| 2010. március 16., kedd |
|
 |
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
Miért érti meg egymást a sötétség és a csend?
A válasz ott az égen ott hever a szemed elõtt,
Ott volt az mindig, akár tegnap vagy tegnapelõtt,
Olvasd el Ă©s mondd el az Ărástudatlanoknak,
A vakoknak is, és az irigy szomszédaidnak:
Mert odafenn, a kis csillag jól megfér a naggyal,
A Hold, öldöklés helyett, fogócskázik a Nappal,
A halovány fény soha nem irigy a tündöklõre,
Tudja azt jól, õ is fényes lesz majd esztendõre.
|
ohkisleany, 20:06
|
|
|
a mai napomat-
rohangálás
útkeresés
szürkeség
-hatotta át...hm...
|
ohkisleany, 19:33
|
|
|
hangulatfüggõ...:)))
:)))
|
ohkisleany, 18:47
|
|
|
érdemes megnézni :)))
|
ohkisleany, 15:12
|
|
|
kõ-mandala...szép :)))
mandala dala ... szép :)))
http://www.videoplayer.hu/videos/play/317888
|
ohkisleany, 14:40
|
|
|
...ha bármi törtĂ©nik, a remĂ©ny mindig ott Ă©l az emberek szĂvĂ©ben Ă©s nĂ©ha eszĂ©ben is. De mi is a remĂ©ny? NehĂ©z definiálnunk. Én Ăşgy neveznĂ©m, hogy kegyes hazugság, vagy egy álomkĂ©p. Hisz ha felborul a lelki egyensĂşly, azt mindig vissza prĂłbáljuk egyengetni...
TT
|
ohkisleany, 12:45
|
|
|
ami összeköt...
.
|
ohkisleany, 10:21
|
|
|
|
| 2010. március 15., hétfő |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
Kopogtatok a kõ ajtaján.
Én vagyok az, eressz be.
Be akarok bensõdbe lépni,
és körülnézni ott,
belélegezni téged.
- Menj innen - szól a kõ.
- Zárva vagyok, nincsen rés rajtam.
Ha darabokra törnek is,
zárva leszünk, nem lesz rés rajtunk.
Homokká morzsolódva sem
eresztĂĽnk be senkit.
Kopogtatok a kõ ajtaján.
- Én vagyok az, eressz be.
Csupán kĂváncsiság vezet:
egyetlen esélye az élet.
Be akarom járni palotádat,
majd a levĂ©l s a vĂzcsepp bensejĂ©t.
Nincs sok idõm e feladatra.
HalandĂłságom indĂtson meg tĂ©ged.
- Kõbõl vagyok - szól a kõ -,
arra hivattam, hogy komoly maradjak.
Menj innen.
Nincs nevetõ-izmom.
Kopogtatok a kõ ajtaján.
- Én vagyok az, eressz be.
Tudom: nagy, üres termek tátonganak benned,
sosem látottak, hasztalanul szépek,
senkinek léptét soha nem visszhangzók.
Valld be, magad se tudsz rĂłluk sokat.
- Üres, nagy termek - szól a kõ -,
de nincs bennük számodra hely.
Meglehet: szépek, de a te szegényes
érzékeid föl nem érik.
Megismerhetsz, de meg sosem tapasztalsz .
Egész külsõmmel feléd fordulok,
egész bensõmmel elfordulok tõled.
Kopogtatok a kõ ajtaján.
- Én vagyok az, eressz be.
Nem keresek benned örök otthont.
Nem vagyok boldogtalan.
Nem vagyok hontalan.
Világom méltó rá, hogy visszatérjek.
Üres kézzel lépek be, és jövök ki tõled:
s bizonyĂtĂ©kul, hogy csakugyan benn voltam,
nem mutatok fel mást, csak szavakat,
melyeknek nem hisz senki.
- Nem léphetsz be - szól a kõ.
- A részvétel érzéke nincs meg benned.
Egyetlen más érzékszerv sem pótolhatja ezt,
még a mindent-látásig kiélesült tekintet
sem segĂt rajtad, ha hĂjával vagy ennek.
Nem léphetsz be: alig dereng benned ez az érzék,
fejletlen csĂra, csak elkĂ©pzelĂ©s.
Kopogtatok a kõ ajtaján.
- Én vagyok az, eressz be.
Nem várhatok kétezer századig,
hogy hajlékodba lépjek.
- Ha nekem nem hiszel - szól a kõ -,
fordulj a levélhez, azt mondja, amit én.
A vĂzcsepphez, azt mondja, amit a levĂ©l.
Végezetül kérdezd meg saját hajad szálát.
Nevetés feszül bennem, óriás nevetés,
bennem, a nevetésre képtelenben.
Kopogtatok a kõ ajtaján.
- Én vagyok az, eressz be.
- Nincs ajtóm - szól a kõ.
IGY
|
ohkisleany, 21:35
|
|
|
a mai napomat :
munka
Tankcsapda
ünnepélyes hangulat
hatotta át
|
ohkisleany, 21:15
|
|
|
csak úúúúúúúgy :))) most hallgatom :)))
" a szerelem csak egy rohadt mágus ha elkapom úgyis kiherélem..."
Tankcsapda
|
ohkisleany, 18:18
|
|
|
.
..Az emlékezés az, ami elválaszt bennünket embernek. Mi vagyunk az egyetlen faj, aki foglalkozik a múlttal. Az emlékeink hangot adnak nekünk. Tanúskodnak a múltról, hogy mások tanulhassanak belõle, hogy ünnepelhessék sikereinket, és figyelmeztetve legyenek a hibáinktól. Sokféleképpen értelmezhetjük törékeny létezésünket, sokféleképpen adhatunk neki jelentést, de az emlékeink adják meg a célját, és adnak hozzá összefüggést. Itt találhatjuk az elképzelések, félelmek, szerelmek, megbánások egyéni tárházát.
|
ohkisleany, 17:30
|
|
|
hõsökrõl , kicsit másképpen...
|
ohkisleany, 17:08
|
|
|
ami összeköt...
.
|
ohkisleany, 9:50
|
|
|
|
| 2010. március 14., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
Vajon ez a nagy óriás miért idõtálló
Miért nem szövi be testét soha a pókháló?
Miért vagyon odafenn nyugalom, béke és rend,
Miért érti meg egymást a sötétség és a csend?
SZB
|
ohkisleany, 20:35
|
|
|
hogy ez a hölgy mit tud...ámulok ...:)))
|
ohkisleany, 19:23
|
|
|
a mai napomat :
a fúvószene hatotta át :(
gyermek gyakorolt..
|
ohkisleany, 17:54
|
|
|
A nárcisz, igen. A kankalin, a szagos bükköny, a gyöngyvirág.
De ne feledkezz meg a fiatal hagymárĂłl, a hĂłnapos retekrõl, a friss parajrĂłl sem. Ne feledkezz meg arrĂłl, hogy az erdõk, melyek e csodálatos alkotásokat elõvarázsolják, rád is hatnak, az emberre. Tavasz van, tehát törtĂ©nik valami. Oly szemmel láthatĂłan törtĂ©nik: a föld arculata nĂ©hány nap alatt megváltozik, a fák feltĂ»zik zöld gyertyáikat, a földek zölden Ă©s sárgán áradni kezdenek: mit gondolsz, az erõ, mely ilyen felismerhetetlenĂĽl elváltoztatja a világot, áthatja a fákat, földeket, vizeket, nem hat át tĂ©ged is, tested Ă©s lelked, nem alakĂt, nem öl Ă©s Ă©pĂt benned is valamit? Élj nagy figyelemmel, tavasszal
Márai
La primavera
|
ohkisleany, 16:49
|
|
|
pár nap, és...:)
|
ohkisleany, 16:38
|
|
|
egy szép mandala? :)))
|
ohkisleany, 13:26
|
|
|
... A közönsĂ©ges gazdaságtan egĂ©szen más: ha odaadsz valamit, azt elveszĂted. Ha meg akarsz tartani valamit, nem szabad odaadnod. GyĂ»jtögess, lĂ©gy fukar.
Ennek épp az ellenkezõje igaz a szeretetre: ha szeretnél belõle, ne légy fukar; máskülönben meg fog halni, áporodottá válik. Egyre csak adj, és friss források támadnak. Friss folyók áramlanak lényedbe. A létezés egésze beléd áramlik, ha feltétel nélkül adsz; ha adásod teljes...
Osho
|
ohkisleany, 12:49
|
|
|
ami összeköt
|
ohkisleany, 8:52
|
|
|
|
| 2010. március 13., szombat |
|
|
0 |
|
|
ráadás :)))
|
ohkisleany, 21:44
|
|
|
jĂł Ă©jt
...Láthattok ott fenn, egy nagyon öreg új világot,
Festményt, mit a Hold szúként egy helyen már kirágott,
Porként söpörve szét asztalán a csillagokat,
Bearanyozva vele minden éjszakátokat.
SZB
.
|
ohkisleany, 20:20
|
|
|
ez egy szomorú mandala, kõbõl...
|
ohkisleany, 19:37
|
|
|
ez itt a figyelmesség :)))
magam sütöttem, figyelmesen :)))
.
|
ohkisleany, 19:12
|
|
|
a mai napomat:
a szomorúság ,
mĂ©rhetetlen figyelmessĂ©g , segĂtõkĂ©szsĂ©g ,
szeretet, öröm
hatotta, hatja át
/ ugye, milyen ellentmondásos? /
|
ohkisleany, 18:50
|
|
|
ma egy éve...:((( nagyon hiányzik :(((
Ne jöjj el sĂrva sĂromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fĂşvĂł szĂ©lben lakom…
Gyémánt vagyok fénylõ havon.
Érõ kalászon nyári napfény.
SzelĂd esõcske õszi estĂ©n.
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben.
Fejed fölött körzõ madár,
Csillagfény sötét éjszakán.
NyĂlĂł virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok.
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog…
SĂromnál sĂrva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.
|
ohkisleany, 12:30
|
|
|
HĂ©t tulajdonságárĂłl ismerni meg a bölcset: nem beszĂ©l az elõtt, ki tudomány - Ă©s korra nĂ©zve õt megelõzi, nem szakĂtja fĂ©lbe más beszĂ©dĂ©t, nem válaszol elhamarkodva, kĂ©rdez s felel, amint illik, rendet tart a beszĂ©dben, megmondja, ha nem Ă©rti, s helyesli az igazat.
T
.
|
ohkisleany, 8:31
|
|
|
ami összeköt...
|
ohkisleany, 8:25
|
|
|
|
| |
