2009. március 26., csütörtök |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
MĂĄsok vagyunk, mint tegnap voltunk, talĂĄn csak egy ĂĄrnyalattal kĂŒlönbözĂŒnk tegnapi önmagunktĂłl, de mĂ©gis mĂĄsok vagyunk. Soha többĂ© nem lehetĂŒnk azok, akik tegnap voltunk. (ISz)
magam, 20:33
|
|
|
ĂletĂŒnk szĂnei
A szĂnek, fĂ©nyek mindennapi Ă©letĂŒnk velejĂĄrĂłi, melyeket olyan termĂ©szetessĂ©ggel hasznĂĄlunk, hogy sokszor Ă©szre sem vesszĂŒk. GyönyörködĂŒnk a termĂ©szet ĂĄltal elĂ©nk tĂĄrt csodĂĄkban, igazĂtjuk környezetĂŒnk kinĂ©zetĂ©t a legkisebb dolgoktĂłl a legnagyobbakig bezĂĄrĂłlag. SzĂnezzĂŒk hajunkat, arcunkat, hangulatunk szerint vĂĄlogatjuk ruhĂĄinkat, Ă©s lakĂĄsunk összeĂĄllĂtĂĄsa is egyĂ©nenkĂ©nt vĂĄltozĂł.
PszicholĂłgusok egyeznek meg abban vilĂĄgszerte, hogy sokkal nagyobb hatĂĄssal vannak rĂĄnk a környezetĂŒnkben tapasztalt szĂnek, mint azt valaha is hittĂŒk volna. A piros pĂ©ldĂĄul (vĂ©r, vĂ©szhelyzet) kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl vagy valamilyen agresszivitĂĄst, elkerĂŒlendĂ”, tiltott dolgot jelent, vagy ellenkezĂ” esetben bujasĂĄgot, szerelmet Ă©breszt az adott körĂŒlmĂ©nyek fĂŒggvĂ©nyĂ©ben. A kĂ©k (Ă©g, ĂłceĂĄn) bĂ©kĂ©s, nyugodt gondolatokat Ă©bresztĂ” szĂn, mely növeli a kreativitĂĄson felĂŒl az innovatĂv gondolkodĂĄst is.
A Brit-Kolumbiai Egyetem kanadai kutatĂłi vĂ©geztek egy kĂsĂ©rletet, melyben azt vizsgĂĄltĂĄk, hogyan hatnak a szĂnek az emberi viselkedĂ©sre, mĂĄr ha hatnak egyĂĄltalĂĄn. Az mĂĄr köztudott, hogy gondolkodĂĄsunkat, hangulatunkat befolyĂĄsoljĂĄk. A vizsgĂĄlat keretein belĂŒl 600 17-39 Ă©v közötti diĂĄkot figyeltek meg, akiknek rĂ©szletekre orientĂĄlt, illetve kreatĂv feladatokat kellett megoldaniuk hĂĄrom kĂŒlönbözĂ” szĂnĂ» (piros, kĂ©k, fehĂ©r) hĂĄttĂ©rben. Az eredmĂ©ny szerint a rĂ©szletorientĂĄlt feladatokat a piros, mĂg a kreativitĂĄst igĂ©nylĂ” feladatokat a kĂ©k hĂĄttĂ©rben sikerĂŒlt jobban megoldaniuk.
NĂ©zzĂŒk mit mondanak rĂłlunk szĂneink:
FehĂ©r: tiszta, jĂłsĂĄgot, egyszerĂ»sĂ©get sugall, valami megfoghatatlan bĂ©kessĂ©get ĂĄraszt. Nagyban elĂ”segĂti a filozĂłfiai gondolkodĂĄst, sokan hasznĂĄljĂĄk azok közĂŒl, akik a felvilĂĄgosodĂĄst keresik. PuritĂĄnsĂĄga a megismerĂ©s mindenkori törekvĂ©seinek kifejezĂ”je.
magam, 13:15
|
|
|
tudtad...?
A NĂlusi krokodilok nemĂ©t a hĂ”mĂ©rsĂ©klet hatĂĄrozza meg. 30 fok alatt csak nĂ”stĂ©nyek szĂŒletnek.
A polip tåvoli rokona a közönséges kerti csigånak...
Az elefĂĄnt az egyetlen ĂĄllat, amelyik nem tud ugrani.
A Földön Ă©lĂ” összes hangya faj, egyĂŒttes tömege, körĂŒlbelĂŒl ugyanannyi, mint az összes ember tömege.
magam, 12:49
|
|
|
a teremtés óråja...
magam, 12:48
|
|
|
egy mosolyt, vagy kettÔt megér...
Vedd tudomĂĄsul! FĂ©rj Ă©s a felesĂ©g vitatkozik: - Vedd tudomĂĄsul, hogy engem annak idejĂ©n egy orvos is elvett volna! - El! Ha anyĂĄd idĂ”ben jelentkezik abortuszra. JapĂĄn tudĂłsok megĂĄllapitottĂĄk, hogy a hideg sör rĂĄkkeltĂ” hatĂĄsĂș. Ugyanis amikor råöntöttĂ©k egy alvĂł rĂĄkra, az rögtön felĂ©bredt.
magam, 8:38
|
|
|
jĂł Ă©tvĂĄgyat...!
magam, 8:21
|
|
|
KALENDĂRIUM MĂĄrcius 26.
az év 85. (szökÔévekben 86.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 280 nap van håtra.
Napkelte: 05:35 Napnyugta: 18:04
Holdkelte: 18:56 Holdnyugta: 05:53
Ma EmĂĄnuel, TormĂĄs napja van.
Boldog névnapot!
EmĂĄnuel : A hĂ©ber eredetĂ» bibliai nĂ©v, ImmĂĄnuĂ©l nĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se velĂŒnk az Isten.
Tormås : Régi magyar személynév, a torma növénynévbÔl szårmazik.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 752 – III. IstvĂĄn pĂĄpa megvĂĄlasztĂĄsa • 1924 – OlaszorszĂĄg annektĂĄlja FiumĂ©t Ă©s megszĂŒnteti az ott mĂ©g 1920-ban kikiĂĄltott Fiumei Szabad Ăllamot. • 1945 – PusztĂtĂł brit-amerikai lĂ©gitĂĄmadĂĄs Szombathely rendezĂ” pĂĄlyaudvara Ă©s mĂĄs vasĂști lĂ©tesĂtmĂ©nyei ellen. • 1956 – 10 szocialista orszĂĄg, köztĂŒk MagyarorszĂĄg megalapĂtja a Dubnai EgyesĂtett AtomkutatĂł IntĂ©zetet. • 1971 – Kelet-PakisztĂĄn fĂŒggetlen ĂĄllammĂĄ alakul, Banglades nĂ©ven. • 1975 – Az EgyesĂŒlt Ăllamok hadserege a dĂ©l-vietnami HuĂ© vĂĄrosnĂĄl sĂșlyos veresĂ©get szenved a VietkongtĂłl. • SzĂŒletĂ©sek • 1554 – Charles mayenne-i herceg, a Guise-hĂĄz tagja, a Szent Liga vezetĂ”je a francia vallĂĄshĂĄborĂșkban († 1611) • 1817 – SzoboszlĂł JĂłzsef magyar matematikus († 1881) • 1874 – Robert Lee Frost nĂ©gyszeres Pulitzer-dĂjas amerikai költĂ” († 1963) • 1911 – Tennessee Williams amerikai ĂrĂł, drĂĄmaĂrĂł († 1983) • 1912 – ThurzĂł GĂĄbor (er. Rutterschmidt KĂĄroly) magyar ĂrĂł, kritikus, mĂ»fordĂtĂł, JĂłzsef Attila-dĂjas († 1979) • 1913 – ErdĂ”s PĂĄl magyar matematikus († 1996) • 1918 – Basilides ZoltĂĄn magyar szĂnĂ©sz († 1988) • 1925 – Pierre Boulez francia zeneszerzĂ”, karmester • 1926 – Dario Fo Nobel-dĂjas olasz drĂĄmaĂrĂł • 1926 – KallĂłs ZoltĂĄn magyar nĂ©prajzkutatĂł, nĂ©pdalgyĂ»jtĂ” • 1931 – Leonard Nimoy amerikai szĂnĂ©sz („Mr. Spock” alakĂtĂłja), rendezĂ”, fotĂłmĂ»vĂ©sz • 1934 – Alan Arkin Oscar-dĂjas amerikai szĂnĂ©sz • 1934 – HarkĂĄnyi Endre magyar szĂnĂ©sz • 1941 – Richard Dawkins brit etolĂłgus • 1951 – DeĂĄk AndrĂĄs Ă©pĂŒletgĂ©pĂ©sz, politikus, orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” († 2007) • 1953 – Frankl PĂ©ter (matematikus) magyar matematikus Ă©s zsonglĂ”r • 1970 – Martin McDonagh brit drĂĄmaĂrĂł, rendezĂ” • 1973 – Larry Page amerikai ĂŒzletember, a Google egyik alapĂtĂł-tulajdonosa • 1977 – Sandro Viana, brazil atlĂ©ta • 1983 – Juan van Deventer, dĂ©l-afrikai sprinter • 1985 – Matt Grevers, amerikai ĂșszĂł • 1985 – Keira Knightley Teddington angol szĂnĂ©sznĂ” • 1989 – Tigran Vardanjan, magyar szĂnekben versenyzĂ” orosz mĂ»korcsolyĂĄzĂł • HalĂĄlozĂĄsok • 1212 – I. Sancho portugĂĄl kirĂĄly (* 1154) • 1804 – Kempelen Farkas magyar mĂ©rnök, feltalĂĄlĂł (* 1734) • 1814 – Joseph Ignace Guillotin francia orvos, a guillotine feltalĂĄlĂłja (* 1738) • 1827 – Ludwig van Beethoven nĂ©met zeneszerzĂ” (* 1770) • 1875 – Kriza JĂĄnos magyar nĂ©prajzkutatĂł, költĂ” (* 1811) • 1918 – Cezar Antonovics Kjui orosz hadmĂ©rnök, zeneszerzĂ”, zenekritikus, az „Orosz Ătök” tagja (* 1835) • 1945 – David Lloyd George brit politikus, 1916–22-ig az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg hadĂŒgyminisztere, miniszterelnöke (* 1863) • 1946 – Barbu ÂȘtirbey, romĂĄn kormĂĄnyfĂ” (* 1872) • 1976 – Lin Yutang kĂnai ĂrĂł, eredeti mĂ»vei Ă©s klasszikus kĂnai szövegfordĂtĂĄsai nagyon nĂ©pszerĂ»vĂ© tettĂ©k Nyugaton (* 1895) • 1983 – Anthony Blunt brit törtĂ©nĂ©sz, egyetemi tanĂĄr, szovjet kĂ©m, a „cambridge-i ötök” egyike (* 1907) • 1992 – Borbereki-KovĂĄcs ZoltĂĄn magyar festĂ”- Ă©s szobrĂĄszmĂ»vĂ©sz (* 1907) • 2006 – BĂ©res JĂłzsef SzĂ©chenyi-dĂjas kutatĂł, a BĂ©res csepp feltalĂĄlĂłja (* 1920)
magam, 7:59
|
|
|
napi okossĂĄg:
Egy dolog biztos, mégpedig az, hogy semmi sem biztos. Vagyis nem biztos, hogy semmi sem biztos.
.
magam, 7:49
|
|
|
A tél meg a tavasz
Mért ne morogna a tél? Kitelt az ideje! Håzåra tör a tavasz s kergeti kifele.
Siserehadként ûzi minden a vén apót. Az égbÔl a pacsirta zengi a riadót.
DĂșl-fĂșl az öreg, ĂĄtkoz fĂ©nyt, napot, meleget s a friss tavasz csak annĂĄl hangosabban nevet.
Hopp, kap fel az öreg most egy jó marék havat, s a golyóval az édes kölyök képébe csap:
de az elfogja a labdĂĄt s belemosakodik Ă©s gĂșnyos arca csak mĂ©g rĂłzsĂĄsabban virĂt. (Tyutcsev ford.SzabĂł L)
magam, 7:46
|
|
|
jĂł reggelt
magam, 7:36
|
|
|
|
2009. március 25., szerda |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
Mekkora a nap? Amennyit ĂĄt nem aludtĂĄl Mekkora az Ă©j? Amennyit ĂĄlmodtĂĄl Mekkora az idĂ”? Amennyit megszĂĄmlĂĄltĂĄl Mekkora a vilĂĄg? Amennyit teremtettĂ©l Ăs azon tĂșl mi van?
Ătaludt napok Ălomtalan Ă©jek SzĂĄmlĂĄlatlan idĂ” BejĂĄratlan utak Meg nem alkotott vilĂĄg (SG)
magam, 20:19
|
|
|
tornĂĄsz - fa
magam, 19:10
|
|
|
a rejtvényes képre egy jó megfejtés érkezett...
senkitöbbet???
.
magam, 18:41
|
|
|
BartĂłk
egyszĂĄl hegedĂ» a tengeren mĂșlt Ă©s jelen s tĂĄn a jövendĂ”
sĂŒllyedĂ”-fĂ©lben sĂŒllyedĂ”ben csak a kapitĂĄny kĂ©t szeme csak egy pillanatra csukĂłdott le
nagy baj nem lehet amĂg velĂŒnk a zene . (KĂĄnyĂĄdi S)
magam, 12:42
|
|
|
banĂĄn - polip...
magam, 12:15
|
|
|
tudtad...?
A valaha lĂĄtott legnagyobb Ă©lĂ” kĂ©kbĂĄlna nĂ”stĂ©ny volt, 38 mĂ©ter hosszĂș Ă©s 170 tonna tömegĂ».
A békåk 2600 faja ismert.
A zsirĂĄfnak is csak 7 nyakcsigolyĂĄja van, mint az embernek. A szurikĂĄtĂĄk kibĂrjĂĄk az emberre veszĂ©lyes skorpiĂł, Ă©s kĂgyĂłmarĂĄsokat.
A sarki rĂłka csak -70 foknĂĄl kezd fĂĄzni.
magam, 12:06
|
|
|
ĂŒgyes...
magam, 8:25
|
|
|
KALENDĂRIUM MĂĄrcius 25.
az év 84. (szökÔévekben 85.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 281 nap van håtra.
Napkelte: 05:37 Napnyugta: 18:02
Holdkelte: 17:43 Holdnyugta: 05:38
Ma IrĂ©n, Ărisz, KristĂłf, MĂĄria, LĂșcia, CĂ©zĂĄr, MĂĄtka napja van.
Boldog névnapot!
Irén : Görög eredetû, jelentése béke.
Ărisz : Görög eredetĂ» mitolĂłgiai nĂ©v, a földet az Ă©ggel egybekötĂ” szivĂĄrvĂĄny istennĂ”jĂ©nek, az istenek egyik hĂrvivĂ”jĂ©nek a neve. Eredeti jelentĂ©se: szivĂĄrvĂĄny; a mai nĂ©vadĂĄst befolyĂĄsolĂł Ășjabb jelentĂ©se: nĂ”szirom (virĂĄgnĂ©v). MĂĄs magyarĂĄzatok szerint jelentĂ©se:hĂrmondĂł, gyorslĂĄbĂș, aranyos szĂĄrnyĂș szĂ»z leĂĄny.
Kristóf : A görög Krisztophorosz névbÔl szårmazik. Jelentése Krisztust hordozó.
MĂĄria : Bibliai nĂ©v. Eredeti hĂ©ber formĂĄja Mirjam volt, ez a görög Ă©s latin bibliafordĂtĂĄsokban mĂłdosult. JelentĂ©se megfejtetlen, valamennyi magyarĂĄzata vitatott. A latin Maria nĂ©vvĂĄltozatnak igen sok szĂĄrmazĂ©ka alakult ki az eurĂłpai nyelvekben, ezek egy rĂ©sze a magyarban is hasznĂĄlatos.
LĂșcia : Latin eredetĂ» nĂ©v, LĂșciusz fĂ©rfinĂ©v nĂ”i pĂĄrja. JelentĂ©se virradatkor, hajnalhasadĂĄskor szĂŒletett.
CĂ©zĂĄr : Etruszk, latin eredetĂ» nĂ©v, a rĂłmai Caesar csalĂĄdnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se hosszĂș hajĂș, dĂșs hajĂș.
MĂĄtka : Ăjabb keletĂ» magyar nĂ©valkotĂĄs a hasonlĂł közszĂłbĂłl, jelentĂ©se, a szĂł maga (jegyes).
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 421 – Velence (Venezia) vĂĄros alapĂtĂĄsa. • 1306 – Robert Bruce-t Scone-ban SkĂłcia kirĂĄlyĂĄvĂĄ koronĂĄzzĂĄk, I. RĂłbert nĂ©ven (1329-ig uralkodik). • 1442 – Hunyadi JĂĄnos SzebennĂ©l legyĂ”zi a Mezid bĂ©g vezette török sereget, KemĂ©ny Simon megmenti Hunyadi Ă©letĂ©t. • 1447 – Hunyadi JĂĄnost MagyarorszĂĄg kormĂĄnyzĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlasztjĂĄk. • 1655 – Christiaan Huygens holland csillagĂĄsz felfedezi a TitĂĄnt, a Szaturnusz legnagyobb holdjĂĄt. • 1821 – GörögorszĂĄg fĂŒggetlennĂ© vĂĄlik az OszmĂĄn BirodalomtĂłl. • 1848 – HorvĂĄt Nemzeti GyĂ»lĂ©s ZĂĄgrĂĄbban. Nemzeti önĂĄllĂłsĂĄgi Ă©s polgĂĄri demokratikus követelĂ©seket fogalmaznak meg a Magyar KirĂĄlysĂĄggal szemben. • 1919 – Vavro ©robĂĄr miniszter a magyar tanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsa miatt SzlovĂĄkia terĂŒletĂ©n rendkĂvĂŒli ĂĄllapotot hirdet ki. • 1942 – MegkezdĂ”dik a szlovĂĄkiai zsidĂłk deportĂĄlĂĄsa a lengyelorszĂĄgi halĂĄltĂĄborokba (oktĂłber 20-ĂĄig 58 000 zsidĂłt deportĂĄlnak). • 1948 – MagyarorszĂĄgon ĂĄllamosĂtjĂĄk a szĂĄznĂĄl több fĂ”t foglalkoztatĂł ĂŒzemeket. • 1957 – RĂłmĂĄban alĂĄĂrjĂĄk az EurĂłpai GazdasĂĄgi KözössĂ©g Ă©s az Euratom lĂ©trehozĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł dokumentumokat. • 1975 – RijĂĄd-ban (SzaĂșd-ArĂĄbia) FejszĂĄl kirĂĄlyt meggyilkolja unokaöccse, FejszĂĄl herceg. Khalid kirĂĄly az Ășj uralkodĂł. • 1977 – NyilvĂĄnos kivĂ©gzĂ©sek KĂnĂĄban. • 1983 – KibocsĂĄtjĂĄk az ezerforintos bankjegyet. • 1988 – Pozsonyban a hĂvĂ”k jogaiĂ©rt tĂŒntetĂ” tömeget oszlat fel a rendĂ”rsĂ©g, letartĂłztatnak 125 embert. A „gyertyĂĄs tĂŒntetĂ©skĂ©nt” ismerttĂ© vĂĄlt megmozdulĂĄst egy vallĂĄsszabadsĂĄgot követelĂ” petĂciĂł tĂĄmogatĂĄsĂĄra szervezi a mind erĂ”sebbĂ© Ă©s hatĂĄrozottabbĂĄ vĂĄlĂł katolikus ellenzĂ©k. • 1990 – Az elsĂ” szabad vĂĄlasztĂĄs MagyarorszĂĄgon a szocializmus Ă©vtizedei utĂĄn. • 1990 – NĂ©pszavazĂĄs dönt ĂsztorszĂĄgban a SzovjetuniĂłtĂłl valĂł elszakadĂĄs mellett. • 2008 – Minszkben rohamrendĂ”rök oszlatnak fel egy – nem engedĂ©lyezett – ellenzĂ©ki tĂŒntetĂ©st; a felvonulĂłk a nĂ©pköztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak 90. Ă©vfordulĂłjĂĄt akartĂĄk megĂŒnnepelni Ă©s egyben Aljakszandar Rihoravics Lukasenka elnök lemondĂĄsĂĄt követeltĂ©k. • SzĂŒletĂ©sek • 1347 – Sienai Szent Katalin, EurĂłpa Ă©s OlaszorszĂĄg egyik vĂ©dĂ”szentje, egyhĂĄzdoktor († 1380) • 1541 – Francesco de` Medici Toscana nagyhercege († 1587) • 1664 – Harruckern JĂĄnos György bĂĄrĂł, nĂ©met szĂĄrmazĂĄsĂș magyar nagybirtokos († 1742) • 1704 – Faludi Ferenc jezsuita pap, tanĂĄr, ĂrĂł, költĂ”, mĂ»fordĂtĂł († 1779) • 1767 – Joachim Murat francia marsall, I. NapĂłleon csĂĄszĂĄr sĂłgora, NĂĄpoly kirĂĄlya, kivĂ©geztĂ©k († 1815) • 1795 – VĂĄsĂĄrhelyi PĂĄl mĂ©rnök († 1846) • 1821 – Leövey KlĂĄra pedagĂłgus, ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1897) • 1841 – Allaga GĂ©za cimbalom- Ă©s csellĂłmĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ”, zenetanĂĄr († 1913) • 1867 – Arturo Toscanini olasz karmester († 1957) • 1881 – BartĂłk BĂ©la zeneszerzĂ”, nĂ©pzenekutatĂł († 1945) • 1893 – Czillich Anna festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1923) • 1906 – Alan John Percivale Taylor brit törtĂ©nĂ©sz († 1990) • 1916 – Kaszap IstvĂĄn († 1935) • 1921 – JancsĂł Adrienne elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz († 2006) • 1921 – Simone Signoret (sz. Simone-Henriette-Charlotte Kaminker) francia szĂnĂ©sznĂ” († 1985) • 1924 – ZakariĂĄs JĂłzsef kitĂ»nĂ” magyar labdarĂșgĂł, megbecsĂŒlt edzĂ”, az Aranycsapat kiemelkedĂ” közĂ©ppĂĄlyĂĄsa, 35 vĂĄlogatott mĂ©rkĂ”zĂ©sen jĂĄtszott († 1971) • 1925 – Id. SzabĂł IstvĂĄn bĂ»vĂ©sz (ismertebb nevĂ©n Figaro) • 1926 – Papp LĂĄszlĂł ökölvĂvĂł, hĂĄromszoros olimpiai bajnok († 2003) • 1947 – Elton John angol zeneszerzĂ”, elĂ”adĂłmĂ»vĂ©sz • 1948 – Bonnie Bedelia amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1952 – Juszt LĂĄszlĂł ĂșjsĂĄgĂrĂł • 1957 – BĂ€cher IvĂĄn ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł, publicista • 1965 – Sarah Jessica Parker, amerikai szĂnĂ©sznĂ” • 1985 – Ken Takakuwa, japĂĄn ĂșszĂł • 1988 – Erik Knudsen, kanadai szĂnĂ©sz • 1990 – Makszim Csugyinov, orosz jĂ©gkorongozĂł[1] • HalĂĄlozĂĄsok • 752 – II. IstvĂĄn pĂĄpa • 1914 – FrĂ©dĂ©ric Mistral Nobel-dĂjas francia költĂ”, ĂrĂł (* 1830) • 1918 – Claude Debussy francia zeneszerzĂ” (* 1862) • 1951 – Mechlovits ZoltĂĄn magyar asztaliteniszezĂ”, hatszoros vilĂĄgbajnok (* 1891) • 1975 – FejszĂĄl kirĂĄly, SzaĂșd-ArĂĄbia uralkodĂłja (meggyilkoljĂĄk) (* 1903) • 1981 – Viola MihĂĄly magyar szĂnmĂ»vĂ©sz (* 1922) • 2005 – KertĂ©sz ErzsĂ©bet magyar ĂrĂł (* 1909)
magam, 8:23
|
|
|
napi okossĂĄg:
Csomó van a zsebkendÔmön... Valamit elfelejtettem. Biztos nem volt fontos.
.
magam, 8:02
|
|
|
"TĂ©li szellĂ”k fĂșjjatok csak jĂĄtszatok a hajamon. Olvassz havat, melengetĂ” mĂĄrciusi szĂ©p napon.
Fagyos folyĂł megĂĄradjon, vessen bimbĂłt minden ĂĄg, Szebb a somfa gyenge szirma mint a szĂŒrke jĂ©gvirĂĄg." (SzĂ©csi M)
magam, 7:57
|
|
|
jĂł reggelt
magam, 7:55
|
|
|
|
2009. március 24., kedd |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
HosszĂș Ă©jszaka, ĂĄlomĂĄgy
Ă©g Ă©s vĂz, csuda mĂ©ly Ă©s lĂĄgy
csak az årnymezû csönd zeng szét
nesztelen ålom- s årnyzenét.
HosszĂș Ă©jeken ott fölĂŒl
fĂ©nnyel festve vad ĂĄrny terĂŒl.
Kurta Ă©jeken itt alul
dallal töltve a csönd lapul. -
Tudjuk, csillagok Ă©s hegyek
kĂŒnn lĂĄgy Ă©jszaka fĂ©nylenek
s lĂĄtatlan, csupa sejtelem,
ĂĄtborzongnak a tengeren
s hallatlan, s eleven mégis
tĂ”lĂŒk zeng a vĂz Ă©s Ă©g is
lenn közelén s fenn, tåvolån
zeng, fény-élesen, årny-puhån.
(ASC)
/Babits M fordĂtĂĄsa/
magam, 20:42
|
|
|
elmĂ©lkedĂ©s Az alkohol megöli az agysejteket. Azok a leggyengĂ©bb agysejtek, amiket megöl az alkohol. Ha a gyenge agysejtek elpusztulnak, csak az erĂ”s, okos agysejtek maradnak. KĂVETKEZTETĂS: MinĂ©l többet iszom, annĂĄl intelligensebb leszek.
magam, 19:57
|
|
|
nem szép ,de finom...vizesbukta...
magam, 19:18
|
|
|
a talaj kötöttségének ellenÔrzése fejjel...
magam, 18:33
|
|
|
tudtad...?
MiĂłta nevezik a magyar földmĂ»velĂ”t parasztnak? KirĂĄly PĂ©ter egyik tanulmĂĄnya szerint "paraszt" szavunk jelentĂ©sĂ©nek igen vĂĄltozatos törtĂ©nete van. A szĂł szlĂĄv eredetĂ», s eredeti Ă©rtelme a közĂ©pkorban "egyszerĂ»", "egyenes". 1500 tĂĄjĂĄn mĂ©g arra int egy rĂ©gi kĂłdex, hogy a jĂł cselekedetekkel "tisztĂĄn Ă©s parasztul", azaz önzetlenĂŒl Ă©s egyszerĂ»en, feltĂ»nĂ©s nĂ©lkĂŒl gyakoroljuk.
A szĂł törtĂ©netĂ©ben a nagy fordulatot a 14-15. szĂĄzad iparĂĄnak Ă©s kereskedelmĂ©nek nagyarĂĄnyĂș nekilendĂŒlĂ©se hozta meg, amely a gazdag Ă©s a szegĂ©ny Ă©letviszonyai közölt ĂłriĂĄsi szakadĂ©kot nyitott. S betetĂ”zte a fejlĂ”dĂ©st DĂłzsa György forradalmĂĄnak letiprĂĄsa. A harc elĂŒltĂ©vel a nemessĂ©g a jogaitĂłl Ă©s szabadsĂĄgĂĄtĂłl megfosztott, megbĂ©lyegzett tömegnek nevet keresett. A feudĂĄlis tĂĄrsadalom, amely ekkor kövĂŒl, merevedik rendi tĂĄrsadalommĂĄ, ettĂ”l fogva kezdi megkĂŒlönböztetĂ” nĂ©vkĂ©nt emlegetni a nemessĂ©ggel szemben a "parasztsĂĄgot", ettĂ”l fogva ĂĄllĂtja szembe a nemest a nem nemessel, s az utĂłbbi osztĂĄly jelölĂ©sĂ©re ekkor foglalja le "paraszt" szavunkat.
EgyrĂ”l azonban nem szabad megfeledkeznĂŒnk. JobbĂĄgynak, földmĂ»vesnek, parasztnak mĂ©g a mĂșlt szĂĄzad elejĂ©n is csak az, szĂĄmit, akinek földje van - akĂĄr jobbĂĄgytelken gazdĂĄlkodik, akĂĄr bĂ©reli földön. PĂĄsztor, favĂĄgĂł, földmunkĂĄs, szolga sohasem vallja magĂĄt parasztnak! S mĂĄs a paraszt, Ă©s mĂĄs a zsellĂ©r. A parasztsĂĄg fogalmĂĄbĂłl az osztĂĄly rĂ©tegezĂ”dĂ©se sorĂĄn egyes csoportok kimaradnak, s elsĂ”sorban kimaradnak az agrĂĄrproletĂĄrok szĂ©les tömegei. Ezeket a tömegeket csak a szĂłnak tĂĄgabb Ă©rtelmezĂ©sĂ©vel kezdik a mĂșlt szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben parasztnak nevezni a kĂvĂŒlĂĄllĂłk, iparosok, kereskedĂ”k, Ă©rtelmisĂ©giek.
Nem vitathatĂł, hogy a paraszt szĂłnak terhes öröksĂ©ge van. A nemessĂ©gen kĂvĂŒl hullott nĂ©phez nyilvĂĄn megalĂĄzĂłan, felĂŒlrĂ”l lefelĂ© szĂłl ez a szĂł. Nem csodĂĄlkozhatunk, ha emlĂ©ke egy Ă©vszĂĄzaddal 1848 utĂĄn sem kellemes. Ehhez jĂĄrul, hogy a jobbĂĄgysĂĄg korĂĄban a mĂ»velĂ”dĂ©s Ă©s csiszolĂłdĂĄs lehetĂ”sĂ©geiben korlĂĄtozott parasztsĂĄg egykori tanulatlan ĂĄllapotĂĄt, nyersebb modorĂĄt is a paraszt szĂłval bĂ©lyegeztĂ©k meg. BĂĄr ez az ĂĄllapot önmagĂĄban is az uralkodĂł osztĂĄlyokat vĂĄdolta, a paraszt szĂł hasznĂĄlata ebben a gĂșnyos Ă©rtelemben ĂșgyszĂłlvĂĄn 1945-ig megfigyelhetĂ”. ĂrthetĂ”, hogy földmĂ»ves nĂ©pĂŒnk azĂłta, hogy 1848-ban az ĂĄllampolgĂĄri jogok bizonyos körĂ©t birtokĂĄba veszi, maga is Ăłdzkodik a nĂ©vtĂ”l. A DunĂĄntĂșlon mint ĂĄllampolgĂĄr inkĂĄbb a "pĂłgĂĄr" szĂłval nevezi magĂĄt mĂĄr a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș elĂ”tt. De mĂĄs vidĂ©ken is, kivĂĄlt a tehetĂ”sebb birtokos parasztok a nagy nyilvĂĄnossĂĄg elĂ”tt is szĂłt emelnek e nyelvhasznĂĄlat ellen. 1940 tĂĄjĂĄn a parasztsĂĄg szĂ©les tömegei osztoznak ebben a felfogĂĄsban.
A magyar tĂĄrsadalomban 1945 Ăłta gyökeres ĂĄtalakulĂĄs törtĂ©nt. A parasztsĂĄg a földreform ĂĄltal földhöz jutott, rĂ©gi, mĂ©ltatlan ĂĄllapotĂĄnak mĂ©g maradvĂĄnyait is felszĂĄmoltĂĄk; megtalĂĄlta termĂ©szetes helyĂ©t a magyar tĂĄrsadalomban, s rĂ©szt kapott a politikai Ă©let irĂĄnyĂtĂĄsĂĄban. A paraszt szĂł ma nyilvĂĄnvalĂłan mĂĄst jelent, mint fĂ©l Ă©vszĂĄzaddal ezelĂ”tt. HasznĂĄlata ellen nehĂ©z is volna kĂŒzdeni: a napisajtĂł, a közĂ©let alkalmazza, s alkalmazĂĄsakor nem hiĂĄnyzik a szĂłbĂłl az emberi megbecsĂŒlĂ©s hangja.
magam, 12:34
|
|
|
Ă©rdekes...
http://docler.hu/video/12942
.
magam, 8:39
|
|
|
elÔbb még itt volt...
magam, 8:27
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 24.
az év 83. (szökÔévekben 84.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 282 nap van håtra.
Napkelte: 05:39 Napnyugta: 18:01
Holdkelte: 16:33 Holdnyugta: 05:23
Ma GĂĄbor, Karina, Ella, Katalin, Gabriella, Simeon napja van.
Boldog névnapot!
Gåbor : Héber eredetû bibiliai név, a Gabriel magyar alakvåltozata. Jelentése: Isten embere, Isten bajnoka vagy "Isten erÔsnek bizonyult".
Az evangĂ©liumok Ă©s a hagyomĂĄny szerint GĂĄbriel arkangyal Isten kĂŒldönce. NevĂ©nek jelentĂ©se mĂĄs olvasatban: "Ă©n erĂ”m: az Isten".
A zsidĂł hagyomĂĄny szerint Gabriel vĂĄlasztotta szĂ©t a Vörös-tenger vizĂ©t, amikor a zsidĂłk EgyiptombĂłl menekĂŒltek.
Az iszlĂĄm Ășgy tartja, hogy Gabriel (Gibril, Dzsibril) az IgazsĂĄg szelleme, aki lediktĂĄlta Mohamednek a KorĂĄnt.
GĂĄbriel egy Hold-arkangyal, Ă”t Ășgy is hĂvjĂĄk, hogy a szĂŒletĂ©s arkangyala, mivel az ember szĂŒletĂ©si folyamatĂĄt segĂti elĂ”. Ă az, aki az evangĂ©liumokban bejelenti JĂ©zus szĂŒletĂ©sĂ©t a szĂŒlĂ”knek. Amikor az ember megszĂŒletik, mindig vannak körĂŒlötte segĂtĂ” lĂ©nyek, segĂtĂ” angyalok, a szĂŒletĂ©s angyalai. Ăk a gĂĄbrielitĂĄk, GĂĄbriel arkangyal tanĂtvĂĄnyai. A halĂĄl folyamatĂĄt, azt, hogy ott minden helyesen törtĂ©njen, a michaelitĂĄk segĂtik elĂ”. Amikor GĂĄbriel arkangyal dominĂĄns, tehĂĄt amikor az Ă” hatĂĄsa a legerĂ”sebb az emberisĂ©gre, akkor mindig egy nagyot lĂ©pnek elĂ” a Földön az emberi tudomĂĄnyok. Ăt a tudomĂĄnyok arkangyalĂĄnak is hĂvjĂĄk, mivel elĂ”segĂti a Földön a termĂ©szettudomĂĄnyok fejlĂ”dĂ©sĂ©t. Ezzel szemben Michael a szellemi tudomĂĄnyok, a szellemi tanĂtĂĄsok fejlĂ”dĂ©sĂ©t segĂti elĂ”.
Karina : Olasz, görög, német, svéd, dån eredetû, jelentése: csinos, becses.
Ella : Az -ella végû magyar nÔi nevek önållósult becézÔje. Mås feltevés szerint, az Erzsébet és a Heléna nÔi nevek önållósult becézÔje. Harmadik magyaråzat szerint, az angolban a germån Alia névbÔl szårmazó, önålló névként tartjåk szåmon. Jelentése minden(ség).
Katalin : A görög katharosz szĂłbĂłl szĂĄrmazik, jelentĂ©se (mindig) tiszta. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a görög Aeikatherine jelentĂ©se nyilazĂł, biztosan cĂ©lzĂł. MĂĄsik feltevĂ©s szerint egyiptomi eredetĂ», jelentĂ©se korona. A magyarba a nĂ©met Katharina vagy a latin Catharina forma közvetĂtĂ©sĂ©vel kerĂŒlt. MagyarorszĂĄgon a Katalin az ĂrpĂĄd-kor, illetve a keresztes hadjĂĄratok Ăłta a legnĂ©pszerĂ»bb nevek egyike.
Gabriella : Héber, latin eredetû név, a Gåbor férfinév latinos formåjåból szårmazik. Jelentése Isten embere, Isten bajnoka.
Simeon : Héber eredetû bibliai név jelentése meghallgattatås.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 1649 – PĂĄlffy PĂĄlt 178 szavazattal nĂĄdorrĂĄ vĂĄlasztjĂĄk. • 1959 – JugoszlĂĄv pĂĄrthatĂĄrozat a nemzetisĂ©gi politikĂĄrĂłl. • 1977 – Indira Gandhit Morarji Desai vĂĄltja fel a kormĂĄnyfĂ”i poszton IndiĂĄban. • 1992 – MegszĂ»nik a vĂzumkĂ©nyszer a Magyar KöztĂĄrsasĂĄg Ă©s az NSZK között. • 2008 – Irakban 4 000 fölĂ© emelkedik a harcokban elesett, illetve erĂ”szakos cselekmĂ©nyekben meghalt amerikai katonĂĄk szĂĄma. • SzĂŒletĂ©sek • 1494 – Georg Agricola nĂ©met tudĂłs († 1555) • 1684 – BĂ©l MĂĄtyĂĄs lelkĂ©sz, ĂrĂł, tudĂłs († 1749) • 1804 – Marastoni Jakab velencei szĂĄrmazĂĄsĂș magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz, litogrĂĄfus († 1860) • 1820 – Alexandre-Edmond Becquerel francia fizikus († 1891) • 1837 – FĂŒlöp belga herceg, I. LipĂłt belga kirĂĄly fia Ă©s a kĂ©sĂ”bbi I. Albert belga kirĂĄly apja († 1905) • 1844 – Arany LĂĄszlĂł magyar költĂ” († 1898) • 1874 – AdorjĂĄn JenĂ” magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz, zeneszerzĂ” († 1903) • 1874 – Harry Houdini (er. Weisz Erik) magyar szĂĄrmazĂĄsĂș mĂĄgus, szabadulĂł mĂ»vĂ©sz († 1926) • 1883 – Kiss JĂĄnos honvĂ©d tĂĄbornok († 1944) • 1890 – Jakus KĂĄlmĂĄn testnevelĂ” tanĂĄr, a magyar ĂjĂĄszsport XX. szĂĄzadi ĂșttörĂ”je, többszörös magyar bajnok († 1959) • 1899 – Jankay Tibor magyar grafikus, festĂ” († 1994) • 1911 – Joseph Barbera amerikai animĂĄtor, a Hanna-Barbera StĂșdiĂłk alapĂtĂłja († 2006) • 1938 – Ăgh IstvĂĄn magyar költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł • 1943 – Schwajda György magyar drĂĄmaĂrĂł, dramaturg, szĂnhĂĄzigazgatĂł • 1975 – Peter Sanawad (er. Bihari PĂ©ter) magyar ĂrĂł, irodalmĂĄr • 1985 – Valentin Preda romĂĄn ĂșszĂł • 1986 – GulyĂĄs LĂĄszlĂł magyar labdarĂșgĂł • HalĂĄlozĂĄsok • 1455 – V. MiklĂłs pĂĄpa (* 1397) • 1603 – I. ErzsĂ©bet angol kirĂĄlynĂ”, Anglia Ă©s ĂrorszĂĄg uralkodĂłja (* 1533) • 1751 – PĂĄlffy JĂĄnos tĂĄbornok, kĂ©sĂ”bb MagyarorszĂĄg fĂ”hadparancsnoka (* 1664) • 1869 – BöszörmĂ©nyi LĂĄszlĂł orszĂĄggyĂ»lĂ©si kĂ©pviselĂ” (* 1823) • 1905 – Jules Verne francia ĂrĂł (* 1828) • 1922 – SzĂ©chenyi Ădön török altĂĄbornagy, a török tĂ»zoltĂłsĂĄg megteremtĂ”je, SzĂ©chenyi IstvĂĄn fia (* 1839) • 1971 – Kiss Manyi magyar szĂnmĂ»vĂ©sznĂ” (* 1911) • 1976 – Sir Bernard Law Montgomery brit vezĂ©rtĂĄbornagy, II. vilĂĄghĂĄborĂșs fĂ”parancsonok (* 1887) • 2008 – Richard Widmark amerikai szĂnĂ©sz (* 1914) • Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • A tuberkulĂłzis (tbc) vilĂĄgnapja (WHO) • A keresztĂ©nysĂ©gben az örömhĂr ĂŒnnepe. Gabriell hĂrt hoz MĂĄriĂĄnak. 9 hĂłnap van JĂ©zus szĂŒletĂ©sĂ©ig.
magam, 8:07
|
|
|
napi okossĂĄg:
Az ajåndékozåshoz nem kell alkalom.
.
magam, 8:01
|
|
|
|
| |