| 2007. janur 12., pntek |
|
 |
0 |
|
|
Hehehe..:-)))hernyó lettem, és nõ, és görény... :-)))
Nemsoká néger paraszt leszek.... meg tudjisten még mi...
Újra rámakadt a halaskofa... :-))))
Én vállalom amit teszek...
Bizonyám!
De nekem nincs noteszem teli nick nevekkel, és hozzátartozó jelszavakkal..
Aki aggódna csúnyaszájúért, ne aggódjon..
Itt van õ mindenféle néven, és kavar, átkozódik, és írja a gagyi hazug verseit..
Mert csupán ennyi az élete....
Nem mondhatnám hogy boldog vagyok, de mit lehet tenni?
Kieregelni nem fogok...
Egyébként madarat tolláról, s embert barátjáról...
|
silence, 11:26
|
|
|
Takarítom a postafiókom..
Nézd mit találtam...
Franz Kaffka:
Álom
Josef K. a következõket álmodta:
Szép idõ volt, és K. sétálni akart egyet. Alig tett azonban két lépést,
már a temetõbe ért. Voltak ott mesterkélt, girbegurbán kanyargó utak,
de õ sebes sodrású vízhez hasonló utcán siklott, egyensúlyát megõrzõ,
lebegõ testtartásban. Már távolról szemébe tûnt egy frissen hantolt
sír; meg akart állni elõtte. Ez a sírdomb szinte csábította; úgy
érezte, bármennyire siet is, nem érhet oda elég hamar. Néha azonban
alig látta a sírdombot, zászlók takarták el szeme elõl, lobogó vásznuk
erõsen csapkodott; a zászlóvivõk nem voltak láthatóak, olyan volt,
mintha hatalmas örömrivalgás tombolna ott.
Miközben tekintetét a távolba szegezte, hirtelen meglátta közvetlenül
az út mellett, szinte már maga mögött ugyanazt a sírdombot. Gyorsan a
fûbe ugrott. Mivel elrugaszkodó lába alatt tovább száguldott az út,
megingott, és pontosan a sírdomb elõtt esett térdre. A sír mögött két
ember állt, és egy sírkövet tartottak a levegõben. Alighogy K.
megjelent, a követ a földbe nyomták, és az úgy állt ott, mintha
szilárdan odafalazták volna. Az egyik bokorból nyomban elõlépett egy
harmadik ember, akin K. tüstént észrevette, hogy mûvész. Nadrág volt
csak rajta, meg hanyagul begombolt ing, fején bársonysapka; kezében
közönséges ceruzát tartott, amivel már közeledtében figurákat rajzolt a
levegõbe.
Ezzel a ceruzával rajzolni kezdett a sírkõre; a kõ nagyon magas volt,
meggörnyednie egyáltalán nem kellett, csak elõredõlnie, ha nem akart
rálépni a sír gyepére, amely elválasztotta a kõtõl. Lábujjhegyre állt
tehát, és bal kezével a kõ lapjához támaszkodott. Különlegesen ügyes
mesterkedéssel sikerült a közönséges ceruzával aranybetûket
létrehoznia; ezt írta: ITT NYUGSZIK... Minden egyes betû világosan és
szépen, mélyen a kõbe vésve rajzolódott ki, és valamennyi tiszta
aranyból volt. Amint a két szót leírta, hátranézett K.-ra; K.
felajzottan várta a felirat folytatását, nem törõdött a férfival, csak
a követ bámulta. Az ember valóban nekifogott az írás folytatásának, de
nem ment neki, gátolta benne valami, leengedte a ceruzát, és ismét
hátranézett K.-ra. Ekkor K. is ránézett a mûvészre, és észrevette, hogy
az nagy zavarban van, melynek okát azonban nem értette. A mûvész iménti
élénksége eltûnt. Ettõl K. is zavarba jött; tanácstalanul néztek
egymásra; valami rút félreértés történt, amit egyikük sem tudott
eloszlatni. Éppen a legrosszabbkor a temetõ kápolnájában még egy kis
harang is megszólalt, de a mûvész hevesen hadonászni kezdett, mire
elhallgatott. Kis idõ múlva újra rákezdte, ezúttal azonban nagyon
halkan, és felszólítás nélkül mindjárt abba is hagyta; mintha csak a
csengését próbálgatta volna. K. vigasztalan volt a mûvész állapota
miatt, arcát kezébe temetve sírni kezdett, és sokáig zokogott. A mûvész
várt, amíg K. megnyugszik, aztán, mivel más megoldást nem talált, úgy
döntött, hogy mégis folytatja az írást. Az elsõ kis vonás megváltást
jelentett K.-nak, de ezt a mûvész szemmel láthatóan csak nagyon
kelletlenül vetette oda; az írás sem volt már olyan szép, mindenekelõtt
az aranyozás hiányzott róla; halványan és bizonytalanul húzódott a
vonás, csak a betû sikerült nagyon nagyra. J betû volt, már csaknem
befejezte, amikor dühödten a sírhalomba rúgott, olyan erõvel, hogy a
göröngyök szerteszét repültek. K. most végre megértette; nem volt már
ideje rá, hogy kérlelje; mind a tíz ujjával ásta a földet, mely
jóformán alig állt ellen; látszott, mindent elõre elkészítettek; csak
színleg raktak oda egy vékony földréteget; alatta azonnal feltárult egy
meredek falú, nagy lyuk, amelyben K., akit hátulról egy szelíd áramlat
magával sodort, elsüllyedt. Miközben odalenn az áthatolhatatlan mélység
már befogadta, és fejét még hátraszegve felemelte, neve hatalmas
cirádákban száguldott odafenn a sírkövön.
Elbûvölten ettõl a látványtól, felébredt.
|
silence, 8:47
|
|
|
Dudkának.
Mert verset olvasni muszály!!
:-))
Jékely Zoltán
Fenyõfák tánca, Vízkereszt után
Elnéztem éjnek-évadán
havas szél õket hogy dobálta!
Romos udvar zugában állt a bál,
megúnt fenyõfák kerge tánca.
Három-négy megcsúfolt fenyõ
összefogózva hogy bokázott!
A szél, szájában kályhacsõ,
fel-felhuhogva furulyázott.
Ó, hol a hintó, hol a hintaló,
hol a bohóc, a kismackó alóluk?
Hová tûnt a sok csillogó
arany-ezüst gömböcske róluk?
Járták a szél kedve szerint,
megfosztva minden cicomától,
szemétre hányt örömeink
könyörtelen példázatául.
Az a kis dal, a ringató,
jászol-szalmán álmodtató,
örömhozó dalocska hol van?
(S a hajnalban lopakodó,
mezítláb odasurranó
fiúcska, aki voltam…)
|
silence, 8:12
|
|
|
Hihihi.... Mennyi lüke egy rakáson.. .-) De nem én vagyok a fõnök...:-))
Asszem ennél a szlovák oviban Bagyinka Palika is már messzebb jár...
Óvónéni:
-És most gugolljanak le a kislányok, a kisfiúk maradjanak állva!
Bagyinka Palika leguggol a kislányokkal együtt.
Óvónéni:
-Palikaaa!! Te kisfiú vagy, vagy kislány!!??
Palika erõsen gondolkodik: Homlok öszeráncol, száj csücsörít..
-MMMM... Kislány!- vágja ki boldogan..
Óvónéni:
Palikanekedkukidvankisfiúvagy... felállni azonnal!!
Palika kicsit vonakodva csalódottam feláll..
Kb itt tartanak egyesek a csigán...
Mennyi lüke egy rakáson...:-) De nem én vagyok a fõnök...
|
silence, 7:40
|
|
|
|
| 2007. janur 11., cstrtk |
|
|
0 |
|
|
Ebédszünet.. :-)
|
silence, 13:33
|
|
|
Teljes õszinteséggel kijelentem, hogy nem vagyok se lüketündi se fütyitündi...
Bár tucsitündi táviratban két napja megfenyegetett, miszerint ha "nem viselkedek jól" (egy vers miatt) akkor megint repülök innen mint a múltkor, De erre nem reagáltam... vagyis annyit, hogy újra letiltottam a táviratait, Nen szeretnék a következõ célpontja lenni, egy eszement halaskofastílusú szócsatába keveredni..
És most az sem érdekel hogy ki hisz nekem vagy ki nem...
Ez az igazság...
Egyetlen betût, egy pillanatot sem fogok többé ezzel foglalkozni..
|
silence, 7:08
|
|
|
Jó reggelt!
Köszönöm a blogcomenteket, egyetlenegyet nem tudtam elolvasni, de talán az nem is fontos... :-)))
Hajnal óta a sláger rádióthallgatom (jobb híján)mert nem tudtam aludni..
Mennék már haza...
Megyek keresek Niveát.. mert nem hoztam... :-)
Meg valami diet reggelit...
Mondjuk abáltszalonna füstölt májas, hordós káposzta...
Mondjuk...
:-))
|
silence, 7:02
|
|
|
|
| 2007. janur 10., szerda |
|
|
0 |
|
|
Ma tavasszal álmodom...
hasonlít... .-)
|
silence, 20:22
|
|
|
|
silence, 20:18
|
|
|
Helló!
Akad valaki aki öszedugja velem a fejét?
Egy türelmes..
Aki megérzi a szavak igazi szépségét színét, bölcsességét?
Vagy csak a nagy süket csöndbe énekel Füst Milán? :-))
|
silence, 19:16
|
|
|
Füst Milán
AZ ÉLET ALKONYA
„Nehéz próba elõtt állsz.”
(Török Sophie)
Bandzsitani kezd a szemed, mert itt az idõd: küszöbödön már az öregség
S te két szempontból nézed majd a végtelent: szögben töröd.
Tombol majd a sötétség körüled, ám te meg se moccansz, mert nem alkuszol…
Nem igen félsz te már az éji hidegektõl, nem is búslakodol s ha olykor álmaidban elédjárul egy-egy emberarc,
Te mozdulatlan várod õt, – nem biztatod, nem kergeted
S úgy ûlsz elõtte, mint a hegy.
Vérzõ fogakról álmodol s ha ki nyeríteni merne pitvarodban a nemi gyönyöröktõl: gonoszúl neveted…
S nem fogadsz el tõle semmi indoklást. Mert rétesek az eszményképeid, –
Azt képzeled, hogy kövér nõknek hízelegsz az ételért, – egy nagy leves,
Hatalmas sûlt-tökök és répák, hízott medvék veszik olykor ûltödet körül
S te lassan ingatod a fejed erre s nem beszélsz.
Így, így. Ez lesz a sorsod, ha megéred. – Olyan meleg már az éj
S oly részegítõ volt ma még az alkonyatnak sötét napkorongja. – Félned nem szabad.
Légy buzgó s jószivû, amíg lehet. S akik majd ordítanak még az életért…
Légy papjuk, higgadt orvosuk talán. Ez most a dolgod itt.
És meg ne mondd nekik egész tudásod… Hallgasd el felét…
Légy hatalmas a hallgatásban. S ha majd olykor sírni kell,
Mert régi képek, ennen képed kezdett el a falon furcsán zengeni, –
Errõl se szólj. – Isten segéljen útadon. – S ne hogy példázat légy nekik:
Hogy minden milyen rosszra fordul itt az ég alatt.
|
silence, 19:13
|
|
|
Bizony bizony jó adag feszültség, és bizonytalanság bujkál bennem...
Ha jobban belegondolok...
Nem gondoltam volna, hogy a naplómból ez ennyire világít... :-(
Vagy talán nem is mindenkinek ennyire egyértelmû?
Nadehát (ezt a kifejezést most kreáltam) azért alkony szonáta ez a napló, mert én vagyok benne...
Szerintem nem mindenki veszi észre...
Hmm...
Valami ilyesmi képesség miatt nézik az emberek kicsi isteneknek a pszichológusokat...(és félnek kicsit)
Na eleget elemezgettem magam...
"Ne filozofálj, tudod a lényeg az hogy
kinek látszol, és kinek játszol,
és elmúlsz húsz és
elmúlsz negyven és elmúlsz te is
szépen csendben.."
Rapülõk
jajj ezt ne ugord át... :-))))
|
silence, 18:47
|
|
|
Dudka jól lát...:-))))
Bár nekem sok naplóról gyökeresen más a véleményem... :-) Dehát ettõl különbözünk...
Az érdekes inkább az, amikor valaki ezt negatív véleménynek értékeli, és ennek örül, olyan.. hogyismondjam... "beszûkült" módon.. :-))
Kedves Dudka, ha átugrod a verseket, és dalszövegeket, azt nagyon sajnálom...
Tudod én aztaz érzést szeretném felidézni, mint amikor régen négyen öten öszedugtuk a fejünk, és együtt hallgattuk az új AC DC lemezt.. azt az izgalmat...
-Hallod a dobot?
-Érzed ezt a szólót?
Ma nagyon örültem az egyszerû kemény melónak...
Valahogy kicsit hõsnek érzem magam tõle... :-)))
Ez már csak elég õszinte? Nem? :-)))))
Szóval köszönöm hogy listára került a naplóm...
Mégiscsak jobb mint a közöny... hehehe..
Mert a közönynél nincs szarabb.. ugye?
Nap mint nap...
|
silence, 18:33
|
|
|
ÁÁÁ....
Ki vagyok kicsit.. persze a fürdés majd segít...
Soha többé nem kötök meg egyetlen nyaláb gallyat sem.. Készen lettünk...de holnap hordjuk befelé...
Ma McCoullogh (stihl) fûrésszel szabdaltam a fákat..
Olyan vagyok mint a gyerekek..Brrr.. rrrrr.. vávávává..
Élveztem a fûrészelést..
Mind olyanok vagyunk mint a gyerekek...
Mond meg a háborúk nem gyerekes játszámák, amit felnõttek játszanak?
Nos...
Mindjárt én jövök a fürdéssel...
És a tûz lobog, a kiskonyhában...
Ég az arcom....
Pedig Nivea... :-)
|
silence, 18:08
|
|
|
Nyertem újabb két napot.. de legalább ma itthon aludtam..
Kérdem én?
Nem elég egy dagi nyugdíjasnak elõször heti két nap kemény fizikai munka?
Dehogynem...
De amikor Onedin megkérdezi:
-Mit csinálsz szerdán?
Mégsem mondhatom hogy a garázsba fel akarok rajzszögezni három Sonata Arctica postert, meg négy Tankcsapdát... És netezni is kellene... Meg olvasni.. az IPM-et.. Mosogatás porszívózás...Film? :-))
Inkább elvállaltam (nem be!!) még két napot a kertben..
Ugyanis ha ma végzünk a gallykötözéssel, az be is kell hordani, és két helyen elvágni a két méteres kötegeket...
Szóval...
|
silence, 7:16
|
|
|
|
| 2007. janur 8., htf |
|
|
0 |
|
|
Helyzetjelentés:
Onedin fölriadt, és azt kérdezte:
-Megy már a tv ügyvédje?-
ÁÁ.. és újra elájult...
|
silence, 20:54
|
|
|
Felfoghatatlanez a netvilág.. skype-on konferenciavonalban voltam Béccsel, és a saját otthonommal... :-) A gyermekeim, nejem, Betty, Indián, és én mind egyszerre beszéltünk.... :-)))))
|
silence, 20:41
|
|
|
Onedin elaludt....hehehe....
Már horkol... Én meg rakok a tüzemre... :-)
|
silence, 19:43
|
|
|
Majd virágzó gyümölcsfákkal álmodom..
|
silence, 19:30
|
|
|
Tiszta romantika...
Itt ülök, az arcom bordó.. nem a nap miatt.. Kifújt a szél.. Tudod a véredények....
Fáj minden tagom, és mégis olyan jó megelégedett vagyok...
Holnap keményeb lesz...
Különlegesen szép idõnk volt...
Ma mire igazából rááltunk a melóra majdnem tizenegy volt.. Holnap nyolctól viszont sziggorúan.... :-)
Onedin kapitány, aki leginkább most a télapóra hajaz, itt ül és a tévét bámulja.. Pistike rohangál ki, s be...
Kiénekeltem magamnak, hogy hadd alhassak egyedül a kiskonyhában.. Indoklásul elmondtam, hogy nem hoztam vazelint...
Meghogy horkolok.. pedig attól félek Pista komám horkol...:-))
Mivel a konvektor állandóan kialszik, rendes tüzet raktunk a sparherdba..
Lobog a láng.. Jó meleg lesz.
Nem hiszem hogy számolnom kellene a bárányokat, hogy elaludjak...
Hiányzik a családom.. :-(
|
silence, 17:42
|
|
|
Takáts Gyula
Gyümölcsfáimhoz
Sûrû, fonódó ágbogok,
ti földbõl nõtt élõ jelek,
ámulva nézem lombotok.
Tanítsátok kertészetek.
Tanítsátok, hogy mit üzen
a mélyen-hullámzó gyökér
és lombveréstek mit susog,
mert annyi sok titok kísért.
Tíz éve álltok itt, derék
jó társaim, szép karcsú fák,
s nem ismerlek még bennetek!
S míly óriási a világ…
Ne vessetek meg mégse, fák.
Bevallom, lám, mit sem tudok.
Fonódjatok az égbe szét.
Hullassátok rám titkotok,
hogy lomb, gyökér s a csillagok,
a föld, az ég testvér velem.
E rémítõ ember-magányt,
jó fáim, tán így feledem.
|
silence, 7:33
|
|
|
Fölöltöztem... :-))))
Játszóruha rajtam, táskában pizsu váltás fehérnemû, pótelemek. Mp3-as lejátszó, tegnapi nyuszipöri, Galaktika, IPM, jól föl vagyok ám készülõdve...
A gyermekek kimentek a buszhoz végre... Fehér póló tornára teaöntögetés, reggeli, kakaó, hol a cipõm, viszed a könyvet.. itt a bérletpénz...
Ahogy azt reggel kell...
Várom a barátom...
Nem sietünk.. csak öregesen, tatásan..
Irány a gyümölcsös két napra....
Nem mászkálunk mindig haza, spórolunk a benzinnel...
"Derekas" munka lesz.. Gallyat kötni hajolgatni...
Iratoson a faluban is van net..
Nem szeretnék Onedin kapitányal aludni, mert horkol mintha tank indulna..
Kibérelem magamnak a kiskonyhát...
Na heavy.. :-))
|
silence, 7:23
|
|
|
|
| 2007. janur 7., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Válogatok zenéket az mp3-ra..
Ha megunnánk a szövegelést... :-))
|
silence, 16:05
|
|
|
Nem nem vagyok terhes... :-))
Még....
|
silence, 10:51
|
|
|
|
silence, 10:42
|
|
|
Szép vasárnap... :-))))
Készülök lélekben a holnap kezdõdõ kétnapos gyümölcskerti túrára...
Egy sor fát, a korán érõt (136 db) ki kellett szedni, mert hat éva latt egyszerûen egyszer termett csak részlegesen..
Ruth Genstetter (Rút gengszter)a böcsületes neve...
Olybá tûnik nem a dombiratosi éghajlat a kedvence...
Szóval le kell nyakazni, feldarabolni, és behordani... Két napunk biztosan rámegy..
De levegõn leszek, a világ legjobb társaságában...(egyetlen barátommal) és egy kicsit átmozgatom magam...
Ott is alszunk...
Te hogy lehet, hogy tavaly még szerettem a fahéj illatát, mostanság, meg komoly hányingerem van tõle, elég ha rágondolok...
Változik az ember gyermeke... Hála a jó istennek...
A máz...A lekopott máz alá ha látnál...
Kívülrõl csupaméz bölcsesség...
Így takarnak sötét titkokat,
fájó közöny szülte keserûséget..
Szinlelve derûs szép napokat
Feledve a belsõ ijesztõ ürességet...
|
silence, 10:29
|
|
|
|
| 2007. janur 5., pntek |
|
|
0 |
|
|
Kányádi Sándor: Jönnek hozzám
jönnek hozzám hajnalonta
ködbe bújva lopakodva
jönnek hozzám hajnalonta
honnan jönnek mit akarnak
csontomig ki mért takarnak
csontomig ki mért takarnak
kebelembe rezgõnyárfát
kötnek alá árva bárányt
mért ültetnek rezgõnyárfát
szívem májam mint a gyermek
akit ha kell ha nem vernek
akit ha kell ha nem vernek
szívem májam mért szedik ki
szívem májam mért szedik ki
s vetik a kutyáknak enni
kötnék bár egy tiszta gyolcsba
annyit érdemeltem volna
kötnék bár egy tiszta gyolcsba
két szememen ki-bejárnak
elmenõben meggyaláznak
két szememen ki- s bejárnak
földdel tömik be a számat
|
silence, 17:01
|
|
|
Na.... vissza a régi kerékvágásba.. :-))
|
silence, 16:34
|
|
|
|
silence, 14:04
|
|
|
Voltam a melóhelyemen, tartoztam még egy övvel, és elhoztam a nagy fekete lámpámat is...
Elég nagy ott a punnyadás...
KB. 10 percem volt a két vonat között..
Sütöttem egy nyuszit.. a családban, de még a távolabbi rokonok között sem eszi senki rajtam kívül.. Nekem nagyon ízlik fokhagymásan szalonnával tûzdelve fûszeresen szép pirosra sütve..
Ráadásul nem hizlal..
Remélem.. :-)))
Nem nem vágtam be az egészet.. beosztom... :-)))
Hallgatom itt Andrea Bocellit, és eszembe jutott, hogy van mégegy száma ami tetszik. Egy duett.. Time too say good bye.. Valami ilyesmi a címe, és én ezt a Királytól hallottam legelõször.
Tudod õ volt a Király. Ehez kétség sem fér.
Lehet hogy Zámbó Jimmy nem volt egy jellemóriás, az is lehet hogy nem sok bölcsességgel áldotta meg a sors, de amit a zenérõl, az éneklésrõl tudni lehet, az a kisujjában volt.
Tudod amikor megszületett szerintem a jóisten látta hogy milyen fura szerzet, és rálehelt..
Szegénységi bizonyítvány hogy a kereskedelmi rádiók nem játszák a zenéjét,-mondván nem fér a profiljukba.
Nekünk mindenben muszáj majmolni a nyugatot.. Persze a Britney Spears klónok, meg az idióta fiúbandák beférnek ebbe a különleges "profilba"
Nem akarok neveket írni nem akarok senkit megsérteni...
Gondolod hogy Miklósa Erika(aki úgy jár kel a milánói Scalában, és a New Yorki Metropolitenben, mint én itthon a nappaliban) nekiállt volna vele ezt a számot elénekelni, ha nem tudta volna hogy tényleg õ a Király?
Ugye nem....
Végül is teljesen felesleges ezt itt bizonygatnom..
Egyszerûen felrakod tõle azt a számot, hogy Goood bye bye love, amit Demis Roussos után elénekelt...
És már tudod is hogy Király volt..
Érezned kell...
Lehet hogy furcsa hogy egy Tankcsapda rajongó így ír Zámbó Jimmyrõl, de nem tehetek róla.
Ha hallgatom libabõrös leszek...
És nem szégyellem... :-)))))
|
silence, 13:52
|
|
|
|
| |
