2012. július 22., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
Melyik Nehezebb? Kimondani, Hogy Szeretlek, Vagy Azt, Hogy Már Nem?
moncsa98, 15:44
|
|
|
Igen, Ha Az Enyém Lennél, Akkor A Pénz, A HÃrnév És A Szerencse Nem Szállhatna Veled Versenybe!
moncsa98, 15:35
|
|
|
Az elsõ randi kellemetlen, az elsõ csók mennyei, az elsõ szerelem pótolhatatlan, és az elsõ csalódás felejthetetlen. :c
moncsa98, 15:34
|
|
|
„Nem fogok bocsánatot kérni azért, hogy nem az vagyok, akit te akarsz.. mert tudom, hogy valaki valahol vár rám, aki önmagamért fog szeretni.
moncsa98, 15:31
|
|
|
„Ez leszek én: egy megfakult emlékkép, mely rád nevet. Múlt leszek, mert a jövõd nem lehetek..
moncsa98, 15:31
|
|
|
„Mindig van egy pont, ahol az út kettéválik. Abban a hitben válunk szét, hogy az útjaink egyszer újra összefutnak. Ahogy távolodunk az úton, a másik egyre kisebbnek tûnik. De nem baj, egymásnak vagyunk teremtve.
moncsa98, 15:31
|
|
|
„Igen, megváltoztam. Nem vagyok olyan kedves, mint voltam, mert nem akarom hogy kihasználjanak, vagy átgyalogoljanak rajtam. nem bÃzok meg mindenkiben és nem mindenkinek mondom el a titkaimat, mert a legtöbb az kamu mosoly, ami mögött csak kétszÃnû embereket találsz. Megváltoztam, mert rájöttem, hogy az egyetlen ember akire számÃthatok az saját magam vagyok.
moncsa98, 15:30
|
|
|
„Könnyeimet elfolytom, sÃrtam már eleget, a saját sÃrom felett, mert az élet rég eltemetett. :||
moncsa98, 15:30
|
|
|
„Õ volt az elsõ igaz szerelmem. Az elsõ szerelem pedig belemarja magát a lélekbe. Aztán idõnként a felszÃnre tör.
moncsa98, 15:29
|
|
|
„Nem napokra emlékezünk, hanem csak pillanatokra.
moncsa98, 15:29
|
|
|
„Nem hiszem, hogy valaha is újra látjuk egymást, de ott volt az a pillanat, ami örökké tart..
moncsa98, 15:29
|
|
|
„Egy nagyon nagy marha egyszer azt mondta ha igazán szeretsz valakit akkor engedd el. és a többi idióta meg itt idézgeti, ez egy nagy hülyeség. ha igazán szeretsz valakit küzdj érte a végsõkig!
moncsa98, 15:29
|
|
|
„Minden ember számára van egy olyan személy, aki miatt énekel, miatta sÃr vagy nevet.. ez igaz. Nekem ez az ember te vagy.
moncsa98, 15:28
|
|
|
„Hónapokig beszéltünk és ebbõl rutint csináltunk. Most pedig már nem is beszélünk, és a hiányodtól lett rutin.
moncsa98, 15:27
|
|
|
„Csak akkor sikerül a feldolgozás, ha idõnként foglalkozunk a fájdalmas érzésekkel: ki kell bÃrni, túl kell élni õket, idõt kell adni a fájdalom érzésének és megtapasztalásának. Újra meg újra. Nemcsak egyszer, hanem ismételten, amÃg a fájdalom alább nem hagy.
moncsa98, 15:27
|
|
|
„~ ne siessd el , várd ki , amÃg elkezdessz neki hiányozni az életébõl. hanyagold el õt , hogy rájöhessen , hogy szüksége van rád..”
moncsa98, 15:26
|
|
|
„Elegem lett az életbõl, nem megy ez nekem, Nemküzdök már tovább, mert boldog nem lehetek. nemkérnék sokmindent, csak egy kis boldogságot, Meg azt hogy Ãgy õ soha nelásson.”
moncsa98, 15:25
|
|
|
„Sokat hibáztam az életem során. Hagytam, hogy az emberek kihasználjanak, és elfogadtam a megérdemeltnél sokkal rosszabb dolgokat. Ãm tanultam a rossz választásaimból, és annak ellenére, hogy van pár dolog, amit sosem kaphatok már vissza, és vannak emberek, akik már soha nem fognak bocsánatot kérni, legközelebb már okosabb leszek, és nem horgonyozok le olyan dolog mellett, ami kevesebb, mint amit megérdemlek."”
moncsa98, 15:25
|
|
|
„~...ha szÃvedben sok a bánat, ne meséld el fûnek-fának. Mindegy, hogyha fáj vagy vérzik, ne szólj semmit, úgysem értik.
moncsa98, 15:24
|
|
|
„``volt jövõnk...ma csak a múlt kÃsért.`` :/”
moncsa98, 15:24
|
|
|
„"Az összetört szÃvnél, csak az összetört álmok a fájdalmasak... Mikor annyira, de annyira akartad, és volt reményed, hogy teljesül, és fél másodperc alatt összeomlott minden. És egyszerre tört darabokra a szÃved, és porlott hamuvá az álmod..."”
moncsa98, 15:24
|
|
|
„valami történt .. a legelsõ alkalommal , mikor veled voltam .. a szÃvem beleremegett . rátaláltam valami igazra .. mindenki csak bámul , azt hiszik õrült vagyok . de csak boldog , ha veled vagyok *o*
moncsa98, 15:23
|
|
|
„Köszönöm, hogy itt voltál nekem, amikor senki más, még ha végül te is kibaszott könnyen itt hagytál .. :/”
moncsa98, 15:22
|
|
|
„-De miért panaszkodsz? Miért nem örülsz inkább? -Ugyan minek? Nem lehetek a jelene, nem lehetek a jövõje... -Akkor annak örülj, hogy a múltja vagy!
moncsa98, 15:22
|
|
|
„Elrejthetjük az elkövetett hibáinkat és a fájdalmasabbnál fájdalmasabb sebeket, de az nem elég ahhoz, hogy tényleg el is tûnjenek.
moncsa98, 15:22
|
|
|
„De most kinyitom az ajtót és inkább távozom, mert az idõ elszáll, túl gyorsan pörög, s ahogy semmi sem az életben, úgy a szerelem sem örök.~
moncsa98, 15:21
|
|
|
„Felébredtem. Szenvedek.Hiányérzetem Van... Nagyon. Azt Hittem Hogy Már Este Van, És Tévedtem. És Még Nincs.. És Akarom. És Szeretném... És SÃrok És Nem BÃrom Már.”
moncsa98, 15:20
|
|
|
„Ami Volt, Elmúlt, Mégis Soha Nem Feledtem, Csak A Pillanatért Élek, A Tetteim Nem Félem. Ha Pedig Mennem Kell, Már Tudom, Hogy Megtettem És Éltem, Szerettem És Gyûlöltem, Gyõztem És Hibáztam,
Megtaláltam Önmagamat Minden Egyes Hibámban.”
moncsa98, 15:20
|
|
|
„Rá Kell Ébrednünk, Hogy Éppoly Mélységesen Félünk Élni És Szeretni, Mint Meghalni.”
moncsa98, 15:19
|
|
|
„Mikor Arra Vágysz, Hogy Észrevegyenek, Megértsenek És Szeressenek, Tudd, Hogy A Többiek Is Erre Vágynak.”
moncsa98, 15:18
|
|
|
|
| |