Immár minden bércet Csend ül, Halk lomb, alig érzed, Lendül: Sohajt az éj. Már búvik a berki madárka, Te is nemsokára Nyugszol, ne félj...
Geothe
ohkisleany, 20:25
ez talán félreérthetetlen :)))
ohkisleany, 16:15
copyright by Nagy Lajos...
A KOLIBRI
A kolibri olyan kis madár, hogy ha valaki például egy kolibrit akar ebédelni, annak elõbb két sült csirkét kell megennie, hogy egy kolibrival jóllakjék. A kolibri maga szégyenli is kicsiny termetét, s ezért a ragadozó madarak elõl, amelyek sokkal nagyobbak, mint õ, szemérmesen elrejtõzik.
Kétféle kolibri van, úgymint eleven és döglött kolibri; a döglött kolibri az elevenbõl keletkezik haláleset által.
A kolibri hazája Dél-Amerika, de ezenkívül máshol is elõfordulhat, ha odaviszik.
A kolibri bogarakkal táplálkozik, mivel pedig oly kicsiny, hogy akárhány bogár nagyobb nála, hát a bogarakat a kolibri szempontjából két csoportra oszthatjuk: 1. olyanokra, amelyeket a kolibri eszik; 2. olyanokra, amelyek a kolibrit eszik. Ezzel a példával, remélem, az állatok fölosztásának egy új módját vezetem be, mely hivatva van arra, hogy a régi avult rendszereket, különösen a Linné-félét, teljesen kiszorítsa.
A kicsi kolibrinak kedves kis csipogó hangja van, amellyel lágyan csipog a nõstény fülébe, és ez a csipogás komoly dolog, mert ebbõl keletkezik aztán a kolibritojás, ami oly kicsiny, mint egy nagyobbfajta gombostûfej, tehát ha földobják is fehér, ha leesik is fehér, s éppen ebben különbözik a tyúktojástól.
A kolibri a természetnek csupán dísztárgya, az ember sem lovaglásra nem használhatja, sem bõrébõl bakancsot nem gyárthat, szõrét a szûcs föl nem dolgozhatja, egyetlen haszna az, hogy kitömése után természetrajzi múzeumokban kiállítják, s ott gyönyörködünk benne, de elvégre ez is haszon, ha meggondoljuk, hogy némely embernek még ennyi hasznát se vesszük.
A kolibri neve indián eredetû, magyar neve nincsen, ami sajnálatos fogyatékossága a magyar nyelvnek, s egy elkövetkezendõ nyelvzsenire vár a kolibri magyar nevének megalkotása, s annak leleményességétõl és ízlésétõl függ, hogy a kolibrit magyarul a csalogány szó mintájára kicsigénynek, vagy netán kis röpke mitugroncnak, vagy netalántán - színei alapján - piroscsagos zöldkékenynek, esetleg amerikai röpparánynak fogják-e nevezni.
A kolibri életkora, mivel a termete is igen kicsi, szintén kicsi, pontosan még nem lehetett megállapítani, de mindenesetre kisebb, mint a kolibri szeretné. Persze, még ekkora életkort is csak neki kedvezõ, tehát direkt dél-amerikai viszonyok közt ér el, életkora nálunk még jóval kisebb, jégszekrényben, sósavban vagy forró vízben még ennél is kisebb lenne.
ohkisleany, 16:08
ami akár össze is köthet :)))
ohkisleany, 13:31
[
ohkisleany, 13:28
energiát adó mandala...
ohkisleany, 12:03
2009. jnius 24., szerda
0
ezt meg neked ,te idétlen tyúk:))))
a zsidóság nem vallás!!!!!!!!!az együvé tartozás!!!!!!
irigylem õket emiatt, mert legalább Õk tudják!!!!!!!
ja... családom egyik felét, kiírtották a "frankók"!!!!!!
ohkisleany, 21:29
lehet háborogni...
A MAGYAR FÖLDBIRTOKOS
A földbirtokos egy olyan pirospozsgás gróf, aki reggeli imádságul (mert vallásos ember!) még az ágyban halat, hideg sültet, dzsemet, tejszínes kávét, csipkés szalvétát, hófehér kenyeret és ezüst villát eszik, reggeli után audiencián fogadja az uradalmi intézõt és a kasznárokat, akik haptákban állnak elõtte, reszketõ énekléssel beszélnek vele, és amikor távoznak, úgy köszönnek, hogy kezeit csókolom; aki a kasznárok elõterjesztéseibõl nem ért egy betût sem, de azért auf Fälle leszidja õket; aki az audiencia után vagy vadászik, vagy hanyatt fekve ül a díványon, és ebédig elnézi a mennyezetet anélkül, hogy eközben csak egy felet is gondolna; akit ebédkor livrés inasok szolgálnak ki lábujjhegyen; aki erõlevest, elõételt, sültet köretekkel, fagylaltot, sajtot, gyümölcsöt és badacsonyit ebédel különféle ékes francia neveken; aki ebéd után szemeskávét iszik cukor nélkül konyakkal; aki ebéd után a pipázóban egyiptomit szí, és igen mûvelten társalog öt-hatig arról, hogy milyen disznók azok a zsidók; aki estefelé kikocsizik vagy újra vadászik, vagy meglepi valamelyik kasznárját, és újra leszidja; aki este megint elölrõl kezdi az evést az elõételnél.
A földbirtokos tulajdona az úgynevezett földbirtok. Ez áll sok-sok földbõl, melyet büdös árkok és szép fák vesznek körül, melyen búza és egyéb kukoricák teremnek, amelynek közepén díszlik a kastély és tanya. A kastély húsz-harminc gyönyörû termével egy jóképû dombon ékeskedik, elõtte az udvar terül el, azután a lóistálló következik, a lóistálló után az ököristállók és fészerek állnak, végül mindezeken túl a cselédházak szemtelenkednek.
A cselédek és a béresek gazember parasztok, akik fizetett ellenségei a földbirtokosnak, akik rondák és büdösek, mert egész nap orrukkal túrják a földet, valamennyit agyon kellene ütni, és oda temetni azok mellé a huncut zsidók mellé.
A lóistállók téglából készülnek, tágasak, magasak, fehérre vannak meszelve, és a padozatuk aszfalt; az ököristállók szerényebbek, de azért csinosak; a cselédházak azonban vályogból és sárból készülnek, cigányok csinálják õket.
A földbirtokon a büdös parasztok szemtelen földtúrása által nagy jövedelem keletkezik, amely legtöbbször több mint egymillió korona, s roppant gondot ad a földbirtokosnak, hogy hogyan is költse el, ami miatt újfent szidja a büdös paraszt béreseket, azokkal a huncut zsidókkal együtt.
A kastélyban a földesúr nem is tudja elkölteni jövedelmét, amiért is felutazik a fõvárosba, és szép nõk segítségét veszi igénybe, akiket nyilván ezért színmûvésznõknek nevez a nép szája. A városban ezen felül is sok gondja és dolga van a földesúrnak, egész éjjel kell neki kártyázni a mágnáskaszinóban, délután futtatnia muszáj, úgyhogy itt alig is marad ideje szidni a zsidókat és a béreseket és azokat a skribler újságírókat; mint például engem, aki mindezt íme megírom róla, szegényrõl.
Mikor a pénz elment, felül a földesúr a vonatra, és hazahajtat vele. Kis-Bagoson, vagyis Kutyamajsán kiszáll, négy kövér ló, hintó és az a büdös paraszt kocsis várja, elindul gondterhesen a kastélya felé, amint közeledik, már látják is az árokszélen a táblát:
"Koldusoknak, kintornásoknak és a közigazgatásnak szigorúan tilos a bejárás!"
hm????????????
ohkisleany, 21:24
ennyi lökött embert egy lapon...A tyúk tetszett?))))
meg a Lúd????
tessék ezt is úgy olvasni...
ohkisleany, 21:16
ohkisleany, 19:38
copyright by Nagy Lajos...
A ZSIDÓ
A zsidó, miként azt egy Darwin nevû angol zsidó kimutatta, a majomtól származik. Ezért van az, hogy a zsidó utánozza a keresztényt, s ezáltal a gyanútlan embert, faját s erkölcsét illetõleg gyakran megtéveszti.
A zsidó termete hosszúkás és kerek, magassága egy méter és ötven centi és egy méter és kilencven centi között váltakozik, már aszerint, amint a kis Kohnról, vagy a dromedár Jakabról van szó. Szélessége néha ennél is több. A zsidó válla csapott, fülei elágazók, lábai karikásak, amelyiké nem, az csal. Mivel pedig a zsidónak kedvenc faji szokása a csalás, manapság már több egyenes lábú és szabályos fülû zsidót látunk, mint görbelábút. Törvényhozási intézkedésre van e tekintetben is szükség.
A zsidó a föld minden táján található, részint szabadon, tehát vad állapotban az utcán és a kávéházakban, részint az ember által megszelídítve: internáló táborokban. Hazánkban fordul elõ legsûrûbben, nyilván azért, mert az itteni éghajlati viszonyok a legkedvezõbbek fejlõdésére. A botbüntetésrõl szóló nemzeti törvényünk éppen az éghajlati viszonyok megváltoztatását célozza, amennyiben a természetes csapadék pótlására még mesterséges csapadékról is gondoskodik a zsidók számára.
A zsidó libahússal, sólettel és retekkel táplálkozik, tehát húst is, növényi eledelt is fogyaszt, azaz vegyes táplálkozású. Kártékony volta már ebben is megnyilvánul, mert táplálkozása által elvonja az ember elõl a libát, a babot és a retket. Tisztességes zsidó csakis füvet és kvarcot eszik. Ezért nem igaz az, amit Friedrich István és más "keresztény" vallású elõkelõségek mondanak, hogy vannak tisztességes zsidók is.
A zsidó kedvenc szokása a kereskedés. De kereskedésen felül majomtermészete folytán az ember valamennyi ténykedését elleste és utánozza. Így tudománnyal is foglalkozik (Ehrlich, Einstein, Pikler, Goldziher), költ (Heine), ír (Zangwill), zenét szerez (Bizet, Goldmark), föltalál (Nobel), utazik (Stein) stb., stb. De ezek csak a fölületes szemlélõt tévesztik meg, aki azonban az igazat a hamistól meg tudja különböztetni, az látja a nagy különbséget a fölsoroltak és például: Csarada, Timon, Kajuch, Kmetty, Vozáry, Bellaaghné és Kmoskó között.
A zsidó, ha a majomtól származik is, azért tulajdonképpen báránybõrbe bújt farkas, sõt ereiben tigris- és hiénavér is csörgedez, ami, eltekintve e faj erkölcstelenségét, éppen nem csodálatos.
A zsidónak erényei nincsenek, mert ha gyógyít, ezt a honoráriumért teszi, ha tanít, ez a fizetésért van, ha ingyen gyógyít, akkor látszatot akar kelteni, ha elment a háborúba, ezt azért tette, mert muszáj volt neki, különben bezárták volna, ha elesett, ezt biztosan nem szándékosan tette, hanem elszámította magát. Csakis bûnei vannak a zsidónak. A zsidó idézte elõ a világháborút, õ okozta annak az egyik fél által való elvesztését, a másik fél által való megnyerését, különben egészen biztos, hogy a háború remis-vel végzõdött volna, azaz egyenlõ hadállásban abbahagyták volna a küzdõ felek, és a díjon osztozkodtak volna. A zsidó csinálta a forradalmakat és a bolsevizmust, õ vezette félre és mételyezte meg az orosz nemzeti keresztény Lenint, a zsidó csinálta a drágaságot, a nagy hideget, a szénhiányt, a nyári negyvenfokos meleget, az éhínséget és a spanyoljárványt. Szerintem helyesen sem spanyol- hanem zsidójárvány ennek a neve. Az a zsidó pedig, aki spanyoljárványban meghalt, csupán a keresztény spanyolhalottakat utánozta, nem tudván ellenállni letagadhatatlan és fönt már méltatott majomtermészetének.
1922
ohkisleany, 19:26
ez meg csak robbantható....esetleg elemi katasztrófa :))))
csorgatott méz a pillanat, megszédülsz és azt gondolod, nem válsz el soha tõle,
nincs bánat, gond, se fájdalom, nincs múlt s jövõ csupán jelen, s száguldasz rajta, meztelen
lovas, amíg az élvezet ágyékodból fejedbe száll, s libabõr futkos hátadon
szemet hunysz; nyíló, illatos lótuszvirág az életed s a mindenség tökéletes.
.
ohkisleany, 19:59
keresd....
ohkisleany, 19:51
a dallam a vertikális zene horizontális eszméje.
tõled tanultam ,TE:::::::::bugyuta, zenélni is.
lemásznál, már rólam????????!!!!!!!!!
ohkisleany, 19:37
csak másolok, másolok:)))
ohkisleany, 16:25
copyright by Nagy Lajos
AZ ELEFÁNT
Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat, de csak a felnõtt elefánt, mert egy igen kis elefánt például jóval kisebb, mint egy igen nagy víziló. Az elefánt úgynevezett állatkertekben fordul elõ, a föld minden nagyobb városában, amiért is az elefánt hazája széles e világ, amiben a mûvészhez hasonlít. Állatkert nélkül csakis Indiában és Afrikában fordul elõ, amiért is azok, akik elefántvadászatra indulnak Pilisvörösvárra, kénytelenek néhány nyúllal beérni.
Az elefánt igen rosszkedvû állat, már kicsiny korában állandóan megnyúlt orral járkál, ezért aztán az orra úgy is marad, és ormány nevet vesz föl. Jókedve úgyszólván csak akkor van, ha ütik, mert bõrének vastagsága miatt az ütést nem érzi, s ezen jóízût röhög.
Az elefánt hangja trombitaharsogáshoz hasonlít, ami megtévesztõen hasonlít ahhoz, amirõl az olvasókönyvek mint az elefánt hangjáról szólnak, s amirõl azt mondják, hogy hasonlít a trombitaharsogáshoz.
Az elefánt fûvel, szénával, kölessel és rizzsel táplálkozik. Barbár erkölcsérõl tesz tanúbizonyságot, hogy megjelenik a rizsföldeken, telezabálja magát, és fizetés nélkül távozik.
Az elefánt testi ereje óriási, hallatlan nagy terheket elbír, de tízszer annyit õ sem bír el.
Az elefánt igen sajátságosan iszik, beledugja ormányát a vízbe, éppen úgy, mint a nagyorrú kávénénikék a kávéba, de aztán a kávénénikéktõl eltérõleg teleszívja az ormányát, és azt nem hagyja csak úgy visszacsöpögni a kötényére, hanem igenis belespricceli a szájába, amiben bizony a disznóhoz hasonlít, nem mintha a disznó is így tenne, hanem mert ez már mégiscsak illetlenség.
Az elefánt betegségei közt leggyakoribb a nátha; képzelhetõ, mekkora náthája szokott lenni.
Az elefánt igen okos állat, volt például egyszer egy szabónak egy elefántja, ez olyan okos volt, hogy amikor a szabó elment hazulról, az elefántot otthon hagyta, és a kaput bezárta, az elefánt, mikor idegenek akartak bemenni a szabó udvarába, nem eresztette be õket, mert nem is tudta volna kinyitni a kaput, meg nem is tudta, hogy be akarnak menni.
Az elefánt az állatkertben a hátán egy trónusszerû alkotmányt cipel, amibe egy leány és egy férfi beleül, és a szerelemrõl csevegnek, ekkor az elefánt az úgynevezett elefánt szerepét játssza.
Az elefántot robbanó golyóval vadásszák, amire nagyon dühös. Életkora igen magas, egy tudós egyszer sokáig figyelt egy elefántot, amint az kétszáz évet élt egyfolytában. Persze elõbb is meghalhat, de csak akkor, ha valami olyan különös baj történik vele, amit egy elefánt se bír ki.
ohkisleany, 16:18
ohkisleany, 14:25
">
ohkisleany, 14:24
tudtad????
a dallam a vertikális zene horizontális eszméje...
ohkisleany, 14:22
ohkisleany, 14:18
jó reggelt :)))
háromszög :))) na, milyen is ? :)))
ohkisleany, 8:25
2009. jnius 22., htf
0
"jóéjt" mandala, Neked:)))
.
ohkisleany, 22:25
Esik esõ a kertre, esik esõ szívemre, haj, kinti áztatja, a benti meg megfájdítja.
Kint a mezõn hó zuhog, szívemben is hó zuhog, míg a kintit szél tépi, csendben hull a szívembéli.
A barátom van kint is, meg bent a szívemben is, táncol ez víg fiú, szívembélit marja a bú.
Van egy rózsám, szép tiszta, szívemben a másikja, bent rózsám sóhajtja, hogy a kinti csak óhajtja.
Van egy ország térképen, szintakkora bent mélyen, állok határukra, hogy legyek meghatározva.
Kinti hazám s szívbéli, egymást határnál éri, állok határcsíkra, ott ismerek enmagamra.
