| 2011. november 19., szombat |
|
 |
0 |
|
|
"Megszületett, virágzott,
eltemették, kimászott."
"Nézem anyósom, ahogy várja a tavaszt,
Majd a távcsõ alatt lassan meghúzom a ravaszt."
"Gondolnám õsz van, a hulló levelekrõl,
Pedig csak a postás esett le az emeletrõl."
"Két medve az erdõben náthás,
takonyban úszik az egész málnás!"
|
moncsa98, 19:00
|
|
|
"Nem vagyok hercegnõ,és nem is leszek soha...
Nekem marad a csõgatya,meg a tornacsuka;))"
|
moncsa98, 18:50
|
|
|
KishĂşgomnak
Nem tudom, hogy sokat sĂrtál volna,
De emlékszem baba mosolyodra,
S bár elsõ szavad már nem dalol fejemben,
Közös játékaink soha nem felejtem!
Emlékszem, vártalak nagyon!
Csendes nyári éjen
KĂvántam a teliholdtĂłl,
Legyen kistestvérem!
Máskor az ablaknál állva,
Hûvös õszi este
Ugyanezt kĂvántam
A villámokat lesve.
Emlékszem, a kórházban
Mit sem Ă©rtve ĂĽltem,
De mikor megláttalak,
Szörnyen megörültem.
Hát együtt cseperedtünk,
NevettĂĽnk Ă©s sĂrtunk,
NĂ©ha veszekedtĂĽnk,
És lett pár közös titkunk.
De én megváltoztam,
S most változol te is.
Minden, ami velem volt,
Megeshet veled is...
Most nem értjük egymást egészen,
MĂ©gis hiába sĂrok halkan,
Mert te akárhol vagy, mindig megérzed,
S megölelsz, ha baj van.
S minden vigasz és ölelés,
Amit tõled kaptam,
Mint tündérnevetés,
A lelkemet nyugtatta.
Mindet elrejtettem
MĂ©lyen a szĂvembe,
Hogy visszaölelhessem
Egyszer az Ă©letben...
Nem tudom, hogy sokat sĂrtál volna,
De emlékszem kedves mosolyodra,
S bár elsõ szavad már nem dalol fejemben,
Közös perceinket soha nem felejtem...
Szeretlek Veraaaa <3333333333 :)
|
moncsa98, 18:19
|
|
|
A szeretet olyan, mint maga az élet: nem egy kényelmes és nyugodt állapot,
hanem egy nagy és csodálatos kaland."
(André Fayol)
|
moncsa98, 9:23
|
|
|
Volt egyszer nagyon rĂ©gen egy sziget, ahol emberi Ă©rzĂ©sek Ă©ltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás Ă©s mĂ©g sok más, Ăgy a Szeretet is.
Egy napon az Ă©rzĂ©sek tudomására jutott, hogy a sziget sĂĽllyed. EzĂ©rt valamennyien elõkĂ©szĂtettĂ©k hajĂłikat Ă©s elhagyták a szigetet.
EgyedĂĽl a Szeretet akart az utolsĂł pillanatig maradni.
Mielõtt a sziget elsĂĽllyedt, a Szeretet segĂtsĂ©gĂ©rt imádkozott.
A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett. Õ megkérdezte:
- Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
- Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:
- Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
- Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! – válaszolt a BĂĽszkesĂ©g, – itt minden tökĂ©letes, Ă©s Te esetleg árthatnál a hajĂłmnak!
Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen elõtte hajózott el:
- Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
- Ă“h, Szeretet – mondta a Bánat – Ă©n olyan szomorĂş vagyok, de egyedĂĽl kell maradnom a hajĂłmon!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a szeretet kérését.
Hirtelen megszĂłlalt egy hang:
- Gyere Szeretet, én elviszlek téged! Aki megszólalt, egy öregember volt.
Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:
- Tudás, meg tudod mondani, ki segĂtett nekem?
- Az IDĂ• volt – mondta a Tudás.
- Az IDĂ•? – kĂ©rdezte a Szeretet. – MiĂ©rt segĂtett rajtam az IDĂ•?
A Tudás válaszolt:
- Mert csak az IDĂ• Ă©rti meg, hogy milyen fontos az Ă©letben a SZERETET!
|
moncsa98, 9:23
|
|
|
~ Vannak emberek, akik nem tudnak parancsolni maguknak.. Ă©n tudok.. csak nem fogadok szĂłt!! :P
|
moncsa98, 9:05
|
|
|
|
| 2011. november 18., péntek |
|
|
0 |
|
|
"Ott leszek melletted én, mindig, meglásd!
Egy igaz testvér, az hû marad egy életen át,
a tejben, a vajban, a trében, a bajban,
emlékezz rá!" Szeretlek Tesókám <33333333333333333 :)
|
moncsa98, 19:34
|
|
|
A fila táska. a sztk szemüveg és a csõgatya egyszer úgyis kimennek a divatból, de a Barátok SOHA...! ^^ :$
|
moncsa98, 17:32
|
|
|
|
| 2011. november 11., péntek |
|
|
0 |
|
|
A sebek a múltra emlékeztetnek, de nem kell meghatározniuk a jövõt.
|
moncsa98, 19:25
|
|
|
hiába szeretlek, hiába várok rád,
hiába kereslek, már nem kéne vágynom rád..
|
moncsa98, 19:25
|
|
|
NĂ©ha Ăşgy gondolom, hogy elpazaroljuk a szavakat Ă©s a pillanatokat, Ă©s nem fordĂtunk idõt arra, hogy olyanokat kimondjunk, amik a szĂvĂĽnkben vannak akkor, amikor mĂ©g esĂ©lyĂĽnk van rá.
|
moncsa98, 19:23
|
|
|
Megdöbbentõ, milyen hamar elmúlik a bizalmasság egy kapcsolatból, milyen hamar lesz két emberbõl újra idegen.
|
moncsa98, 19:22
|
|
|
|
| 2011. november 7., hétfő |
|
|
0 |
|
|
.... hagylak menni, nem segĂt a fájdalom... (8) :(
|
moncsa98, 16:29
|
|
|
1 univerzum, 9 bolygó, 204 ország, 809 sziget, 7 tenger, több mint 6 milliárd ember....és én mégis veled találkoztam.
|
moncsa98, 16:28
|
|
|
"Felébredtem reggel könnyes szemmel és tudtam: Újra Veled álmodtam..."
|
moncsa98, 16:13
|
|
|
|
| 2011. november 6., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
S۪Z۪۪۪۫۫۫۰۪۪۫۫E۪۪۫۫۰۪۪۫۫R۰۪۪۫۫E۪۫۰۪۪۪۪۫۫۫T۰۪۫L۰۪۪۫۫E۪۪۫۫۰۪۪۫۫K
|
moncsa98, 14:16
|
|
|
RĂ©gen örĂĽltĂ©l 1 szelet csokinak.Ma örĂĽlsz 1 Ă©rintõkĂ©pernyõs telefonnak.RĂ©gen a lányĂ©rt harcolni kellett a fiĂşnak.Ma csak annyit mondasz neki:"Mennyi pĂ©nz kell?"Ă©s máris a TiĂ©d.RĂ©gen felhõtlenĂĽl tudnál nevetni.Ma csak kábĂtĂłszer által Ă©rzed nagyon jĂłl magad.RĂ©gen nem voltak lelki gondjaid.Ma csinálod a gondot saját magadnak.RĂ©gen az emberek megbecsĂĽltĂ©k azt,amijĂĽk van...most már viszont Ăşgy öltözöl ahogy a társadalom"elvárja"..
|
moncsa98, 14:15
|
|
|
Egyszer Letagadom,Máskor Bevallom,Hogy Ă•t Imádom..De RaJta KĂvĂĽl Senkisem Érdekel A Világon.
|
moncsa98, 14:12
|
|
|
Egyetlen Egy Pillanat Van, Amit Örökké Õrizni Fogok, Mégpedig A Legelsõ Csókod!...
|
moncsa98, 14:11
|
|
|
A Szerelemben Az A LegJobb, Hogy A Végén Nem Kell Azt Mondanod: SaJnálom. Mert Mit SaJnálnál? Azt, Hogy Szerettél ?!`
|
moncsa98, 14:10
|
|
|
Élj úgy mintha holnap kéne meghallnod,és tanulj annyit mintha örökké élnél !!
|
moncsa98, 14:02
|
|
|
``Bárhová Mész És Bármire Lesz Szükséged, Tudod, Én Ott Leszek Neked Mindig
Ha EgyedĂĽl Leszel, Nem Kell MaJd FĂ©lned, Csak HĂvJ Fel, És Tudod ... Én Ott Leszek!``
|
moncsa98, 13:57
|
|
|
|
| 2011. november 5., szombat |
|
|
0 |
|
|
Várni kell, ha valami késik,
Tûrni kell, ha valami rossz,
SĂrni kell, ha szĂvĂĽnk vĂ©rzik,
RemĂ©lni kell, ha bĂztat a sors.
Emléket õrizni kell, ha szép,
Feledni akkor is kell, ha nehéz.
|
moncsa98, 18:10
|
|
|
Tudod, azonnal mosolygok, amikor egy üzenetet látok tõled, még az sem érdekel mi van benne. Csak meglepõ tudni, hogy egy másodpercre eszedbe jutottam.
|
moncsa98, 17:26
|
|
|
|
| 2011. november 3., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
"Az idõk távlatából jussak néha eszedbe ,remélem,hogy te is örülsz az emlékeimen merengve.Nevemre már nem emlékszel,egy ismeretlen folt csupán,csak elmosolyodsz rajta,hogy én néztem rád oly bután.Lehet,hogy nem szerettél,bár én lennék az egyetlen,kinek emléke meg maradt,hisz ezért mindent megtettem.
Egyszer meg ĂgĂ©rtem szeretni foglak tĂ©ged mindörökre,de elhagytál nincs tovább,vĂ©ge minden szĂ©pnek.Nem maradt már semmi,csak egy Ă©nek fel az Ă©gnek.MĂ©g mindig szeretlek,minden nap gondolok rád,minden percben fognám kezedet,csĂłkolnám a szád.Meg tanultam szeretni Ă©s te segĂtettĂ©l ebben,mĂ©g mindig szeretlek nem tudom kifejezni szebben.Már csak ennyire vagyok kĂ©pes,már csak ennyi telik tõlem,dallamok mögĂ© rejtõzöm,mert mind idáig fĂ©ltem.Talán utoljára mondom el,mit Ă©rzek,de ez Ăgy marad,a hõs szerelmes távozik,most vĂ©get Ă©r a szĂndarab.SzĂvem mĂ©lyĂ©n magam mögött hagynám ezt a világot,csak annyit kĂ©rek emlĂ©kezz rám Ă©s ne kĂ©rdezd meg ki bántott."
|
moncsa98, 16:38
|
|
|
|
| 2011. október 31., hétfő |
|
|
0 |
|
|
*anyu hazudtál nekem, azt mondtad könnyû az élet. . Anyu nagy wagyok, már a haláltól sem félek. .* :/
|
moncsa98, 16:22
|
|
|
|
| |
