2012. július 8., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
*~ TovábblĂ©pni egyszerĂ»; csak megnehezĂtik azok a dolgok, amiket magad mögött hagysz..*
moncsa98, 19:13
|
|
|
Nem Ărsz, mert mással chatelsz, nem hĂvsz, mert mással beszĂ©lsz, nem Ă©rsz rá, mert mással vagy.. De ha majd Ă• egyszer azt csinálja veled, amit most te csinálsz velem, engem már NE KERESS !
moncsa98, 18:33
|
|
|
~ dodb el a szĂved Ă©s aki vissza hozza neked , na õ az igazi ! :)
moncsa98, 18:32
|
|
|
felednem kell a múltam, ha nem akarok úgy élni, mint egy gyûrött felmosórongy. de mindig újra és újra meghallgatom azokat a zenéket, amelyeket akkor szerettem, újra megnézem a régi képeket, ösztönösen elõidézem az emlékeket..és egész nap, minden percben azon elmélkedem, hogy vajon az, ami engem ennyire megvisel, õt is megviseli?
moncsa98, 18:30
|
|
|
Akárhány szĂvet megdobogtathatsz! Az enyĂ©m Érted dobog Ă–rökkĂ©! Kicsit szomorĂş vagy? Gondolj erre: Valaki, valahol, azĂ©rt alszik el mosolyogva, mert tudja hogy Te lĂ©tezel. :)
moncsa98, 18:17
|
|
|
Egy nap találkozni fogsz egy sráccal, aki tudni fogja, hogyan eszel, hogyan iszol, hogyan táncolsz, ismerni fogja az illatodat. Tudni fogja milyen az arcod a smink alatt, mennyire szereted a csokit, hogy milyen bolond tudsz néha lenni, hogy néhány tv mûsor mennyire boldoggá tud tenni. Tudni fogja, hogy milyen hisztis tudsz lenni amikor fáradt vagy, hogy azt gondolod, hogy milyen rosszul nézel ki a Facebook képeiden. Mindent tudni fog rólad. És tudod mi lesz? Szeretni fog téged!!
moncsa98, 18:15
|
|
|
szeret vagy nem szeret ? elég csak a szemébe nézned és máris meglátod hogy mit érez....
moncsa98, 18:09
|
|
|
nem tudom mit tegyek , elengedjem vagy talán harcoljak Ă©rte ? az Ă©let egy nagy kĂĽzdelem Ăgy hát rájöttem harcolnom kell Ă©rte
moncsa98, 14:31
|
|
|
NĂ©ha az , hogy távol vagy az emberektõl , segĂt rájönni , hogy mennyit is jelentenek neked .
moncsa98, 14:27
|
|
|
Mindenki számára van egy ember, akiért megéri bármi, akire képes várni...:`(
moncsa98, 14:24
|
|
|
Próbálom felfogni, hogy az élet ilyen, megesik, hogy a férfiak kihasználnak, nem szeretnek, elhagynak, mással is elõfordult már, miért értem meg olyan nehezen, miért akarok annyira ragaszkodni, ez ma már nem divat, na bumm, túl lehet élni. Mindent túl lehet élni..
moncsa98, 14:24
|
|
|
Nem tudom, mit kell tenni, meg kell tanulnom elengedni, ha õ el akar menni...szeretem, ezért megteszem!
moncsa98, 14:23
|
|
|
SzorĂtom,Nem Engedem...Ă• Már Az EnyĂ©m..Hogy MásĂ© Legyen Lehetetlen, És ElkĂ©pzelhetetlen!^^
moncsa98, 14:10
|
|
|
Nagy ĂĽres szoba. Csak Ă©n vagyok benne, Meg egy fekete ruhás nõ, kötĂ©llel a kezĂ©ben. Arca rohadt, zöld, ruhája szakadt, piszkos, S hathatvanhat szerepel a nevĂ©ben. A nõ csak fekszik. Élettelen. Rideg. Ha csak ránĂ©zek a kezem remeg. Odamegyek hozzá, fölĂ© hajolok, S csak egy `jaj` mit szám mĂ©g elrebeg. Hirtelen nekem esett a kötĂ©llel. Nyakamhoz szorĂtotta nagy hĂ©vvel. Nem szĂłltam semmit, csak nĂ©ztem, Hogy, hogy vet vĂ©get az Ă©letemnek. S csak szorĂtotta, ahogy bĂrta, A kötĂ©l nyakamat teljesen átvágta VĂ©r csordult ki fehĂ©r számbĂłl, S tudtam, nem kelek már fel a földrõl. Kileheltem az utolsĂł cseppig Ă©letem, De tudtam, többĂ© már nem vĂ©tkezem. A fekete ruhás nõ felállt mellõlem, S csak állt nĂ©mán felettem. Majd lerántotta magárĂłl a csuklyát, S azzal egyĂĽtt levette az álcát. Egy barna hajĂş barnaszemĂĽ lány állt felettem... Én voltam az, ki saját magam megöltem
moncsa98, 14:08
|
|
|
Igen, van amikor tĂ»sarkĂşban topogok vĂ©gig az utcán, Ă©s miniszoknyát veszek fel, sminkelem is magam. ha ahhoz van kedvem, Ăłrákig szárĂtom Ă©s vasalom a hajam. szeretek szĂ©p lenni, mert . de!: ha Ă©pp Ăşgy gondolom, edzõcipõt hĂşzok, összefogom a hajam, amit napok Ăłta hajvasalĂł sem látott, nem teszek fel alapozĂłt sem...attĂłl mĂ©g, hogy nĂ©ha Ăgy, nĂ©ha Ăşgy nĂ©zek ki, nem vagyok sem buta liba, sem pedig remete lány.
moncsa98, 14:01
|
|
|
A legrosszabb érzés nem a magány, hanem az, hogy akit te sosem tudnál elfelejteni, megfeledkezik rólad.~
moncsa98, 14:01
|
|
|
Szeretlek.. örökké: a két szó közül melyik volt a hazugság?? :o
moncsa98, 14:00
|
|
|
Rájöttem, hogy a `Hiányzol` nem mindig azt jelenti, hogy `Vissza akarlak kapni`. Van amikor csak annyit jelent, hogy `Eszembe jutottál, és remélem jól vagy`.
moncsa98, 13:59
|
|
|
A matek talán nem tanĂt meg arra, hogyan adjunk szerelmet az Ă©letĂĽnkhöz, vagy hogyan vonjuk ki a gyĂ»lölködĂ©st, de mindig remĂ©nyt ad arra, hogy igenis minden problĂ©mát meg lehet oldani.!:)
moncsa98, 13:53
|
|
|
Valamikor jó kislány voltam , de rájöttem , hogy baromi unalmas . Rossznak lenni izgalmasabb ! :$
moncsa98, 13:52
|
|
|
~ le akartam Ărni , hogy megint rád gondoltam , de tĂşl sokat mondana , Ăşgyhogy inkább mizu ? :)
moncsa98, 13:44
|
|
|
~Te tetted fel a kérdést Én csak megadom rá a választ Mert elegem van már abból, hogy lassan mindenki engem fáraszt..
moncsa98, 13:41
|
|
|
"Sosincs késõ az újrakezdéshez. Mindegy hol vagy, mindegy, merre jártál, hány zsákutcába szaladtál. Az élet az újrakezdésekrõl szól.
moncsa98, 13:38
|
|
|
Mindent megkaptam amit akartam.. De mégse vagyok BOLDOG :( Mert Õ már nem lehet az enyém..
moncsa98, 13:36
|
|
|
~ Soha ne add fel! Lehet, hogy valakinek nem, de másnak te jelentesz mindent.
moncsa98, 13:36
|
|
|
"Emlékszem mikor kislány voltam ,az autóban mindig neki dõltem az ajtónak, de bezártam, mert féltem, hogy kiesek. Most mikor már `nagylány` vagyok, az autóban mindig neki dõlök az ajtónak, de nem zárom be, hátha kiesek..
moncsa98, 13:35
|
|
|
Feljön Facebook-ra...Jobblent a kis buborĂ©kban már megnyitod az ablakot... Elkezdesz Ărni, de vĂ©gĂĽlis kitörlöd., percekig ĂĽlsz Ă©s nĂ©zed az ĂĽres ablakot egyszer csak hogy XY Ă©ppen ĂĽzenetet Ăr... Várod..Várod..Várod..Majd látod hogy Ă• sem Ăr semmit... Pedig rĂ©gen szinte mindent megtettetek volna egymásĂ©rt.. :)
moncsa98, 13:33
|
|
|
|
2012. július 6., péntek |
|
|
0 |
|
|
mond miĂ©rt kell Ăşjra felkavarni szavakkal szĂvem beragasztva több ezer sebtapasszal mond miĂ©rt kell hogy minden nap fájjon miatadd egy dalom Ăşjra szomorĂşan szálljon.!(8)
moncsa98, 15:47
|
|
|
"Akármilyen erõs Ă©rzĂ©sek is vannak a szĂvedben, ha nem osztod meg õket a másikkal, akkor teljesen Ă©rtelmetlenek. "
moncsa98, 15:41
|
|
|
Figyelj drága kicsi lĂ©lek, Elmondom, hogy mi az Ă©let! Semmibõl nagyra nõni, SĂrva a világra jönni, Lassan járni Ăłvakodva, Anya kezĂ©be kapaszkodva. Az ABC könyvbe bĂşjni, A tudás harsonáját fĂşjni, Nagy kalandok után menni, Hazug csĂłkot megĂzlelni, Aztán feledni gyorsan. De az ember mĂ©gsem boldog, Mert gyötrik õt ezek a gondok. Megint járni Ăłvakodva, De most már botra támaszkodva. CsipkĂ©s szemfödelet varrni, S egy szĂ©p õszi napon meghalni. Ne sĂrj drága kicsi lĂ©lek, De hidd el nekem: Ez az Ă©let!!
moncsa98, 15:40
|
|
|
|
| |