2009. március 23., hétfő |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt...
"Ez a folyĂł itt mintha folyna, az Ă©j is mintha Ă©jjel volna; - az ember mintha olyan volna, milyennek lenni lenne dolga.
Mintha Ă©let lenne az Ă©let, Ă©ltetne is, mĂg csak leĂ©led, s mintha elĂ©g is lenne nĂ©ked mindaz, mivel vĂ©gĂŒl beĂ©red.
Ăn is mintha önmagam lennĂ©k, sugĂĄrzik bennem nĂ©hĂĄny emlĂ©k, pedig mĂĄs vagyok rĂ©gesten rĂ©g, nem az mi voltam, s mi lehetnĂ©k..." (VĂĄci M)
magam, 20:35
|
|
|
rejtvĂ©nyes kĂ©p Ășjra...
kårtya és ital,de csak mértékkel...
magam, 19:43
|
|
|
SistergĂ” szavak metszenek, mĂ©g mindig megdöbbenek, milyen könnyen bĂĄnnak veletek... szĂłlnak csak Ășgy, nem vigyĂĄzva vele, dicsĂ©rtek-e vagy sebeztek mĂ©lyre hatolva. Többnyire, ki mondja, cseppet sem törĂ”dik vele, nyomotokban mosoly-e vagy sĂrĂĄs, mi fakad, bĂĄr csak könyörĂŒletĂ©rt esdene a szĂv, de titkon majd beleszakad a szavakba, melyek puskalövegkĂ©nt csapĂłdnĂĄnak mind mĂ©lyebbre, a riadt lĂ©lekbe, olykor ĂĄrtatlanokat feszĂtve jeges keresztre... (SzI)
magam, 19:18
|
|
|
varĂĄzslat...
magam, 13:09
|
|
|
Pillanat
IllanĂł mozzanat, megfoghatatlan fuvallat ĂletĂŒnk tengerĂ©nek villanĂĄsnyi cseppje, tovatĂ»nĂ”, lĂĄthatatlan Ă©rzĂ©s, mely - ha csodĂĄs, megigĂ©z - egy varĂĄzs. (SzI)
magam, 13:04
|
|
|
tudtad...?
Honnan ered a fukar szĂł? A fukar szĂł a 16. sz. hĂres nĂ©met bankĂĄrcsalĂĄdjĂĄnak, a Fuggereknek nevĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. II. UlĂĄszlĂł Ă©s Lajos idejĂ©n kölcsöneik rĂ©vĂ©n zsebĂŒkben volt az orszĂĄg. A bĂĄnyĂĄk, a vĂĄmok, sĂ”t a pĂ©nzverĂ©s is az Ă” kezĂŒkbe kerĂŒlt egy idĂ”re. A Fugger nĂ©vbĂ”l lett fukar közszĂł nĂĄlunk rĂ©gebben vĂĄmbĂ©rlĂ”t jelentett. S mivel a vĂĄmszedĂ”k, jövedelembĂ©rlĂ”k kapzsi emberek voltak, a 19. szĂĄzad elejĂ©tĂ”l fösvĂ©ny Ă©s zsugori Ă©rtelemben kezdtĂŒk hasznĂĄlni a fukar szĂłt.
magam, 12:41
|
|
|
lehet egy kérdésem...?
magam, 12:26
|
|
|
egy mosolyt megér...
Egy férfi elmegy az orvoshoz, mert feldagadt a låba. A doktor megvizsgålja, majd a kezébe ad
egy nagy szem tablettĂĄt. - VĂĄrjon egy kicsit, hozok vizet - mondja a doki Ă©s kimegy a szobĂĄbĂłl. A beteg nagyon tĂŒrelmetlen, hamar megunja a vĂĄrakozĂĄst. OdasĂĄntikĂĄl az ivĂłcsaphoz Ă©s gyorsan
beveszi a tablettĂĄt. EzutĂĄn visszatĂ©r az orvos egy vödör vĂzzel. - Na, most feloldjuk a tablettĂĄt, aztĂĄn ebben ĂĄztassa a lĂĄbĂĄt 30 percig.
- Jaj, doktor Ășr, azt hiszem, a sok kagylĂłtĂłl vagyok rosszul. - Friss volt? - kĂ©rdi az orvos, mikozben a beteg hasĂĄt tapintja. - Honnan tudnĂĄm? - Hogy nĂ©zett ki, mikor szĂ©tnyitotta? - SzĂ©t kellett volna nyitnom?
A professzor egy röntgenfelvĂ©telt mutat a medikusoknak: - NĂ©zzĂ©k uraim. A beteg nagyon sĂĄntĂt, mert a bal lĂĄba kĂ©tszĂĄz millimĂ©terrel rövidebb, mint a
mĂĄsik. Nos, kollĂ©ga - fordul az egyik hallgatĂłhoz -, ön mit tenne ilyen esetben? - HĂĄt, Ă©n is sĂĄntĂtanĂ©k...
- Mi az, sårga és öt betû? - Sårga.
magam, 8:49
|
|
|
kutyĂĄul Ă©rzi magĂĄt...
magam, 8:30
|
|
|
KALENDĂRIUM MĂĄrcius 23.
az év 82. (szökÔévekben 83.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 283 nap van håtra.
Napkelte: 05:41 Napnyugta: 18:00
Holdkelte: 15:23 Holdnyugta: 05:07
Ma EmÔke, Ottó napja van.
Boldog névnapot!
EmĂ”ke : RĂ©gi magyar nĂ©v XIX. szĂĄzadi felĂșjĂtĂĄsa -ke kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”vel. A rĂ©gi emĂ” szĂł jelentĂ©se szopĂł csecsemĂ”, anyatejjel tĂĄplĂĄlt ĂșjszĂŒlött.
Ottó : A német Otto névbÔl szårmazik. Ez az Ot- kezdetû, germån eredetû nevek önållósult becézÔje. Jelentése birtok, vagyon.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 752 – II. IstvĂĄn pĂĄpa megvĂĄlasztĂĄsa. • 1848 – Az orszĂĄggyĂ»lĂ©s alsĂłtĂĄblĂĄjĂĄnak ĂŒlĂ©sĂ©n BatthyĂĄny Lajos miniszterelnök ismerteti a kormĂĄny ("ministerium" [1]) nĂ©vsorĂĄt: Szemere Bertalan belĂŒgyek; DeĂĄk Ferenc igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs Ă©s kegyelem; Kossuth Lajos orszĂĄgos pĂ©nzĂŒgy; KlauzĂĄl GĂĄbor földmĂ»velĂ©s-, ipar- Ă©s kereskedĂ©s; MĂ©szĂĄros LĂĄzĂĄr honvĂ©delem; Eötvös JĂłzsef vallĂĄs Ă©s közoktatĂĄs; SzĂ©chenyi IstvĂĄn közmunka Ă©s közlekedĂ©si eszközök, Ă©s hajĂłzĂĄs; EsterhĂĄzy PĂĄl, a FelsĂ©g szemĂ©lye körĂŒli miniszter. • 1848 – FerdinĂĄnd csĂĄszĂĄr Ă©s kirĂĄly Josip JelaĂšiĂŠ vezĂ©rĂ”rnagyot nevezi ki horvĂĄt bĂĄnnĂĄ. A horvĂĄt nemzetgyĂ»lĂ©s (Sabor) megerĂ”sĂti a kinevezĂ©st. • 1915 – FĂ©l Ă©ven tartĂł ostrom utĂĄn a Przemy¶l erĂ”d kapitulĂĄl az oroszok elĂ”tt (I. vilĂĄghĂĄborĂș). • 1919 – Benito Mussolini MilĂĄnĂłban megalapĂtja a fasiszta mozgalmat. • 1920 – Pozsonyban megalakul a Magyar–NĂ©met KeresztĂ©nyszocialista PĂĄrt. • 1933 – A nĂ©met Reichstag elfogadja a felhatalmazĂĄsi törvĂ©nyt (ErmĂ€chtigungsgesetz). • 1939 – BartĂłk: II. hegedĂ»versenyĂ©nek bemutatĂłja. • 1950 – Megalakul a MeteorolĂłgiai VilĂĄgszervezet, az ENSZ specializĂĄlt szervezete (World Meteorological Organization, WMO). • 1994 – GrĂșzia BrĂŒsszelben alĂĄĂrja a PartnersĂ©g a BĂ©kĂ©Ă©rt keretdokumentumot. • SzĂŒletĂ©sek • 1754 – Jurij Vega szlovĂ©n matematikus, fizikus († 1802) • 1858 – Ludwig Quidde nĂ©met törtĂ©nĂ©sz, közĂrĂł, pacifista politikus († 1941) • 1864 – Simonyi-Semadam SĂĄndor magyar politikus, ĂŒgyvĂ©d, miniszterelnök († 1946) • 1881 – Roger Martin du Gard Nobel-dĂjas francia ĂrĂł († 1958) • 1882 – Emmy Noether nĂ©met matematikusnĂ”, a modern algebra egyik megalapozĂłja († 1935) • 1893 – Vecsey Ferenc magyar hegedĂ»mĂ»vĂ©sz († 1935) • 1897 – Hamvas BĂ©la magyar ĂrĂł († 1968) • 1905 – Joan Crawford (er. Lucille Fay LeSueur) amerikai szĂnĂ©sznĂ” († 1977) • 1908 – Arhip Mihajlovics Ljulka szovjet gĂ©pĂ©szmĂ©rnök, akadĂ©mikus († 1984) • 1910 – Kuroszava Akira japĂĄn filmrendezĂ”, forgatĂłkönyvĂrĂł († 1998) • 1911 – PalĂłcz Endre vĂvĂł vilĂĄgbajnok, olimpiai bronzĂ©rmes († 1988) • 1912 – Wernher von Braun nĂ©mett szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai rakĂ©tatudĂłs († 1977) • 1927 – Benedek GĂĄbor olimpiai bajnok öttusĂĄzĂł • 1927 – BĂ©kĂ©s Itala magyar szĂnĂ©sznĂ”, JĂĄszai-dĂjas, Ă©rdemes mĂ»vĂ©sz • 1935 – Kun SzilĂĄrd olimpiai ezĂŒstĂ©rmes, EurĂłpa-bajnok sportlövĂ” († 1987) • 1938 – Vera LinhartovĂĄ cseh ĂrĂłnĂ” • 1941 – Verebes JĂłzsef magyar UEFA Pro-licences labdarĂșgĂł-edzĂ” • 1956 – JosĂ© Manuel Durão Barroso portugĂĄl politikus, az EurĂłpai Parlament megvĂĄlasztott elnöke • 1957 – Amanda Plummer Emmy-dĂjas amerikai szĂnĂ©sznĂ”, Christopher Plummer leĂĄnya („A halĂĄszkirĂĄly legendĂĄja”, „Hasznos holmik”) • 1971 – Ali Zieme, a Die Prinzen nevĂ» nĂ©met egyĂŒttes dobosa • 1973 – Radulovics Bojana vĂĄlogatott magyar kĂ©zilabdĂĄzĂłnĂ” • 1977 – k.kabai lĂłrĂĄnt költĂ”, ĂrĂł, szerkesztĂ”, kritikus, vizuĂĄlis mĂ»vĂ©sz • 1978 – Abram Raselemane dĂ©l-afrikai labdarĂșgĂł († 2008) • 1980 – Borja Iradier spanyol ĂșszĂł • 1983 – Carlos Alzate kolumbiai kerĂ©kpĂĄrozĂł • HalĂĄlozĂĄsok • 1667 – WesselĂ©nyi Ferenc nĂĄdor (* 1605), a WesselĂ©nyi-fĂ©le összeeskĂŒvĂ©s fĂ”vĂĄdlottja • 1750 – Mikoviny SĂĄmuel magyar mĂ©rnök, matematikus, tĂ©rkĂ©pĂ©sz (* 1700) • 1842 – Marie-Henri Beyle (ismert ĂĄlnevĂ©n Stendhal), francia ĂrĂł (* 1783) • 1877 – John D. Lee, a Mormon egyhĂĄz tagja, kivĂ©geztĂ©k (* 1812) • 1964 – Peter Lorre magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai szĂnĂ©sz (* 1904) • 1984 – Csuka ZoltĂĄn vajdasĂĄgi magyar költĂ”, mĂ»fordĂtĂł (* 1901) • 1992 – Friedrich August von Hayek, az osztrĂĄk iskolĂĄhoz tartozĂł Nobel-dĂjas közgazdĂĄsz, morĂĄlfilozĂłfus, a liberĂĄlis demokrĂĄcia Ă©s a szabad piac vĂ©delmezĂ”je (* 1899) • 1994 – Giulietta Masina olasz szĂnĂ©sznĂ”, Federico Fellini filmrendezĂ” felesĂ©ge (* 1921) • 2007 – KaszĂĄs Attila magyar szĂnĂ©sz (* 1960) • Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • A magyar-lengyel barĂĄtsĂĄg napja 2007 Ăłta • MeteorolĂłgiai vilĂĄgnap 1960 Ăłta, a MeteorolĂłgiai VilĂĄgszervezet (WMO) megalakulĂĄsĂĄnak tiszteletĂ©re.
magam, 8:14
|
|
|
napi okossĂĄg:
A logika ugyan az, mint a jĂłzan paraszti Ă©sz, csak a lehetĂ” legbonyolultabb mĂłdon jutunk el a megoldĂĄshoz.
magam, 8:04
|
|
|
Kikelet
Ez a reggel - e könnyû måmor -
ez a nap - ez a fényzenezåpor -
ez a nagy, kék varåzs -
e hang, mely fent tovaszĂĄrnyal -
ez a sok hang - ez a madĂĄr-raj -
ez a gyors csobogĂĄs; -
ez a fĂ»z, ez a nyĂr - ez a zöld gyep -
ezek a hegyek - e völgyek -
e zöld pihe mindenĂŒtt -
e mĂ©hek - e harmat a bĂŒkkön -
e csöppek, e gyöngyök - e sok könny -
e sok Ă©les, tarka fĂŒtty; -
ez az alkonyat - e sose szûnÔ
ez az ålmatlan tovatûnÔ
Ă©j a falu felett -
ez az ĂĄrny - Ă©s hogy sĂŒt a friss ĂĄgy -
e futamok - ezek a trillĂĄk -
ez - a Kikelet!
(AFet)
/SzabĂł LĂ”rinc fordĂtĂĄsa/
magam, 7:29
|
|
|
jĂł reggelt
magam, 7:27
|
|
|
|
2009. március 22., vasárnap |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
magam, 19:45
|
|
|
A betĂ», a szĂł, a hang e test, az Ă©let,- Ă©rintĂ©s. Az Ă©rintĂ©s "minden", itt van bennĂŒnk Ă©s köröttĂŒnk Az Ă©rintĂ©sbĂ”l az Ă©rintĂ©ssel szĂŒlettĂŒnk. (ISz)
magam, 13:06
|
|
|
lépcsÔt - egyszerûen...
magam, 12:33
|
|
|
tudtad...?
A csótånyok kedvenc eledele a bélyegek håtuljån talålható ragasztó.
Egy teljesen kifejlett észak-amerikai grizzly medve képes åtharapni az egy centiméteres acélt is.
A neandervölgyiek agya nagyobb méretû volt, mint a mai embereké.
Nincs két teljesen egyforma pókhåló.
magam, 11:59
|
|
|
virslipolip, avagy feldobtuk a reggelit...
magam, 8:16
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 22.
az év 81. (szökÔévekben 82.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 284 nap van håtra.
Napkelte: 05:43 Napnyugta: 18:00
Holdkelte: 03:52 Holdnyugta: 13:29
Ma BeĂĄta, Lea, Izolda, Csilla, Katalin, Vazul, Filemon napja van.
Boldog névnapot!
Beåta : Latin eredetû név, Szûz Måria Boldogsågos melléknevébÔl szårmazik. Jelentése boldog.
Lea : Héber eredetû bibliai név. Jelentése: "vadtehén", "antilop". A latinban a név jelentése: "nÔstényoroszlån".
Izolda : Kelta, germån, német eredetû, jelentése: vas, tevékenykedni, rendezni.
Csilla : ĂrĂłi nĂ©valkotĂĄs a csillag szĂłbĂłl. ElĂ”ször Dugonics AndrĂĄs Etelka cĂmĂ» regĂ©nyĂ©ben szerepelt (1788). A csilla növĂ©nynĂ©v is, a Scilla növĂ©nynemzetsĂ©g magyar nevĂ©nek, a csillagvirĂĄg-nak a vĂĄltozata. A nyelvjĂĄrĂĄsi csilla szĂł jelentĂ©se pedig: a gyĂ©kĂ©ny Ă©s a nĂĄd gyenge hajtĂĄsa, illetve gyĂ©ren növĂ” sĂĄs.
Katalin : A görög katharosz szĂłbĂłl szĂĄrmazik, jelentĂ©se (mindig) tiszta. MĂĄs magyarĂĄzat szerint a görög Aeikatherine jelentĂ©se nyilazĂł, biztosan cĂ©lzĂł. MĂĄsik feltevĂ©s szerint egyiptomi eredetĂ», jelentĂ©se korona. A magyarba a nĂ©met Katharina vagy a latin Catharina forma közvetĂtĂ©sĂ©vel kerĂŒlt. MagyarorszĂĄgon a Katalin az ĂrpĂĄd-kor, illetve a keresztes hadjĂĄratok Ăłta a legnĂ©pszerĂ»bb nevek egyike.
Vazul : A Bazil nĂ©v rĂ©gi magyar Wazul formĂĄjĂĄnak szĂĄrmazik. Az Ărott nĂ©vformĂĄnak a helyes kiejtĂ©se VĂĄszol, VĂĄszoly lett volna.
Filemon : Görög eredetĂ» nĂ©v, jelentĂ©se barĂĄtsĂĄgos, nyĂĄjas, szĂves Ă©rzelmĂ». MĂĄs magyarĂĄzat szerint a nĂ©v a csĂłk jelentĂ©sĂ» philĂ©ma szĂł szĂĄrmazĂ©ka.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 1622 - A pĂłheten törzsszövetsĂ©g meglepetĂ©sszerĂ» tĂĄmadĂĄst indĂt a Virginiai gyarmat telepĂŒlĂ©sei ellen, 347 telepest lemĂ©szĂĄrolnak. • 1776 – MĂĄria TerĂ©zia eltörli a kĂnvallatĂĄst. • 1871 – A PĂĄrizsi KommĂŒn kikĂĄltĂĄsa. • 1933 – MegnyĂlik az elsĂ” nĂĄci koncentrĂĄciĂłs tĂĄbor Dachau mellett. • 1939 – KĂĄrpĂĄtalja visszacsatolĂĄsa sorĂĄn, SzobrĂĄnc lĂ©gterĂ©ben összecsap a szlovĂĄk Ă©s a magyar lĂ©girĂ”. A lĂ©gi harcban 9 szlovĂĄk repĂŒlĂ”gĂ©p semmisĂŒl meg. MĂ©g aznap magyar bombĂĄzĂłkötelĂ©kek tĂĄmadĂĄst intĂ©znek az iglĂłi repĂŒlĂ”tĂ©r ellen. • 1945 – KairĂłban (Egyiptom) megalakul az Arab Liga. • 1946 – A nĂ©pbĂrĂłsĂĄg halĂĄlra ĂtĂ©li SztĂłjay Döme volt miniszterelnököt. • 1968 – FranciaorszĂĄgban az egyetemistĂĄk elfoglaljĂĄk a Nanterre-i Egyetem Ă©pĂŒleteit. Ez a 68-as pĂĄrizsi diĂĄklĂĄzadĂĄsok kezdete. • 1989 – MagyarorszĂĄgon megalakul az EllenzĂ©ki Kerekasztal (EKA). SzĂŒletĂ©sek • 1394 – Ulugbek timurida uralkodĂł, törtĂ©netĂrĂł, költĂ”, matematikus, korĂĄnak kiemelkedĂ” csillagĂĄsza († 1449) • 1459 – I. Miksa nĂ©met-rĂłmai csĂĄszĂĄr († 1519) • 1514 – Lorenzaccio de’ Medici, a Medici-csalĂĄd tagja († 1548) • 1748 – AmbrĂłzy SĂĄmuel evangĂ©likus prĂ©dikĂĄtor († 1806) • 1783 – Balassa GĂĄbor szombathelyi pĂŒspök († 1851) • 1868 – VĂĄzsonyi Vilmos (er. Weiszfeld) ĂŒgyvĂ©d, politikus, igazsĂĄgĂŒgyminiszter († 1926) • 1868 – Robert Millikan amerikai kĂsĂ©rleti fizikus, fizikai Nobel-dĂjas († 1953) • 1886 – DarĂĄnyi KĂĄlmĂĄn politikus, miniszterelnök († 1939) • 1895 – IllĂ©s BĂ©la magyar ĂrĂł, ĂșjsĂĄgĂrĂł († 1974) • 1909 – James M. Gavin, az EgyesĂŒlt Ăllamok legfiatalabb tĂĄbornoka a II. vilĂĄghĂĄborĂș folyamĂĄn († 1990) • 1912 – Jean Vilar francia szĂnĂ©sz († 1971) • 1921 – Nino Manfredi olasz szĂnĂ©sz († 2004) • 1922 – Ugo Tognazzi olasz szĂnĂ©sz († 1990) • 1931 – William Shatner amerikai szĂnĂ©sz • 1931 – SediĂĄnszky JĂĄnos ĂșjsĂĄgĂrĂł, ĂrĂł, a Magyar RĂĄdiĂł szerkesztĂ”je • 1948 – Andrew Lloyd Webber brit zeneszerzĂ” • 1949 – Fanny Ardant francia szĂnĂ©sznĂ” • 1976 – Reese Witherspoon Oscar-dĂjas amerikai filmszĂnĂ©sznĂ” • 1981 – Szabics Imre magyar labdarĂșgĂł • 1985 – Anja Carman szlovĂ©n ĂșszĂłnĂ” • 1985 – Jakob Diemer Fuglsang dĂĄn kerĂ©kpĂĄrozĂł • 1987 – Alexandr Shatilov izraeli tornĂĄsz • 1989 – Viktor Babiscsevics belorusz ĂșszĂł HalĂĄlozĂĄsok • 752 – ZakariĂĄs pĂĄpa • 1471 – PodjebrĂĄd György cseh kirĂĄly, CsehorszĂĄg egyetlen huszita kirĂĄlya (* 1420) • 1832 – Johann Wolfgang Goethe, nĂ©met ĂrĂł, költĂ” (* 1749) • 1951 – AlmĂĄsy LĂĄszlĂł, Afrika-kutatĂł (* 1895) • 1963 – SzĂ©kely MihĂĄly operaĂ©nekes (* 1901) Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • A VĂz VilĂĄgnapja
magam, 8:07
|
|
|
napi okossĂĄg:
csak annak van joga beszĂ©lni,aki kĂ©pes csendben maradni…
.
magam, 8:03
|
|
|
ĂbredĂ©s
ébredni nem fåj habkönnyû érintéssel köszön el az éj
mert
zöld hajnalokra hamvas pirkadatokra mosolyt rejt a tavaszi ég. (SzI)
magam, 8:01
|
|
|
jĂł reggelt
magam, 8:00
|
|
|
|
2009. március 21., szombat |
|
|
0 |
|
|
jĂł Ă©jt
HallgatĂĄs
Nézd, most lépett be a szobåba az este årnya, Csönd.
A bĂștorok halk lelke sĂłhajt hosszĂș sĂłhajt, Csönd.
ForrĂł kĂ©peknek szĂne vĂĄsik a bĂ”rszĂ©k ĂĄsĂt, Csönd.
Kis szĂved lĂŒktet, ajkad nĂ©ma, kezed bĂ©na, Csönd.
S hallgat a bĂșs tik-takkĂș Ăłra nyugovĂłra Csönd. (MS)
magam, 19:33
|
|
|
A fiatalsĂĄg mĂ©rcĂ©je nem az Ă©letkor, hanem a szellem Ă©s a lĂ©lek ĂĄllapota: az akarat- Ă©s kĂ©pzelĂ”erĂ”, az Ă©rzelmek intenzitĂĄsa, a jĂłkedv Ă©s a kalandvĂĄgy gyĂ”zelme a lustasĂĄgon. Csak az öregszik meg, aki lemond eszmĂ©nyeirĂ”l. Az Ă©vek mĂșlĂĄsĂĄval rĂĄncos lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedĂ©s, akkor a lelked rĂĄncosodik meg. Gondok, kĂ©tsĂ©gek, az önbizalom hiĂĄnya, remĂ©nytelensĂ©g: mind hosszĂș Ă©vek, melyek nemcsak a testet hĂșzzĂĄk le a föld porĂĄba, hanem a lelket is. Az ember – akĂĄr tizenhat Ă©ves, akĂĄr hatvanhat – csodĂĄra szomjazik, elĂĄmul a csillagok örökkĂ©valĂłsĂĄgĂĄn, a gondolatok Ă©s a dolgok szĂ©psĂ©gĂ©n: nem fĂ©l a kockĂĄzattĂłl, gyermeki kĂvĂĄncsisĂĄggal vĂĄrja, mi lesz holnap, szabadon örĂŒl mindennek. Olyan fiatal vagy, mint a remĂ©nyeid, olyan öreg, mint a kĂ©tsĂ©geid. Olyan fiatal, mint az önbizalmad, olyan öreg, mint a fĂ©lelmed. Olyan fiatal, mint a hited, öreg, mint a csĂŒggedĂ©sed. Fiatal vagy, mĂg befogadod a szĂ©psĂ©g, az öröm, a merĂ©szsĂ©g, a nagysĂĄg – az ember, a föld, a vĂ©gtelensĂ©g hĂrnökeit. Csak akkor öregszel meg, ha mĂĄr nem szĂĄrnyalsz, Ă©s hagyod, hogy a pesszimizmus Ă©s a cinizmus megdermessze a szĂvedet. (A S)
magam, 18:31
|
|
|
népes csalåd...
magam, 12:53
|
|
|
A Mosoly
Milyen kivĂ©teles ajĂĄndĂ©k a mosoly, hiszen: Nem kerĂŒl semmibe, de szĂvmelengetĂ”. Csak egy pillanatig Ă©l, ĂĄm az emlĂ©ke megmarad. Ărömet szerez, Ă©s tĂĄplĂĄlja a jĂłindulatot. KivĂĄlĂł ellenmĂ©reg irigysĂ©g Ă©s rosszindulat ellen. BiztatĂĄs a csĂŒggedĂ”nek, erĂ”t önt belĂ©. Nem lehet megvenni, kölcsönkĂ©rni, ellopni, nem jelent földi javakat senkinek mindaddig, amĂg önkĂ©nt Ă©s jĂł szĂvvel meg nem ajĂĄndĂ©koznak vele. Ha valaki tĂșl fĂĄradt ahhoz, hogy rĂĄd mosolyogjon, nĂ©zz rĂĄ derĂ»sen, mert senkinek sincs nagyobb szĂŒksĂ©ge a mosolyra, mint neki, aki mĂĄr nem tud mosolyogni. (ISz)
természetes mosoly...
magam, 12:47
|
|
|
ez gĂĄz...
magam, 12:16
|
|
|
tudtad...?
MiĂ©rt csuklunk, Ă©s hogyan ĂĄllĂthatjuk le a csuklĂĄsunkat?” – kĂ©rdezi MarosĂĄn DĂĄvid budapesti olvasĂłnk.
A biolĂłgusok feltĂ©telezĂ©se szerint a csuklĂĄs a kĂ©tĂ©ltĂ» Ă©letmĂłd hagyatĂ©ka. Egyes kĂ©tĂ©ltĂ»ek ugyanis eldönthetik, hogy lĂ©gköri levegĂ”bĂ”l vagy a vĂzbĂ”l lĂ©legeznek be oxigĂ©nt. Amikor a kopoltyĂșjukat hasznĂĄljĂĄk, a gĂ©geizmok görcsösen összezĂĄrĂłdnak, hogy a szĂĄjĂŒregbe folyĂł vĂz ne okozzon fuldoklĂĄst. ValĂłjĂĄban Ășgy lĂ©legeznek a vĂzben, hogy a csuklĂĄs segĂtsĂ©gĂ©vel gĂĄtoljĂĄk meg a vĂznyelĂ©st. Egyes kutatĂłk szerint ez a mĂĄra feleslegessĂ© vĂĄlt kĂ©tĂ©ltĂ»reflex a mai napig fennmaradt a modern emlĂ”sökben. Ha valami beindĂtja a reflexet, az ĂĄllat csuklik.
ĂllĂtsuk le a csuklĂĄst! SzĂĄmos hĂĄzi mĂłdszer lĂ©tezik a csuklĂĄs megszĂŒntetĂ©sĂ©re. Majdnem mindegyikben szerepet jĂĄtszik a vĂ©r szĂ©n-dioxid-szintjĂ©nek a növelĂ©se. A legegyszerĂ»bb eljĂĄrĂĄs a lĂ©legzet visszatartĂĄsa. A szĂ©n-dioxid-szintet papĂr- (Ă©s nem mĂ»anyag) zacskĂłba lĂ©legzĂ©ssel is emelhetjĂŒk. Az agytĂłl a gyomorhoz futĂł vĂĄgusz ideg ingerlĂ©se is segĂthet. Az ideg gyors vĂzivĂĄssal, szĂĄraz kenyĂ©r vagy jĂ©gdarab nyelĂ©sĂ©vel is ingerelhetĂ”. A nyelv gyengĂ©d kihĂșzĂĄsa Ă©s a szemgolyĂłk finom megnyomĂĄsa az ideg stimulĂĄlĂĄsĂĄnak tovĂĄbbi lehetĂ”sĂ©gei. A legtöbb esetben mindegyik mĂłdszer hatĂĄsos.
TartĂłs csuklĂĄs esetĂ©n kezelĂ©sre van szĂŒksĂ©g, kĂŒlönösen, ha a kivĂĄltĂł ok nem szĂŒntethetĂ” meg. TöbbfĂ©le gyĂłgyszert alkalmaztak mĂĄr, kĂŒlönbözĂ” sikerrel. Ide tartozik a szkopolamin, a proklĂłrperazin, a klĂłrpromazin, a baklofen, a metoklopramid Ă©s a valproĂĄt.
A csecsemĂ”k igen gyakran csuklanak. Ezt valĂłszĂnĂ»leg az idegrendszer Ă©retlensĂ©ge okozza, aminek következtĂ©ben sĂrĂĄs böfizĂ©s, nevetĂ©s, fĂĄzĂĄs stb. hatĂĄsĂĄra a rekeszizom a fokozott ingerlĂ©kenysĂ©g folytĂĄn ritmusosan összehĂșzĂłdik. Ez percekig, de akĂĄr fĂ©l ĂłrĂĄig is eltarthat
Egykoron azt hittĂ©k, hogy a csuklĂł ember fölött eluralkodott az ördög. Sok helyĂŒtt viszont az a hiedelem jĂĄrja, hogy akkor csuklik az ember, ha valaki emlegeti. A török ember, ha csuklani kezd, a következĂ”ket mondja: „Ha az illetĂ” egy barĂĄt, hadd emlĂtse a nevemet; ha ellensĂ©g, hadd dĂŒhöngjön.”
Egy mĂĄsik felfogĂĄs szerint, akire rĂĄjön a csuklĂĄs, annak kilenc korty vizet kell meginnia Ășgy, hogy eközben ne vegyen lĂ©legzetet. Ha ettĂ”l nem mĂșlik el a csuklĂĄsa, akkor az illetĂ”nek galambvĂ©rt kell kortyolgatnia. A vĂzivĂĄson, a lĂ©legzet visszatartĂĄsĂĄn kĂvĂŒl a csuklĂłnak ajĂĄnlatos ĂĄtmennie egy patakon vagy egy folyĂł fölött, hogy a csuklĂĄs ördöge pottyanjon bele a vĂzbe.
Ăsi öröksĂ©g? Francia tudĂłsok Ășgy vĂ©lik, hogy sikerĂŒlt megoldaniuk a csuklĂĄs rejtĂ©lyĂ©t. A kutatĂłkat rĂ©gĂłta foglalkoztatja testĂŒnknek ez a lĂĄtszĂłlag semmi haszonnal nem jĂĄrĂł funkciĂłja, de elfogadhatĂł magyarĂĄzatot nem tudtak adni rĂĄ. Nos, a franciĂĄk szerint a csuklĂĄst mĂ©g azokbĂłl a 370 milliĂł Ă©vvel ezelĂ”tti idĂ”kbĂ”l örököltĂŒk, amikor ĂĄllati „Ă”seink" mĂ©g a tengerekben laktak Ă©s kopoltyĂșval lĂ©legeztek.
A kĂ©tĂ©ltĂ»ek is csuklanak ugyanis. A csuklĂĄst a belĂ©gzĂ©s izmainak hirtelen összerĂĄndulĂĄsa okozza. Az izmok mozgĂĄsa közben a hangrĂ©s összezĂĄrĂłdik, elrekeszti a lĂ©gcsövet, ezĂĄltal keletkezik a jellegzetes csuklĂł hang. Az ultrahangos vizsgĂĄlatokon Ă©szleltĂ©k elĂ”ször, hogy a kĂ©thĂłnapos magzat is csuklik a mĂ©hben. Az egyik elmĂ©let szerint a csuklĂĄs kĂ©szĂti fel a magzat lĂ©gzĂ”izmait a szĂŒletĂ©s utĂĄni levegĂ”vĂ©telre. Egy mĂĄsik elmĂ©let szerint a csuklĂĄs megakadĂĄlyozza, hogy a magzatvĂz a tĂŒdĂ”be jusson. Ez az elmĂ©let nem igazĂĄn elfogadott, mert inkĂĄbb köhögĂ”, kilökĂ” mozdulatra lenne ehhez szĂŒksĂ©g, sem mint szĂvĂł hatĂĄsra.
A legĂșjabb elmĂ©letet a pĂĄrizsi Pitie-Saltpetriere kĂłrhĂĄz tudĂłsai dolgoztĂĄk ki Christian Straus vezetĂ©sĂ©vel. Ăk azt mondjĂĄk, hogy bizonyos kopoltyĂșs ĂĄllatoknĂĄl a fent leĂrt csuklĂł mechanizmusnak vilĂĄgos cĂ©lja van. A tĂŒdĂ”shal Ă©s mĂĄs kĂ©tĂ©ltĂ»ek egyarĂĄnt kĂ©pesek kopoltyĂșval Ă©s primitĂv tĂŒdĂ”vel lĂ©legezni. Ezek az ĂĄllatok a szĂĄjuk mozgatĂĄsĂĄval vizet szĂ»rnek ĂĄt a kopoltyĂșn, de a hangrĂ©snek megfelelĂ” izmaik zĂĄrĂłdĂĄsĂĄval a vĂz nem jut be a tĂŒdĂ”be. StrausĂ©k Ășgy vĂ©lik, hogy a kopoltyĂșmozgĂĄst mĂ»ködtetĂ” agyi ĂĄramkörök ĂĄtöröklĂ”dtek az emlĂ”sökbe. Ennek bizonyĂtĂĄsĂĄra tanulmĂĄnyukban több hasonlĂłsĂĄgot is kimutattak a csuklĂĄs Ă©s az ebihal kopoltyĂșmozgĂĄsa között. MindkĂ©t funkciĂł gĂĄtolva van, amikor a tĂŒdĂ” telve van vagy nagy a vĂz illetve levegĂ” szĂ©n-dioxid-tartalma. TermĂ©szetesen oka kell legyen annak, hogy ez az Ă”si mechanizmus Ă©vmilliĂłkkal azutĂĄn is fennmaradt, hogy az ĂĄllatvilĂĄg meghĂłdĂtotta a szĂĄrazföldet.
FĂ©lremenne a tej? Straus Ă©s kollĂ©gĂĄi Ășgy gondoljĂĄk, hogy a csuklĂĄs Ășj szerepet kapott az emlĂ”sök szervezetĂ©ben: segĂt megtanulni a szopĂĄst. A szopĂĄs mozdulatsora hasonlĂł a csuklĂĄshoz, aminek az a cĂ©lja, hogy a tej „ne menjen cigĂĄnyĂștra”, azaz ne jusson a tĂŒdĂ”be. Ezt Ășgy lehet igazolni, ha az idegsejt-biolĂłgusok megfigyelik a csuklĂĄs közben aktĂv idegsejteket. Amennyiben ugyanazok aktivĂĄlĂłdnak, mint szopĂĄskor, az elmĂ©let bizonyĂtĂĄst nyer.
Azonban mĂ©g ez az elmĂ©let sem ad magyarĂĄzatot arra, hogy miĂ©rt csuklanak egyes emberek egy kiadĂłs evĂ©s utĂĄn, ha berĂșgnak, vagy akkor, ha nagyon megijednek.
magam, 12:08
|
|
|
kötelĂ©k-repĂŒlĂ©s
magam, 8:31
|
|
|
KALENDĂRIUM
MĂĄrcius 21.
az év 80. (szökÔévekben 81.) napja a Gergely-naptår szerint. Az évbÔl még 285 nap van håtra.
Napkelte: 05:45 Napnyugta: 17:58
Holdkelte: 03:27 Holdnyugta: 12:21
Ma Benedek, Gergely, BĂĄnk, Bence, Nikolett, MiklĂłs napja van.
Boldog névnapot!
Benedek : A latin Benedictus nĂ©vbõl szĂĄrmazik, jelentĂ©se: ĂĄldott.
Gergely : A görög eredetĂ» GrĂ©goriosz nĂ©v latin Gregorius formĂĄjĂĄnak a Gregor rövidĂŒlĂ©sĂ©bĂ”l szĂĄrmazik. JelentĂ©se Ă©beren Ă”rködĂ”.
BĂĄnk : RĂ©gi magyar szemĂ©lynĂ©v, a BĂĄn nĂ©v kicsinyĂtĂ”kĂ©pzĂ”s szĂĄrmazĂ©ka, mely a bĂĄn mĂ©ltĂłsĂĄgnĂ©vbĂ”l szĂĄrmazik.
Bence : A latin Vincentius nĂ©v rĂ©gi magyar Bencenc alakjĂĄnak a rövidĂŒlĂ©se, amelynek jelentĂ©se gyĂ”ztes.
Nikolett : A görög Nikolaosz (magyarul: Miklós) férfinév francia eredetû nÔi våltozata.
Miklós : Görög, szlåv eredetû név, a görög Nikolaosz név szlåv formåjåból szårmazik. Jelentése gyÔzelem, nép.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
EsemĂ©nyek • 1413 – V. Henrik lesz Anglia kirĂĄlya. • 1874 – Megalakul a BittĂł-kormĂĄny. • 1919 – A TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsa MagyarorszĂĄgon. • 1921 – II. Abdul-Medzsid szultĂĄn negyedik hĂĄzassĂĄga Bihruz Kadin Effendivel. • 1924 – A SzovjetuniĂłban megszĂŒntetik a Tyihon pĂĄtriĂĄrka ellen korĂĄbban megindĂtott bĂrĂłsĂĄgi eljĂĄrĂĄst. • 1950 – AlĂĄĂrjĂĄk a New York-i EgyezmĂ©nyt a prostitĂșciĂł betiltĂĄsĂĄrĂłl (MagyarorszĂĄg 1955-ben csatlakozott az EgyezmĂ©nyhez). • 1957 – Megalakul (korabeli hivatalos kifejezĂ©ssel „zĂĄszlĂłt bont”) a KISZ. • 1961 – A romĂĄn Nagy NemzetgyĂ»lĂ©s a munkĂĄspĂĄrt elsĂ” titkĂĄrĂĄt, Gheorghe Gheorghiu-Dejt vĂĄlasztja meg az Ășjonnan lĂ©trehozott ĂllamtanĂĄcs elnökĂ©vĂ©, mĂg Ion Maurer a kormĂĄnyfĂ”i posztot kapja. • 1963 – BezĂĄrjĂĄk a San Franciscoi öböl szigetĂ©n ĂĄllĂł, Alcatraz nĂ©ven hĂrhedttĂ© vĂĄlt börtönt • 1975 – A csĂĄszĂĄri hatalom felszĂĄmolĂĄsa EtiĂłpiĂĄban. • 2008 – Fegyveres összecsapĂĄs robban ki iszlamista harcosok Ă©s a palesztin Fatah mozgalom fegyveresei között a libanoni Sidon vĂĄros palesztin menekĂŒltĂĄborĂĄnĂĄl. SzĂŒletĂ©sek • 1685 – Johann Sebastian Bach nĂ©met zeneszerzĂ” († 1750) • 1769 – Dayka GĂĄbor magyar költĂ”, pap, tanĂĄr († 1796) • 1777 – Georg Rukavina csĂĄszĂĄri–kirĂĄlyi tĂĄborszernagy († 1849) • 1821 – MolnĂĄr JĂłzsef magyar festĂ”mĂ»vĂ©sz († 1899) • 1825 – Alekszandr Fjodorovics Mozsajszkij orosz tengerĂ©sztiszt, a repĂŒlĂ©s egyik ĂșttörĂ”je († 1890) • 1839 – Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerzĂ”, az „Ătök” egyike († 1881) • 1887 – KassĂĄk Lajos magyar költĂ”, ĂrĂł, mĂ»fordĂtĂł, kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©sz († 1967) • 1892 – Eugen Kolisko osztrĂĄk orvos-kĂ©mikus, fizikus, matematikus, ĂrĂł, antropozĂłfus († 1939) • 1902 – Son House (er. Eddie James House, Jr.) amerikai blues-zenĂ©sz († 1988) • 1904 – Vadnai LĂĄszlĂł magyar ĂrĂł, szĂnpadi szerzĂ” († 1967) • 1909 – Dr. NĂĄdasi Alfonz bencĂ©s szerzetes, tanĂĄr, KodĂĄly ZoltĂĄn munkatĂĄrsa († 1997) • 1922 – BĂĄrĂĄny TamĂĄs magyar ĂrĂł, költĂ” („...Ă©s Ăgy Ărunk mi”) • 1928 – Peter Hacks nĂ©met ĂrĂł († 2003) • 1942 – Françoise DorlĂ©ac francia szĂnĂ©sznĂ”, Catherine Deneuve hĂșga († 1967) • 1943 – Gyulai IstvĂĄn sportriporter, a Nemzetközi AmatĂ”r AtlĂ©tikai SzövetsĂ©g (IAAF) fĂ”titkĂĄra († 2006) • 1946 – Timothy Dalton wales-i szĂŒletĂ©sĂ» angol szĂnĂ©sz • 1951 – Jimmie Vaughan amerikai blues zenĂ©sz, gitĂĄros • 1958 – Gary Oldman angol szĂnĂ©sz • 1960 – Ayrton Senna da Silva brazil autĂłversenyzĂ”, Forma-1-es vilĂĄgbajnok pilĂłta († 1994) • 1961 – Lothar MatthĂ€us nĂ©met labdarĂșgĂł, a magyar vĂĄlogatott volt szövetsĂ©gi kapitĂĄnya • 1962 – Matthew Broderick amerikai szĂnĂ©sz • 1968 – Nagy Zsolt magyar labdarĂșgĂł, egy Ă©vtizede a KecskemĂ©ti TE kapusa • 1972 – Kiss BalĂĄzs kalapĂĄcsvetĂ”, olimpiai bajnok • 1992 – Hirschler Philip meleg-jogi aktivista, Nobel bĂ©kedĂjas • 1980 – Ronaldinho brazil vĂĄlogatott labdarĂșgĂł • 1987 – Jurij Rjazanov orosz tornĂĄsz [1] HalĂĄlozĂĄsok • 547 – Nursiai Szent Benedek (* 480 körĂŒl) • 547 – Pokahontasz (asszonynevĂ©n Rebecca Rolfe) amerikai bennszĂŒlött nĂ” • 1862 – Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-GrĂ€tz csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi tĂĄbornagy, az 1848–49-es szabadsĂĄgharc egy idĂ”szakĂĄban a csĂĄszĂĄri csapatok fĂ”parancsnoka (* 1787) • 1889 – August von Pettenkofen osztrĂĄk festĂ”mĂ»vĂ©sz (* 1822) • 1931 – Zygmunt PuÂławski lengyel mĂ©rnök, repĂŒlĂ”gĂ©ptervezĂ” (* 1901) • 1959 – Mansfeld PĂ©ter, az 1956-os forradalmat követĂ” megtorlĂĄs legfiatalabb ĂĄldozata, kivĂ©geztĂ©k (* 1941) • 1962 – SĂĄndor Erzsi operaĂ©nekes (* 1885) • 1985 – Michael Redgrave angol szĂnĂ©sz (* 1908) Nemzeti ĂŒnnepek, emlĂ©knapok, vilĂĄgnapok • A költĂ©szet vilĂĄgnapja (UNESCO) • 1960 Ăłta a faji megkĂŒlönböztetĂ©s (apartheid) elleni nemzetközi kĂŒzdelem napja. Ezen a napon DĂ©l-AfrikĂĄban tĂŒntetĂ”ket lĂ”ttek le a rendĂ”rök. • 1989-ig a TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄnak Ă©vfordulĂłja (1919) ĂĄllami ĂŒnnep volt MagyarorszĂĄgon. • 2006 Ăłta a Down-szindrĂłma VilĂĄgnapja
magam, 8:21
|
|
|
|
| |