2012. június 22., péntek |
|
|
0 |
|
|
~ Bármi is az, ami téged boldoggá tesz, sose add fel! És ha valamit nem kapsz meg, jusson eszedbe: lehet, hogy azért nem lehet a tiéd, mert valami sokkal jobb vár rád.
moncsa98, 20:54
|
|
|
szeretlek. nagyon szeretlek, de közben mĂ©gis gyĂ»löllek. bĂzom benned, de közben mĂ©gis fĂ©lek tõled.. nĂ©ha ajándĂ©kokkal halmozol el. máskor mindent, amim van,elveszel. belĂ©m marsz, hogy aztán megsimogass. Ăşgy Ă©rzem, szeretsz. máskor, hogy nem tudsz szeretni. mĂ©lybe viszel, Ă©s közben szárnyakat adsz. terhet raksz rám, Ă©s könnyĂ»vĂ© teszel. megfagyok, Ă©s elĂ©gek tõled. naponta elveszĂtelek, Ă©s naponta rád találok. annyi fájdalmat okoztál nekem, de mĂ©gis olyan vagy számomra, mint a levegõ. nem tudok nĂ©lkĂĽled Ă©lni!
moncsa98, 20:50
|
|
|
..akinek nem vagyok más Ă©n, csak a szĂve csĂĽcske |:
moncsa98, 20:49
|
|
|
Azt ĂgĂ©rted, SZENTĂśL ĂŤGÉRTED, hogy sosem hagysz el... Akkor most hol a francban vagy?
moncsa98, 20:48
|
|
|
Ha valami nem jön össze, az azt jelenti, hogy valami jobb vár.
moncsa98, 20:41
|
|
|
Vajon büszke lenne rám a régi énem?
moncsa98, 20:40
|
|
|
Légy vidám, tégy õrültségeket, csinálj káoszt és ne hagyd, hogy a sors vezesse az életed!! ;)))
moncsa98, 20:38
|
|
|
Hiányzik a kislánykorom. Amikor azt mondtam a fiúkra , hogy : Fúj.! :`) :D
moncsa98, 20:37
|
|
|
"A gyermek állandĂłan szembesĂĽl a kĂ©rdĂ©ssel: -Mi leszel, ha nagy leszel? Nagy bátorságot tanĂşsĂtana aki ilyenkor a felnõtt szemĂ©be nĂ©zne. Ă©s azt mondaná: -Én nem leszek, hanem már vagyok valami!"
moncsa98, 20:36
|
|
|
Úgy emlékszem,mintha tegnap történt volna,egy pillanat alatt zuhantam a felhõkbõl a porba.
moncsa98, 20:35
|
|
|
ĂŤrtam volna szĂ©pet neked,de elhagytam a cĂmed. SĂrtam volna szĂ©p szemedĂ©rt,de hallottam hĂred. Tudom,hogy már mást szeretsz,ezĂ©rt nem is futok utánad,
moncsa98, 20:35
|
|
|
EmlĂ©kszel, miĂ©rt szerettĂĽnk egymásba? EmlĂ©kszel, miĂ©rt volt közöttĂĽnk olyan erõs a dolog? Mert Ă©n kĂ©pes voltam meglátni benned olyasmiket is, amirõl a többi embernek fogalma sem volt… Ă©s te is ugyanĂgy voltál velem.
moncsa98, 20:34
|
|
|
Kedves múlt! Köszönöm a leckéket, amiket kaptam tõled. Köszönöm, hogy ezek által felnõhettem, megtanulhattam, megtapasztalhattam mindent, ami jobbá tett. Köszönöm mindazt a szenvedést,amit kiszabtál nekem, és nem engedted hogy elsodródjak. Köszönöm, hogy erõt adtál folytatni, és meglátni mindazt, ami fontos Nekem. Köszönöm, hogy minden rosszat megmutattál, a szomorú, keserû embereket, az aljas világot, és nem hagytad, hogy én is részévé váljak. Köszönöm, hogy most esélyt adsz továbblépni! Kedves jövõ.. készen állok !
moncsa98, 20:33
|
|
|
Életemben elõször találtam valakit, akitõl utálok elválni, akár csak 5 percre is. Találtam valakit, akibõl egyszerûen sosem elég. Aki elfogad olyannak amilyen vagyok, és nem akar megváltoztatni, a saját képére formálni. Aki mellett rádöbbentem, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy a fontos szavakat kimondatlanul hagyjuk ..
moncsa98, 20:32
|
|
|
Ha egyszer becsapsz, az a te szégyened; ha kétszer, az az enyém..
moncsa98, 20:32
|
|
|
Csodálatos Ă©rzĂ©s, amikor Rá gondolsz, Ă©s azon gondolkozol, vajon mit csinál Ă©ppen… Ă©s abban a pillanatban megszĂłlal a telefonod, a hĂvás Tõle jön, Ă©s rájössz : Ă• is rád gondolt…
moncsa98, 20:31
|
|
|
Ărhatsz neki, mosolyoghatsz rá, de a kezĂ©t Ă©n fogom Ă©s a szĂve is az enyĂ©m.
moncsa98, 20:31
|
|
|
Felvetõdik az ember fejében a kérdés: ki vagyok.? ki lettem én.? hova tartok.? Bennem is felvetõdik sokszor. Ki vagyok.?Egy szürke kis egér, aki beleolvad a környezetébe, elvegyül az iskolai tömegben. Mégis sokan ismernek, de kevesen tudják az életem. Ki lettem.?Az, aki mindig is lenni akartam. Mindig bátrabb akartam lenni. Védekezni akartam a külvilág ellen, hogy ne bánthassanak, ne foghassanak ki maguknak. Erõsebb fallal körül vett ember akartam lenni. Hova tartok.?Nem tudom. Nem tudom mit hoz a jövõ. Csak reménykedhetem, hogy az álmaim beteljesülései felé tartok. `
moncsa98, 20:31
|
|
|
EgyszerĂ»en sikerĂĽlt boldognak lennem nĂ©lkĂĽled,igen sikerĂĽlt a sok átsĂrt Ă©jszaka után. Csak nĂ©zz rám! RemĂ©lem fáj,hogy nĂ©lkĂĽled is sikerĂĽlt átmennem mindenen Ă©s boldognak lennem...
moncsa98, 20:27
|
|
|
Csak egy valaki lesz melletted, amikor már mindenki elhagyott. Csak egy valaki fogja fogni a kezed, ha a barátaid hátat fordĂtanak, ha egy fiĂş összetörte a szĂved, ha az Ă©let minden egyes másodperce fáj. Aki melletted volt, mikor a 40 fokos láz ágynak döntött, aki altatĂłt dĂşdolt neked elalvás elõtt, akinek bármikor kisĂrhattad magad a vállán. Lehet, hogy nĂ©ha õ a legĂłdivatĂşbb ember a Földön, lehet, hogy nĂ©ha ordĂtani tudnál vele, de jobb ha tudod: õ ilyenkor is szeret. BecsĂĽld meg nagyon ezt az embert, mert csak egy van belõle. Szeretlek anya!
moncsa98, 20:26
|
|
|
Mindig van egy dal… Amit akkor hallgatsz, mikor boldog vagy. Amit akkor hallgatsz, mikor szomorĂş vagy. Van olyan dal amitõl nevetned kell, vagy Ă©ppen sĂrnod. Van olyan dal, ami a barátaidra emlĂ©keztet. És persze van olyan dal, ami Rá emlĂ©keztet… "
moncsa98, 20:23
|
|
|
Soha se add fel az álmaid...csak mosolyogj és küzdj !
moncsa98, 20:21
|
|
|
„A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön lĂ©tre. Nem velĂĽnk szĂĽletik, mi teremtjĂĽk. Nem fertõzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy Ă©rdek. Nem akarunk egymástĂłl semmit - egyszerĂ»en csak jĂł egyĂĽtt lenni. A barátság szĂĽletĂ©se mindig egyĂĽtt jár azzal az Ă©rzĂ©ssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem õt! Ez persze sejtelem, nem biztos hogy Ăgy van. Sosem tudhatjuk, mitõl vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.”
moncsa98, 20:21
|
|
|
Nem fogom letagadni, hogy valaha szerettelek, de ezután hozzáteszem majd, hogy: mert egy idióta voltam! ;)
moncsa98, 20:19
|
|
|
Bár mégis velem vagy.. Egyedül maradtam mindörökké..
moncsa98, 20:15
|
|
|
Bennem van most is csak nem úgy mint anno, én nem voltam depressziós, csak hát ismerõs a padló..
moncsa98, 20:13
|
|
|
Szeretlek, tudd meg, hiába titkolom. A lakat zárva, de a kulcsát itt hagyom
moncsa98, 20:11
|
|
|
Csak két ismerõs vagyunk kiknek volt még közös múltjuk...
moncsa98, 20:10
|
|
|
Voltam már padlĂłn, de mindig talpra álltam. Voltam már elveszett, de Ăşjra önmagamra találtam. Voltam már magányos Ă©s bánatos, de mindig tudtam örĂĽlni a szĂ©pnek Ă©s a jĂłnak. Lesznek mĂ©g rossz napjaim, Leszek mĂ©g lent, Ăşgy ahogy fent is. Én ki tartok mĂ©gis, Az Élet Ăşgy szĂ©p ha zajlik, És megtanultam, törtĂ©njen bármi. ...mindig megy tovább. Soha nem fogom hagyni, hogy vĂ©gleg elbukjak. KĂĽzdök amĂg a Szivem bĂrja.AmĂg csak virágot nem tesznek,. . . a koporsĂłmra.
moncsa98, 20:08
|
|
|
- feladod az álmod ?! :oo - nem , csak egy másikat választok!
moncsa98, 20:05
|
|
|
|
| |