| 2013. július 15., hétfő |
|
 |
0 |
|
|
Kedves múlt! Köszönöm a leckéket, amiket kaptam tõled. Köszönöm, hogy ezek által felnõhettem, megtanulhattam,megtapasztalhattam mindent, ami jobbá tett. Köszönöm mindazt a szenvedést,amit kiszabtál nekem, és nem engedted hogy elsodródjak. Köszönöm, hogy erõt adtál folytatni, és meglátni mindazt, ami fontos Nekem. Köszönöm, hogy minden rosszat megmutattál, a szomorú, keserû embereket, az aljas világot, és nem hagytad, hogy én is részévé váljak.Köszönöm, hogy most esélyt adsz továbblépni! Kedves jövõ.. készen állok !
|
moncsa98, 20:03
|
|
|
Egy nap,ha úgy döntesz feladod, gondolkozz el
azon eddig miért tartottál ki....
|
moncsa98, 19:55
|
|
|
Az Ă©let megtanĂtott arra, hogy mikor harcoljak valakiĂ©rt, Ă©s mikor álljak fĂ©lre, ha Ă©n nem szeretek, vagy ha engem nem szeretnek! MegtanĂtott arra is, hogy mikor a legfontosabb döntĂ©seket hozom, hogy döntsek jĂłl! Azt is megmutatta, hogy sok embert elvesztek, Ă©s sok embert el kell majd engednem, akiket szeretek, de erõsnek kell lennem, Ă©s arra kell gondolnom, hogy mások számĂtanak rám! Idõvel begyĂłgyulnak a sebek, mert aki elment, az nem jön vissza. Persze ebbõl termĂ©szetesen sok minden nem igaz. Az Ă©let csak remĂ©lni tanĂtott meg. RemĂ©lni azt, hogy tudjam, mikor kell harcolni, s fĂ©lreállni. RemĂ©lni, hogy jĂł döntĂ©st hozok, mikor döntĂ©st kell hoznom. RemĂ©lni, hogy akit elvesztek, annak jobb lesz, Ă©s Ă©n majd erõs tudok maradni, hogy továbblĂ©pjek, Ă©s csak a jĂł emlĂ©keket õrizzem meg. RemĂ©lni, hogy begyĂłgyulnak a sebek, a legmĂ©lyebbek is, begyĂłgyuljanak, de ne tĂ»njenek el. Minden egyes sebet szeretek a szĂvemen, minden Ă©n vagyok, Ă©s a mĂşltam, ott kell lenniĂĽk! GyönyörĂ» hegek... NĂ©lkĂĽlĂĽk ĂĽres lennĂ©k. Tehát csak remĂ©lhetem, hogy Ăgy fogok Ă©lni. De nekem ez a pár remĂ©ny pont elĂ©g. ĂŤgy akarok Ă©lni.
|
moncsa98, 18:58
|
|
|
El tudnál egy dolgot magyarázni? Hogy csináltad? Hogy tudtál tovább lépni? Hogy tudtál mindent elfelejteni, ami a miénk volt? Hogy törölted ki ezt az összes emléket a fejedbõl? Hogy tudtad elengedni a szerelmünket? De a legfontosabb, hogy akarhattad? Kérlek magyarázd el, mert nekem nem megy...
|
moncsa98, 18:52
|
|
|
Amikor tĂz okot keresek arra, hogy miĂ©rt nem kĂ©ne szeresselek, akkor találok is annyit. De amellett mindig ott lesz legalább egy ok, amiĂ©rt nem bĂrlak elveszĂteni. Tudod, ez a legnehezebb. Hogy egyetlen nyavalyás ok mennyire felbolygat mindent.
|
moncsa98, 18:51
|
|
|
Létezésed Már Hidegen Hagy, Mert Nálam Már Csak Egy Idegen Vagy.
|
moncsa98, 18:47
|
|
|
Mindig jusson idõ...Nevetni, mert ez a lĂ©lek legszebb zenĂ©je; Olvasni, mert ez a bölcsessĂ©g alapkövetelmĂ©nye; Dolgozni, mert ez a siker ára; Játszani, mert ez az örök ifjĂşság titka; Szeretetet adni, mert gyĂłgyĂtja az embert, azt is aki adja, Ă©s azt is aki kapja; Egy pillanatnyi mosolyra, mert ez az arc legszebb Ă©kszere; NĂ©hány kedves szĂłra, mert ezzel egymás számára könnyebbĂ© tehetjĂĽk az Ă©letet.
|
moncsa98, 16:58
|
|
|
Vannak dolgok amik elmĂşlnak,de a helyĂĽk megmarad.Ahogy vannak olyan barátságok,melyek elszakadnak az idõk során Ă©s keletkeznek helyettĂĽk sokkal erõsebbek. S bár sosem felejtjĂĽk õket,örökkĂ© a szĂvĂĽnkben maradnak,csak már távolabbrĂłl figyeljĂĽk õket.
|
moncsa98, 16:52
|
|
|
Félek,hogy egyszer megváltozol. Mert az azt jelentené, hogy az ember,akit én annyira szerettem,megszûnt létezni,és csak egy olcsó másolat maradt belõle.
|
moncsa98, 15:33
|
|
|
Mindig kĂsĂ©rteni fog a tudat,hogy valaha voltam valaki az Ă©letedben.Hiába fogok tĂşl lĂ©pni rajtad,hiába felejtem el a hangodat,az arcodat. Sosem foglak igazán elengedni. Mindig bennem lesz az Ă©rzĂ©s,hogy valakit egyszer,rĂ©gen jobban szerettem mint bármi mást. EmlĂ©kezni fogok arra,amikor egymás szemĂ©be nĂ©ztĂĽnk,Ă©s megfogtuk egymás kezĂ©t,jelezve,hogy sosem hagyjuk egymást cserben.Mindig eszembe fog jutni az az ember,aki megtanĂtott szeretni. Aki megmutatta,mit keresnek annyian a világban.. És aki megtanĂtott arra is,hogyan kell elengedni valakit,akit muszáj..
|
moncsa98, 15:31
|
|
|
|
| 2013. július 11., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
MĂ©giscsak az a legszebb dolog, ha egy rĂ©gi barát Ăşjra visszatĂ©r Ă©s kezet ad, mint valamikor rĂ©gen. Ez megvigasztalja a megszomorodott szĂvet, Ăşgy Ă©rezzĂĽk, hogy mindent Ăşjra viszontláthatunk, amit valaha szerettĂĽnk.
|
moncsa98, 20:14
|
|
|
Annyi mindent szeretnék neked mondani, de nem is tudom, hol kezdjem. Talán azzal, hogy szeretlek? Vagy hogy a veled töltött napok voltak a legboldogabbak életemben? Vagy, hogy az alatt a rövid idõ alatt, amióta megismertelek, arra jutottam, hogy nekünk együtt kell maradnunk?Tudom, hogy mostantól ezerszer újra át fogom élni az együtt töltött napokat. Hallani fogom a nevetésedet, látni fogom az arcodat, és érezni fogom, ahogy megölelsz. Mindez hiányozni fog, jobban, mind képzelnéd.
|
moncsa98, 20:10
|
|
|
|
| 2013. július 10., szerda |
|
|
0 |
|
|
Néha olyan felnõtt vagyok,
De máskor sĂrok mint a nagyok
NĂ©ha olyan komoly vagyok
Máskor csak rohanok, mint a picik.
KĂ©rlek Ă©rtsd meg, nem tudok mit tenni
Újra gyermek szeretnék lenni.
Gyermek kinek legfõbb gondja
Merre lehet a játéka.
De az a baj, felnõtt lettem
Bár én azt nem kerestem
Felnõtt lettem, s szomorú
Hisz a világon sok a ború.
Versbe szedem bánatom
S gondom a fejemben kavarog
Ebbe megõrülök, s fáj nekem
Az, hogy sajnos felnõtt lettem.
|
moncsa98, 19:59
|
|
|
~Szeretem a karjában finoman megfeszülõ izmokat, amikor átölel.:`))
|
moncsa98, 18:58
|
|
|
mindenkiben van valami jĂł , van akiben az , ha elfelejted ..
|
moncsa98, 18:56
|
|
|
Itt az idõ, búcsúzom tõled,
búcsúzom, akár õsztõl a nyár.
Minek a könny, ne sĂrva bĂşcsĂşzz tõlem,
az Ă©letedben mĂ©g sok szĂnes csoda vár.
Ne sĂrj, mindenkinek nehĂ©z az Ă©let,
van, kinek bánatból több jut.
Ha fáj, csak tûrd, ne kérdezz,
az életben hosszú még az út.
Itt az idõ, búcsúzom tõled,
sorsomban véget ér a szenvedés.
Vitorlámat langyos szelek fújják,
de lelkem hozzád visszatér.
|
moncsa98, 18:56
|
|
|
Velem szakĂthatsz ~ eljátszhatod, hogy nem is ismerjĂĽk egymást, de a mĂşltadat sosem tudod eltörölni!
|
moncsa98, 18:29
|
|
|
- KĂ©rlek maradj velem!
- Maradjak veled? Minek? Nézd meg, máris veszekszünk!
- Mindig ezt csináltuk! Veszekszünk! Te néha arrogáns gazembernek nevezel, én meg téged néha hisztis csajnak. Mert az vagy. Az idõ legnagyobb részében. Én nem félek attól, hogy megsértelek. Mert két másodperc alatt túlteszed magad rajta, és ismét hisztizel.
- Hát akkor?
- Nem lesz könnyû! Iszonyú nehéz lesz! Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged! Mindenestül, örökre, együtt minden nap
|
moncsa98, 18:14
|
|
|
NĂ©ha csak azĂ©rt bocsátasz meg valakinek, mert nem akarod elveszĂteni az Ă©letedbõl..
|
moncsa98, 18:02
|
|
|
|
| 2013. július 8., hétfő |
|
|
0 |
|
|
Menj el, és soha többet ne is gyere vissza az életembe, mert amióta ismerlek, pokol az életem, és epedve várom azt a pillanatot, amikor elém állsz, átölelsz, megcsókolsz, és arra kérsz, hogy maradjak mindig melletted. De ez a pillanat soha nem jön el.
|
moncsa98, 20:53
|
|
|
az Ă©let tele van veszĂ©llyel :/ minden dologban benne van az a kockázat hogy fájdalmat okoz...:/ hisz nĂ©zzĂĽk csak meg. az öröm is veszĂ©lyes hisz egyszer vĂ©ge szakad Ă©s az emlĂ©kei fájnak hisz csak vágyĂłdást hagynak bennĂĽnk. a szeretet fáj hisz egyszer mindig elkell vesztenĂĽnk azt akit szeretĂĽnk. Ă©s a szerelem is fáj....hisz darabokra törhetik a szĂvĂĽnk. :/
|
moncsa98, 20:52
|
|
|
egy nagyon nagy marha egyszer azt mondta ha igazán szeretsz valakit akkor engedd el. és a többi idióta meg itt idézgeti, ez egy nagy hülyeség. ha igazán szeretsz valakit küzdj érte a végsõkig!
|
moncsa98, 20:52
|
|
|
~ Soha ne mondd, hogy ég veled, mert ez azt jelenti, hogy elmész, többé nem találkozunk, és elfelejtesz.. mondd inkább hogy majd látjuk egymást
|
moncsa98, 20:51
|
|
|
Azt hittem ismerlek. Azt hittem különleges vagy. Azt hittem más leszel. Azt hittem örök, ami köztünk van. Azt hittem szeretsz. Azt hittem szerettelek. Nem! Tudom, hogy szerettelek és tudom, hogy te is szerettél. De mindez megváltozott. Különlegesek voltunk együtt, egy darabig. Egyszer csak valami megváltozott. Te voltál a fiú, akire esküdtem volna, hogy különleges. De rájöttem ugyanolyan vagy, mint a többi.
|
moncsa98, 20:50
|
|
|
Rád gondolok…mindig minden helyzetben, rád gondolok. Ahogy látom, hogy egy barátom boldog, Ăşjra rád gondolok. Szerettelek egyszer…nagyon szerettelek. Egy baj van csak ezzel, hogy bárki bármit mond nekem, mĂ©g mindig szeretlek. Nem Ă©rdekel, hogy megbántottál, hogy csalĂłdást okoztál, Ă©s ezeken nem egyszer. Hidd el nekem elfelejtenĂ©m, mert szeretlek. Ez az egyetlen egy bajon, hogy nem tudlak elfelejteni. PrĂłbálkozom, prĂłbálkozom. De egy hely mindig ott lesz a szĂvembe, fent tartva Neked.
|
moncsa98, 20:49
|
|
|
"Akit nem kapunk meg,azt örökké szeretjük
|
moncsa98, 20:47
|
|
|
ne várj arra, hogy az álmaid maguktól megvalósuljanak..menj, élj és tegyél róla, hogy valóra váljanak!
|
moncsa98, 20:47
|
|
|
"Elegem van a világból, a holnapból, a mából,
elegem van az emberekbõl, magamból és másból,
Elég volt a sok rosszból, a fájó érzésekbõl,
elegem a megválaszolatlan kérdésekbõl.
Utálom a magam körül lévõ sok gyûlölködõ arcot,
Elegem van mostmár feladom a harcot.
Mert gyõzött a bánat és ledõltek a falak,
Én, pedig csak némán állok az akasztófa alatt!"
|
moncsa98, 20:45
|
|
|
"When I cry, I cry for you
When I die, I die for you
My life is nothing without you
I love you."
|
moncsa98, 20:45
|
|
|
|
| 2013. július 6., szombat |
|
|
0 |
|
|
Életemben a legjobb
tanácsot apám adta. Azt
mondta: "Csinálhatsz
bármit, csak 65 évesen
ne Ăşgy Ă©bredj fel, hogy
azon gondolkodsz, mit
kellett volna kezdened
az Ă©leteddel".
|
moncsa98, 8:43
|
|
|
|
| |
