a zsidóság nem vallás!!!!!!!!!az együvé tartozás!!!!!!
irigylem õket emiatt, mert legalább Õk tudják!!!!!!!
ja... családom egyik felét, kiírtották a "frankók"!!!!!!
ohkisleany, 21:29
lehet háborogni...
A MAGYAR FÖLDBIRTOKOS
A földbirtokos egy olyan pirospozsgás gróf, aki reggeli imádságul (mert vallásos ember!) még az ágyban halat, hideg sültet, dzsemet, tejszínes kávét, csipkés szalvétát, hófehér kenyeret és ezüst villát eszik, reggeli után audiencián fogadja az uradalmi intézõt és a kasznárokat, akik haptákban állnak elõtte, reszketõ énekléssel beszélnek vele, és amikor távoznak, úgy köszönnek, hogy kezeit csókolom; aki a kasznárok elõterjesztéseibõl nem ért egy betût sem, de azért auf Fälle leszidja õket; aki az audiencia után vagy vadászik, vagy hanyatt fekve ül a díványon, és ebédig elnézi a mennyezetet anélkül, hogy eközben csak egy felet is gondolna; akit ebédkor livrés inasok szolgálnak ki lábujjhegyen; aki erõlevest, elõételt, sültet köretekkel, fagylaltot, sajtot, gyümölcsöt és badacsonyit ebédel különféle ékes francia neveken; aki ebéd után szemeskávét iszik cukor nélkül konyakkal; aki ebéd után a pipázóban egyiptomit szí, és igen mûvelten társalog öt-hatig arról, hogy milyen disznók azok a zsidók; aki estefelé kikocsizik vagy újra vadászik, vagy meglepi valamelyik kasznárját, és újra leszidja; aki este megint elölrõl kezdi az evést az elõételnél.
A földbirtokos tulajdona az úgynevezett földbirtok. Ez áll sok-sok földbõl, melyet büdös árkok és szép fák vesznek körül, melyen búza és egyéb kukoricák teremnek, amelynek közepén díszlik a kastély és tanya. A kastély húsz-harminc gyönyörû termével egy jóképû dombon ékeskedik, elõtte az udvar terül el, azután a lóistálló következik, a lóistálló után az ököristállók és fészerek állnak, végül mindezeken túl a cselédházak szemtelenkednek.
A cselédek és a béresek gazember parasztok, akik fizetett ellenségei a földbirtokosnak, akik rondák és büdösek, mert egész nap orrukkal túrják a földet, valamennyit agyon kellene ütni, és oda temetni azok mellé a huncut zsidók mellé.
A lóistállók téglából készülnek, tágasak, magasak, fehérre vannak meszelve, és a padozatuk aszfalt; az ököristállók szerényebbek, de azért csinosak; a cselédházak azonban vályogból és sárból készülnek, cigányok csinálják õket.
A földbirtokon a büdös parasztok szemtelen földtúrása által nagy jövedelem keletkezik, amely legtöbbször több mint egymillió korona, s roppant gondot ad a földbirtokosnak, hogy hogyan is költse el, ami miatt újfent szidja a büdös paraszt béreseket, azokkal a huncut zsidókkal együtt.
A kastélyban a földesúr nem is tudja elkölteni jövedelmét, amiért is felutazik a fõvárosba, és szép nõk segítségét veszi igénybe, akiket nyilván ezért színmûvésznõknek nevez a nép szája. A városban ezen felül is sok gondja és dolga van a földesúrnak, egész éjjel kell neki kártyázni a mágnáskaszinóban, délután futtatnia muszáj, úgyhogy itt alig is marad ideje szidni a zsidókat és a béreseket és azokat a skribler újságírókat; mint például engem, aki mindezt íme megírom róla, szegényrõl.
Mikor a pénz elment, felül a földesúr a vonatra, és hazahajtat vele. Kis-Bagoson, vagyis Kutyamajsán kiszáll, négy kövér ló, hintó és az a büdös paraszt kocsis várja, elindul gondterhesen a kastélya felé, amint közeledik, már látják is az árokszélen a táblát:
"Koldusoknak, kintornásoknak és a közigazgatásnak szigorúan tilos a bejárás!"
hm????????????
ohkisleany, 21:24
ennyi lökött embert egy lapon...A tyúk tetszett?))))
meg a Lúd????
tessék ezt is úgy olvasni...
ohkisleany, 21:16
ohkisleany, 19:38
copyright by Nagy Lajos...
A ZSIDÓ
A zsidó, miként azt egy Darwin nevû angol zsidó kimutatta, a majomtól származik. Ezért van az, hogy a zsidó utánozza a keresztényt, s ezáltal a gyanútlan embert, faját s erkölcsét illetõleg gyakran megtéveszti.
A zsidó termete hosszúkás és kerek, magassága egy méter és ötven centi és egy méter és kilencven centi között váltakozik, már aszerint, amint a kis Kohnról, vagy a dromedár Jakabról van szó. Szélessége néha ennél is több. A zsidó válla csapott, fülei elágazók, lábai karikásak, amelyiké nem, az csal. Mivel pedig a zsidónak kedvenc faji szokása a csalás, manapság már több egyenes lábú és szabályos fülû zsidót látunk, mint görbelábút. Törvényhozási intézkedésre van e tekintetben is szükség.
A zsidó a föld minden táján található, részint szabadon, tehát vad állapotban az utcán és a kávéházakban, részint az ember által megszelídítve: internáló táborokban. Hazánkban fordul elõ legsûrûbben, nyilván azért, mert az itteni éghajlati viszonyok a legkedvezõbbek fejlõdésére. A botbüntetésrõl szóló nemzeti törvényünk éppen az éghajlati viszonyok megváltoztatását célozza, amennyiben a természetes csapadék pótlására még mesterséges csapadékról is gondoskodik a zsidók számára.
A zsidó libahússal, sólettel és retekkel táplálkozik, tehát húst is, növényi eledelt is fogyaszt, azaz vegyes táplálkozású. Kártékony volta már ebben is megnyilvánul, mert táplálkozása által elvonja az ember elõl a libát, a babot és a retket. Tisztességes zsidó csakis füvet és kvarcot eszik. Ezért nem igaz az, amit Friedrich István és más "keresztény" vallású elõkelõségek mondanak, hogy vannak tisztességes zsidók is.
A zsidó kedvenc szokása a kereskedés. De kereskedésen felül majomtermészete folytán az ember valamennyi ténykedését elleste és utánozza. Így tudománnyal is foglalkozik (Ehrlich, Einstein, Pikler, Goldziher), költ (Heine), ír (Zangwill), zenét szerez (Bizet, Goldmark), föltalál (Nobel), utazik (Stein) stb., stb. De ezek csak a fölületes szemlélõt tévesztik meg, aki azonban az igazat a hamistól meg tudja különböztetni, az látja a nagy különbséget a fölsoroltak és például: Csarada, Timon, Kajuch, Kmetty, Vozáry, Bellaaghné és Kmoskó között.
A zsidó, ha a majomtól származik is, azért tulajdonképpen báránybõrbe bújt farkas, sõt ereiben tigris- és hiénavér is csörgedez, ami, eltekintve e faj erkölcstelenségét, éppen nem csodálatos.
A zsidónak erényei nincsenek, mert ha gyógyít, ezt a honoráriumért teszi, ha tanít, ez a fizetésért van, ha ingyen gyógyít, akkor látszatot akar kelteni, ha elment a háborúba, ezt azért tette, mert muszáj volt neki, különben bezárták volna, ha elesett, ezt biztosan nem szándékosan tette, hanem elszámította magát. Csakis bûnei vannak a zsidónak. A zsidó idézte elõ a világháborút, õ okozta annak az egyik fél által való elvesztését, a másik fél által való megnyerését, különben egészen biztos, hogy a háború remis-vel végzõdött volna, azaz egyenlõ hadállásban abbahagyták volna a küzdõ felek, és a díjon osztozkodtak volna. A zsidó csinálta a forradalmakat és a bolsevizmust, õ vezette félre és mételyezte meg az orosz nemzeti keresztény Lenint, a zsidó csinálta a drágaságot, a nagy hideget, a szénhiányt, a nyári negyvenfokos meleget, az éhínséget és a spanyoljárványt. Szerintem helyesen sem spanyol- hanem zsidójárvány ennek a neve. Az a zsidó pedig, aki spanyoljárványban meghalt, csupán a keresztény spanyolhalottakat utánozta, nem tudván ellenállni letagadhatatlan és fönt már méltatott majomtermészetének.
1922
ohkisleany, 19:26
ez meg csak robbantható....esetleg elemi katasztrófa :))))
csorgatott méz a pillanat, megszédülsz és azt gondolod, nem válsz el soha tõle,
nincs bánat, gond, se fájdalom, nincs múlt s jövõ csupán jelen, s száguldasz rajta, meztelen
lovas, amíg az élvezet ágyékodból fejedbe száll, s libabõr futkos hátadon
szemet hunysz; nyíló, illatos lótuszvirág az életed s a mindenség tökéletes.
.
ohkisleany, 19:59
keresd....
ohkisleany, 19:51
a dallam a vertikális zene horizontális eszméje.
tõled tanultam ,TE:::::::::bugyuta, zenélni is.
lemásznál, már rólam????????!!!!!!!!!
ohkisleany, 19:37
csak másolok, másolok:)))
ohkisleany, 16:25
copyright by Nagy Lajos
AZ ELEFÁNT
Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat, de csak a felnõtt elefánt, mert egy igen kis elefánt például jóval kisebb, mint egy igen nagy víziló. Az elefánt úgynevezett állatkertekben fordul elõ, a föld minden nagyobb városában, amiért is az elefánt hazája széles e világ, amiben a mûvészhez hasonlít. Állatkert nélkül csakis Indiában és Afrikában fordul elõ, amiért is azok, akik elefántvadászatra indulnak Pilisvörösvárra, kénytelenek néhány nyúllal beérni.
Az elefánt igen rosszkedvû állat, már kicsiny korában állandóan megnyúlt orral járkál, ezért aztán az orra úgy is marad, és ormány nevet vesz föl. Jókedve úgyszólván csak akkor van, ha ütik, mert bõrének vastagsága miatt az ütést nem érzi, s ezen jóízût röhög.
Az elefánt hangja trombitaharsogáshoz hasonlít, ami megtévesztõen hasonlít ahhoz, amirõl az olvasókönyvek mint az elefánt hangjáról szólnak, s amirõl azt mondják, hogy hasonlít a trombitaharsogáshoz.
Az elefánt fûvel, szénával, kölessel és rizzsel táplálkozik. Barbár erkölcsérõl tesz tanúbizonyságot, hogy megjelenik a rizsföldeken, telezabálja magát, és fizetés nélkül távozik.
Az elefánt testi ereje óriási, hallatlan nagy terheket elbír, de tízszer annyit õ sem bír el.
Az elefánt igen sajátságosan iszik, beledugja ormányát a vízbe, éppen úgy, mint a nagyorrú kávénénikék a kávéba, de aztán a kávénénikéktõl eltérõleg teleszívja az ormányát, és azt nem hagyja csak úgy visszacsöpögni a kötényére, hanem igenis belespricceli a szájába, amiben bizony a disznóhoz hasonlít, nem mintha a disznó is így tenne, hanem mert ez már mégiscsak illetlenség.
Az elefánt betegségei közt leggyakoribb a nátha; képzelhetõ, mekkora náthája szokott lenni.
Az elefánt igen okos állat, volt például egyszer egy szabónak egy elefántja, ez olyan okos volt, hogy amikor a szabó elment hazulról, az elefántot otthon hagyta, és a kaput bezárta, az elefánt, mikor idegenek akartak bemenni a szabó udvarába, nem eresztette be õket, mert nem is tudta volna kinyitni a kaput, meg nem is tudta, hogy be akarnak menni.
Az elefánt az állatkertben a hátán egy trónusszerû alkotmányt cipel, amibe egy leány és egy férfi beleül, és a szerelemrõl csevegnek, ekkor az elefánt az úgynevezett elefánt szerepét játssza.
Az elefántot robbanó golyóval vadásszák, amire nagyon dühös. Életkora igen magas, egy tudós egyszer sokáig figyelt egy elefántot, amint az kétszáz évet élt egyfolytában. Persze elõbb is meghalhat, de csak akkor, ha valami olyan különös baj történik vele, amit egy elefánt se bír ki.
ohkisleany, 16:18
ohkisleany, 14:25
">
ohkisleany, 14:24
tudtad????
a dallam a vertikális zene horizontális eszméje...
ohkisleany, 14:22
ohkisleany, 14:18
jó reggelt :)))
háromszög :))) na, milyen is ? :)))
ohkisleany, 8:25
2009. jnius 22., htf
0
"jóéjt" mandala, Neked:)))
.
ohkisleany, 22:25
Esik esõ a kertre, esik esõ szívemre, haj, kinti áztatja, a benti meg megfájdítja.
Kint a mezõn hó zuhog, szívemben is hó zuhog, míg a kintit szél tépi, csendben hull a szívembéli.
A barátom van kint is, meg bent a szívemben is, táncol ez víg fiú, szívembélit marja a bú.
Van egy rózsám, szép tiszta, szívemben a másikja, bent rózsám sóhajtja, hogy a kinti csak óhajtja.
Van egy ország térképen, szintakkora bent mélyen, állok határukra, hogy legyek meghatározva.
Kinti hazám s szívbéli, egymást határnál éri, állok határcsíkra, ott ismerek enmagamra.
b.g.-cs.t
ohkisleany, 21:39
már megint egy osztódott...
gyönyörû, nem mondom ....
ohkisleany, 21:19
õk pedig a Kossuth-téri ludak...hm
ohkisleany, 20:56
cooyright by Nagy Lajos
A LÚD
A lúd az álmadarak családjához tartozik, azért, mert madárnak madár ugyan, de röpülni legföljebb ha annyira tud, mint annak idején Farmann tudott. A lúd testét tollazat borítja, amely nemcsak télen, hanem nyáron át is jó melegben tartja a testét. E tollazat színe fehér, ami által az egész lúd fehér, mégpedig, ha feldobják is fehér, ha leesik is fehér. Nagyságára nézve a lúd közepes nagyságú állat, amennyiben jóval nagyobb a tyúknál, de jóval kisebb a disznónál. Rovarnak persze óriási lenne, õslénynek viszont parányi lenne, százlábúnak pedig rettentõ nyomorék lenne, mert mindössze két lába van. A lúd igen formás madár, amikor jól meghízva az udvaron tipeg, hasonlít a kövér kofákhoz. Szép sárga csõre van, amely a fejébõl elõre kinyúlik, mert ha befelé nyúlna a fejébe, akkor nemcsak hogy nem tudna vele enni, hanem folytonosan ingerelné a torkát, és köhögnie kellene. A lúd hangját, mely éppenséggel nem hasonlít a Carusóéhoz, gágogásnak nevezik.
A fiatal lúd neve liba, ami annál különösebb, mert a tizenhat esztendõs falusi libákat, ha megöregszenek, nem lúdnak, hanem vén tyúknak nevezik.
Az eleven liba csupán falun fordul elõ, ahol dacára annak, hogy manapság is csapatosan legelész a mezõn, az úgynevezett libapásztor felügyelete alatt, aki maga is liba, s gyakran szerepel az operettekben és a mesékben, mint a királyfi szerelmese.
A lúd igen hasznos állat, ami alatt azt értjük, hogy az emberek levágják, s a húsát megeszik. Levágás elõtt a ludat tömik, azaz erõszakkal etetik, tehát korántsem bánnak vele olyan rosszul, mint az emberekkel, akiket a legritkább esetben, levágás elõtt azonban sohasem, tömnek.
A ludat már a régi rómaiak is ismerték; õk csinálták azt a szép latin szót, hogy: tónaludátusz, ami tulajdonképpen nem is igaz, mert nem usz át, hanem csak egy kis darabon beusz, aztán visszaúsz; ami a tón átusz, az nem lúd, se nem hal, hanem csónak vagy úszóbajnok.
Kétféle lúd van: házilúd és vadlúd. Sokféle állattal van ez így, például van háziszamár és vadszamár, házinyúl és vadnyúl, de viszont csak állatokkal van így, egyéb használati tárgyakkal már nem, tehát ha van is házikabát, azért nincs vadkabát, mert ez utóbbit utcai kabátnak hívják.
A vadlúd valamivel kisebb, mint a házi lúd, igazi madár és nem álmadár, mert tud röpülni, sõt a "V" betût is ismeri, mert röpülés közben a vadludak csapatja "V" betût formál, éppen úgy, mint a darvak, amelyek szintén intelligens állatok. A "V" betû ismeretén kívül a vadlúd intelligenciájára vall az is, hogy õt az emberek nem eszik meg, mert a megevés ellen sikerrel tud védekezni, egyrészt azáltal, hogy a húsa rossz, másrészt éppen azáltal, hogy oly magasan röpül, hogy a legéhesebb embernek is csupán az étvágya száll föl odáig.
:)))
ohkisleany, 20:38
ma valahogy egész nap olyan "miss" vagyok...
...pedig nincs is igazából okom rá...
...hacsak nem ,a tegnapi koktélok...
...ennyiféle azért nem volt...:)))
ohkisleany, 20:18
2009. jnius 21., vasrnap
0
szép napot :)))
Kriszta, köszi :)))
ohkisleany, 9:03
2009. jnius 20., szombat
0
Akarom
Akarom: fontos ne legyek magamnak.
A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcsõ, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az õ érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezõn járnak, A virágban hadd gyönyörködjenek. Legyek a kendõ, mely könnyet töröl, Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad. A kéz legyek, mely váltig simogat, Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok. Legyek a fáradt pillákon az álom. Legyek a délibáb, mely megjelen És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem, Legyek a délibáb a rónaságon. Legyek a vén föld fekete szívébõl Egy mély sóhajtás fel a magas égig, Legyek a drót, min üzenet megy végig És cseréljenek ki, ha elszakadtam. Sok lélek alatt legyek a tutaj, Egyszerû, durván összerótt ladik, Mit tengerbe visznek mély folyók.
Legyek a hegedû, mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a mûvész a vonót.
R.S.
ohkisleany, 21:05
jó éjt
ohkisleany, 20:58
Ez egy másállapotban levõ ország. Itt minden rosszat csakis más csinál.
