| 2009. március 27., péntek |
|
 |
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
BocsĂĄssatok meg, Ă©n nem tehetek
magamrĂłl. Befontak e testbe.
EgyĂŒgyĂ» vĂĄggyal nĂ©zek, ĂŒgyelek, figyelek
szövetréseken åt s az idÔ sugaråt
lesem, mint lobban el a térbe, a mélybe, az estbe.
(MĂĄrai S)
|
magam, 20:46
|
|
|
szåmomra lenyûgözÔ...
http://video.google.com/googleplayer.swf?docId=-1246174515665636969
.
|
magam, 18:57
|
|
|
NĂ©zzĂŒk mit mondanak rĂłlunk szĂneink:
Piros: talĂĄn a legdinamikusabb, legszenvedĂ©lyesebb szĂn, mely szerelmet, szenvedĂ©lyt, bĂĄtorsĂĄgot szimbolizĂĄl, ugyanakkor azonnal vonzza a tekintetet, feltĂ»nĂ”, kihĂvĂł, törekvĂ”, Ă©s lobbanĂ©kony. ĂltalĂĄban az Ă©let minden terĂŒletĂ©n a teljessĂ©g megtapasztalĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł gondolatok, Ă©letfilozĂłfiĂĄk kĂsĂ©rĂ”je.
|
magam, 12:53
|
|
|
jĂłpofa fa...
|
magam, 12:50
|
|
|
tudtad...?
Milyen az érintés "mûvészete" vagyis a szeretet 5 nyelvének egyike
Ahhoz, hogy megĂ©rtsd, kinek Ă©s miĂ©rt van szĂŒksĂ©g az Ă©rintĂ©sre, tudnod kell, hogy mindenki az 5 szeretet nyelv egyikĂ©t tartja a legfontosabbnak önmaga szĂĄmĂĄra. Ezek azok az Ă©rzelmek, amelyek lĂĄthatatlanul segĂtenek bennĂŒnket, hogy rĂĄtalĂĄljunk a szĂĄmunkra legmegfelelĂ”bb tĂĄrsra.
Az 5 szeretet nyelv:
a megerĂ”sĂtĂ©s szavai (bĂłkok, udvarlĂĄs, bĂĄtorĂtĂĄs szavai)
Ă©rtĂ©kes idĂ”töltĂ©s (a mĂĄsik szemĂ©lyre figyelni Ă©s Ăgy tölteni egyĂŒtt az idĂ”t)
ajåndékokat elfogadó (apró ajåndékok, amelyek egyrészt kézzel foghatóak, måsrészt a gondolat ajåndékai)
szĂvessĂ©g cselekedetei (szĂvesen tenni valamit, amivel segĂtem a mĂĄsikat, pl: segĂteni a hĂĄzi munkĂĄban)
a fizikai érintés (kézfogås, ölelés, egymåshoz érés)
Olyan emberek tĂĄrsasĂĄgĂĄban Ă©rezzĂŒk magunkat jĂłl, akinek a mienkhez hasonlĂł Ă©rzelmi szeretet nyelve van. Vagyis, akinek a megerĂ”sĂtĂ©s szavai a legfontosabbak annak jĂłl esik a mĂĄsoktĂłl jövĂ” dicsĂ©ret, Ă©s Ă” maga is szĂvesen bĂłkol mĂĄsoknak. Akinek az Ă©rintĂ©s a legfontosabb Ă©rzelmi generĂĄtora, az szĂvesen fogja venni, ha a tĂĄrsĂĄt megĂ©rintheti, megsimogathatja a karjĂĄn, vagy akĂĄr a hajĂĄt is. A pĂĄrkapcsolatokban, a gyermekkor Ă©lmĂ©nyei is meghatĂĄrozĂłak, hiszen az a gyermek amelyik nem kapott elegendĂ” szĂŒlĂ”i ölelĂ©st törĂ”dĂ©st, keveset Ă©rtek hozzĂĄ, Ă©s simogattĂĄk meg, az gyakran rosszul reagĂĄl felnĂ”tt korĂĄban a mĂĄsok Ă©rintĂ©sĂ©re. Ăppen ezĂ©rt ha Ășgy Ă©rzed, hogy a mĂĄsik fĂ©l nem szeret elĂ©ggĂ©, mert nem simogat Ă©s nem Ă©rit meg, lehet hogy csak mĂĄs szeretet nyelvet beszĂ©l a tiedĂ©tĂ”l.
Mindez nem jelenti azt, hogy nem szeret, csak egyszerûen mås nyelven fejezi ki a törÔdését.
|
magam, 12:42
|
|
|
megfordult a vilĂĄg...
|
magam, 8:17
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 27.
az év 86. (szökÔévekben 87.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 279 nap van håtra.
Napkelte: 05:33 Napnyugta: 18:05
Holdkelte: 21:10 Holdnyugta: 07:09
Ma Hajnalka, Ăgoston, Auguszta, JĂĄnos, AlpĂĄr napja van.
Boldog névnapot!
Hajnalka :
XIX. szĂĄzadi nĂ©valkotĂĄs a hajnal közszĂłbĂłl. Ez a kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s nĂ©v egyben virĂĄgnĂ©v is.
Ăgoston :
Latin eredetĂ» nĂ©v, az Augustus latin nĂ©v kecsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©kĂĄnak, az Augustinus nĂ©vnek a megmagyarosodott alakja. JelentĂ©se magasztos, fennkölt.
Auguszta :
Az Augusztusz fĂ©rfinĂ©v nõi pĂĄrja amely latin eredetĂ» nĂ©v. JelentĂ©se: magasztos, fennkölt.
JĂĄnos :
Bibliai nĂ©v. A hĂ©ber Johanan nĂ©v görög Johannesz vĂĄltozatĂĄbĂłl (ill. ennek a hasonlĂł hangzĂĄsĂș latin Johannes formĂĄjĂĄbĂłl) szĂĄrmazik. JelentĂ©se "Jahve megkegyelmezett". MagyarorszĂĄgon a XVI - XVIII. szĂĄzadban a legnĂ©pszerĂ»bb fĂ©rfinĂ©v volt, Ă©s kĂ©sĂ”bb is a leggyakoribbak közĂ© tartozott, egĂ©szen az 1970-es Ă©vekig.
AlpĂĄr :
Török, magyar eredetû név, jelentése hÔs férfi.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 98 – NapfogyatkozĂĄs RĂłmĂĄban.
• 1513 – A Juan Ponce de LeĂłn vezette spanyolok felfedezik FloridĂĄt.
• 1625 – I. KĂĄroly lesz Anglia Ă©s SkĂłcia kirĂĄlya.
• 1871 – MegrendeztĂ©k az elsĂ” nemzetközi rugby mĂ©rkĂ”zĂ©st Anglia Ă©s SkĂłcia között.
• 1918 – Moldova Ă©s BesszarĂĄbia csatlakozik RomĂĄniĂĄhoz.
• 1921 – IV.KĂĄroly magyar kirĂĄly elsĂ” visszatĂ©rĂ©si kĂsĂ©rlete.
• 1936 – Milan HodŸa csehszlovĂĄk miniszterelnök megbeszĂ©lĂ©seket folytat a Hlinka-fĂ©le SzlovĂĄk NĂ©ppĂĄrt kĂ©pviselĂ”ivel a pĂĄrt kormĂĄnyba lĂ©pĂ©sĂ©rĂ”l, de az önĂĄllĂł szlovĂĄk kormĂĄny követelĂ©se miatt a tĂĄrgyalĂĄsok nem vezetnek eredmĂ©nyre.
• 1964 – Az Ășn. nagypĂ©nteki földrengĂ©s Alaszka dĂ©li partjainĂĄl.
• 1977 – A holland KLM Ă©s az amerikai PanAm Boeing 747-es repĂŒlĂ”gĂ©pe összeĂŒtközik a Tenerife-i repĂŒlĂ”tĂ©r kifutĂłpĂĄlyĂĄjĂĄn. 583 ember veszĂti Ă©letĂ©t. Ez a repĂŒlĂ©s törtĂ©netĂ©nek eddigi legsĂșlyosabb szerencsĂ©tlensĂ©ge.
• 2000 – Az IRA nem nyilatkozik a leszerelĂ©s menetrendjĂ©rĂ”l, vĂĄlaszul London felfĂŒggeszti a tartomĂĄnyi kormĂĄnyt.
• 2008 – Baszra közelĂ©ben – a kormĂĄnyerĂ”k Ă©s sĂita fegyveresek között dĂșlĂł harcok közepette – felrobbantjĂĄk Irak kĂ©t fĂ” olajvezetĂ©kĂ©nek egyikĂ©t.
•
SzĂŒletĂ©sek
• 1676 – II. RĂĄkĂłczi Ferenc erdĂ©lyi fejedelem († 1735)
• 1784 – KĂ”rösi Csoma SĂĄndor szĂ©kely-magyar nyelvĂ©sz, könyvtĂĄros, a tibetolĂłgia megalapĂtĂłja († 1842)
• 1785 – Lajos KĂĄroly francia trĂłnörökös (XVII. Lajos) († 1795)
• 1797 – Alfred de Vigny francia ĂrĂł, költĂ”, drĂĄmaĂrĂł († 1863)
• 1845 – Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-dĂjas nĂ©met fizikus († 1923)
• 1861 – Koszta JĂłzsef festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1949)
• 1871 – Heinrich Mann nĂ©met ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł, esszĂ©ista († 1950)
• 1879 – Garbai SĂĄndor szociĂĄldemokrata politikus, a magyar TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg egyik vezetĂ”je († 1947)
• 1886 – Szergej Mironovics Kirov (er. Kosztrikov) orosz kommunista forradalmĂĄr, szovjet politikus, az SZKP KB tagja († 1934)
• 1891 – Zilahy Lajos magyar ĂrĂł († 1974)
• 1893 – Mannheim KĂĄroly magyar szociolĂłgus, pedagĂłgus, filozĂłfus († 1947)
• 1897 – Gloria Swanson amerikai szĂnĂ©sznĂ” († 1983)
• 1905 – KalmĂĄr LĂĄszlĂł magyar matematikus, az MTA tagja († 1976)
• 1912 – James Callaghan, az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg miniszterelnöke († 2005)
• 1924 – Sarah Vaughn amerikai jazz-Ă©nekesnĂ”, zongorista († 1990)
• 1934 – Csurka IstvĂĄn Kossuth-dĂjas magyar ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł, politikus (MIĂP)
• 1942 – Michael York angol szĂnĂ©sz
• 1947 – Jobba Gabi magyar szĂnĂ©sznĂ” († 1983)
• 1963 – Quentin Tarantino amerikai filmrendezĂ”
• 1964 – KispĂĄl AndrĂĄs, magyar gitĂĄros, zeneszerzĂ”
• 1969 – Pauley Perrette amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1970 – Elizabeth Mitchell amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1971 – David Coulthard skĂłt autĂłversenyzĂ”, Forma-1-es pilĂłta
• 1975 – Fergie a Black Eyed Peas Ă©nekesnĂ”je
• 1977 – Elek Norbert magyar labdarĂșgĂł, a DVTK vĂ©dĂ”jĂĄtĂ©kosa
• 1981 – PajĂĄn Viktor vĂzilabdĂĄzĂł
• 1983 – Julija Golubcsikova orosz atlĂ©ta (rĂșdugrĂł)
• 1987 – Francisco A. Limardo Gascon venezuelai kardvĂvĂł
•
HalĂĄlozĂĄsok
• 1378 – XI. Gergely pĂĄpa
• 1472 – Janus Pannonius magyar költĂ”, vĂĄradi kanonok, pĂ©csi pĂŒspök (* 1434)
• 1613 – BĂĄthory Zsigmond erdĂ©lyi fejedelem (* 1573)
• 1923 – Sir James Dewar skĂłt vegyĂ©sz, fizikus, feltalĂĄlĂł, az alacsony hĂ”mĂ©rsĂ©kletek kutatĂłja (* 1842)
• 1950 – Földes DezsĂ” kĂ©tszeres olimpiai bajnok vĂvĂł (* 1880)
• 1968 – Jurij Gagarin szovjet repĂŒlĂ”tiszt, az elsĂ” Ă»rhajĂłs (* 1934)
• 1972 – M. C. Escher holland festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus, a geometrikus formĂĄk mestere (* 1898)
• 2002 – Dudley Moore angol szĂnĂ©sz, zenĂ©sz (* 1935)
• 2002 – Billy Wilder amerikai filmrendezĂ” (* 1906)
• 2004 – Robert Merle francia ĂrĂł (* 1908)
• 2006 – StanisÂław Lem lengyel ĂrĂł (* 1921)
• 2007 – Paul Lauterbur amerikai kĂ©mikus (* 1929)
•
Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok
• SzĂnhĂĄzi vilĂĄgnap
|
magam, 8:00
|
|
|
napi okossĂĄg:
A kĂłrhĂĄzi kacsa nem ĂĄlhĂr.
.
|
magam, 7:56
|
|
|
Azt mondom: könnyû
s minden olyan nehéz lesz.
Azt mondom: nehéz
s olyan könnyû lesz minden.
Leverem a zĂĄrat
belépek
beszélnek az årnyak
felesel velĂŒk a fĂ©ny.
Szavakba
mozdulatokba
bezĂĄrva
fĂŒlelek
Ă©n.
(KG)
|
magam, 7:37
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:34
|
|
|
|
| 2009. március 26., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
MĂĄsok vagyunk, mint tegnap voltunk, talĂĄn csak egy ĂĄrnyalattal kĂŒlönbözĂŒnk tegnapi önmagunktĂłl, de mĂ©gis mĂĄsok vagyunk. Soha többĂ© nem lehetĂŒnk azok, akik tegnap voltunk.
(ISz)
|
magam, 20:33
|
|
|
ĂletĂŒnk szĂnei
A szĂnek, fĂ©nyek mindennapi Ă©letĂŒnk velejĂĄrĂłi, melyeket olyan termĂ©szetessĂ©ggel hasznĂĄlunk, hogy sokszor Ă©szre sem vesszĂŒk. GyönyörködĂŒnk a termĂ©szet ĂĄltal elĂ©nk tĂĄrt csodĂĄkban, igazĂtjuk környezetĂŒnk kinĂ©zetĂ©t a legkisebb dolgoktĂłl a legnagyobbakig bezĂĄrĂłlag. SzĂnezzĂŒk hajunkat, arcunkat, hangulatunk szerint vĂĄlogatjuk ruhĂĄinkat, Ă©s lakĂĄsunk összeĂĄllĂtĂĄsa is egyĂ©nenkĂ©nt vĂĄltozĂł.
PszicholĂłgusok egyeznek meg abban vilĂĄgszerte, hogy sokkal nagyobb hatĂĄssal vannak rĂĄnk a környezetĂŒnkben tapasztalt szĂnek, mint azt valaha is hittĂŒk volna. A piros pĂ©ldĂĄul (vĂ©r, vĂ©szhelyzet) kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl vagy valamilyen agresszivitĂĄst, elkerĂŒlendĂ”, tiltott dolgot jelent, vagy ellenkezĂ” esetben bujasĂĄgot, szerelmet Ă©breszt az adott körĂŒlmĂ©nyek fĂŒggvĂ©nyĂ©ben. A kĂ©k (Ă©g, ĂłceĂĄn) bĂ©kĂ©s, nyugodt gondolatokat Ă©bresztĂ” szĂn, mely növeli a kreativitĂĄson felĂŒl az innovatĂv gondolkodĂĄst is.
A Brit-Kolumbiai Egyetem kanadai kutatĂłi vĂ©geztek egy kĂsĂ©rletet, melyben azt vizsgĂĄltĂĄk, hogyan hatnak a szĂnek az emberi viselkedĂ©sre, mĂĄr ha hatnak egyĂĄltalĂĄn. Az mĂĄr köztudott, hogy gondolkodĂĄsunkat, hangulatunkat befolyĂĄsoljĂĄk. A vizsgĂĄlat keretein belĂŒl 600 17-39 Ă©v közötti diĂĄkot figyeltek meg, akiknek rĂ©szletekre orientĂĄlt, illetve kreatĂv feladatokat kellett megoldaniuk hĂĄrom kĂŒlönbözĂ” szĂnĂ» (piros, kĂ©k, fehĂ©r) hĂĄttĂ©rben. Az eredmĂ©ny szerint a rĂ©szletorientĂĄlt feladatokat a piros, mĂg a kreativitĂĄst igĂ©nylĂ” feladatokat a kĂ©k hĂĄttĂ©rben sikerĂŒlt jobban megoldaniuk.
NĂ©zzĂŒk mit mondanak rĂłlunk szĂneink:
FehĂ©r: tiszta, jĂłsĂĄgot, egyszerĂ»sĂ©get sugall, valami megfoghatatlan bĂ©kessĂ©get ĂĄraszt. Nagyban elĂ”segĂti a filozĂłfiai gondolkodĂĄst, sokan hasznĂĄljĂĄk azok közĂŒl, akik a felvilĂĄgosodĂĄst keresik. PuritĂĄnsĂĄga a megismerĂ©s mindenkori törekvĂ©seinek kifejezĂ”je.
|
magam, 13:15
|
|
|
tudtad...?
A NĂlusi krokodilok nemĂ©t a hĂ”mĂ©rsĂ©klet hatĂĄrozza meg. 30 fok alatt csak nĂ”stĂ©nyek szĂŒletnek.
A polip tåvoli rokona a közönséges kerti csigånak...
Az elefĂĄnt az egyetlen ĂĄllat, amelyik nem tud ugrani.
A Földön Ă©lĂ” összes hangya faj, egyĂŒttes tömege, körĂŒlbelĂŒl ugyanannyi, mint az összes ember tömege.
|
magam, 12:49
|
|
|
a teremtés óråja...
|
magam, 12:48
|
|
|
egy mosolyt, vagy kettÔt megér...
Vedd tudomĂĄsul!
Férj és a feleség vitatkozik:
- Vedd tudomåsul, hogy engem annak idején egy orvos is elvett volna!
- El! Ha anyåd idÔben jelentkezik abortuszra.
JapĂĄn tudĂłsok megĂĄllapitottĂĄk, hogy a hideg sör rĂĄkkeltĂ” hatĂĄsĂș.
Ugyanis amikor råöntötték egy alvó råkra, az rögtön felébredt.
|
magam, 8:38
|
|
|
jĂł Ă©tvĂĄgyat...!
|
magam, 8:21
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 26.
az év 85. (szökÔévekben 86.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 280 nap van håtra.
Napkelte: 05:35 Napnyugta: 18:04
Holdkelte: 18:56 Holdnyugta: 05:53
Ma EmĂĄnuel, TormĂĄs napja van.
Boldog névnapot!
EmĂĄnuel :
A hĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, ImmĂĄnuĂ©l nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se velĂŒnk az Isten.
TormĂĄs :
Régi magyar személynév, a torma növénynévbÔl szårmazik.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 752 – III. IstvĂĄn pĂĄpa megvĂĄlasztĂĄsa
• 1924 – OlaszorszĂĄg annektĂĄlja FiumĂ©t Ă©s megszĂŒnteti az ott mĂ©g 1920-ban kikiĂĄltott Fiumei Szabad Ăllamot.
• 1945 – PusztĂtĂł brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄs Szombathely rendezĂ” pĂĄlyaudvara Ă©s mĂĄs vasĂști lĂ©tesĂtmĂ©nyei ellen.
• 1956 – 10 szocialista orszĂĄg, köztĂŒk MagyarorszĂĄg megalapĂtja a Dubnai EgyesĂtett AtomkutatĂł IntĂ©zetet.
• 1971 – Kelet-PakisztĂĄn fĂŒggetlen ĂĄllammĂĄ alakul, Banglades nĂ©ven.
• 1975 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok hadserege a dĂ©l-vietnami HuĂ© vĂĄrosnĂĄl sĂșlyos veresĂ©get szenved a VietkongtĂłl.
•
SzĂŒletĂ©sek
• 1554 – Charles mayenne-i herceg, a Guise-hĂĄz tagja, a Szent Liga vezetĂ”je a francia vallĂĄshĂĄborĂșkban († 1611)
• 1817 – SzoboszlĂł JĂłzsef magyar matematikus († 1881)
• 1874 – Robert Lee Frost nĂ©gyszeres Pulitzer-dĂjas amerikai költĂ” († 1963)
• 1911 – Tennessee Williams amerikai ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1983)
• 1912 – ThurzĂł GĂĄbor (er. Rutterschmidt KĂĄroly) magyar ĂrĂł, kritikus, mĂ»fordĂtĂł, JĂłzsef Attila-dĂjas († 1979)
• 1913 – ErdĂ”s PĂĄl magyar matematikus († 1996)
• 1918 – Basilides ZoltĂĄn magyar szĂnĂ©sz († 1988)
• 1925 – Pierre Boulez francia zeneszerzĂ”, karmester
• 1926 – Dario Fo Nobel-dĂjas olasz drĂĄmaĂrĂł
• 1926 – KallĂłs ZoltĂĄn magyar nĂ©prajzkutatĂł, nĂ©pdalgyĂ»jtĂ”
• 1931 – Leonard Nimoy amerikai szĂnĂ©sz („Mr. Spock” alakĂtĂłja), rendezĂ”, fotĂłmĂ»vĂ©sz
• 1934 – Alan Arkin Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz
• 1934 – HarkĂĄnyi Endre magyar szĂnĂ©sz
• 1941 – Richard Dawkins brit etolĂłgus
• 1951 – DeĂĄk AndrĂĄs Ă©pĂŒletgĂ©pĂ©sz, politikus, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” († 2007)
• 1953 – Frankl PĂ©ter (matematikus) magyar matematikus Ă©s zsonglĂ”r
• 1970 – Martin McDonagh brit drĂĄmaĂrĂł, rendezĂ”
• 1973 – Larry Page amerikai ĂŒzletember, a Google egyik alapĂtĂł-tulajdonosa
• 1977 – Sandro Viana, brazil atlĂ©ta
• 1983 – Juan van Deventer, dĂ©l-afrikai sprinter
• 1985 – Matt Grevers, amerikai ĂșszĂł
• 1985 – Keira Knightley Teddington angol szĂnĂ©sznĂ”
• 1989 – Tigran Vardanjan, magyar szĂnekben versenyzĂ” orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł
•
HalĂĄlozĂĄsok
• 1212 – I. Sancho portugĂĄl kirĂĄly (* 1154)
• 1804 – Kempelen Farkas magyar mĂ©rnök, feltalĂĄlĂł (* 1734)
• 1814 – Joseph Ignace Guillotin francia orvos, a guillotine feltalĂĄlĂłja (* 1738)
• 1827 – Ludwig van Beethoven nĂ©met zeneszerzĂ” (* 1770)
• 1875 – Kriza JĂĄnos magyar nĂ©prajzkutatĂł, költĂ” (* 1811)
• 1918 – Cezar Antonovics Kjui orosz hadmĂ©rnök, zeneszerzĂ”, zenekritikus, az „Orosz Ătök” tagja (* 1835)
• 1945 – David Lloyd George brit politikus, 1916–22-ig az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg hadĂŒgyminisztere, miniszterelnöke (* 1863)
• 1946 – Barbu ÂȘtirbey, romĂĄn kormĂĄnyfĂ” (* 1872)
• 1976 – Lin Yutang kĂnai ĂrĂł, eredeti mĂ»vei Ă©s klasszikus kĂnai szövegfordĂtĂĄsai nagyon nĂ©pszerĂ»vĂ© tettĂ©k Nyugaton (* 1895)
• 1983 – Anthony Blunt brit törtĂ©nĂ©sz, egyetemi tanĂĄr, szovjet kĂ©m, a „cambridge-i ötök” egyike (* 1907)
• 1992 – Borbereki-KovĂĄcs ZoltĂĄn magyar festĂ”- Ă©s szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1907)
• 2006 – BĂ©res JĂłzsef SzĂ©chenyi-dĂjas kutatĂł, a BĂ©res csepp feltalĂĄlĂłja (* 1920)
|
magam, 7:59
|
|
|
napi okossĂĄg:
Egy dolog biztos, mégpedig az, hogy semmi sem biztos. Vagyis nem biztos, hogy semmi sem biztos.
.
|
magam, 7:49
|
|
|
A tél meg a tavasz
Mért ne morogna a tél?
Kitelt az ideje!
Håzåra tör a tavasz
s kergeti kifele.
Siserehadként ûzi
minden a vén apót.
Az égbÔl a pacsirta
zengi a riadĂłt.
DĂșl-fĂșl az öreg, ĂĄtkoz
fényt, napot, meleget
s a friss tavasz csak annĂĄl
hangosabban nevet.
Hopp, kap fel az öreg most
egy jó marék havat,
s a golyĂłval az Ă©des
kölyök képébe csap:
de az elfogja a labdĂĄt
s belemosakodik
Ă©s gĂșnyos arca csak mĂ©g
rĂłzsĂĄsabban virĂt.
(Tyutcsev ford.SzabĂł L)
|
magam, 7:46
|
|
|
jĂł reggelt
|
magam, 7:36
|
|
|
|
| 2009. március 25., szerda |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
Mekkora a nap?
Amennyit ĂĄt nem aludtĂĄl
Mekkora az Ă©j?
Amennyit ĂĄlmodtĂĄl
Mekkora az idĂ”?
Amennyit megszĂĄmlĂĄltĂĄl
Mekkora a vilĂĄg?
Amennyit teremtettél
Ăs azon tĂșl mi van?
Ătaludt napok
Ălomtalan Ă©jek
SzĂĄmlĂĄlatlan idĂ”
BejĂĄratlan utak
Meg nem alkotott vilĂĄg
(SG)
|
magam, 20:19
|
|
|
tornĂĄsz - fa
|
magam, 19:10
|
|
|
a rejtvényes képre egy jó megfejtés érkezett...
senkitöbbet???
.
|
magam, 18:41
|
|
|
BartĂłk
egyszĂĄl hegedĂ»
a tengeren
mĂșlt Ă©s jelen
s tån a jövendÔ
sĂŒllyedĂ”-fĂ©lben
sĂŒllyedĂ”ben
csak a kapitĂĄny
két szeme
csak egy pillanatra
csukĂłdott le
nagy baj nem lehet amĂg
velĂŒnk a zene .
(KĂĄnyĂĄdi S)
|
magam, 12:42
|
|
|
banĂĄn - polip...
|
magam, 12:15
|
|
|
tudtad...?
A valaha lĂĄtott legnagyobb Ă©lĂ” kĂ©kbĂĄlna nĂ”stĂ©ny volt, 38 mĂ©ter hosszĂș Ă©s 170 tonna tömegĂ».
A békåk 2600 faja ismert.
A zsirĂĄfnak is csak 7 nyakcsigolyĂĄja van, mint az embernek.
A szurikĂĄtĂĄk kibĂrjĂĄk az emberre veszĂ©lyes skorpiĂł, Ă©s kĂgyĂłmarĂĄsokat.
A sarki rĂłka csak -70 foknĂĄl kezd fĂĄzni.
|
magam, 12:06
|
|
|
ĂŒgyes...
|
magam, 8:25
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 25.
az év 84. (szökÔévekben 85.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 281 nap van håtra.
Napkelte: 05:37 Napnyugta: 18:02
Holdkelte: 17:43 Holdnyugta: 05:38
Ma IrĂ©n, Ărisz, KristĂłf, MĂĄria, LĂșcia, CĂ©zĂĄr, MĂĄtka napja van.
Boldog névnapot!
Irén :
Görög eredetû, jelentése béke.
Ărisz :
Görög eredetĂ» mitolĂłgiai nĂ©v, a földet az Ă©ggel egybekötĂ” szivĂĄrvĂĄny istennĂ”jĂ©nek, az istenek egyik hĂrvivĂ”jĂ©nek a neve. Eredeti jelentĂ©se: szivĂĄrvĂĄny; a mai nĂ©vadĂĄst befolyĂĄsolĂł Ășjabb jelentĂ©se: nĂ”szirom (virĂĄgnĂ©v). MĂĄs magyarĂĄzatok szerint jelentĂ©se:hĂrmondĂł, gyorslĂĄbĂș, aranyos szĂĄrnyĂș szĂ»z leĂĄny.
KristĂłf :
A görög Krisztophorosz névbÔl szårmazik. Jelentése Krisztust hordozó.
MĂĄria :
Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
LĂșcia :
Latin eredetĂ» nĂ©v, LĂșciusz fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se virradatkor, hajnalhasadĂĄskor szĂŒletett.
CĂ©zĂĄr :
Etruszk, latin eredetĂ» nĂ©v, a rĂłmai Caesar csalĂĄdnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se hosszĂș hajĂș, dĂșs hajĂș.
MĂĄtka :
Ăjabb keletĂ» magyar nĂ©valkotĂĄs a hasonlĂł közszĂłbĂłl, jelentĂ©se, a szĂł maga (jegyes).
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Események
• 421 – Velence (Venezia) vĂĄros alapĂtĂĄsa.
• 1306 – Robert Bruce-t Scone-ban SkĂłcia kirĂĄlyĂĄvĂĄ koronĂĄzzĂĄk, I. RĂłbert nĂ©ven (1329-ig uralkodik).
• 1442 – Hunyadi JĂĄnos SzebennĂ©l legyĂ”zi a Mezid bĂ©g vezette török sereget, KemĂ©ny Simon megmenti Hunyadi Ă©letĂ©t.
• 1447 – Hunyadi JĂĄnost MagyarorszĂĄg kormĂĄnyzĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk.
• 1655 – Christiaan Huygens holland csillagĂĄsz felfedezi a TitĂĄnt, a Szaturnusz legnagyobb holdjĂĄt.
• 1821 – GörögorszĂĄg fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik az OszmĂĄn BirodalomtĂłl.
• 1848 – HorvĂĄt Nemzeti GyĂ»lĂ©s ZĂĄgrĂĄbban. Nemzeti önĂĄllĂłsĂĄgi Ă©s polgĂĄri demokratikus követelĂ©seket fogalmaznak meg a Magyar KirĂĄlysĂĄggal szemben.
• 1919 – Vavro ©robĂĄr miniszter a magyar tanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsa miatt SzlovĂĄkia terĂŒletĂ©n rendkĂvĂŒli ĂĄllapotot hirdet ki.
• 1942 – MegkezdĂ”dik a szlovĂĄkiai zsidĂłk deportĂĄlĂĄsa a lengyelorszĂĄgi halĂĄltĂĄborokba (oktĂłber 20-ĂĄig 58 000 zsidĂłt deportĂĄlnak).
• 1948 – MagyarorszĂĄgon ĂĄllamosĂtjĂĄk a szĂĄznĂĄl több fĂ”t foglalkoztatĂł ĂŒzemeket.
• 1957 – RĂłmĂĄban alĂĄĂrjĂĄk az EurĂłpai GazdasĂĄgi KözössĂ©g Ă©s az Euratom lĂ©trehozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł dokumentumokat.
• 1975 – RijĂĄd-ban (SzaĂșd-ArĂĄbia) FejszĂĄl kirĂĄlyt meggyilkolja unokaöccse, FejszĂĄl herceg. Khalid kirĂĄly az Ășj uralkodĂł.
• 1977 – NyilvĂĄnos kivĂ©gzĂ©sek KĂnĂĄban.
• 1983 – KibocsĂĄtjĂĄk az ezerforintos bankjegyet.
• 1988 – Pozsonyban a hĂvĂ”k jogaiĂ©rt tĂŒntetĂ” tömeget oszlat fel a rendĂ”rsĂ©g, letartĂłztatnak 125 embert. A „gyertyĂĄs tĂŒntetĂ©skĂ©nt” ismerttĂ© vĂĄlt megmozdulĂĄst egy vallĂĄsszabadsĂĄgot követelĂ” petĂciĂł tĂĄmogatĂĄsĂĄra szervezi a mind erĂ”sebbĂ© Ă©s hatĂĄrozottabbĂĄ vĂĄlĂł katolikus ellenzĂ©k.
• 1990 – Az elsĂ” szabad vĂĄlasztĂĄs MagyarorszĂĄgon a szocializmus Ă©vtizedei utĂĄn.
• 1990 – NĂ©pszavazĂĄs dönt ĂsztorszĂĄgban a SzovjetuniĂłtĂłl valĂł elszakadĂĄs mellett.
• 2008 – Minszkben rohamrendĂ”rök oszlatnak fel egy – nem engedĂ©lyezett – ellenzĂ©ki tĂŒntetĂ©st; a felvonulĂłk a nĂ©pköztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak 90. Ă©vfordulĂłjĂĄt akartĂĄk megĂŒnnepelni Ă©s egyben Aljakszandar Rihoravics Lukasenka elnök lemondĂĄsĂĄt követeltĂ©k.
•
SzĂŒletĂ©sek
• 1347 – Sienai Szent Katalin, EurĂłpa Ă©s OlaszorszĂĄg egyik vĂ©dĂ”szentje, egyhĂĄzdoktor († 1380)
• 1541 – Francesco de` Medici Toscana nagyhercege († 1587)
• 1664 – Harruckern JĂĄnos György bĂĄrĂł, nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș magyar nagybirtokos († 1742)
• 1704 – Faludi Ferenc jezsuita pap, tanĂĄr, ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1779)
• 1767 – Joachim Murat francia marsall, I. NapĂłleon csĂĄszĂĄr sĂłgora, NĂĄpoly kirĂĄlya, kivĂ©geztĂ©k († 1815)
• 1795 – VĂĄsĂĄrhelyi PĂĄl mĂ©rnök († 1846)
• 1821 – Leövey KlĂĄra pedagĂłgus, ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1897)
• 1841 – Allaga GĂ©za cimbalom- Ă©s csellĂłmĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ”, zenetanĂĄr († 1913)
• 1867 – Arturo Toscanini olasz karmester († 1957)
• 1881 – BartĂłk BĂ©la zeneszerzĂ”, nĂ©pzenekutatĂł († 1945)
• 1893 – Czillich Anna festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1923)
• 1906 – Alan John Percivale Taylor brit törtĂ©nĂ©sz († 1990)
• 1916 – Kaszap IstvĂĄn († 1935)
• 1921 – JancsĂł Adrienne elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz († 2006)
• 1921 – Simone Signoret (sz. Simone-Henriette-Charlotte Kaminker) francia szĂnĂ©sznĂ” († 1985)
• 1924 – ZakariĂĄs JĂłzsef kitĂ»nĂ” magyar labdarĂșgĂł, megbecsĂŒlt edzĂ”, az Aranycsapat kiemelkedĂ” közĂ©ppĂĄlyĂĄsa, 35 vĂĄlogatott mĂ©rkĂ”zĂ©sen jĂĄtszott († 1971)
• 1925 – Id. SzabĂł IstvĂĄn bĂ»vĂ©sz (ismertebb nevĂ©n Figaro)
• 1926 – Papp LĂĄszlĂł ökölvĂvĂł, hĂĄromszoros olimpiai bajnok († 2003)
• 1947 – Elton John angol zeneszerzĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz
• 1948 – Bonnie Bedelia amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1952 – Juszt LĂĄszlĂł ĂșjsĂĄgĂrĂł
• 1957 – BĂ€cher IvĂĄn ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, publicista
• 1965 – Sarah Jessica Parker, amerikai szĂnĂ©sznĂ”
• 1985 – Ken Takakuwa, japĂĄn ĂșszĂł
• 1988 – Erik Knudsen, kanadai szĂnĂ©sz
• 1990 – Makszim Csugyinov, orosz jĂ©gkorongozĂł[1]
•
HalĂĄlozĂĄsok
• 752 – II. IstvĂĄn pĂĄpa
• 1914 – FrĂ©dĂ©ric Mistral Nobel-dĂjas francia költĂ”, ĂrĂł (* 1830)
• 1918 – Claude Debussy francia zeneszerzĂ” (* 1862)
• 1951 – Mechlovits ZoltĂĄn magyar asztaliteniszezĂ”, hatszoros vilĂĄgbajnok (* 1891)
• 1975 – FejszĂĄl kirĂĄly, SzaĂșd-ArĂĄbia uralkodĂłja (meggyilkoljĂĄk) (* 1903)
• 1981 – Viola MihĂĄly magyar szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1922)
• 2005 – KertĂ©sz ErzsĂ©bet magyar ĂrĂł (* 1909)
|
magam, 8:23
|
|
|
napi okossĂĄg:
Csomó van a zsebkendÔmön... Valamit elfelejtettem. Biztos nem volt fontos.
.
|
magam, 8:02
|
|
|
"TĂ©li szellĂ”k fĂșjjatok csak
jĂĄtszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengetĂ”
mårciusi szép napon.
Fagyos folyĂł megĂĄradjon,
vessen bimbĂłt minden ĂĄg,
Szebb a somfa gyenge szirma
mint a szĂŒrke jĂ©gvirĂĄg."
(Szécsi M)
|
magam, 7:57
|
|
|
|
| |
