez a bohóc!)
Fess az arcodra egy könnycseppet, s légy õszinte, fehér,
keress egy világot, egy még szebbet, és ez mindennel felér!
Légy Te is bohóc!
Légy Te is bohóc!
Ez jutott eszembe.. mingyán le is töltöm, hiszen már tudom hogyan kell.. :-)
|
silence, 16:53
|
|
|
Na...
Mondtam hogy lesz holnap egy ugrásom Nyíregyházára?
Hát lesz is...
Csak Marosvásárhelyen keresztül..
Most terveztem meg az utat.. nem semmi karika...
De örülök neki, és ügyesnek kell legyek nagyon.....
Hogy legközelebb is számítsanak rám....
Lám mit számít egy kis nyelvtudás? :-))
Ha ráérsz szoríthatsz nekem....
|
silence, 16:32
|
|
|
Móricz Zsigmond
TISZAZUGI MÉREGKEVERÕK
/részlet/
*******
Az asszony meredten néz. Az arca a szégyentõl még fakóbb. Az állkapcsa elõreugrik, az álla kihegyesedik. Mint egy hazug gyereké. Hisz õ tudja. Õt is így nevelték. Õ is így nevelte a gyerekét. nem bírja, hogy hazugságon fogják. Valóban, a fiát meg tudta mérgezni, de az könnyû volt: csak végre kellett hajtani... De itt állani a bírák elõtt, érezni a tömeget, hogy megszégyenítik a világ elõtt.
- Könnyítsen a lelkén és ne simítson.
Hallgat:
- És ne hallgasson... Látott maga fecskét, hogy eteti a fiát? No, látott?
- Láttam.
- Látta, hogy eteti õket? Feleljen látta?
- Láttam.
- Hát tehenet látott, mikor ellik.
- Láttam.
- Látta, hogy megnyalja, hogy félti. Látta?
- Láttam.
- Hát kutyát látott, ha bedobják a kölykét a vízbe, utána megy és élete veszélyeztetésével kimenti, igaz?
- Igaz.
- Amit maga a vizsgálóbíró elõtt mondott: igaz?
Nem bírja tovább, most egyszerre tompán kibukik a szó: most már vége: most már elszánt: dõljön össze a világ:
- Igaz.
Moraj a teremben.
És õ megrokkan. Egy pillanat alatt elvész a gõg, a büszke tartás. Az arca pillanatok alatt hamuszínû lesz. Mumia lesz.
- Már kész volt az ebéd, mikor a bábaasszony jött?
- Kész.
- Várta?
- Vártam.
- Maga adta be a fiának?
- Úgyis be akartam adni a fiamnak.
Egyszerre szinte túlzásba csap. Másik végletbe esik.
- Nem gondolt rá, hogy a maga édes gyermeke?
- Nagyon is gondoltam rá.
- Akkor hogy tudta megtenni?
- Még magamat is képes lettem volna.
- Anya léttére?!...
- Amit maga a vizsgálóbíró úr elõtt mondott: igaz?...
- Elkeseredettségébe sokat megtesz az ember.
- Mikor az orvost hívatta, már benne volt a méreg a fiában?
- Benne.
Vége. Mindennek vége. Valaki hangosan azt mondja:
- Kötél.
|
silence, 14:16
|
|
|
|
silence, 14:08
|
|
|
Na jó.. elárulom...
|
silence, 14:01
|
|
|
Szürke, de mégis jó kis nap ez..
Na nem azért mert csigamentes volt eddig...
Hanem mert a tesómmal jót fõztünk, a mammának is jókedve volt végre, a kislány izgalommal vitte reggel a sütit, meg az ücsit a suliba, és a csöpörgõ esõben bizony jókat bicajozok, meg mittudomén...
Néha nekem is lehet jókedvem... :-))
|
silence, 14:00
|
|
|
|
| 2007. februr 6., kedd |
|
|
0 |
|
|
Megin elromlott? Se távirat, se reglap? :-(
|
silence, 13:08
|
|
|
A szél nem fújt, csak esett picit...
Szeretek bicajozni úgy hogy hol a Skorpions, hol a Republic, hol Fenyõ Miki énekel a fülemben..
("Oh oh oh oh.. légy ma éjjel a társam")
Alig bírom megállni hogy ne énekeljek, de a falusiak már így is elkerekedett szemmel néznek...
Biciklizõ viziló!
Hát mégha kiabálnék..
"Narancsszín neonruha volt.." pampararappa pam..
Öcsikém kávét csinált, és megnéztem Eminem 8 és fél mérföld címû filmjének a felét... A másik felét majd holnap..
Ugyan hová is sietnék?..
Bár lesz holnapután egy ugrásom Nyíregyházára (reményeim szerint) jó lenne ha mostmár sûrûsödnének az ilyenfajta programok..
Mindenkinek köszönöm a "kistyúk" nevében aki fölköszöntötte..
És most irány borotválkozni...
Nem megyek csúnya szörösen bevásárolni...
Nos most hogy csillapodott kissé a garfomániám
Tûz... :-))
|
silence, 12:59
|
|
|
Jó hogy vannak táviratok.. már kezdtem kételkedni mit is keresek én itt..
Na vár a bicóm...
Nem fúj a szél...
szép napot... :-)
Szép, hiszen Dóra nap....
Tényleg még valakit fel kell köszöntsek.. :-)
|
silence, 10:02
|
|
|
Csak nyolcadikban akartam neki mobilt venni dehát már az öszes osztálytársának régen van..
És olyan szépen nézett... :-)))
Akartam betenni róla egy fotót, de szégyenszemre még most sem tudok saját fotót berakni..
Megpróbáltam feltölteni a "Webemre", de azt írta nagy...
Szóval kapott egy csina bina Motorolát,és egy Vitamax kártyát.. most vele alszik.
Szombaton lánybuli, majd eltûzök öcsköshöz...
Boldog ez a lány...
Múlt hét szombaton beállított Lacika,(az osztálytársa) azzal hogy õ azt hitte most van a buli..
Trükkös kis bakegér...
Elvoltak a lánnyal egész délután....
Lassan úgy kell majd kivezessem õket mint Al Bundy a sorozatban..
Nekem mindig baba marad...
Szóval....
|
silence, 9:46
|
|
|
|
| |
