| 2013. február 9., szombat |
|
 |
0 |
|
|
~ EGY ÖSSZEBÚJÓS ESTE - este sokkal jobb pároddal, mint egy buli. :)
|
moncsa98, 15:38
|
|
|
HA VALAKI - azt mondja, hogy nem létezik fiú és lány barátság, hazudik. Hiszen van. Csak az egyiküknek rohadtul fáj, mikor beszélgetnek..
|
moncsa98, 15:37
|
|
|
hogy hova jutok még nem tudom, talpra állok majd elbukom, de mégis újra kezdem!♥`
|
moncsa98, 15:36
|
|
|
Csak várd meg, amÃg rájön, hogy HIÃNYZOL neki.. mert Rà FOG JÖNNI... ;)):
|
moncsa98, 15:32
|
|
|
NE GONDOLKOZZ - cselekedj! Egyszer élünk, ha most nem teszed meg örökké bánni fogod!
|
moncsa98, 15:31
|
|
|
EGYEDÜL FEKSZEM - az ágyamon, a sok teherrel a vállamon. Bár nem vagy itt velem, én akkor is elképzelem..
|
moncsa98, 15:31
|
|
|
Láttam jókat , rosszakat tenni .....és rosszakat jókat tenni ! ;)
|
moncsa98, 15:28
|
|
|
Azt mondom, hogy leszarom, pedig minden percben csak rá gondolok...
|
moncsa98, 15:27
|
|
|
Az igazi álmainknak, hatalmas ereje van. Csupán akarat erõ kell hozzá, és valóra tudjuk váltani! Tedd meg az elsõ lépéseket, akkor is, ha úgy érzed semmi értelme! Hidd el menni fog. Biztos nehéz lesz, de csak " harcolással" tudjuk elérni azt, amit igazán akarunk! :)
|
moncsa98, 15:27
|
|
|
Aki ismer sosem fog elfelejteni,aki felejt,az sosem ismert.
|
moncsa98, 15:18
|
|
|
Néha könnyebb a zenével üvöltve sÃrni, mint a néma csendben, arcodra fagyott mosollyal üldögélni..
|
moncsa98, 15:17
|
|
|
Attól, hogy úgy teszel mintha nem ismernél..még van közös múltunk! :`/
|
moncsa98, 15:12
|
|
|
Bárcsak elég bátor lennék ahhoz, hogy elsétáljak és elfelejtsek mindent, ami a miénk volt. de nem merek elmenni, mert tudom, hogy nem jönnél utánam, és ez fájna a legjobban.
|
moncsa98, 15:12
|
|
|
Ha csak barátok vagyunk,miért tudom milyen a csókod Ãze???....;)
|
moncsa98, 15:11
|
|
|
Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sÃrásra késztetni.:)
|
moncsa98, 15:09
|
|
|
Az élet nagy titka a sors. De mi is az a sors? Erre soha nem tudunk épp szerû magyarázatot adni. Az sors határozza meg az életünk minden percét, amit nem mi alakÃtunk meg. A sors dönt el mindent, legyen jó vagy rossz. Talán megvan Ãrva a sorsunk, amire rákellene jönnünk valahogy? Fogalmam sincs. De egy biztos, a sors dönti el, hogy kit vesz el, és hogy kit szánt nekünk az élet. Bonyolult, de ezt el kell fogadnunk!
|
moncsa98, 15:09
|
|
|
~ És újra bebizonyosodott számomra, hogy az emberek akkor kezdenek el kapálózni valami után, mikor már végleg elveszÃtették azt ...! ♥ : )
|
moncsa98, 15:05
|
|
|
Mikor kicsi voltam hallgattam mesét, de a gyerekkor véget ért. Te is láthatod, hogy felnõtt vagyok már. Tudom, nem lehetek többé királylány, és nem kÃsér szivárvány..*-*
|
moncsa98, 14:50
|
|
|
Soha nem szabad feladni az álmainkat! Egyszer minden a helyére kerül, mindenki megtalálja a saját kis útját, mert az élet egy utazás, amit élveznünk kell, ezt soha nem szabad elfelejtenünk! Az utunk során lesznek majd olyan személyek, akik majd hozzánk szegõdnek. Onnantól kezdve együtt, kézen fogva sétálunk, egy közös álmot kergetve. Úgy érezzük a séta sokkal könnyebb ketten, az utunk boldogabban telik, és örömmel tölt el, hogy egymás kezét foghassuk. De mi történik, ha mindketten megváltozunk, ha már nem egy álmot kergetünk? Úgy érezhetjük feleslegesen fogjuk egymás kezét, nem tölt el boldogsággal az együtt töltött idõ, és észrevesszük, hogy az a közös út, amelyen olyan boldogok voltunk egyszer, kétfelé ágazik. Ilyenkor mindenkit hagyni kell a saját útján tovább sétálni, mert csak úgy lehetünk õszintén boldogok. Nem erõltethetjük rá a személyes utunkat egy más álmokkal és vágyakkal teli emberre! Nem kell megijedni, ha már nem fogják tovább a kezünket, és attól sem, ha elveszÃtünk egy olyan embert, aki számunkra egyszer az egész világot jelentette! Mosollyal gondolj az útnak arra a kis részére, ahol õ kÃsért. Bár elõször fájni fog ez a nagy veszteség, de te is jól tudod, érzed ott legbelül, hogy az utad késõbb újra elágazik, és egy olyan ember szegõdik majd melléd, akivel talán már örökre ezen az úton maradtok. Õ már soha nem fogja elengedni a kezed, és pont ezért éri meg elengednünk az utunk elõzõ részeiben levõ olyan embereket, akikkel már nem egyet álmodunk!
|
moncsa98, 14:48
|
|
|
~HA AZT MONDOD ÕRÃœLTSÉG, én vigyorgok egyet és annyit mondok, erre fogunk emlékezni életünk végéig.~ ♥
|
moncsa98, 14:44
|
|
|
|
| 2012. december 30., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
EGY VALAKI | van a földön,aki mindent megbocsát!
Ahhoz légy õszinte mert az a te ÉDESANYÃD!
|
moncsa98, 18:09
|
|
|
„„Azt hiszed, ha te mondod ki a végszót és elsétálsz, megúszod a fájdalmat. Hát tévedsz. Lesz még nap, mikor a rosszat is szebbnek látod, a szépet pedig értékesnek, és ez ûrt hagy majd a szÃvedben. Hidd el, tudom, mirõl beszélek, s mikor eljön ez a nap és hiányozni kezdek, emlékezz, hogy te döntöttél, s nem rajtam múlt.”
|
moncsa98, 18:06
|
|
|
„~Akkor sem felejtsd el ki nevelt olyan emberré, mint ami most vagy, ha már sosem ölelheted magadhoz! Fentrõl is büszke szeretne lenni rád!
|
moncsa98, 18:04
|
|
|
~ ÃGÉRD MEG azt , hogy kezed , kezembõl vissza nem veszed , és hogy szeretni fogsz akkor is , mikor már én is vén leszek ! ♥
|
moncsa98, 18:03
|
|
|
„Az igazi barátok nem azok, akikkel leülsz egy órácskára dumálni és iszogatni. Az igazi barátokkal nem kell mindennap találkozni, az ember egyszerûen tudja, hogy ott vannak, ha szükség van rájuk.”
|
moncsa98, 18:01
|
|
|
„ne sÃrj majd, ha nem leszek, lesz majd más, aki rád nevet. Ugyanaz a fény, az a csillogás, csak az nem én vagyok, hanem valaki más. . . ♥
|
moncsa98, 17:58
|
|
|
„Néztem anyut, ahogy megtesz mindent, és rájöttem, hogy soha nem leszek képes teljesen elszakÃtani magam tõle. Nem számÃt, mennyire vagyok erõs vagy gyenge, anyu a részem, épp olyan fontos, mint a szÃvem. Soha nem leszek olyan erõs, hogy meg tudnék lenni nélküle.”
|
moncsa98, 17:58
|
|
|
„Leszek egy emlék, mÃg gondolsz rám. Leszek egy akadály a feledés útján. Dobj ki szÃvedbõl, ha útban vagyok. Csak emlék vagyok, tûrök majd meghalok.
|
moncsa98, 17:56
|
|
|
„OLYAN NEHÉZ - minden nap a szemedbe nézni, és tudni hogy talán másképp is lehetett volna.
|
moncsa98, 17:56
|
|
|
„Nem fogom letagadni, hogy valaha szerettelek, de ezután hozzáteszem majd, hogy: mert egy idióta voltam! ;)
|
moncsa98, 17:55
|
|
|
|
| |
