| 2007. februr 19., htf |
|
 |
0 |
|
|
Hát nálam ma már nincs itthon a szív, úgyhogy ne keresse senki se. Kitette a "Ne zavarj!" táblát, de odabiggyesztette még azt is, hogy: SOHA TÖBBET.
Mivel ez egy napló, és bár lehet kommentálni, ehhez nem kérek hozzáfûznivalókat, kérdéseket és atöbbi.
Ilyen vagyok, ez van velem, leírom, mert le akarom írni, legfeljebb (remélhetõleg) továbblépsz.
Szeretnék egy lakatlan szigetet.
|
ronee, 22:07
|
|
|
A mosoly világosság a lélek ablakában. Jelzi, hogy a szív otthon van.
|
ronee, 7:58
|
|
|
|
| 2007. februr 18., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Rendet raktam az íróasztalomon. Lelomoltam a kreatívkodásokat, elõvettem a tanuláshoz szükséges macerákat és jöjjön aminek jönnie köll.
De akinek jönnie kellene, az nem jön... Pedig most nagyon beszélnem kellene vele. Manapság csak õ tud megnyugtatni.
Na megyek összekészítem a batyumat.
|
ronee, 20:34
|
|
|
Horoszkóp RÁK
február 15-21.
Valahogy azt veszed észre, hogy kívül maradsz az események sodrásából. Ne bánkódj: a mellékszereplõknek is jár Oscar, és talán kisebb a felelõsségük is, mint a nagy játékosoknak. Fordítsd a helyzetet a javadra, foglalkozz apró, de örömforrásként mûködõ dolgokkal.
Õszinte leszek. Nem is bánom, hogy kívül esek. Most szeretnék egy kis nyugodalmat magam körül (mondom ezt úgy, hogy holnaptól egy hét egyetem).
Az apró dolgok stimmelnek. Alkotok. Mert megnyugtat és mert nem kell agyalnom addig sem.
Persze rossz lakkot vettem, mert nem vizes, hanem higítós... Az egy dolog, hogy nem olcsó, de még büdös is
Na mindegy. Keresek egy másik poroskópot, hátha jobbat mond
|
ronee, 15:58
|
|
|
Pipi: S.O.S szerelem. Szomszéd? Ott fogok dolgozni is
Na tessék, milyen kicsi a világ
|
ronee, 11:48
|
|
|
Tegnap moziban voltunk esmeg. Ja, megy a flanc
Szóval úgy döntöttünk, az Urániába megyünk, mert úgy gondoltuk a film az film, de itt kevesebb, mint feleannyi a jegy. De mivel 15 perc körözés után sem találtunk egy fia parkolót se a Blahától az Astoriáig, így a Westend felé vetük az irányt. Hát ott bent is aggályos volt a parkolás már, de azért sikerült.
Megvettük a jegyet, kajáltunk és bementünk. Nekem szokásom minimum 3x megnézni a jegyet, a termet, a sort, a székszámot, mert én már csak ilyen vagyok.
Leültünk. Egyszercsak megjelenik egy srác, és nekem baromira nem tetszõ hangsúllyal közli, hogy nagyon vegyük elõ a jegyeket, nagyon nézzük meg, mert neki az A sor 7-8-9-re szólnak a jegyek. Mondom akkor nagy baj nem lehet, mert nekünk 5-6. Azt mondja jaj nagyon bocsi.
Csakhogy mellettünk is ültek ketten a 7-8-as széken. Õk elõvették a jegyeket a gyereknek, az nagyon alaposan megnézte és visszajött hozzánk, számomra még jobban nem tetszõ stílussal, hogy most már mi is vegyük elõ a jegyeket, mert neki ide szól.
Mondom nagyon sajnálom, de oldja meg. Felhívott egy emberkét, aki elemlámpával megnézte és közölte, hogy uram, önnek a H(!) sor 7-8-9-es székekre szól a jegye. Na akkor elkezdett hüppögni, hogy már nem csak vak, hanem hülye is, de hát a H meg az A annyira hasonlít...
Alapvetõen megfigyelhetõ az emberek nagy százalékánál, hogy egybõl nekiugrik a másik torkának, mielõtt széjjelbámulna a saját háza táján. Utána meg szabadkozik, hogy bocsánat, de persze akkor már késõ, mert el is baxxta az ember kedvét, pont egy vígjáték elõtt.
Mindenesetre Csányi Sanyi látványa nyugodalommal töltött el, így tudtam élvezni a filmet
|
ronee, 11:22
|
|
|
|
| 2007. februr 16., pntek |
|
|
0 |
|
|
A BOLDOG NÕK 5 TITKA
1. Fontos, hogy egy olyan férfit találj, akivel megoszthatod a felelõsségeket és a háztartási munkát, és hogy legyen egy jól fizetõ állása.
2. Fontos, hogy egy boldog férfit találj, aki imád táncolni, utazgatni és mindig megnevettet.
3. Fontos, hogy egy romantikus férfit találj, akire érzelmileg támaszkodhatsz, anélkül, hogy õ ezt kihasználná és ráadásul nem hazudik.
4. Fontos, hogy egy olyan férfit találj, aki tökéletes szeretõ és imád veled hancúrozni.
5. Fontos, de nagyon fontos, hogy ez a 4 férfi ne ismerje egymást!
|
ronee, 19:13
|
|
|
Pipi: köszi, Te mindig örülsz nekem: )*
Érdekes az élet. Olyan dolgok történnek mostanság, amiket soha nem tudtam volna elképzelni, hogy pl velem megeshetnek.
Soha ne mondd, hogy soha. Rettentõen ócska közhely, és ebbõl kifolyólag rettentõen igaz is.
Szóval belecsöppenünk helyzetekbe, jönnek új arcok, új helyek, új érzések, akik/amik felkavarják az állóvizet, jobban mondva belevágnak gonoszul egy féltéglát a tó közepébe és aztán jönnek a hullámok. Nem, nem hõhullámok.
Gondolatokra akartam utalni, valamiféle számvetésre, amikor az ember elkezdi elemezni a múltat, meg a jelent... Aztán próbál belelátni a jövõbe. Azon agyal, vajon érdemes-e azon az úton továbbmenni, amin eddig járt.
Szerencsés, ha vannak még kapaszkodók, vannak kitûzött célok, van motiváció, ami segít abban, hogy (ahogy alant is írtam) kikeljen reggel a pihepuhából és folytassa. Már ha nem tûnt el közben az út. Mert az utak már csak ilyenek. Kiszámíthatatlanok.
|
ronee, 10:15
|
|
|
|
| 2007. februr 14., szerda |
|
|
0 |
|
|
Jobban vagyok... Nem is baj, hogy nem sírtam itten, ugyanis mindenkinek megvan a maga baja (így nekem is) és nem szeretnék terhelni senkit sem vele. Persze vannak, akik tudják, mi volt ez a szünet, õk nem véletlenül tudják
De mivel nem vagyok az a tartósan bioritmus-negatív alany, ezért újjáéledek a romokból, ahova csak azért hullok, hogy pihenjek kicsit , ezt most már frankón bevallhatom
Hétfõn suli. Kedden is. Na meg szerdán. Csütörtök detto. Hát a péntek... Na az is. És hogy megkoronázzuk a hetet, szombaton is. Szerda körül lesz a holtpont, akkor fogok erõsen kõgyökönrugdalni mindenkit, aki csúnyán néz rám és csütörtöktõl már ehhez is fáradt leszek
Majd jövök sírni, hogy milyen izéket találtak ki nekünk.
Közben nagyon erõsen imádkozom, hogy üresedés legyen és mehessek végrevalahára dolgozni. Meglátom, mennyire jön be Ellenben most megyek szusszanni, mert fejfájással ébredtem. Én, a kripli.
|
ronee, 22:41
|
|
|
Mittudomén mit kellene ide írnom. Ez a Valentines izé teljesen hidegen hagy, mindennap éreztetni kell a másikkal, hogy szeretem. És milyen csudijó érzés ugye, ha viszont is szeretik az embert...
Ha együtt fõztök, együtt esztek, beszélgettek, szeretkeztek és úgy néztek egymásra, hogy elönt a melegség mindkettõtöket. Szép érzés. Feltölt. Értelmet ad annak, hogy minden reggel kikelj az ágyadból és folytasd az utadat. Vidáman. Mert tudod, hogy melletted van valaki, akinek fontos, amit teszel. Nem fog lenézõen beszélni a hobbidról, nem emlegeti folyamatosan, hogy nem elégedett az alakoddal. Elfogadja, amit mondasz, amit teszel, amit fontosnak vélsz, tolerál. Mert szeret.
És (plüss szívek, lufik, virágok ide vagy oda) ennek az év 365 napján kell így lennie.
|
ronee, 8:53
|
|
|
|
| 2007. februr 9., pntek |
|
|
0 |
|
|
Fáj a lelkem. Egy darabig nem lesz kedvem ide írni.
Pipi: nem tudok róla beszélni... Nem is akarok. Nincs igazság a földön.
|
ronee, 19:31
|
|
|
Igazán nincs bajom az esõvel, csak ha mennem kell valahova. Hát ma mennem kell. Na mindegy, kibírom.
Tegnap szóltam a fõnökacconynak, hogy ha üresedés lenne a szalonban, én megyek dolgozni, és örömmel vettem, hogy tetszik neki az ötlet Persze ez csak fél mûszakos meló, emellé kell keresnem még egy helyet majd a késõbbiekben. De ezen nem agyalok, mert itt a suli is, nem tudom egyelõre, hogy mit bírok.
Apropó suli. Ma kicsit elment az agyam megint, de lassan megszokom, hogy ilyen is van. Az andragógia tanárnõ kérte, hogy csináljunk 3-4-es csoportokat, mert van 12 tétel, minden csoport kap egyet és azt kidolgozza, elmagyarázza a többieknek. Van egy levelezõlista, amin a 38 emberbõl fent van 21 és már jött a levél, hogy mi így vagyunk hárman és a kiválasztott tételünk ez
Most nem tudom, hogy én vagyok hülye vagy tényleg ennyire másképp gondolkodnak emberek...
Hát írtam egy levelet, miután az egyik normális csoporttárs nemtetszését fejezte ki, miszerint ne mi válasszuk ki a tételt, majd a konzultáción a tanárnõ. Csatlakoztam a véleményéhez, már csak azért is, mert ismerem annyira az embereket, hogy ilyen helyzetekben a felnõtt-felnõtt tranzakció átmegy gyerek-gyerek, azaz ovis színvonalra, és "add ide, ez az én lapátom!" szitû vita kerekedik ki, másrészt pedig 21 ember nem az egész csoport, legyen már beleszólása mindenkinek a dologba.
Úgyhogy megkértem õket, nézzenek szét a csoportjukban és aki nincs fent, segítsenek már neki... Elment így az elsõ félév, hogy csak nekem jutott eszembe, de gondoltam majdcsak lesz valaki, aki megoldja.
Hát nem vót
|
ronee, 9:00
|
|
|
|
| 2007. februr 5., htf |
|
|
0 |
|
|
Tudtátok, hogyha a "mama" szó betûi közül egyet elvesztek, hármat meg megváltoztattok, akkor azt kapjátok, hogy: "sör"? Csodálatos, nem?
|
ronee, 21:47
|
|
|
Hát Kedves Napló- és nem Naplótársak.... Itt a tavasz, ez gyött ki
Tsiripelnek a madajak, batynak a matykák, pattannak a rügyek meg a gombok, ó áldott TAVASZ, oly szép vagy Te minékünk!
|
ronee, 15:07
|
|
|
|
| 2007. februr 4., vasrnap |
|
|
0 |
|
|
Õrnagyúr: vigyázok én magamra, nagylány vagyok, ne aggódjon
|
ronee, 20:15
|
|
|
Én szóltam elõre
Pipi: ahhát, röpködnek a végtagok
|
ronee, 15:11
|
|
|
Vegyétek tudomásul, hogy ha ott fogtok fetrengeni a lista tetejin összegörcsölõdve, én nem jövök széjjelpakolni, melyik testrész kihez tartozik!
Pipi: Az. NagyonRoneebaba
|
ronee, 14:03
|
|
|
A babaszervíz? Pancsi, hajmosás és egyéb ilyen irányú, tisztulásra való törekvés
Igen Pipi, nagyon baba lettem
|
ronee, 9:49
|
|
|
Azért kiegészítettem már a tegnapi kommentet, mert csak úgy össze volt hagyigálva... Nem mindig vagyok alkalmas az írásra. De legalább beismerem!
A mai napra nem terveztem különösebben megterhelõ munkákat, azt hiszem rendbevágom a gárderóbot, meg annak tartalmát, mert naponta nem 3x, hanem 4x kapok sikítófrászt tõle egy ideje...
A múltkor már beálltam az ajtóba, felvettem a pozíciót és egy jól irányzott mozdulattal kinyilvánítottam a véleményemet a háborús állapotokról:
Most viszont elmászok babaszervízre
|
ronee, 9:28
|
|
|
|
| 2007. februr 3., szombat |
|
|
0 |
|
|
Hát kéremalássan, remek volt a tegnapi este, ma hajnal fél3-ra értem haza nemkicsit büdösen és koszosan Olyan szaga van a ruhámnak, hogy nem biztos, hogy a mosógép gyomra ezt be fogja venni
Kipróbálom...
[...]
Bevette. Köhhintett kettõt, és rám morgott, de dógozik
Ott kezdõdött, hogy végeztem a dógommal és elindultam a kocsihoz. Közben nagyon hívogattam Apámat, merthogy ugye hova a rámuszba kell menni... Persze nem vette fel. Araszoltam a Blahára a dugóban és rendületlenül hívtam...
Már éppen kezdtem megõrülni, de aztán rájöttem, hogy nagylyány vagyok, odatalálok magam is. Sikerált parkolót találnom és kb sejtettem merre köll menni, majd mikor odaértem, megest telefonáltam... Közben észrevettem két ismerõs emberkét, akkor már tudtam, hogy helyben vagyok
Bementem, leültünk, aztán megérkezett az immár kedvenc lököttemmé vált babos krinolinom is (Csak nehogy elolvassa mit írok, mert még elérzékenyül, aztán a gatyám is rámegy a papírzsepikre nekije)
Beszélgettünk, helycserés támadást csináltunk, nagy nehezen befutottak apámék is. Apám egy kis táskában elhozta a fél konyháját: a saját maga két kis kacsójával sütött rántotthúst tartalmazó szendvicseit.
(Valamivel mindig meglep, azt bezzeg elfelejti, hogy 3 fagyival még mindig lóg nekem)
Én nem kaptam szendvicset, de Lujza Drága pogácsája életmentõ volt. Kösszöm szépen és az édes hûtõmágnest is
A röhögés az egész estére jellemzõ lett, jól éreztem magam. Éjfél felé átültem a két pasihoz, Belgát hallgattam sztereóban Krinolinnal plusz néha a kis Hobbit is belebúgott a sörösüvege mellõl egyemmeg
A zeneóra után ez a két bigyó kielemzett engem minden szempontból (a bankosokkal vigyázni köll, ez gyött ki) majd (a záróra és egy kis feszkó után az õsök között) elindultunk a nagy hidegben hazafelé. Apám telefonázott még a kocsma elõtt, nagyon kereste újdonsült anyumat, aztán feltette a nap költõi kérdését, miszerint mégis mit szeret ennyire bennem?!, majd elviharzott napkeletnek.
Én mentem a srácokkal, vagy õk velem, na tök mindegy. Miután Krini mondta, hogy most átfuthatunk az úton biztonságosan, majdnem elcsapott minket egy autó Szolidarizáltam velük olyan 44 másodpercet a hidegben, Hobbitnak adtam még egy kör csókot (kapott a kocsma elõtt is, mert fogalmam se volt, merre megy haza -na meg Neki se-) és elindultam haza.
Megkerestem a verdát, és sûrû éneklés közepette, nem betartva mindenhol a sebességet orientálódtam kifele Pestbû.
Hazaérve, ajtót nyitva Mokka kislisszolt a lábam mellett, Embernek kellett beengedni hajnal 4 felé, mert kaparta az ablakot
Ma moziban voltunk, étteremben, és elmentünk vásárolni pár izét. Most meg elmerülök egy nagy kád forró vízben lágy zene és az aromamécsesem társaságában
Igen. Megy a flanc!
|
ronee, 21:11
|
|
|
|
| 2007. februr 2., pntek |
|
|
0 |
|
|
Rájöttem már, miért ér kevesebb meglepetés engem. Egy ideje erõsítem magamban, hogy ne legyenek elvárásaim senkivel szemben sem. Az utolsó falas balhénál is ment a hiszti, hogy "én írok neked, te meg vissza se írsz!"...
Könyörgöm... ha én írok, de le se xarnak, akkor minek erõlködöm? Meg tudja ezt magyarázni valaki? Miért kell mindig mindenben elvárni a viszonzást? Így már nem éri meg adni? Csak ha kapok is valamit cserébe?
Az, hogy mindenki magából indul ki, teljesen természetes, csak a tolerancia szónál kellene kinyitni a szótárat úgy egyszer. Csuda érdekes egy dolog. De nem elég tudomásul venni a szó létezését, gyakorolni is kellene. Nemcsak személyes kapcsolatoknál, itt a netes ismerõsök körében is. Itt fõleg! Mert olyan emberekkel szemben támasztunk elvárásokat, akiket többnyire személyesen nem is láttunk. Belegondolva azért csak megmoccan legbelül valami, hogy ez így nem normális...
Hogy jövök én ahhoz, hogy ráakaszkodjak bárkire és nyüstöljem, hogy ugyan válaszoljon már és csak velem foglalkozzon és miért beszél másokkal? Agyrém ez a világ néha...
Ez nem kioktatás akart volna lenni, csak jótanács. Bár mindenki annak veszi, aminek akarja. Én ezt megtapasztaltam, és én sem szeretem, ha így viselkednek velem. Márpedig amit nem szeretnék, hogy kapjak, azt nem adom másnak sem
|
ronee, 11:08
|
|
|
|
| 2007. janur 31., szerda |
|
|
0 |
|
|
Csip: a szobámban volt elõször, utána meg kivittem a nappaliba
Az nem akkor vót! Amikor tengerimalac volt, õ már kint volt a nappaliban, ami egy légtér a konyhával. És mivel ezek fent vannak az emeleten, a spájz meg lent, anya minden vasárnap hozta fel a zöldségeket a levesbe. Ez a kis disznó meg visított, mint állat
Pipi: Hát Õ: 
|
ronee, 21:01
|
|
|
Sünc: mesélj nyugodtan.... Hátha megtörténik velünk és nem fogok meglepõdni. Még sokkot se kapok
Pipi: nem lett volna rossz azért a hó... Már csak a kártevõk, kullancsok meg miegymás miatt is. De februárban már senki se kívánja a havat, kivéve ha síelni vágyik. Bár azért hóembert építettem volna szívem szerint
Bár... a Fityulásbácsi is kihagyott az idén
|
ronee, 20:58
|
|
|
Az jutott ma eszembe, hogy milyen (és mennyi) állatunk volt már. Már hogy házilag. Ilyen... háziállat
[...]
Hú de nem vagyok a toppon
[...]
Na szóval. Szülinapomra kaptam barátnõmtõl egy hörcsögöt. Gonzálesz lett a neve, és én naiva jól beraktam a szobámba éjszakára. Csakhogy nem tudtam, hogy Õhörcsögsége fordítva tengeti a napjait. Nappal mukk se volt a forgács felõl, annál inkább éjjel! Nappal csak addig jött elõ, míg megtömte a fejit (de azt is félig kómásan, kialvatlan szemekkel) és ment vissza csucsulni
Éjszaka meg nem gyõzte túrni a fahulladékot olyan nagy hévvel, amilyen nagy hévvel én pakoltam ki õt a nappaliba már az elsõ nap.
Aztán nõtt-növögetett és egyszer beleharapott az õt etetni készülõ szomszéd kissrác ujjába. Na mondom barátom neked itten harangoztak (igen megrázott a látvány).
Másnap elmentem suliba, és mikor hazaértem, kétszer néztem Gonzálesz helyére. Merthogy a helyén volt, meg fehér is volt, de kb 5x akkora volt, mint reggel...
Sebtiben megtudakoltam éccsanyámtól, hogy mégis mit adott ennek a jószágnak enni, de csak röhögött.
Aztán jött tesóm és közölte, hogy õ itt Lisa, aki tengerimalac. Hogy ki cserélt be egy harapós fenevadat egy Lisára, azt nem tudom...
Mindenesetre elég jól összebarátkoztam vele, csíptem ahogy visított, ha valaki répát vagy káposztát mert venni a kezibe
Nem tudom honnan jutott eszembe, de kikívánkozott. Tanulság: na az nincs
|
ronee, 20:53
|
|
|
Sünc: hát nem tudom, akarom-e tudni, mi csudák tudnak történni egy PH-ban még ezen kívül
Asszem érzem a tavaszt, hogy már ezen sem csodálkozom
|
ronee, 20:36
|
|
|
Megjött a Polgármesteri Hivataltól a levél, megkaptuk a lakhatásit. Elolvastam átólcettig és közöltem a jó hírt a párommal természetesen:
Én: Asszongya kint vótak helyszíni szemlén
Õ: szép lehetett
Én: Onnan a hivataltól idelátni? Nem is tudtam.
Õ: jó szemük van
Én: Zsenik ezek egytõl egyig.
Õ: én meg féltem a konyha miatt, hogy 20 centivel arrébb van
|
ronee, 10:04
|
|
|
Nekem is volt ma egy köröm a makkákkal, merthogy valami világjárvány lehet, hogy mind ilyen pofátlan... Na de egyelõre még nincs macska-uralom, szóval az van, amit a ház ura, rosszabb esetben én magam mondok.
És én most azt mondtam, hogy nem vagytok szobacicák, meg a nap is süt , úgyhogy lehet kifele orientálódni nagy sebességgel
Már jól kezdõdik a reggelem, plusz Kiszel Tündét mutatják a tv-ben... Na inkább átkapcsolok
|
ronee, 8:43
|
|
|
|
| 2007. janur 29., htf |
|
|
0 |
|
|
Hát azt hiszem mára ennyi voltam, elteszem magam holnapra. Mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát, dönörû álmokat.
Ma is született egy bébi a baráti körben Én már jól alszom
|
ronee, 22:14
|
|
|
"Sok rettentõ dolog van a földön, de mindenek között a legrettenetesebb maga az ember."
Aiszkhülosz
|
ronee, 21:46
|
|
|
Tudtam rendelni fa cuccokat. Két helyrõl is
A Kultúra és civilizáció c. írás mellé szívbõl ajánlom a kreatívkodást nyugtatónak! Igen hasznos. Kikapcsol. Nem agyal az ember marhaságokon, nem idegeli magát másokon, de leginkább a gép közelébe se megy támadni-védeni magát/másokat, mert leköti, hogy szép dolgok jönnek ki a keze közül És ez szépíti a lelket is.
Még mindig imádok Mindenkit, de akkor sem tetszik, ami itt megy. Bár lassan mindenhol ez megy
A problémát abban látom (és ez az internet nagy csodái mellett a legnagyobb hátránya), hogy olyan emberek jönnek itt össze, akik az életben SOHA nem találkoznának, mert nem egy korúak, nem egy helyen élnek, nem egy az érdeklõdési körük, politikai nézetük, értékrendszerük.
És ilyenkor vannak a veszekedések, viták. Amennyire össze tud hozni ez itt, annyi kárt is okoz.
A nap okossága:
"Rakd sebességbe az agyadat, mielõtt elindítod a szádat!"
|
ronee, 9:15
|
|
|
|
| |
