| 2007. februr 2., pntek |
|
 |
0 |
|
|
Vers nélkül nem, hagylak....
Bella István: CSODÁK ÉS CSUDÁK
Egyszer júliusban
kéken havazott,
ebcsivitelésre
rigó ugatott.
Füvek kék tavára
tehéncsorda szállt,
sárga égen zöld nap
kék dalt kóricált.
Virágok torkába
lepke fészkezett,
s mindez még egy percig
se történhetett.
Félig leeresztett
szempillámon át
néztem, ámuldoztam:
De csuda világ!
De hogy kinyitottam
szemem, a csoda
eltûnt, s minden szürke
lett és mostoha.
Minden fény s varázslat
köd lett, jeltelen...
De azóta gyakran
behunyom a szemem
|
silence, 13:50
|
|
|
Kuczka Péter
bizony
magam vagyok a Lényeg,
bizonygatta a Látszat,
magam vagyok a Látszat,
dörmögte rá a Lényeg,
sokkolták, gyógyszerezték,
kórházba vitték õket,
– nem nagy ügy – mondták végül
pszichiáter legények, –
mert ha a Látszat Lényeg,
és ha a Lényeg Látszat,
gyógyítható példája ez
a tudathasadásnak.
|
silence, 13:47
|
|
|
|
silence, 11:55
|
|
|
Ha valakinek azt mondjuk törjön rá a francnyavaja, vagy verje ki a franciakór, akkor azt kívánjuk neki, legyen szifiliszes..
Ugyanis a szifiliszt hívták régen francia kórnak, vagy franc nyavajának.. Ebbõl ered a "franc álljon bele", vagy a "franc essen bele" kiszólás..
"Ó a bársonyos francba" szófordulat, amit éppen most olvastam egy kedves naplóban, az egy finom kis bájos képzavar...
Mint annyi minden más ezen a világon...
És tetszik... :-))))
"bársonyos franc" :-))))
Jobb mint a "vér gáz", vagy a "tök zsír"
vagy a "vazzee" !!!!!
Vilu!!?
:-))))
|
silence, 11:44
|
|
|
Tanulságos ez a nap eddig...
Voltam egy volt osztálytársamnál..
Csak úgy.... tapogatózni....
Félreértett.. Azt hitte biztonságiõr akarok lenni...
Küzdött ott valami adatlappal, meg az igazgatóúr gondjaira bízott..
a telefonja meg egyfolytában csörömpölõdött..
Nos az adatlapon túl sok kérdés volt... Neki meg úgy láttam túl kevés ideje.. Úgyhogy még két-három udvariassági kör, és tûz a vámhivatalba..
Az adózást mindig bonyolítják...
Asszem nem ez az én utam... És nem is az MLM....
|
silence, 11:25
|
|
|
|
| 2007. februr 1., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
|
silence, 12:42
|
|
|
Tudom tudom hogy volt már, olvastad már, bemásoltam már..
de mégis...
Pilinszky János
Egy szép napon
Mindíg az elhányt bádogkanalat,
a nyomorúság lim-lom tájait kerestem,
remélve, hogy egy szép napon
elönt a sírás, visszafogad szeliden
a régi udvar, otthonunk
borostyán csöndje, susogása.
Mindíg,
mindíg is hazavágytam.
|
silence, 12:38
|
|
|
József Attila: BÁNAT
Futtam, mint a szarvasok,
lágy bánat a szememben.
Famardosó farkasok
ûznek vala szivemben.
Agancsom rég elhagyám,
törötten ing az ágon.
Szarvas voltam hajdanán,
farkas leszek, azt bánom.
Farkas leszek, takaros.
Varázs-üttön megállok,
ordas társam mind habos;
mosolyogni próbálok.
S ünõszóra fülelek.
Hunyom szemem álomra,
setét eperlevelek
hullanak a vállamra.
|
silence, 12:34
|
|
|
|
silence, 8:23
|
|
|
Jó reggelt! :-)))
Köszönöm a blogcomenteket...
A halálkiáltós öregrõl még fogok mesélni...
A királynõm elõtt tisztelettel térdet hajtok...
De addig is...
Kilencre megyünk a füstölõshöz...
Ugyanis mára lett készen a jó, "tudomibõlvanhiszéncsináltam" csabai vastag..
Na meg vékony..
Még három hónap a szellõs kamrában, és csudajó lesz...
Remélem...
Nem nem dolgozom a lámpagyárban.. :-)
A csodafény az olyan, amikor egészen a román határig be van borulva, (körülbelül)de onnantól keletre türkizkék azz ég és jön föl a nap, ugyanabból az irányból, és bevilágít narancsvörös sugaraival, a felhõk alá.
Olyan sárgás, narancsos, a szélein vérvörös lesz minden. Az erdõ az ablakbólnézve valószínûtleb fényben fürdik, és itt benn is olyan sejtelmes.
Ezek a csodafények.
Próbálom de nem nagyon tudom szavakkal leírni..
Ma reggel nincs ilyen.. :-(
Tegnap tavasz volt, ma õsz lett.
Esik az esõ, sötét van és fúj a szél...
Mostanság minden évszak van, csak tél nincs errefelé...
Félek nem nagyon lesz szilva az idén...
|
silence, 7:43
|
|
|
|
| 2007. janur 30., kedd |
|
|
0 |
|
|
:-))))) szép estét... :-))))
Jó szurkolást... :-)))
|
silence, 14:18
|
|
|
Hallottál-e már szamarat igazából üvölteni?
Nekem volt hozzá szerencsém. A bolgár tengerparton, csikókoromban. Mivel a "zlatna ribka" (aranyhalacska) kempingben a fák között már nem volt hely, nemes egyszerûséggel a strandon, a homokra ütöttük le a sátrunkat. Persze a kaja, meg a hálózsák, minden ruhánk, de még a zacsi is állandóan tele volt homokkal, de meg lehetett szokni. Bármit meg tud szokni az emberfia húszévesen.
Viszont a bolgár cigányok szokatlanul szemtelen módon loptak. Jómagam, nem szerettem a sátorban aludni, -mai napig is legszívesebben egyedül alszom- forgolódom, jövök megyek hajnaltájt, úgyhogy emiatt és vagyonvédelmi szempontból kifolyólag a sátor bejárata elõtt a homokban alakítottam ki magamnak egy olyan teknõfélét, és a hálózsákba bújva, jókutyaként a küszöbön töltöttem azokat a varázslatos éjszakákat. Azóta sem láttam annyi csillagot szikrázni az égbolton egyszerre. Még olyan csillagködféle is kirajzolódott, annyira tiszta volt az ég.
Na és persze nem volt fényszennyezés.
Nem utolsó szempont, hogy megúsztam azt a felemelõ éjszakát is, amikor Medovarszky Gyurinak nem sikerült idõben kivetnie magát a sátorból, és ennek, meg az elõzõleg mértéktelenül fogyasztott narancsosvodka okán, benn engedte el a rókát.
Másnap -rajtam- kívül mindenki szorgalmasan morogva mosta a ruháit, a hálózsákot, sõt Bátori Józsi a hátizsákját, és az akkoriban igen divatosnak számító surda kalapját is.
Gyuri azzal próbálta megfogni, legalábbis fékezni a ravaszdi sebességét, Vajmi kevés sikerrel.
Kicsi sapka volt, hamar tele lett.
Történt egy álmos hajnalon, hogy éktelen, szavakkal leírhatatlan üvöltésre ébredtem.
Nem.
Nem csokiztam össze magam, de nem sok híja volt.
Nem.
Nem a fülem mellett üvöltött a szamár.
Akkor biztos hogy ott a helyszínen a csokis variáció megtörtént volna, és most nem írnék erõl az egészrõl.
Szóval volt az vagy húsz méterre tõlem.
Kb. 1,4 másodperc alatt talpon voltam. Körülöttünk a sátrakból kócos rémült fejek bámultak.
Pedig csak egy öreg szivar szedte a parton eldobált szemetet, egy a szamár által húzott kordéba. A csacsi valami csak általa ismert oknál fogva megsértédött, és szamár lévén mégsem mondhatta az öregnek barátságos hangnemben hogy:
-Helló papa ma reggel nem volt valami vastag a reggeli! (vagy valami hasonlót bolgárul)
Ezért ezen a szörnyû módon fejezte ki a méltatlankodását.
A magyar nyelvben a csacsi beszéd érzékeltetésére használt "iá" kifejezésbõl az "á" egy szörnyû vérfagysztó telitorokból történõ állati üvöltést takar, (kb nyolc decibelest)
az "i" pedig egy kétségbeesett csuklást, ami a levegõvétel miatt történik, ugyanis a szamár az "á"ba préselte a tüdejébõl az összes levegõt, és megfulladni mégsem akar a szerencsétlen. Különben is fel kell készülnie az újra következõ "ááá.."-ra.
Mégegyszer hallottam életemben ehez hasonlót, de azt embertõl.
Nos ezt sem felejtem el sohasem.
A Dácia expressz Bukarest-Bécs viszonylatban közlekedik. ("Viszonylat.." ilyen furcsa szakszavak ragadtak rám 18 év alatt)
Hajnali három óra körül Lökösházán van a kereszt. (ez nem valami katolikus búcsúmenetre utal, hanem egy újabb szakszó, ami annyit tesz vasutasnyelven, hogy a Bécsbõl jövõ, és a Bukarestbe tartó Dácia, és a Bukatestbõl jövõ -értelemszerûen Bécsbe tartó Dácia expressz nemzetközi gyorsvonat Lökösházán találkozik. keresztezik -képletesen persze- egymás útját)
Ugye érdemes olvasni?.. Egyben kiképezlek kicsit vasutassá... hogy ne nézz annyira bambán, ha ilyeneket hallassz
Ebben a hajnali az idõpontban a vámosok, -jelen esetben jómagam, és Tündér Lala- álommanóval a nyakukon szédelegnek ki a vonathoz.
Tudod amikor az ember gyermeke éppen csak annyira van felébredve, hogy ne sétáljon neki a falnak, vagy az elé-elé ugráló gesztenyefáknak.
Néha egy kicsit jobban magához tér, akkor elképedve hallja:
-Jó estét magyar van vámvizsgálat, van-e valami bejelenteni valója vámrészre, kereskedelmi mennyiségû áru? Cigaretta? Alkohol? Egyéb jövedéki termék?
-Jé? Ezt én mondom? És több nyeleven is!?-álmélkodik.
Azután újra lejjebb süllyed a fáradtság sötét kútjába, bekapcsolva hagyva az automatikát.
Ilyenkor bárki válaszolhatná:
-Van nálam négy kg heroin, egy kis plasztik robbanóanyag, meg egy kis ólomtégelyt is kaptam, hogy hozzam át furcsa kanárisárga figyelmeztetõ jel van rajta, olyan virágforma és négyszáz karton cigaretta, amit hobbiból beépítettem ide a vonat padlására a szigetelõ alá.
Az útlevelem viszont nem hamis, mert kétszáz eurót adtam érte, tehát csak eredeti lehet.
-A hamisakat már százért is meg lehet venni -kacsintana még cinkosan, de...
A vámos a nyakában a fáradhatatlanul folyton, a szemébe port szóró az álommanóval csak annyit felelne udvariasan:
-További jó utat..
Még talán egy kedves mosoly is feldereng az arcán, bár a szeme csukva van.
Szóval a belépõ Dáciával végeztünk, és felkapaszkodtunk az idõközben a másik vágányra mellénk érkezõ kilépõre. Ott tulajdonképpen csak annyi dolgunk van, hogy ténfergünk, a határõrök után, és ha valaki vásárolt az Unió terülén, akkor leigazoljuk az ÁFA viszaigénylõ nyomtatványát, hogy késõbb be tudja mutatni, hogy az áru kilépett, és így viszaigénylhesse az Áfát.
A hálokócsiban a folyosón állva bámultam ki az ablakon, amikor meghallottam a hangot.
-Iááá! Iáá!!! -szólt elképzelhetetlen hangerõvel, hiszen túlharsogta a melletünk öt méterrel zakatoló gyorsuló vonat hangját, és behallatszott a csukott ablakon keresztül is.
Akkor megláttam ahogy egy õszhajú ember a vonat mellett fut, a jobb karját odacsukta az automata ajtó.
A vonat könyörtelenül egyre gyorsult, és a szerencsétlen megdöbbentõ gyorsasággal szedte a lábát, mert nem akart a kerekek közé fordulni.
És ordított.
Pillanatok alatt eltûntek a szemem elõl, hiszen az ablak nem volt lehúzva, de a látvány a retinámba égett, és különösen azt a szörnyû üvöltést sohasem fogom elfelejteni.
A vér meghûlt bennem, és a gyomrom egy pillanat alatt kõvé változott.
Akkora már a határõrök pattogtak le a mi álló vonatunkról, kiabálva szaladgálva, de mindhiába. A belépõ Dácia nem állt meg, és a hátulján a piros fény egyre kisebb lett, kihúzott az állomásról, a halált üvöltõ öreggel együtt.
Késõbb összarakva a történet a következõ:
Pesten a hajléktalanok kis csoportja úgy próbálja átvészelni a téli éjszakát, hogy felülnek nemzetközi vonatokra, a jó meleg kupéba. Jegyük persze nincs, de mivel egy részük már hetven fölötti nem is kell, a másik részük meg egyáltalán nem ad semmilyen igazolványt, úgyhogy a kalauzok tehetetlenek ezzel a jelenséggel szemben. Három-öt fõ minden éjszaka jön a Dáciával.
A kalauz, -aki akkor Kecsó haverom felesége volt,- felébresztette az öreget, hgy mostmár le kell szállnia, mert mindjárt jönnek a határõrök útlevél vizsgálatra.
Az öreg a kis motyójával lekászálódott, és megpróbált felszállni a visszafelé, Pest felé tartó vonatra. A nylon zacskóit felrakta, és amikor felnyúlt hogy megfogja a kapaszkodót, és feltornássza magát, az automata vezérlésû ajtó rácsukódott a karjára, és a vonat elindult.
A peronon a vonatot biztosító fiatal határõr srác mesélte, hogy õ háttal állt a vonatnak de amikor meghallotta azt a szörnyû üvöltést, meglátta hoyg az öreg csak rohan egyre gyorsabban, és mikor elfogyott a lába alól a peron betonja csak csapódott oda-oda az ajtónak.
-Hoszú pillanatokig moccani sem tudtam. megmerevedett mindenem -mondta sápadtan a srác.
Szerencsére annyira szorosan tartotta az ajtó a karját, hogy nem tudta maga alágyûrni. így száguldottak bele az éjszakába. A forgalmista kirohant, és megpróbált megállj jelzést adni a vonatnak, de a mozdonyvezetõ nem vette észre, és nem állt meg. késõbb valaki meghúzta a vészféket, és kinn a nyílt pályán csak megálltak. Az állomástól vagy hat kilométerre.
Addigra viszont az öreg valahogy mégiscsak kicsúszott a kabátjából, de egészen fönn a mázsaháznál, feküdt a sínek mellett. A határõök, Csungiék kiszaladtak hozzá, hívták a mentõt, és letakarták pokrócokkal. Ha jól saccolom, kábé hatszáz métert szaladt, meg lógott a vonaton.
Csungi mesélte hogy a fejérõl, a lábáról le volt nyúzva a bõr, és a karját is fájlalta, a cipõjét nem találták. elõször még beszélt, de azután sokkot kapott, és csak motyogott hogy:
-Fáj fáj..
A mentõk több mint egy óra múlva jöttek, és vákumágyon vitték el a szerencsétlent, még élve.
A rendõrök miután megtudták hogy hajléktalan mégcsak ki sem jöttek helyszínelni sem.
Én úgy tudom senki sem lett felelõségre vonva a dologért..
Hiszen csak egy hajléktalan...
Én valamelyik éjjel ezzel álmodtam.
Már mindjárt nem olyan kedves romantikus a kis állomás a százéves gesztenyefákkal a gyönyörû régi állomásépülettel, és a vonatokkal.
Talán sikerült kifirkálni magamból, talán nem jön elõ többé álmomban sem.
Gondoltad volna?
Már lassan egy hónapja, hogy még vonatot sem látam....
|
silence, 10:45
|
|
|
Eddig csak Tündike "csillagporos" agymenéseit, paranoid téveszméit kellett olvasnom...
Kijelentem.
Nem vagyok sem Luca, sem január sem február, sem semmiféle Feöer szigetek..
Õszintén szólva soha életemben nem voltam a csigára feljelentkezve csak egy névvel...
Egyetlenegyszer mérgemben regisztráltam Gagyitundi néven, de akkor viszont nem voltam silence..
Ha én írnék álnaplót, vagy ilyesmit, egy percig sem tagadnám, de az nem lenne ilyen gyerekes, és trágár, hogy te kezdted meg én kezdtem, meg ilyenek..
Ha írnék, azt nem tenné ki senki sem az ablakba...
Kijelentem továbbá még, hogy bárki bármilyen módon próbál belekeverni a jelenleg folyó "Én vagyok a csiga királynõje" címû szappanoperába, nem fog menni..
A Castingra sem mentem el eleve..
Távolmaradok mindenféle trágár, és sunyi kavarástól, egymás pocskondiázásától, gyerekes ravaszkodástól..
Nem szándékozom ugyanis orgazmust okozni senkinek ily módon..
Meghát.... megígértem valakinek...
Akaraterõ... :-)))
|
silence, 7:44
|
|
|
|
| 2007. janur 29., htf |
|
|
0 |
|
|
"Szappanoperák!
Poszter erõszak!
Mindig a nõk a viperák
A férfiak meg a fõemlõsök.."
Tankcsapda
|
silence, 17:35
|
|
|
|
silence, 17:34
|
|
|
Szél úrfi lefújta a sütõmrõl a fóliát...
Az udvaron mûanyagvödröt kerget..
A kutyatálak is karikáznak.. A nyárikonyha ajtaja fel- fel pattan, és az ég alja vörös mint a vér...
Mintha egész Csaba lángolna..
A redõnyök õrült módon zörögnek..
A buszmegállóból behúzott nyakú emberek sietnek a falu felé...
A nyárikonyhát bezártam, mi mást tehetnék?
Holnap meg veszek egy lottót, mert furcsa álmom volt...
Most meg megvan a Lost harmadik szériájának elsõ négy része...
Úgyhogy este Lost... Eltûntek...
És no vacsi...
|
silence, 17:21
|
|
|
László Noémi
MENNYIRE SZÉP LESZ
Menyire szép lesz
abban a hitben
aludni el
hogy valamire vittem
mennyire szép lesz
tág mezõben
hol a fûszál sem
felelõtlen
hol zord az észak
szorgos a hangya
nõ a szerencse
nagyra nagyra
világ sírköve
mélyen mélyen
mennyire szép lesz
békességben.
|
silence, 12:23
|
|
|
Gyalogoltam, boltban voltam..
Majd ejfújt szélúrfi..
Ebédelni kellene....
|
silence, 12:13
|
|
|
"Oda-vissza nap nap után
gyosfotó a táj
Oda-vissza nap nap után
és nincs megállj..."
Mennem kell be a faluba.. Jól fölöltözöm...
Bicajra pattanok... Na jó.... fölkászálódom...
És beviharzok a boltba..
Na jó... kényelmesen bekerekezek..
De ha nagyon fúj a szél, akkor gyalogolok...
Azután bekötöm a két óriási hangszórómat.. ilyen zenére megéri...
Azután pici lépést tervezek céljaim megvalósítása érdekében....
Mert célok, tervek kellenek....
"Soha nem elééééég!..."
Nem bírtam ki újra meghallgatom.... :-)))
Bye... :-)
|
silence, 9:43
|
|
|
P.Box-ról nem találok képet...
:-(
De ez megtetszett.. ahogy a csaj kinyitja Pandóra szelencéjét.. és rászabadítja a világra bûnöket..
|
silence, 9:31
|
|
|
Pandoras Box
Klasszikus szintén.... Vikidállal...
Kiscsikó koromban hallgattam utoljára..
Micsoda zene!
Persze Cserháti Pityesz nélkül semmi sem lett volna...
Nyugodj békében Pityesz...
P. Box : Soha Nem Elég
Ostoba szavakkal támad
A hazug, ha otthagyod
A buta az túl okos lesz
Ha nem vagy ott
Az irigy semmit nem alszik
Éjszakákon át
A hiúnak orráig ér
A nagyvilág
Nézz körül és válassz!
Tudnod kell a választ!
Nézz körül és válassz!
Tudnod kell ki vagy!
Rájössz, hogy magadból bármennyit adsz
És akárhogy szétszakadsz
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem hagyom abba
Csak újra kezdem el
Újult erõvel tép
A szenvedély
Kérdezni akkor is fontos
Ha senki nem felel
Mindegy, hogy milyen az út
Ha menni kell
Yeeeahh!
Nézz körül és válassz!
Tudnod kell a választ!
Nézz körül és válassz!
Tudnod kell ki vagy!
Rájössz, hogy magadból bármennyit adsz
És akárhogy szétszakadsz
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
(Szóló)
Nézz körül és válassz!
Tudnod kell a választ!
Nézz körül és válassz!
Tudnod kell ki vagy!
Rájössz, hogy magadból bármennyit adsz
És akárhogy szétszakadsz
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
Soha nem elég!
|
silence, 9:14
|
|
|
|
silence, 8:56
|
|
|
És most.. Helloween!
A hét kulcs örzõje..
Keeper of the ..
Bár ez megvan CD-n is..
Csak tudod már nagyon régen hallgattam...
Klaszikus alapmû...
Még Kischke énekelt... :-)
|
silence, 8:52
|
|
|
|
silence, 8:37
|
|
|
Motörhead!
Yeahhh!!!!!
Nyomjad Lemmy! :-))))))
|
silence, 8:32
|
|
|
Sokszor nagyon nehéz csöndben maradni.....
De azt hiszem mégis érdemes felülemelkedni a dolgokon...
IC kikapcsolhatóvá teszi majd a blogcomenteket, mint ahogy tavaly decemberben ígérte...
És akkor azt olvasom amit akarok... :-)
Azzal állok szóba akivel érdemes....
És írhatok bármit anélkül hogy lehánynák nap mint nap fáradhatatlanul...
|
silence, 8:31
|
|
|
Az öcskös kerített valahonnan egy DVD-t..
Helloween, Régi Gép, Pandoras Box, P. Mobil, Nightwish, Faith NO More, Karthago, Bikini, Guns` n Roses, Ossian, Pokolgép, Iron Maiden, ACDC..
Hogy csak egy kis ízelítõt adjak az elõadókból..
Válogatok, jajj nagyon élvezem.... :-)
Mintha harminckét darab CD lemezt kaptam volna ajándékba..
Pedig még nincs is szülinapom...
Fülinap!!! :-))
|
silence, 8:12
|
|
|
Gyulán, a román gimiben volt az öszevont nyugdíjasbúcsúztató... Virágok,a lökösi zenekar, megható beszédek,régnem látott volt kollegák, és persze a mi pálinkánk minden asztalon..
Villogó vakuk, nyakkendõ, twist, nagy vigyorgások... :-))
Csak mert kéredezted... :-))
|
silence, 7:52
|
|
|
|
| |
