CsodaCsiga Főlap
Naplók 2024. március 29.   péntek   Auguszta, Baracs, Bercel, Bertold, Bertolda, Dioméd, Gerle   
Főlap ·  · Chat · Távirat · Társkereső · Képeslap · Fórum · Weblapok ·  · Levelem · Webem · Naplók · BANK
Regisztráció · Kapcsolataim · Társaim ·  · Buliképek · MMS ·  · Játék · Horoszkóp · Linkek · Hirdetés · Radió



moncsa98 naplója

  2010. május 7., péntek Nekem tetszik!
0  
maki a hiĂĄnyodat Ă©rzem minden reggel, ahogy felkelek
szívbÔl jövÔ sorok, nem csak nagy szavakkal kertelek
tudod nagyon jól, hogy féltelek, nem egyszer megkértelek
ne hagyj magamra, egyedĂŒl eltorzul az összkĂ©p
egy személy az össznép, a tåj halvåny és csendes
nem meg szokott, rendes, csak magammal vagyok kedves
a kezem izzad, nedves, tĂșlsĂĄgosan izgulok
ha nem tartasz velem, lehet rossz irĂĄnyba indulok
mĂĄsok verset Ă­rnak, Ă©n meg elmondom egy dalban
fĂŒlek vannak a falban, Ă­gy mĂĄsok is halljĂĄk
nem kell az hogy adjĂĄk, rĂĄdiĂłban, tv-ben
Ășgy se Ă©rtem szavaid, a kis vĂĄrosunk szĂ©lĂ©ben
nem nyomok sokat széltében, de kårpótlolom centivel
most be kell Ă©rned ennyivel: elĂĄrulom Szeretlek
míg élek el nem feledlek, örökké tartó emlék
hiĂĄba kĂ©rnĂ©d tovĂĄbb lĂ©pjek, Ă©n egydĂŒl nem mennĂ©k..

refr 2x
ez egy levĂ©l tĂ”lem Neked, melyben ĂŒzenem, hogy szeretlek
egy levél tÔlem Neked, mely elårulja hiånyzol
szívemben még virågzol, sårga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

néha sírva fekszek, sokszor megbåntam mit tettem
nem kérem, hogy megbocsåjtsd amit ellened vétettem
nem kell könyörögnöm, elég ha mélyen a szemembe nézel
viszonzom majd tekinteted Ă©s megtudom mit Ă©rzel...
nem kell nyĂșjtĂłzkodni Ă©rtem, Neked nem lĂ©tezik lĂ©tra
én melletted nem lehettem csak egy senkihåzi béna
muzsikusnak Bréma, nekem csak egy az igaz szerelembÔl
nem kaphatok måstól annyit, mint TÔled szeretetbÔl
Ășjabb sorok Érted.. Ășjabb könnyben ĂĄzott verzĂ©k
jobban produkålnak olykor mint a kidolgozott esszék
de nem vårom el, hogy néhåny rímpår megmozgasson
vagy a dallam elringasson, Ă©s a hangom simogasson
Te is bĂĄntad, Ă©n is megbĂĄntam, mind azt amit tettĂŒnk
legbelĂŒl tudjuk mind a ketten egy dolgot fĂ©ltettĂŒnk
két élet, két véglet, két iråny mégis egy pår
nĂ©zz a mĂșltba, meglĂĄtod mit magad mögött hagytĂĄl..

refr 2x
ez egy levĂ©l tĂ”lem Neked, melyben ĂŒzenem, hogy szeretlek
egy levél tÔlem Neked, mely elårulja hiånyzol
szívemben még virågzol, sårga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

egy hat perces levél, miben kifejezem érzéseim
egy hallgatható levél, miben feltehetem kérdéseim
egy kibontatlan levél, mire nem kapokhatok vålaszt
maximum csak tetteket, mi jeleket ĂĄraszt
felĂ”led, vagy felĂ©m, tĂŒkröt ne tegyĂ©l elĂ©m
szĂ­ven szĂșr a valĂłsĂĄg, hogy nem lehetsz az enyĂ©m
hogy nem ĂĄllhatsz mellettem, hogy nem fogod meg kezem
mond egyedĂŒl, hogy fordĂ­tsam jĂł irĂĄnyba fejem?
hiĂĄba kĂ©rnĂ©m segĂ­tsĂ©ged, ĂĄrok hĂșzĂłdik körĂ©nk
mibÔl lehetetlen kimåszni, és nagyon könnyû hibåzni,
akaratlanul vitåzni, a szeretet félre dobva
az erÔsség a nyerÔ, a romantika kopva
eltelt egy kis idĂ”, Ă©n ajĂĄnlottam, vĂĄlasztottĂĄl
utólag is köszönöm, hogy a magånyból feltåmasztottål
ahonnan elindultam, most oda estem vissza
/ahonnan elindultam most oda estem vissza.../

refr 2x
ez egy levĂ©l tĂ”lem Neked, melyben ĂŒzenem, hogy szeretlek
egy levél tÔlem Neked, mely elårulja hiånyzol
szívemben még virågzol, sårga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

mindenhol illatod Ă©rzem...Ă©rzem
mindenkiben szemeidet lĂĄtom...lĂĄtom
hiåba keresnék, nem talålok,
NĂĄlad jobbat, szebbet..jobbat..szebbet
hiånyzik az arcod, az érintésed, a tested
megértem, hogy személyem többet
nem kerested.. hisz miattam lett mindez
felszåltål a buszra, de remélem egyszer
még vissza intesz.. könnycseppjeim letörlöd
ha nem.. szivem szilånkosra örlöd
fåjnak eme szavak, de mégjobban a valósåg
amit tegnap Ă©ltem ĂĄt, ma mĂĄr nekem nem ĂșjsĂĄg
sokak között egy vagy, és egyben a minden
ha nem is mondtam ki, de Ă©rzem, igen, itt benn
Ășjabb zene Neked, tudom, hogy nem kĂ©rted
amit szerettél volna, nem, de ennyit meg tettem érted

refr 2x
ez egy levĂ©l tĂ”lem Neked, melyben ĂŒzenem, hogy szeretlek
egy levél tÔlem Neked, mely elårulja hiånyzol
szívemben még virågzol, sårga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

a neved ki nem mondom, mégis tudod jól hogy neked szól
annyira fĂĄj, nem lehetek melletted mikor elalszol
se nappal, se reggel, a våszon mögött jåtszom
nem kérhetem: ölelj åt, pedig éjszakånként fåzom
esÔben elåzom, ernyÔt nyitni nehéz
mikor sĂ­rok kĂ©rlek ne nĂ©zz, a fĂĄjdalom sĂșlya elnyom
miĂ©rt kellett elbĂșjnom? miĂ©rt kellett hazugsĂĄgban Ă©lnĂŒnk?
mĂĄr nem tudom eldönteni, veled egyĂŒtt fĂ©ltĂŒnk
vagy csak magamban rettegtem? a mĂșltba nĂ©zek vissza
a lelkiismeretem tiszta, felvĂĄllalom mit tettem
az éjszaka reszkettem, a rémålmom még visszajår
nem szeretnĂ©m bajod esne, olyan nincs, hogy Ă©rted: Ășgyse kĂĄr
lelkek tĂŒkreivel ĂĄlmodom jövĂ”kĂ©peim,
majd utam vĂ©gĂ©n rĂĄjövök: egyedĂŒl maradtam
lelkek tĂŒkreivel ĂĄlmodom minden Ă©jjel jövĂ”kĂ©peim
majd utam vĂ©gĂ©n rĂĄjövök: egyedĂŒl maradtam

refr 4x
ez egy levĂ©l tĂ”lem Neked, melyben ĂŒzenem, hogy szeretlek
egy levél tÔlem Neked, mely elårulja hiånyzol
szívemben még virågzol, sårga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

..nem létezik semmi mit ålmaimból åthozok,
fĂĄjdalmas a bĂșcsĂș, mĂ©gis inkĂĄbb tĂĄvozok..
..ne kérdezz csak nézz a szemembe,
lĂĄtod a fĂĄjdalmat?..
..nem kérek mår utolsó percet TÔled,
pedig szĂ­vem szĂșrja minden pillanat..
..könnyezek minden emléken,
hiånyzik a közös hajnali pirkadat..

crappy levél XDXDXDD
  moncsa98, 19:38 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
1. Versszak (Horus)
Lószarral a pofådban néha keserû a reggel,
Mikor egy deformĂĄlt hĂŒlyegyerek Ă­gy Ă©breszt (hallod? kellj fel!)
Nem fenĂ©kig tejfel, egy Ă©jszakĂĄba nyĂșlĂł ivĂĄs utĂĄn,
Sutån bizony két véres szempår båmul butån,
Az Ă©gre nĂ©zĂ” hajszĂĄlaktĂłl megrĂ©mĂŒlök Ășristen,
Mikor szĂ”rös gyomrĂĄt meglĂĄtom, csak ennyit szĂłlok hĂșzz innen.
HĂșĂș bazzeg, mennyi az idĂ” mĂĄr menni kĂ©ne Pest felĂ©,
GyerĂŒnk mĂĄr Õzi igyekezz, de csak les felĂ©m.
Csoszog mint egy csiga, mĂĄr csak a nyĂĄlkĂĄt nem hĂșzza,
A busz utĂĄn szaladva, a söfĂ”r elkĂŒld minket a bĂșsba.
A kameråm nem szabadulhat, mikor foglyul ejti szegényt,
Összerakok lassan egy csak Ă”zibĂ”l ĂĄllĂł dvd gyĂ»jtemĂ©nyt.
Azt hittem visszanézem, a legfontosabb perceket,
De csak a torz pofĂĄja vigyorog rĂĄm, Ă©s vĂĄgja nekem a segg fejet.
Mit tehetnék én vållaltam, a szårnyam alå vettem,
RĂĄseggeltem, kiköltöttem, de minek? Ó mit tettem?

Refrén
Két debil ållat lenn a téren
Mindenki ordít: ilyen nincs kérem szépen!
Horus meg az Õzi, mint a nátha,
Jönnek ha kell, ha nem, ó a picsåba!

Két debil ållat lenn a téren
Mindenki ordít: ilyen nincs kérem szépen!
Horus meg az Õzi, mint a nátha,
Jönnek ha kell, ha nem, ó a picsåba!


2. Versszak (Õzi)
Mit beszél ez nekem? Az Ô pofåja sem egy ålom
A vodkaszagĂș leheletet tudjĂĄtok Ă©n se nagyon komĂĄlom
Amikor Guszti bĂĄra Ă©bredek, ĂŒvölt a fĂŒlembe
Röhögve ugrok ki az ågyból, és verném tarkón helybe
De így is debil szegény, de azért båntani nem fogom
Hisz TÔle tanultam el, ezért is lettem ilyen barom
SpontĂĄn gondolat: bulizzunk, jöjjön egy kis tĂșlĂłra,
Megiszunk mindent gyorsan, a feleseket hĂșzĂłra
HĂșĂș bazz mĂĄr 20 Ăłra, vagyis este nyolc
De a kezĂ©ben mĂ©g semmi, ĂŒres mint egy polc
HĂĄt gyere igyunk valamit, aztĂĄn okĂĄggyĂĄ mindenhova
Låbra sem tudsz ållni, de mégis menni kéne haza
Otthon kaja elĂ”tt, a tv gombjaihoz nyĂșlna
De csak ennyit tud kinyögni: (a 24-es csatorna.)
Õ vett a szĂĄrnya alĂĄ, Ă©s tĂ©nyleg Ă©n Ă©bresztem
És neki köszönhetem meg, hogy mĂĄra ilyen lettem

Refrén
Két debil ållat lenn a téren
Mindenki ordít: ilyen nincs kérem szépen!
Horus meg az Õzi, mint a nátha,
Jönnek ha kell, ha nem, ó a picsåba!

Két debil ållat lenn a téren
Mindenki ordít: ilyen nincs kérem szépen!
Horus meg az Õzi, mint a nátha,
Jönnek ha kell, ha nem, ó a picsåba!


3.Versszak (Horus & Õzi)
Ha tarkon vågsz, én kiheréllek, ígérem az égnek,
Megteszem se perc alatt, nehogy må TÔled féljek
Mivel tennĂ©d izomarcĂș? Ki vagy roki balboĂĄ?
Széktåmlåval pofån baszlak, megnyalod a bal bokåm,
SegĂ­tsek? Kitörjem? Csak hogy meg tudj vele ĂŒtni,
Nem talĂĄlsz el, remĂ©nytelen, eriggyĂ©Ă© mĂĄĂĄ fekĂŒdni
Na jĂłl van hagyjuk, Ășgysem Ă©rted meg te pont agyĂș,
Az egy szer egy se megy neked, de megĂ©rtem te hĂșgyszagĂș.
Én meg a szĂĄrnyad alatt vagyok bazz, de itt sem jĂł a levegĂ”
Áporodott, izzadt, tisztĂĄra mint egy hĂșgyos lepedĂ”.
RĂłzsaillatĂș lenne talĂĄn a Cultus wc-je?
Mikor Õzi bĂĄcsi dĂ©lben megy Ă©s vissza is Ă©r vagy Ă©jfĂ©lre.
Szegény ember enni menne, de kétlem marad kedve,
Håt én is kétlem, és röhögök mint egy éhes medve
De most mit tegyek ember? Merre menjek el?
Hisz olyan mint a halĂĄl, ha menni kell, hĂĄt menni kell

Refrén
Két debil ållat lenn a téren
Mindenki ordít: ilyen nincs kérem szépen!
Horus meg az Õzi, mint a nátha,
Jönnek ha kell, ha nem, ó a picsåba!

Két debil ållat lenn a téren
Mindenki ordít: ilyen nincs kérem szépen!
Horus meg az Õzi, mint a nátha,
Jönnek ha kell, ha nem, ó a picsåba!

children:ilyen nincs!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
  moncsa98, 15:37 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
  2010. április 23., péntek Nekem tetszik!
0  
[Refrén - FankaDeli]

A profi nem beszél olyat, ami nem igaz,
A profi levĂĄgja, ha valamit vakĂ­tasz,
A profi harcos és a helyén a szíve,
szåmåra fekete és fehér a vilåg minden színe.
Eltemetik testét, de a szelleme tovåbb él,
A profi csak a bajtårsért és a csalådért,
A profi minden lépte a betonba iródik és
A profi tesz róla, hogy legyenek még profik.


[Rap 1 - Mr Busta]

IdÔ elÔtt ålltunk rå a sajåt låbunkra,
a profi nem szĂĄmĂ­t az ĂĄtkozott ĂĄllamra.
Mindenhol kapcsolat és a hûséges emberek,
kezében ez erö, ezért mindent megtehet.
A helyén van a szíve, éppen azért a nyerÔ,
ha megindul a profi soha nem jöttök elÔ.
A profi jóképû és ritkån hibåzik,
a szép lånyok között mint a delfin cikåzik.
Ha valamit megszerez, mindenbÔl a legjobbat.
KözöttĂŒnk törvĂ©ny, hogy mindent a csalĂĄdnak.

"Ha elkaptok, soha nem beszĂ©lĂŒnk, mert az elsĂ” nekĂŒnk yo a testvĂ©rĂŒnk!"

Ha feldobod a baråtodat, elÔrébb leszel?!
A profinak a zsigereiben van a vaker.
Ha kell, akkor kemény, mint egy bakeliten karcol,
Ha nincsen neki igaza, belĂĄtja, nem harcol.
A profi szåmíthat a baråtok kezére,
mindenki tudja, hogy nem léphet a helyére.
A népszerûséget magånak köszönheti,
ezért jår a tisztelet neki!


[Refrén - FankaDeli]

A profi nem beszél olyat, ami nem igaz
A profi levĂĄgja, ha valamit vakĂ­tasz
A profi harcos és a helyén a szíve
szåmåra fekete és fehér a vilåg minden színe.
Eltemetik testét, de a szelleme tovåbb él
A profi csak a bajtårsér és a csalådér
A profi minden lépte a betonba iródik és
A profi tesz róla, hogy legyenek még profik.


[Rap 2 - Ganxsta Zolee]


Az amatÔrnek hinned kell a profinak elÔle,
Hidd el a legjobbat ez hozza ki belÔle.
Én hallgattam egy darabig, de Ășjra eljött az idĂ”,
Ă©s vissza kellett jöjjek, mert tĂșl sok menĂ” jenĂ”,
aki azt hiszi, hogy Ă” itt a nyerĂ”,
Ă©s nem is sejti azt, hogy mi az az igazi erĂ”.
SĂŒtitek a homoktortĂĄtokat ti kis hĂșgyosok,
de azt kell mondjam erre: ami sok az sok.
Megmondtam, hogy visszajövök Ă©s seggberĂșglak!
LĂĄtod itt van az idĂ”, mindenki futhat!
Azt mondom, hogy profi. Tudod kirÔl beszélek!
Ismersz engem öcsi, én még a jég håtån is megélek.
Gyerekek az ågyban, most jönnek a nagyok!
Ereszd le a kezed én a döglégy vagyok!
Úgyhogy nekem ne dumálj, anyáddal játszál!
ElÔbb a szarrból kéne kimåsszål!
Mår köt a beton lent a låbadon,
iråny a folyó vagy elÔbb egy golyó?!
Tegyétek a földre le a fegyvereiteket,
Ă©s Ă©n szabad elvonulĂĄst engedek!

[Refrén - FankaDeli]
2X

A profi nem beszél olyat, ami nem igaz
A profi levĂĄgja, ha valamit vakĂ­tasz
A profi harcos és a helyén a szíve
szåmåra fekete és fehér a vilåg minden színe.
Eltemetik testét, de a szelleme tovåbb él
A profi csak a bajtårsér és a csalådér
A profi minden lépte a betonba iródik és
A profi tesz róla, hogy legyenek még profik.

srĂĄcok a putribĂłl a prĂłfi
  moncsa98, 15:07 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
  2010. április 18., vasárnap Nekem tetszik!
0  
Na ide figyel mindenki, mert itt van a mi csapatunk
HĂĄrman vagyunk egyĂŒtt Ă©s egy irĂĄnyba haladunk
A tåvolsåg azt hitte, hogy majd közénk ållhat
És amíg ezt hiszi csalni fog a látszat
Mert mi akkor is itt vagyunk, Ă©s igen alkotunk
Ez a mi Ă©letĂŒnk ez a mi maszlagunk
Carp-E vagyok figyelem, Ă©n vagyok a Kelet
Ez a hely lesz az, majd amit mindenki szeret
És bizony a kelet egy szelet, de nem egy Ă”si lelet
Hanem az ĂșjdonsĂĄg erejĂ©vel szerzi meg a nevet
A tĂĄvolsĂĄg gyermekei, mĂĄs Ă©s mĂĄs Ă©gtĂĄjak
Az utunk az közös, de valójåban szétvålnak
De ahogy ezt hallod, egybÔl azt is vallod
Hogy nincs mĂĄr megĂĄllĂĄs, nem eshet bajod
Miért is ållnånk meg, hisz eljött az idÔ
Ez a rapcsapat mår mindenképp kilÔ!

Refrén:
A tĂĄvolsĂĄg gyermekei: Shady, Horus, Carp-E,
HĂĄrom helysĂ©g, MĂĄriapĂłcs, Kiszombor, SzĂŒcsi.
Itt Ă©lĂŒnk keleten, tĂĄvol egymĂĄstĂłl,
Hårom hely és valami mégis összelåncol.
ÖsszelĂĄncol a közös cĂ©l, Ă©s a gondolatmenet,
Lesz, aki azt mondja, hogy ez Ă­gy nem mehet,
Ragaszkodunk egymĂĄshoz, mint nyaklĂĄncon a szemek.
Hisz ettÔl lesz érdekes, ettÔl lesz remek.

Horus:
A tåvolsåg gyermekei hårom egyént takar,
Hårom ember, hårom tåjon, aki békét akar.
Én vagyok az egyik, aki rímel most nektek,
Remélem, ha megértetek, engem megszerettek,
Horus a nevem Ă©s egy kis faluban Ă©lek,
Abban a faluban ahol az emlékektÔl félek.
Rettegek a régitÔl, próbålok a månak hódolni,
Próbålom a zenémmel a kimaradt jót pótolni.
PĂłtolni azt mi kimaradt gyermekkorombĂłl,
A szeretetet, kiemelni az ocsmĂĄny vilĂĄgbĂłl.
A tĂĄvolsĂĄg gyermekei, messze Ă©lnek egymĂĄstĂłl,
De a céljuk közös, többet vårnak a vilågtól.
Nem a siker a fontos, meg az aranylemez,
Csak egy kis zene, ami minket jellemez.
Nem kell a szennylap ami minket elemez,
Csak békét akarunk errÔl meg ne feledkezz.

Refrén:
A tĂĄvolsĂĄg gyermekei: Shady, Horus, Carp-E,
HĂĄrom helysĂ©g, MĂĄriapĂłcs, Kiszombor, SzĂŒcsi.
Itt Ă©lĂŒnk keleten, tĂĄvol egymĂĄstĂłl,
Hårom hely és valami mégis összelåncol.
ÖsszelĂĄncol a közös cĂ©l, Ă©s a gondolatmenet,
Lesz, aki azt mondja, hogy ez Ă­gy nem mehet,
Ragaszkodunk egymĂĄshoz, mint nyaklĂĄncon a szemek.
Hisz ettÔl lesz érdekes, ettÔl lesz remek.

Shady:
Nem nyugaton vagy keleten,
Nem pusztĂĄban nem telepen,
Shady éli életét a déli peremen
És egy kiszombori falubĂłl hirdeti az igĂ©t,
Az alanyt, az ållítmånyt, s így adja meg az ízét
A dalnak Ă©s a szĂłnak, melyek az ĂŒtemekhez
SzorĂ­tva remekĂŒl passzolnak.
Most koppintott névvel, visszafogott hévvel,
Élesen hasĂ­tĂł hanggal a levegĂ”be Ă©rvvel.
Az Ôt ért folyamatos tåmadåsok végett
ÖnmagĂĄba fordult, Ă­gy rossz irĂĄnyba lĂ©pett,
Ez szorongåst hozott, a szorongås meg görcsöt,
Ezért visszasírta szåzszor a gyerekkori bölcsÔt.
De most itt vagyok, agyalok, akkor is akarok,
Ha a képed fanyalog!
Így tele ötletekkel, törtetek fel Ă©s töltenek el az alapok,
Amire szövegeket hadarok, és segítenek engem
Itt mellettem a haverok!

Refrén:
A tĂĄvolsĂĄg gyermekei: Shady, Horus, Carp-E,
HĂĄrom helysĂ©g, MĂĄriapĂłcs, Kiszombor, SzĂŒcsi.
Itt Ă©lĂŒnk keleten, tĂĄvol egymĂĄstĂłl,
Hårom hely és valami mégis összelåncol.
ÖsszelĂĄncol a közös cĂ©l, Ă©s a gondolatmenet,
Lesz, aki azt mondja, hogy ez Ă­gy nem mehet,
Ragaszkodunk egymĂĄshoz, mint nyaklĂĄncon a szemek.
Hisz ettÔl lesz érdekes, ettÔl lesz remek

children a tĂĄvolsĂĄg gyermekei
  moncsa98, 11:34 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Horus...Én mennĂ©k elĂ”re...de nem tudok...Ja, ja, ja...na na..
Hibåimmal telt az égbolt, megtöri a fényeket. Egy mondat långol a felhÔk között, Horus meg kell értened.
Sok minden adhat okot, hogy gyûlöljem az életem. Oh Istenem mért kinzol? De remélem, hogy élvezed...
Én csak mennĂ©k elĂ”re, szeretnĂ©k boldog lenni. Egy tĂĄrsammal, ki kezem fogja, de nem tudok feledni.
Elvesztettem barĂĄtokat, szerelmet, dĂ©delgetett ĂĄlmokat. Amim volt megbecsĂŒltem, de nem kaptam csak ĂĄtkokat.
SzĂŒntelenĂŒl bĂĄntanak, ki tudja meddig tart mĂ©g, de nem szeretnĂ©k menni mĂĄr, inkĂĄbb itt maradnĂ©k.
Bårmit tettem, bårmit mondtam, nem kaptam jót, elrontottam. A baj elÔl nem futottam, mindig a håtamat tartottam.
Szóltam soha ne feledd, én mindig ott voltam melletted, és a kezed fogtam bårmi gond volt, de te mégis elfeledted.
Rossz emlĂ©kek szorĂ­tjĂĄk szĂ­vem, gyomrom összerĂĄndul. Könnyek ĂŒlnek szememben, hisz mindenki elĂĄrult.
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Halålos bûnt követtem el, mikor szeretni próbåltam. Mikor tennem kellett valamit, nem a farkamat lóbåltam.
Csak szeretek szeretni, Ă©s szeretem, hogyha szeretnek. De egyszer majd el temetnek Ă©s minden jĂłt elfelednek.
Ha tényleg ennyit érek nektek, döffhettek is szíven. Nem mondom, hogy ne tegyétek, inkåbb kérem szépen.
Ha rĂĄszolgĂĄltam a bĂŒntetĂ©sre, nincsen mĂĄr mit tenni. SzĂ©ttĂĄrom karom, az Ă©gre nĂ©zek, Ă©s prĂłbĂĄlok nevetni.
Nem kellenek imĂĄk, keresztek. SzĂŒksĂ©gtelen minden. SzĂ©p pĂĄr ember belebasztĂĄl, mi sem törtĂ©nt hĂĄtrĂ©blĂ©p.
Ennyi az Ă©let, van kinek bĂ”sĂ©gesen jut mindenbĂ”l. De a tĂșlvilĂĄgon talĂĄlkzunk, hiddjĂ©tek el majd el dĂ”l.
HĂșzzatok fel, tapossatok el, mint egy fĂ©rget. Mit szĂĄmĂ­tok Ă©n ugyan? Mit jelent az Ă©let? Ne sĂ­rjatok, mikor kĂ”bevĂĄjva
låtjåtok majd nevemet. A föld alól nem zavarok, ha lesz ki eltemet.
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
A halålon merengek, közben egy penge élen tåncolok. De vårjatok még ne fussatok, elÔtte mindenkit elåtkozok.
Ki årtott nekem valaha, hogy nem fogta meg kezemet. Addig nem tûnök el míg ezért nektek kamatostól meg nem fizetek.
Úgy tĂĄncolsz majd hidd csak el, mint a majmok a cirkuszban. MĂ©rhetetlen haragom testet ölt a szabadban.
VĂĄrom mĂĄr azt a napot, mikor ti jöttök oda hozzĂĄm. LĂĄtom elĂ”re mi lesz, tudom nagy szĂŒksĂ©getek lesz rĂĄm.
Mikor a bånat marcangolja majd szilånkra tört szívetek. Råjöttök, hogy én voltam az, kihez mindig is jöhettetek.
Ha mår mindenki meg alåzott, és a szemed fénye könnyben åll, gyere oda hozzåm, nekem sem kellesz mår.
Szar Ă©rzĂ©s ez tudom, de amit kaptam visszaadom. Boldog nap lesz az, mikor szĂ­vtelenĂŒl azt mondhatom. Engedd el a kezemet.
És soha ne nĂ©zz többet a szemembe. Egy voltĂĄl a sok közĂŒl, de most mĂ©sz bele a levesbe.
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Na akiknek ez szĂłlt, azoknak azt ĂŒzenem: KAPJÁTOK BE!

children én mennék elöre
  moncsa98, 11:32 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
  2010. április 17., szombat Nekem tetszik!
0  
GyĂ»lölöm, hogy Ășgy csinĂĄlsz, mintha nem is lennĂ©k,
SzemtÔl szembe elmondani nem merted, így tessék,
Elmondok most mindent, bĂĄr tudom ezt nem akarod,
És tudom, hogy az Ă©rzĂ©s ott van, de magadnak is tagadod.
De nekem még az mindig fåj, hogy nem vålaszolsz soha,
HiĂĄba is vĂĄrtam, tudtam Ă©n vagyok ostoba.
Nem kértem, hogy mondj igazat, azt sem kértem hazudj,
De remélem, hogy nem engedem, hogy nyugodtan aludj.
Megérdemled, te is tudod, mert hiåba is kértelek,
Úgy sem szĂĄmĂ­t mit mondok, Ă­gy most nem is fĂ©ltelek.
Ha végig hallgatsz megérted, hogy miért szólt minden rímem,
Én mindig tĂ©ged akartalak, de rĂĄjöttem, hogy Ă­gy nem.
Csak azt akartam te is tudd, nem tĂ»nt el nyom nĂ©lkĂŒl,
A seb amit te okoztĂĄl majd megöl engem vĂ©gĂŒl,
De minden szavam lepereg, bår tudod, érted könyörög,
Råm se nézel, meg se hallgatsz, csak kimutatod közönyöd.

Refr.:

Mikor a nevem meghallod könnybe låbad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértÔl izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikråból vad tûzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Gyûlölök råd gondolni! Gyûlöllek feledni!
Gyûlöllek! Gyûlölöm, hogyha hazudsz!
Gyûlöllek! Te is gyûlölj, hogyha tudsz!

2.vsz(Õzi).:
JĂł barĂĄtok voltunk, minden felĂ© egyĂŒtt mentĂŒnk
Most nĂ©zd mivĂ© lettĂŒnk! EgymĂĄs elĂ”l menekĂŒlĂŒnk
Csupån azért, mert megpróbåltam szeretni
És borĂșs napokon is, önfeledten nevetni
JĂłl indult el minden, majd megbeszĂ©ljĂŒk persze
KĂ©t sör mellett ĂŒlve, nĂ©ztĂŒnk fel az Ă©gre
Nagy fordulatot vettél, a kérdést fel tetted
Hogyha szemét lennél vålaszthatnék baråtnÔm és közted
Ekkor robbant szĂ©t minden! Nah Õzi mit tegyĂ©l?
Csak erre nem szåmítottam, bårmit is hinnél
A gyûlölettÔl izzik most mind a két szemem
Én bĂ­ztam bennetek, de hĂĄt Ășgy lĂĄtszik tĂ©vedtem.
Beteg lettĂ©l, engem is gyötört legbelĂŒl,
De mondd, ki volt mĂ©g Ă­gy melletted a barĂĄtnĂ”dön kĂ­vĂŒl?
Most se barĂĄt, se lĂĄny, lassan be is kattanok,
És gondolkozzatok el azon, hogy elĂ©rtĂ©tek cĂ©lotok!

Refr.:

Mikor a nevem meghallod könnybe låbad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértÔl izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikråból vad tûzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Gyûlölök råd gondolni! Gyûlöllek feledni!
Gyûlöllek! Gyûlölöm, hogyha hazudsz!
Gyûlöllek! Te is gyûlölj, hogyha tudsz!


3.vsz(Shady):
Tudom szĂĄnalmas vagyok, meg hogy a testem-lelkem nyomor,
RemegĂ” tĂ©rd, beszĂ»kĂŒlt gyomor, ezt adta a közĂ©piskolai pokol
Komor, konok, mocsok vilåg, ahol rengeteg a rohadt szemét,
Most meg az årnyékomtól is remegek, még megfizettek ezért!
Féltem az összes naptól, attól mi történik holnap,
Hogy a szĂŒnetekben vajon majd melyik szekrĂ©nybe pakolnak?
HĂĄtul voltam a sorban, mindig Ă©n fekĂŒdtem porban,
Mindig egyedĂŒl ĂŒltem a padban, mondd ezzel kinek ĂĄrtottam???
Itthon bezårkóztam a szobåmba, sírtam egész este,
KönnyektÔl fåjt a fejem, megoldåst ålmaimban kerestem.
Keseregve, szĂĄzszor megalĂĄzva, beletiporva a sĂĄrba,
Most meg mindenki csak néz, nem érti miért vagyok mindig årva!
Engem nem lehet szeretni! Egy bolond kisgyerek vagyok,
Egy kurva mårtír, talån még måglyåt is kapok,
De most mår a lång sem fog, mert bennem él a tûz,
S mĂ­g a bosszĂșvĂĄgy Ă©g bennem addig van mi hajt mi Ă»z!

Refr.:

Mikor a nevem meghallod könnybe låbad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértÔl izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikråból vad tûzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Gyûlölök råd gondolni! Gyûlöllek feledni!
Gyûlöllek! Gyûlölöm, hogyha hazudsz!
Gyûlöllek! Te is gyûlölj, hogyha tudsz!


4.vsz.(Horus):
Szeress vagy gyûlölj, én komolyan mondom leszarom,
Hidegen hagy a szöveged, nyugodtan bekaphatod az alkarom,
Karambol az öklömmel, mi mås lenne a mese vége,
Ha velem kezdesz te faszkalap én egy fél perc alatt teszlek félre!
Mi történik, mért nevetsz, nemrég nagyon volt a pofåd,
Egyszer bulldog voltĂĄl, most meg teszed nekem a kiscicĂĄt!
Emlékszel rå, mikor még én voltam a sokkal gyengébb?
BelĂ©m rĂșgtĂĄl, rĂĄm nevettĂ©l, Ă­gy szĂłltĂĄl: köcsög kell mĂ©g???
Most itt ĂĄllok, mĂ©gis rĂ©mĂŒltnek lĂĄtszol,
Vårjunk, közelebb lépek, lehet csak a szemem tåncol.
Nézz råm, idenézz, ne tekintgess félre,
HĂŒlye voltĂĄl, elcsĂșszol, de te hĂ­vtĂĄl a jĂ©gre!
Évek Ăłta vĂĄrtam mĂĄr a talĂĄlkozĂĄst testvĂ©rem,
Nem marad el a poén, most mår a viccet végig mesélem!
Bamm! Itt a csattanó, de te mért nem maradsz ållva?
Ha az Ă©let hozzĂĄd tĂșl jĂł fej, majd Ă©n leszek szemĂ©tlĂĄda!

2xRefr.:

Mikor a nevem meghallod könnybe låbad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértÔl izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikråból vad tûzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Gyûlölök råd gondolni! Gyûlöllek feledni!
Gyûlöllek! Gyûlölöm, hogyha hazudsz!
Gyûlöllek! Te is gyûlölj, hogyha tudsz!

children gyilkos ĂŒtemek
  moncsa98, 19:13 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Temesd a mĂșltat Õzi! MegtennĂ©m ha tudnĂĄm!
Minden apró érzésem feltårnåm Neked talån
Ha meghallgatnål, és netån belém is låtnål
ÖrĂŒlnĂ©k szĂ­vembĂ”l, ez több nekem a vĂĄrtnĂĄl
Melletted megfértem, nem féltem, de mår nem értem
Nem értelek mår meg, pedig mindent szépen kértem
Szavad adtad egy tettre, amit többet el nem követsz
Ez mégis megtörtént! Nem tudom ezutån kit szeretsz!
Ne fájjon Õzi, amire nincs orvosság
Könnyû ezt mondani, miközben a fåjdalom szét råg
Nem tudom mire volt jĂł, tudom azt is hogy Te tudod
Tagadod, de Ă©n voltam kivel megosztottad bĂĄnatod
Majd bånhatod, bennem leltél valamire
Zuhanok ålmomban! Kapaszkodnék! De kérdem mibe?
Most keresem a tĂĄmaszt, mert a sok teher lefĂĄraszt
Én nem kĂ©rek mĂĄr többet, csak egyetlen egy vĂĄlaszt

Refrén
MiĂłta elhagytĂĄl azĂłta szĂ­vem szĂĄl
CĂ©lba nem talĂĄl, csak vĂĄrva vĂĄr,
Fåj még a szó, mit egykor mondtål
Hogy szeretsz! De mégis elhagytål!

A pillanat hevében, hullanak a könnyeim
Sírnak a lapok, betûkkel telt könyveim.
FĂĄjnak a szavak, fĂĄjnak a tettek
Jó volt Veled hidd el, de mår nincsenek érzések

2. versszak (Horus)
Låtom, hogy sírsz, könnyeid hullatod a szélben,
Tudom, szeretsz még, ezt itt bent érzem,
A hold perzselÔ tûzében a csillagokat nézem,
A bĂĄnatom tĂŒkrözĂ”dik egy rĂ©gi kĂ©pen.
Egy fĂĄjĂł sebhely, csĂșfĂ­tja arcomat,
Sosem nem mĂșlik el, örökre itt marad.
Långoló mezÔkön, elhagyatott utcåkon,
Csak te jĂĄrsz a fejemben, mindig azt lĂĄtom,
MĂĄssal Ă©lvezed az Ă©leted perceit,
Én meg lógok a semmiben egyszer ott egyszer itt.
Ha jót ígér a holnap, ne dÔlj be, el ne hidd,
Semmi jĂłt nem fog adni, hazug szĂłval csĂĄbĂ­t,
Tudom, mikor szĂ­vek szĂĄllnak az Ă©gben,
Minden rossz eltûnik a semmiségben,
De létezik pillanat, mikor minden nyomasztó,
Ilyenkor ordítom, fåj még a szó.

3. versszak (Õzi, Horus)
Nyomot hagyott emléked, temetnék hogyha léphetnék
Megfolytja torkom, eskĂŒszöm jobb lenne ha felednĂ©k
Én is szeretnĂ©k, ha elĂ”re lĂĄtnĂĄm hogy nem szenvednĂ©k
És ĂĄtĂ©rezhetnĂ©m, mindazt amit TĂ”led kaphatnĂ©k
Tudom csĂșnyĂĄn cselekedtem, pĂĄr barĂĄtba kĂ©st döftem
BelĂĄtom mostmĂĄr Ă©n is, amit egykor Veled tettem
Az összes szĂ©pet elviszem, hol minden feledĂ©sbe merĂŒl
Így talĂĄn jobb lesz, Ă©s testem Ășj ĂĄlomba szenderĂŒl

Låtod egy összetört lélek, egy meggyötört szív,
PĂĄr kĂłsza dallam, pĂĄr szomorkĂĄs rĂ­m,
A fĂĄjdalom tĂŒkrözĂ”dik, minden egyes sorban,
KĂ­noz a tudat, tudom egyszer Ă©n is boldog voltam.
Vége mår a szépnek, vége minden jónak, vége mår,
A barĂĄtsĂĄgos szĂłnak, BĂșcsĂșt intek, jön a holnap,
Félek az érzéstÔl, nem hiånyzik többé,
Nem hagyja el szåmat, örökkön örökké.

children fåj még
  moncsa98, 19:08 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Nem kértem életet,nem kértem bånatot sem szenvedést,
De kaptam eleget hidd el mellé félelmet meg rettegést.
Most itt ĂĄllok,a szellĂ” fĂșj fĂŒlembe sĂ­rĂł dallamot,
A könnyek porba hullnak én meg magånyosan ballagok.
Az ég felé nézek,kérdem mit tegyek?
ValĂłsĂĄg vagy ĂĄlom ez,de fel nem Ă©bredek.
ÖrökkĂ© valĂłsĂĄgnak tĂ»nik minden pillanat,
Mikor kósza emlékeim közt hallom mézédes hangodat.
Az idÔ elszållt vége van a boldog napoknak,
BĂșcsĂșt intek minden megĂĄlmodott dolognak,
Kéz a kézben boldogsågtól megtelve,naplementét nézve,
Tested karjaimba temetve.
A halĂĄlnak nincs romantikĂĄja,de mĂ©gis hĂșz magĂĄhoz,
Úgy vĂĄrok rĂĄ mint arra mikor ajkam Ă©r a szĂĄdhoz.
Menny vagy pokol könyörgöm vegyél magadhoz kérlek,
Nincs mås vågyam minthogy boldogan nyugovóra térjek végleg.

Refr.:(2x)
Fellobban a tĂ»z,a fĂŒst felszĂĄll,
Egy elveszett lélek még visszajår,
A pokol peremén tåncol és néz le rånk,
Ezernyi hang kiålt fel,engem mégse bånt.

Õzi:
Én az voltam aki rĂ©gen,egy jel fent az Ă©gen,
De mégis våltoztam,mert erre kényszerített minden.
Ne hagyd el magad Õzi,erĂ”t kell vennem Ă©rzem,
Mert undorĂ­tĂł az Ășt amit mĂ©g meg kĂ©ne tennem.
Kapaszkodom föl de a pokol lerånt magåhoz,
MenekĂŒlni nem tudok csak odalĂ©pek a halĂĄlhoz.
Amikor odaérek hozzå,Ô csak visszadob a földre,
Azzal hogy van még idÔ,és tegyek minden hibåt helyre.
Így lehet van rĂĄ esĂ©ly hogy a mennyorszĂĄgba jutok,
És nem kell fĂ©lnem többĂ©,fent szebb Ă©letet kapok.
Egy ĂŒzenetet hagyok,hogy tovĂĄbb mĂĄr nem bĂ­rtam.
Szerettelek de fĂĄjt,Ă©s sajĂĄt magam kinyĂ­rtam.
TĂșl kedves vagyok,Ă©s pont az az Ă©n vesztem,
Dehåt nem tudok mit tenni,csak fogadj el ezt kérem.
Amikor tökéletes minden,råjövök csak ålmodom,
De nyomot hagy bennem amĂ­g a szemem ki nem nyitom.

Refr.(2x)

Õzi:
Egy nagy zuhanĂĄs utĂĄn sĂ©rĂŒlve Ă©bredek,
Érzem ez a pokol miben fĂ©lholtan szenvedek.
Elhamvasztott holtak pora takarja be testem,
Talån én is így végzem? Csak ezt ne add istenem.
Nem tudom mit tettem,bĂĄr tudom van hibĂĄm,
Az Ördög visszaenged a földre,minden bĂ»nömet meggyĂłnnĂĄm.
Hogy lepaktålnék vele,hogy tovåbb ne kínozzon,
Annyira nem piszkos a lelkem hogy rĂĄm halĂĄlt hozzon.

Horus:
De most talpamat Ă©geti egy izzĂł szikla,
A sötét jégkapujåból intek most vissza.
Napok,hetek,hónapok idÔvel eltûnik a remény,
Földi lényem szertefoszlik,megszûnik a fény.
TalĂĄn egyszer egy napon,mikor minden csendes,
Egy tÔrrel a kezemben ållok mi döféstÔl véres.
Egy furcsa alakot szĂșrtam mĂ©lyen mellbe,
Az alvilåg uråt aki szåmûz most a földre.

cdildren nem kértem
  moncsa98, 18:41 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight

Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I,

Horus:
Egyszer, régen volt egy låny, akit szívbÔl szerettem,
Nem Ă©rdekelt senki, de Ă©rte bĂĄrmit megtettem.
MagĂĄval ragadott Ă©s ellenne semmit nem tehettem,
Érte sok rossz dolgomat a föld alĂĄ temettem.
Sok-sok hĂłnap eltelt, vidĂĄman Ă©s boldogan,
SzerettĂŒk egymĂĄst, kitartottunk egymĂĄs mellett jĂłban-rosszban.
Az Ô nevét lehetett hallani minden mondatomban,
AkĂĄrmikor kellett futottam hozzĂĄ azon nyomban.
De rĂĄjöttem, hogy gond van, közöttĂŒnk bomba robban,
Azt mondta, mĂĄr nem szeret, na akkor voltam bajban.
Veszekedések, sírås, hirtelen jött a szakítås,
Egyenesen egy drĂĄmĂĄba illĂ” volt ez az alakĂ­tĂĄs.
Idegileg is megviselt Ă©s eltĂĄvozott a lelkem,
Elhagyott az a lĂĄny, akit a legjobban szerettem.
Kiborultam, sĂ­rtam, Ă©s csak ezt hajtogattam neki,
Könyörgöm, csak hagyj a karjaidban meghalni.

Refrén:
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I,

Shady:
Könyörgöm, csak hagyj a karjaidban meghalni,
Csak Veled szeretném a kis életem elcsalni,
Szåmtalan éjen voltam mélyen
Sok napon ĂĄt fekĂŒdtem kĂĄbĂĄn
CsomĂłt keresve a kĂĄkĂĄn, de Ă©n futottam gyĂĄvĂĄn,
Nem tudok mĂĄsra gondolni szĂ­ved elrablĂłjĂĄt lĂĄtvĂĄn,
Titkon annak örĂŒlnĂ©k, ha cĂ©dulĂĄt lĂĄthatnĂ©k a lĂĄbĂĄn,
Persze Neked, azt kĂ­vĂĄntam sok sikert,
Közben Ășgy Ă©reztem magam, mint egy kivert
Kutya, aki vérbe fagyva,bår élve hagyva vår, hogy valaki befogadja.
Az önsajnålat marcangol és bånt,
Kérges szívembÔl egy darabot lehånt,
Låtom, ha vérzel, és ha ebbe a darabba nézel,
Te is låthatod szerelmem, szerelmem nem vész el.
Nem akartam, hogy belém låss, de most rå visz a kényszer.
Maradj velem örökre és ha rosszat érzel
Kapaszkodj belém két kézzel, akkor nem lesz vészjel,
De elĂ©rni csak Ășgy fogsz, ha szĂ­vvel lĂĄtsz, nem Ă©sszel.

Refrén:
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I,

Horus:
Azt kívåntam magamnak, hogy az utcån vérbe fagyva,
Haljak meg mindenkitÔl tåvol, magånyosan kitaszítva.
Ültem a teraszon a cigit kartonszámra szívva,
Az öngyilkossåg gondolatåt mindig az agyamban tartva.
Minden egyes éjszaka bÔgtem, mint egy ökör,
Elegem volt mår abból, hogy én voltam a szemetes vödör.
Amibe beledobhattĂĄl bĂĄrmit, mondhattĂĄl rĂĄ bĂĄrmit,
Hozzåm mindig jöhettek hisz vigasztaltam bårkit.
De Ă©n nem kaptam ezt vissza mikor rĂĄm szakadt az Ă©gbolt,
Mindenki csak basztatott Ă©s rosszabb lett mint volt.
Mår csak egy fekete folt, hisz mår nagyon régen volt,
Akadt olyan ember, aki baråtként csak elÔre tolt.
Egy lånyhoz szólok most akit még nem talåltam meg,
De ezen a gyönyörû földön akad még rengeteg.
RemĂ©lem egyszer rĂĄtalĂĄlok Ă©s vele egyĂŒtt a boldogsĂĄgra,
Soha ne bízd el magad ez a történet tanulsåga.

Refrén:
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Oh I, I just died in your arms tonight

children:hagy a karjaidban meg halni
  moncsa98, 18:31 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Úgy ĂĄtĂ©lnĂ©m mĂ©gegyszer
Ășgy elmondanĂĄm ezerszer,
hogy elhidd nekem, nem kell mĂĄs,
mert ha itt vagy velem, minden mĂĄs!

Nem kell, hogy mås öleljen,
mert Ășgy jĂł, ha csak te meg Ă©n!
Nem kell, hogy mĂĄs szeressen,
veled minden olyan gyönyörû,
hidd el nekem nem kell mĂĄs!

Refr.:
Minden mĂĄs,nincsen mĂĄs
miĂłta veled vagyok, jĂłl tudom
nem kell mĂĄs, nem kell mĂĄs,
melletted elmĂșlt minden bĂĄnatom!

Úgy Ă©reznĂ©m mĂ©gegyszer,
Ășgy megtennĂ©m mĂ©g ezerszer, hogy elhidd nekem, nem kell mĂĄs,
mert ha itt vagy velem, minden mĂĄs!

Nem kell, hogy mås öleljen,
mert Ășgy jĂł, ha csak te meg Ă©n!
Nem kell, hogy mĂĄs szeressen,
veled minden olyan gyönyörû,
hidd el nekem nem kell mĂĄs!

Refr.:
Minden mĂĄs,nincsen mĂĄs
miĂłta veled vagyok, jĂłl tudom
nem kell mĂĄs, nem kell mĂĄs,
melletted elmĂșlt minden bĂĄnatom!

Gyere mondd el, hogy mit kĂ­vĂĄnsz
rajtad nem segĂ­thet senki mĂĄs
én érzem, téged fût a vågy
Ă©rtsd meg, szĂŒksĂ©gem van ma rĂĄd
ma Ă©jjel, csak te meg Ă©n
mikor az ajkad a szĂĄmhoz Ă©r
csak hunyd be a szemed, hogy jobban lĂĄss,
most minden mĂĄs!

Refr.:
Minden mĂĄs,nincsen mĂĄs
miĂłta veled vagyok, jĂłl tudom
nem kell mĂĄs, nem kell mĂĄs,
melletted elmĂșlt minden bĂĄnatom!
Minden mĂĄs,nincsen mĂĄs
miĂłta veled vagyok, jĂłl tudom
nem kell mĂĄs, nem kell mĂĄs,
melletted elmĂșlt minden bĂĄnatom!

stereo 2.0 minden mĂĄs
  moncsa98, 18:28 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
  2010. április 11., vasárnap Nekem tetszik!
0  
SzĂ­vem tĂĄjĂĄn Ășjra nyĂĄr van,
Csupa viråg hét hatårban-,
Legszebb szåljåt hajamba fûztem,
LĂĄssĂĄk, van mĂĄr szerelmem!

Álmomban így kívåntam-,
EgyedĂŒl Ă©n mindig fĂĄztam
Érted Ă©gek gyönyörĂ» tĂ»zben,
Minden könnyet feledtem.

Refr.:
Szåzszor ölelj még!(Szåzszor ölelj még!)
Csókkal bezårt titok lennék
Szåzszor szeress még!(Szåzszor szeress még!)
Måst hogy szeretnék?!
Szåzszor ölelj még!(Szåzszor ölelj még!)
Édes-csodĂĄs bĂ»nbe esnĂ©k
Szåzszor szeress még!(Szåzszor szeress még!)
Måst hogy szeretnék?!

-SzĂŒnet-

NĂĄnĂĄnĂĄ...
SzĂ­vem tĂĄjĂĄn Ășjra nyĂĄr van,
CsodavilĂĄg, napsugĂĄrban-,
Csókok, csöndek, dalok a fûben,
Éld át minden szerelmem!

Álmomban így kívåntam,
Vigyen az Ășt mindig pĂĄrban
Sorsod låncåt magamra fûztem,
TĂ©ged kell hĂĄt szeretnem!

cĂ­m:
nox:szåzszor ölelj
  moncsa98, 14:42 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Csoda napok jårnak, våltozik a szél:
öröm dala årad, költözik a tél.
Szabadul a folyó, megölel a fény-,
Olvad a gond a szívemrÔl, minden az enyém!

VelĂŒnk jön a Szerelem, tĂșl az utakon-,
ha lemarad az IdĂ”, fel nem kutatom...
Mosolyog a vilåg, mért` ne tegyem én?
Olvad a gond a szívemrÔl, minden az enyém!

Refrén:
Szeretem az Ă©let hajnali dalĂĄt,
Szeretem a fények nappali szavåt,
Szeretem az est otthon-melegét -,
Szeretem a csĂłkod Ă©jjeli tĂŒzĂ©t!

Szeretem az ĂĄlmok rejtett aranyĂĄt,
Szeretem a tĂĄncok tiszta tavaszĂĄt,
Szeretem a csönd égi örömét-,
Szeretem a csĂłkod Ă©jjeli tĂŒzĂ©t!

Csoda napok jårnak, våltozik a dér:
Mutatja magĂĄt a csillagszemĂ» Ă©j.
Napot kap a viråg, hitet a remény-,
Olvad a gond a szívemrÔl, minden az enyém!

VelĂŒnk jön a szerelem boldog-szabadon-,
Vége sose legyen, kérem, akarom!
Szorítom a kezed, élem a mesém
Olvad a gond a szívemrÔl, minden az enyém!

Refrén:
Szeretem az Ă©let hajnali dalĂĄt,
Szeretem a fények nappali szavåt,
Szeretem az est otthon-melegét-,
Szeretem a csĂłkod Ă©jjeli tĂŒzĂ©t!

Szeretem az ĂĄlmok rejtett aranyĂĄt,
Szeretem a tĂĄncok tiszta tavaszĂĄt,
Szeretem a csönd égi örörmét-,
Szeretem a csĂłkod Ă©jjeli tĂŒzĂ©t!

Refrén:
NĂ©zz rĂĄm, Ă©rints meg szĂłval!
NĂ©zz rĂĄm, szĂĄmĂ­thatsz rĂĄm!
NĂ©mĂĄn szĂłlj hozzĂĄm csĂłkkal!
NĂ©zz rĂĄm, szĂĄmĂ­thatsz rĂĄm!

Refrén:
Szeretem az Ă©let hajnali dalĂĄt
Szeretem a fények nappali szavåt,
Szeretem az est otthon-melegét-,
Szeretem a csĂłkod Ă©jjeli tĂŒzĂ©t!

Szeretem az ĂĄlmok rejtett aranyĂĄt,
Szeretem a tĂĄncok tiszta tavaszĂĄt,
Szeretem a csönd égi örömét-
Szeretem a csĂłkod Ă©jjeli tĂŒzĂ©t!


cĂ­m:nox:szeretem
  moncsa98, 14:40 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
  2010. április 10., szombat Nekem tetszik!
0  
Carp-E
Fogva tart egy érzés, ami minden nap megérint
Ami elragad örökké és éppen ezért tévhit
Hogy elfuthatsz elÔle hisz utól ér az élet
Hiåba is éled, hogyha érzed mår a véget
Mert a magåny most az életed, és errÔl szólnak napjaid
Könnyed is kicsordul, ahogy felemeled karjaid
S arcodon a könycsepp is, végig fut most lassan
Kérlek hidd el nekem, hogy én tényleg nem akartam
De nincsen mĂĄr mit tenni, Ă©n nem kellek mĂĄr senkinek
S ha ismernéd az életem, akkor te is elhiszed
Hogy Ă©jszakĂĄkat sĂ­rtam ĂĄt, egyedĂŒl Ă©s gyĂĄvĂĄn
És könnyeimmel kĂŒzködtem, mĂĄs mosolyĂĄt lĂĄtvĂĄn
De ha sírsz akkor a lelked, minden érzést elfed
S kiadja így magåból az összegyûjtött terhet
EzĂ©rt örĂŒlj annak ha sĂ­rsz, mert boldog lesz a sĂ­rod
Mert eltûnik a bånat, ha minden nap kisírod

Refrén:
Ha sírsz, ami jó, az a szó, nem létezik csak egy hegyes karó,
Ami szĂșr, sziveden ĂĄt, ilyenkor nincs igaz vĂ­gasztalĂł barĂĄt,
csalåd, vagy mås ami hibås az az élet, ami mindig cserben hagy téged
Mert a boldogsĂĄgot hajszolod, de csak csalĂłdĂĄcsok Ă©rnek
így a magåny könnyek hadån talål råd, talån végleg.

Shady
Arcodba temeted kezed a gondoktól meggyötörve
FĂĄradtan ĂŒldögĂ©lsz,az asztalon a könyököd
Majd beletĂșrsz a hajadba, az ujjaid ökölbe
A fåjdalom marja lelked, de a szemed könyörög
Sírni valakiért, sírni valami miatt
Átöleled a Bånatod, hogy a fåjdalmadat kiadd
De ne szégyeld soha, ez nem a gyengeség jele
Ha az Ă©let iskola, akkor ez az Ă©rzĂ” ember jegye
És ne várd azt, hogy valaki vígaszt adjon
Mert csak okozĂłja lehet, az ki vĂ­gasztaljon
Ha könnyezik a szemed, akkor könnyezik az ég
Akkor elszĂŒrkĂŒl a vilĂĄg, akkor fakĂł ami szĂ©p
És ha nehĂ©z szĂ­vvel fekszel, megvĂĄltoztathatatlan
Hogy meglĂĄtszik majd reggel, hiĂĄba takar paplan
HiĂĄba menekĂŒlsz, a sok nyomasztĂł gond elĂ”l
Ha a BĂĄnat megtalĂĄl, Így kap el Ă©s megöl

Refrén
Ha sírsz, ami jó, az a szó, nem létezik csak egy hegyes karó,
Ami szĂșr, sziveden ĂĄt, ilyenkor nincs igaz vĂ­gasztalĂł barĂĄt,
csalåd, vagy mås ami hibås az az élet ami mindig, cserben hagy téged
Mert a boldogsĂĄgot hajszolod, de csak csalĂłdĂĄsok Ă©rnek
Így a magĂĄny könnyek hadĂĄn talĂĄl rĂĄd, talĂĄn vĂ©gleg.

Horus

Hogyha sĂ­rsz, akkor minden ami zajos az elhalkul
Ha könnyeid hullanak, a színes vilåg kifakul
De sĂ­rd csak ki magadat, sĂ­rj nyugodtan a vĂĄllamon
Minden ami bennem jĂł, azt neked ĂĄtadom
Tudom hogy rossz dolog, hogyha ĂĄtvĂĄgjĂĄk az embert
De azt is tudom, hogy hiĂĄba ragadnĂĄl most fegyvert
Håt ne törÔdj semmivel, csak engedd el magad
Én veled maradok amíg, bánatod nem apad
Az Ă©let egy nagy csapda, mibe sokan bele esnek
De én nem törÔdöm vele, hisz vannak kik szeretnek
Tudom hĂŒlyĂ©n hangzik, de jĂłt kell lĂĄtni a roszban
Emlékezni a jóra, és hinni a jó dolgokban
Hogyha ezek megvannak, akkor nem kell többé sírnod
Mit fåjna elveszítened, attól önként meg kell vålnod
Ha mégis nagy bånat ér, és a könnyeid potyognak
HĂĄt sĂ­rd csak ki magadat, Ă©s hidd el jobb lesz holnap

Refrén
Ha sírsz, ami jó, az a szó, nem létezik csak egy hegyes karó,
Ami szĂșr, sziveden ĂĄt, ilyenkor nincs igaz vĂ­gasztalĂł barĂĄt,
csalåd, vagy mås ami hibås az az élet ami mindig, cserben hagy téged
Mert a boldogsĂĄgot hajszolod, de csak csalĂłdĂĄsok Ă©rnek
Így a magĂĄny könnyek hadĂĄn talĂĄl rĂĄd, talĂĄn vĂ©gleg.


cĂ­m:children ha sirsz
  moncsa98, 18:42 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
GyĂ»lölöm, hogy Ășgy csinĂĄlsz, mintha nem is lennĂ©k,
SzemtÔl szembe elmondani nem merted, így tessék,
Elmondok most mindent, bĂĄr tudom ezt nem akarod,
És tudom, hogy az Ă©rzĂ©s ott van, de magadnak is tagadod.
De nekem még az mindig fåj, hogy nem vålaszolsz soha,
HiĂĄba is vĂĄrtam, tudtam Ă©n vagyok ostoba.
Nem kértem, hogy mondj igazat, azt sem kértem hazudj,
De remélem, hogy nem engedem, hogy nyugodtan aludj.
Megérdemled, te is tudod, mert hiåba is kértelek,
Úgy sem szĂĄmĂ­t mit mondok, Ă­gy most nem is fĂ©ltelek.
Ha végig hallgatsz megérted, hogy miért szólt minden rímem,
Én mindig tĂ©ged akartalak, de rĂĄjöttem, hogy Ă­gy nem.
Csak azt akartam te is tudd, nem tĂ»nt el nyom nĂ©lkĂŒl,
A seb amit te okoztĂĄl majd megöl engem vĂ©gĂŒl,
De minden szavam lepereg, bår tudod, érted könyörög,
Råm se nézel, meg se hallgatsz, csak kimutatod közönyöd.

Refr.:

Mikor a nevem meghallod könnybe låbad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértÔl izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikråból vad tûzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Gyûlölök råd gondolni! Gyûlöllek feledni!
Gyûlöllek! Gyûlölöm, hogyha hazudsz!
Gyûlöllek! Te is gyûlölj, hogyha tudsz!

2.vsz(Õzi).:
JĂł barĂĄtok voltunk, minden felĂ© egyĂŒtt mentĂŒnk
Most nĂ©zd mivĂ© lettĂŒnk! EgymĂĄs elĂ”l menekĂŒlĂŒnk
Csupån azért, mert megpróbåltam szeretni
És borĂșs napokon is, önfeledten nevetni
JĂłl indult el minden, majd megbeszĂ©ljĂŒk persze
KĂ©t sör mellett ĂŒlve, nĂ©ztĂŒnk fel az Ă©gre
Nagy fordulatot vettél, a kérdést fel tetted
Hogyha szemét lennél vålaszthatnék baråtnÔm és közted
Ekkor robbant szĂ©t minden! Nah Õzi mit tegyĂ©l?
Csak erre nem szåmítottam, bårmit is hinnél
A gyûlölettÔl izzik most mind a két szemem
Én bĂ­ztam bennetek, de hĂĄt Ășgy lĂĄtszik tĂ©vedtem.
Beteg lettĂ©l, engem is gyötört legbelĂŒl,
De mondd, ki volt mĂ©g Ă­gy melletted a barĂĄtnĂ”dön kĂ­vĂŒl?
Most se barĂĄt, se lĂĄny, lassan be is kattanok,
És gondolkozzatok el azon, hogy elĂ©rtĂ©tek cĂ©lotok!

Refr.:

Mikor a nevem meghallod könnybe låbad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértÔl izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikråból vad tûzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Gyûlölök råd gondolni! Gyûlöllek feledni!
Gyûlöllek! Gyûlölöm, hogyha hazudsz!
Gyûlöllek! Te is gyûlölj, hogyha tudsz!


3.vsz(Shady):
Tudom szĂĄnalmas vagyok, meg hogy a testem-lelkem nyomor,
RemegĂ” tĂ©rd, beszĂ»kĂŒlt gyomor, ezt adta a közĂ©piskolai pokol
Komor, konok, mocsok vilåg, ahol rengeteg a rohadt szemét,
Most meg az årnyékomtól is remegek, még megfizettek ezért!
Féltem az összes naptól, attól mi történik holnap,
Hogy a szĂŒnetekben vajon majd melyik szekrĂ©nybe pakolnak?
HĂĄtul voltam a sorban, mindig Ă©n fekĂŒdtem porban,
Mindig egyedĂŒl ĂŒltem a padban, mondd ezzel kinek ĂĄrtottam???
Itthon bezårkóztam a szobåmba, sírtam egész este,
KönnyektÔl fåjt a fejem, megoldåst ålmaimban kerestem.
Keseregve, szĂĄzszor megalĂĄzva, beletiporva a sĂĄrba,
Most meg mindenki csak néz, nem érti miért vagyok mindig årva!
Engem nem lehet szeretni! Egy bolond kisgyerek vagyok,
Egy kurva mårtír, talån még måglyåt is kapok,
De most mår a lång sem fog, mert bennem él a tûz,
S mĂ­g a bosszĂșvĂĄgy Ă©g bennem addig van mi hajt mi Ă»z!

Refr.:

Mikor a nevem meghallod könnybe låbad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértÔl izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikråból vad tûzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Gyûlölök råd gondolni! Gyûlöllek feledni!
Gyûlöllek! Gyûlölöm, hogyha hazudsz!
Gyûlöllek! Te is gyûlölj, hogyha tudsz!


4.vsz.(Horus):
Szeress vagy gyûlölj, én komolyan mondom leszarom,
Hidegen hagy a szöveged, nyugodtan bekaphatod az alkarom,
Karambol az öklömmel, mi mås lenne a mese vége,
Ha velem kezdesz te faszkalap én egy fél perc alatt teszlek félre!
Mi történik, mért nevetsz, nemrég nagyon volt a pofåd,
Egyszer bulldog voltĂĄl, most meg teszed nekem a kiscicĂĄt!
Emlékszel rå, mikor még én voltam a sokkal gyengébb?
BelĂ©m rĂșgtĂĄl, rĂĄm nevettĂ©l, Ă­gy szĂłltĂĄl: köcsög kell mĂ©g???
Most itt ĂĄllok, mĂ©gis rĂ©mĂŒltnek lĂĄtszol,
Vårjunk, közelebb lépek, lehet csak a szemem tåncol.
Nézz råm, idenézz, ne tekintgess félre,
HĂŒlye voltĂĄl, elcsĂșszol, de te hĂ­vtĂĄl a jĂ©gre!
Évek Ăłta vĂĄrtam mĂĄr a talĂĄlkozĂĄst testvĂ©rem,
Nem marad el a poén, most mår a viccet végig mesélem!
Bamm! Itt a csattanó, de te mért nem maradsz ållva?
Ha az Ă©let hozzĂĄd tĂșl jĂł fej, majd Ă©n leszek szemĂ©tlĂĄda!

2xRefr.:

Mikor a nevem meghallod könnybe låbad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértÔl izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikråból vad tûzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Gyûlölök råd gondolni! Gyûlöllek feledni!
Gyûlöllek! Gyûlölöm, hogyha hazudsz!
Gyûlöllek! Te is gyûlölj, hogyha tudsz!

cĂ­m:
children:gyĂŒlölek!
  moncsa98, 18:40 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Horus...Én mennĂ©k elĂ”re...de nem tudok...Ja, ja, ja...na na..
Hibåimmal telt az égbolt, megtöri a fényeket. Egy mondat långol a felhÔk között, Horus meg kell értened.
Sok minden adhat okot, hogy gyûlöljem az életem. Oh Istenem mért kinzol? De remélem, hogy élvezed...
Én csak mennĂ©k elĂ”re, szeretnĂ©k boldog lenni. Egy tĂĄrsammal, ki kezem fogja, de nem tudok feledni.
Elvesztettem barĂĄtokat, szerelmet, dĂ©delgetett ĂĄlmokat. Amim volt megbecsĂŒltem, de nem kaptam csak ĂĄtkokat.
SzĂŒntelenĂŒl bĂĄntanak, ki tudja meddig tart mĂ©g, de nem szeretnĂ©k menni mĂĄr, inkĂĄbb itt maradnĂ©k.
Bårmit tettem, bårmit mondtam, nem kaptam jót, elrontottam. A baj elÔl nem futottam, mindig a håtamat tartottam.
Szóltam soha ne feledd, én mindig ott voltam melletted, és a kezed fogtam bårmi gond volt, de te mégis elfeledted.
Rossz emlĂ©kek szorĂ­tjĂĄk szĂ­vem, gyomrom összerĂĄndul. Könnyek ĂŒlnek szememben, hisz mindenki elĂĄrult.
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Halålos bûnt követtem el, mikor szeretni próbåltam. Mikor tennem kellett valamit, nem a farkamat lóbåltam.
Csak szeretek szeretni, Ă©s szeretem, hogyha szeretnek. De egyszer majd el temetnek Ă©s minden jĂłt elfelednek.
Ha tényleg ennyit érek nektek, döffhettek is szíven. Nem mondom, hogy ne tegyétek, inkåbb kérem szépen.
Ha rĂĄszolgĂĄltam a bĂŒntetĂ©sre, nincsen mĂĄr mit tenni. SzĂ©ttĂĄrom karom, az Ă©gre nĂ©zek, Ă©s prĂłbĂĄlok nevetni.
Nem kellenek imĂĄk, keresztek. SzĂŒksĂ©gtelen minden. SzĂ©p pĂĄr ember belebasztĂĄl, mi sem törtĂ©nt hĂĄtrĂ©blĂ©p.
Ennyi az Ă©let, van kinek bĂ”sĂ©gesen jut mindenbĂ”l. De a tĂșlvilĂĄgon talĂĄlkzunk, hiddjĂ©tek el majd el dĂ”l.
HĂșzzatok fel, tapossatok el, mint egy fĂ©rget. Mit szĂĄmĂ­tok Ă©n ugyan? Mit jelent az Ă©let? Ne sĂ­rjatok, mikor kĂ”bevĂĄjva
låtjåtok majd nevemet. A föld alól nem zavarok, ha lesz ki eltemet.
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
A halålon merengek, közben egy penge élen tåncolok. De vårjatok még ne fussatok, elÔtte mindenkit elåtkozok.
Ki årtott nekem valaha, hogy nem fogta meg kezemet. Addig nem tûnök el míg ezért nektek kamatostól meg nem fizetek.
Úgy tĂĄncolsz majd hidd csak el, mint a majmok a cirkuszban. MĂ©rhetetlen haragom testet ölt a szabadban.
VĂĄrom mĂĄr azt a napot, mikor ti jöttök oda hozzĂĄm. LĂĄtom elĂ”re mi lesz, tudom nagy szĂŒksĂ©getek lesz rĂĄm.
Mikor a bånat marcangolja majd szilånkra tört szívetek. Råjöttök, hogy én voltam az, kihez mindig is jöhettetek.
Ha mår mindenki meg alåzott, és a szemed fénye könnyben åll, gyere oda hozzåm, nekem sem kellesz mår.
Szar Ă©rzĂ©s ez tudom, de amit kaptam visszaadom. Boldog nap lesz az, mikor szĂ­vtelenĂŒl azt mondhatom. Engedd el a kezemet.
És soha ne nĂ©zz többet a szemembe. Egy voltĂĄl a sok közĂŒl, de most mĂ©sz bele a levesbe.
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Én mennĂ©k elĂ”re, de hosszĂș az Ășt, a szĂ­vem gyĂĄszban van, tĂșl mĂ©ly a kĂșt.
SzĂŒntelenĂŒl zuhanok, megkapaszkodni meg nehĂ©z. Ki fogja meg kezemet? Mondd meg! Ki lesz oly merĂ©sz?
Na akiknek ez szĂłlt, azoknak azt ĂŒzenem: KAPJÁTOK BE!


cĂ­m:
children:Ă©n?ja ja
  moncsa98, 18:40 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Lassan leszĂĄllt az este, csak Ă©n ĂŒlök a padon
És tudom, hogy az Ă©let rövid, Ă©pp ezĂ©rt most hagyom
Hogy elragadjon ma este a magĂĄny, Ă©s a talĂĄny
Hogy miĂ©rt vagyok egyedĂŒl a vilĂĄg közepĂ©n, s talĂĄn
Tudom a vĂĄlaszt, ami megvĂĄltoztat mindent
Hisz az årnyékom az egyetlen, ami visszaintett
Mert ez egy olyan hely ahol elveszhet a hited
Ahol tudod, hogy a mĂșlt mĂ©g fĂĄj, mert mĂ©g sokra viszed
Még fåj minden perc mit magam mögött hagyok
MĂ©g fĂĄj, s Ă©geti szĂ­vem, Ă©s sebei mĂĄr nagyok
De nincs vĂĄlasztĂĄsom, ez az Ă©n sorsom
Az, hogy mĂ­g Ă©lek magambĂłl a sorokat ontom
S ha elveszek, ez fenn marad majd rĂłlam Ă©s meglĂĄtod
Hogy egyedĂŒl a vilĂĄg közepĂ©n miĂ©rt kell ĂĄllnod
Hallod most hogy szól belÔlem az elnyomott lélek?
Hallod, hogy egyedĂŒl van? És Ă©n csak ettĂ”l fĂ©lek
S van ember ki azt mondja, hogy lehet itt még remény
De az élet az nem våltozik, marad ilyen kemény
S csak egy dolog van ami kérek tÔled, és ez csekély
Soha ne add fel, igen, mert mindig lehet esély
Itt egyedĂŒl a vilĂĄg közepĂ©n nincsenek szavak
Megmaradt pår érzés, de eltûnt mår a harag
Amit Ă©reztem a vilĂĄgra, mert eldobott magĂĄtĂłl
És ezĂ©rt nem fĂ©lek, mĂ­g Ă©lek többĂ© a halĂĄltĂłl

Refrén:
Átsírt éjszakåk, elvesztett baråtok,
A vilĂĄg közepĂ©n magadat egyedĂŒl talĂĄlod,
És csak áldod, azt az órát mikor nevetett a szád,
Hiånyzik az a valaki, aki tårsként gondolt råd.

FĂĄjnak a percek, amiket egyĂŒtt töltöttetek,
SzĂ­vedbe marnak az emlĂ©kek, az egyĂŒtt töltött hetek,
FĂĄj minden perc mikor, magĂĄnyosan fekszel az ĂĄgyban,
Rossz belegondolni, de egyedĂŒl vagy a vilĂĄgban.

Horus:
Magånyosan tengetem életem a vilåg közepén,
Sokan mondogatjåk nekem, van még remény,
De nem hiszek nektek, kicsit bizonytalan vagyok,
Az Ă©letben nem tudom, kire mikor szĂĄmĂ­thatok.
Ha baj van minden egyes ember hĂĄtat, fordĂ­t nekem,
Kemény lett az életem, és ezt nektek köszönhetem.
Na de vĂĄrjatok! Egyszer, majd ha alkalmat talĂĄlok,
Kitörök a semmibÔl, és azt nem hålåljåtok,
Meg. Amit egyenesen tÔlem kaptok majd,
Úgy fogtok majd nyivákolni, mint a siketfajd,
A vilĂĄg közepĂ©n, egyedĂŒl ĂĄllok, Ă©s vĂĄrok,
VĂĄrok valamire, vakul kergetek egy ĂĄlmot
Egy ĂĄlmot miben magasan a fellegekben szĂĄllok,
Boldog vagyok attĂłl, hogy letekinthetek rĂĄtok.
Lenézek az emberekre, sok hibåt meg låtok,
De nem tudom, hogy råm nézve ez åldås-e vagy åtok.
Ha åtok, akkor szép lassan csendben odébb ållok,
És a kicsike kis falumba csendben visszamászok,
Hisz a vilåg közepén, az élet csendes és nyugodt,
Ott ålok középen, mint angyal mi megbukott,
Síri csendben nézek a napra, s vårok a napra,
Amikor a vilĂĄg minden tarka sarka, arra,
A gondolatra Ă©bred, s fel Ă©led,
A vilĂĄg közepĂ©n egyedĂŒl, biztos, hogy vĂ©ged.

Refrén:(2x)
Átsírt éjszakåk, elvesztett baråtok,
A vilĂĄg közepĂ©n magadat egyedĂŒl talĂĄlod,
És csak áldod, azt az órát mikor nevetett a szád,
Hiånyzik az a valaki, aki tårsként gondolt råd.

FĂĄjnak a percek, amiket egyĂŒtt töltöttetek,
SzĂ­vedbe marnak az emlĂ©kek, az egyĂŒtt töltött hetek,
FĂĄj minden perc mikor, magĂĄnyosan fekszel az ĂĄgyban,
Rossz belegondolni, de egyedĂŒl vagy a vilĂĄgban.

Carp-E:
Eldobott a vilåg magåtól, még mindig félek
Még mindig nem értem, hogy mi értelme a létnek
Ha a népek amik félnek, és jót mår nem remélnek
Vajon eléri Ôket is az érzés, amitÔl feléled
Majd minden vilåg, amit összerombolt elménk
S ha azt megtennénk, hogy feladjuk a harcot
Vajon el tudnĂĄnk e viselni ezt a nagy kudarcot
Hogy mĂĄr nincsen ami megmaradt, ami Ă©letben tartott
Minket és a vilågunkat, de még nem tudod, hogy miért?
Nem tudod, hogy miért nem érinted meg måsok szívét

Horus:
Pedig ha megtudnåd minden, måsként lenne,
Mindenki megértene, és érted sokat tenne.
Boldog lenne mindenki, mindenhez lenne kedve,
Érded mirĂ”l beszĂ©lĂŒnk? Ez az Ă©let rendje.
Ha te így csinålnåd, kicsit nyitott lennél
A vilĂĄg közepĂ©n, te sem egyedĂŒl ĂŒlnĂ©l,
TalĂĄn egy csajjal? TalĂĄn boldogan?
Mindegy, hogy miként de nem magånyosan.
Ne hidd azt hogy a sĂŒlt galamb a szĂĄdba berepĂŒl,
Ha Ă­gy gondolkodsz, akkor maradj inkĂĄbb egyedĂŒl.

Refrén:(2x)
Átsírt éjszakåk, elvesztett baråtok,
A vilĂĄg közepĂ©n magadat egyedĂŒl talĂĄlod,
És csak áldod, azt az órát mikor nevetett a szád,
Hiånyzik az a valaki, aki tårsként gondolt råd.

FĂĄjnak a percek, amiket egyĂŒtt töltöttetek,
SzĂ­vedbe marnak az emlĂ©kek, az egyĂŒtt töltött hetek,
FĂĄj minden perc mikor, magĂĄnyosan fekszel az ĂĄgyban,
Rossz belegondolni, de egyedĂŒl vagy a vilĂĄgban.

Shady:
A vilĂĄgegyetemben van egyetlen vilĂĄg,
Ami csak az enyém, ahol senki se låt,
Ahova elbĂșjhatok, ha valami bĂĄnt,
Ahol nem Ă©rhet vĂĄd, ha szakad a gĂĄt.
TĂ©pĂĄzott szavam szakadt szĂĄrnnyal szĂĄrnyal,
Odakint a Gonosz sötét årnnyal årnyal,
A titkokat vadul kutatva vĂĄjkĂĄl,
A mĂșlt fĂĄjdalmas ĂștjĂĄn jĂĄrkĂĄl.
KĂŒlönös tĂ»z Ă©g a szemeiben,
GÔgös vér folyik ereiben,
Csak hajt és csak ûz amíg
Szétszakít, de itt az elme,
Egy hely ahova elbĂșjhatok,
Ha kell gyenge, ha kell erÔs vagyok
Minden pillanat, minden szĂł, minden dal,
Itt szĂŒletik minden, ami az Ă©rzĂ©sekrĂ”l vall.
Nincsen fal, de van egy tér, ami az åtlagtól eltér,
Ahol a jó és rossz érzés egymåssal megfér,
És ez tartalmaz egy hatalmas elegyet,
Ezek közĂŒl ragadok minden alkalommal el egyet.
Van Ășgy, hogy nehĂ©z, hogy nem mozdul a kĂ©z,
De a sajåt vilågomban nincs aki lenéz,
És ha megĂĄll az Ă©sz, semmi vĂ©sz,
IdÔ van elég, amíg az a rész nincs teljesen kész.
A közepĂ©n Ă©n vagyok egyedĂŒl, Ă©n,
Csakis én, nem tör be senki, nem jön be a fény.
Nekem nem kell a dicsfény, nem kell a glória,
És ha fed majd a fólia, EMBER!
Ha lehunyom szemem,
A nevem nem kell, hogy ismerd, elismerd,
És felvállalni is merd! Nem emelkedek fel,
Amikor a mélybe jutok, maradok neked én, feketén
,Mint a szurok, aki kortyol a jóból, a sötétnek hódol,
Sajåt vilågban élÔ félÔs kóbor.
EgyedĂŒl a vilĂĄg közepĂ©n, unalmas. Tudom.
De ha tudom, hogy unom, magamat oda rakom,
Nem måstól vårom, hogy mellém, oda ålljon,
A frízbit is meg kell lökni, hogy valahova szålljon

cĂ­m:
children:egyedĂŒl a vilĂĄg köpepĂ©n
  moncsa98, 18:37 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Vers
SzĂĄzszor fogalmaztam ĂĄt e lapot,
SzĂĄzszor gondoltam ĂĄt mit Ă­rjak Neked,
SzĂĄmĂ­tok rĂĄ, hogy vĂĄlaszt nem kapok,
SzĂĄz Ă©v mĂșlva sem Ă©rem el a kezed.

Beszélni nehéz, ezért csak írok,
Remélem, olvasod e levelet,
Torkomban gombĂłc, szĂłlni nem bĂ­rok,
KĂ©rlek, ne felejtsd el a nevemet!


ProlĂłgus
ErÔsnek mutatom magam, de amikor nem låt senki, könnyezek,
A szobåm mélyén éjnek éjén a sötétségben Ô vezet,
Vagy Te, ha vĂ©letlenĂŒl hallgatod ezt a szĂĄmot,
Most Ă­rok egy levelet, amelyet Neked szĂĄnok.
Az egĂ©sz Ă©letem csĂ”dbe ment, lehĂșzhatom a klotyĂłn,
Indulåsra készen ållok, mår nincs itt semmi motyóm,
De mielÔtt kilépek, még visszanézek egyszer,
S a belÔled fakadó ûrnek adózok egyetlen néma perccel!

1.Verse
ElbĂșcsĂșzni jöttem csupĂĄn Ă©s bocsĂĄnatot kĂ©rni,
Amiért nem tudtam a vågyaidhoz felérni.
BocsĂĄnat azĂ©rt, mert örökkĂ© megbecsĂŒltelek,
BocsĂĄnat azĂ©rt, ha Ășgy tĂ»nt nĂ©mĂĄn elkĂŒldtelek.
A mennyben voltam Veled Ă©s repĂŒltem ott fenn,
Most meg szĂ©thullik minden, Ășjra itt vagyok, itt lenn.
Nézem a kezed, koszos, többé nem érhet mår hozzåm,
Nézd a szemem, könnyes, ezzel tisztåra mosnåm.
Nézem az ajkad, altat, egy ideje némån hallgat,
NĂ©zd a szavakat a papĂ­ron, mind Ă©rted jajgat!
Nézem az arcod, ami szåraz tényeket hidegen közölt,
Nézd a lelkem, itt soha nem låtod meg a közönyt.
Téged megbénít a félelem, engem meg a bånat,
TĂ©ged oda hĂșz egy kĂ©z, ami engem a halĂĄlba rĂĄngat.
De most elmegyek, elfogyok, mint a gyertyĂĄrĂłl a viasz,
Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?

Refr.:
Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?
Csak ez a levél marad utånam, de ez Ôszinte és igaz.
Mikor ezt olvasod azt mutatom, hogy az emlékedet ellököm,
Pedig velem marad mindaddig, amíg magamat felkötöm!
Egy szomorĂș dallamot jĂĄtszik a hallban a zongora,
Ez a lågy mézédes pillanat emlékeztet csókodra,
De most nincs mĂĄs, csak egy törött ĂŒveg, ezzel felvĂĄgom az eremet
És vĂ©rrel Ă­rom alĂĄ Neked ezt a bĂșcsĂșlevelet!

2. Verze
VĂ©rrel Ă­rom alĂĄ Neked ezt a bĂșcsĂșlevelet,
Lassan csorog rĂĄ a papĂ­rra, az Ă©letem gyors lepereg,
Fåjdalmas óråknak élem meg a tovatûnÔ perceket.
A toll kicsĂșszik a kezembĂ”l, többĂ© mĂĄr nem serceg.
Minden emlékemmel két kezem között vérbe fagyva heverek,
De mår megérte, ha csak egyszer is szíven talån pår sorom,
Talån megérted, hogy a bitófåt csak önmagamnak åcsolom,
Te meg csak kirĂșgod a szĂ©ket amin, lĂĄbujjhegyen ĂĄcsorgom.
Csak szerettem volna visszahozni Ășjra a szĂ©p kĂ©peket,
Låtni akartam ismét szemedben a fényeket,
De Te csak alåzz, gyalåzz, taposs el, mint egy undorító férget!
De én még az utolsó szavaimmal kiadom ezt a mérget!
Szeretlek, megĂ”rĂŒlök, de nem fogod fel soha mĂĄr,
NĂ©lkĂŒled kĂ­nok szĂĄza, ĂĄlmatlan Ă©jszakĂĄk sora vĂĄr,
Most Ășgy megyek el, hogy az Ă©letemben nem maradt több vigasz,
Mert tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?

Refr.:
Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?
Csak ez a levél marad utånam, de ez Ôszinte és igaz.
Mikor ezt olvasod azt mutatom, hogy az emlékedet ellököm,
Pedig velem marad mindaddig, amíg magamat felkötöm!
Egy szomorĂș dallamot jĂĄtszik a hallban a zongora,
Ez a lågy mézédes pillanat emlékeztet csókodra,
De most nincs mĂĄs, csak egy törött ĂŒveg, ezzel felvĂĄgom az eremet
És vĂ©rrel Ă­rom alĂĄ Neked ezt a bĂșcsĂșlevelet!

3.Verse
Most mår sírok a képeken, amiken eddig Veled nevettem,
Most mår a polcomról levettem minden emléket, amit szerettem.
Most Ă­rom, amĂ­g bĂ­rom a szĂĄnalmas utolsĂł levelem,
De Ôszintén! Ez Neked csak egy szó csupån, akårcsak a szerelem.
Pedig érted meghalnék mindig, ha tudnåm, hogy volna mért,
Tegnap sírtam, ma sírok és sírni fogok a holnapért.
Mindig is a kacérsåg volt a szemedben, de nem vettem komolyan,
A kedved ide-oda csapongĂł volt, hol ilyen, hol olyan,
Olyan felelĂ”tlenĂŒl dobtĂĄl el egyik naprĂłl a mĂĄsikra,
Akår egy hamvadó cigarettåt a zöldellÔ påzsitra.
De Téged nem érdekel, amit érzek, mert az önzÔséged elvakít,
Minden köteléket elvågtål, ami tÔlem elszakít.
Eltaszítanåm az életem, ha ehhez elég båtor lennék,
De csak a gondolattal jåtszom, hogy a tollal olyat tennék,
Hogy mielĂ”tt befejezem ezt a levelet elĂ”tte ĂĄtszĂșrnĂĄm a gigĂĄm,
És Ă­gy megszĂ»nnĂ©nek az Ă©rzĂ©seim Ă©s vele minden hibĂĄm!
De nem! Tovåbblépve megÔrzöm örökké a nevedet,
És talĂĄn Tejis rĂĄjössz ki vagyok, ha olvasod ezt a levelet.

cĂ­m:
children bucsu levél

  moncsa98, 18:35 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Mint egy madĂĄr a levegĂ”ben, Ășgy szĂĄrnyaltam Ă©n is,
Nem hittem volna, hogy egyszer majd, de akkor mégis,
Ismét volt kit szeressek, kinek kezét fogjam,
Ki fĂŒlembe sĂșgta szeret, valami gyönyörĂ» volt a dallam.
Szemébe nézve tudtam, többé nem vagyok mår gyenge,
ErÔt adott egy ålom, velem marad mindörökre.
Mikor az ĂĄlom valĂłsnak lĂĄtszott, nem szĂĄmĂ­tott semmi,
Olyankor Ășgy Ă©reztem bĂĄrmit megtudnĂ©k tenni.
Az életem kifestÔkönyve lassan megtelt színekkel,
Úgy Ă©reztem szĂ©t durranok, nem bĂ­rtam a szĂ­vemmel.
ElmĂșltak a szĂ©p idĂ”k, most a magĂĄny, ami fertĂ”z,
Beköszönt a nyår, eljött az idÔ, hogy ejtÔzz.
Vesd magad az életbe, talån megtalålod mit kerestél,
De gondolj råm, mikor a nagy sietségedben elestél.
RĂĄd gondolok Ă©jjel, mikor bĂĄmulom az eget,
Sírva nyögöm az ég felé, elraboltad a szívemet.

Refr.:
Lehajtom fejem, többé mår nem kelek fel,
Ha egy sólyom szåll az ablakodba kérlek ne hajtsd el,
UtolsĂł emlĂ©kkĂ©nt kĂŒldöm neked,
PapĂ­rra Ă©getve mennyire szerettelek.
Könnycsepp hull a semmibe,
Talån célba ér nem fåj ennyire,
Reszketek, mikor rĂĄd gondolok, Ă©rzem,
Te vagy az, te voltål, kiért éltem.

2.vsz.:
Elraboltad a szĂ­vemet Ă©s soha vissza nem adod,
Nålad marad, de nem is kérem, nyugodtan megtarthatod.
Így könnyebb, nem kell cipelnem mĂĄr a felesleges terhet,
Nincs, mi nyomjon belĂŒlrĂ”l, nincs mi a bajba kerget.
Mikor velem voltål, minden jó volt, minden szép és tiszta,
De beborult az Ă©g, a madarak elszĂĄlltak a faszba!
Elhervadtak a virĂĄgok, fekete lett a szivĂĄrvĂĄny,
Leszålltam a fehér lóról, most pofån våglak kirålylåny!
Lehetek én görény, a tetû, na meg a szemét,
Könnyû kimondani, hogy vége, ellökni a måsik kezét!
Eddig utĂĄnad futottam, most meg elĂ”led menekĂŒlhetek,
Az emléked temetném, de minden reggel sírva ébredek.
MielÔtt kinyitnåm a szememet ålmom utolsó képe villan fel
Az arcod låtom, a kép hirtelen illan el,
FĂĄj minden pillanat, mit nĂ©lkĂŒled el kell töltenem,
Egy gyenge mondat vigasztal, egyedĂŒl jobb nekem…

Refr.:
Lehajtom fejem, többé mår nem kelek fel,
Ha egy sólyom szåll az ablakodba kérlek ne hajtsd el,
UtolsĂł emlĂ©kkĂ©nt kĂŒldöm neked,
PapĂ­rra Ă©getve mennyire szerettelek.
Könnycsepp hull a semmibe,
Talån célba ér nem fåj ennyire,
Reszketek mikor rĂĄd gondolok Ă©rzem,
Te vagy az, te voltål, kiért éltem.

3.vsz.:
Minden Ă©jjel mĂĄssal fekszem, minden Ă©jjel mĂĄst kapok,
De hosszĂștĂĄvon ez nyomasztĂł Ă©s ettĂ”l nĂ©ha frĂĄszt kapok.
KerĂŒlget a sĂ­rĂĄs, ĂĄllnak a szĂ”rszĂĄlak a hĂĄtamon,
Elment a kedvem, nincs mi felĂŒlkerekedne a bĂĄnaton.
JĂł kis mese mondhatom, de hol van mĂĄr a happy end,
Nem kapsz idÔt, hogy a fåradalmaid kipihend.
Ez nem így szokott menni, de nålam nem jön be a sablon,
Tudom szar az åltagos, de néha mégis visszasírom.
Mikor kapok egy ĂŒvegkoporsĂłt, amibe betesznek,
Fekszem vérbe fagyva, felettem nevetnek.
Kezem az ég felé, középsÔ ujjam felmutatva,
Vigyorgok a semmire, közben felnézek a napra.
Nyomjåtok le a pilåcsot, most mår aludni is szeretnék,
FekĂŒdj mĂĄr le mellĂ©m, mielĂ”tt teljesen bekattannĂ©k.
Aludjunk el egyĂŒtt, remĂ©lem egyedĂŒl kelek fel,
Ha nem leszel mellettem talĂĄn szebb lesz majd a reggel…

2x Refr.:
Lehajtom fejem, többé mår nem kelek fel,
Ha egy sólyom szåll az ablakodba kérlek ne hajtsd el,
UtolsĂł emlĂ©kkĂ©nt kĂŒldöm neked,
PapĂ­rra Ă©getve mennyire szerettelek.
Könnycsepp hull a semmibe,
Talån célba ér nem fåj ennyire,
Reszketek mikor rĂĄd gondolok Ă©rzem,
Te vagy az, te voltål, kiért éltem.

cĂ­m:
cdildren:te vagy az te voltĂĄl
  moncsa98, 18:31 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Te a tĂĄrsam vagy, csak az idĂ” köztĂŒnk nem kĂ­mĂ©l minket,
most engedj el, hogy egyszer Ășjra visszafekhessek!
Te a tĂĄrsam vagy, csak az idĂ” köztĂŒnk nem kĂ­mĂ©l minket,
most menned kell, hogy egyszer Ășjra meglelhesselek.

Kinyitottam szemem a lågy fûben, de eltûntél mellÔlem
pedig ott vagyok, hol karomban Ă©rt az ĂĄlom bennĂŒnket,
eltiport szĂĄlak jelzik tested velem közös mĂșltjĂĄt,
fejem fölött az égen felhÔk szållnak nyomtalanul tovåbb.

hĂ­vnak, szĂłlĂ­tanak, sĂșgjĂĄk tĂ©ged keresselek.

Te a tĂĄrsam vagy, csak az idĂ” köztĂŒnk nem kĂ­mĂ©l minket,
most engedj el, hogy egyszer Ășjra visszafekhessek!
Te a tĂĄrsam vagy, csak az idĂ” köztĂŒnk nem kĂ­mĂ©l minket,
most menned kell, hogy egyszer Ășjra meglelhesselek.

Olyan vagy nekem, mint szivĂĄrvĂĄny hosszĂș borĂșs esĂ” utĂĄn.
ezt te mondtad, emlékszem, csókoddal így altattål.
ElĂĄztam, fĂĄzom, a fĂĄkrĂłl levelek lassan hullanak
jön a tél, fagy lesz, de majd csak enyhíted minden kínomat.

sírnak, szólítanak, de mindenkin tovåbb kell lépnem.

Te a tĂĄrsam vagy, csak az idĂ” köztĂŒnk nem kĂ­mĂ©l minket,
most engedj el, hogy egyszer Ășjra visszafekhessek!
Te a tĂĄrsam vagy, csak az idĂ” köztĂŒnk nem kĂ­mĂ©l minket,
most menned kell, hogy egyszer Ășjra meglelhesselek.

(GĂĄspĂĄr JĂĄnos Tequila>)
PALA TUTE PALUNES PALPALE AVES. PHEN MANDE SO TE KERAV
/Ă©rted sĂ­rok Ă©s Ășjra vissazjössz. Mond meg, hogy mit tegyek?/
KAJ PALE CHUMIDES MAN THAJ PALPALE DES O PHAGERDO JILO O KAMPINO
/Hogy Ășjra engem csĂłkolj Ă©s hogy visszaadd az összetört szĂ­vet, a szerelmet/
OVA OVA NUMA TUT KAMAV OVA OVA NUMA TUT RODAV NUMA TUTE ZHUVAN
/igen, igen, csak téged szeretlek, igen igen, csak téged kereslek és csak érted élek/
KANAKODI HATYARAV VI TU KAMES MAN TU SOSTAR NAJ BAXTALYI SAN
/még mindig érzem, hogy te is szeretsz, miért nem vagy boldog?!/

Oh, lassan mozgatom csípÔm
nem csak meztelen tested az én kérÔm
lelked adtad, Ă©s Ă©n Ă©letemmel fizetek
felfedted az én végzetem

Te a tĂĄrsam vagy, csak az idĂ” köztĂŒnk nem kĂ­mĂ©l minket,
most engedj el, hogy egyszer Ășjra visszafekhessek!
Te a tĂĄrsam vagy, csak az idĂ” köztĂŒnk nem kĂ­mĂ©l minket,
most menned kell, hogy egyszer Ășjra meglelhesselek.

cĂ­m:
puskås peti:az idö
  moncsa98, 18:30 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Emlékszel-e
VĂĄrt csĂłkomra?
Közös est utån
Kísért otthonodba.

Te néztél råm
Mikor bĂșcsĂșztam,
JövÔm könnyében,
Szemedben Ășsztam.

Hogyha akarod, mindent visszahozok,
Szoborként örökítem minden pillanatod,
Hogyha akarod megjårom a végtelent,
Az ismeretlent tépem: az emlékem.

Mert Ășjra elhiszem,
Te vagy a szerelem,
Mert minden ami volt
Te lettél,
Ha sĂșgod a nevem,
Én Ășjra keresem,
És Ășjra elhiszem:
Szerettél

Emlékszel-e
Közös estĂŒnkre?
Låmpåk fényében
A parkban kettesben.

Kezed kezemben,
Halkan kérdezed:
Meddig tarthat Ă­gy?
Az elmĂșlĂĄs nem hĂ­v.

Hogyha akarod Ășjra visszahozom,
A csendet idÔtlen dallamként ragadom,
Hogyha akarod feljegyzem a végtelent
A hervadhatatlan nem hagy: az emlékem

Mert Ășjra elhiszem,
Te vagy a szerelem,
Mert minden ami volt
Te lettél,
Ha sĂșgod a nevem,
Én Ășjra keresem,
És Ășjra elhiszem:
Szerettél

/GĂĄspĂĄr JĂĄnos (Tequila)/:
KAJ SAS KAJNAS O KAMITE SAS ANGLA DEL PHENES TU MURO SAN
/Hol volt, hol nem volt, szerelem volt. Isten elÔtt mondod, hogy enyém vagy/
PALA TUTE AKARKANA SOGODI ME KERAV
/Érted bármikor bármit megteszek/
PALA TUTE AKARKAJ AKARSAR ME MERAV
/Érted bármikor bárhogyan meghalok/
KAJ SAS KAJNAS O KAMITE SAS ANGLA DEL PHENES TU MURO SAN
/Hol volt, hol nem volt, szerelem volt. Isten elÔtt mondod, hogy enyém vagy/
ZHANES AMARI KAMITE NAJ NACHOL CHICKANA
/Tudod, hogy a mi szerelmĂŒnk soha nem Ă©r vĂ©get/
KAJ SAS KAJNAS O KAMITE SA
/Hol volt, hol nem volt szerelem volt/

Hogyha akarod, mindent visszahozok,
Szoborként örökítem minden pillanatod,
Hogyha akarod megjårom a végtelent,
Az ismeretlent tépem: az emlékem.

Mert Ășjra elhiszem,
Te vagy a szerelem,
Mert minden ami volt
Te lettél,
Ha sĂșgod a nevem,
Én Ășjra keresem,
És Ășjra elhiszem:
Szerettél

az emlékem
oh az emlékeim
oh az emlékek
oh az emlékeink
az emlékem
oh az emlékeim
oh az emlékek
oh az emlékeink

Mert Ășjra elhiszem,
Te vagy a szerelem,
Mert minden ami volt
Te lettél,
Ha sĂșgod a nevem,
Én Ășjra keresem,
És Ășjra elhiszem:
Szerettél

az emlékem
oh az emlékeim
oh az emlékek
oh az emlékeink
az emlékem
oh az emlékeim
oh az emlékek
oh az emlékeink

Mert Ășjra elhiszem,
Te vagy a szerelem,
Mert minden ami volt
Te lettél,
Ha sĂșgod a nevem,
Én Ășjra keresem,
És Ășjra elhiszem:
Szerettél

cĂ­m:
puskås peti:emlékeink
  moncsa98, 18:22 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
  2010. április 5., hétfő Nekem tetszik!
0  
cim:
groovehouse:legyen ez egy örĂŒlt vĂĄgy

Mond mit adhatnék neked?
Te mĂĄs vagy mint Ă©n!
MĂ©gis ĂĄlmodom veled!
Eltévedhetnék...
Elképzelt érintés az éjben,
Nem bûnös vallomås!
Nekem ott aki véd, aki vår, aki félt,
Nem történt semmi mås!

Legyen ez egy Ă”rĂŒlt vĂĄgy!
Legyen ez egy Ă”rĂŒlt kĂ©j!
Legyen az enyém, mit elmondhat szó...
Legyen ez egy Ă”rĂŒlt kĂ©j,
Egy pillantås, egy ålom, égi fény,
Mi sosem lesz enyém!

Volt, hogy elhittem neked,
Minden szép lesz.
VĂĄr egy Ășjabb ĂĄllomĂĄs,
Veled egy Ășjabb Ă©let.
KettÔnkrÔl szólt egy tånc az éjben,
És tudtam nincs tovább...
Nekem ott aki véd, aki vår, aki félt,
Nem történt semmi mås...

Legyen ez egy Ă”rĂŒlt vĂĄgy!
Legyen ez egy Ă”rĂŒlt kĂ©j!
Legyen az enyém, mit el mondhat szó...
Legyen ez egy Ă”rĂŒlt kĂ©j,
Egy pillantås, egy ålom, égi fény,
Mi sosem lesz enyém!

Kell néha mås szívével låss,
Ne engedd tĂșl közel hozzĂĄd.
Egy néma perc, egy pillantås,
Legyen ennyi, semmi mĂĄs...

(Legyen ez egy Ă”rĂŒlt vĂĄgy... ÕrĂŒlt vĂĄgy...)
Mit el nem mondhat szĂł...
(ÕrĂŒlt vĂĄgy...)
ÕrĂŒlt vĂĄgy...
Legyen ez egy Ă”rĂŒlt kĂ©j...
Legyen az enyém!
Mit elmondhat szĂł...
(ÕrĂŒlt vĂĄgy...)
Legyen ez egy Ă”rĂŒlt kĂ©j...
Egy pillantĂĄs egy ĂĄlom,
Égi fĂ©ny, mi sosem lesz enyĂ©m!
(ÕrĂŒlt vĂĄgy...)
Legyen ez egy Ă”rĂŒlt vĂĄgy,
Legyen ez Ă”rĂŒlt kĂ©j,
Legyen az enyém, mit elmondhat szó...
Legyen az enyém...

Legyen az enyém...

  moncsa98, 18:48 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
cĂ­m:
puskås peti ållitsuk meg még egy percre a vilågot

Forog a filmem,
s nĂ©ha Ășgy Ă©rzem,
Ă©pp, hogy tĂșlĂ©lem.

Ha a taps mĂĄr elhalvĂĄnyult,
könnyeim hullnak,
fĂĄjĂłn bĂșcsĂșznak.

A mondatra pont kerĂŒlt,
a vĂ©gtelenig merĂŒlt.
Miért kellett hagynunk,
hogy Ă­gy legyen?!

A titkodat kerestem,
mĂĄr hittem,
hogy meglelem,
de vesztettem.

Állítsuk meg még egy percre,
a vilĂĄgot,
ha a hajnal minket egymĂĄs mellett Ă©r,
lelkĂŒnk össze Ă©r.

Állítsuk meg még egy percre,
a vilĂĄgot,
ha a hajnal minket egymĂĄs mellett Ă©r,
lelkĂŒnk össze Ă©r.

A szerepĂŒnk mĂșltĂ©,
ålmunk véget ért,
arcod emlékkép.

Csak egy dal,
ami meg marad,
bĂĄr mĂșlt pillanat,
szerelmes szavak.

A mondatra pont kerĂŒlt,
a vĂ©gtelenig merĂŒlt.
Miért kellett hagynunk,
hogy Ă­gy legyen?!

A titkodat kerestem,
mĂĄr hittem,
hogy meglelem,
de vesztettem.

Állítsuk meg még egy percre,
a vilĂĄgot,
ha a hajnal minket egymĂĄs mellett Ă©r,
lelkĂŒnk össze Ă©r.

Állítsuk meg még egy percre,
a vilĂĄgot,
ha a hajnal minket egymĂĄs mellett Ă©r,
lelkĂŒnk össze Ă©r.

Állítsuk meg még egy percre,
a vilĂĄgot,
ha a hajnal minket egymĂĄs mellett Ă©r,
lelkĂŒnk össze Ă©r.

Állítsuk meg még egy percre,
a vilĂĄgot,
ha a hajnal minket egymĂĄs mellett Ă©r,
lelkĂŒnk össze Ă©r.
  moncsa98, 13:46 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
cĂ­m:
puskĂĄs peti fura figurĂĄk

CsĂŒtörtökre mĂĄr fogy az Ă©letkedv,
BehĂșzna a szĂŒrkesĂ©g Ă©s majdnem engeded,
A metrón lökdösnek, a boltban fåsult arc,
Nem Ă©rti az eladĂł, hogy mit is akarsz

Egy kis mosoly, pår jó szó is elég,
Hogy nĂ©hĂĄny percre becsapd magad, s Ășjra ember lĂ©gy
De mĂĄs szelek fĂșjnak, ma mĂĄst dobott a gĂ©p,
Botorkålsz egy téren åt, bår elveszett a cél

És akkor~

LĂĄtod, hogy fura figurĂĄk
Énekelnek, táncot járnak
HĂ­vnak, Ă©s vonakodni kĂĄr
Mågnesként bevonz a jó

Öröm az egyĂŒtthatĂł

Måsnapra a nÔ jut, kirÔl ålmodtål
De lenézÔen råd legyint, s te vågod mår
Ez nem az a hely, Ă©s nem az a nap
S mĂĄr magadrĂłl sem hiszed el, hogy vonzĂł vagy

Újra koptatod a jĂĄrdĂĄt, szemlesĂŒtve mĂ©sz
Egy csoda folytĂĄn ugyanoda Ă©rsz
IsmerÔs a tér, és felcsillan a fény
Egy kedves banda råd vår, ez oly kézenfekvÔ tény, mert

LĂĄtod, hogy fura figurĂĄk
Énekelnek, táncot járnak
HĂ­vnak, Ă©s vonakodni kĂĄr
Mågnesként bevonz a jó

És velĂŒk nĂ©zed, hogy aki arra jĂĄr
SzomorĂș, undok vagy ĂĄlmos
VelĂŒk tĂĄncolsz, hogy legyen vĂ©gre mĂĄr
Ünnep a hĂ©tköznapbĂłl

Öröm az egyĂŒtthatĂł

nananana

Felejts el gondot, bajt, rĂĄgĂłdni kĂĄr
A felhÔk közt råd kacsint
A napsugĂĄr!

LĂĄtod, hogy fura figurĂĄk
Énekelnek, táncot járnak
HĂ­vnak, Ă©s vonakodni kĂĄr
Mågnesként bevonz a jó

És velĂŒk nĂ©zed, hogy aki arra jĂĄr
SzomorĂș, undok vagy ĂĄlmos
_VelĂŒk_ tĂĄncolsz, hogy legyen vĂ©gre mĂĄr
Ünnep a hĂ©tköznapbĂłl

LĂĄtod, hogy fura figurĂĄk
Énekelnek, táncot járnak
HĂ­vnak, Ă©s vonakodni kĂĄr
Mågnesként bevonz a jó

Öröm az egyĂŒtthatĂł

  moncsa98, 13:43 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
cĂ­m:
puskĂĄs peti hallgatĂł

Álmodban az ébredés nem fåj, könnyû vagy, mint egy gondolat,
a tenger lågypartjån messzirÔl jött szél lassan simogat.
Álmodban te vålaszthatsz, a demokråcia nincs parancsszóra,
mås tåjakon a békét nem hozzåk tömegsírokba.

Valaki téged is megvesz, talån måsnak håtrahagy,
és te mégis reménykedsz, nem csak a tömegsors olcsó tårgya vagy.
Valaki gyilkosnak tart, pedig csak szabad akarsz lenni,
de valaki karjĂĄban tart, habĂĄr csak tovĂĄbb akarsz menni.

Kezemben, kezedben ott van az igazsĂĄg,
ha nyĂșjtod, elaltat ölemben a szabadsĂĄg.

Álmodban az ébredés nem fåj, könnyû vagy, mint egy gondolat,
a tenger lågypartjån messzirÔl jött szél lassan simogat.
Álmodban te vålaszthatsz, a demokråcia nincs parancsszóra,
mås tåjakon a békét nem hozzåk tömegsírokba.

De valaki csak neked rajzol, de valaki mindig eltakar,
Ă©s valaki mindig hajszol, de valaki mindig ĂĄlomra hajt.
És valaki csak neked színez, de valaki mindig megvakít,
Ă©s valaki egyĂŒtt Ă©rez, de valaki szĂ­vedbe hasĂ­t.

Kezemben, kezedben ott van az igazsĂĄg,
ha nyĂșjtod, elaltat ölemben a szabadsĂĄg.

SOSTAR NAJ SAM SLOBODO PE PHUVA
/Miért nem vagyunk szabadok a Földön/
PHEN MANDE DEVLA KAJ SI O KRISA
/Mondd meg Isten, hol az igazsĂĄg/
VARIKON ERTISAREL VARIKON ARMAJA DEL
/Valaki megbocsĂĄt, valaki elĂĄtkoz/
PALA TEHERA RAKHEL O CHACHIPE DEL
/Holnap utĂĄn megtalĂĄl az igazsĂĄgos Isten/

Valaki téged is megvesz, talån måsnak håtrahagy,
és te mégis reménykedsz, nem csak a tömegsors olcsó tårgya vagy.
Valaki gyilkosnak tart, pedig csak szabad akarsz lenni,
de valaki karjĂĄban tart, habĂĄr csak tovĂĄbb akarsz menni.

De valaki csak neked rajzol, de valaki mindig eltakar,
Ă©s valaki mindig hajszol, de valaki mindig ĂĄlomra hajt.
És valaki csak neked színez, de valaki mindig megvakít,
Ă©s valaki egyĂŒtt Ă©rez, de valaki szĂ­vedbe hasĂ­t.

Kezemben, kezedben ott van az igazsĂĄg,
ha nyĂșjtod, elaltat ölemben a szabadsĂĄg.

  moncsa98, 13:42 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Nézd, te is tudod a végét.
Ez az a film, ahol elsétål a låny.
De kérd, ne hidd, hogy könnyû,
szemedbe nézni, félni és eltitkolni, ha fåj.

Mondd miĂ©rt szĂĄmĂ­t, ez a tĂșl felnĂ”tt vilĂĄg?
Csak egy ålarc, ami véd,
ha tĂŒkröt tart elĂ©d,
de Ă©n,
én érzem félig élsz.
(Álmodni kell)
Pedig ålmomban jåték az egész.
Vårj, ne engedj még el!

Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden hit,
a hang a szívedbÔl szól råd,
hogy ez csak jåték.
Ártatlan minden lépés,
csak ålmaid Ôrizd még, és ha néha megszédít a vilåg, tudd, hogy jåték (tudd, hogy jåték)
Jåték az egész!

Ne gondolj rĂĄ, ma nem szĂĄmĂ­t a holnap.
Ahol a pillanatba lépsz, ott
vĂ©get Ă©r a mĂșlt,
Egyetlen bûn ( egyetlen bûn),
ha Ă©rezni nem mersz.
És lassan elhiszed talĂĄn, hogy nem hiĂĄnyzom Ășgy.

Ne fordulj el!
Ha érzed, szétszakít,
Velem vagy mindig,
míg a képzeletbe hív.
(elég egy szó)
De Ășgy, ahogy Ă©n,
(egyetlen szĂł)

Én Ă©rzem, fĂ©lig Ă©lsz.
(ĂĄlmodni kell)
Pedig ålmomban jåték az egész.
Vårj, ne engedj még el!

Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden hit,
a hang a szívedbÔl szól råd,
hogy ez csak jåték.
Ártatlan minden lépés,
csak ålmaid Ôrizd még, s ha néha megszédít a vilåg, tudd, hogy
Jåték az egész!

Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden hit,
a hang a szívedbÔl szól råd,
hogy ez csak jåték.
Ártatlan minden lépés,
csak ålmaid Ôrizd még, s ha néha megszédít a vilåg, tudd, hogy
Jåték...
Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden hit,
a hang a szívedbÔl szól råd,
hogy ez csak jåték.(Jåték)
Ártatlan minden lépés,
csak ålmaid Ôrizd még, s ha néha megszédít a vilåg, tudd, hogy jåték (tudd, hogy jåték)
Jåték az egész!

cĂ­m:
hien jåték az egész
  moncsa98, 9:18 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
vadnak szĂŒlettĂŒnk az utca nevelt,
senki nem vigyĂĄzott rĂĄnk,
a betonhåzak között nem vårnak csodåk
Ă­gy lettĂŒnk mi egy megĂĄtkozott nemzedĂ©k.

soha nem lĂĄthattĂĄl könnyet a szemĂŒnkben,
ha volt is Ă©szre sem vetted,
ha fĂ©ltĂŒnk egymĂĄstĂłl vĂĄrtunk bĂ­ztatĂĄst,
Ă­gy lettĂŒnk mi (Ă­gy lesznek Ă”k is) egy megĂĄtkozott nemzedĂ©k

Tudom nem azt vårod tÔlem, hogy én csak a rosszat mondjam
és nehéz elfogadni azt ami az utcån most van
Ă©s tudom sokkal könnyebb ha elfordĂ­tjuk a fejĂŒnk,
de akkor mi lesz velĂŒnk ha azok ellen megyĂŒnk
akik mind fontosak nekĂŒnk hisz ellenĂŒk nem nyerĂŒnk
nekĂŒnk sem hittĂ©k el azt, hogy van belĂŒl egy szĂ­vĂŒnk.

Ă­gy lettĂŒnk mi, (Ă­gy lesznek Ă”k is) egy megĂĄtkozott nemzedĂ©k

persze kĂ©rtĂŒnk segĂ­tsĂ©get, Ă©s mit kaptunk nagy semmit
a kĂŒlvĂĄrosi kölykökre mind azt mondjĂĄk, hogy senkik
pedg Ôk terveznek håzakat, építenek utat
csak egy kéz kéne nekik amelyik helyes irånyt mutat
Ôk elhiszik ha bûnöznek az utcån mind felnÔnek,
mostmĂ©g csak szĂșrnak de mi lesz hogyha lĂ”nek.

Így lettĂŒnk mi, (Ă­gy lesznek Ă”k is) egy megĂĄtkozott nemzedĂ©k
ítélet helyett én nem vådolok senkit,
nem is kérhetem, hogy szeressetek,
ítélet helyett én nemzedékemért csak annyit kérhetek,
hogy szeressétek a gyerekeket

Csak a Diószeghy Såmuelen menjél végig egyszer
Ă©s meglĂĄtod hogy milyen ott a frankĂłn nyomor ember,
egyszer el kellene jönnöd, Ă©ljĂ©l köztĂŒnk csak egy hetet
miszter president, hogy åtérezzed ezt a történetet
mégis milyen fain érzés mikor nyakadban a szar
akkor meglĂĄtod majd te is tesĂł, hogy mekkora a baj

Így lettĂŒnk mi, (Ă­gy lesznek Ă”k is) egy megĂĄtkozott nemzedĂ©k

De tudod azt, hogy a jövÔd mit hozhat neked
az itt nem könnyû kérdés ezt elhiheted
az utcån ahol ez nem gyerekjåték
ott ahol nincsen nap csak az årnyék
még ma megtanulsz a holnaptól félni
ez nĂĄlunk Ă­gy marad Ășgy nĂ©z ki

Így lettĂŒnk mi, (Ă­gy lesznek Ă”k is) egy megĂĄtkozott nemzedĂ©k
Vadnak szĂŒletĂŒnk az utca nevelt
Senki nem vigyĂĄzott rĂĄnk
A betonhåzak között nem vårnak csodåk
Így lettĂŒnk mi, (Ă­gy lesznek Ă”k is) egy megĂĄtkozott nemzedĂ©k

NehĂ©z volt mindennap itt kĂŒzdeni kell
a gyenge meghal, nincs tovĂĄbb
csak arra kérlek értsd meg a fénnyel vívunk csatåt
Ă­gy lettĂŒnk mi megĂĄtkozott nemzedĂ©k.

cĂ­m:
majka:itélet helyet
  moncsa98, 9:15 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
  2010. április 4., vasárnap Nekem tetszik!
0  
Hazudnék, ha mondanåm, hogy nem tör råm a gondolat,
Hogy lesz amikor mĂĄr csak Ășgy hallhatod majd a hangomat,
Ha felteszed a lemezem, hogy szĂłljon a rĂ­mek hegye,
De ha hĂ­vni prĂłbĂĄlnĂĄl tĂșl kĂ©sĂ”, nem lesz aki felvegye.
Így egy kicsit megkĂ©sve, itt hagyom most emlĂ©kbe,
Mind azt, ami ennek kapcsån szivårgott az elmémbe.
ElvĂ©gre mĂĄr olyan rĂ©gen beloptĂĄk a fĂŒlembe,
Hogy gondosan pakolgassam a szavakat az ĂŒtemre.
LĂ©tezĂ©sem Ă©rtĂ©ke Ă©s elmĂșlĂĄsom rĂ©m kĂ©pe
Beolvadt a zenémbe (de lehet, hogy nem kéne)�
Mert miért ne? Kit érdekel minek mi a mértéke
Úgy is por Ă©s hamu lesz mindegyikĂŒnk a vĂ©gĂ©re.
Ha szerencsém van esetleg még azt a kort is megérem,
Hogy földi lĂ©tem tĂĄgabb összefĂŒggĂ©seit megĂ©rtsem.
És ezt soha nem kĂ©rem, de mindig remĂ©ltem,
Hogy tovåbb él az emlékem a baråtaim lelkében.

EmlĂ©kezz rĂĄm, mikor fĂșj a szĂ©l,
Emlékezz mikor minden véget ér.
NĂ©zz rĂĄm, fogd meg a kezem,
SzorĂ­tsd meg bĂĄtran, mĂ­g lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fåjt mikor elmentél.
NĂ©zz rĂĄm, fogd meg a kezem,
SzorĂ­tsd meg bĂĄtran, mĂ­g lehunyom szemem

Emlékem majd így hagy nyomot, ha véget ér az életem,
De pont azért, hogy te is érts, az én emlékem éltetem
BĂĄr bĂĄnatomban egyedĂŒl sokszor eltöprengtem rajta
Egy tĂŒkörben az Ă©letem, vagy csak a lĂĄtszat eltakarja?
Vajon szĂĄmĂ­t e rĂĄm valaki, vajon lesz e kinek hiĂĄnyzok?
Vajon szeretnek majd akkor is, ha néha én is hibåzok?
Az idÔ tåvlatåból, majd egyszer jussak azért eszedbe
RemĂ©lem, hogy te is örĂŒlsz, az emlĂ©kemen merengve
Nevemre mår nem emlékszel, egy ismeretlen folt csupån
Csak elmosolyodsz rajta, hogy én néztem råd oly butån
Lehet, hogy nem szerettél, de bår én lennék az egyetlen
Kinek emléke megmarad, hiszen ezért mindent megtettem
Most kettesben csak én meg te, a zenész és a hallgató
Ez Ă©rted szĂłl, hisz emlĂ©kĂŒnk most Ă­gy dalban hallhatĂł
Én szeretettel adom ezt, remĂ©lem Ă©rzed azt hogy neked szĂłl
Hozzåd, és ezt ezért írtam, majd veled lesz, ha elalszol.

EmlĂ©kezz rĂĄm, mikor fĂșj a szĂ©l,
Emlékezz mikor minden véget ér.
NĂ©zz rĂĄm, fogd meg a kezem,
SzorĂ­tsd meg bĂĄtran, mĂ­g lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fåjt mikor elmentél.
NĂ©zz rĂĄm, fogd meg a kezem,
SzorĂ­tsd meg bĂĄtran, mĂ­g lehunyom szemem.

ErdĂ” mĂ©lyĂ©n dĂșs fa lombjĂĄt, fĂșjja mĂ©g a szĂ©l,
EgyedĂŒl csak Ă©n nem Ă©rtem, mirĂ”l mit beszĂ©l.
Bånatomban forgolódom, görnyedek a földre,
Egyszer megígértem szeretni foglak téged mindörökre.
De elhagytål, nincs tovåbb, vége minden szépnek,
Nem maradt mĂĄr semmi csak egy Ă©nek, fel az Ă©gnek.
MĂ©g mindig hiĂĄnyzol, minden nap gondolok rĂĄd,
Minden percben fognĂĄm kezedet, csĂłkolnĂĄm a szĂĄd.
Megtanultam szeretni, és te segítettél ebben,
MĂ©g mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben.
Mår csak ennyire vagyok képes, mår csak ennyi telik tÔlem,
Dallamok mögé rejtÔzöm mert mind idåig féltem.
TalĂĄn utoljĂĄra mondom el mit Ă©rzek, de ez Ă­gy marad,
A hÔs szerelmes tåvozik, most véget ér a színdarab.
Szívem mélyén magam mögött hagynåm ezt a vilågot
Csak annyit kérek emlékezz råm, és ne kérdezd meg ki båntott.

EmlĂ©kezz rĂĄm, mikor fĂșj a szĂ©l,
Emlékezz mikor minden véget ér.
NĂ©zz rĂĄm, fogd meg a kezem,
SzorĂ­tsd meg bĂĄtran, mĂ­g lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fåjt mikor elmentél.
NĂ©zz rĂĄm, fogd meg a kezem,
SzorĂ­tsd meg bĂĄtran, mĂ­g lehunyom szemem

Szavam szĂ­vekbe fĂșrĂłdĂł tollbĂłl indĂ­thatĂł rakĂ©ta,
Így nyomot hagy az Ă©terben, megĂ©rzi a planĂ©ta.
De aki a hallgatåsom nem érti az a beszédemet sem
Aki meg nem låt a sorok mögé, hogy is vårhatnåm, hogy megértsen.
Ez az életem emléke, emlékeztet elméket
Hogy mår nem vagyok itt, de néha mégis fellépek.
Csak jĂĄtszottam Ă©s kacagva ĂĄstam a sĂ­romat,
Most meg a sírköves a sírkÔre valami szívhez szólót írogat.
Bocsånat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt,
Így az idĂ” tĂĄvlatĂĄbĂłl mĂĄr minden mĂĄskĂ©pp fest
EgyszerĂ» ember voltam, egyszerĂ» szavakkal
Tele félelemmel, jah hatalmas falakkal
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem.
Nevem alå pedig ezt a pår kósza sort vésettem:
SzĂŒlettem 80, Ă©ltem halĂĄlomig,
De végig ember voltam, aki mindig csak ålmodik.

EmlĂ©kezz rĂĄm, mikor fĂșj a szĂ©l,
Emlékezz mikor minden véget ér.
NĂ©zz rĂĄm, fogd meg a kezem,
SzorĂ­tsd meg bĂĄtran, mĂ­g lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fåjt mikor elmentél.
NĂ©zz rĂĄm, fogd meg a kezem,
SzorĂ­tsd meg bĂĄtran, mĂ­g lehunyom szemem

cĂ­m:
Children emlékezz råm
  moncsa98, 10:42 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
  2010. április 3., szombat Nekem tetszik!
0  
Csak egy kép,csak egy kép,
Csak egy kép,Kép!
Csak egy kép,csak egy kép
Csak egy kép

MĂ©g nem ismersz,
Nem az vagyok akinek lĂĄtszom,
ne hidd el, hogy veled csak jĂĄtszom,
hazugsĂĄg volt minden szĂł amit hallottĂĄl,
mondd mi az, mi igazĂĄn fontos,
mondd miért szerettél belém pont most!?
Ă©n kellek vagy a cĂ­mlapok?

Csak képzeld el a helyzetet,
hogy dönthess,
ha megkĂ­vĂĄnsz, szĂĄmom tudod,
båtran csörgess,
még meddig vårsz?
hiszen jåték voltam végig
nekem fényképrÔl még rémlik,
hogy mår megint mi történik...

Egy kép egy kép maradsz,
ez csak a tied,(tied)
nem tudom minek,(minek)
és miért maradsz?
Egy kép maradsz,
diktĂĄl a szĂ­ved,(szived)
nem tudom minek,(minek)
és miért maradsz?

Egy kép maradsz,egy kép maradsz,
egy kép maradsz, kép maradsz, kép maradsz, kép(kép)!

Jó volt rég,
mikor nem volt semmi kényszer,
de nem kell mondanod kétszer,
hogy megértsem miért vagy velem,
de te nem ismersz,
nem tudom kit rejt az ĂĄlarc,
nem tudom, hogy miért nem vållalsz,
miért nem fogadsz el?
ez vagyok!

KĂ©pzeld el a helyzetet,
hogy dönthess,
ha megkĂ­vĂĄnsz a szĂĄmom tudod,
båtran csörgess,
még meddig vårsz?
hiszen jåték voltam végig
nekem fényképrÔl még rémlik,
hogy mår megint mi történik...

Egy kép egy kép maradsz,
ez csak a tied,(tied)
nem tudom minek,(minek)
és miért maradsz?
Egy kép maradsz
diktĂĄl a szĂ­ved,(szĂ­ved)
nem tudom minek(minek)
és miért maradsz?

Hagyd így, belejössz majd,
bår megértem, hogy félsz,
ugrik minden srĂĄc,
Majd mire magadhoz térsz,
ĂșĂșĂș.
Nem kell, hogy elbĂșjj,
A vĂĄros tĂ©ged hĂșz,
Minden dolog Ășj,
amit lĂĄtsz!.

Refrén:
Egy kép egy kép maradsz,
ez csak a tied,(tied)
nem tudom minek,(minek)
és miért maradsz?
Egy kép maradsz
diktĂĄl a szĂ­ved,(szĂ­ved)
nem tudom minek(minek)
és miért maradsz?

Kép maradsz,egy kép maradsz,
egy kép maradsz, kép maradsz! Kép (kép)

cĂ­m:
sp kép maradsz
  moncsa98, 17:37 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
Olyan vagy, mint a fénylÔ napsugår,
az ĂĄlmom veled valĂłra vĂĄlt.
Sokszor eldöntöttĂŒk, hogy nem lesz folytatĂĄs,
Ă©s az mondod nem bĂ­rod tovĂĄbb.

De te visszatérsz hozzåm, ahogy a filmekben szoktåk,
megĂ©ltĂŒnk mi mĂĄr sok vitĂĄt.
SzeretjĂŒk egymĂĄst, gyere, bĂșjj hozzĂĄm,
annyi minden vĂĄr mĂ©g rĂĄnk…

Ne add fel kĂ©rlek, mĂ©g ne, Ășjra kezdhetnĂ©nk,
kérlek, babe, ez a dal most jót ígér,
(Csak kérlek)
Ne add fel!
Oh, babe
Ne add fel!

Neked is kell, aki csak néha åtölel,
aki vigyĂĄz rĂĄd az Ă©n vagyok, csak Ă©n.
Te ellöksz mindig Ășjra, mikor mĂĄr tĂ©nyleg közel
kerĂŒltem hozzĂĄd, kĂ©rlek, ne fĂ©lj!

De te visszatérsz hozzåm,
ahogy a filmekben szoktĂĄk,
megĂ©ltĂŒnk mi mĂĄr sok vitĂĄt.
SzeretjĂŒk egymĂĄst, gyere, bĂșjj hozzĂĄm,
annyi minden vĂĄr mĂ©g rĂĄnk….

cĂ­m:
sp ne add fel
  moncsa98, 17:32 Itt megírhatod a véleményed moncsa98
SegĂ­ts!
Vårj még!Még vårj!Hé vårj!
Te nekem kellesz!Kell a csĂłkod a szĂ­ved a lelked!
ooh...

Emlékszem arra mikor elÔször meglåttam gyönyörû szép szemed a tûzÔ napsugårban.
Råmnéztél én pedig éreztem jó vagyok nålad,azóta te vagy a pårom...

Az egyetlen akit szeret, akit szeretek,mert ez olyan jĂł nekem, csak szeress, ahogy Ă©n teszem, Ășgy szeress ooh...
szeret, akit szeretek mert ez olyan jĂł nekem,
csak szeress ahogy Ă©n teszem Ășgy szeress
oooooh

Soha nem feledem el amikor a parknĂĄl, fĂŒlembe sĂșgtad: az Ă©jszaka rĂĄnk vĂĄr, ĂĄtöleltelek, te megcsĂłkoltĂĄl,a többi meg törtĂ©nt Ă©s ment a maga ĂștjĂĄn... Nem rĂ©szletezem mostmĂĄr,mindenki sejti,hogy hogy fĂĄj,amikor a szĂ­vet megbĂĄntjĂĄk, kiderĂŒl a lĂĄnynak: csak jĂĄtszĂłtĂĄrs.

Átvert Ă©s ĂșgyĂ©reztem meghalok ha nĂĄla nem leszek sohase jĂł csak egy Ă©jszakĂĄra,de nekem vele egy Ă©jszaka tĂșlsĂĄgosan drĂĄga fĂ©lek hogy mindennek vĂ©ge.

Csak annyit kĂ©rek szeress eszmĂ©letlenĂŒl szeress ez olyan jĂł nekem ahogy Ă©n teszem Ășgy szeress ooh....
Szeress eszmĂ©letlenĂŒl szeress ez olyan jĂł nekem ahogy Ă©n teszem Ășgy szeress ooh....

Segíts!Vårj még! Még vårj!Hé vårj !

Te nekem kellesz!Kell a csĂłkod a szĂ­ved a lelked!
ooh...
Emlékszem arra mikor elÔször meglåttam, gyönyörû szép szemed a tûzÔ napsugårban
Råmnéztél én pedig éreztem jó vagyok nålad azóta te vagy a pårom...

Az egyetlen akit szeret akit szeretek mert ez olyan jĂł nekem csak szeress ahogy Ă©n teszem Ășgy szeress ooh...
szeret akit szeretek mert ez olyan jĂł nekem
csak szeress ahogy Ă©n teszem Ășgy szeress ooooh

Soha nem feledem el amikor a parknĂĄl, fĂŒlembe sĂșgtad: az Ă©jszaka rĂĄnk vĂĄr, ĂĄtöleltelek, te megcsĂłkoltĂĄl,a többi meg törtĂ©nt Ă©s ment a maga ĂștjĂĄn,Ă­gy, amikor csak Ă©rzed Ă­gy csĂłkolj mĂ©g kĂ©rlek Ă­gy de a szerelem nem csak egy jĂĄtĂ©k!

Átvert Ă©s ĂșgyĂ©reztem meghalok ha nĂĄla nem leszek sohase jĂł csak egy Ă©jszakĂĄra,de nekem vele egy Ă©jszaka tĂșlsĂĄgosan drĂĄga, fĂ©lek hogy mindennek vĂ©ge,

Csak annyit kĂ©rek szeress, eszmĂ©letlenĂŒl szeress ez olyan jĂł nekem ahogy Ă©n teszem Ășgy szeress ooh....
Szeress eszmĂ©letlenĂŒl szeress ez olyan jĂł nekem, ahogy Ă©n teszem Ășgy szeress ooh....

Segíts! Vårj még!Hé vårj! Vårj még! Hé vårj!Hé vårj...
oohh

cĂ­m:
Varga Sanyi szeress!
  moncsa98, 17:00 Itt megírhatod a véleményed moncsa98



Copyright © 2001 CsodaCsiga. Minden jog fenntartva.